Lassan nemcsak a családi házaknál bevett dolog a napenergia hasznosítása, de a társasházakon is egyre többször látni környezetbarát napcsapdákat. Napelem vagy napkollektor, melyiket válassza „zöldre” fogékony lakóközösségünk? A két meghatározó technológia közötti különbségről Varga Pált, a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesülete (MÉGNAP) elnökét kérdeztük.

Magyarországon a napsütéses órák száma viszonylag állandó, 1 900-2 200 óra egy évben. E tekintetben adottságaink ugyan elmaradnak a dél-európai államok lehetőségeitől, de például a tőlünk északabbra fekvő Németországhoz képest mintegy 20%-kal jobbak. Érdekességképp: idén nyáron többször is volt olyan nap, amikor a németek a teljes elektromosenergia-szükségletük 40%-át napenergiából fedezték.

A napenergia-hasznosításra tervezett rendszerek hazai terjedését, nyilvánvaló előnyeik ellenére, nagyrészt anyagi okok nehezítik. Ugyanakkor jó hír az effajta rendszerek kiépítésében gondolkodó közösségeknek, hogy az utóbbi néhány évben jelentősen csökkent az ún. szoláris technológiák ára.

Miben tér el egymástól a két megoldás?

Először is különbséget kell tenni napelem és napkollektor között. Igaz, mindkettő a nap erejét fogja munkára, de más-más módon járulnak hozzá az energiaspóroláshoz.

A napkollektorok hőenergiává alakítják át a napsugarakat, az ingatlanok melegvíz-ellátását, valamint esetenként a fűtés-kiegészítést hivatottak ellátni. Társasházaknál elsősorban a használati meleg víz előállításában játszanak szerepet, hiszen mondjuk a távhővel előállított meleg víz 50-60%-át lehet velük éves szinten kiváltani.

Ezzel szemben a napelemekvillamos árammá alakítják a nap energiáját, így a közös használatú helyiségek, lépcsőházak áramdíját, illetve a liftek és szellőzők üzemeltetési költségeit lehet csökkenteni általuk.

– A napelemek felfutása csak az utóbbi néhány évben indult el látványosan. Ennek oka az, hogy egy ilyen beruházás korábban igencsak drágának számított. Az utóbbi 4-5 évben nemcsak az áruk csökkent jelentősen, de a választék is bővült – jegyezte meg Varga Pál.

A MÉGNAP elnöke a Házfórumnak azt is elmondta, hogy tapasztalatai szerint ma még inkább a napkollektoros technika az elterjedtebb, hiszen a meleg víz napenergiával történő előállításával lényegesen több költséget lehet megtakarítani, ugyanis egy társasház számára jelentősebb költséget képvisel a meleg víz előállítása, mint a közös villamosenergia-fogyasztás.

Folyt. Köv. …

Forrás: https://www.hazforum.hu/napelem-vagy-napkollektor-melyiket-valasszuk/

A rákkeltő azbesztszigetelések nagyobb részét még nem sikerült eltávolítani az érintett lakóépületekből. A teljes betiltást követő kampányszerű azbesztmentesítésnek új lendületet adhat egy szakmai szövetség. Miért káros a panelekben található azbeszt, és mit lehet ellene tenni? – cikkünkből ezekre a kérdésekre is választ kaphat.

A természetben előforduló ásványi anyagok e speciális, szálas szerkezetű csoportját az ókor óta használják. Kiváló hő-, tűz- és saválló tulajdonsága, valamint elektromos szigetelő képessége miatt az 1950 és 1980 közötti időszakban volt különösen népszerű. Egészségre ártalmas hatása a hosszú, 10-40 éves „lappangási időnek”köszönhetően kezdetben nem volt teljesen nyilvánvaló. Legveszélyesebb fajtáját, a kék azbesztet (krokidolitot) 1992-ben tiltották be Magyarországon, teljes – a többi azbesztféleségre is kiterjedő – hazai tiltása 2005 óta van érvényben.

Ugyan felhagytak az alkalmazásával, de a korábban beépített mennyiség jelentős részét még mindig nem távolították el jó néhány lakóépületből. A különösen ártalmas szórt azbesztet a társasházi panelek alagsori födémszigeteléseinél, közösségi és tároló helyiségeinél (pl. babakocsi tároló) használták előszeretettel. A különféle szakmai becslések legalább 150 ezer négyzetméternyireteszik a panelházakban jelenlegi is fellelhető azbesztszigetelések mennyiségét, és további 200-250 ezer négyzetméternyi vár ártalmatlanításra az ipari és kereskedelmi létesítményekben.

Miért veszélyes az azbeszt?

Mikroszkopikus méretű szálai – melyek pl. az elöregedő szigetelések kirojtosodásával, felporzásával keletkeznek – belélegezve egészen mélyre jutnak a tüdőbe, ahol nem tudnak lebomlani, betokosodnak és súlyos légzőszervi megbetegedéseket, kötőhártya-túlburjánzást, tüdőszöveti hegesedést (azbesztózist), mellhártyadaganatot (mesotheliomát) és tüdőrákot okozhatnak.

Hogyan ismerjük fel a társasházunkban található azbesztszigetelést?

A Házfórum kérdésére Czap Zoltán, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének vezetőségi tagja, a laboratóriumi beazonosítást is végző Kör-Ker Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Budapesten, valamint a Dunántúlon (pl. Tatabánya, Győr, Esztergom, Százhalombatta, Nyergesújfalu és Sopron) található panelházak a leginkább érintettek. Az alagsori födémre felhordott azbesztszigetelés idővel könnyen hámlani kezd. Amennyiben leváló, lelógó, vattaszerű, rostszerűszigetelődarabokat látunk a mennyezeten, fűtéscsöveken, különösen, ha azok szürkés, kékes vagy barnás színűek, akkor kezdhetünk gyanakodni. Végleges eredménnyel azonban csak egy laboratóriumi elemzés szolgálhat. Fontos, hogy a vizsgálathoz kérjük szakember segítségét, ne kezdjük el leválasztani, lekapargatni a veszélyes borítást.

Hogyan néz ki az azbesztmentesítés és mennyibe kerül?

Az azbesztmentesítés különleges felkészültséget és szakértelmet kíván. Először is légmentesen (hermetikusan) lezárják az azbeszttel borított helyiségeket, alagsori részeket. Majd a speciális védőruhába, légzőmaszkba öltözött szakemberek leszedik és „kizsilipelik” az eltávolított szigetelést, miközben folyamatosan ellenőrzik a károsanyag-kiporlás mértékét. Az ártalmatlanítást megelőző tárolás zárt konténerekben vagy dupla falú zsákokban történik.

Az azbesztmentesítés költsége négyzetméterenként 25-40 ezer forintra tehető, ami egy nagyobb társasház esetében akár többmilliós nagyságrendű kiadást is jelenthet. Kezdetben, a teljes betiltást követő néhány évben, az „azbeszttelenítést” jelentős állami támogatásokkal ösztönözték, mára ezek a források némiképp elapadtak. Tavaly ugyanakkor az Európai Unió újabb határozatot fogadott el az azbesztellenes harc jegyében, célul tűzve ki Európa teljes azbesztmentesítését 2023-ig.

A Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke, Borsody Gábor a szövetség nemrégiben tartott szakmai rendezvényén kiemelte, hogy „első és legfontosabb” feladatuk az, hogy megteremtsék a megfelelő szakmai hátteret az elvégzendő munkához. Az azbesztmentesítés szakszerű gyakorlatát ugyanis ma még sehol nem oktatják hazánkban. Több pénz és még több szakember kellene tehát a feladathoz, ráadásul nemcsak a panelházak födémszigetelése, de az épületek, gyárak tetejét fedő azbesztpala is jelentős veszélyforrás (2000-ben az országban található tetőfelületek 70%-át borította még azbeszttartalmú fedőanyag).

A Magyarországnál másfélszer népesebb Hollandiai adatai szerint, ha az elővigyázatossági elv ottani életbelépésekor, 1965-ben, már elkezdték volna az azbesztmentesítést, és nem várta volna vele az 1990-es évek elejéig, akkor 34 ezer ember életét menthették volna meg. Fontos és komoly problémáról van tehát szó, amelynek megoldása nem tűrhet halasztást!

Ajánlott források:

• a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének weboldala
• a Levegő Munkacsoport részvételével készült, és mind ez idáig a legátfogóbb, tájékoztató kiadvány „azbesztügyben”

Képek forrása: Shutterstock, Fotolia fotóügynökségek

Forrás: https://www.hazforum.hu/panelhazakban-gyilkol-azbeszt/