A közös képviselő leváltásának okairól számos, panaszba forduló történetet hallani, és az sem ritka, amikor a lakók már nem bíznak benne, azonban tehetetlennek érzik magukat. Pedig számos lehetőség van: a közös képviselő bármikor visszahívható, felelősségre vonható.

A megbízott lehet magánszemély, de cég is. Ami közös bennük: ha a társasház közössége nem elégedett a munkájával, a megfelelő jogi keretek között meneszthető, mint bárki más. Ugyanis a közös képviselőség bizalmi szakma!

Leváltás közgyűlés keretein belül

A saját leváltása tárgyában döntő közgyűlést – ha tetszik neki, ha nem – a közös képviselő hívja össze. Ezt a gyűlést az összes tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonostársaknak a napirend és az ok megjelölésével, írásban kell kérniük. Ha a közös képviselő nem teljesíti a lakók kérését 15 napon belül, akkor a közgyűlés összehívását eredetileg kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy, esetleg a számvizsgáló bizottság is összehívhatja.

Megtörtént eset, hogy a lakók egyszerű postai levélben jelezték a közös képviselőnek, miszerint a továbbiakban nem tartanak igényt szolgáltatásaira. Ez azonban érvénytelen, ily módon nem lehet felmondani, közgyűlési határozat szükségeltetik.

Egyszerű szavazattöbbség dönt

A közgyűlésen egyszerű szavazattöbbséggel születhet határozat a közös képviselő felmentéséről – ehhez az összes tulajdoni hányad több mint felével rendelkező tulajdonostársaknak kell jelen lenniük. Ha nem határozatképes a gyűlés, 15 napon belüli időpontban, az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni. Azonban, ez elkerülhető, ha a meghívón szerepel, hogy határozatképtelenség esetén a közgyűlés 15 perc múlva megismételhető!

A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes ebben az esetben.

Kár esetén per indítható ellene

A jogi vagy magánszemély közös képviselő bármilyen károkozásért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint tartozik helytállással, melyet vagy a felelősségbiztosítása fedez, vagy a saját vagyona. A felelősségbiztosítást tipikusan arra az esetre találta ki a jogalkotó, amikor a közös képviselő kötelezettségeit saját hibájából nem teljesíti, és ennek következtében a társasház vagy a tulajdonostársak vagyonában, életében, egészségében okozott kárért felelősséggel és kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Hogy mikor felelős a közös képviselő? Főszabály szerint akkor indítható ellene kártérítési per, ha megszegi, vagy nem megfelelően teljesíti vállalt kötelezettségeit, ennek megítéléséhez pedig a társasházi törvényt és a képviselő, illetve a ház között kötött szerződést kell alapul venni.

A tevékenységi kör egyébként igen széles, beletartoznak a számviteli, pénzügyi feladatok, a nyilvántartások, a közös költség kiszámítása, az elszámolás, a mérlegkészítés, az épület állagának felügyelete, a közösség hivatalos képviselete, a házirend ellenőrzése, a hátralékok behajtása.