Egyre égetőbb az országban a gyűjtőkémények problémája. Becslések szerint több mint hatezret két éven belül át kell alakítani életveszély miatt.
Füstös gyűjtőkémények a társasházaknál jelentenek igazán fejtörést. Ennek oka az, hogy az égéstermék-elvezetők egy adott szakasza a társasház közös tulajdona, a lakásokban található összekötő elemek vannak magántulajdonban.
A gyűjtőkéményeknél tehát egy kéményjárat van, ebbe csatlakoznak be szintenként a füstelvezető csövek. A járat keresztmetszete lentről felfelé szintenként bővül.
Gyűjtőkémény: írásos hozzájárulás kell
Az érvényben lévő magyar szabvány szerint gyűjtőkéménynél az az előírás, hogy csak azonos konstrukciójú és működési elvű készülékek köthetők be. Ha például valaki korszerűsíteni szeretné a fűtését, és nem hajlandó minden szomszéd írásban „lépést tartani vele”, akkor a terve megbukik.
Tüzelőanyag-váltás esetén – például szénfűtésről gázfűtésre átálláskor – az új rendszer használatba vétele előtt meg kell rendelni a kéményseprőipari műszaki vizsgálatot. Az égéstermék-elvezetőnek (kéménynek) meg kell felelnie az érvényben lévő szabványoknak, építésrendészeti és tűzvédelmi előírásoknak. Váltásnál a kéménybélelést is mindenképpen el kell végeztetni. Az ár általában sok milliós tétel.
Ha elég széles a kürtő, és három-négy csatlakozásnál nincs több, akkor a bélelést meg lehet oldani osztott kéményrendszerré átalakítással is, ehhez ugyanakkor közös társasházi döntés kell.
Osztott rendszer: a földszinten élőknek drágább
Egyszerűbb a helyzet, ha a társasházban ilyen osztott kéményrendszer van. Ennél mindenkinek saját füstelvezető járata van a kéményen belül, ami független a többitől. A bélelés vagy annak cseréje egyszerűbben megoldható, mint a gyűjtőkéményeknél. Az ár nagy mértékben függ a járat hosszától, ezért a felsőbb lakóknak kisebb kiadás, mint a földszintieknek. Egy méter bélésanyag ára 3000 forint körül van, erre jön a munkadíj.
Kihez kell fordulni?
A fűtőberendezés cseréjét Budapesten a kéményseprőknél, másutt a katasztrófavédelemmel hivatalosan engedélyeztetni kell. Ez egy előzetes kéményvizsgálattal jár, hogy műszakilag megfelel-e az adott készülékhez, enélkül nem szabad kazánvásárlásba belevágni.
A beszerelést és a kéménybélelést nem kéményseprők végzik, hanem ezzel foglalkozó szakemberek. A beszerelés után a gázkészülékcserét a gázműveknél regisztráltatni kell. Korábbi készülékek korszerűbbre cserélésénél is előfordulhat, hogy a kéménybélést újra kell cserélni, ha az állaga már nem megfelelő.
Figyelje a zárt égésû kazánt!
Kétféle típusú gázkazán van, a nyílt és a zárt égésterű. A nyílt égésterű gázkazán az égéshez szükséges levegőt a helyiségből nyeri, ahol van, és a kéményen keresztül vezeti el az égésterméket. A zárt égésterű gázkazán független a helyiség levegőjétől, mert azt a külső, szabad térből nyeri, és az égésterméket szintén zárt rendszeren keresztül vezeti el. A zárt égésterűeknél fordulhat elő leggyakrabban a régi bélelés cseréje.
Három nap a határidő
A kémény műszaki vizsgálatát a kéményseprő előre egyeztetett időpontban végzi el. Eredményéről nyilatkozatot ad, amit a megrendeléstől számított 15 munkanapon belül átad. Amennyiben a cserére vagy átalakításra a fűtési szezonban, azaz október 15. és április 15. között kerül sor, és lakóhelyiségek vagy állandó tartózkodási célt szolgáló helyiségek fűtését látja el a tüzelőberendezés és az érintett égéstermék-elvezető, úgy a kéményseprő a szükséges feltételek megléte esetén a megrendelést követő két munkanapon belül elvégzi a helyszíni műszaki vizsgálatot. A használatba vételhez szükséges kéményseprői nyilatkozatot pedig legkésőbb a vizsgálatot követő munkanapon kiadja. Az új kéményeket csak a helyszíni vizsgálatot követően lehet eltakarni, burkolni, majd használatba venni.
Forrás: http://www.borsonline.hu/aktualis/az-egesz-tarsashaz-kell-a-kemenyatalakitashoz/171191
– Mi azt szeretnénk, hogy rakják rendbe, füvesítsék be ezt a kis zöldterületet, ehelyett inkább újabb épületet húznak fel ide. Ráadásul egy garázst is, ha jól hallottuk… Reméljük, hogy legalább nem mélygarázst építenek, amikor itt óvoda és bölcsőde is van – vette át a szót a minapi tiltakozáson Csekő László.
– Persze értjük, ha magánterületről van szó, akkor nem tehetünk semmit sem az építkezés ellen. Még azt sem tudjuk, hogy egyáltalán igaz-e, hogy valami készül, mert erről senki nem világosított fel minket – mondta a tiltakozásban szintén részt vevő Mészáros Imréné.
A lakók bizonytalanok. Szerdán is elmondták, csak véletlenül tudták meg, mi készülhet a lakásaik mellett álló üres telken.
– Körülbelül másfél héttel ezelőtt tudtuk meg, amikor a munkások letették ide ezt a villanypóznát – mutatta meg a telek sarkára valóban frissen odaállított oszlopot Fehér Sándorné, az Ady Endre út 5. szám alatti társasház közös képviselője.
– Itt van az óvoda, az iskola, a bölcsőde, a gyermekorvosi rendelő és a járási hivatal. Már levegőt sem kapunk! Miért kell ezt a város közepén beépíteni? Kinézek majd az ablakon, és meg fogom tudni állapítani a szomszéd bableveséről, hogy milyen hús van benne? Nagyon fel vagyunk háborodva! – tette hozzá az asszony, akinek elmondása szerint a tiltakozó akcióval azt szeretnék elérni, hogy a telek tulajdonosa álljon el a tervétől.
Mint azt a megyeszékhely jegyzőjének válaszából megtudtuk, a hír valóban igaz: társasház épül a Szövetség ABC mögötti telken.
– A magántulajdonban lévő ingatlanra egy társasház építésére adta be az építési tervek engedélyezése iránti kérelmét a tulajdonos. Mivel a tervek mindenben megfeleltek a hatályban lévő jogszabályoknak, a rendezési tervnek, így az építési hatóság köteles volt megadni a kért engedélyt – válaszolta kérdéseinkre dr. Sebestyén Ildikó, Szolnok jegyzője.
Információink szerint a tervezett társasház nem mélygarázsos, hanem teremgarázsos épület lesz majd, felette három szinten lakásokkal.
Forrás: https://www.szoljon.hu/kozelet/helyi-kozelet/tiltakoznak-a-lakok-mert-tarsashaz-epul-a-lepcsohazuk-melle-1584643/
Az ingóságokban keletkező kárt nem feltétlenül fizeti ki a biztosító, a legtöbb esetben tanácsos külön is bebiztosítani a saját tulajdonunkat.
– Vihar áztatta el a hatlakásos épületünket. Utána kiderült, hogy a társasházi biztosításunkra csak a falak kijavítását fizetik, a megrongálódott tévémet, laptopomat nem. Ez jogos? – panaszolta Zs. Béla Gyömrőről, aki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőihez fordult tanácsért.
Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára az alábbiak szerint foglalta össze a társasház-biztosításokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Jól jöhet az önálló védelem
A társasházak (lakásszövetkezetek, lakóparkok) által kötött társasház-biztosítás alapesetben csak a lakók közös tulajdonában lévő, illetve az általuk együttesen használt épületrészek káraira nyújt fedezetet, a tulajdonostársak által külön-külön birtokolt lakások – ezen belül az ott lévő ingóságok – megrongálódását nem téríti meg. Léteznek viszont olyan teljes körű épületbiztosítások is, amelyek megkötésével egyszerre a közös tulajdonú és a privát „falak” – azaz pl. közművezetékek, villamos hálózat, üvegfelületek – károsodása ellen is biztosítási védelemben részesülünk.
Ha társasházunk nem ilyen biztosítással rendelkezik, akkor mindenképp kössünk önálló lakásbiztosítást saját ingatlanrészünk – ha van, a lakás mellett a saját tulajdonú garázs, pince – megóvására. Ennek részeként még külön gondoskodnunk kell a lakásunkon belüli ingóságaink – bútoraink, szőnyegeink, konyhai és elektronikai eszközeink, ruháink stb. – biztonságáról is. Az ezekkel kapcsolatos kockázatokat (sokak hiedelmével ellentétben) ugyanis jellemzően nem fedezik a társasház-biztosítások.
Gondolkodjunk felelősen
Amikor egy lakóközösség közgyűlése társasház-biztosítás megkötéséről dönt, érdemes előzetesen alaposan tanulmányozni, hogy az elemi károk – (elektromos) tűz, robbanás, földrengés, beomlások, vihar által megrongált épületrészek, csapadék és jég, vezetéktörés, idegen tárgyak rádőlése és üvegtörés – miatti veszteség kifizetése mellett milyen kockázatot vállalnak magukra az egyes biztosítók.
Fölöttébb hasznos például, ha a felsoroltak mellé társasházi felelősségbiztosítási védelem is társul (szerencsére ma már ez is a legtöbb biztosítás része). Ez azt jelenti, akkor is a biztosító áll helyt a lakók által megtérítendő kárért, ha pl. a társasház tetejéről egy lehulló vakolatdarab megrongálja az utcán parkoló egyik autót, vagy ha valamelyik lakótárs csőtörés miatt eláztatja az alatta lévő szomszéd mennyezetét.
Használjuk a kiegészítéseket
Többletdíj fejében – s ha a lakók megbízzák ezzel a közös képviselőt – lehetőség van további kiegészítő biztosítások megkötésére is, pl. a betöréses lopás, rablás vagy rongálás, vandalizmus okozta károk kivédésére. Ezek jól jöhetnek akkor, ha egy napon ismeretlenek eltulajdonítják a ház közös drága fűnyíró gépét, vagy éppen százezreket kellene fizetni a hívólift valakik által felfeszített ajtajának helyreállítására.
Több biztosító kínál még olyan különleges kiegészítő biztosításokat, amelyek pl. akkor fizetnek, ha a közös teremgarázsban megsérül valamelyik lakó autója, vagy ha a közös képviselő, társasházkezelő jogsértő tevékenységével anyagi kárt okozott a lakóközösségnek. Külön kategóriát jelent az erkélyek, lodzsák vagy éppen a házban működő üzletek speciális, a megerősített üvegfelületek károsodása esetén térítést nyújtó kiegészítő biztosítás is.
Fontos, hogy csak a társasház valós szükségletei alapján érdemes szerződni a biztosítóval, hiszen minden kiegészítő biztosítás többletdíjjal jár. Egy szórakozónegyedben pl. hasznos, egy csendes lakóparkban viszont fölösleges lehet a vandalizmus elleni kiegészítő biztosítás. Érdemes tájékozódni azokról a kockázatokról – ilyen lehet a fa-, vályog- vagy földfalazatú építményekben esett kár –, amit maguk a biztosítók is kizárnak feltételeikben.
Komoly anyagi teher lehet
Ha egy társasháznak egyáltalán nincs biztosítása, a közös épületet ért kár viselésére a lakók saját tulajdoni hányaduk arányában kötelesek. Ez nemcsak azonnali (sokszor jelentős összegű) anyagi megterhelést jelent, de egy lakóközösségben viták forrása is lehet. Ezzel szemben a társasház-biztosítás egy lakóra eső díja – jellemzően a közös költség részeként – előre kalkulálható csekély havi kiadás.
Forrás: http://www.blikk.hu/aktualis/penz/tarsashaz-biztositas-kar-fedezet/9x8lcrr?fbclid=IwAR39Stc0ifwrchfC5rD08teiu05y-ial25U2IE5g77_oKLwPtFBkJpLnePM
Az építőipar 29,1 százalékos emelkedést ért el januárban, ami a magas viszonyítási alap miatt is kiemelkedő bővülés jelent. A 2017. januári adatnál ez több mint 80 százalékkal nagyobb értéket jelent. A lakásépítéseket is magában foglaló épületépítéseknél 28,2 százalékos volt a növekedés – derült ki egy friss közleményből.
Az elemzés szerint továbbra is fokozott lakásépítési kedv jellemzi a piacot: idén januárban 7 százalékkal több lakás megépítésére adtak ki engedélyt, mint egy évvel korábban. 2017 januárjához képest pedig több mint 30 százalékos növekedés látható. A társasház-építési engedélyek száma pedig 12,3 százalékkal nőtt éves szinten. Az idei év első két hónapjában az ingatlan.com-on meghirdetett új lakások és házak száma tavalyhoz képest 77 százalékkal nőtt a községekben, és 38 százalékkal emelkedett a megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken –derült ki a portál elemzéséből.
Januárban 29,1 százalékos volt a növekedés, a tavalyi egész éves 22,3 százalékos bővülés után. A lakásépítéseket is magában foglaló épületépítéseknél januárban 28,2 százalékos volt a bővülés Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a januári eredmény értékelésekor figyelembe kell venni a bázishatást, tavaly januárban ugyanis kiugró, több mint 40 százalékos emelkedés produkált az ágazat. A 2017. januári adatokhoz képest ez 82 százalékos növekedést jelent.
A szakemerek szerint a lakásépítési kedv továbbra is erős. Ezt bizonyítja, hogy januárban 991 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ami 7 százalékkal haladja meg tavaly januári szintet, 2017 első hónapjához képest – azaz kétéves távlatban – pedig 31 százalékos emelkedésnek felel meg. 2015 óta pedig a legmagasabb januári adat. Januárban 5 százalékkal nőtt az egylakásos épületekre, gyakorlatilag a családi házakra kiadott engedélyek száma, a társasházakra kiadott engedélyeké pedig 12 százalékkal 328-ra emelkedett. Nem minden engedélyből lesz végül valóban lakás, de a januári növekedés egyértelműen a lakásépítési kedv fokozódását mutatja. Szintén erre utal, hogy januárban az épületépítésekre kötött szerződésállomány január végén 30,5 százalékkal volt magasabb, igaz, ebben a lakások mellett ipari, kulturális és sportlétesítmények építésére vonatkozó megbízások is szerepelnek, fejtette ki Balogh László.
Az felmérés alapján az idei év rendhagyó lesz több szempontból is: idén januárban és februárban országosan 4 százalékkal több újépítésű ingatlant hirdettek meg eladásra az előző év első két hónapjához képest. A fővároson kívül volt kiugró a növekedés: a községekben 77 százalékkal több új lakást és házat hirdettek meg, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban pedig 38 százalékkal nőtt a meghirdetett új lakóingatlanok száma. Az idei élénkülés egyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt években megkezdett társasház-fejlesztések jelentős része befejeződik, így 20 ezer új lakás kerülhet a piacra. Emellett az állami lakáspiaci intézkedések, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bővítése júliustól mind a használt, mind az új lakások piacán újabb élénkülést eredményezhet.
Forrás: https://www.google.com/amp/s/www.penzcentrum.hu/vasarlas/videken-is-duborog-a-lakaspiac-tovabbra-is-no-az-epitesi-kedv.1075799.html%3famp?fbclid=IwAR3TwIo65JQqYH5bn56CQN7qXmwnn0emJbbtYD3ZpVJXCIMX5zcnIqp8ZHI
Miskolc – Elszállítják a szemetet, kiirtják a patkányokat, a szabálysértők pedig fizetnek.
A napokban készítettünk riportot a Gózon Lajos utca 10. szám alatt található társasházban élők kilátástalan helyzetéről. Ismeretlenek ugyanis szemétlerakónak használják az udvarukat, emiatt elszaporodtak a patkányok. A rágcsálók még a lakásokba is bemerészkednek. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre a miskolci önkormányzat szóvivője a következőket válaszolta:
„A Gózon Lajos utca 10.– Jedlik Ányos utca 1. szám alatti társasház 13 lakása közül 4 az önkormányzat tulajdonában van, a többi lakásnak magánszemélyek a tulajdonosai. Szemétszállítási díjat az ott lakók egyénileg fizetnek a szolgáltatónak, az egyedileg kötött szemétszállítási szerződések szerint.
A társasház sajnos több alkalommal szállíttatta el az utóbbi időben az épület köré ismeretlenek által hordott szemetet a közös költség terhére. Ezúttal is a társasház fog intézkedni az oda hordott szemét elszállításáról. A lakásokba hordott szemét elszállíttatására – amennyiben a tulajdonos kiléte ismert – a társasház felszólítja az érintetteket, és tájékoztatja őket arról, hogy szabálysértési eljárás indulhat ellenük, ami pénzbírság kiszabását vonja maga után. Amennyiben nem ismert a tulajdonos holléte, a társasház kénytelen elszállíttatni az üresen hagyott lakásokból is az odahordott szemetet, szintén a közös költség terhére.”
„A szükséges rágcsálóirtást főszabály szerint az épület közös tulajdonú részein (udvarokon, közös kamrákban) a társasház végezteti el, de egészségügyi okok miatt ebben az esetben az üresen hagyott lakásokban is megrendeli az irtást. A közös képviselet, amelyet a Miskolc Holding Zrt. lát el az épület esetében, az udvarra hordott szemét elszállítására a bejelentést követően intézkedett. Az üresen hagyott lakásokat és a rágcsálóirtás szükségességét megvizsgálja, és amennyiben indokolt, a szemét elszállíttatásáról és a rágcsálóirtásról is gondoskodik. Ezeket a költségeket kényszerűségből a Miskolc Holding állja, de ez nem azt jelenti, hogy a társaság más helyett fizet. A lejárt határidejű tartozások behajtására ugyanis az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság végrehajtási eljárást kezdeményez. Ez pedig, a tartozás mértékétől függően akár azzal is járhat, hogy azok az ingatlanok, amelyeknek a tulajdonosai régóta nem fizetnek, az önkormányzat tulajdonába kerülnek”.
ÉM-HE
Forrás: https://www.google.com/amp/www.boon.hu/lesz-megoldas-a-vasgyari-horrorra/4167134/amp?fbclid=IwAR3Z6YyKTrCTYM5QoylDE_kA3jeQqJJbUg7AbdSibApOgPVklQvZzO5xkKo
Az elmúlt hetekben beszámoltunk arról, hogy 160 millió forintos inkasszó került a Stádium utca egyik társasház számláira, de probléma volt a közös képviselő váltással is.
Többször hírt adtunk arról, hogy mekkora bajban van a Stádium utca egyik társasháza. Nem elég, hogy 160 millió forintos inkasszó került a ház számláira, de gondok adódtak a közös képviselőváltással is. A lakók már kétszer leváltották Hoffer Zoltán képviselőt Léber György képviselőre, legalábbis azt hitték, hogy ez sikerült.
A 2018. május 31-ei gyűlésről nem készült jegyzőkönyv, így nem volt bizonyítéka a lakóknak, hogy megtörtént a szavazás. Léber György amikor megtudta, hogy nem volt törvényes a voksolás, egy újabb gyűlést hívott össze, ahol ismét őt szavazták meg közös képviselőnek. Csakhogy mivel az első választáskor nem készült jegyzőkönyv, nem ő volt hivatalosan a közös képviselő, így nem lett volna joga összehívni a második ülést.
A fordulópont tegnap következett be. Hoffer Zoltán által legutóbb összehívott közgyűlésen mindenki egyetértett abban, hogy március 6-án legyen a következő ülés. Ezt a napot egyébként maga Hoffer Zoltán javasolta, azonban ő mégsem jelent meg, ráadásul megpróbálta lemondani a közgyűlést. Azt azonban mégis megtartották, mert ő – a lakók szerint – nem bírálhatja felül azt a döntést, amit 101 lakó az előző ülésen megszavazott. A tegnapi gyűlésen a 168 tulajdonosból 109 képviseltette magát. Ők egyhangúlag leváltották Hoffer Zoltánt, így véleményük szerint ma reggeltől a törvényes képviselő Léber György lett.
A gyűlésről készült jegyzőkönyvet legkésőbb jövő hét hétfőn viszik a jegyző elé, aki dönt arról, hogy érvényes volt-e a szavazás, vagy sem.
Az új közös képviselőnek tegnaptól számítva 30 napon belül kell átadja Hoffer Zoltán az összes társasházzal kapcsolatos dokumentumot. Ezekből kiderülhet, hogy a társasház könyvelésével minden rendben van-e, a bevételekről és kiadásokról van-e bizonylat.
A ház, Léber György közbenjárásával, fellebbezett a szigeteléssel kapcsolatos per első fokú ítélete ellen, így most a perújítási kérelem a Szegedi Ítélőtáblára került, melynek elbírálása folyamatban van.
Forrás: https://kecskemetilapok.hu/hirek/levaltottak-a-stadium-utcai-tarsashaz-kozos-kepviselojet
– Nem tudom, mi okozta a tüzet. Éjjel csak 2 órát aludtam – mondta Csala Mihály, annak a makói Ardics és Nyúl utca sarkán lévő háznak a tulajdonosa, amelyhez kedden késő este vonultak a tűzoltók. A katasztrófavédelem lapunkat úgy tájékoztatta, makói és vásárhelyi tűzoltók 6 vízsugárral és kéziszerszámokkal fékezték meg a lángokat; a 300 négyzetméteres, 2 szintes lakóház teljes terjedelmében égett. Emberéletben nem esett kár, nem sérült meg senki, de egy udvari ólból állatokat kellett kimenteni.
A közelben tegnap délelőtt még mindig érezni lehetett a füstszagot, az utcán a katasztrófavédelem autói álltak – folyt a vizsgálat. Csala Mihály azt mondta, a kárukat 10 milliósra becsüli. Az épület biztosítva volt, de hogy mikor és milyen kártérítést kapnak, illetve hogy mikorra lesz a házból újra lakható épület, nem tudja. Egyébként nincs szerencséje a lángokkal, hiszen 19 évvel ezelőtt a sarki épületegyüttes másik épülete – amelyben most söröző is működik – égett le. Ezt most megkímélte a katasztrófa.
Az udvari épületbe nem tudtunk bemenni, csak kívülről készíthettünk fotókat. Úgy tudjuk, ez tulajdonképpen egy társasház volt, nyolc lakással, amelyből négyet érintettek a lángok. Ez utóbbiak tíz lakója közül hármat az önkormányzat szállásolt el, hét ember hozzátartozóknál kapott elhelyezést. Ottjártunkkor találkoztunk az egyik lakóval, egy fiatal nővel. Épp a megmaradt holmijait – ahogy láttuk, főként ruhákat – hozta ki egy autóba. Próbáltunk vele is beszélni, de azt mondta, nem szeretne mondani semmit.
A helyszínen találkoztunk Balogh Róbert makói tűzoltóparancsnokkal is, aki mindössze annyit mondott, egyelőre nem sikerült tisztázni a tűz okát.
Forrás: https://m.delmagyar.hu/mako_hirek/a_katasztrofavedelem_meg_vizsgalja_a_tuz_okat_-_8_lakasos_tarsashaz_egett_le_makon/2590397/
Egy társasházkezelő társaság közbeszerzést írt ki a kezelésében lévő házakban keletkezett hibák kijavítására. A nyertes céggel kötött szerződést felmondta, majd sem a készenléti időre járó díjat, sem pedig a teljesítési biztosítékot nem fizette ki. Végül a bíróság kötelezte fizetésre. A jogeset a Bírósági Határozatok Gyűjteményében jelent meg.
A társasház szerelési munkákra szerződött egy társasággal, a megállapodásnak pedig része volt, hogy napi 24 órás ügyeletben álljon rendelkezésre a partner. A rendelkezésre állásért pedig havi nettó 1 millió 400 ezer forint díjban állapodtak meg, valamint a javító cégnek le kellett tennie 3 millió 900 ezer forint teljesítési biztosítékot, amely a szerződés megszűntét követő 30 napon belül kamatmentesen járt vissza neki. Maga a szerződés egy évre szólt, azzal a feltétellel, hogy a javító cég ezt követően is köteles a munkát elvégezni mindaddig, amíg az új közbeszerzési eljárás le nem zárul.
A társasház kezelő 10 hónap múlva felmondta a szerződést azzal az indokkal, hogy a javító társaság legalább három alkalommal nem teljesítette a kötelezettségét. Egyben figyelmeztette a javítót arra, hogy továbbra is köteles készenlétben állni mindaddig, amíg nem lesz új javító társaság. A javító cég öt hónapig végezte is a munkáját, mintha mi sem történt volna, majd akkor közölte a kezelővel, hogy tovább nem dolgozik neki. Miután az addigi munkáját nem fizette ki a társasház kezelő, a bíróságtól kérte: kötelezze erre.
A peren tisztázódott minden
A javító a bíróság előtt 9 millió 925 ezer forintot kért a kezelőtől. Ebben benne volt az öt hónapra járó 7 milliós készenlét ellenértéke, és az át nem vett egyéb munkák díja is. Ezek mellett visszakérte a 3,9 millió forintos teljesítési biztosítékot is.
Az elsőfokú bíróság mindezt csont nélkül meg is ítélte. A társasházkezelő viszont fellebbezett és a másodfokú bíróság minimális korrekcióval hagyta jóvá – immár jogerősen – a javítónak fizetendő összeget (néhány külön számlázott munkát vett olcsóbbra a bíróság).
A társasházkezelő a Kúriától kért felülvizsgálatot és különösen a teljesítési biztosítékot nem volt ínyére visszafizetni, de veszített itt is. A Kúria a teljesítési biztosítékét óvadéknak fogta fel, így az a javító hibás teljesítésére nyújtott fedezetet. A bökkenő az volt, hogy ilyet a társasházkezelő a megelőző bíróságok előtt nem hozott fel, csak a Kúria előtt állt elő a hibásan teljesített munkákkal. Ezt viszont nem tehette, mivel a legfőbb bírói fórum csak a korábbi eljárásokban előfordult jogszabály sértéseket korrigálhatja, előtte új tényekre hivatkozni nem lehet.
Forrás: https://www.google.com/amp/s/www.napi.hu/magyar_vallalatok/jogeset-tarsashaz-ingyen-munka-szereles.678494.html/amp?fbclid=IwAR38wtKg-o1AmU8iihH6PQrvjCrp8KpkOW-VimyeffLVvQZx3t93RGQpuIg