Menekítették a lakókat: kigyulladt egy ház a VI. kerületben, így oltották a lángokat – fotókkal

Több tucat embert kellett kimenekíteni abból a terézvárosi épületből, ahol tűz ütött ki ma hajnalban. A háznak kigyulladt a tetőszerkezete, hamarosan a lángok továbbterjedtek, és már 70 négyzetméteren égett az épület.

Tűzoltók és mentők szirénájának baljós hangja ébresztette a lakókat ma, szerda hajnalban a legszebb álmaikból a VI. kerületben. A felmentősereg a Dessewffy utca egyik lakásához sietett, ott ugyanis kigyulladt és hatalmas lángokkal égett egy társasház – vélhetően – egyik lakása.

Kigyulladt a VI. kerületi ház teteje, menekítették a lakókat

A terézvárosiak ijedten kapták fel a fejüket a környéken, többen az ablakból nézegettek kifelé a tűzoltóautók érkezésekor. Úgy tudjuk, hogy a tűz a tetőtéri lakásban keletkezhetett, ugyanis az épület teteje lángolt. A Katasztrófavédelem munkatársai azonnal a helyszínre siettek, az esetkocsiból kiugorva rögtön nekiláttak az oltásnak. A tűz gyorsan tovább terjedt, ekkor már 70 négyzetméteren pusztított: 

A fővárosi hivatásos tűzoltók a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányításával, több vízsugárral előbb körülhatárolták, majd eloltották a Dessewffy utcai épület tetőterének tüzét. A lángok nagyjából hetven négyzetméteren égtek 

– közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Eközben megkezdték a lakók kimenekítését is, több tucat ember sereglett le döbbent arccal a hideg utcára. Az utcabeliek szerint nem kellett a téli fagyban ácsorogniuk, ugyanis hamarosan melegedőbuszt hívtak nekik, innen nézték az oltási munkálatokat. 

Bár úgy tudjuk, hogy a tűzhöz mentőt is hívtak, úgy értesültünk azonban, hogy szolgálataikra – csodával határos módon – nem volt szükség, ugyanis senki nem sérült meg, a tűzoltók időben kihozták a lakókat.

Az egységek átvizsgálták az érintett tetőtér melletti részeket, illetve bontási munkálatokat végeznek. A társasházat – amelyet a gáz- és áramhálózatról is leválasztottak – csaknem hetvenen hagyták el, valamennyien saját lábukon mentek ki az épületből, és a helyszínre rendelt melegedőbuszban várakoztak

 – tették hozzá. 

Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan hogyan és hol keletkezett a tűz, illetve mi okozta azt. Ezt vélhetően majd a közeljövőben lefolytatott tűzvizsgálat fogja kideríteni.

Forrás: https://metropol.hu/aktualis/2025/12/kigyulladt-haz-twerezvaros-menekitettek-a-lakokat

Védett épületek helyén épülhetnek újabb társasházak Siófokon

Pusztulásra ítélt a képviselő-testület három helyi védelem alatt álló belvárosi házat Siófokon. Az egykori ún. teremmozi és a Csárdás étterem 2018-ban lett műemlék, a Csülök étterem, Révész Géza szülőháza azonban korábban is az volt.

A Fő utcán, a keleti vasúti kereszteződésnél, a nagystrandra vezető út sarkán álló Csárdás étteremnél már jóval a helyi védelem megszüntetését megelőzően megkezdődtek a társasház-építés előkészületei. Ez azt a látszatot kelti, hogy az építtetők sejthették a november 27-i szavazás eredményét. Mint az előterjesztésből és Kadlicskó Krisztián városi főépítésznek a testületi ülés előtti nyilatkozatából megtudtuk, a teremmozi esetében a helyi védelem megszüntetését a tulajdonos kérte, a másik két esetben a főépítész saját belátása szerint kezdeményezte.

Az előterjesztés helyi védelem megszüntetésére irányuló passzusa annak ellenére került a testület elé, hogy Lengl Zoltán balatoni főépítész a helyi védelem megszüntetését előterjesztett formájában ellenezte. Október 9-én írt véleményében úgy foglalt állást, hogy a csatolt értékvizsgálat alapján a vizsgált épületek egyikének műszaki állapota sem indokolja a helyi védelem teljes megszüntetését. Javasolta helyette a helyi egyedi védelem mértékét megváltoztatni/meghatározni úgy, hogy az épületet, mint helyi értéket − a jövőbeni használat és a gazdaságossági szempontok figyelembe vétele mellett – újítsák fel, alakítsák át. Szükségesnek tartotta olyan garanciális eszközök meghatározását, amelyek egy részleges elbontás esetén is biztosítják a homlokzatkialakítás, a formavilág és az épület jellemző részleteinek visszaállítását, valamint azt is, hogy meg kell vizsgálni a helyi védelem mértékének korlátozását a védelem teljes megszüntetése helyett.

Annak, hogy a balatoni főépítész javaslatait figyelmebe vették volna, nincs nyoma az előterjesztésben. Egy hónap sem telt el, már bizottsági tárgyalásra nyújtották be az anyagot. Kadlicskó Krisztián (aki további több mint ötven somogyi település főépítésze is) a testületi ülés előtt kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy egyik ingatlan tulajdonosát sem szólították fel az épület jókarbantartására, és nem látott összefüggést a helyi védelem megszüntetése és a jókarbantartási kötelezés (elmaradása) között. A testületi döntést megelőzően az idegenforgalmi és rendészeti bizottsági ülésén kifejtette, hogy a Csülök étterem esetében sem igazából az épület értéke a meghatározó, hanem az, hogy ki született ott, tehát nem az építészeti értéke miatt került védelem alá az épület. A Csárdás étteremnél szerinte a korábbi építészeti jelek már nagyon kevéssé vehetők észre, a nyílászárók a korábbi átépítések során olyan „negatívumokat szenvedtek”, amelyek rontották az épület értékét. A főépítész szerint az épület csupán az eszmei értéke miatt kerülhetett védelem alá, tekintettel arra, hogy számos alkalommal ott ebédelt Kálmán Imre zeneszerző és Varga Imre szobrászművész. Kadlicskó Krisztián véleménye szerint ezeknek az épületeknek az építészeti értékei sajnos már megszűntek.

Ugyanezen az ülésen képviselői kérdésre elmondta, hogy a teremmozi tulajdonosainak kérésére vizsgálta először az épületet építészeti érték szempontjából, majd végignézte a védett házak listáját, hogy melyek azok az épületek, amelyek már nem töltik be a helyi védettségi értéket: ezt hármat épületet találta a százhúszból. A következő lépés az volt, hogy a helyi tervtanács elé vitték a témát, ahol építészekkel, a tervtanács tagjaival vitatták meg, és egyetértettek ennek a három helyi védett épületnek a megszüntetésével.

Az eljárás szépséghibája, hogy a főépítész a tervtanács elnöke, amelynek egyik tagja azonban – mint azt több forrásunk is megerősítette – az az építész, aki a Csárdás étterem helyére kerülő épületet tervezte. A telekre már idén júliusban kértek építési engedélyt, tudomásunk szerint a terveket benyújtották az Országos Tervtanácshoz; ez akkor kötelező, ha ott 1500 m² feletti összes hasznos alapterületű és legalább hat lakásból álló új építésű társasház épül. Arról, hogy mi készül a Csárdás helyén, több siófoki építész is rosszallóan nyilatkozott lapunknak, azt nehezményezve, hogy még le sem vette a testület a helyi védelmet az épületről, máris benyújtották a helyére épülő társasház terveit.

A teremmozi esetében árnyalja a képet, hogy önkormányzati tulajdon volt, amelyet 2022 májusában pályázat útján adtak el a jelentkező egyetlen pályázónak 72,1 millió forintos áron. Ingatlanosok szerint a helyi védelem csökkenti az ingatlan értékét, mivel súlyos megszorítások vonatkoznak a bővítésre és használatra. Véleményük szerint 20-30 százalékkal magasabb árat lehetett volna kapni érte, ha a helyi védelem nem lett volna a teremmozi épületén. A tulajdonos már 2024 januárjában is szerette volna levetetni a korlátozást azzal a céllal, hogy az épületet „a Kálmán Imre sétány felé nyitott kereskedelmi egységgé és egyéb funkcióvá” alakítsák át. Akkor ezt a képviselő-testület elhalasztotta, most azonban teljesítette a kérést. A kérelmet akkor benyújtó építész egy másik épület védettségének megszüntetésében is érdekelt.

A Csülök vendéglő, Révész Géza világhírű pszichológus szülőháza jelenleg is eladó, 115 millió forintért hirdetik „műemlék jellegűként” azzal – a helyi védelmet nem említve –, hogy akár négylakásos társasház is építhető a telken. A helyi védelem megszüntetését kezdeményező előterjesztés mellékletében szerepel, hogy a jelenlegi tulajdonosok nem tudják előteremteni a helyreállításhoz szükséges 20-32 millió forintot, ezért szükséges nem védetté tenni.

Forrás: https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vedett-epuletek-helyen-epulhetnek-ujabb-tarsashazak-siofokon-277998

Egy hajszálon múlt a tragédia: a társasházak tövében lángolt az autó – fotók

Kigyulladt egy személyautó egy társasház tövében.

Kigyulladt egy személyautó egy társasház tövében Mezőhegyesen vasárnap reggel – adta hírül a katasztrófavédelem.

A mezőkovácsházi hivatásos tűzoltók a gépkocsinál lévő gázórát elzárták, majd kéziszerszámokkal és két vízsugárral eloltották a lángokat, így a tűz nem terjedt tovább. Az eset során személyi sérülés nem történt. 

Forrás: https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2025/12/langolt-az-auto-mezohegyesen

Egy ultramodern társasház épülhet a Berlini körúton +fotók

Bemutatták a látványterveket. Megújulhat a Berlini körút egyik sarka.

Hogyha a Berlini körút és az Ősz utca sarkán járunk, jelenleg még csak egy gödröt láthatunk, de a jövőben egy vadonatúj, ultramodern társasház állhat előttünk. Legalábbis erről árulkodnak a megjelent látványtervek.

Egy ultramodern társasházat húznának fel a Berlini körúton

A Magyar Optimum Építő Kft. szegedi projektjének látványterveit láthatjuk. A cég a tervek szerint két különálló társasházat húzna fel a Berlini körút és az Ősz utca sarkán, az épületeket függőfolyosókkal kötnék össze.

Ultramodern társasház frekventált helyen, Szeged belvárosától egy karnyújtásnyira. A Nagykörúton épülő társasház valamennyi lakását energiatakarékos geotermikus fűtés-hűtéssel, szűrt levegős szellőzőrendszerrel alakítják ki – írták.

Nem szokványos vakolatot kap az épület, hanem fémburkolatot, a tetőt is lemezzel fedik be.

Egyelőre nem tudni, mikor kezdődhet a kivitelezés. Nincs dátum feltüntetve a cég honlapján.

Forrás: https://szegedma.hu/szeged/2025/11/berlini-korut-osz-utca-szeged-tarsashaz-latvanytervek

Pluszpénzhez juthatnak a társasházak – vadonatúj szabályt hoztak ebben a kerületben

A gyakori filmforgatások miatt új szabályokról döntött a VII. kerület. Erzsébetvárosban ezentúl a többi között megkaphatják a közterület-használati díj 30 százalékát a közvetlenül érintett társasházak.

„A közterületeken zajló filmforgatások látványosak és érdekesek lehetnek, de egyben nagyon meg is nehezíthetik az adott környéken lakók életét” – írta tegnap közösségimédia-bejegyzésében Niedermüller Péter. 

Filmforgatások miatt kaphatnak pénzt a társasházak

Budapest VII. kerületének polgármestere szerint a lakók számára elsősorban a parkolási nehézségek és a körülményes közlekedés jelent problémát. Erzsébetváros képviselő-testülete egyhangúlag fogadta el az új szabályokat, amelyek szerint módosulnak a közterületek használatával kapcsolatos feltételek, előírások.

Az új szabályok értelmében egy utcaszakaszon, téren vagy parkban egy naptári éven belül legfeljebb összesen 15 napra adható ki filmforgatásra közterület-használati engedély.

További előírások a filmforgatásokkal kapcsolatban:

  • az engedélyt kérőnek vállalnia kell, hogy a forgatás idejére légvonalban 300 méteren belül parkolóhelyet biztosít az érintett házak lakosainak, vagy pedig megtéríti a parkolás költségeit
  • filmforgatások esetében az adott évet megelőzően befizetett közterület használati díj 30 százalékát kérelmezhetik az érintett társasháznak az önkormányzattól

Ezen kívül a cégeknek a filmforgatás megkezdése előtt legkésőbb 7 nappal tájékoztatniuk kell az érintett terület lakóit a forgatás időpontjáról és egyéb, azzal kapcsolatos fontos információkról.

Ilyennek minősül például a használatba vett terület nagysága, valamint a kapcsolattartó személye és elérhetőségei, amelyeket az érintett társasházak közös képviselőivel, illetve a környék kereskedelmi és vendéglátó egységeinek tulajdonosaival és üzemeltetőivel is írásban közölni kell.

Forrás: https://divany.hu/edesotthon/tarsashaz-penz/

A társasházak ezzel az új módszerrel is spórolhatnak a közös költségen

Idén ősztől a társasházak Magyarországon hivatalosan is létrehozhatnak energiaközösségeket, amelyek a közös napelemes termelést és energiaosztást teszik lehetővé, így a lakók saját fogyasztásukra optimalizálhatják villamosenergia-használatukat.

Az Európai Unióban körülbelül 9 ezer energiaközösség működik, amelyek keretében több mint 1,5 millióan termelik közösen, osztják meg, illetve használják a megújuló energiát, ami jelentős szerepet játszik az energiafüggetlenség növelésében és a rezsiköltségek csökkentésében.  Az energiaközösségek jellemzően társasházi környezetben, lakóparkokban működnek.

Ugyan az idén szeptember óta érvényes magyar jogszabályok csak a villamosenergiára vonatkoznak, az energiaközösségek második generációja – például Ausztriában, Hollandiában, Németországban, illetve Dániában – már komplex energia- és vízgazdálkodási rendszert is magában foglal. De miért is van erre szükség?

„A hirtelen lezúduló csapadék a szélsőség része, miközben a nyaraink egyre szárazabbá, a teleink pedig egyre változékonyabbá és csapadékosabbá válnak.” Az extrém időjárás már a lakókörnyezeti tervezésnél is érezteti a hatását, már a csapadékszállítási modelleket is át kell gondolnunk ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk kezelni a jelenséget.

Hogyan lesz ebből hatékony rendszer?

A társasházak esetében az energiahatékonyság akkor maximalizálható, ha nem csak napelemekben, hanem központi hőszivattyúban és szellőztetőrendszerben is gondolkodunk, és kiaknázzuk a zöld, illetve kék infrastruktúrában rejlő lehetőségeket is, azaz átgondoltan telepítünk növényeket, és a tetővízelvezetés, valamint központi esővíztározó kialakításával biztosítjuk az öntözéshez szükséges vizet. 
 
„Társasházak, és akár parkok esetében már a lakókörnyezeti tervezésnél szoktak kérni segítséget tőlünk. Kiszámoljunk, hogy mennyi csapadékvíz szükséges, és ezt hogyan tudjuk biztosítani: visszatartani, illetve eljuttatni a célterületre” – magyarázza Bakos Gábor, a Wavin tervezőmérnöke a WavinVodcastban.

Mindez jelentős megtakarítást eredményez, hiszen hőszivattyúval körülbelül 30 százalék energia-megtakarítás realizálható, a megfelelően beállított ventilációs rendszer körülbelül 8 százalékkal csökkentheti az épület összes energiafelhasználását, az esővízgyűjtő rendszerek pedig a víz- és vízműenergia-felhasználást csökkentik – akár 18 százalékkal.

A megtakarítás mellett így a közös költség is tervezhetőbbé válik, és központi rendszer esetében a sok egyedi kazán, vízmelegítő, szellőző karbantartására sincs szükség. Az automatizált, távfelügyelt rendszerek esetében ráadásul a kevesebb emberi beavatkozás miatt kisebb a hibakockázat is.

A klímakutató szerint a legfontosabb az lenne, hogy az épületeket minél kompaktabban helyezzük el a rendelkezésre álló területen, és ezek mellett minél nagyobb nyílt tereket alakítsunk ki a növényzet, illetve a párologtató felület számára. Bár Magyarországon is találunk erre példákat, egészen más dimenziókat figyelhetünk meg például Kínában, ahol épülettömbben gondolkodnak: egy lakóparkban 7-8 felhőkarcoló kap helyet, amelyet integrált parktervezés eredményeként egy öntözőrendszerrel és szikkasztórendszerrel ellátott fás-bokros terület ölel körül.

„Most már olyan éghajlati viszonyok vannak itthon is, hogy ezeket a megoldásokat nem lehet elkerülni, ez nem luxus, hanem az élhetőséget garantálja a városainkban” – húzta alá Gál Tamás klímakutató a WavinVodcast legújabb epizódjában.

Forrás: https://www.economx.hu/ingatlan/a-tarsashazak-mar-energiakozossegekkel-is-sporolhatnak-a-kozos-koltsegen.819486.html

Lakókkal ilyet megjátszani? Akkorát bukott egy borsodi közös képviselő, hogy beleremeg a társasház

Ítélet született a társasház megkárosításának ügyében. Közel ötmillió forintot sikkasztott egy közös képviselő.

A Miskolci Járásbíróság ítéletet hirdetett annak a nőnek az ügyében, aki több mint egy évtizeden át látta el egy sajóbábonyi társasház közös képviselőjének szerepét, és ez idő alatt jelentős összeget tett saját zsebre. A vádlott összesen mintegy ötmillió forintot sikkasztott el a lakóktól beszedett pénzekből. 

A közös képviselő sikkasztott 

A bíróság által megállapított tényállás szerint a nő 2009 és 2021 között végezte a közös képviselői teendőket.

 Bár a társasház pénzügyeinek kezelése érdekében nyitott bankszámla első látásra szabályszerű volt, a nő saját nevére nyitotta azt, így teljes körű hozzáféréssel rendelkezett a társasház pénzéhez. Feladata volt a közös költségek, valamint az almérők alapján számított vízdíjak beszedése és továbbítása a szolgáltatók felé. 

A vádlott azonban 2019 júniusától kezdődően már nem fizette tovább a vízmű számláit, miközben a lakóktól továbbra is beszedte a vízdíjakat. A számlán összegyűlt pénzt pedig saját kiadásaira fordította, többek között vásárlásokra és tartozások kiegyenlítésére. A társasháznak okozott kár így összesen megközelítette az öt millió forintot.

A büntetés

A Miskolci Járásbíróság a nőt nagyobb értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt 2 év szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Ez azt jelenti, hogy a vádlott nem kerül börtönbe, amennyiben a próbaidő alatt nem követ el újabb bűncselekményt. 

Az ítélet nem jogerős, az érintettek még fellebbezhetnek.

Forrás: https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2025/11/kozos-kepviselo-tarsashaz-itelet-lakok-buntetes

Társasház-felújítási program indult Sajóbábonyban

Már alá is írták az első támogatási szerződést.

Aláírták Sajóbábonybanaz első társasház felújításáról szóló támogatási szerződést – közölte Szilva István polgármester a közösségi portálon. 

A város első embere felidézi, hogy még idén tavasszal indította el az önkormányzat a társasházak felújítási programját. Ennek értelmében pályázati úton, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a társasházak, a tervezett munkák költségének legfeljebb 50 százalékát, de lépcsőházanként legfeljebb 5 millió forint támogatást kaphatnak.

Célunk ezzel, hogy jelentős mértékben hozzájáruljunk a társasházak külső-belső modernizációjához. Ennek első lépése, mondhatjuk első fecskéje az Erzsébet Királyné út 5-7. szám alatti társasház közösségének támogatása. A pályázatnak köszönhetően 10 millió forint önkormányzati támogatásból a társasház két lépcsőházának nyílászáróit cserélik ki, részben pedig az épület külső homlokzata is megújul, újabb szigetelést kap

– írta Szilva István, aki biztat minden társasházi lakót, éljen a pályázat adta lehetőséggel. Az önkormányzat bízik abban, hogy a program hosszú távon is ösztönözni fogja a társasházakat a megújulásra – tette hozzá.

https://www.facebook.com/share/1BpUFJfD7T/

Forrás: https://borsodihir.hu/hir/tarsashaz-felujitasi-program-indult-sajobabonyban

Ipari társasház: magyar gondolat ez az üzleti modellje

A belga-magyar RaktárAD a HAD Grouphoz tartozó logisztikai ingatlanfejlesztő, 10 éves fennállása alatt több mint 110 000 négyzetméter ipari csarnokot épített, 160 egységben, mintegy 150 hazai kkv számára. A vállalat mára piacvezetővé vált a spekulatív, azaz megrendelővel vagy vásárlóval előre nem rendelkező ipari társasház-fejlesztésekben, és meghatározó szerepet tölt be a magyar kkv-k infrastruktúrájának modernizálásában.

Tíz évvel ezelőtt indult itthon az ipari társasház modell, amely nem volt egészen ismeretlen az ingatlanfejlesztők számára, de az üzleti modellt kifejezetten itthon dolgozta ki és működteti sikerrel a belga-magyar fejlesztő társaság. Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és Üzletfejlesztési igazgatója lapunknak elmondta, hogy az ipari ingatlanpiac, különösen a raktárak és csarnokok területén nem támogatják a fejlődőképes és fejlődni akaró, kis- és közepes vállalkozásokat igényeit. 

Ipari társasház a magyar üzleti vízió

Ebből lett egy vízió, amelynek a lényege, hogy olyan csarnokokat építsenek, amelyeken osztozhatnak a kisebb területigényű vállalkozások és az ingatlanvásárlás mellé a fejlesztő teljeskörű szolgáltatást adjon. Így született meg az ipari társasház üzleti modell itthon. A logisztikai bázist igénylő vállalkozások átlagosan 1000 euró négyzetméter áron vásárolhatnak ingatlan felületet. Persze az árak nagyban függenek a megközelíthetőségtől, illetve a csarnokon belüli elhelyezkedéstől és nyilvánvalóan a szolgáltatások igénylésétől is. 

A megjelölt ár inkább csak átlag. Viszont az igazgató hangsúlyozta, hogy ez az ár jóval alacsonyabb, mint egy fővárosi belső kerületekben elhelyezkedő rozsdaövezeti ingatlan négyzetméterára.

 

Akiknek ajánlják

Sok vállalkozás van, amely ma még nem igényel több ezer négyzetméternyi raktár felületet, ugyanakkor a működéséhez szükséges olyan logisztikai központ, amely kereskedelemre és raktározásra, sőt iroda területre is alkalmas. A fejlesztések viszont akkor költséghatékonyak, ha nagy alapterületűek, így nem csak a méretük, az elérhető áruk sem passzol a kis- és közepes vállalkozások bevételeihez. Azzal, hogy a nagy, több ezer négyzetméteres csarnokon egyszerre több vállalkozás is osztozhat, optimális bekerülési árat és optimális rezsiköltséget kínál, továbbá rugalmas telephely szolgáltatást lehet rá alapítani. Ezzel válik igazán érdekessé a kisebb, feltörekvő cégek számára.

  • A 3-4 ezer négyzetméteres csarnokokon jellemzően 
  • 8-10 tulajdonos osztozik, 

és hogy mennyire vegyes a kép, azt az igazgató azzal szemléltette, hogy a 150 partnerük közül egy sincs olyan, amelyiknek a TEÁOR száma egyezne. 

Vagyis van közük gyártó és kereskedő egyaránt, de van olyan is, amely valamilyen szolgáltatást nyújt és az eszközeinek a raktározására használja a megvásárolt csarnokrészt. Magyarán a vállalati szektor minden területe képviselteti magát az ügyfelek között.

A fejlesztő cég ma már 110 ezer négyzetméternyi csarnok felületet épített és 150 partnert szolgál ki. A fejlesztések jellemzően úgynevezett spekulatív jellegűek, a cég felméri a várható piaci igényeket és annak megfelelően fektet be. A területek vásárlása során olyan nagy méretű telkeket (30-50 ezer négyzetméter) keres, amelyek a későbbiekben tovább fejleszthetőek, nem csak a felépítményekkel, hanem infrastruktúrával is. Az üzleti modellhez tartozik persze az is, hogy a telkek, vagy az azokon épült csarnokok a főváros külső kerületeiből 15 perc alatt megközelíthetőek legyenek. 

Ennek megfelelően a cég befektetési területe az M0 körgyűrű körül volt, az összes fejlesztést eddig itt hajtotta végre.

Most azonban kilépne Budapest vonzáskörzetéből és Debrecent célozta meg. Lőrincz-Hadnagy Tibor szerint ez az üzleti modell további sikerre van ítélve. Ezt jól mutatja, hogy miközben a vállalati piac erősen gyengélkedik itthon, a beruházások csökkentek és a vállalatok likviditási gondokkal küzdenek, a fejlesztő cég bevételei 50 százalékkal növekednek (idén) és a jövő évi kilátásaik is hasonlóan alakulnak.

Forrás: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2025/11/ipari-tarsashazugy-magyar-gondolat

Égett egy társasház teteje a Bazilika közelében, a tűzoltóknak sikerült eloltaniuk a tüzet

Kigyulladt egy társasház ötödik emeleti lakása az V. kerületi Szent István téren, a Hercegprímás utcánál – közölte a katasztrófavédelem csütörtök délután. A tűz nagy terjedelemben a tetőre is átterjedt.

A fővárosi hivatásos tűzoltók nagy erőkkel indultak a helyszínre, ahová az első egység már kiérkezett. Az épületben a tűzzel érintett szinten megkezdték a kiürítést, a tűz másik két lakást is elért.

Olvasónk elmondása szerint a helyszínre rengeteg tűzoltó érkezett, a ház előtti részt lezárták.

A Katasztrófavédelem negyed három után pár perccel közölte, hogy a tűzoltók megakadályozták a lángok továbbterjedését, öt vízsugárral oltva a tüzet. Az egységek három vízsugárral dolgoztak a tető, két vízsugárral pedig az alatta lévő szint oltásán, és a munkálatok közben megbontották a ház tetőszerkezetét. Végül nem sokkal három óra előtt közölték, sikerült eloltani a tüzet.

Cikkünket frissítettük a tűz eloltásának hírével.

Forrás: https://telex.hu/belfold/2025/11/20/bazilika-haz-tuz

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne."