Magyarországon négymillió ember él lakásban. Közgyűlésre ennél jóval kevesebben járnak, a közös képviselőkről pedig általában negatív kép el az emberek fejében. Emellett a lakásvásárlóknak csak kis része foglalkozik azzal, milyen társasházba is költözne be, és hogy ez milyen hatással van a lakása értékére. Miért van ez így? Szilber Szilviával, a Szilber Ingatlan Menedzsment tulajdonosával beszélgettünk. Cége országszerte több tucat társasházat kezel.

---

Forbes.hu: Bevallom, hogy bő egy évtizedes társasházi lakói pályafutásom alatt én sem jártam elég szorgalmasan közgyűlésre és lakásvásárláskor sem voltam teljesen tisztában a társasház állapotával. De gondolom, más is van ezzel így. Miért nem figyelünk eléggé ezekre a dolgokra?

Szilber Szilvia: Egyszerű a válasz. Azért, mert sajnos, soha, senki, nem hívta fel eddig erre a figyelmet! Az épületek avulásával egyre jelentősebbé válik a társasház, mint értékmódosító tényező, de az újépítésű házaknál is akadhatnak komoly buktatók. Ezekre érdemes figyelni, mert sok embert érint: négymillióan élnek lakásban Magyarországon.

Gondolj bele, a társasházak többsége már bőven elmúlt 10-15 éves. Én például 145 éves társasházat is kezelek. Folyamatosan figyelni kell a házak műszaki állapotát. Azt vallom, hogy ne várjuk meg a bajt, míg bármi beázik, leszakad, vagy épp csőtörés lesz, és akkor a szükséges minimumot költi rá a ház. Ez a reaktív megközelítés. Amikor mondjuk feltesznek egy szorító gyűrűt, egy gebót a sérült csőre. Pedig, ha már egyszer hiba volt, gyanakodni kell és az egészet átnézni. Olyat is láttam, hogy másfél méteren nyolc gebo volt fönt. Ilyenkor még mindig olcsóbb a második hiba után az egész érintett szakaszt kicserélni, szóval proaktívnak kell lennie a társasházkezelőnek. Egy másik példa, amikor 130 ezer forintért nincs megcsináltatva a kilyukadt eresz, akkor az leáztatja a homlokzatot. Ezután a homlokzat állványozása 1 millió 100 ezer forint, a veszélytelenítés 400 ezer, a területfoglalás 50 ezer,

és akkor máris csináltak egy másfél milliós munkát, egy nagyjából 130 ezer forintos kisebb javítás és a bádogos munka időben való megrendelése helyett.

Ezt ilyenkor a közös képviselő vagy a társasházkezelő intézi? Pontosan mi a különbség a két szerep között?

A közös képviselő egy választott tisztség, a társasházkezelés pedig egy szakma. A társasházi törvény határozza meg, hogy mi a közös képviselő, és mi a társasházkezelő feladata. Ha röviden akarnám megfogalmazni, akkor a közös képviselő a külső szolgáltatók felé képviseli a társasházat és az üzemeltetést intézi, valamint az ezekhez kapcsolódó elszámolásokat vezeti. A társasház kezelője pedig a hosszabb távú fejlesztéseket – például kazán- vagy liftfelújítás –tervezteti meg a szolgáltatókkal, majd versenyezteti, pályáztatja a vállalkozókat. Ha mindezt egy tapasztalat nélküli közös képviselőre bízzák (mert olyan is van, hogy ez a két feladatkör egy ember kezében van), akkor az nem fog olyan jól sikerülni. Talán ezért van, hogy sok ember úgy látja, a társasház kezelése náluk nem professzionális. Mert a társasházi felújítás teljesen más műfaj, mint a régebbi építésű házak üzemeltetése. 

A társasházkezelés szakmává bonyolódott. Sok szerteágazó területet kell összefogni jó menedzserként, és a közös képviselőnek is tisztában kell lennie a saját határaival. A régi, tíz hónapos OKJ-s képzés nem készített fel arra, hogy egyedül, építésvezetőként minden műszaki feladatot lemenedzseljen az ember. A közös képviselői munkához és a társasházkezeléshez is több éves szakmai gyakorlat szükséges, hogy valóban olyan döntéselőkészítő anyagokat tehessen le az üzemeltető a tulajdonosi közösség elé, ami jogilag, műszakilag helytálló, a többség érdekét szolgálja és pénzügyileg is finanszírozható.

Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy „Szilvi, te vagy a társaskezelés Rolls-Royce-a”. Én meg mondtam neki, hogy nektek viszont nem Rolls-Royce kell, hanem egy megbízható Barkas, ami elvisz A-ból B-be.

Az kell, hogy mindenhol legyen egy stabil, alap pénzügyi tervezés, és aztán azt a műszaki tervek alapján a közös képviselő szépen végigzongorázza. Amikor meg jönnek a nagyobb felújítások, akkor bevonja a szakembereket: akár engem projektvezetőként, a műszaki szakértőt, a jogászt, a pénzügyi tervezésnél pedig a pénzügyi szakembert. De nem az év tizenkét hónapjában van szükség Rolls Royce-ra, hanem esküvőn, így nem kell egy kompetens ügyvéd egy társasháznak heti 10 órában. Hanem elég alkalomszerűen, akkor viszont a legjobb jogász kell.

Olyan ez, mint a cégvezetés, ott sem hiába vannak szakterületek szerint leosztva a pozíciók.

Igen, ahogy egy cégvezető is el tudja magát számítani és csődbe vinni a céget, ugyanígy csődbe tudnak mennek a társasházak is. Sajnos van rá példa, hogy végrehajtások indulnak ellenük, halasztódnak a felújítások, és végső soron csökken a lakások értéke is.

Gondolom, hogy a felújítások fontosságával, értéknövelő mivoltával sokszor maguk a tulajdonosok sincsenek eléggé tisztában.

Igen, sajnos a mi oldalunkról azt látom, hogy a lelkiismeretes és jó szakemberek sokszor kiégnek abban, hogy visszautasítást kapnak a tulajdonosoktól. Hiába készítik elő a felújításokat, a tulajdonosok egy része még nem elég tudatos abban a tekintetben, hogy hosszú távon kell gondolkodni, és úgy van vele, hogy ha ő már nem látja ezt az értéknövekedést, akkor nem is érdekli.

Volt olyan társasház, ahonnan te is lemondtál?

Sajnos igen. Ott konkrétan az történt, hogy az egyik lakó azt mondta nekem a haját tépve, hogy amíg ő él, itt aztán nem lesz felújítás, kopácsolás meg porolás. Ez a hölgy 46 éves volt akkor, a társasház pedig szó szerint életveszélyes. És én azt gondoltam, hogy nagyon sürgős intézkedés kell. Ugye ilyenkor karbantartási kötelezettsége van a háznak, és ha valami baleset történik, akkor a közös képviselő a felelős, ha nem tájékoztatta a tulajdonosokat a karbantartás szükségességéről. Ha tájékoztatta, és a tulajdonosok nem adták össze azt a pénzt, amivel ezt a felújítást meg lehetett volna csinálni, akkor meg a tulajdonosok a felelősek. Úgy gondoltam, hogy nem arra kellene a társasháznak 30 milliót elkölteni, hogy a függőfolyosó rázuhan valakire és kártérítést fizetnek, hanem a függőfolyosóra. De ezt nem voltak hajlandók összeadni, sem hitelt felvenni és azt mondtam, hogy én ennek a felelősségét nem szeretném vállalni.

Van olyan ismerősöm, aki azt mondta, ha meghallja azt a szót, hogy közös képviselő, összeugrik a gyomra, de inkább amiatt, mert a közgyűlésekről mindig az a benyomása, hogy senki semmit nem akar fejleszteni, mert drága. Az utóbbi tíz évben, amióta szakértői szemmel látsz rá a piacra, volt-e pozitív elmozdulás ezen a területen?

Sajnos még mindig sokszor van egy-egy ember, aki blokkolni tud egy egész felújítást. Ugyanakkor egyre több olyan, társasházkezeléssel foglalkozó vállalkozó van, aki igyekszik minél magasabb színvonalon szolgáltatni és segíteni a felújításokat.

Közben egyre több az új építésű ház is, ezeknek a menedzselése mennyivel komplexebb feladat, mint egy régié?

Egy újabb épületnél általában jóval több az üzemeltetési feladat az új berendezések és az új – például szigorú tűzvédelmi – szabályok miatt. Itt már nemcsak liftek vannak, hanem többek között öntözőrendszer, hőszivattyús fűtés, vagy épp életvédelmi rádiójeladó a mélygarázsban. Akár két tucat szolgáltatóval is tartani kell a kapcsolatot havi szinten. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár több mint húsz szolgáltató munkáját kell ellenőrizni, és ha valami nem, vagy nem megfelelően lett elvégezve, akkor rendesen elvégeztetni vele. Vagy egy másik példa: kimenni a helyszínre, ellenőrizni, hogy jogos-e a tulajdonos panasza, hogy a kertész a fűnyíró motorolaját odafolyatta a drága járdaburkolatra, és akkor ezt most ki fogja eltakarítani. Ez rengeteg munkaórát elvisz, amit be kell árazni. Rengeteg a nyilvántartás, és vannak havi, negyedéves, féléves, és szúrópróbaszerű  ellenőrzések is. A legutóbbi katasztrófavédelmi ellenőrzésre, amit az egyik házam kapott – nem viccelek – 15 centiméter vastag papírpaksamétát küldtem be, 18 hónapnyi adattal, mert azt kérték.

A lakásvásárlók mennyire vannak tudatában annak, hogy egy jó állapotú, karbantartott társasház az ő lakásuk értékét is növeli majd?

Nem mindenki, és ez bekapcsolt nálam egy küldetéstudatot, ezért is írtam meg a Lakásvásárlók kézikönyvét, hogy rámutassak: a jó társasházkezelés értékesebbé teszi a benne lévő ingatlanokat. Míg egy rossz kifejezetten értékteleníti. Egy családi háznál mindenkinek egyértelmű, hogy ha a tulajdonos hagyta lepusztulni, arra milliókat kell költeni, és sokkal kevesebbet ér, mint egy karbantartott ingatlan.

Ahogy öregszik az épületállomány, egyre nagyobb az esély arra, hogy lakásvásárláskor belebotlunk egy olyan ingatlanba, ahonnan aztán nehéz lesz kievickélni, vagy csak veszteséggel lehet kiszállni. Sokan keresnek meg úgy, hogy nagyon jelentős költségek merültek fel a társasháznál,

és amikor ő hitelt vett fel a lakásra 35 évre, akkor nem volt bekalkulálva, hogy több tízezres befizetések lesznek a felújítási igények miatt. Pedig vásárláskor az áralkuba mindezt be kellett volna számolni.

Melyek azok az értékmódosító tényezők, amikre nem figyelünk, pedig kellene?

A társasház pénzügyi helyzete, a műszaki állapot, a jogi helyzet és a belső szabályozás (szervezeti és működési szabályzat), de a menedzsment működése is ugyanilyen fontos.

A legegyszerűbb talán a pénzügyi helyzetet átlátni.

Igen, a társasház pénzügyi helyzetéből a legkönnyebb kiindulni: hogy megtakarítása vagy kölcsöne van-e a háznak, ezt könnyen tudja értelmezni mindenki. A műszaki állapotot mindig a pénzügyi helyzet függvényében kell vizsgálni.

Jó jel, ha van megtakarítás a társasház bankszámláján, vagy ha adtak be felújítási pályázatot.

Ha nyertes pályázat után már a kivitelezővel is megkötötték a szerződést, az egy még jobb helyzet. Itt az a probléma, hogy ha valaki lakást akar vásárolni, akkor nem jut hivatalos információhoz a ház műszaki állapotától. Merthogy a társasházak 99,99 százalékánál nincsen műszaki állapotfelmérés. Ez is a küldetésem egy fontos része, hogy minden társasházban központilag készüljön el egy műszaki állapotfelmérés, és amikor jön egy vevőjelölt, akkor azt el tudjuk érni.

Aki tudatos lakásvásárló és szeretne tájékozódni a társasház műszaki állapotáról, akkor nincs egy hivatalos dokumentum, amiben ez fekete-fehéren le van írva? Maximum megkérdezi a közös képviselőt?

Így van, de a közös képviselő csak a tulajdonosnak adhat információt, a vevőnek nem. És az a helyzet, hogy én is 2300 ingatlant kezelek. Gondolj bele, hogyha a lakások 10 százaléka eladó, az 230, és minden lakásra van 8-10 érdeklődő, vagyis vissza kell szoroznunk 2300-ra. Ha mindenkivel egy percet beszélek a ház műszaki állapotáról, akkor sem fér bele a havi munkaidőbe. A központi műszaki állapotfelmérés ezért is lenne fontos. Meg azért is, mert akkor a meglévő tulajdonosokat lehetne tájékoztatni arról, hogy 3-5-10 éven belül milyen felújítások szükségesek.

A törvényben előírtak szerint a közös képviselőnek egyéves tervet kell készítenie.

Ebben általában az üzemeltetési kiadások szerepelnek (szemétszállítás, villanyszámla stb.), a hosszabb távú felújítások forrásigénye nem. Részben azért sem, mert sokan nem értenek hozzá. Jelenleg egy három hónapos, 50 ezer forintért elvégzett online képzés után gyakorlatilag bárki kvalifikáltnak érezheti magát milliárdos ingatlanvagyonok kezelésére. Ez a frissen végzett társasházkezelő és a potenciális ügyfelek számára is félrevezető és veszélyes.

Említetted még a szervezeti és működési szabályzatok fontosságát. Ezekről mit kell tudni? És ez már kicsit összefügg a tulajdonosi összetétellel is.

Sok társasházban nincs szervezeti és működési szabályzat, vagy 20-30 éves, a ház alapításának idejéből való. Nyilván ez már nem felel meg a mai igényeknek és együttélési szabályoknak, ezért ezeket érdemes frissíteni. Maga a tulajdonosi összetétel is értékmódosító tényező: ha te Airbnb-ztetni szeretnél, meg én is, akkor mi nagyon jó szomszédai vagyunk egymásnak. Én is kezelek olyan társasházat, ahol csak Airbnb-típusú, rövidtávú lakáskiadás van. Ha olyan társasházban vásárol valaki lakást, ahol mondjuk ügyvédi iroda, fogászat, nőgyógyászat – nagyon sok ilyen szolgáltató betelepült társasházi ingatlanokba – működik, akkor ők jó szomszédai egymásnak. De ha egy hétlakásos társasházban hat lakásban ügyfélforgalommal járó üzleti tevékenység zajlik, akkor oda, ha a nyugdíjas éveit szeretné valaki eltölteni, nem javaslom, hogy beköltözzön. Mindig tudni kell, ki a tulajdonosi kör, hogy ki lakik ott, mire használják az ingatlanokat.

És akkor ehhez jön még értékmódosító tényezőként a proaktív menedzsment, ahogyan korábban mondtad.

Fontos a szakértő menedzsment, és az is, hogy a tulajdonosok megértsék: ha nem áldoznak anyagi erőforrásokat, akkor nem lesz szakértő közös képviselőjük. Olyan lesz, aki reaktív működéssel felrakja a sebtapaszokat, de közben szép csendben tönkremegy a ház.

A tulajdonosoknak pedig saját érdekükben fontos eljárni a közgyűlésekre, részt kell venni a döntéshozatalban, kommunikálni a közös képviselővel. 

Milyen lehetőségetek van a tulajdonosokkal tényleg ennek megfelelően kommunikálni? Az évi egy rendes közgyűlésen átadott információkon túl hogy tudjátok növelni a tudatosságukat, hogy nem foltozgatjuk a csöveket, hanem inkább a baj elé menve időben kicseréljük?

Én már élvezem annyira a tulajdonosi közösségek bizalmát, hogy rám van bízva, hogy milyen felújítások, javítások szükségesek, és természetesen be is számolok ezekről. Ezért egyre ritkább a váratlan helyzet, mert a jól karbantartott házban nincs váratlan helyzet. Maximum viharkár. Ami nincs jól karbantartva, ott állandó váratlan helyzetek vannak és költséges javítgatás. Ahol a három-, vagy akár tízéves terveket is megfinanszírozták a tulajdonosok, ott csináltattunk műszaki diagnosztikát, látják előre a terveket, gyűjtjük rá a pénzt, több évvel előre. Ott „csak” teszem a dolgomat, lejátszom a kottát, mindenki mindent előre tud, hogy mi fog történni. Mindenki tudja, hogy azért fizetünk 130 forintot tulajdoni hányadonként pluszban havonta, mert ebből lesz négy év múlva hőmennyiségmérő csere, amit lakástakarék számlán gyűjtünk A társasházak kincstárjegyet vásárolhatnak állami tőkegaranciával, a társasházaknak ez az egyetlen befektetési lehetőségük. Tavaly nyáron volt olyan házam, aminek 12,8 százalékos kamatozású kincsárjegyet vásároltunk a megtakarításukból.

Ez magánbefektetői szemmel sem rossz kamat.  

Bizony. És arra a pénzre szükség is lesz, mert 40 millió forint lesz a tetőfelújítás, amit ez az előrelátó közösség a megtakarításából és kedvezményes, állami kamattámogatott hitelből, valamint önkormányzati pályázati támogatásból finanszíroz majd. 

Forrás: https://forbes.hu/penz/ingatlan-tarsashaz-kozos-kepviselo-kozgyulas-szilber/

Fejenként 44 forint a liftezés ebben a fura házban, amit egykor kormánytagoknak és katonatiszteknek építettek, de mára divatboltok, kávézók és co-working irodák otthona.

Sok helyen állnak furcsa épületek a világban, miért pont Vietnám, és annak kilencmilliós metropolisza, Ho Chi Minh City (az egykori Saigon) lenne kivétel ez alól. Nem is kivétel, elég átlapozni az alábbi mini galériát az első kerületben, a Nguyen Hue utca 42. alatt álló Cafe Apartment-ről.

Eredetileg a hatvanas évek közepén építették ezt a kilencemeletes apartmanházat, ami számos átalakulás után mára kávézók (innen a név), divatüzletek, szépségszalonok, angol stílusú teaházak, co-working irodák színpompás elegyévé vált. Nem csoda, hogy szívesen keresik fel a turisták, mert kívül-belül elég rendhagyóan néz ki. Belülről például az alant húzódó sétálóutcára nyílik kilátás.

Kezdetben kormánytagok és katonatisztek szállásának építették a házat, később a haditengerészet tisztjei költöztek be, majd Saigon bukása után a lakások egy részét hajógyári munkásoknak utalták ki.

A tulajok csak 2010 után kezdték felkarolni a Cafe Apartment koncepciót, ám az onnantól gyorsan életre kelt: ma baristák sürgölődnek ott, tehát finom is a kávé, nem csak egyszerűen van.

Mint oly sok mindent Ázsiában, a Cafe Apartment-t is a legjobb sötétedés után felkeresni, amikor kivilágítják a környékkel együtt. Ha tényleg felkeresnéd személyesen – vagy valamilyen csoda folytán pont Vietnámból olvasod ezt –, akkor a sétálóutcáról a Fahasa könyvesbolt bal oldalán lévő bejáratot keresd.

Odabent mehetsz lépcsőn vagy lifttel, az utóbbi személyenként 3000 vietnámi dongba kerül, ami kőkemény 44 forint. Odabent aztán a legtöbb üzlet vagy kávétó visszafizeti a lift árát, ha vásárolsz náluk.

Ha pedig bejártad az épületet, felfedezheted a felkapott Nguyen Hue utca többi részét is, ahol a francia gyarmati időkből származó koloniális épületek (Rex Hotel, Operaház, Népi Bizottság) és modern csodák (mint a Bitexco-torony) is várnak, és ahol a forgatagban helyiek és turisták keverednek.

Forrás: https://roadster.hu/ez-a-vietnami-tarsashaz-ugy-nez-ki-akar-egy-szines-hirdetooszlop

Kétszázezer forintos kárt okozott egy férfi a lépcsőház üvegajtajának berúgásával. Élettársát akarta rávenni arra, hogy engedje be.

Olyannyira eldurvult egy veszekedés az élettársak között, hogy a nő kizárta a társasházból a férfit, aki viszont olyan erővel rúgta meg a lépcsőház üvegajtaját, hogy az betörött. A Szekszárdi Járási Ügyészség garázdaság vétsége és kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt emelt vádat a 30 éves férfi ellen.

Dr. Kiss Yvette, a Tolna Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője elmondta, hogy az eset még 2024. január 9-én este történt egy szekszárdi lakótelepen, ahol a pár szóváltásba került. A vita során a nő bement az egyik lépcsőházba úgy, hogy az ajtó kitámasztására szolgáló faéket eltávolította, így a vádlottat kizárta, majd felfelé indult a lépcsőn. A vádlott ekkor hangosan fenyegetni, sértegetni kezdte annak érdekében, hogy nyissa ki az ajtót. Ez alatt a lépcsőház üvegajtaját egy alkalommal, erőteljesen megrúgta, ami ettől betörött. A rongálás eredményeként a társasháznak több mint kétszázezer forint kára keletkezett, amely nem térült meg.

A vádlott erőszakos és kihívó magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást és riadalmat keltsen. A büntetlen előéletű vádlottal szemben a járási ügyészség halmazati büntetésként közérdekű munka kiszabását szorgalmazza a Szekszárdi Járásbíróságnál.

Forrás: https://www.teol.hu/helyi-kek-hirek/2024/04/a-tarsashaz-lakoi-lattak-karat-a-par-veszekedesenek

Rendőrautók és egyenruhások tömege lepte el a környéket.

Egy nő holttestére bukkantak egy szentesi társasház előtt – számolt be róla a Bors. Csütörtök délután a József Attila utcában történt a megrázó incidens, a lap szerint a rendőrség nagy erővel vonult ki a helyszínre és lezárta a környéket. A környéken élők értesítették a hatóságot, akiket egyelőre nem tájékoztatták a bűnügy részleteiről.

Többen is összecsődültek a helyiek közül a rendőrök látványára, közülük sikerült a lapnak beszélnie egy környékbelivel.

Ez egy nyugodt környék, nem tudom, mi lehet itt, de nagyon sok rendőrautó érkezett, nem is láttam még ennyit. Ezért is volt feltűnő az a nagy szirénázás kora délután, egy-két óra körül. Az egyik házba nem is lehetett bemenni, szóval gondolom, ott történt valami

– mondta egy helybeli a Bors munkatársának.

A rendőrség egyelőre szűkszavúan nyilatkozott az incidenssel kapcsolatban.

A haláleset körülményeit vizsgáljuk

– erősítették meg a tragédia hírét a lapnak. A Bors beszámolt arról is, hogy információik szerint a nő holttestére a lépcsőház előtt találtak rá, és a helyiek szerint az asszonyt az otthona előtt késelték halálra. 

A Tények csapata pedig azt az információt kapta, hogy egy helyi bírósági végrehajtó volt az áldozat.

Forrás: https://ripost.hu/nino/2024/04/szentesi-tarsashaz-holttest

36 lakásos társasház épül a győri Domb utcában, Leier termékek felhasználásával.

Kislakásos társasházaknál különösen fontos a gazdaságos szerkezetépítés és a megfelelő hangszigetelés. Ezt szem előtt tartva épít a CAN Architects Studio Kft. építészeti és az SDL Mérnök Iroda Kft. tartószerkezeti tervei szerint, a Leier Hungária Kft. előregyártott vasbeton termékekeivel társasházat Győr belvárosának határán a SZA-BI Qualit Kft.

A pezsgő belvároshoz és a vasútállomáshoz is közel egy összesen 36 kislakásból álló társasházat épít a kivitelező, amelyek egy része egyterű, hálófülkés garzon, míg a többi egyhálószobás ingatlan. Négy szinten kaptak helyet a kelet-nyugati tájolású lakások, amelyek nem csak átszellőztetettek, de minden egység kertkapcsolattal, erkéllyel vagy loggiával is rendelkezik – tudtuk meg Takács Gábortól, a Leier előregyártott vasbeton szerkezetek üzletágvezetőjétől.

Egyszerre nyitott és védett

Nyitott közlekedési rendszerrel ellátott épület készül, amelyet szél- és esővédett lépcsővel, lifttel és középfolyosóval látnak el. Folyosóját födémáttörések tagolják, amelyek nem csupán a lakások intimitását, de a természetes fény minden szintre való eljutását is biztosítják.

A folyosó mentén három részre tagolódó épülettömeg és a ritmikusra szerkesztett erkélyek adják meg az épület alapkarakterét, amely rezonál a helyszínt meghatározó ítélőtábla épületegyüttesére is.

A homlokzat színével is kiemelt társasház fűtése és melegvíz-ellátása hőszivattyúval és gázkazánnal szerelt házközponti rendszerű, lakásonként egyedi hőmennyiségmérővel és padlófűtéssel.

A fejlesztés része a ház lakóinak mindennapjait gazdagító, nagyléptékű közösségi tetőkert kialakítása a lapostetőkön, amelyek nem csak zöldtető kialakításúak, de a megemelt attika lehetővé teszi a később elhelyezendő gépészeti egységek vizuális takarását is.

Leier termékekkel tették hatékonnyá a kivitelezést

Már a projekt tervezésének első napjaitól szorosan együttműködött a beruházóval és a tervezőcsapattal a Leier Hungária Kft., hiszen fontos cél volt a legkorszerűbb építési technológia alkalmazása mellett az is, hogy a kivitelezés a lehető leghatékonyabban és rövid szerkezetépítési határidővel készülhessen el. Ehhez a Leier építőanyagai közül

• több mint 2.300 m² kéregfalat,
• 2.000 m² födémet,
• valamint előregyártott lépcsőket
• és 24 különleges formájú, előregyártott, tömör erkélylemezt használtak fel.

A Leier kéregfalakat különböző szerkezeti elemekhez alkalmazták, ami különlegességnek számít. A lakáselválasztó hanggátló falazatokhoz választott 20 cm vastag Leier falak léghanggátlása Rw = 56 dB, ami bőven túlteljesíti az előírt értéket. A projekt során kéregfalakat nem csak lakáselválasztó falként, de a liftaknák és a közösségi tetőkert egyedi geometriájú attikafalaihoz, sőt, külső, homlokzati főfalként is alkalmaztak a tervezők, ahol szintén előnyt jelentett azok kiemelkedő hanggátló képessége, mivel az épület egy forgalmas csomópont közelében áll. A külső falazatok 20 cm vastag EPS, valamint a tűzvédelmi sávok esetén 20 cm vastag kőzetgyapot hőszigetelést kapnak, ezzel a falazat összesen 40 cm teljes szerkezeti vastagság mellett is teljesíti az U=0.18 W/m²K hőátbocsátási tényezőt.

Technológiai kuriózum

Az öt szint összekötéséhez előregyártott lépcsőket választottak, ugyanis kiemelt cél volt, hogy a lehető legtöbb épületelem komplett, jól funkcionáló rendszert alkosson. A falak mellett ezért készültek az épület födémszerkezetei is Leier Mesterpanel födémlemezekből, amelyeknél fontos szempont volt a szerkezeti vastagságok minimalizálása. A folyosók és erkélyek is Schöck Isokorb ® hőhídmegszakító elemekkel készültek.

Külön figyelmet igényelt a hőhídmentes kapcsolatok kialakítása, hiszen az épületek hőhidainak mintegy 40%-át a falak és oszlopok födémes csomópontjai okozzák. Erre nyújtott megoldást a – Magyarországon, előregyártott szerkezet esetén először alkalmazott – Schöck Sconnex® W hőhídmegszakító elem.

Példamutató épület születik

A jövő szakembereinek képzése a Leier Hungária Kft. számára kiemelten fontos, így az építkezést felhasználva lehetőséget biztosítottak arra, hogy a Győri SZC Gábor László Építő- és Faipari Szakképző Iskola diákjai megtekinthessék, hogyan is zajlik a Domb utcai társasház építése és betekintést nyerjenek az attika panelek elhelyezésének folyamatába. A kivitelező a Leier szakembereivel közösen pedig rövid bemutatót is tartott a hallgatóságnak az előregyártott szerkezetépítés teljes folyamatáról.

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2024/03/eloregyartott-szerkezetek-a-kreativitas-szolgalataban

„Az, hogy egy ház vékonyvakolatot vagy kerámiaburkolatot kap, pénzügyi kérdés, a gondolkodás azonban nem az – a gondolkodó és a nem (alig) gondolkodó tervezőt ugyanúgy kifizetik/nem fizetik ki a végén. A mi esetünk szerencsés(…)” – a STUDIO KRAFT Építész Műterem tervezte társasházat Dévényi Tamás szavaival adjuk közre.

A képalapú véleménynyilvánítás korában nem lehet eleget beszélni a körülményekről.
Déri Dániel és Pásztor Ádám úgy fogott bele ennek a társasháznak a tervezésébe, hogy a korábban itt állt háznak már csak a hűlt helye volt meg. Az, hogy szép volt-e vagy csúnya, nem tudhatjuk és nem is számított egyáltalán. Fő bűne az lehetett, hogy kicsi volt. A kicsi házaknak már a megboldogult Turányi Gábor idejében is annyira rossz soruk volt errefelé, hogy Gábor tehetetlensége miatt mondott le a II. kerületi tervtanácsi szerepéről.

A fák viszont megmaradtak. Talán az aránylag kis telkekre épült-épülő nagy házak lakásainak eladhatósága lehetett az az érv, ami megmentette őket (tudom, ezeket).
A tervező páros első alapvetése az volt, hogy minden fa megmarad. Ha hozzátesszük azt, hogy ez egy nyeles telek, akkor már alig fontos minden más, ugyanis innen kezdve szinte minden pénzügyi kérdés vagy a tervezők magánügye.
Az, hogy egy ház vékonyvakolatot vagy kerámiaburkolatot kap, pénzügyi kérdés, a gondolkodás azonban nem az – a gondolkodó és a nem (alig) gondolkodó tervezőt ugyanúgy kifizetik/nem fizetik ki a végén.
A mi esetünk szerencsés: éppen annyi pénz volt, hogy okosan sáfárkodva az átlagnál jóval igényesebb épület születhessen, és a tervezők is személyes ügyüknek tekintették a házat.
Az építtető jól mérte fel a helyzetet, azt, hogy mennyit kell befektetnie ahhoz, hogy a legjobb áron tudja eladni a lakásokat. Az, hogy sehol sincs durva hiányérzetünk, de a látványos túltolások is hiányoznak, az anyagi javak egyenletes elköltésének köszönhető. A tervezők ezen tudása közel sem általános!

A nyeles telkek egyetlen előnye, hogy a hasznos terek távolabb kerülnek az utcától. A mi esetünkben erre nagy szükség is van – a Hűvösvölgyi út nagyon zajos. A telek legmagasabb pontja éppen az utca – ebből pedig az következik, hogy az autók elhelyezése egy hosszú és kellemetlen lejtőt kíván, ami nagyon szem előtt lesz, hiszen csak föld alatti gépkocsi-elhelyezés jöhet szóba. A lejtő és a ház főbejáratához vezető gyalogút íves kialakítása menti a menthetőt! Csak a kúszónövények javíthatnak a helyzeten és szerencsére kerülni is fognak ide hamarosan.
A ház alakja, ahhoz képest, hogy a fák jelölték ki az építési helyen belül a valódi építési helyet – szabályos téglalap. Az energiaválság idején kevés ennél bölcsebb alapforma jöhet szóba, rosszabb viszont számtalan.

A bejárat klasszikus helyen, az épület súlypontjában van – sajnos ma már ez sem evidencia, pedig mennyi minden dől el ezzel! A bejárat fölött látszóbeton előtető, nagy üveg a lépcsőpihenőnél – pont annyi, ami egy ekkora ház bejáratát kellően kiemeli. Az üvegajtón át belátunk a lépcsőházba, ahol a harmincas évek U alakú, faburkolatos lakásbejárati zónáját – benne a felvonó ajtajával – a beton fal feketére festése idézi meg. Ebben a jól kidekázott környezetben – minden hiányérzet nélkül. A jól méretezett és elhelyezett kerek tükör az egyetlen dekoratív elem a bejáratnál – pont annyit tágít a téren, amennyi ide dukál.
A lépcsőkorlát azt a szintén, sajnos feledésbe ment alapelvet követi, hogy a lépcső úgy legyen felmosható, hogy ne csurogjon le a korlát mentén a felmosóvíz. Mielőtt legyintene valaki, nem kis dolgok ezek! Szürke, fekete, keményfa és rozsdamentes acél uralja a teret, harmonikusan.
A kétfogatos elrendezés a lépcsőház jó pozíciója miatt okos alaprajzú, arányos és kellő méretű sarokteraszos lakásokat eredményezett. Legfelül egy nagy, a nyeregtetőt kitöltő lakás létesült. Ennek karaktere erősen elüt a lentiekétől. Több terasza, nagy üvegfalai, tetőablakai vannak, de kevésbé szerencsés az alaprajzi elrendezése.
A homlokzatok kötésbe rakott éltégla-alakú, állítottan elhelyezett téglaburkolatot kaptak. A laptégla kellően vastag ahhoz, hogy a sarkokon „magától” létrejöjjön – vágás nélkül – a kötésbe rakás. Az ablakközök a tégla modulját figyelembe veszik, és az ablakmagasság is követi ezt a modult. Az ablakok mellvédmagassága kevesebb a szokásos 90 cm-nél – ez nem csak a csöppségek számára jelent kilátási lehetőséget, de a homlokzat arányait is érdemben javítja. A sarokteraszok ügyesen oldják a nehézkes téglatest alaptömegét. Erre a téglatestre fekszik fel egy háromszög alapú fekvő hasáb, mely rövidebb az épületnél – így alakul ki az egyik tetőterasz. Itt az üvegen kívül a fémlemezé (titáncink) a főszerep, amely illik az alsó tégla-zónához.

A megtervezett kert szűkszavú – ennél többre nemigen lenne lehetőség.
Mint megtudtam, a tervezők nem művezethették folyamatosan az építést. Ehhez képest az összbenyomás jó, de persze pontosan látható, hogy hol és mikor hiányzott nagyon Ádám és Dani. Az OBI-reklám támfalak vagy a gyalogutak bizonytalan kapcsolata az architektúrához ennek köszönhető.

Ha építtető lennék ezt a két fiatalembert folyamatosan foglalkoztatnám! Szerencsére úgy tűnik, hogy a valódi megbízójuk is így van vele!

Dévényi Tamás

Szerk.: Borenich Levente

Forrás: https://epiteszforum.hu/h151-otlakasos-tarsashaz-lipotmezon

Nyolcvanhét modern lakással épült fel a fővárosban a Klapka Residence Társasház. Az otthonok esztétikus kialakításához és költséghatékony fenntartásához járult hozzá a Cemix széleskörű termékpalettájával, amelyet a kivitelező felhasznált az építkezés során.

A főváros XIII. kerületében átadott Klapka Residence társasház beruházója és kivitelezője, a Klapka Projekt Kft. több mint egy évtizedes szakmai kapcsolatot ápol a vakolatok és hidegburkolási termékek piacán az egyik legszélesebb portfoliójával rendelkező Cemix Hungary Kft.-vel. A két cég számos közös projektet valósított meg. Ezek sorát gyarapítja, a Klapka Residence Társasház, amelynek építése 2019-ben kezdődött. A 87 lakásos társasházat 2023-ban adták át a lakóknak.

A korszerű technológiai megoldásokat tartalmazó projektben a mennyezeti hűtés-fűtésrendszer révén, a lakótér harmóniáját nem kellett megtörni a fűtőegységekkel. Az átlagosan 50 négyzetméteres otthonokon kívül, az épület földszintjének utcafrontján négy üzletet, a fennmaradó területen parkolót alakítottak ki. A lakók autói számára ezenkívül rendelkezésre áll a -1 szinten lévő garázs is – összegezte a beruházást Balogh Sándor, a Klapka Project Kft. projektvezetője.

Minőségi termékek, hatékony felhasználás

A Klapka Residence kivitelezése során Lisóczki István, a Cemix területi menedzsere nyújtott szakmai támogatást céges partnerének. A falazásnál a Cemix MM 3 és az M5 Poren vékonyágyas falazóhabarcsát használták fel. Előbbi termék népszerűsége sokoldalú felhasználhatóságának köszönhető, új és régi lakó- valamint középületeknél is jól alkalmazható. A gyárilag előkevert szárazhabarcsot közvetlenül a felhasználás előtt, mindössze 3-5 percen keresztül kell összekeverni vízzel, ezt követően pedig akár kézzel vagy géppel is felvihető a felületre. Ezenkívül a rugalmassága és jó tapadása révén vékonyágyas falazóhabarcsként ódon és újépítésű épületeknél egyaránt alkalmazható M5 Poren gyárilag előkevert szárazhabarcsot is felhasználták az építkezés során.

A homlokzati hőszigetelő rendszer a lakókat és az épületszerkezetét is megóvja

A lakásvásárlók is egyre tudatosabban odafigyelnek arra, hogy leendő otthonuk fenntartása költségkímélő legyen. A nyílászárók mellett az érdeklődésük fókuszába általában az épületek szigetelésre kerül.

A Klapka Residence Társasház beruházója és kivitelezője a Cemix Thermosystem homlokzati hőszigetelő rendszerét alkalmazta a homlokzatképzés során. Ezzel a megoldással nemcsak az itt élőket, hanem az épület falazatát is védi: amikor a hőmérséklet nulla fok alá süllyed a megfelelő méretezéssel kialakított hőszigetelő réteg ugyanis megakadályozza, hogy a fagy az épület teherhordó szerkezetét roncsolja.

A Thermosystem rendszereknél a hőszigetelő réteget a falazatra speciális ragasztóval vagy dübelekkel rögzített hőszigetelő táblák alkotják. Ezt a felületet egy újabb, rendszerragasztó rétegbe ágyazott üvegszövet háló erősíti. Erre hordják fel külső elemként a vakolatalapozót, majd végül a színezővakolatot, amelynek feladata, hogy egyrészt megvédje a hőszigetelő rendszert az időjárás viszontagságaitól, másrészt megjeleníti az épület külső karakterjegyeit.

Baktériumölő svájci ezüst a fugában

Az épület belsejében a közösségi terek hidegburkolásánál a Cemix Flex M ragasztót használták fel, ami tulajdonságai révén jó szolgálatot tesz az erős mechanikai terhelésnek kitett felületeknél. A társasház valamennyi lakásához kapcsolódik terasz, ezek illetve a lakások hidegburkolatainál a Flex ragasztót alkalmazták. A választás oka, hogy ez a csempe- és padlólap ragasztó ellenáll a nagyobb hőingadozásoknak. A burkolat alatti vízszigetelések az Aquastop termékcsaláddal készültek, míg a fugázásnál a svájci ezüstöt tartalmazó Silvercolt használta a kivitelező. A fugázóanyagba kevert speciális adalékanyag ugyanis megakadályozza a penészedést, az algásodást és a baktériumok elszaporodását.

A Klapka Residence sikeres megvalósítása után, a beruházó és kivitelező cég és a Cemix együttműködése a tervek szerint folytatódik egy gárdonyi apartmanház és egy újabb, fővárosban épülő 93 lakásos társasház projektben.

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2024/04/okos-megoldasok-a-fovarosi-tarsashazban-futes-hutes-a-lakoteret-csufito-berendezesek-nelkul

Rendszeresek a lopások egy Práter utcai, önkormányzati társasház udvarán, mert a kerületi vezetés nem javíttatja meg a bejárati kaput. Tóth Leonát és családját két hónap alatt többször is meglopták.

Egy háromfős bűnöző csapat miatt kell rettegnie Tóth Leonának, és három gyermekének. A nő a férjével, Vitán Dániellel együtt minden követ megmozgatott már, hogy végre biztonságban tudják a családjukat, ám hiába. 

A Práter utca 18.-ban forronganak a lakók: az éj leple alatt háromfős csoport szokott betörni az önkormányzati tulajdonú társasház udvarára.

„Rettegnek a gyerekeim! A kisebbik, és én sem merek már egyedül kijönni este, nehogy az udvaron, hátul bujkáljanak a tolvajok és bántsanak minket. Az ajtót, ablakot is mindig zárni kell, mert az udvarba bárki be tud jönni” – kezdte el mesélni Leona a Metropolnak.

„Kiszemelték a ház udvarát”

A tolvajok a rosszul megjavított kapu miatt tudnak bejutni, a lakók hiába írtak és keresték fel személyesen is a józsefvárosi önkormányzatot, üres szavakat, és rossz kapuzárat kaptak cserébe. 

Két hónap alatt háromszor romlott el! Amikor nem jó, akkor este be tudnak jönni a tolvajok. Már kiszemelték a ház udvarát

 – panaszkodik az anyuka.

A családot kétszer lopták meg. Először a házaspár két rollerét vitték el márciusban. „Ezek nekünk munkaeszközök voltak, ezekkel mentünk dolgozni. Most egyet tudtunk szerezni, de hatalmas a kár, legalább 600 ezer forint!” – panaszolta az apa. Áprilisban a ruhaszárítójukról emelték el az értékeiket a besurranó tolvajok. 

A fiam Jordan cipőjét is elvitték! Nagyon drága darab volt. Mélyen aludtunk, ezért nem hallottuk őket, pedig beszéltek is a tolvajok este

 – részletezte Leona. 

A család feljelentést tett a rendőrségen, ahogy a többi lakó is, mert őket is meglopták már. „A rendőrségen megmutatták a kültéri kamerafelvételt. A tolvaj ráállt egyszerre a két rollerünkre, és elindult a hetedik kerület felé. Senki nem fogta el” – húzta alá Dániel, aki szerint azóta rossz a közbiztonság, amióta a baloldali városvezetés vette át Józsefváros vezetését.

Sára Botondnál (az előző polgármester) teljesen jó volt a közbiztonság, de Pikó András vezetése óta minden elromlott! Remélem, le fogják váltani

 – mondta az anyuka.

Dániel szerint rossz döntés volt, hogy Pikó András egy tollvonással megszüntette 2020-ban a polgárőrséget. „Előtte jártak erre felé a polgárőrök, és nem mertek bejönni miattuk a tolvajok. Most meg már kevés rendőr is jár erre” – részletezte Dániel.

„Ez már nagyon veszélyes!”

A család már többször jelezte az önkormányzatnak, hogy a rossz kaput. 

A rollerek miatt a rendőrségi jegyzőkönyvet leadtam Pikóéknak, telefonáltam a videó miatt is, hogy megint loptak tőlünk. Azt mondták, felveszik velem a kapcsolatot, de azóta se tették… Két hónapja megy ez az udvarban, és most már nagyon veszélyes! Sok kisgyerek és idős is lakik az udvarban. Ilyen előtte sosem volt

– panaszolta az aggódó anyuka.

A család rettegve fekszik le éjszaka, április elején este visszatértek a tolvajok. „Este 11 óra felé berúgta a kaput, amit lehetett is hallani. Meg is ijedtünk, mert azt hittük, hogy kiszakad a kapu. A kezével benyúlt a férfi, majd bedugta a fejét. Kint álltunk az udvaron, ezért nem tudott bejönni” – zárta szavait Leona, aki a családjával változást szeretne, mert nem érzik magukat biztonságban. 

A család nem vette észre a tolvajokat, de szerencsére az egyik szomszéd lefülelte őket. Videóra vette, ahogy Leonáék ruhái között válogat egy nő, a vele lévő férfi pedig a többi lakó értékeit nézegeti. Mutatjuk a felvételt!

Forrás: https://metropol.hu/aktualis/2024/04/pokolla-valt-a-jozsefvarosi-tarsashaz-elete

Évtizedek óta várja a lakosság a kerület első sportcsarnokának megépítését. Az önkormányzat el is adott egy telket erre a célra. Hosszú semmittevést követően azonban azzal szembesültek a helyiek: ismét cserben hagyták őket.

A kispestiek hoppon maradtak, hiszen egy újabb társasház épül azon az egykori önkormányzati ingatlanon, amelyet korábban sportcsarnok létesítésére szántak és ezzel az ígérettel adott el a szocialista Gajda Péter polgármester vezette önkormányzat. Dódity Gabriella fideszes képviselő szerint figyelemre méltó, hogy ugyanaz a vállalkozói kör épít a területen, amely több más, korábban eladott önkormányzati telken is épített…

A baloldali kerületvezető először a 2006-os polgármesteri programjában tett ígéretet a sportcsarnok megépítésére, és a kerület valamennyi sportkoncepciójában szerepelt is a nagyszabású beruházás. Az önkormányzat még akkor értékesítette a KÖKI Terminállal szemközti telkét, kifejezetten azért, hogy ott épüljön meg a sokak által várt sportközpont. Sajnos itt a történet megrekedt, hiszen csaknem 20 év telt el néma csöndben, mozdulatlanul, amikor egyszer csak arra ébredtek a környékbeliek, hogy társasház építése zajlik az érintett területen…

A soha meg nem épülő sportcsarnok drága biznisz volt a kispestieknek

Az önkormányzat először szanálta a területen található családi házas területet. Közel 80 millió forint kártérítést fizetett két ingatlantulajdonosnak, a korábbi szocialista polgármester regnálása, Gajda Péter alpolgármestersége idején. Majd a terület utolsó két, magánkézben lévő ingatlanját is megvásárolta a baloldali városvezetés, több mint negyedmilliárd forintért. Így szabad lett az út a sportcsarnokhoz. Az első elképzelések szerint az ezzel megbízott beruházó nem fizetett volna a telekért, cserébe az önkormányzat tíz évig ingyen kapta volna meg a csarnokot rendezvényekhez. Ezt az elképzelést azonban a képviselő-testület nem támogatta. Végül közel 600 millió forintjába volt Kispestnek, hogy a tulajdonába kerüljön a terület, de mindössze valamivel több mint 450 millió forintért adta el azt egy beruházónak 2007-ben, Gajda Péter polgármestersége idején. Az indok az volt, hogy az új tulajdonos építi meg a sportcsarnokot a területre. Miután ez elmaradt, a cég – az akkori fideszes alpolgármesterek, Ékes Gábor és dr. Kovács Bence közbenjárására – 1 millió euró, azaz akkori árfolyamon 284 millió forint kártérítést fizetett az önkormányzatnak. Még sincs sportcsarnok, pedig ebből Kispest elkezdhette volna saját forrásból megépíttetni a létesítményt…

Végérvényesen lőttek a sportcsarnoknak?

A csarnok építéséhez nagy telek kell, hiszen annak leendő befogadóképessége is nagy kell, hogy legyen. Dódity Gabriella szerint nincs másik, erre megfelelő terület. A legnagyobb rendezvényterem pedig Kispesten csupán 150 ember fogadására alkalmas, miközben jelentős sportélet, a többi között országos kupa is lenne a kerületben. 

Elfogadhatatlan, hogy csarnok híján a Kispest Karate Kupánkat más kerületben kell megszervezni, mint ahogyan a Kispest Női Kézilabda Klub sportolói is más településen kénytelenek edzeni

– mondta a Kispestinfó-nak Vidra Zoltán képviselő, a NEGO Kyokushin Karate Egyesület motorja. Hozzátette: „Nemcsak sportcsarnoka nincs Kispestnek, de a közterületi sportolási lehetőség is jóval kevesebb, mint a többi kerületben. A sportcsarnok megvalósulására ugyanakkor szerinte egyre csökken az esély, hiszen az önkormányzat évek óta adogatja el a tulajdonában lévő telkeket, amelyekre rendre társasházakat húznak fel”.

Kényes kérdés a korábbi önkormányzati telkeken való építkezés

Kispesten gombamód nőttek az elmúlt években a társasházak, ráadásul igen nagy számban korábban eladott önkormányzati telkeken. Ez annak a hangfelvételnek a fényében érdekes, amely 2019-ben szivárgott ki. Ezen egy Lackner Csaba akkori szocialista képviselőre hasonlító férfi fehérporos zacskót lóbálva számol be arról, hogy „aki képviselőként nem keresi meg az évi százmilliót, az hülye… Én, amit csinálok a bizottságomban, meg ahogy csinálom, avval a három-négy emberrel, nekem az bőven elég”, és mindeközben felsorolta az önkormányzat akkori építéshatósági irodájának vezetőjét, Somogyi Lászlóné MSZP-s képviselő építési vállalkozó volt férjét, és név szerint említette P. Gábort. A Lacknerhez hasonlító férfi felvételén arról is lehetett hallani, hogy melyik kispesti önkormányzati telken építkeznek arabok, és arról is szó esett, P. Gábor gyorsan tudott a különféle építkezésekhez kapcsolódó ügyekben intézkedni. P. Gábor egyébként egy másik hangfelvételen arról beszélt, hogyan lehet egykori önkormányzati telken társasházakat építeni, és abból hogyan lehet politikusoknak lakásokat „kikanyarintani”. P. Gábort egyébként egyéb óbudai visszaélések gyanúja miatt letartóztatták a közelmúltban.

Érdekesség, hogy a sportcsarnoknak szánt telekre ugyanaz a befektetői kör épít, amelyik a Lehel utca és Attila utca kereszteződésében is felhúzta a társasházkomplexumot. Weboldaluk szerint hozzájuk köthető egyébként a Kossuth Lajos u. 5. szám alatt, a mentőállomással szemben lévő társasház is, amely – talán nem meglepetés – szintén egykori önkormányzati ingatlanon épült

– mondta kérdésünkre Dódity Gabriella fideszes fővárosi képviselő. Hozzátette: „Ez a társasház a kiszivárgott kispesti hangfelvételeken is előkerült, amelyen arról hallhattunk, hogy a »Miszter 40 Százalék«-ként emlegetett egykori MSZP-s önkormányzati képviselő, a kispesti vagyonkezelő igazgatója is vett itt egy lakást, amely az édesanyja nevén van. További érdekesség, hogy a Kossuth Lajos utca 5. szám alatti épület társasházkezelője Lackner Csaba korábbi önkormányzati képviselő cége volt”. 

Forrás: https://metropol.hu/aktualis/2024/04/kispest-botrany-20-ev-sportcsarnok-helyett-tarsashaz

Kutyák és cicák számára legideálisabb a kerti környezet, de mi a helyzet, ha a gazdi társasházban él? Vonatkoznak-e külön szabályok, jogi megkötések az ilyen esetekre? No, és beleszólhat-e a szomszéd?

Kutyával, cicával élni nagy felelősség, főleg akkor, ha nem kertesházban lakunk. Egy társasházban különösen nagy kihívást jelenthet egy kiskedvenc, no és a szomszédi jóviszony megtartása. Dr. Sáfrány Írisz Zsófia ügyvédet kérdeztük, milyen szabályokat kell betartani, figyelembe venni, ha háziállatot tartanánk…

A társasház nem tilthatja meg a kutyatartást

Korábban bevett szokás volt, hogy a társasházak a házirendben megtiltották az állattartást, vagy csak a lakók hozzájárulásával lehetett kedvtelésből háziállatot tartani. Az Alkotmánybíróság azonban kimondta, hogy a társasházak nem tilthatják el a lakókat az állattartástól. Ugyanakkor más szabályokat meghatározhatnak az állattartásra vonatkozóan. Ha több háziállatot szeretnénk tartani, először olvassuk el a házirendet, a társasház ugyanis korlátozhatja a lakásban tartható állatok számát.

Vegyük figyelembe az alapterületet

Bár tarthatunk állatot társasházban, fontos, hogy biztosítsuk a lakásban az előírt alapterületet a kedvencünk számára. Ne felejtsük el, hogy például kistestű ebet 10 m²-nél, közepes testű ebet 15 m²-nél, nagy testű ebet pedig 20 m²-nél kisebb területen nem tarthatunk. Tehát ha például garzonlakásban élnénk nagytestű kutyával, a szabályra hivatkozva megtilthatják a tartását. Több házi kedvenc esetében egyedenként legalább 6 m² akadálytalanul használható területet kell biztosítanunk.

A közös udvar nem a kutyáké!

A lakásokkal ellentétben a házirend előírhatja, hogy a közös tulajdonú és használatú területeken semmilyen állatot nem tarthatunk, tehát ilyen helyiségekbe, területre állatot kiengedni, etetni, sétáltatni vagy odaszoktatni nem szabad. Ez magában foglalja azt is, hogy a társasház saját udvarán sem szabad kutyát sétáltatni.

Mindig kell a póráz?

Lakott területen, közterületen a kutyát csak pórázon lehet sétáltatni. A társasházi terület azonban magántulajdon, így a házirend szabályozza, hogyan kell a közös területeken az állatokat sétáltatni vagy átvinni, például a lépcsőházban vagy a közös udvaron. Ha a házirend előírja, hogy a lépcsőházban csak pórázon lehet vezetni a kutyát, akkor azt már a lakáson belül rá kell adni, és nem elég csak a kapun kilépve.

Kötelesek vagyunk eltakarítani az állat után

Gyakori vitát okoz az udvaron hagyott kutyapiszok, ezért szinte minden társasház alapvető szabálya, hogy a közös tulajdonú területeken, például a lépcsőházban vagy a liftben is a gazdi kötelessége feltakarítani az állat ürülékét. Azt is előírhatják, hogy a kiskedvencként tartott madarak kalitkáját csak úgy lehessen kirakni pl. az erkélyre, ne szennyezzék más lakások erkélyét, ablakpárkányát és a közös használatú ingatlanrészeket.

Galiba esetén a gazdit veszik elő!

Sokszor bosszúságot okoznak a szabadon kijáró macskák is, főleg, amikor előszeretettel használják alomként a szomszéd kertjét. Akár a szabadban, akár a lakásban tartjuk az állatot, a tartási helyüket úgy kell kialakítanunk, hogy ne tudjanak kiszökni, és ne okozzanak másoknak sérülést vagy balesetet. Ha egy elkószáló kutyus vagy cica kárt okoz, netán megtámad valakit, azért minden esetben gazdája a felelős.

Mit lehet tenni, ha a szomszéd nem fefelősen tart háziállatot?

A szomszédok közti viszonyt évekre megmérgezheti egy napközben vagy éjszaka folyamatosan ugató kutya. Bár a házirend nem szabályozhatja, hogy este 10-től reggel 7-ig ne ugasson a kutya, a gazdiknak kerülniük kell mások szükségtelen zavarását. Ha valakit zavar az állandó kutyaugatás, első lépésként jelezzük a problémát a szomszédnak. Ha nem szeretnénk konfliktust, kérhetjük a közös képviselő közbenjárását is. Nyugodtan mondjuk el neki a problémát, és kérjük, hogy keressen megoldást a kutyaugatás megszüntetésére.

Ha a szomszéd nem hajlandó együttműködni, birtokvédelmi eljárást is kezdeményezhetünk egy éven belül a település jegyzőjénél, egy éven túl pedig a bíróságon. Ennek során a jegyző vagy a bíró helyszíni szemle során megvizsgálja, hogy a szomszéd eleget tett-e az állattartásra vonatkozó jogszabályban előírt követelményeknek. Ahhoz, hogy bizonyítani tudjuk a zavarás tényét, érdemes különböző napszakokban, jó minőségű videófelvételeket készíteni a kutyaugatásról, melyeket csatolhatunk a kérelemhez. Emellett hatékony lehet az is, ha több társasházi lakó egy időben tesz bejelentést az esetről.

Ha a helyszíni vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a kutya tartása ellehetetleníti a szomszédok életét, a jegyző vagy a bíró kötelezheti a gazdát az eredeti állapot helyreállítására vagy a zavarás megszüntetésére. Így például elrendelheti, hogy úgy helyezze el a kutyát, hogy az ne zavarja a lakók nyugalmát, de akár kötelezheti a gazdát a megfelelő hangszigetelésre is.

Ha nem megfelelőek a tartási körülmények…

Ha a vizsgálat során kiderül, hogy a kutya rossz tartási körülmények miatt ugat, akkor a gazdája ellen büntetőeljárás indítható. Ilyenkor a jegyző és a bíróság is megteheti a szükséges feljelentést, ha bűncselekményt észlel.

Ha úgy látjuk, hogy nem megfelelő körülmények között tartják az állatot, és felmerül az állatkínzás gyanúja, haladéktalanul értesítsük a hatóságokat. Mivel ez bűncselekménynek számít, a rendőrségen tehetünk feljelentést. Gyanúnkat jelezhetjük az állatvédő szervezeteknél is, akik indokolt esetben intézkednek és feljelentést tesznek az állatkínzó ellen a hatóságoknál.

Forrás: https://www.lakaskultura.hu/egyeb/hogyan-tarts-haziallatot-tarsashazban/