A járványhelyzet miatt nem lehet megtartani sok társasház közgyűlését. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke arra kéri a kormányt, hogy
ENGEDÉLYEZZÉK A BESZÁMOLÓK ÉS A TERVEZÉSEK ÍRÁSBELI SZAVAZTATÁSÁT
Az egyesület elnöke azzal indokolja a kérést, hogy a járvány miatt a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezés szerint közgyűlést csak 2021. május 23-tól lehet tartani, és erre összesen 90 nap áll rendelkezésre.
Viszont az időtartam jóval kevesebb, mint amennyi a társasházi törvényben garantált, hiszen ott május 31-ig kell megtartani, és ez öt hónapos határidőt tartalmaz. Valamint a társasházkezeléssel-ingatlankezeléssel foglalkozó gazdasági társaságok általában 50–100 társasházat vagy még többet is kezelnek, így nem tudják teljesíteni ennyi idő alatt a közgyűlések összehívását.
Keddtől pályázható a támogatás a társasházak távfűtés-korszerűsítési programjában – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-vel.
A közlemény kiemeli: az ITM a Klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően segíti a magyar háztartásokat, hogy saját maguk dönthessenek az energiafogyasztásuk mértékéről és időzítéséről, és energiafogyasztásuk tudatosságának növelésével hozzájárulhassanak a klímavédelemhez, miközben rezsiköltséget is megtakaríthatnak.
Ezért a tárca 3 milliárd forint keretösszeggel vissza nem térítendő támogatást biztosít a távhőszolgáltatásban érintett lakásszövetkezeti- és társasházi lakások fűtéskorszerűsítésére – jelentette be Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a közlemény szerint.
A szabályozható fűtéssel ma még nem rendelkező 170 ezer lakás modernizálását célzó kiírásra társasházak és lakásszövetkezetek nyújthatnak be pályázatot, kizárólag a távfűtéssel ellátott lakóingatlanok energiahatékonyságának növelését, szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését eredményező beruházások támogatására. Ennek mértéke az elszámolható bruttó költségek legfeljebb 50 százaléka lehet, a támogatás összege minimum 150 ezer forint, maximum 75 millió forint, az egy lakásra eső támogatási összeg azonban nem haladhatja meg 400 ezer forintot – közölték.
A tájékoztatás szerint pályázni március 16-án tíz órától a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2021. augusztus 31-ig lehet.
Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. a dokumentumok benyújtásától számított 45 napon belül dönt a pályázatok támogathatóságáról. Amennyiben a pályázat támogatásban részesül, az érintett társasházak képviselője a döntést követő 15 napon belül elektronikus úton kap értesítést az elbírálás eredményéről, valamint a támogatói okirat kiállításának feltételeiről – tették hozzá.
A közleményben emlékeztetnek arra is: a minisztérium a jelenlegi felhívás előzményeként 2019 nyarán hirdette meg az okos költségmegosztás alkalmazásának elterjesztésére és radiátorcserére irányuló pályázati támogatási programot, amelynek köszönhetően 321 társasházban, lakásszövetkezeti épületben összesen 26 300 lakás fűtési rendszerének energetikai korszerűsítése kezdődhetett meg 2,46 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással. A pályázattal kapcsolatos további információk a tav2020.emi.hu címen érhetők majd el.
A tűzoltók két vízsugárral oltották el a lángokat.
Kigyulladt egy gépkocsi egy társasház alatti garázsban, a püspökladányi Jog utcában – közölte honlapján a katasztrófavédelem szerda hajnalban. Mint írják, a tűz három lakás erkélyét, redőnyét és ablakát károsította.
A püspökladányi hivatásos tűzoltók két vízsugárral körülhatárolták, majd eloltották a lángokat, és kivontatták a járművet a garázsból. Az egységek átszellőztették a lépcsőházat és a lakásokat.A tűzoltói beavatkozás idejére az épületet harminchét lakó hagyta el ideiglenesen, akik később visszatérhettek otthonaikba.
A megyei katasztrófavédelem délelőtti közleménye szerint a mentőszolgálat egy embert szállított kórházba.
Több építész és művészettörténész fordult a kecskeméti polgármesterhez, intézkedését kérve, hogy megmaradhasson a Balaton utcai egykori KÖJÁL-, majd ÁNTSZ székház homlokzatán lévő vakolatdísz. A telken társasházat kivitelező Építő Simon Kft. ügyvezetője azt mondja: nem zárkóznak el a dologtól, de kérik az ötletgazdákat, biztosítsák a megmentéshez, restauráláshoz szükséges terveket és pénzt.
A KÖJÁL-székház 1965-ben készült el Kecskeméten, a Balaton utcában. A főbejárat melletti transzformátor épület utcai homlokzatán Tamás Ervin Munkácsy-díjas festőművész Egészség című, 7,5 négyzetméteres sgraffito-ja ( vakolatdísze) kapott helyet. Teltek az évek, évtizedek, az épületben később az ÁNTSZ működött. A színes alkotást 1990-ben durván megváltoztatták, egyszínűvé tették. Ezután kissé a feledésbe merült, amit elősegített az is, hogy az előtte növő fa lombja tavasztól-őszig jórészt eltakarta.
Az ingatlant 2016-ban eladásra hirdette meg az önkormányzat és az Építő Simon Kft. vásárolta meg, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy az épületeket elbontja és társasházat húz fel a helyén. A pályázati kiírásban nem esett szó a sgraffito-ról, mint kötelezően megőrzendő épületrészről, a bontási engedélyt kiadták rá, mindenféle, az alkotásra vonatkozó védelmi előírás nélkül. A cég neki is kezdett a beruházás megvalósításának, a telek már építési munkaterület, a sgraffito-t félig-meddig a jövőbeli lakópark reklámmolinója fedi-védi.
Vannak, akiknek szívügye Tamás Ervin műve, és szeretnék, ha megmaradna eredeti helyén.
Dr. Bozsó Ferenc nyugdíjas építőmérnök hírportálunknak elmondta: annak idején csodálattal bámulta, ahogy a festő készítette a vakolatdíszt, és ez a lassan fél évszázados emlék máig is élénken él benne. Valószínűleg ez a személyes kötődés is szerepet játszik, hogy több lépést is tett már a sgraffito ügyében.
„Jóindulattal, szakértelemmel és kis odafigyeléssel megmenthető, restaurálható és megmutatható volna eredeti helyén, az új épületegyüttes érdekes, értékes, a terület múltjára utaló részeként”
– többek között ez áll abban a nyílt levélben, amelyet a héten Bozsó Ferenc Szemereyné Pataki Klaudiának küldött.
Az aláírók között szerepel Aknay János Kossuth-díjas magyar festő és szobrász, Koplik Judit művészettörténész, Tamás Ervin özvegye, Ulrich Tamás építész, a KÖJÁL-székházat tervező Ulrich Ferenc fia, dr. Iványosi Szabó András geológus, a város nyugalmazott alpolgármestere és Király József építész, műemlékvédelmi szakmérnök, önkormányzati képviselő is.Azt kérik a polgármestertől, hogy tegyen határozott intézkedéseket a díszvakolat megmentése érdekében, és javasolják, hogy megőrzött fal legyen egyfajta mementója a mostani koronavírus-járványnak.
– Természetesen nem zárkózunk el a kezdeményezéstől, ha melléteszik a konkrét elképzeléseket és pénzügyi forrásokat. Ha lehet, minél előbb, hiszen az építkezésnek van egy ütemezése, a trafóházhoz is hozzá kell nyúlnunk hamarosan. Akár az is egy megoldás lehet, hogy a műalkotást kicsinyített formában, A2-es vagy A3-as méretben kihelyezzük egy emléktáblán. De mivel a témája az egészségügyhöz kapcsolódik, azt gondoljuk, hogy talán méltóbb helye lehetne akár a Honvédkórház, akár a megyei kórház falán. Azt tartsuk szem előtt, hogy itt nem egy új közintézmény lesz, hanem egy társasház, magántulajdonú lakásokkal és lakókkal, akiknek nem is biztos, hogy tetszene ez a mű a kertjükben – mondta Simon József beruházó, az Építő Simon Kft. ügyvezetője, akit hírportálunk keresett meg, a nyílt levelet ők nem kapták meg.
A tűzoltók egy társasházi lakásban mutatták ki magas koncentrációban a mérgező gázt.
Hat embert vittek kórházba a mentők egy XIII. kerületi, Bulcsú utcai társasházból szén-monoxid-mérgezéssel szerda délután – közölte az Országos Mentőszolgálat. Tájékoztatásuk szerint két ember súlyos, négy pedig könnyebb mérgezéses tünetekkel került kórházba. Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta: a tűzoltók a Bulcsú utcai négyemeletes társasház egyik lakásában magas koncentrációban mutatták ki a mérgező gázt. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján igen részletes leírás és szakszerű tájékoztató olvasható a témában A szén-monoxid-mérgezés megelőzhető! címmel. Ebből mindenki közérthetően tájékozódhat a kis koncentrációban is rendkívül mérgező, „csendes gyilkosnak” is nevezett gáznak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. Az ismertetőben rendkívül hasznos tanácsokkal szolgálnak a szakemberek a megelőzésről, illetve a már bekövetkezett mérgezésekkel kapcsolatos teendőkről.
A Polgári törvénykönyv rendelkezései alapján, az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Az ügy érintettje döbbenten vette észre, hogy a társasház tetejéről a megjegesedett hótömeg egyenesen az új autójára esett, erősen behorpasztva azt. Az első döbbenettől és haragtól nem tudta, hogy mit tegyen, de szerencsére hamar észbe kapott.
Gyorsan lefotózta a járművet rajta a kárt okozó megjegesedett hóval, lefényképezte továbbá magát a helyszínt is, valamint a társasház kapuján lévő tábláról leleste, hogy ki a társasház közös képviselete.
Hogy miért is kellett mindez? Azért, mert tudta, hogy a kárigénye érvényesítéséhez elengedhetetlen a körülmények, bizonyítékok rögzítése.
A közös képviseletet felhívta, és szerencséjére az illetékes közös képviselő ki is ment a sérült autóhoz.
A károsult hölgy ragaszkodott ahhoz, hogy jegyzőkönyvezzék a történteket, mely így meg is történt. A károsult tudta, hogyha bizonyítani tudja a történteket, akkor jó eséllyel a társasház, vagy (ha van ilyen) a felelősségbiztosítása helyt fog állni.
Sajnos, a társasház mégis vitatta a felelősségét. Mindezt azért, mert szerintük elegendő figyelmeztetés volt a járókelők számára az, hogy egy A/4-es lapra kifüggesztették, hogy: „Vigyázat! Hóveszély!”
Ugyanis a Polgári törvénykönyv rendelkezései alapján, az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős.
A társasház ugyanis abból indult ki, hogy mentesül a helytállás alól, ha bizonyítja, hogy a karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
Önmagában az, hogy kifüggesztésre került egy rajzlap, nem jelenti azt, hogy mentesülne az érintett társasház a felelősség alól. A felirat egyáltalán nem volt jól látható, főleg nem a sötétben.
A társasház akkor járt volna el megfelelően, hogyha gondoskodott volna a tetőn hófogórács kialakításáról, vagy megtett volna minden olyan lépést, amely révén nagyobb eséllyel lett volna megelőzhető az érintett baleset.
Mivel a fenti kimentési kötelezettségének nem tudott eleget tenni a társasház, ezért főszereplőnk kára, azaz a gépjármű javítási költsége és bekövetkezett értékcsökkenése is megtérítésre került – húzták alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Az Őr utca 3. lakói otthon helyett inkább egy sötét sikátorban érzik magukat, az elmúlt hetekben pedig lakásaik is sorra váltak lakhatatlanná.
A városok fejlődése megállíthatatlan, ezekhez pedig nyilvánvalóan új, és a korábbinál magasabb épületekre van szükség. A helyzet azonban nem egyszerű, hiszen egy alacsony, századfordulós ház mellé sokszor nem lehet csak úgy lepottyantani egy sokszintes óriást.
A befektetőket ez persze nem mindig hatja meg, így a viharos gyorsasággal átalakuló fővárosi kerületekben sokszor egymástól nagyon eltérő magasságú lakóházakat találunk. Egyik eset sem szürreális azonban annyira, mint a lassan százötven éves Őr utca 3., illetve szomszédja, a Horváth Mihály tér 15. alatt épülő Marone House közt történik.
Az egyemeletes, U alakú lakóház egyik földszinti lakásának konyhájában január 18-án szakadtak le jókora vakolatdarabok, február 5-én pedig egy másik otthon járt ugyanígy.
Két másik lakásban apróbb gondok is adódtak: az egyikben repedések jelentek meg, a másikban pedig apróbb törmelékdarabok hullottak, de a már meglévő repedések mérete is nőtt – írja a Józsefváros, ami szerint
a lehulló törmelék súlya megközelítette az egy tonnát.
Az első omlást elszenvedő, a 4. számú lakásban élő lakót az önkormányzat krízislakásba költöztette, az azóta károkat szenvedett három családnak pedig egy hotel ajánlotta fel szobákat, így szerencsére nem kellett tovább a rossz állapotú otthonokban maradniuk.
A Józsefváros párhuzamot von ugyan a történtek, illetve a szomszédban folyó építkezés közt – hiszen a Marone a saját alapozására kifejtett terhe az építés előrehaladtával nyilvánvalóan fokozatosan nő, így voltaképp húzza magával az idős házat –, de hozzáteszi, hogy a röviddel Budapest 1873-as megszületése után, az egykori folyómederre épült lakóház hirtelen minden eddiginél jobban szemmel láthatóvá vált hibáihoz az elmúlt évtizedekben esedékes felújítások hiánya is hozzájárult, melyek során az ívelt, boltozatos födémet nagy mennyiségű vakolattal egyszerűen kiegyenesítették.
A Józsefváros által megkérdezett kivitelező cég válaszában kijelentette: a statikusok úgy tervezték meg az alapot, hogy az végig megtartsa a teljes épület súlyát, és egyáltalán ne süllyedjen, éppen a szomszédos épületek védelmében.
A következő mondat ezzel nemiképp szemben áll, hiszen így folytatják:
Amennyiben bebizonyosodik, hogy az általunk végzett építési munkák okozták a vakolat leesését, természetesen készen állunk rá, hogy a kárt megtérítsük.
A helyzet most erősen efelé mutat, hiszen a 4-es lakásban a január 18-án, illetve február 6-án készült fotókat összevetve jól látszik, hogy tovább tágult a rés, a kivitelező által készíttetett statikai szakvélemény pedig megerősíti a felélmet, miszerint az építési munkák tényleg okozhatnak repedéseket a kisebb merevségű válaszfalakon, vagy gyengülő vakolatokon.
A személyi sérülést szerencsére nem okozó ügy végére egy igazságügyi szakértő, vagy talán a bíróság fog pontot tenni, egy dolog azonban biztos: a nyolc szinten százötven lakást rejtő, 2019 ősze óta épített Marone House annyira túlnő a szomszédján, hogy
konkrétan elveszi tőle a fényt.
A HVG 2020. júliusában hosszú videóanyagot szentelt a témának, amiben a megszólaló lakók, illetve a Civilek a Józsefvárosért tagjai elmesélték, hogy a gondok már a két szintnyi mélygarázs alapozása közben megjelentek, és hogy nem csak a természetes fényt, de a légmozgást is elvették tőlük, sőt, beázás, illetve ebből fakadó erős penészedés is történt.
A helyzetet még kellemetlenebbé teszi, hogy a rajzokat a házban élők sem látták, hiszen a Tervtanács ülésére
meg sem hívták őket.
A közeljövőben jó eséllyel újabb hibák lépnek majd fel az épületben, hiszen a talaj stabilizációja akár tíz-tizenöt éven át is tarthat, így a változások az építkezés szüneteltetésével, vagy épp az átadással sem szűnnek meg.
Az új – saját honlapja szerint teljesen egyedi, környezetéből mégsem kilógó, egy okoseszközzel is irányítható – társasházat a Whitefield Management építteti, és saját generálkivitelező cége, az ASI Group építi, míg a tervekért a korábbi VIII. kerületi főépítész, Fernezelyi Gergely DLA (FBIS Építészműterem) felelt.
Cégek a projekt mögött
A 2002-ben született Whitefield International az elmúlt két évtizedben számtalan projektben vett részt, így többek közt a közeli Mátyás Udvar, illetve tucatnyi társasházépítés is hozzájuk kötődik.
Az építésnél kívül és belül is figyeltünk az okos, szerethető megoldásokra, hogy az otthonodnak tényleg lelke legyen. A modern nyílászárókat és erkélyeket a környék különleges hangulatához illeszkedő falak takarják el a bámészkodók elől. Belső kertek és tetőkert is várja a lakókat. Szinte minden lakás kifejezetten napos, hiszen délkeletre vagy délnyugatra néz. A lakások nagy részéhez terasz is tartozik, amit kifejezetten használható méretűre terveztünk. A mélygarázson kívül pedig biciklitároló is tartozik a házhoz, hogy még kényelmesebb legyen a városi élet.
– írják az oldalon, sőt, arról is szó esik, hogy a lakásokba szerelt, megújuló energiaforrásokat használó rendszerek, a háromrétegű ablakok, illtve az extra hőszigetelés miatt sem radiátorokra, sem légkondicionálóra nem lesz szükség, így a rezsiköltségek jóval az átlag alatt maradnak majd.
Mindezek fényében nem meglepő az 1,2-1,3 millió forintos négyzetméterár: egy 23 négyzetméteres lakásért 30-31 millió forintot kell leszurkolni, míg a legnagyobb, még elérhető lakás (60 nm, 20 nm erkéllyel) 75 millió forintba kerül.
Mit lehet tenni?
A Józsefvárosi Önkormányzat a vakolatomlások miatt egyeztetéseket kezdett a beruházóval, de építészeti szakértő kirendelését is szorgalmazta. A jelenlegi kerületvezetésnek a munkák megállítására nincs, sőt, korábban sem volt lehetősége, hiszen az építési jogkörök 2020. március 1-jével a Kormányhivatalokhoz kerültek át.
A 2017 márciusában benyújtott terveket az építész személye miatt nem a VIII. kerület, hanem az V. kerületi Kormányhivatal engedélyezte, noha a Tervtanácson előbb természetesen zöld utat kellett kapnia.
És hogy mi vár az egyemeletes, árnyékba taszított, repedő falú öreg lakóházra? A realitások talaján maradva nincs túl sok esélye a túlélésre.
Tízből négy társasház felújításra szorul Magyarországon egy felmérés szerint. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete szerint ennél is rosszabb a helyzet.
Tíz lakástulajdonosból hat úgy gondolja, hogy szükség lenne az ingatlan felújítására – ez derül ki a KSH és egy korábbi, a jegybank közreműködésével készített felmérés adataiból. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete szerint a társasházakat illetően még ennél is rosszabb a helyzet.
Bék Ágnes, az egyesület elnöke az InfoRádió kérdésére elmondta: Budapest belvárosában például sok a 100 év körüli társasház, ezeknél a gépészet nagyon elavult, a vezetékrendszerek a XX. század épültek meg.
Mint mondta: a panelházak esetében is a gépészet egyre inkább elmarad az elvárt körülményektől. Ezeken a gondokon az eddigi felújítási programok nem segítettek, hiszen azok a külső homlokzatra, a tetőkre és a nyílászárókra vonatkoztak.
Az utolsó 20 évben épült társasházak még elfogadható állapotban vannak, az összes többi felújításra szorul valamilyen szempontból.
A komoly elmaradások egyik oka, hogy a társasházak nem képeztek elegendő felújítási alapot. Amikor az önkormányzatok értékesítettek számos állami lakást az elmúlt évtizedekben, akkor „elfelejtettek” szólni az új tulajdonosoknak, hogy sok esetben az általuk kifizetett vételár többszörösét kéne felújításra költeni – hangsúlyozta Bék Ágnes.
Az egyesület elnöke kiemelte, hogy a tulajdonosok nem szeretnek közös költséget fizetni, az emelés ellen sokan tiltakoznak.
Jelenleg bankhitelt tudnak felvenni a társasházak a felújításhoz, ennek azonban számos feltétele van, például a felújítási alapot, illetve a közös költséget nyomban meg kell emelni, hogy a hitel visszafizetése zavartalan legyen.
A megoldás az lenne, ha az állam visszatérne a társasházak felújításának támogatásához. Ha ez működik, a tulajdonosok is könnyebben vállalják a pluszterheket, ha látják, hogy az állam is hozzájárul a költségekhez.
Tűz volt egy XIX. kerületi társasházban vasárnap délelőtt – írja a katasztrófavédelem.
Budapest XIX. kerületében, a Gosztonyi Lajos utcában teljes terjedelmében égett egy kétszáz négyzetméteres társasház tetőszerkezete. A tűzoltók négy vízsugárral eloltották a tüzet, és három propánbutángáz-palackot kihoztak az ingatlanból, már az utómunkálatokat végzik.
Régóta zajlik már a vita a siófoki obszervatórium melletti terület beépítéséről, azonban szakmai érvek sora és a heves civil tiltakozás ellenére is folytatódnak a beruházás munkálatai. Az épülő ötszintes társasház ötletének kritikusai az obszervatórium méréseinek pontosságát féltik, aminek szerteágazó következményei is lehetnek a tó életében – számolt be róla a balaton.hu.
Az elmúlt években nagyon sokat költött az ország a balatoni viharjelzésre, legutóbb 400 millió forintot. Joggal mondható példaértékűnek a balatoni rendszer, abszolút méltán lehetünk büszkék rá
– mondta Heizler György, nyugalmazott rendőrezredes.
A siófoki obszervatórium szolgáltat adatokat a balatoni viharjelzés működtetéséhez, és minden balatoni tömegrendezvényhez, így a méréseinek pontossága, háborítatlansága alapvető kérdés
– tette hozzá.
Jamrik Péter, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) Közbiztonsági Testületének elnöke a tavaly decemberi tanácsülésen kérdésekre válaszolva azt mondta, “évek óta folyamatosan, és nem kevés lépést” tettek annak érdekében, hogy a siófoki obszervatórium zavartalan működése megmaradhasson.
Mi magunk is leírtuk, javaslatot is tettünk megoldásra, cseretelek biztosítására, telektulajdonos kártalanítására
– emelte ki, megemlítve, hogy megszületett az a jogszabály is, amely már védi az obszervatóriumok közvetlen környezetét a beépítésektől.
Az építési engedély kiadása, illetve a jogszabály-módosítások olyan furcsa határidőbeli egybeesést mutattak, amely a beruházóknak kedvezett. Több olyan lehetőséget nem látunk, hogy ezt (értsd: az építkezés megállítását) a jelenlegi jogszabályok mentén elérjük. Várjuk, hogy van-e még bármilyen jogorvoslati lehetőség
– fogalmazott a testületi elnök a decemberi tanácsülésen.
Ahogy a portál írja, az építkezés tavaly novemberben indult be, jelenleg már a falakat húzzák.
A héten az éghajlati, természeti katasztrófákról tartottak egy online szemléletformáló rendezvényt a Balatonnál. Az ilyen katasztrófahelyzetek kezelése egyre fajsúlyosabb kérdés a klímaváltozás, illetve a szélsőségesebbé váló időjárás miatt. Az elhangzottak szerint léteznek Balaton-specifikus jelenségek, bizonyos áramlások, viharciklonok, amelyek eltérnek az országostól. Szó esett arról is, hogy komoly hatásai vannak a beépítéseknek, akár egy épület is megváltoztatja a mikroklímát, az áramlásviszonyokat, akadályozza a kilátást. Ezek átalakíthatják a nagytérségi megfigyeléseket is
