A Nanavízió újbudai díjnyertes terve.

A várva várt rozsdaövezeti fejlesztések első igazán markáns koncepcióját tette le az asztalra a Nanavízió, amelynek300 lakásos társasház- és irodaházkoncepciója I. díjat nyert a Proform Ingatlanbefektetési Zrt. meghívásos ötletpályázatán. Az építésziroda terve a helyszín alapos feltérképezéséről tanúskodik, ugyanakkor úgy idomul a helyszínhez, hogy közben markáns saját karaktert teremt.

A Függőkert – Bogyó utcai társasház projekt helyszíne a külső Bartók Béla útról a Kelenföldi Pályaudvar felé nyíló utcácska. Éppen az a barnaövezeti terület, amit sokan kereshetnek: bőven bent van a városban, nincs gond sem a tömegközlekedéssel, sem az infrastruktúrával mert ezek már kiépültek, olyannyira, hogy üzletek, irodák, iskolák és parkok felhozatala Budapesten belül is kimagasló arrafelé, elég csak a hamarosan felépülő Etele Plazára vagy a Budapest One-ra gondolni, de a Bartók adott szakaszán is sorakoznak irodaházak, és a fittebbeknek az Allee is még sétatávolságon belül van.

Adott tehát egy erős lokáció, és bár a Bartók külső szakasza már nem a méltán felkapott Bartók Boulevard, azért arrafelé is mocorog az élet. Az utca másik végéből érkező Nanavízió testközelből is jól ismerheti a terepet, ám ez még éppen csak a kiindulópont a rendkívül kompakt, lecsiszolt koncepciójának. Mert a vegyes épített környezetbe így sem volt egyszerű megálmodni két, a legújabb igényeknek megfelelő épülettömböt.

Két oldalról ipari területek, nyugatról magas tűzfalak határolják a területet, magát a Bogyó utcát egy panelház, illetve egy alacsonyabb zártsorú beépítés szegélyezi. Mindezt megfűszerezi a Sas-hegyi kilátás, csakhogy északi irányban, kissé lejjebb pillantva Magyarország legforgalmasabb vasúti szakaszát találjuk, amihez még további két vágányt is építenek hamarosan. Erre a két telekre tervezték a társasházat, a vasút melletti sávban irodaház funkcióval.

A feladat: a sűrű beépítés mellett releváns, kortárs építészeti minőséget adni, ehhez pedig a lokáció, közösségi terek, lakásminőség szentháromságán túl is számos fontos tervezési szempontot azonosítottak: jó tájolás, kilátásra hangolás, belátások minimalizálása, terasz minden lakáshoz, tetők hasznosítása, saját belső világ, félprivát terek, kortárs építészeti formanyelv és a vasút felől érkező zaj elleni védelem – mindez maximális szintterület mellett. 

A koncepció

Az épülettömegek elhelyezésekor a belátás minimalizálásán volt a hangsúly: a keretes beépítés és középfolyosós traktusszélesség elegendő távolságot hagy a homlokzatok között, de ez önmagában egy túl sűrű tömeget adna. Ezt az alacsonyabbra vett épülettömegből való három torony kiemelésével oldották meg, kilátásra tájolt lakásokat és tornyok közötti ellátást eredményezve.

Kiemelt szerepet kapott a zajvédelem is, melynek szempontjából a hagyományos eszközök (zajvédő fal, épületszerkezetek) mellett megvizsgálták a tömegformálást is.

Az emeleti homlokzati felületek zajszennyezését a tömeg zajtól való ellépcsőztetésével csökkentették. Ebből a megoldásból több járulékos előny is következik.

Például minden tetőfelület terasszá alakul. A koronavírusról ugyan még sok mindent nem tudunk, de a lakásból közvetlenül elérhető szabad levegő egészen biztosan alapszükségletté vált. A Bogyó utcai teraszok gondoskodnak erről, ráadásul a tornyok és a lépcsőzetes elrendezés egyesítése változatosabb lakásmixet, jobb adottságú, kilátással rendelkező lakásokat eredményez, végül pedig az épület megvalósítja a mozgalmas, koncepcionális tömegformálást, a kortárs építészeti formanyelvet képviselő függőkert koncepciót.

A tömegformálás létrehoz egy sajátos kettősséget: a két monolit tömb befelé fordul, de a lépcsőzés miatt mégsem zárt, ezzel alkalmazkodik is a környezetéhez, de meg is teremti a saját belső világát. A magasabb, mély terrakotta színű egyes épület a tízemeletes panelháztól lépcsőzik le a Csóka utcai tűzfalak irányába; a világosabb árnyalatú kettes épület (amely a társasház mellett irodafunkciót is kap) a Bogyó utca zártsorú épületeinek sorát folytatja és bevezeti az utcát a házak közé.

A határozott látszóbeton-tömbök bensőséges, védett kertet jelölnek ki: ez az otthon, az épület saját belső világa. A külső-belső világ megkülönböztetését a házak homlokzatformálásával is erősítik: kifelé a tömegbe beharapó loggiákat terveztek, befelé pedig erkélyeket.

Mindkét épületen fontos szerepe van a szigorú homlokzati rendszernek, a ház mellett körbehaladva azonban ez néhol feloldódik, az erkély- és nyílástextúra játékossá válik, majd később egy új rendszerré áll össze. A két épület egységes formálású és határozott rendezőelvet követ, de szerkesztett mozgalmassága változatosságot, kiszámíthatatlanságot eredményez.

Az autókat hamar levezetik a mélygarázsba, így a házak közé csak gyalog vagy kerékpárral juthatunk be. A burkolt felület a minimálisan szükségesre korlátozódik – ez a kettes épületnél több, az élénkebb gyalogosforgalom miatt.

Az északi részen található irodaház szintén a belső udvarról közelíthető meg. Az irodaszintek flexibilisen alakítható alaprajzi kiosztással, kisebb és nagyobb tetőteraszokkal rendelkeznek, melyek egy vagy több bérlőnek is kiadhatók. A földszinten a szükséges kerékpár- és kukatárolók, gépészet mellett fennmaradó területek pedig kiadható bérlemények: funkciójuk, méretük a későbbi pontos igényekhez szabhatók.

Négyféle lakástípust (garzon, kétszobás, háromszobás és négyszobás) határoztak meg. Befelé főleg kétszobás lakások néznek erkéllyel, kifelé a garzonok beharapott loggiákkal, a szalag végén pedig a nagyobb, két-, illetve háromszobás lakások találhatóak: a nagy lakásokhoz így kapcsolhatóak a nagy tetőteraszok, ahogy haladunk felfelé. A felső szinteken néhány nagyobb prémium, akár többszintes lakás kap helyet, kivételes kilátással.

A társasházakhoz tartozik három nagy közös tetőterasz is, zöldtetővel és burkolt felületekkel, melyek közösségi térként működnek: ezek félprivát zöldtetők, amit az adott lépcsőházakhoz tartozó lakások lakói tudnak használni.

Ezekhez kapcsolódik egy-egy közös terem is, amit a ház lakói használhatnak közös rendezvények megtartására. A projekt összesen több mint 300 lakása szükségessé is teszi a közösségi terek betervezését, míg az ezt szolgáló építészeti eszközök érzékeltetik, hogy az otthon határa nem a lakásajtó, hanem maga a Bogyó utcai bejárat.

A Nanavízió által javasolt lakásmix rugalmasan alkalmazkodik a piaci igényekhez, kialakítható más arányban is. Bár az egy típusba tartozó lakásalaprajzok hasonlóak, mivel különböző emeleteken vannak és különböző tájolásúak, heterogén lakásmix alakul ki. „Így sikerül megvalósítani azt, hogy a falu léptékű, de tiszta rendszerű és egységes képet mutató beépítésben a társadalom széles keresztmetszetének nyújtunk vonzó lakásokat, melyek a közösségi terekkel kiegészülve segítenek abban, hogy egy jól működő, diverz lakóközösség alakulhasson ki és jó legyen itt lakni” – összegez az építésziroda.

Ha az alapvetően jó adottságú környéken megvalósul a győztes koncepcióterv, akkor ebben nem is lesz hiba.

Tervezés: Pajer Nóra, Soltész Noémi / Nanavízió / 2020
Munkatárs: Faddi Dalma, Gencsi Katalin, Guld Beatrix, Talabér-Erőss Barbara
Helyszín: Budapest, 11. kerület
Méret: 52 000 m²

Forrás: https://www.octogon.hu/epiteszet/tornyos-tarsashaz-ahol-minden-tetofelulet-terasz/

Németországban az elmúlt hetekben két építkezésen is bevetették a világ leggyorsabb 3D-s beton nyomtatóját. Beckumban szeptemberben kezdődtek a munkálatok, ez volt az első eset, hogy az országban 3D nyomtató is részt vesz lakóépület felhúzásában, novemberben pedig kezdetét vette egy hasonló építkezés: egy 5 lakásos társasházat építenek így a bajorországi Wallenhausenben.

A Beckumban épülő ház kétszintes, összesen 160 négyzetméter és a MENSE-KORTE ingenieure + architekten tervezte. A másik, mintegy 380 négyzetméter lakóterülettel rendelkező 3 emeletes társasház Európa legnagyobb nyomtatott lakóépülete lesz a Mühlich, Fink & Partner építésziroda tervei alapján. Az utóbbi projektben a nyomtatási folyamat várhatóan hat hetet vesz igénybe.

A gyors és költséghatékony építési technikát a zsaluzatokkal és állványzatokkal foglalkozó magyar PERI a 3D-s betonnyomtatási technológiával foglalkozó dán COBOD-dal közös vállalkozásuk részeként biztosítja. A technológia nagy szabadságot ad az építészeknek, rekordsebességgel dolgozik és csak két ember szükséges az üzemeltetéséhez.

Az épületeket a világ egyik legnagyobb, és a piacon elérhető leggyorsabb 3D-s beton nyomtatójával, a COBOD BOD2-vel készítik. A BOD2 egy olyan moduláris gép, amely épületeket képes nyomtatni időzített kötésű, a célra speciálisan fejlesztett cement-alapú anyagból, rétegenként építve fel a végleges méretű betonelemeket.

A rendszer nyomtatófeje 3 tengelyen mozog egy biztonságosan felszerelt fém kereten. Emiatt nincs szükség a nyomtató áthelyezésére és ismételt kalibrálására, amellyel rengeteg időt és költséget takarít meg. A szerkezet további előnye, hogy üzemeltetéséhez csupán két emberre van szükség, a nyomtatófejet és a nyomtatási eredményeket pedig kamera figyeli. A technológia nagy szabadságot ad az építészeknek is, hiszen – szemben a hagyományos technológiával – a BOD2-nek az organikus vagy nem egyenes formák nem jelentenek technológiai kihívást.

A BOD2 rekordgyorsan, 1 m/s sebességgel dolgozik, ezzel a piacon jelenleg elérhető leggyorsabb építkezéseken használt 3D nyomtató. Egy négyzetméternyi dupla rétegű fal nagyjából 5 perc alatt készül el. A BOD2 a teljes nyomtatási területen, a gép működése közben is lehetővé teszi a munkavégzést, ráadásul figyelembe veszi a későbbiek során beépítésre kerülő víz és áram bevezetéséhez szükséges csöveket és csatlakozásokat, így ezek a manuális folyamatok könnyedén integrálhatóak a nyomtatási műveletbe.

Forrás: https://24.hu/tech/2020/11/27/3d-beton-nyomtatas-lakohaz-nemetorszag/

Három szegedi társasház nyert kamerarendszert a Közösségi Vagyonvédelmi Programban – számolt be a Rádió 88.

Geleta Liliána ügyvezető elmondása szerint egy Gutenberg utcai, egy Rózsa utcai és egy Kockaház utcai társasháznak kedvezett a szerencse.

A programot tavaly indították, hogy a részt vevő Csongrád-Csanád megyei társasházakban élők biztonságban tudhassák értékeiket, otthonukat, családjukat és lakókörnyezetüket. A programra jövőre is lehet jelentkezni.

Forrás: https://szegedma.hu/2020/12/harom-szegedi-tarsashazban-epitenek-ki-kamerarendszert

Minden társasházban lehetnek konfliktusok, melyeket a legkönnyebben a törvények alapján lehet eloszlatni.

Az én házam, az én váram – szokták mondani, ám egy társasházban egyáltalán nem ilyen egyszerű a képlet. Mivel minden lakásában másvalaki él, könnyen felmerülhetnek nézeteltérések, ki mit és hogyan képzelne el a ház közös használatú tereiben.

Így például gondot okozhatnak a lépcsőházi növények, problémát jelenthet, ha egy lakó a lakása ajtaján kívülre rámol, sokszor összekapnak a cigarettafüst miatt, és egyeseket az is zavar, ha a fal túloldalán folyton ugat egy kutya. Sorolhatnánk, mi minden okozhat vitát, de annyi biztos, hogy a hosszas csetepaté helyett jobb ötlet segítségül hívni a törvényeket: a következőkben dr. Dobozy Lilla, ügyvéd válaszaival igyekszünk támpontot adni a konfliktusokban.

Növények a lépcsőházban

Tagadhatatlan, hogy a sivár, rideg folyosón jól mutatnak a növények, ám ezek sajnos vita tárgyát is képezhetik: a lakók ugyanis nem mindig értenek egyet, milyenek kerüljenek ki, mennyi legyen belőlük. Még nagyobb a baj, ha az egyik lakó szeretne virágokat, a szomszédja viszont nem szívesen látna cserepeket a folyosón. Felmerül a kérdés, hogyan dől el, hogy kié a végszó – a válasz pedig egyszerűbb, mint sokan gondolnák.

– Amennyiben a lakóépület rendelkezik Szervezeti és Működési Szabályzattal (továbbiakban SZMSZ) -, amely a társasházi közösség működésére, és a közösség szerveire vonatkozó szabályokat tartalmazza, azon belül lehet egy meghatározott házirend, amely a társasházi közösség tagjainak magatartására vonatkozó szabályokat állapítja meg. A viták elkerülése érdekében a házirend is tartalmazhat szabályokat a virágok közös helyiségekben való elhelyezésére nézve.

Az ügyvéd rávilágított, hogy messze nem csak a lakók ízlésének a kérdése a virágok elhelyezése a folyosón:

– Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el. Amennyiben a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le, abban az esetben a lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin elhelyezhetők növények. Érdemes tehát a tűzvédelmi házirendben iránymutatást adni a növények elhelyezésére, amelynek elkészítése kötelező meghatározott számú lakóval rendelkező társasház esetében – mondja az ügyvéd.

Holmik a folyosón

A kisebb lakásokban nagy kihívás minden holminak megtalálni a helyét, pláne, ha a kidobásra nem ítélt, de éppen nem használt, nagyobb méretű tárgyakról van szó. Sajnos sokan vannak, akik úgy döntenek, önkényesen kibővítik otthonuk rakodóterét a közös terület egy részével, és kirámolnak a folyosóra. A többi lakó számára rendkívül bosszantóak és zavaróak lehetnek a rendetlenséget okozó holmik. Szerencsére nem tehetetlenek az ügyvéd szerint.

– Alapszabályként elmondható, hogy a lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok, valamint a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el. A menekülési útvonalon történő szabálytalan tárolásért kötelezően 20-500 ezer forintig terjedő bírságot szabnak ki. A katasztrófavédelem iránymutatásai és esetleges bírságolása mellett pedig lehet a ház SZMSZ-ében rendezni, hogy mit vagy mit nem lehet a közös helyiségekben tárolni, és milyen következményei lehetnek a tiltás megszegésének.

Gomolygó cigarettafüst

A cigaretta minden irányból nézve egészségtelen: annak is, aki szívja, de annak is, aki a gomolygó füst miatt passzív dohányzásnak van kitéve. A társasházakban gyakori probléma, hogy a lakók kihajolnak az ablakon, vagy kiállnak az erkélyre, és úgy gyújtanak rá, a füst pedig átszáll a szomszédba, ezért akadályozza a zavartalan szellőztetést. Mindeközben a dohányzó illető a saját ingatlanában tartózkodik, ahol igenis kedvére szeretne cigarettázni. Nehéz ügy, de dr. Dobozy Lilla egy jó tanáccsal segített a dohányfüsttől szenvedőknek.

– A Társasházi Törvény csak a közös használatú terek dohányzástilalmáról rendelkezik, és saját lakóingatlanában mindenki azt csinál, amit akar, amíg nem sért törvényt vagy jogszabályt, illetve nem korlátoz mást saját jogainak érvényesítésében. Sajnos nem sok jogi lehetősége van annak a lakástulajdonosnak, aki szomszédja miatt nem tud szellőztetni. Javaslom, hogy forduljon a társasház közös képviselőjéhez, akivel együtt érdemes felkeresni a dohányzó szomszédot, és keresni egy mindenki számára megfelelő, kompromisszumos megoldást.

Kutya a szomszédban

Mivel a belvárosban élő emberek más módon nem tudják megoldani a dolgot, sokan tartanak kutyát a lakásukban. Bár nagyon aranyosak, az ebek ugatása sajnos zavarhatja is a többi lakót, különösen, ha egy panelházról van szó, ahol vékonyak a falak. Az ügyvéd szerint a végső mentsvár a jegyző, de érdemes első körben a gazdival beszélni.

– A társasházközösségnek arra nincs lehetősége, hogy a kutya tartását kifejezetten megtiltsa a lakásban. Az állattartó tulajdonos kötelezettsége gondoskodni arról, hogy az állat senkit ne zavarjon, semmit ne szennyezzen. A Kúria a Pfv. I. 20.284/2017. számú döntésében kifejtette, hogy a társasházban a mindennapi együttélés összes helyzete szabályozható, így az állattartás is. Azt is kimondta a Kúria, hogy a lakáscélú használat elsődlegesen a pihenés, a regenerálódás, a családi élet és a társas kapcsolatok, azaz a magánélet megnyilvánulásának színtere, amelynek szabályait a tulajdonostársak úgy alkotják meg, hogy a konfliktusok lehetőségét a minimálisra korlátozzák a közösségben.

Így folytatta:

– Városi körülmények között a nagyobb számú háziállat tartása tipikusan nem tartozik hozzá a magánlakás használatához, de a szükségesség-arányosság elvét általában nem sérti egy vagy két háziállat tartása. Az ezen túllépő állattartási tevékenység azonban meghaladja a tulajdonostársak tűrési kötelezettségét, ezért dönthetnek úgy, hogy nagyobb számú eb tartása nem fér össze a lakáscélú használattal.

A társasházi törvény azt a lehetőséget biztosítja a társasházközösségnek, hogy a többséget érintő lehetséges konfliktusokat a szabályzatok útján megelőzze. Amennyiben a társasházban mégis vita keletkezne a lakásban tartott állat léte vagy folyamatos ugatása okán, úgy elsősorban a kommunikáció lenne a célravezető, de legvégső esetben fordulhatunk a jegyzőhöz, aki a birtokháborítás szabályai szerint fog eljárni, amennyiben úgy állapítja meg, hogy valóban birtoksértő állapot áll fenn – mondja az ügyvéd.

A cikkben megszólaló szakértő dr. Dobozy Lilla budapesti ügyvéd, aki kiemelten családjoggal, ingatlanjoggal, öröklési joggal, társasági joggal és peres képviselettel foglalkozik.

Forrás: https://femina.hu/otthon/tarsashazi-problemak/

Hat embert vett őrizetbe a rendőrség.

Társasházban berendezett kannabiszültetvényt fedeztek fel szombaton a nyugat-németországi Wuppertalban, az ügyben hat gyanúsítottat őrizetbe vettek – közölte a német rendőrség. A hatóságok több mint 600 kannabisz-növényt foglaltak le.
A szakszerűen kialakított létesítmény négy emeletre és több lakásra terjedt ki elektromos hálózattal, szellőztetőrendszerrel, lámpákkal és a termesztéshez szükséges egyéb felszerelésekkel.A rendőrség szerint lakossági bejelentés útján sikerült az ültetvény nyomára bukkanniuk. A 24 és 32 év közötti gyanúsítottak nem tanúsítottak ellenállást őrizetbe vételkor. A rendőrség szerint a nagy mennyiségben lefoglalt drog miatt hosszú börtönbüntetésre számíthatnak.

Forrás: https://nepszava.hu/3102610_egy-tarsashaz-negy-emeleten-termesztettek-a-kannabiszt-nemetorszagban

A kaposvári hivatásos tűzoltók emelőpárna segítségével kiszabadították a kocsit. A körülbelül hatvan centiméter átmérőjű lyukat ezután körbekerítették, nehogy valaki belehajtson autójával.

Forrás: https://www.marcaliportal.hu/index.php/2015-07-07-09-04-12/kek-hirek/49874-beszakadt-a-f%C3%B6ld-egy-t%C3%A1rsash%C3%A1z-udvar%C3%A1n-parkol%C3%B3-aut%C3%B3-kereke-alatt-kaposv%C3%A1ron

Tűz ütött ki egy társasházban, Budapest XIX. kerületében, a Kazinczy utcában; a kilencedik emeleti lakásból a tűz két másik lakásra is átterjedt – közölte BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vasárnap éjjel az MTI-vel.

A fővárosi hivatásos tűzoltók négy embert mentettek ki a közvetlen életveszélyből – áll a közleményben.

A lángok oltását és a mentési munkálatokat a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítja; a tűz tovább terjedését a tűzoltók megállították – közölték.

Néhány napja egy V. kerületi társasházban ütött ki tűz egy földszinti lakásban a Szent István körúton. Berendezési tárgyak égtek három négyzetméteren az ingatlan egyik szobájában. Az MTI tájékoztatása szerint a tűzben egy ember életét vesztette.

Forrás: https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/tuz-budapest-tarsashaz-kazincy-utca/5ww1tqf

A panelház egyik lakásából megyünk a másikba, akár egyik életből a másikba. Egyikben él a baltával vert asszony, arrébb egy világot járt tengerész. Lám, a veszprémi Pokoli toronyból tíz év alatt élhető társasház lett!

–Sok évtizede, amikor időnként arra jártunk autóval, láttam, hogy a bejárat előtti kilökött kanapén ücsörögnek az emberek, és dolog nélkül beszélgetnek. Semmit nem tudtam a megviselt külsejű, tízemeletes épületről. Arról meg pláne nem, hogy milyen sorsok vannak a falak mögött – mondja Dallos Eszter, aki bo­rász­technikusként dolgozott akkoriban, és még a 2000-es évek elején sem gondolta, hogy egyszer élete szerves része lesz a tízemeletes veszprémi lakóház. Éppen akkor, amikor azt, mivel hírhedté vált, csak Pokoli torony néven emlegették a környék­beliek.

Lassan fél évszázados története van a hatalmas épületnek. A Veszprémi Állami Építőipari Vállalat 1976-ban húzta fel a dolgozóinak, ami akkoriban az ország egyik legimpozánsabb munkásszállójának számított. Portaszolgálat, művelődési ház, hatalmas ebédlő, az épület mögött két focipálya lelátókkal és világítással.

A 17 négyzetméteres, erkélyes lakások modernnek számítottak akkoriban, és az is nagy szó volt, hogy zuhanyt, vízöblítéses vécét használhattak a lakók. Igaz, közöset, emeletenként egyet-egyet, mégis ez volt akkor a munkásosztály paradicsoma. Egészen a rendszerváltozásig, amikor hamar csődbe ment az anyavállalat, és a toronyházat privatizálták.

Az új tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a szobákat önálló lakásokként értékesítik, csupán egy-két helyen bontották le a válaszfalakat, így alakítottak ki néhány nagyobb otthont. Utólag szólva nagy hiba volt, hogy a lakásokat nem komfortosították, a folyosók végén lévő vécéket és zuhanyzókat továbbra is közösen használták a lakók.

A víz-, gáz- és áramfogyasztást nem lehetett lakásonként mérni, a szolgáltatók a háznak számlázták ki az összesített fogyasztás költségét. Emiatt az ingatlanok igencsak alacsony áron keltek el, ami sokak számára vonzó volt a ’90-es években. Jöttek fiatalok, akik úgy gondolták, hogy a Házgyári út 1. tökéletes ugródeszka lehet az önálló élethez.

Beköltöztek kispénzű nyugdíjasok, állami gondozottak, de leginkább azok, akiket a központi városrész rehabilitációja miatt költöztettek ki, és átlagosan egymillió forintos kártalanítást kaptak az önkormányzattól. Abból a pénzből pedig erre futotta.

A körülmények miatt kivédhetetlenek voltak a lakók közötti konfliktusok, és borítékolni lehetett, hogy idővel gyors mélyrepülés veszi kezdetét a toronyház életében. A közös használatú mosdók és vécék rendszeresen eldugultak, többen a felsőbb szintek folyosóin végezték el a dolgukat.

Egyre több rongálás és lopás történt, többször eltűnt a főbejárati ajtó, itt-ott a lépcsőkorlát, majd mindkét liftnek lába kélt. A „leleményes” tolvaj szétfűrészelte a lifteket, amelyek darabjai akkorát zuhantak a földszinten, hogy az egész ház beleremegett.

Felvonó híján évekig csak gyalog lehetett közlekedni, többen inkább a négy fal között maradtak. Az összegyűjtött szemét levitele is problémássá vált, sokan az ablakon zúdították ki a háztartási hulladékot, de a megüresedett liftaknában is a 4. emeletig állt a szemét. Az évek során rejtélyes haláleset is történt, és a postás fegyveres kísérettel jött, amikor hónap elején hozta a nyugdíjat.

A ház több tízmilliós közműtartozást halmozott fel, a szolgáltatók rendre elzárták a villanyt, a gázt és a vízvezetéket, évekig nem volt fűtés. A helyi lapok Chicagóként kezdték emlegetni a házat, majd ráragadt a Pokoli torony kétes név.

– Édesanyámnak két hétig nem mondtam el, hol dolgozom, valószínű, hogy nem örült volna – mondja Eszter, aki idővel tehát hátat fordított a borászatnak és a vendéglátásnak, szociálismunkás-diplomát szerzett, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál (MMSZ) kezdett dolgozni.

A szolgálat 2009-ben beköltözött a házba, az első emeleten kialakított egy irodát, és elindította a Jelenlét programot, amelyet már sikeresen alkalmaztak halmozottan hátrányos helyzetű térségekben. Esztert 2010-ben kérte fel a vezetőség arra, hogy itt dolgozzon szociális munkásként, és ő gondolkodás nélkül igent mondott.

– Mindennap ott voltam, beszélgettem az emberekkel, eleinte csak a leghétköznapibb dolgokról. Megdöbbentett, hogy évek óta abban az irgalmatlan hidegben élnek, és hogy a gyerekek számára szinte ismeretlen fogalom a játék. Próbáltam megismerni őket, azt látták, hogy egyenrangú félként tekintek rájuk.

Az állandó jelenlét kialakította az erős bizalmat, kezdődhetett a munka. Lépésről lépésre haladtunk, létrehoztunk egy közösségi teret, ahová melegedni járhattak a lakók. Játszóházat, fejlesztőt és tanodát alakítottunk ki a gyerekeknek, és segítettünk a felnőtteknek, hogy képezhessék magukat. A szeretetszolgálat megvásárolt 22 lakást, ezek már szociális bérlakásként működnek.
A hölgy tovább sorolja a nem is olyan kis lépéseket.

– Fürdőszobákat alakítottunk ki, a nyílászárókat szigeteltük, minden lakás önálló mérőórát kapott. A közmű-tartozásokat a társasház fizette ki, miután a szeretetszolgálat közbenjárására a szolgáltatók elengedték a kamatokat és a büntetéseket, az alaptartozásra pedig hosszú lejáratú részletfizetést engedélyeztek. A szeretetszolgálat csak a saját tulajdonú ingatlanjai után járó arányos költséget vállalta, ami nagyságrendekkel kisebb, mint a teljes adósság. Újra lett lift, a legfontosabb közkincs – említi Eszter a hosszú évek munkáját.

Munkatársai úgy beszélnek róla, mint a toronyház meghatározó „motorjáról”, aki biztos pontnak számított a reményvesztett tömb életében. Egyszemélyben volt közös képviselő, szociális munkás, mindenes, akit a legapróbb problémával is fel lehetett keresni. Másfél éve ment nyugdíjba, de tervei szerint hamarosan visszatér önkéntesként.

Kollégáival és a lakókkal karöltve 11 éve azon dolgoznak, hogy a ház végleg megszabaduljon a „pokoli” jelzőtől, és élhető társasház legyen a sok közül. Portaszolgálat még mindig van, biztonságot ad az embereknek. A portás mindenkit ismer, még azokat a hozzátartozókat is, akik látogatóba jönnek. A lépcsőházba beárad a fény, a falak kopottak, itt-ott mállik a vakolat. A hosszú folyosók már sötétek, a plafont a lakásokba kígyózó vezetékek és csövek hálózzák be, a bejárati ajtók mellett egy-egy szék, asztal, mosógép, szárogató, a mindennapok kellékei.

– Még a tűzoltók is elismerték, hogy muszáj a folyosót is használ­niuk a lakóknak, a legtöbb lakásba nem sok minden fér be – mondja Szarka Béla, a Jelenlét program vezetője, aki hat éve dolgozik itt. – December 13-án volt az első napom a házban. Azt mondogattam magamban, csak karácsonyig bírjam ki.

Azóta itt vagyok és mindent másképpen látok, részese lettem ennek a mikrovilágnak. Eddig a felnőttképzés keretein belül 48 embert juttattunk ki a munkaerőpiacra, így az aktív korú lakók 80 százaléka dolgozik. Most van egy lány, aki le fog érettségizni, és ez nagy szó a házban.

– Vajon mit ér itt egy ingatlan?

– A lakások jó része magántulajdonban van, a komfort nélküliek 400 ezret, az ugyanakkora komfortosak másfél milliót érnek. Sok dolgunk van még az életmódváltás terén, a lakók tíz évvel élnek rövidebb ideig, mint a magyar átlag. A „pokoli” jelzőt már elfelejthetjük, de az emberek egy része még mindig nem tud integrálódni a többségi társadalomba. Az is feladatunk, hogy hidat képezzünk közöttük – vélekedik a férfi.

Elindulunk a lépcsőházban felfelé, a fordulókban mérőórák sorakoznak egymás mellett. Sokan a kártyás, előrefizetéses megoldást választották, így biztosan nem lesz elmaradásuk. A szeretetszolgálat 2009-ben vette át az önkormányzattól a haj­léktalanellátást, a toronyba idővel szociális intézményt költöztettek, a 3. emeleten hajléktalanok rehabilitációs otthonát rendezték be. Negyven embernek nyújtanak menedéket, férfiaknak, nőknek, akik itt biztonságban érezhetik magukat. Ebédidő van, a közös konyhában többen beszélgetnek, a tűzhelyen pörkölt rotyog a lábosban.

Megyünk a következő szintre, Berta Sándorné Mária 11 éve él a negyedik emeleten egy 17 négyzetméteres bérleményben, a szűköcske területen még egy apró fürdő is elfér zuhanyzóval és vécével. De a mosógépnek már nem jutott hely, Mária a közös mosókonyhában mos, nincs vele gondja. A kis konyha-előteret egy boltíves fal választja el a szobától, az egyik falnál ágy, a másiknál asztal két fotellel, a polcos szekrényeket csipke borítja.

– Próbálom minél lakájosabbá tenni – mondja a 67 éves asszony, aki súlyos műtéteken esett át, mi­után férje megütötte egy baltával. Ötvenszázalékos rokkant, havi 31 ezer forintból él.

– Otthon érzem magam a lakásban, nem hiányzik semmi. A gyerekeim meglátogatnak, segítenek, ahogy tudnak, a telefont a lányomtól kaptam, meg a tévét is. Milyen volt az élet, amikor idejöttem?! Jobb nem beszélni róla! Most már rend van és fegyelem, ez a lényeg. A vírus előtt minden vasárnap elmentem az imaterembe istentiszteletre, azt is a szeretetszolgálatnak köszönhetjük. A hit sokat segít.

Megyünk tovább, egyik életből a másikba. Amint belépünk Antal Ta­más 40 négyzetméteres lakásába, mintha egy film díszletébe csöppennénk. Hatalmas pálmafák az ablakok előtt, a plafont egy halászháló uralja, kitömött egzotikus tengeri állatok tucatjai és ébenfa szobrok állnak a polcokon.

– Huszonöt évig voltam tengerész. A Bermuda-háromszögtől Norvégiáig, összesen 78 országban jártam, van, amelyikben többször is – érkezik a magyarázat. Miért él itt 25 éve egy villamosműszerész, aki bejárta a világot, több múzeumot is megtölthetne a relikviáival, autóval jár, és nyáron légkondicionálóval hűti a lakását!?

– A kapitány hagyja el utoljára a süllyedő hajót – mondja nevetve a 75 éves férfi. – Amikor ideköltöztem, még nyitva lehetett hagyni a lakások ajtaját, intelligens emberek laktak itt. Megcsináltam a fürdőszobát, leszigeteltem az ablakokat, úgy alakítottam ki mindent, hogy jól érezzem magam. Sikerült.

Már alig emlékszem azokra az időkre, amikor borzalmas volt az élet a házban, de a biztonság ked­véért felszereltem három zárat az ajtómra, ennyi. Nekem soha senkivel nem volt összetűzésem. Több lakóval jóban vagyok, nem csak a régiekkel, az újakkal is, bevásárolok nekik, beszélgetünk. Jönnek hozzám a gyerekeim és az unokáim is. Miért mentem volna máshová?!

A toronyház lassan már olyanná válik, mint bármelyik társasház, ugyanazokkal a problémákkal és feladatokkal.

– Az utolsó lakógyűlésünk igen konstruktív volt, három órán át beszéltünk a házzal kapcsolatos feladatokról. Volt olyan javaslat, hogy emeljük meg a közös költség díját, akkor több pénz marad a ház karbantartására, felújítására. Felépült egy működő közösség, amelyik képes megfogalmazni az elképzeléseit – mondja Szaller Péter szociálpedagógus, két éve az MMSZ veszprémi szakmai vezetője.

– Amikor létrehoztuk az átmeneti szállót a társasház 3. emeletén, azzal erősödött a jelenlétünk, többet tudtunk segíteni. Munkánkat végig az önkormányzattal és a házban lakókkal karöltve végeztük.

A városvezetés és az MMSZ négy éve hozta létre a VESZOL Nonprofit Kft.-t, amely nemcsak az ingatlanok kezelését, hanem a bérlők kijelölését is végzi. Az országban egyedülálló program lényege, hogy a rászorulók nem egy nagy masszában, „arc” nélkül vannak jelen a szociális bérlakást igénylők listáján, hanem a szükségleteiket figyelembe véve, egyénre szabottan kapják meg a megfelelő lakást – árulta el Lendvai-Frikkel Attila, a VESZOL ügyvezetője. És vannak még lakások, amelyek a szeretetszolgálat tulajdonában vannak, felújításra és új lakókra várnak.

A szakemberek egyetértenek ab­ban, hogy a munkájuk neheze még hátravan. Viszont nem eshetnek a túlgondoskodás csapdájába, és idővel el kell engedniük az itt élők kezét. A programjuk fontos része, hogy a lakókat bevonják a házzal kapcsolatos teendőkbe, és felelőssé tegyék őket. Egy középkorú nő, Fatima takarítja a közös helyiségeket, Juhász József pedig a ház körül szedi össze a szemetet, naponta többször.

– Sajnos a szemét helyénvaló elhelyezése még néhány embernél problémás – mondja az 53 éves férfi, aki közfoglalkoztatottként dolgozik, és május óta másodmagával bérel itt egy 17 négyzetméteres lakást.

Amikor idejött a szeretetszolgálat, mindössze 127-en laktak a toronyházban, sokan elmenekültek a „fegyelem” elől. Most 210-en vannak, mert az emberek szeretnek itt élni, létrejött egy közösség, amelyik azt reméli, hogy hamarosan újra a városhoz tartozhat. A múltja és immáron a „pokoli” megjelölés nélkül.

Forrás: https://szabadfold.hu/lakohelyem/egy-tarsashaz-sokadik-elete-284740/

Wellness- és fittnessrészleg, jóga- és masszázsszobák, közösségi és privát szaunavilág és concierge munkaállomás is helyet kapott az Elysiumban.

A főváros II. kerületében található és a Market Építő Zrt. által kivitelezett Elysium Társasház elnyerte végső formáját. Ebből az alkalomból lapunk exkluzív sajtóbejáráson vehetett részt. A lakóépület beruházója a Rózsadomb Panoráma Kft., fejlesztője a RED Real Kft. és tervezője a CÉH Zrt. volt.

A Vérhalom utcai, 97 lakásos házban jelenleg még folynak belsőépítészeti munkák, de többen már beköltöztek örökpanorámás lakásukba.

Az Elysiumban található ingatlanok mindegyike a Duna felé tájolt, nagy méretű terasszal rendelkezik, rálátást biztosítva a Dunára, az Országházra és a budai Várnegyedre.

A lakásokban smart home rendszer, az épületben központi automatikai rendszer gondoskodik az ideális energiafelhasználásról, így automatizált árnyékolási, világítási, fűtés-hűtési és szellőztetési protokollok működtetik a házat.
 
Ősfás park veszi körül a társasházat
Az Elysium Társasház helyén korábban egy SZOT-szálló állt, amelynek bezárása után évtizedekig elhagyatottan állt a terület. Balogh Ferenc, a CÉH Zrt. vezető tervezője a kezdetektől részese volt a nagyszabású projektnek. A szakember a társasház kapcsán érdekességként kiemelte: nem látható az épületen semmilyen gépészeti elem, sikerült azokat teljes mértékben elrejteni.
Mivel a Duna szintje felett 100 méterrel magasodik az épület, ez az adottság alapvetően meghatározta az épület tervezését.

Az Elysiumot több mint két hektáros ősfás park veszi körül, vagyis az egész telek 70 %-át zöld területet borítja.

A tervező hozzátette: a társasház két szintje is a föld alatt található, ezenkívül az alsó két szint a kiszolgáló és üzemeltetési egységeknek ad helyet, míg a felső szinteken a lakásokat alakították ki.

Minőség és luxus jellemzi a felhasznált anyagokat

A tervezés legfontosabb pontja a használói kompromisszummentesség volt. Ennek megfelelően nagyon magas a közösségi területek és szolgáltatások aránya: lobby, wellness- és fittnessrészleg, jóga- és masszázsszobák, közösségi és privát szaunavilág, mosoda, játszótér, futópálya, autómosó, concierge munkaállomás is helyet kapott az Elysiumban.

Krenn Tamás, a Market projektvezetője a belsőépítészeti koncepcióról beszélt. Kiemelte:

az épületben használt anyagokra az átgondoltság, a minőség és a luxus jellemző.

Az Elysiumban más kontinensről származó természetes fa- és kőburkolatok, iparművészeti eszközökkel készült aranyháló tapéta, üveg és oversize greslapok dominálnak. A berendezés elemeit a beruházó olasz gyártók design termékcsaládjából válogatta ki, legtöbb esetben személyesen.

Barlang húzódik a ház alatt

Torbágyi Örs, a RED Real Kft. projektvezetője így foglalta össze a társasház volumenét az ingatlanok között: „Erre a házra, úgy gondolom, mind a beépített anyagok, mind a résztvevő szereplők, a célközönség és a lokáció szempontjából is azt lehet mondani, hogy ez Magyarország legjobb ilyen léptékű társasháza.” A szakember hozzátette:

a kompromisszummentesség a legnagyobb mértékben jellemzi a lakásokat, hiszen kivétel nélkül egyedi, használó által kért alaprajzzal és építőanyagokkal kerültek kialakításra.

Bajcsay Márton, a Market építésvezetője kifejtette: „sokan nem tudják, hogy az épület alatt húzódik a Molnár János barlang, amely egy búvárok által használt, közel 7 kilométer hosszú, járatokkal rendelkező, vizes barlang. Ennek megóvása az elsődleges szempont volt a kivitelezés során.”

Egy másik szakmai elismerésre okot adó tényezőról is szót ejtett a szakember:

„nagyon kevesen vették észre a városban, hogy elbontottunk egy hatalmas épületet és a helyére egy újat építettünk.”

Az építésvezető városi foghíjbeépítéshez hasonlította a projektet, hiszen „egyetlen szűk utcából, mindössze egy kapubejárón keresztül kellett megépíteni az egyébként elnyújtott, elhúzódó épületet.”

Újrahasznosították a törmeléket

Bősze Szilvia, a CÉH Zrt. fejlesztési igazgatója hozzátette: a projekt során a korábbi épület elbontott törmelékét a helyszínen aprították, szelektálták és az alapozás során újrahasznosították, így csökkentve a fejlesztés környezetterhelését mind hulladék, mind építési tehergépjármű forgalom tekintetében.

Emellett a projekt keretében megújult az Elysiumba vezető utak állapota is, mellyel a környék is nyert.

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/11/a-luxus-legmagasabb-fokat-erte-el-munkajaval-a-market-elkeszult-az-elysium-tarsashaz

A Balaton-parton mintegy 1300 négyzetméteres lakóépületen dolgozik az Azúr Szórakoztatóközpont Kft. modern technológiával.

A Vitorlás utcánál, a siófoki kikötő feltöltött részénél építenek egy 100 százalékosan megújuló energiával működő épületet speciális alapozással: 13 méterre érnek le a cölöpök, mivel a kikötő egy régebben feltöltött részén zajlik az építkezés, melyen jelenleg a mélyépítési munkák zajlanak alvállalkozói munkakörben.

A fejlesztésen saját beruházásban az Azúr Szórakoztatóközpont Kft. szakemberei dolgoznak. A négy emeletes lakóingatlan projektjéről lapunkat az ügyvezető, Kolarics Gergely tájékoztatta.

Üvegfalakkal teszik világossá az épületet

A lapostetős ingatlant tagolt szerkezettel alakítják ki, mely a szomszédos épületektől vitorláshajó jelleggel tolódik el. A gépészeti tereket süllyesztve helyezik el, a tágas lakások Tihany felé néző része pedig üvegezett lesz. Az építkezés kihívása, hogy egy hézagosan zárt sorú beépítés történik, melynek egyik oldalán zárt tömegformálással, a Balaton felé eső részén pedig egybefüggő üvegezéssel dolgoznak.

A fejlesztést két nemzetközileg elismert cég által készített előzetes szakhatósági vélemény és számos hatósági engedély birtokában végzik el: a hajózási hatóság elvárásainak is megfeleltek és a siófoki önkormányzattal is szorosan együtt dolgoztak. A siófoki városi főépítész által kért módosításokat pedig elvégezték a terveken, azoknak megfelelően zajlik a munka.

A nyílászárók és az árnyékolás is modern lesz

Kolarics Gergely elmondta, hogy a több mint 1300 négyzetméteres, négy emeletes épületbe újszerű technológiákat építenek be:

• a homlokzati nyílászárókat vékony tok- és nagy üvegszerkezettel alakítják ki,
• az árnyékolást újszerű rendszerek biztosítják, ami egyrészt az energiahatékonyság, másrészt pedig a lakások teljes elsötétítése szempontjából is fontos.

Az épület teljes homlokzati burkolata kompaktlemez lesz, ez fogja tagolni annak különböző részeit. A lépcsőházat függönyfal teszi tagolttá és egyben a benapozottságát is biztosítja. A zöld technológiákat alkalmazó projekt építkezése várhatóan 2021 nyarán ér véget.

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/11/zold-technologiaval-epul-uj-tarsashaz-siofokon