Sorra gyulladtak ki az alagsori helyiségek, tárolók, garázsok – lépett a rendőrség

Befejezték a monori rendőrök a 2018-ban vecsési tárolókon és garázsokon végigsöprő, hét helyszínen elkövetett tüzes ügyet, amelynek gyanúsítottja nem szolgált tettére magyarázattal.

A police.hu oldalon megjelent összegzés szerint egy társasház alagsori helyiségében keletkezett tűzhöz riasztották 2018. március 16-án éjszaka a tűzoltókat és a rendőröket. Az oltás utáni vizsgálat megállapította, a lángok nem elektromos hiba miatt csaptak fel, a helyiségbe valaki éghető anyagot locsolt, majd meggyújtotta. A kár nem volt jelentős, mindössze egy lábtörlő égett el, ám a társasház villanyórái és a főbb elektromos vezetékek is a helyiségben voltak, a gyors beavatkozás híján nagyobb baj is történhetett volna.

Egy héttel később egy garázs égett ki, miután valaki a szellőzőn keresztül valamilyen égő anyagot bedobva meggyújtotta. Az ott tárolt motorkerékpárból nem sok maradt, de a kempingezéshez elengedhetetlen hálózsákok és sátor is megsemmisült. A kárt 150 ezer forintra becsülték.

Már ekkor képbe került egy francia gyártmányú autó, ám a fekete-fehér kamerafelvételeken a színét nem lehetett megállapítani és a rendszáma sem látszódott. Hiába adatoltak a rendőrök, nem jutottak közelebb sem az autóhoz, sem a sofőrhöz.

2018 áprilisában újabb tűz ütött ki egy társasház pincéjében, az ott tárolt papírok, műanyag tárgyak, háztartási cikkek elégtek, a tulajdonosnak 400 ezer forint kára keletkezett. E helyszínen is idegenkezűséget gyanított a tűzvizsgáló. Egy hónappal később egy garázs következett, ahová a szellőzőn keresztül jutott be éghető és meggyújtott anyag, az ott tárolt dolgok rongálódtak, a kár 51 ezer forint volt.

A rendőrök minden lehetséges tanút felkutattak, minden adatot összegyűjtöttek, ám senki és semmi nem tudta előmozdítani a nyomozást. És jött a következő tűz: augusztus közepén egy garázssor egyik épülete gyulladt ki, az ott tárolt használati tárgyak tönkre mentek, a kár közel 200 ezer forint volt. A rendőrök tudták, beleillik a sorozatba, a tettes ugyanaz, itt is volt égésgyorsító, ám továbbra sem látott senki semmit, a környéken kamera nem volt.

A hatodik helyszínen aztán akadt két szemtanú, akik a szeptember 15-ei tűz után egy gyanús alakot láttak a környéken. Gyalog ment egy közeli benzinkútig, ahol beszállt egy kocsiba – a rendőrök felkutatták, ám kiderült, nincs köze a gyújtogatáshoz. Ezzel párhuzamosan azonban egy felvételen feltűnt a francia gyártmányú autó, ám rendszáma rejtve maradt. A nyomozók érezték a tettes közelségét, egy aprócska rendszámtöredékkel is megelégedtek volna, portyaszolgálatokat szerveztek, de Fortuna nem állt melléjük. Ellenkezőleg, egy hetedik, egyben utolsó helyszínt is a sorozatba kellett venniük: 2018 decemberében egy tárolóhelyiséget gyújtott fel az elkövető, 35 ezer forint rongálási kár keletkezett.

Hónapokig próbálták a már célirányosan a felvételeken látható autó jellemzőit bővíteni, ezáltal a népszerű járgány tulajdonosait szűkíteni. Minden rendőr tudta Vecsésen és környékén, hogy egy 2008-2013 között gyártott, kék autót kell keresni, amelynek egyik ablaka valószínűleg sötétített. Az Üllői Rendőrőrs parancsnokának szeme akadt meg egy hasonló autón 2019. szeptember 9-én és onnantól kezdve felpörögtek az események, megszaporodtak a tennivalók. Az őrsparancsnok rendszámmal kiegészített jelzésére a nyilvántartásból lekért tulajdonost elfogták és előállították.

A most 37 éves budapesti férfi kihallgatásain következetesen tagadta a gyanúsításban felsorolt bűntényeket, majd 2021. november 15-én védője társaságában megjelent a rendőrségen és mindenre kiterjedő beismerő vallomást tett. Elmondása szerint autójával leparkolt a kiszemelt helyszínek közelében, gyalog ment a garázsokhoz/tárolókhoz, majd felgyújtotta azokat. Magyarázattal nem szolgált, annyit tett hozzá, hogy rendkívüli módon megbánta.

A Monori Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya a hét rendbeli rongálás vétségének megalapozott gyanúja miatt vele szemben folytatott nyomozást befejezte, az ügy iratait átadta az ügyészségnek.

Forrás: https://infostart.hu/bunugyek/2021/12/11/sorra-gyulladtak-ki-az-alagsori-helyisegek-tarolok-garazsok-lepett-a-rendorseg

Fűtés és meleg víz nélkül vág neki a decembernek egy zuglói társasház, ahol már két hónapja nincs gáz – a lakások 10 fokra hűltek

Elzárta a gázt a szolgáltató egy zuglói társasházban, miután a lakók szivárgást észleltek a folyosón. Ez még önmagában nem meglepő, de ennek már két hónapja; a fővezetéket kicserélték, de a szolgáltatást nem kapcsolták vissza. Itt a fűtési szezon, a lakásokban össz-vissz 10 fok van. A lakók már nem bírják.

60 napja gáz nélkül

Október 1-jén levágta a gázművek a vezetéket egy négy lakásos társasházban Zuglóban, miután szivárgást észleltek a lakók. Azóta se fűtés, se meleg víz nincsen a házban, ami december előtt nem hangzik valami megnyugtatóan. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

A folyosón érezték a szivárgást

“Éreztük a folyosón a gázszagot, mint kiderült, a szomszédom gázórájánál volt a gond. A gázos rögtön mondta, hogy ezt el kell zárni, majd azzal a mozdulattal le is vágta a vezetéket, mondván, életveszélyes. Tervezte a ház a gázhálózat ellenőrzését, hiszen elég régi már, na de nem így, télvíz idején!” – mondja felháborodva a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak az érintett ház egyik lakója.

Másfél hónap után találtak hibát

A közműszolgáltató a vezetékek cseréjére szólította fel a házat. Megbíztak egy kivitelező céget, amely a feladatot elvégezte, csakhogy november közepén a szolgáltató „hibát” talált: az udvaron, a földben nem újították fel a hálózatot, bár a ház ezt a feladatot az elsők között kötötte ki a cégnek. Így a szolgáltatást sem kapcsolták vissza.

Két hősugárzó már tönkrement

A lakók, más megoldás nem lévén, hősugárzókat használnak. A ház jócskán lehűl éjjel, de nappal sem melegszik fel túlzottan. „A szomszédomnál két hősugárzó már tönkrement. Én is kettőt használok. De hát az nem ugyanolyan” – fakad ki az egyik lakó.

10 fok van a lakásban

„Kilépek a kádból és két lépéssel arrébb már fáj a fejbőröm, olyan hideg van. Mindössze 10 fok van a lakásban nappal. Ez tarthatatlan” – panaszolja tovább a zuglói hölgy portálunknak. Egy gyenge, sovány idős emberek már 10 fokos hideg is elég lehet a lehűléshez, mivel hiányoznak a didergéshez szükséges izmaik. Nem beszélve a gyerekekről, akiknek túl vékony a bőre, ami szintén órák alatt megfagyhat.

Visszakapcsolják, de mikor?

Előbb két hete, majd az elmúlt napokban újra megígérte a szolgáltató, hogy sürgősségi alapon visszaállítják a gázt. Ez mégsem történt meg, advent első vasárnapja is hidegben telt. Az eltelt két hónapban pedig a gázművek szorgosan küldte a számlákat.

10 évente kötelező felülvizsgálni

A hatályos törvények szerint a vezetékek műszaki felülvizsgálatát egy társasház lakói 10 évente kötelesek elvégeztetni a szakemberekkel. Erről jegyzőkönyvet kell készíteni. A hálózaton belüli problémákat – ide értve a gázkészülék, a bekötő cső, az elzáró csap és a csatlakozó vezetékek hibáit – mihamarabb javítani kell, különben az adott lakás kizárható a gázszolgáltatásból.

Elavult, rozsdás rendszerek

A gázvezetékeket még a 60-70-es években is részben hegesztették, illetve menetes kötésekkel illesztették össze. Ezeket azonban nem látták el megfelelő rozsdásodás elleni védelemmel, míg a mai technológiával gyártott gázvezetékek teljes egészében egybefüggőek, tömörek.

Figyelje a gázszivárgás jeleit!

A szivárgás időben történő észlelését nem lehet eléggé hangsúlyozni. Figyeljen a szagokra: ha kénes, romlott tojásszerű szagot érzékel, az a legárulkodóbb jel. Nem csak az orr, a fül is segít: érdemes közel hajolni a bojlerhez, a konvektorhoz, a csövekhez fütyülő hangokat keresni. De a hirtelen elpusztuló szobanövények is utalhatnak szivárgásra.

A madarak a legérzékenyebbek

Persze árulkodhat szivárgásról az hónapról a másikra megugró gázszámla is, de a szervezetünk is biztos jelző. Ha a családból többen is folyamatos fejfájásra, légzési nehézségekre vagy éppen mellkasi fájdalmakra panaszkodnak, gyanakodni kell, ahogy ezek a tünetek az állatainkon is megfigyelhetők. A madarak például különösen érzékenyek a gázra, ezért rendkívül korán jelzik a problémát – olvasható az E.ON jótanácsai között.

Forrás: https://budapestkornyeke.hu/futes-es-meleg-viz-nelkul-vag-neki-a-decembernek-egy-zugloi-tarsashaz-ahol-mar-ket-honapja-nincs-gaz-a-lakasok-10-fokra-hultek/

Kamarakoncert a negyediken sztárokkal és állami százmilliókból – társasházi csata a Józsefvárosban

Szeretik a komolyzenét, de az már túlzás lenne, ha a szomszédjukban koncertterem nyílna. Egy nyolcadik kerületi társasház lakói közül többen is így vannak ezzel, pedig a világszerte elismert Kokas-Kelemen művészházaspár épp ezen dolgozik, a projektjükhöz pedig még Orbán Viktor szimpátiáját is elnyerték. Az egyre élesebb konfliktus mögötti jogi helyzet nem is olyan egyszerű.

Ezek a lakások arra valók, hogy pihenjünk bennük. Nem kamarazenekaroknak meg koncerteknek épültek

– mondja a Krúdy Gyula utca 12. alatti társasház egyik lakója a gangon, miközben a tetőtér felé pillant.

Józsefváros legpatinásabb szegletében járunk, a Palotanegyedben, ahol valami olyan készül, amit még nem látott ez az ország. Társasházi konfliktusból kijutott már bőven, ám ezúttal nem egy elviselhetetlen lakó okozza a felzúdulást, nincs se pénzlenyúlás, se simliskedés, nincs balkáni tempójú vállalkozó, nem történt gyilkosság vagy felkavaró betörés. Van viszont egy fura, ám nagyszabású terv, egy címlapokon virító házaspárhíresség, közpénz, összeveszés, tiltakozás, félelem és jogászkodás.

És mindehhez komolyzene szól, szinte kifogyhatatlan mennyiségben.

Konkrétan: Kokas Katalin (sok minden más mellett Liszt-díjjal kitüntetett) és férje, Kelemen Barnabás (Kossuth-díjas) brácsa- és hegedűművész a közel negyvenlakásos, józsefvárosi társasház negyedik emeletére egy zeneközpontot álmodott koncertekkel, oktatással, tehetségekkel, próbákkal, szalonnal. Kaptak is rá 350 millió forintot egy 2019-es kormányhatározattal.

A ház lakóinak egy jó része tiltakozik, attól tartanak, ha a negyediken, a ház legfelső szintjén este hétkor a kamarazenekar rázendít Vivaldira, az így vagy úgy, de le fog szűrődni – nagyjából mindenkihez.

Csavar a történetben, hogy a Kokas család – a gyerekkel együtt – is ideköltözne, abba a lakásba, amelynek a felújítását százmilliókkal támogatta meg az állam.

A negyedik emeleti, már a tetőtérben elhelyezkedő, több mint 500 négyzetméteres ingatlan története két részre bontható. Kokas Katalin és Kelemen Barnabás régóta tulajdonosai voltak a házban egy 90 négyzetméteres lakásnak, majd három évvel ezelőtt, 2018-ban megvásárolták a társasháztól a negyedik emeleti lakás mögötti padlásteret. A két ingatlant összevonták, ezek ma már egy helyrajzi számon szerepelnek, összesen mintegy 540 négyzetméternyi tulajdont jelentve Kokaséknak. A még mindig lakásként számon tartott ingatlan tulajdonosa a házaspár által közösen birtokolt Fesztiválakadémia Nonprofit Kft.

A 24.hu által megismert alaprajz szerint a koncertterem a bejárat utáni előszobából nyílna. Azaz ha valaki koncertre vagy koncertezni érkezne, az olyan lenne, mintha a Kokas családhoz jönne vendégségbe, csak a bejárati ajtón belépve az előszobából nem a konyha vagy a nappali, hanem a „zenei szalon” felé veszi az irányt.

Intim térben szól a zene

Azzal kellene folytatnunk, hogy ismertetjük, pontosan milyen létesítményről, havi hány koncertről és mekkora tervezett nézőszámról van szó (ezek mind olyan tényezők, amelyek érinteni fogják a többi lakót), ezt azonban nem tudjuk megtenni, mivel ez irányú kérdéseinkre egyelőre nem válaszolt a Kokas–Kelemen páros.

Tájékoztatásuk alapján mindössze ennyi tudható az új zenei központról:

  • „A szalon egy intim térbe hozza majd a zeneművészeket, zenepedagógusokat és a zenekedvelőket. Tekintettel a családias elgondolás szellemiségére, kisebb találkozásokra lehetőséget nyújtó teret kívánunk létrehozni: a zenei szalon egy olyan hely lesz, ahol a jelen kor neves hazai és nemzetközi művészei, meghívott vendégeik és a jövő tehetségei találkoznak, illetve vehetnek részt képzéseken.”
  • Fontos elem lesz „az ifjú tehetségek oktatása és felkarolása.”
  • A válaszból ugyanakkor úgy tűnik, nem nyitott helyszín lesz ez, ahova jegyet vásárolva bárki bemehet. Ugyanis „a zenei szalonban megrendezendő eseményeket, melyek szoros és szerves kapcsolatban állnak más projektjeinkkel, meghívásos alapon szervezzük majd.”

A szalon egyébként nem friss ötlet, a házaspár évek óta lobbizik vele. 2019 áprilisában interjút adtak a józsefvárosi újságnak az ambiciózus tervekről (akkor még a fideszes vezetés irányította a VIII. kerületet, az őszi önkormányzati választáson aztán Pikó András vezetésével az ellenzék győzött). „Hűségesek vagyunk Józsefvároshoz. Az itt működő számos felsőoktatási és kulturális intézmény olyan közeget biztosít, amit nekünk is felelősségünk kulturálisan kielégítenünk. Ezért nagyot álmodtunk” – mondta két és fél éve Kokas. Ahogy azt is:

A társasházunk tetőterében mintegy 600 négyzetméternyi területet szerettünk volna megvásárolni, hogy ott egy zenei, művészeti iskolát és szalont hozhassunk létre. Az előző polgármester, Kocsis Máté nyitott volt az ötletre, támogatta a tervünket, a jelenlegi polgármester, Sára Botond vezetése alatt pedig megtörtént az első nagy lépés, megvehettük a tetőteret, és az önkormányzat segítségével már a felújítási munkálatok folynak. 2020 szeptemberében pedig megnyithatjuk a kapukat a tanulók és a közönség számára is.

Aztán pár hónappal később, 2019 nyarán Orbán Viktor szignójával 350 millió forintnyi állami támogatást kapott a K-12 nevű zenei Mesterszalon. Megkerestük a miniszterelnök hivatalát is a támogatással kapcsolatban, hogy annak milyen előzményei voltak. Választ az Emmitől kaptunk, e szerint a minisztérium „támogatja az ötletgazda Kelemen Barnabás és Kokas Katalin művészházaspár kulturális, szakmai és tanórán kívüli programjainak megvalósítását. A szalon kialakításával létrejön egy olyan szellemi központ, amely a tanórán kívüli művészeti oktatás mellett a művészeti ágazatok képviselői, neves zeneművészek, színművészek, alkotó művészek, értelmiségiek találkozási színterévé válhat.”

Tiltakozó lakók: köszönjük, de nem!

A projektet ellenző lakók eközben azt mondják, nem tudják pontosan, mivel számoljanak, például mekkora nézősereg lesz, velük ugyanis azt közölték, este 7 és 10 óra között kamarazenekari koncerteket is fognak tartani, legfeljebb 50 főnek. Az egyik lakó a gangon mondja a magáét:

Ez egy társasház. Annak épült. Ezek lakások, nem próba- meg koncerthelyszínek. Kamarakoncertek, istenem! Több lakás le van választva, a falak sem túl vastagok. Amúgy is visszhangzik minden, én hallom a felettem lévőt, amikor átmegy a nappaliján. Ki tudja azt most pontosan megmondani, hogyha megcsinálják a koncerttermet, annak milyen zaj-, illetve egyéb hatása lesz?

Kokasék természetesen alapos hangszigetelést ígérnek, de ez egyelőre nem nyugtatta le a kedélyeket.

Az ügy a társasházi közösségen belül szeptemberben kezdett felpörögni, ekkor tartottak lakógyűlést, ahol elég feszült hangulat alakult ki. Az utolsó napirendi pontnál jött a feketeleves, itt kellett volna elfogadni azt a megállapodást, amelyet a zenei szalon kialakítása és a lakásfelújítás nyomán kötött volna a társasház Kokasék cégével, a szavazást azonban elnapolták, a lakók szerint azért, nehogy egy elutasítással már most léket kapjon a kormányzati hátszéllel repülő projekt. Abból kerekedett a vita, hogy többek szerint olyan egyoldalúra sikerült a tervezet, amit a közös képviselő hozott, hogy azt épeszű ember nem támogathatta.

Jó, hogy nem volt beleírva, hogy köszönjük szépen, hálásak vagyunk, hogy micsoda kulturális kincset adnak nekünk! A tervezet alapvetően a házaspár érdekeit szolgálta

– mondja az egyik feldúlt lakó.

Kokas Katalin a közgyűlésen azt hangsúlyozta: nem nagyzenekarok lépnek fel, csak négy vonós, illetve mivel tanítanak, egyszerre csak egy növendék tanul, gyakorol majd. „Alapvető tévedés, hogy itt üzleti vállalkozás fog üzemelni” – tette hozzá az érdemes művész.

A tervezetet mi is láttuk, és abból több konkrétum derül ki, mint Kokasék válaszából. Így például:

  • koncertek, zenekari próbák reggel 9 órától este 10 óráig tarthatók,
  • a zenei szalon egyidejű látogatóinak száma nem lehet több mint 50 fő,
  • a „társasház együttműködik a Fesztiválakadémia Kft.-vel a zenei szalon zavartalan működése érdekében.”

Az egyik lakó erre azt mondja:

50 ember? Állandó próbák? És miért kellene nekünk ezt az állandó jövés-menést elviselni? Csak azért mert Kokasék a saját lakásukban akarnak hegedülni közönség előtt? Az sincs beleírva, hogy havi legfeljebb hány koncert lenne. Nincs benne semmi korlát.

A lakók beszereztek egy ügyvédi véleményt is a megállapodástervezetről, e szerint az nemcsak hiányos, de jogszabályellenes is, a szervezeti és működési szabályzatba ütközik, indokolatlanul tartalmaz egyoldalú előnyöket a házaspár cége számára, miközben nem foglal magában semmilyen határidőt – hogy csak néhányat említsünk a felsorolt kifogások közül.

Közös képviselő: Kokasék nem jól kommunikáltak

A tiltakozók szerint ráadásul a ház közös képviselője nem az ott lakók, hanem Kelemenék pártját fogja, a beterjesztett megállapodásterv is ezt bizonyítja szerintük.

Tibor Tamást az irodájában kerestük fel. Azt mondja: ez nem igaz, ő csupán azt vallja, hogy a házaspár – mint minden tulajdonos – azt csinál a lakásában, a magántulajdonában, amit akar – már ha betartja a házirendet. A közös képviselő szerint ez egy klasszikus társasházi konfliktus, amiben van valós félelem a lakók részéről, ami fakadhat abból is, hogy „Kokasék sem kommunikáltak tökéletesen a terveikről eddig.”

A közös képviselő alapvetően egy bonyolultabb lakásfelújításnak fogja fel a történteket, amelynek nyomán koncertterem épülne a lakás egyik részébe. Van egy ambíciója is: szeretne egy olyan szerződést kidolgozni, ami mindenkinek megfelel. Ez Tibor szerint azt jelentené, hogy a ház szempontjából megfelelő műszaki megoldás szülessen, egyúttal a lakásban zenélés ne zavarja a többi lakót. Fontosnak tartja megjegyezni, és erről dokumentumot is bemutat:

2019 májusában a közgyűlés többsége támogatásáról biztosította a zenei szalon projektjét.

Szerinte egyébként a lakóközösség nagy része érdektelen a téma iránt, egyharmaduk feltételekkel, de támogatja a projektet, és van 6-7 lakó, aki ellenzi azt. Utóbbiak képviselője azt mondja: ez nem igaz, a tiltakozók majdnem kétszer annyian vannak, és noha valóban van egy passzív tulajdonosi réteg, ők azok, akik kiadják a lakásukat, és nem vesznek részt a társasház mindennapi életében, ezért nehéz bevonni őket az ügybe.

Ezzel értünk el a legkényesebb kérdésekhez:

  • Mihez kell engedély, és mihez nem?
  • A szeptemberi közgyűlésből kiindulva benne van a pakliban, hogy a közgyűlési többség nem járul hozzá a szalon működtetéséhez és kialakításához. Ez esetben mi történik?
  • És mihez van joguk Kokaséknak?

Közbeszerzés? Pipa!

A társasházi többségnek támogatnia kellene azt, hogy Kokasék több ablakot nyissanak a tetőn, és hogy tetőteraszt alakíthassanak ki a koncertteremből nyílva, de gépészeti szempontból is akad olyan megoldás, ami igényli a közgyűlési hozzájárulást. Ha ezt a hozzájárulást nem kapják meg, akkor nem lesz több ablak, nem lesz tetőterasz, és a gépészetet belülre kell elhelyezni. De ettől még lehet zenei szalon – elvileg.

Akkor válik bonyolulttá a helyzet, ha a szalon létesítéséhez nem sikerül többséget szereznie a Fesztiválakadémiának, mert bár az elvi hozzájárulás valóban megszületett két éve, a működtetés feltételei, azaz a konkrétumok nem szerepeltek benne. Ha nem lesz meg a támogatás, az gondot okozhat a működési engedély megszerzésénél, az ebben az ügyben majd eljáró józsefvárosi önkormányzatot egyébként is megkeresték már a lakók. Társasházakban nem ritka, ha nyelviskola, tánciskola, jógastúdió vagy bölcsőde működik az egyik lakásban, de ezekhez szükséges a többségi támogatás. Beszéltünk olyan budapesti közös képviselővel, akinek „a lakói” azt unták meg, hogy az egyik lakásban egyszer csak elkezdett működni egy olyan iroda, ahova folyton jöttek-mentek az ügyfelek, ez pedig már zavarta az ott lakókat. Miután egy lakásként bejegyzett ingatlanban működött az iroda, és nem kapott közgyűlési hozzájárulást, állandóan bejelentették a helyi önkormányzatnak, amely a rendszeres bírsággal elvette az irodatulajdonos kedvét a további üzemeltetéstől. Nem lakáscélú ingatlanhasználatnál – mondja forrásunk – lakógyűlési hozzájárulás kell – a rendszeres koncertek és próbák nyilvánvalóan idetartoznak. Márpedig Kokasék ingatlanja lakásként van nyilvántartva a földhivatalban.

Kérdés, hogy a társasház hozzájárulása nélkül az önkormányzat megadná-e a működési engedélyt a rendezvényekhez, oktatási tevékenységhez. Kérdés az is, hogy hozzájárulás nélkül elkezdhetné-e a működést a zenei szalon arra hivatkozva, hogy magánjellegű eseményről van szó. Végül is ha vendégeket hívunk vacsorára, nem szoktuk bejelenteni, még akkor sem, ha hegedülünk nekik a falatozás közben. Megegyezés híján könnyen elhúzódó konfliktus lehet az ügyből. Szeptember végén ráadásul tíz lakás tulajdonosa – köztük a szóban forgó ingatlan közvetlen szomszédja is – tiltakozó nyilatkozatot tett arról, hogy nem járulnak hozzá a koncertterem kialakításához és a tető átalakításához.

Mindettől függetlenül november végén a negyedik emeleti lakásban elkezdődött felújítás. Az ígéret szerint ez a közös részeket nem érinti. Egyelőre. Kokasék annyit még elmondtak a 24.hu-nak, hogy a szalont jó egy év múlva, 2022 végén tervezik megnyitni.

A tiltakozó lakók vezetője erre úgy reagált:

Nem akarunk koncerttermet a fejünk fölé. Ebből nem engedünk.

Végül egy-egy példával megvilágítjuk, mennyire máshogy látják a lehetőségeket a szembenállók.

„Ha valaki vásárol egy zongorát, beállítja a nappalijába, és játszik rajta, ahhoz miért kellene közgyűlési engedély?” – kérdezi egy szalonpárti. „Ha koncerttermet lehet nyitni egy lakásban ma, holnap máshol már diszkót is lehet?” – kérdi a projekt ellenzője.

A közbeszerzést egyébként a nyáron már lefolytatták, a nyertes cég 300 millió forintból végezheti el Kokasék lakásának bővítését, felújítását és komolyzenei szalonná bővítését.

Forrás: https://24.hu/belfold/2021/12/13/tarsashaz-lako-koncert-kokas-katalin-kelemen-barnabas-kozpenz/

Felismeri? Társasházi garázsból akart lopni egy fiatal a II. kerületben

A II. Kerületi rendőrök keresik a felvételen látható férfit.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság II. Kerületi Rendőrkapitánysága lopás bűntett kísérlet miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen – olvasható a police.hu-n.

Mint írják, egy férfi október 14-én 2 óra körül egy II. kerület, Baka utcai társasház kapuját felfeszítette és annak garázsaiba próbált bejutni.

A feltételezett elkövetőről felvétel készült.

Forrás: https://www.borsonline.hu/aktualis/felismeri-tarsashazi-garazsbol-akart-lopni-egy-fiatal-a-ii-keruletben/247544

Felszaggatta egy szolnoki társasház tetejét egy férfi

Az eset szombaton reggel történt.

A Szolnoki Rendőrkapitányság lopás vétség kísérlete miatt kezdte meg ismeretlen tettes ellen a nyomozást, aki november 13-án, a reggeli órákban, az egyik szolnoki társasház zárt udvarára jogtalanul bejutott. Azt követően a társasház lapos tetőjének egy részét felszaggatta, összehajtogatta a horganyzott lemezt, majd a pulóverét zsáknak használva abba belerakta – tudtuk meg a megyei rendőr-főkapitányságtól.

A férfit azonban megzavarták, ezért a helyszínről elmenekült. A gyors rendőri intézkedésnek köszönhetően a lakásáról előállították a tettest, aki gyanúsított kihallgatása során a bűncselekmény elkövetését elismerte.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén az elmúlt 24 órában egy személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetben intézkedtek a rendőrök. Az elmúlt napon a megye rendőrei hét személyt fogtak el az ellenük érvényben lévő körözés alapján.

Forrás: https://www.szoljon.hu/helyi-kek-hirek/2021/11/felszaggatta-egy-szolnoki-tarsashaz-tetejet-egy-ferfi

Dobrev Klára: Önrész nélküli panelfelújítási programba kezd az új kormány

Az Európai Parlament alelnöke szerint az Orbán kormány nem akar panelfelújítsokra költeni.

Dobrev Klára sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány Európai Uniónak benyújtott helyreállítási tervéből kiderült: Orbán Viktorék nem akarnak a panelfelújításokra költeni. A terv ugyanis nem tartalmaz külön energiahatékonysági vagy épületfelújítási fejezetet, pedig a valódi rezsicsökkentést az uniós támogatásokból megvalósítható panel- és társasházfelújításokkal lehetne elérni.

A politikus kitért arra is, hogy a benyújtott tervben nem találhatók konkrét energia hatékonysági célok, és a rendelkezésre álló források kevesebb, mint 10 százalékát fordítanák épületfelújításokra és azokat sem panelekre, vagy társasházakra. Köztudott, hogy Magyarországon az épületek a legnagyobb energiafalók. A valódi rezsicsökkentést pedig ezek a felújítások jelenthetnék, vagyis 

ÁTFOGÓ, AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSÍTHATÓ ÉS ÖNRÉSZ NÉLKÜLI PANEL ÉS TÁRSASHÁZ FELÚJÍTÁSOK.

A kormány erre mond nemet és ezzel megint tízezreket vesznek ki a magyar emberek zsebéből. A korszerűtlen épületek rosszabbul szigeteltek és jóval több energiát fogyasztanak. Ha mindez számítana valamit az Orbán kormánynak, akkor 16 százalékkal tudná ezzel a lépéssel csökkenteni az össz energiafogyasztást Magyarországon. 

JELENLEG UGYANIS MINDEN HATODIK MAGYAR HÁZTARTÁS ENERGIA SZEGÉNYSÉGBEN SZENVED.

Az Orbán kormány nem fogja megkapni az uniós támogatásokat, mert Brüsszel számára is egyértelművé vált, hogy ellopják azokat – mondta Dobrev Klára.

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/11/23/dk-dobrev-klara-panel-felijitas-unios-forras/

Kigyulladt egy társasházi lakás Szigetszentmiklóson, meghalt egy ember

Péntek délután fél ötkor érkezett a jelzés a katasztrófavédelemhez, hogy kigyulladt egy társasház egyik lakása Szigetszentmiklóson, a Váci Mihály utcában. A tűz egy négyszintes társasház második emeleti lakásának hálószobájában keletkezett, a tizenkét négyzetméteres helyiség teljes terjedelmében égett.

Tizenegy szigetszentmiklósi tűzoltó három járművel azonnal a helyszínre érkezett, és megkezdték a tűz oltását. Beavatkozás közben egy holttestet találtak az égő hálószobában.

A társasházban lakókat átmenetileg kikísérték a házból, összesen nyolc ember hagyta el az épületet. A tűzoltók fél óra alatt megfékezték a lángokat – tájékoztatta szerkesztőségünket a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A tűz keletkezésének körülményeit vizsgálják.

A héten ez a hatodik halálos épülettűz: hétfő délelőtt Érsekvadkertre riasztották a tűzoltókat, egy parasztházban volt halálos tűzeset. Szerdán Dobozon egy ház melléképületében, Rákóczifalván egy hálószobában, Kunhegyesen egy előszobában, csütörtök hajnalban Siklóson szintén egy előszobában találtak holttestet a tűzoltók.

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/11/19/halalos-epulettuz-szigetszentmiklos/

Tűz ütött ki hétfő délelőtt egy marcali társasház földszinti lakásában, a Gábor Áron utcában

A város hivatásos tűzoltói rövid idő alatt eloltották a lángokat. Ezután a tűzoltók átszellőztették és átvizsgálták az egész lépcsőházat. A füsttel telítődött lakásból az egységek egy lakót is kimentettek, aki súlyos sérüléseket szenvedett.

A történtek miatt kilenc embernek kellett ideiglenesen elhagynia otthonát, ők alig egy óra elteltével hazamehettek. Az érintett lakás lakhatatlanná vált, egy embert rokonok fogadtak be.

Forrás: https://www.marcaliportal.hu/kek-hirek/54804-tuz-utott-ki-hetfo-delelott-egy-marcali-tarsashaz-foldszinti-lakasaban-a-gabor-aron-utcaban

A maradék parkon át, egy társasház ablakai alatt vezetnék el az elkerülő utat

Nem kap társasházfelújítási támogatást az inotai lakótelep, ha az ott élőknek nem tetszik, hogy az ablakaik alatt menne az új elkerülő út: a helyiek szerint ezzel „zsarolta” meg őket az önkormányzat. A Várpalotához tartozó településrész Készenléti Lakótelepének lakóival a támogatásokról való lemondásról egy külön dokumentumot is aláíratott volna az önkormányzat vezetése egy júniusi lakossági fórumon. A lakók szerint a városvezetés által tervezett új úttal az is baj, hogy a megépítése jelentős fakivágással járna, annak ellenére, hogy lenne alternatíva: egy már meglévő, a házakat elkerülő másik úton. Egy – kormánypárti – önkormányzati képviselő azt állítja, az ott élőknek csak egy kisebb csoportja panaszkodik, a többség szerinte az önkormányzat útépítési tervét támogatja. Korábban a megyei közgyűlés egy tanulmánya is elismerte: az egykori kohók közelében épült településrész szinte egyetlen egybefüggő zöldterülete a lakótelepi park, amit most készülnek kettészelni egy új úttal.

A várpalotai Készenléti Lakótelepet az ott működő erőmű és alumíniumkohó miatt építették meg annak idején, azóta azonban „az erőmű bezárt, a kohó még működik, de azóta is lakják, és családok élnek itt. Gyönyörűen rendben tartott (lakosság által) fás, parkos területen. A fák 90%-át tölgyek alkotják. Rendelkezik óvodával, általános iskolával. Posta megszűnt, kisbolt van, kissé magas árakkal, valamint üzemel egy mozgó pékség is. Presszó jellegű kiszolgáló is üzemel” – így írta le a Várpalotához tartozó, részönkormányzat által irányított Inota Készenléti lakótelepét Kertész Nóra, várpalotai aktivista, aki szerkesztőségünket a tervezett út miatt megkereste.

A nekünk elküldött beszámoló szerint a lakótelepen élők tavasszal meglepődve vették észre, hogy közvetlenül az egyik (a 21-es épület) melletti fás részen földmérők dolgoznak egy új, „elkerülő út” előkészítésén. Néhány éve a  meglévő, a lakótelepen jelenleg átvezető út szélesítését tervezte az önkormányzat, de a lakók tiltakozása miatt akkor erre nem került sor. Közben a város vezetése további támogatást szerzett, és úgy döntött, hogy inkább egy teljesen új elkerülő utat építenek, hogy Várpalota egyre népszerűbb kertvárosi része, a „Baglyas” könnyebben megközelíthető legyen.

A tervezett útvonal helyén most még fás park van a házak közötti részen, és alig észrevehető, hogy egy valamikori nehézipari terület közvetlen közelében járunk. A helyszínen készített drónfelvételünkön is jól látható az egykor „gyári” lakótelepet körülvevő, most még egybefüggő parkos-fás terület, aminek egy részét kettészelné az új elkerülő út.

A tervezett út csak tíz méterre haladna el az egyik lakóépület mellett, így az ott lakók – épp a zaj- és levegőszennyezés miatt aggódva – inkább azt szeretnék, hogy valamivel odébb, egy már meglévő, a közeli murvabányához is vezető aszfaltos út kiegészítésével épüljön  meg az új elkerülő út.

A lakótelepen élők annyit tudtak meg, hogy a város által elnyert pályázat keretében a Készenléti Lakótelep és a környéke kap 580 millió forint értékű fejlesztést, s ennek része lenne az új út is.

A lakók szerint megzsarolták őket

A helyiek kifogásolják, hogy nagyon kevés információt kaptak az önkormányzat vezetésétől a tervezett fejlesztés részleteit illetően, annak ellenére, hogy az önkormányzat folyamatos egyeztetéseket emleget. Az inotai részönkormányzat egyik nem képviselő, külső tagja, Kungl Mónika maga is az új út által leginkább érintett 21-es épület lakója. Az Átlátszónak úgy fogalmazott, ő semmilyen tájékoztatást nem kapott (még a testület tagjaként sem) a várpalotai önkormányzattól a tervezett út kapcsán.

Kungl Mónika (a képen egy másik lakóval) a tervezett úttól néhány méterre fekvő épületben lakik. A háttérben látható a lakók által parkosított és  rendben tartott rész, amin keresztül haladna az új út.

Kungl szerint a júniusi lakossági fórumon tulajdonképpen megzsarolta a város alpolgármestere és önkormányzati képviselője a lakótelepieket, amikor közölték velük, hogy ha nem tetszik a tervezett út útvonala, akár le is mondhatnak a pályázati pénzről, de akkor a lakótelepi társasházainak 2021-22 re pluszban ígért 48 millió forint felújítási támogatást sem kapják meg. Ehhez aláíróívet is készített a helyieknek az önkormányzat.

A szerkesztőségünket az ügyről tájékoztató Kungl Mónika így emlékszik a júniusi lakossági fórumra. „A fent említett alpolgármester (Katona Csaba) és képviselő (Petneházy Beatrix) ismertette az önkormányzat álláspontját, és azt, hogy melyik útvonalat jelölték ki az elkerülő út megépítésére. Ezt a csatolt térképen piros színnel jelöltük. Miután az útvonal ismertetése lezajlott, többen jelezték a lakosok közül, így én is, hogy ez így, ezen az útvonalon nem elfogadható, és nem egyeznek bele. (Egy óvoda mellett vezetne, illetve százas nagyságrendben pusztítanának ki értékes tölgyeket, hatással lenne az egész terület klímájára, élővilágára.) Egyébként ők arra hivatkoznak, hogy ezek a fák nem védettek!

Ezek után az alpolgármester letett eléjük egy papírt és leszögezte a jelenlévők részére, hogy amennyiben legalább 299-en aláírják ezt a papírt, akkor nem épül meg az elkerülő, viszont akkor az elkerülő útra utalt pénz, valamint a lakótelep rehabilitációjára és fejlesztésére szánt összeg visszautalásra kerül, és a felújítások elmaradnak. Ezt gondolták egyértelmű zsarolásnak a lakosok. Nem is merték ezáltal aláírni a papírt.”

A tervek megvannak, az engedélyezések folynak

A helyi önkormányzati lapban közölt cikkben az alpolgármester azzal indokolja, hogy miért nem lehet jó alternatíva a lakók által javasolt útvonal az elkerülő útra, hogy az általuk elnyert pályázat kiírása szerint önkormányzati tulajdonú területre fordítható a fejlesztés, márpedig az aszfaltos út részben magánterületen fekszik. Az alpolgármester a cikkben arra is kitér, hogy az önkormányzat a koronavírus-járvány miatt nem szervezett lakossági fórumot az elkerülő út kapcsán,  de többször egyeztettek egy korábbi részönkormányzati taggal, és „az út kialakítására biztosított területen belül a lakóházaktól  a lehető legtávolabbra jelölték ki a nyomvonalat”.

Megkerestük Petneházy Beatrixet, Inota és a készenléti Lakótelep fideszes önkormányzati képviselőjét, aki a júniusi lakossági fórumon az önkormányzat képviseletében az alpolgármesterrel együtt megjelent.

Szerinte a lakók nagy többsége az önkormányzat által javasolt útvonalat tartja jobbnak, a két évvel korábbi, a lakótelepen átvezető út helyett.

A képviselő az Átlátszónak azt mondta: szerinte csak egyetlen (a 21-es épület) lakóit zavarja a tervezett út, és részben azért, mert ők kis parkot és kerti tavat építettek a ház elé, oda, ahol az út halad majd el. Petneházy állítása szerint pedig ő felajánlotta nekik azt is, hogy valamivel távolabb újratelepítik a kis tavat. A képviselő szerint ráadásul a terelőút a helyi építési szabályok szerint sem mehetne más nyomvonalon, hanem az épülettől hozzávetőleg 10 méterre kell majd elhaladnia.

A képviselő hozzátette: szerinte a most használt átmenő út is ugyanolyan közel van ehhez a házhoz, csak az épület másik oldalán. Ráadásul,ha másfelé vezetnék az elkerülőt, akkor az túl nagy kitérőt jelentene, és végül nem használnák azok, akik a lakótelepi részen keresztül a „Baglyasba” igyekeznek.

Továbbá egy, az önkormányzat nyomvonalát kifogásoló lakók által alternatívaként javasolt útvonal bevonásával megépített út többe kerülne, ráadásul annak egy része magántulajdonban van, nem közút, így nem lenne „bevonható” a pályázatba. A képviselő szerint a lakók egy része által kifogásolt útvonalon készülő új úthoz a „tervek már megvannak, az engedélyezések folynak.”

Nem derült ki, kié a terület

A helyiek egy része úgy tudja, a lakók által javasolt alternatíva azért nem tetszik az önkormányzatnak, mert az érintene egy kormányközeli tulajdonos kezében lévő területet is. Erre bizonyítékot azonban nem találtunk az online elérhető adatbázisokban (Helyi Rendezési Terv, földhivatali adatbázis, E-közmű, Mepar).

Az alternatív elkerülő út alkalmatlanságának igazolására az önkormányzat által hivatkozott, magántulajdonban lévő szakaszt egy, a környéket ismerő építész segítségével sem tudtuk beazonosítani, és az önkormányzatnál érdeklődve sem kaptunk választ arra, hogy szerintük pontosan mely magántulajdonú és önkormányzati telkeket érintene a lakók által javasolt nyomvonal.

A várpalotai önkormányzat vezetését arról is megkérdeztük, hogy milyen munkálatokat végeztek el eddig az útépítés kapcsán, s hogy a város által elnyert, az útépítésre is költeni tervezett 580 millió forintos pályázatból (Várpalota leromlott városi területeinek rehabilitációja TOP-4.3.1-1-15-VE1-2020-00006) mire és mennyit terveznek költeni. Érdeklődésünkre a város polgármestere, Campanari-Talabér Márta arról tájékoztatott, hogy érdemi választ csak majd 45 nap múlva kaphatunk, mert a kérdéseink gyorsabb megválaszolása az önkormányzat „veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak az ellátását veszélyeztetné”.

Az elkerülő út útvonalára vonatkozó lakossági kérés (hogy ne a fás terület közepén vezessék azt át) indokoltságát támasztja alá a Veszprém megyei Közgyűlés Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottsága által készített korábbi dokumentum is, amely úgy fogalmaz a lakótelep és környéke kapcsán, hogy „az Inotai városrész zöldfelületi egységei jóval kisebb területi részarányt képviselnek és sokkal mozaikosabban is helyezkednek el. Egybefüggő nagyobb egységet csak a 8-as út melletti Búcsú hely és a készenléti lakótelep zöldfelülete alkot.”

Forrás: https://atlatszo.hu/kornyezet/2021/11/16/a-maradek-parkon-at-egy-tarsashaz-ablakai-alatt-vezetnek-el-az-elkerulo-utat/

Meg akartak erőszakolni egy nőt egy miskolci társasház lépcsőházában

Másfél hónapos nyomozás után elfogtak és őrizetbe vettek a rendőrök egy férfit, aki egy miskolci társasház lépcsőházában megpróbált megerőszakolni egy nőt.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei megyeszékhely egyik társasházának lépcsőházában október 9-én 22 óra 30 perc körül 

AZ EGYIK OTT LAKÓ NŐT MEGTÁMADTA ÉS ERŐSZAKKAL SZEXUÁLIS EGYÜTTLÉTRE AKARTA KÉNYSZERÍTENI EGY FIATAL FÉRFI. 

A NŐ ELLENÁLLT ÉS SEGÍTSÉGÉRT KIÁLTOTT, AMITŐL A TÁMADÓ MEGIJEDT ÉS ELMENEKÜLT. 

A nő másnap feljelentést tett a rendőrségen az ismeretlen tettes ellen. A nyomozók rájöttek, hogy egy 25 éves férfi támadhatta meg a nőt, akit tegnap, vagyis november 25-én őrizetbe vettek és kihallgattak. A Miskolci Rendőrkapitányságon 

SZEXUÁLIS ERŐSZAK KÍSÉRLETÉNEK MEGALAPOZOTT GYANÚJA MIATT 

indított ügyben a gyanúsított beismerő vallomást tett.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20211126-amikor-a-ferfi-ratamadt-a-nore-az-aldozat-ellenallt-es-kiabalni-kezdett.html

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne."