A lakásvásárlás mindig meghatározó és egyben felelősségteljes pontja életünknek. Gondoljunk bele, kiválasztottuk álmaink otthonát, leegyeztettük az eladóval az adásvétel feltételeit, felkértünk egy jogi szakembert is, hogy segítse az ingatlan eladásának lebonyolítását, ezután az ingatlan a tulajdonunkba került. Majd egyszer csak felszólítást kapunk a közös képviselőtől, vagy a közműszolgáltatóktól, mert az előző tulajdonos után tartozás maradt. Az eladó elfelejtett tájékoztatni minket, hogy fennálló közműtartozásai, esetleg közös költség elmaradása van.

Hogyan tudjuk megelőzni a fenti szituációt, illetve ilyen esetben kit terhel jogi felelősség? Cikkünkben leírjuk, hogyan tudod elkerülni azt, hogy ne kelljen az eladó gondatlansága miatt helytállnod.

Mikor járunk el körültekintően? 

Első lépésként az ingatlan megvásárlása előtt alaposan kérdezzük ki az eladót, hogy milyen tartozásai állnak fenn. Ez esetben nem csak a tulajdoni lapra bejegyzett terheket kell kiderítenünk, hanem a közmű- és közös költség tartozásokat is. Épp ezért javasolt, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt a korábbi tulajdonossal részletesen egyeztessünk a terheket, tartozásokat illetően.

Sokat tehetünk a kellemetlen szituációk ellen azzal is, ha elkérjük az eladó legutóbbi közüzemi számláit, amelyeken szerepel az aktuális folyószámla-egyenleg is. Lényeges, hogy ha az egyenleg és számla összege nem egyezik, akkor az eladónak közműtartozása van. Vagyis ekkor már tudhatjuk, hogy mire kell odafigyelnünk a későbbiekben, mit kell feltétlenül megoldanunk az ingatlanvásárlás során.

Fontos kiemelni, hogy az egyenleget az egységes közüzemi számlaképnek köszönhetően valamennyi közműszolgáltató (gáz, áram, távhő, víz, hulladék, szennyvíz) azonos formában és helyen tünteti fel. A számlakép azonban nem tartalmaz információt a szolgáltatás felfüggesztéséről, vagy esetleg megszüntetéséről, ezért ebben az esetben érdemes az eladón túl érdeklődni a szolgáltatónál is.

Miért fontos az alaposság?

Azért, mert sok esetben az a tapasztalat, hogy problémát szokott okozni az, amikor a társasház másik lakója nem fizeti, vagy nem rendszeresen fizeti a közműszámláját. Ebben a helyzetben akkor van baj, ha a társasház rendelkezik főmérővel, és az egyes lakáshoz csak mellékmérők tartoznak. Ilyenkor szokott előfordulni az az eljárás, hogy a szolgáltató felmondja a mellékszolgáltatási szerződést az érintett lakóval, és a tartozást a társasházra, annak főórájára terheli át. Ez pedig azt eredményezi, hogy egy lakó tartozása az egész lakóközösségre kihat.

Hogy kerülhetjük el? 

Nehezíti az új tulajdonos helyzetét, hogy ilyen körülményekről vevőként nagyon nehezen szerezhetünk tudomást. A tulajdoni lap jellemzően nem tartalmaz erre vonatkozóan bejegyzést, így érdemi információt csak az érintettől, vagy a közös képviselőtől kaphatunk.

Minden esetben nézzük meg a lakás tulajdoni lapját és ellenőrizzük, hogy milyen terhek kapcsolódnak az ingatlanhoz, szerepel-e rajta közműtartozás miatt bejegyzett végrehajtási jog.

Az eladó kötelezettsége

A közművek esetén érdemes szót ejtenünk az eladó szavatossági felelősségéről. Lényeges, hogy az eladó az ingatlan per-, igény-, és tehermentességét szavatolja. Az eladónak garantálnia kell, hogy az ingatlannal összefüggésben közüzemi-, és köztartozása nem áll fenn. Valamint azt is, hogy a birtokba bocsátás időpontjáig az ingatlanra vonatkozó összes közüzemi és köztartozásokat korábban már rendezte. Az eladónak arra is garanciát kell vállalnia, hogy nincs közmű és közös költség tartozása, továbbá a mérőórák (plombák) sértetlenek, azok hibátlanok, illetve, hogy a valós állapotot mutatják. Fontos, hogy amennyiben a közműszolgáltatók – az adásvételi szerződés megkötésének időpontjára is fennállóan – később megállapítanák a mérőórák hibáját, azért az eladó teljes anyagi felelősséggel tartozik. Javasolt, hogy a szolgáltatások átírása esetén a felek együttesen járjanak el, kérjék ki a tartozásokról az igazolásokat, és amennyiben az eladónak tartozása van, azt az eladónak rendeznie kell. 

Vevőként bebiztosíthatjuk magunkat azáltal is, hogy az igazolásokat még az adásvétel előtt kikérjük, ezáltal elejét tudjuk venni a későbbi jogi bonyodalmaknak. Társasház esetén a közös költségről az igazolást a közös képviselőtől kell beszereznünk.

A közös költség rendezése

Nézzünk utána a lakást érintő közös költség helyzetének is. Társasház esetén egyeztessünk a közös képviselővel, hogy az eladónak van-e lejárt esedékességű számlája, így elkerülhető a fenti kellemetlen helyzet. Egyeztessünk a lakóközösséggel is. Ilyenkor akár olyan értékes információkra is szert tehetünk, hogy egyes lakóknak nagyon komoly elmaradásai vannak a közüzemi számlákat illetően, ami még nem került rá a társasház főórájára költségként, de ez a közeljövőben akár be is következhet.

Ha mégis megtörtént a baj

Cikkünkben a leggyakrabban előforduló vízközmű, illetve a közös költség tartozások helyzetét mutatjuk be.

Vízközmű

Vevőként a legfontosabb kérdés számunkra az, hogy vízközmű tartozás esetében kinek kell helytállnia. A víziközmű-szolgáltatásról a 2011. évi CCIX. törvény rendelkezik. A közüzemi díjat tartalmazó számlát a közszolgáltatási szerződésben, és az adott szolgáltató üzletszabályzatában foglaltak szerint köteles kiegyenlíteni a felhasználó. Tehát a jogviszonyt a közszolgáltatási szerződés hozza létre a felek között.  A törvény egyértelműen kimondja, hogy amennyiben az adott felhasználási hely (ingatlan) esetében a korábbi (eladó által kötött) szolgáltatási szerződés alapján tartozás jelentkezik, akkor ebben az esetben a felhasználási hely (ingatlan) vonatkozásában a szolgáltató különböző szankciókat is alkalmazhat. Ilyen szankció lehet a feltöltős mérőóra felhelyezése, esetleg az időbeli és mennyiségi korlátozás, vagy súlyosabb esetben a szolgáltatás felfüggesztése. Tehát összességében azt mondhatjuk, hogy az ingatlan új tulajdonosa nem kötelezhető jogszerűen az eladónál felmerült szolgáltatási díj megfizetésére, azonban az imént ismertetett szankciók mind az ingatlan, mind az új tulajdonos esetében kellemetlen következményeket tudnak okozni.

Közös költség

Ami a közös költség tartozást illeti,  felel-e egyáltalán a vevő az eladó közös költség tartozása miatt? Főszabályként azt mondhatjuk, hogy a közös költség tartozás az eladót terheli. Legalábbis a többségi bírói gyakorlat szerint. A Kúria által meghozott eseti döntés szerint a közös költség tartozás a korábbi tulajdonost, azaz az eladót terheli, így a vevővel szemben a társasház nem léphet fel, kivéve ha a vevő átvállalja az eladó tartozását. A baj akkor keletkezik, amikor a társasház jelzálogot jegyeztet be az ingatlanra, így a vevő terhelt ingatlant szerez, és ebben az esetben az ingatlannal felel az eladó korábbi tartozása miatt. E körben is fontos hangsúlyozni, hogy járjunk el körültekintően, és egyeztessünk a közös képviselővel.

Egyéb lehetőség

Zárásként meg kell említeni, hogy vevőként meg van az a jogi lehetőségünk is, hogy az eladó terheit a nyakunkba vesszük, azaz kifizetjük a tartozásait. Ha így járunk el, lehetőségünk van az eladóval szemben megtérítési igénnyel fellépni a Ptk. 6:57. §-a alapján, ebben az esetben viszont vállalnunk kell akár a hosszas pereskedést is.

A blogcikk szerzője Dr. Sántha Gergely ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.(info@ugyvedhazak.hu).

Forrás: https://tudastar.ingatlan.com/vennek/az-elozo-tulaj-kifizetetlen-szamlait-ki-allja/

A tűzoltók egy embert hoztak ki az érintett lakásból, őt átadták a mentőknek.

Leégett az étel egy társasház hetedik emeleti lakásának konyhájában, a debreceni Cívis utcában – írja a katasztrófavédelem. A tűz kis területen a bútorzatra is átterjedt. A helyszínre kiérkezett debreceni hivatásos tűzoltók behatoltak a lakásba, egy porral oltóval, valamint egy vízsugárral eloltották a lángokat. A tulajdonost kihozták az ingatlanból, majd átadták a mentőknek. A házat a munkálatok idejére tizenkilenc lakó hagyta el, ők már visszatérhetnek otthonukba.

Forrás: https://www.haon.hu/helyi-kek-hirek/2022/03/konyhai-tuz-okozott-bajt-egy-debreceni-tarsashazban-tizenkilenc-lako-hagyta-el-az-epuletet

Az ALPHADECK rendszer gyorsan, biztonságosan, alulról szerelhető, és elegendő hozzá két ember – ezen tulajdonságai révén kiemelkedik a födémzsalu rendszerek közül.

A Millennium Residence I. a főváros 9. kerületében, a Vaskapu utca és a Tóth Kálmán utca sarkán helyezkedik el. A 2023. negyedik negyedévében elkészülő lakóépület a Futureal-csoport egyik tagja, a Cordia lakóingatlan-fejlesztő beruházásával valósul meg.

A Millennium Residence I. lakóépülete elegáns, minimalista homlokzatot kap. A földszint + 9 emeletes társasházban 109 korszerű lakás épül, a garzontól az 5 szobás méretig, a legfelső szinten penthouse lakásokkal, melyek mindegyikéhez erkély vagy tetőkert tartozik. A parkolást a 76 beállót tartalmazó mélygarázs biztosítja.

A társasház a Most-Épker Kft. kivitelezésében valósul meg, melyhez a cég a PERI új paneles födémzsaluzatát, a PERI ALPHADECK födémzsalurendszert választotta.

Nagy felületű födémeknél, kevés élőmunka ráfordítással ideálisan használható

A szerkezetépítési munkák jelenleg a 4. emeleten tartanak, ezzel párhuzamosan az elektromos és gépészeti alapszerelések folynak. Hamarosan elindulnak a falazási munkák és a pincében a gépészeti alapszerelés.

Az építkezés egyik különlegessége, hogy az alkalmazott ALPHADECK zsalurendszert Magyarországon elsőként a Most-Épker Kft. használja.

Az ALPHADECK födémzsalu rendkívül gyorsan szerelhető a nagy alumínium paneleknek köszönhetően. Használata egyszerű, hiszen mindössze három alap rendszerelemből áll:

• panelek,
• ejtőfejek
• és födémtámaszok.

A panelek 120 centiméter szélességűek és 240 centiméter, illetve 180 centiméter hosszúságúak, a kisebbik méretű panellel akár 55 centiméter vastag födémek is készíthetők. A nagy panel alkalmazásával pedig kivételesen kevés támasszal megoldható a zsaluzás, hiszen 2,88 négyzetméterre jut egy támasz.

Az ALPHADECK rendszer irodaházak, parkolóházak, bevásárlóközpontok, társasházak nagy felületű födémeinél kevés élőmunka ráfordítással ideálisan használható, ahogyan ez a Millennium Residence lakóépületénél is tapasztalható.

Biztonságos építhetőség, innovatív ejtőfej

Az ALPHADECK rendszer panelei tartósak, könnyen tisztíthatóak, az újrahasználható panelek révén a faanyagveszteség minimális, így költséghatékony zsaluzási megoldást kínálnak.

Az ejtőfejes rendszer lehetővé teszi a korai kizsaluzást, ennek köszönhetően a kilencemeletes épületben

az összes födém megépíthető mindösszesen egy szint bezsaluzásához szükséges födémpanel mennyiséggel, azaz 800 négyzetméternyi ALPHADECK födémzsalurendszer forgatásával.

Az építkezéseken egyre nagyobb hangsúlyt kap a födémzsalu állítás során a biztonságos építhetőség. Az ALPHADECK rendszer biztonságosan, alulról szerelhető, és elegendő hozzá két ember, ezzel kiemelkedik a födémzsalurendszerek közül. Az ejtőfej innovatív kialakítása pedig hozzájárul ahhoz, hogy a paneleket minden nehézség nélkül, könnyedén lehet az ejtőfejre akasztani, ezzel is támogatva a gördülékeny zsaluzást.

A kivitelező cég az ALPHADECK nagy előnyének tartja a korai kizsaluzási lehetőséget és a gyors építhetőséget, továbbá nagyon hasznosnak bizonyult számukra, hogy a PERI szakemberei előzetes oktatást tartottak a zsalurendszer használatáról.

Forrás: https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2022/03/a-millennium-residence-epitesenel-debutalt-magyarorszagon-elsokent-a-peri-alphadeck-fodemzsalu-rendszere

Ahogy a Balaton még a korábbiaknál is egyre népszerűbb, úgy válnak még inkább láthatóvá a különböző építészeti megoldások, ötletek és elképzelések. Az építészeti remekműveket pedig a szakma is elkezdte díjazni, amihez a civil közösségek is csatlakoztak. Így hirdették ki idén is negyedik alkalommal Az év balatoni lakóépülete, Az év balatoni gazdasági/üdülő épülete, valamint Az év balatoni középülete díjazottjait. Az eseménynek a különdíjas balatonboglári Varga Béla Városi Kulturális Központ adott helyet, amelyen a HelloVidék is részt vett.

Az „Év Balatoni Háza” felhívás célja a minőségi építészet népszerűsítése, megismertetése a tágabb közönséggel, figyelemfelhívás a Balaton környezetében épített példaértékű új, illetve felújított, bővített, átalakított meglevő épületekre. A pályázatra a Balaton Kiemelt területén megépült, 2013. január 01. után használatba vett épületek pályázati terveit várták, amelyekkel szemben építésfelügyeleti eljárás nem indult. Az építészeti díjpályázatot Nők a Balatonért Egyesület (NABE) és a Balatoni Szövetség (BSZ) hirdette, a Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság támogatásával.

Az építészet egyre többször kerül az érdeklődés fókuszába, mondhatjuk, hogy divattá vált az architektúra. Ezért is olyan fontos ez a díj, aminek speciális és egyedi karaktere van. Egyrészt kiemelten fontos, hiszen jogszabályban rögzítetten országos jelentőségű a balatoni terület, ahol az építészeti és táji örökség összehangolása elengedhetetlen. Persze ennek csak akkor van haszna, ha valós példákat tudunk felmutatni, amelyek megmutatják a jogszabály adaptálását a valós életbe. Másrészt ez egy regionális díj, ami az urbanista szemlélettel összhangban szorgalmazza a területi értékek elterjesztését. Harmadrészt az építészek, tervezők mindig örömmel veszik a megmérettetéseket, így hálás feladat ehhez kapcsolódó díjat kiírni és átadni. Negyedrészt pedig ezáltal olyan épületek épülnek meg, amelyek a hely szellemének és karakterének megélésén át magas építészeti színvonalat képviselnek. Elengedhetetlen, hogy ehhez a saját szakmánkon kívül megtaláljuk a civil közösségeket is, ahogy ez most megtörtént

– mondta a díjátadón Deák Krisztina, a Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárságának képviseletében, hozzátéve, hogy összességében azzal, hogy valaki jelentkezett és beadta értékes pályaművét a pályázatra, hozzájárult a díj presztízséhez.

A pályázatot 2021-ben már a negyedik alkalommal írták ki, amire az építészek és tervezők elektronikusan nevezhettek terveikkel, valamint fotókkal a házról és környezetéről. Veszprém megyéből végül nyolc, Somogy megyéből három, Zala megyéből pedig kettő pályázó jelentkezett. A héttagú szakmai, társadalmi zsűri ezekből választott ki nyolcat, amiket meg is tekintettek. Végül a látottak alapján döntöttek a díjak és különdíjak odaítéléséről.

Egyesületünk alapszabályban is rögzített célja a Balaton természeti és környezeti értékeinek védelme. Számunkra nem csak a víz jelenti a magyar tengert, hanem a körülötte található táj is ugyanúgy a részét képezi. Ez az, amit meg kell védenünk és ami miatt ez a pályázat is ilyen nagy népszerűségnek örvend

– emelte ki Daubner Anita, a Nők a Balatonért Egyesület tagja.

Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke azt is hangsúlyozta, hogy az építészet tényleg művészet, hiszen a környezetünket több évtizedre, jobb esetben évszázadra befolyásolja. A civil vezető szerint mindez nagy a felelősség, de egyben csodálatos feladat is hozzájárulni a település és egyáltalán az egész ország képéhez.

A díjazás pénzjutalommal és az adományozást igazoló oklevéllel járt:

Az Év balatoni Lakóháza 2021: Lakóház és Kávézó Csopakon, tervezője Újmészáros Krisztina

• a vastag kőfalakból emelt hagyományos, nyeregtetős lakóházat bővítették a belső kert irányába
• az utca felé kerültek a lakófunkciók, amelyek a karakteres régi tornácon keresztül
• egy kávézót alakítottak ki a hátsó udvaron
• a bővítés részben az eredeti épület lineális folytatása, részben egy újonnan komponált épületszárny
• az eddig látott hagyománytisztelő szemléletet kortárs megközelítések váltják fel
• rusztikus terméskő, artisztikusan keretezett ablakokkal
• a ház az utcaképbe is harmonikusan illeszkedik: egyszerre sugallja a hagyományokat és modernitást

Az Év Balatoni Gazdasági/Üdülő Épülete 2021: Balogh Pincészet Pécsely, tervezője Cserháti-Czene Andrea

• a környezettudatos építés kitűnő példája, közös gondolkodás eredménye
• a bel- és külterület határán lévő telekre kellett olyan épületet tervezni, amely az utcafronthoz is illeszkedik, de nem nyomja el a hátsó épületeket sem
• egyszerű és nagyvonalú tervezés, kivitelezés
• üvegtető köti össze a gazdasági épületekkel az utcafronti fogadóépületet
• arányos, szépen kitalált tér, nagyszerű anyaghasználat
• esővíz gyűjtés, energiatakarékosság

Az Év Balatoni Középülete 2021: a balatonfenyvesi gyermektábor épülete, tervezője Dénes György

• a felújítás kezdetben a balatoni üdülőkre jellemző, leromlott állapotú faházak lecserélésével kezdődött, végül téglaházak valósultak meg
• központi, szélvédett udvar köré szerveződtek az épületek
• a tornácok láncolatán át száraz lábbal, akadálymentesen elérhető minden egység
• fenntartható anyaghasználat
• a parti sétányhoz kis sétány vezet, kiépített tűzrakóhelyekkel és pingpong asztalokkal

A bíráló bizottság döntése alapján különdíjakat is odaítéltek:

A Balatoni Szövetség különdíja: balatonfüredi Lóczy Barlang Látogatóközpont, tervezője Mezei László

• itt egykor kőfejtő működött, ami kitűnő építőanyagnak bizonyult, itt bukkantak egy barlangra
• 1934-től nyílt meg a látogatók előtt
• a barlang iránti érdeklődés az utóbbi években megnövekedett, évi 16 ezer látogató

A Magyar Építészkamara különdíja: a Balatonboglári kultúrház, tervezője Pór Péter, Vásárhelyi Andrea, Tápler-Kapinya Tünde

• a 80 éves épület eredetileg ízléses és arányos, olasz könnyedségű épület, költségérzékeny mérnöki pontosság
• most egy új világot beszél el a saját nyelvén, játékos és fegyelmezett geometria
• a múlt és a jelen új értéket teremt, és szolgálja használóit

A Zala Megyei Építészkamara különdíja: hévízi Carbona Spa Residence, tervezője Bánfalvi Koppány, Kecskeméti Mariann

• közvetlen kapcsolat a négycsillagos hotellel
• szállodai és wellness szolgáltatások elérése
• saroktelken kap helyet
• társasház telepítésénél elsődleges szempont volt, hogy a kialakult utcaképet kiegészítse
• az ívek dominálnak az épületen kívül-belül

Forrás: https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2022/03/17/ez-a-legmenobb-tarsashaz-most-a-balatonnal-sajat-kavezoja-is-van-a-lakoknak

Az ÉPKAR Zrt. kivitelezésében már a belső befejező munkálatok zajlanak a Budán épülő örökpanorámás luxus társasházban.

A tervek szerint 2022 április végére adják át a főváros egyik legszebb panorámájához épülő luxus társasházat: már a belső befejező munkálatok zajlanak a 12. kerületben zajló projekten.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a lakások a kerület legmagasabban fekvő részén, Normafa mellett épülnek. A beruházásban egy hétlakásos, örökpanorámás luxus társasház jön létre egy közel 4000 négyzetméteres telken.

A saját tulajdonú ingatlanfejlesztés a Szeivolt Zrt. beruházásában, önerőből valósul meg az ÉPKAR Zrt. kivitelezésében.

Hegyvidéki tájba illeszkedő megjelenés

A projekt előrehaladásával kapcsolatosan Elek Norbert, az ÉPKAR Zrt. vezérigazgató-helyettese informálta lapunkat. A kivitelezés aktuális állása kapcsán elmondta, már a belső befejező munkák és a külső környezetrendezési munkálatok vannak folyamatban.

A társasház a XII. kerületi Normafa út 14. szám alatt, összesen 3563 négyzetméteres telekterületen helyezkedik el, amelyen két, szálcement homlokzatburkolattal ellátott épület található:

• az „A” épület lapostetős, 6 lakásos és 5 szintes (földszint + 4 emelet),
• a „B” épület pedig 1 lakásos, 2 szintes (földszint + emelet) és szintén lapostetővel épült meg.

Környezeti adottságait tekintve a terület lejtős, a telek a Normafa út és a Menyét út között helyezkedik el, de mindkét utca felől rendelkezik gyalogos bejárattal is. A vezérigazgató-helyettestől azt is megtudtuk,

az ingatlanok mellé épült egy 12 férőhelyes, 326 négyzetméter alapterületű teremgarázs is, amely a helyi adottságok, valamint az előírások alapján zöldtetős kialakítást kapott.

Páratlan kilátásban lesz részük az itt lakóknak

A prémium minőséget képviselő lakásokat a szakemberek ellátták a szükséges közmű kialakításokkal, továbbá a 6 lakásos épületben egy lift is található.

Elek Norbert hozzátette, a viszonylag nagy alapterületű lakások hatalmas teraszokkal és erkélyekkel, valamint a városra nyíló páratlan kilátással készültek. Ebből kifolyólag mindegyik lakás magas minőségű külső- és belső nyílászárókat kapott hatalmas üvegfelületekkel, ugyanakkor a belsőépítészeti kialakítása mindegyik lakásnak más. A hideg- és melegburkolatokat, továbbá a szanitereket szintén a prémium minőség jellemzi, emellett gépesített konyhabútorokat és gardróbokat is beépítettek.

A munkálatok 2019 tavaszán kezdődtek meg, és várhatóan 2022 április végén fejeződnek be.

A lakóépület, illetve a lakások használatbavételi engedéllyel rendelkeznek.

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2022/03/a-tavasz-bekoszonteseig-elkeszul-normafa-legujabb-orokpanoramas-luxus-tarsashaza

Új társasház épül Budapest X. kerületében, a Népliget közelében. Az Üllői úttal párhuzamos mellékutcában megvalósuló, 298 lakásos Balance Garden lakópark kivitelezési munkálatait a Bayer Construct vállalatcsoport végzi.

Megkezdődtek a Népliget közelében megvalósuló 298 lakásos Balance Garden lakópark kivitelezési munkálatai. A három lépcsőházas, 7 emeletes társasház a tervek szerint 2023 harmadik negyedévére készül el.

A társasház összes lakása rendelkezik majd erkéllyel, terasszal vagy a földszinti lakások esetében közvetlen kertkapcsolattal. Az otthonokat klímaberendezéssel szerelik fel, emellett minden lakáshoz egyéni parkolóhely áll rendelkezésre, a parkolást egy felszíni 42 férőhelyes parkoló, illetve egy 257 beállási lehetőséggel ellátott mélygarázs teszi lehetővé. A Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb adatai szerint a leendő társasház elérhető lakásainak mérete 1 és 4 szoba között változik, melyek ára 1 millió forint körül alakul négyzetméterenként.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220324/grandiozus-tarsashaz-epul-a-nepliget-kozeleben-535319

Egy szolgálaton kívüli rendőr 2022. március 5-én délután az egyik szolnoki társasháznál figyelmes lett a feltűnő mozgása, fürkésző tekingetése miatt egy, a korábbi intézkedéseiből számára ismerős férfire. A következő pillanatban a férfi a ház pincéjének ablakáról felszaggatta a párkánylemezt, majd egy zsákba tette. A szemfüles rendőr azonnal hívta telefonon a szolgálatirányító parancsnokot és értesítette a látottakról. A jogsértő azonban észrevette a telefonálót, rosszat sejtett és elszaladt a helyszínről. A rendőr utána futott, közben folyamatosan vonalban maradt és tájékoztatta szolgálatban lévő kollégáit a menekülő útvonaláról. A rendőrök nem hagytak szabad utat a férfinek és a helyszín közelében elfogták. A 19 éves helyi lakost a Szolnoki Rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként kihallgatták. Az egyenruhások a terheltnél találtak több párkánylemezt is, amiket a nyomozók lefoglaltak.  

A Szolnoki Rendőrkapitányság lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást.

Forrás: https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/bunugyek/probalt-elfutni-elkaptak

Ahogy eszkalálódik Putyin háborúja és egyre több a kérdőjel az orosz gáz körül, úgy forr bennem a düh, miért is kellett ennek így lenni? Soha nem felejtem el azt a konferenciát, amelyet „Települési hőellátás helyi energiával” címmel 2015. október 8-án tartottak az MTA székházában, amelyhez majdnem hasonló (Gáz helyett a talajvíz hőjével lehetne fűteni) címmel intéztem egy írásbeli hozzászólást. Ezt az Energiagazdálkodás című lap (2015. 4-5. sz. 63. o.) fontosnak tartotta leközölni (pdf).

Eufórikus hangulatban mentem erre a konferenciára, mert előtte egy olyan eseményen vettem részt, amely megalapozta a hitemet abban, hogy Magyarország számára a helyi megújuló energia hasznosítása hatalmas lehetőségeket kínál, csökkenti a veszélyekkel teli energiafüggésünket és a gazdasági növekedés legfőbb és egyben hosszú távon is fenntartható forrásává válhat.

Az esemény egy szimpózium volt, amelyet egy pesti (XIII. ker. Hun utcai 256 lakásos) panelház alagsorában tartottak, abból az alkalomból, hogy átadták azokat a nyelőkutakat, amelyeket a Simon Lajos feltaláló – régi üzleti partnerem – által kifejlesztés alatt álló új kútfúrási technológiával fúrtak. A társasház 2009-ben levált a távfűtésről, helyette a kétkutas hőszivattyús rendszerre állt át, amelynek lényege az, hogy a hőszivattyú a termelő-kutak által kitermelt talajvíz hőjével biztosítja a panelház fűtését. A lehűtött víz visszasajtolása azonban – a tökéletlen technológia folytán – sok gondot és költséget okozott a társasháznak. Erre talált hatékony megoldást az innovatív vállalkozó.Bár még csak a fejlesztés elején tartott, de a szabadalmaztatás alatt álló eljárása alapján fúrt nyelőkutakkal sikerült stabillá és – így költséghatékonnyá – tenni a visszainjektálást.

Ott álltam a hatalmas, tízemeletes ház előtt és nem akartam elhinni, hogy lehetséges fosszilis energiahordozók nélkül is gazdaságosan fűteni egy ekkora ingatlant, pusztán a talajvíz hőjét felhasználva.

Magyarország területének negyven százaléka kavicságyon fekszik, húsz métert sem kell fúrni, hogy az állandó hőmérsékletű talajvíz hozzáférhető legyen. A technológia, mivel a felhasznált vizet teljes egészében visszajuttatja a vízadó rétegekbe, veszélytelen a környezetre nézve. Itt van egy szinte korlátlanul rendelkezésre álló, a gázt helyettesíteni képes megújuló erőforrás: a föld hője, ráadásul a kitermeléséhez szükséges eszközök – szűrők és más kútépítési anyagok – reciklált PET-ből is előállíthatók. És én ebben a fenntarthatósági mintaprojektben tanácsadóként közreműködök!

Most éreztem, hogy nem volt hiábavaló az a pár hónap, amit Donella és Dennis Meadows, a „Növekedés határai” c. korszakos munkát jegyző géniuszok mellett tölthettem el a nyolcvanas évek végén a Darmouth College-ben! Az eufóriámat még az is fokozta, hogy a konferencián elhangzott: Magyarország termálvíz nagyhatalom, az alatta lévő vízkészlet egy százalékának kitermelésével az összes ingatlan fűtése biztosítható lenne. A termálvíz kitermeléséhez azonban sokkal mélyebbre, több száz, akár ezer méterre kell lefúrni, és nem 13, mint a talajvíz, hanem 70 fokos vizet kell visszasajtolni. Simon Lajos fúrási technológiájának továbbfejlesztésével biztos, hogy előbbre jutnánk a termálvíz hasznosításának kérdésében is.

Gondoltam én, de a konferencián alábbhagyott a lelkesedésem, mert tapintható volt az a tehetetlen indulat, amit a résztvevők többségének tekintetében látni is lehetett. Az elégedetlenség, hogy ezeket a helyi megújuló energiaforrásokat mennyire nem veszi komolyan a kormány és mennyire nem foglalkozik a hasznosításukkal, egy állásfoglalásban is megfogalmazódott (Energiagazdálkodás 2015. 5-6 sz. 62. o). Ezt a tarthatatlan helyzetet leíró és a tennivalókat puritán egyszerűséggel összefoglaló memorandumot eljuttatták a kormány illetékeséhez, Lázár Jánoshoz. De sajnos, nem lett semmi foganatja.

Pedig ha az Orbán-kormány megfogadta volna a konferencia javaslatait, akkor most nem omolna rá Putyin háborújának egyik sajnálatos, de előre látható következménye: az orosz gáz miatti – megengedhetetlenül nagy – kitettségünk kezelésének várhatóan gigantikus összegekre rúgó többlet-terhe.

Azt, hogy Magyarország geotermikus nagyhatalom, és a kitermelésére ráadásul rendelkezésre állnak magyar innovációk, nem észrevenni „a fától nem látni az erdőt” tipikus esete. Azért történhetett meg, mert a kétharmados hatalmától elvakult – magát mindenkinél okosabbnak gondoló – Orbán-kormány egészen más pillérekre építette fel gazdaságfejlesztési stratégiáját. Az orosz intervenció okozta sokk – mint világító gránát az éjszakában – kísérteties módon teszi láthatóvá azt, hogy ezek a pillérek mennyire ingoványos talajra lettek lecövekelve és mennyire elhibázottak.

• Az Orbán-kormány soha nem vette komolyan a klímavédelem fontosságát, soha nem érdekelte a megújuló energia hasznosításában rejlő lehetőségek kiaknázása, csak akkor mutatott némi affinitást, amikor a NER-lovagok felfedezték a napelem-bizniszt. Mi sem jellemzőbb, mint az, hogy hosszú éveken keresztül – szégyenteljes módon – a lopott fa beszámításával kamuzott arról, hogy teljesíti a megújuló energiával kapcsolatos uniós direktívákat. A rezsicsökkentés populista programjával pedig csapdába ejtette önmagát és a lakosságot. Az energiaszolgáltatók ugyanis vagy vásárolják – piaci áron – az energiát, vagy maguk termelik meg azt. Amennyiben a beszerzési ár vagy a termelési költségek alatti áron kell szolgáltatniuk, veszteségük keletkezik. Ha állami tulajdonban vannak, a veszteséget az adófizetőknek kell viselni, elvonva a forrásokat például az oktatástól és az egészségügytől. (A rezsicsökkentéstől egyenes út vezet a vizsgálatra várók egyre hosszabbodó soráig.) Vagy megpróbálják a többlet ráfordításokat az ipari fogyasztókra áthárítani. Akik persze a magasabb energiaköltségeket beépítik az áraikba és azt a végső fogyasztók fizetik meg. Mindkettő igazságtalan, mert a fogyasztók és az adófizetők viselik az energiafelhasználás többletköltségeit a rezsicsökkentéssel korrumpált háztartások helyett. (Persze minden háztartás egyben fogyasztó is és adófizető is, így végső soron senki sem menekülhet meg a magasabb energiaárak okozta plusz terhektől.) A költségeket nem fedező árakba a szolgáltatók nem tudják beépíteni az amortizációt sem, ezért a fenntartásigényes hálózatok lerohadnak, egyre gyakrabban fordulnak elő üzemzavarok. De a rezsicsökkentés önbecsapó programjának a legsúlyosabb következménye az, hogy a védett fogyasztók nem kényszerülnek rá arra, hogy energiahatékony módon alakítsák át energiafogyasztási magatartásukat. Ahol az ország érdekeit nézők vannak hatalmon (ez az EU többségére igaz), ott prioritás, hogy minél több háztartás decentralizálja energiaellátását úgy, hogy a tetőre szerelt napelem biztosítsa az energiát a nagy kitettségű gázt kiváltó hőszivattyúk és más, alternatív berendezések számára is. A megújuló energia által lehetővé tett nulla rezsi programja a valódi rezsicsökkentés! Az átállás persze nem olcsó, de mindenki szívesen fektet be olyan zöld beruházásba, ahol a megtakarítás – a korábban fizetett energiaköltség – stabil, pláne, ha az állam adókedvezményekkel is ösztönzi erre a lakosságot. Az Orbán-kormány eddig nem engedte, hogy uniós forrásokból magán ingatlanokat energia-hatékony módon lehessen korszerűsíteni és semmilyen adókedvezményt sem biztosított ilyen célokra. Eleve lemondott arról, hogy a megújuló energiára való átállásban rejlő Münchausen-hatást kihasználja, pedig ezt a Paks II. tervezett beruházási költségének töredékéből meg lehetett volna valósítani. Most itt állunk, a gáz helyettesítésére nem készültünk fel, az áramtermelésünk jövője pedig teljesen kérdésessé vált. És ez bizony történelmi léptékű bűn, következményeit rövidesen saját bőrünkön érezhetjük majd.

• Az Orbán-kormány nem bízik a magyar kkv-szektorban, a fejlesztési forrásokkal a multinacionális szektor bővítését és a nemzeti burzsoáziának nevezett hűbéresi rendszer kiépítését segíti elő. A külföldi működőtőke idevonzása érdekében elképesztő mértékű adókedvezményeket adnak az idetelepülő leányvállalatoknak, amelynek eredményeként ezeknek a cégeknek adót alig kell fizetniük, de még előzetesen vissza nem térítendő támogatásokat is kapnak. Nem is keveset. Mindent elmond az Orbán-kormány „kkv-barát” hozzáállásáról, hogy a kata címen befizetett adót (240 milliárd forint) teljes egészében a multik idecsalogatására fordítja. Van olyan befektető, amelyik ezerkétszáz új munkahely létesítésére 33 milliárd forint közpénzt kapott (egy munkahelyre vetítve 28 millió forintot), az EU szerint ráadásul teljesen szükségtelenül. A kormány persze érvelhet azzal, hogy az akkumulátorgyártás erőltetésével éppen a hőn áhított fordulatot valósítja meg a megújuló energia hasznosítása felé, de ez hatalmas csúsztatás, mert pont a leginkább környezetpusztító ágazatok betelepedését segíti elő és bizony a magyar hozzáadott-érték is jelentéktelen, főleg ha tudjuk, hogy jelentős mértékben vendégmunkások betelepítésére számít a beruházó. Ha valóban bízna a kormány a kkv-szektorban, annak innovatív képességeiben, akkor ilyen durva, a kkv-szektort semmibe vevő iparfejlesztési lépéseket nem tenne meg. Az akkumulátor-gyártás kiépítésére fordított adóforintok töredékéből olyan magyar innovációk (mint amilyenről a cikk elején tettünk említést) megvalósulását lehetett volna elősegíteni, amelyek a környezetre nézve kockázatmentesen, hazai munkaerőre támaszkodva tennék lehetővé a megújuló energia hasznosítását. Az összeszerelő üzemek betelepítésére alapozott gazdaságfejlesztés azonban kimerítette a lehetőségeit, a magyar gazdaság teljesítményi mutatói romlanak, ma már ott tartunk, hogy az egy főre eső GDP tekintetében Románia megelőzi Magyarországot.

• Az uniós forrásokat az Orbán-kormány nem a kkv-szektor hozzáadott-érték teremtő képességének növelésére, hanem a teljesítménykövetelményektől védett, ezért a nemzetközi piacokon versenyképtelen nemzeti burzsoázia felhizlalására fordította. A támogatások osztogatásán alapuló gazdaságfejlesztés káros voltáról az EU-ba történő belépésünk óta folyamatosan értekezem, a G7.hu hasábjain is több cikkem jelent meg ebben a témában az utóbbi években, de amilyen kép a tényfeltáró médiumok tevékenysége alapján kezd kibontakozni a pénzek elpocsékolásáról, az minden képzeletet felülmúl. A kormánypárt legtöbb potentátja számára engedélyezett, hogy strómanokon keresztül szívhassa le az uniós támogatásokat, vagy irányított pályázatokon, vagy túlárazott közbeszerzéseken. Azt a „csodát”, amit Mészáros Lőrinc nagyban véghezvitt, kisebb léptékben sokan mások is megcsinálták, Rogán Antal kabinetfőnökének apján keresztül egészen Völner Pál baráti vállalkozásáig. A legvérlázítóbb esetet Hadházy Ákos tárta fel, ami sajnálatos módon szorosan kapcsolódik írásunk témájához. Egy Kovács Imre nevű vállalkozó EU-Fire nevű Kft-je 14 milliárd forintot kapott termálkutak fúrására, azonban egyetlen egy kút sem készült még el, és nem is fog. Ha ez a cikk elején említett konferencia résztvevőinek tudomására jutna, biztos, hogy nehéz lenne megállítani őket abban, hogy ne kíséreljék meglincselni az illetékeseket, azokat, akik mindezt engedélyezték és nem ellenőrizték, mi történik a pénzzel. Ebből az összegből a hazai termálvíz kincs kitermelésének versenyképes és hatékony technológiáját egészen biztosan ki lehetett volna fejleszteni, és ma már települések egész sorában a termálvíz biztosíthatná a fűtést, jelentően csökkentve ezzel a gáz iránti keresletet. Ez is történelmi léptékű bűntett, a lopás minősített esete, és akik ebben közreműködtek, valóban büntetést érdemelnek.

De minden rosszban van valami jó! A Putyin agressziójával előállt új helyzet lerántotta a leplet arról, hogy az orbáni gazdaságfejlesztési modell tarthatatlan, sürgős változtatásokra van szükség.

Szerencsére van megoldás, csak bízni kell a hazai vállalkozások innovációs készségében és a megújuló energia hasznosításában rejlő óriási lehetőségek kiaknázhatóságában. Magyarország geotermikus nagyhatalom, mind a talajvíz hőjének, mind pedig a termálvíznek – és persze még számos más megoldásnak is – komoly szerepe lehet egy gyökeresen új – az orosz gáz helyettesítését a legfontosabb alapelvnek tekintő – energia stratégiában. Olyasmiben, mint amit a cikk elején említett konferencia résztvevői memorandumukban megfogalmaztak: „a biomasszát és a háztartási szilárd hulladékot, a felszínközeli és a nagy mélységből nyerhető földhőt (sekély és mély geotermiát), valamint a napenergiát a hőellátásban célszerű hasznosítani.

Ehhez szükséges a nemzeti megújulóenergia-politikai célkitűzéséket szem előtt tartó, a települések helyi erőforrásaira alapozó energiastratégia kidolgozása.

Az innovatív vállalkozásoknak, mint amilyen Simon Lajos cége is, nem támogatások kellenek, hanem inkább állami, önkormányzati megrendelések, amelyeknek bevételei forrást teremtenek a tömeggyártás megteremtésére.

Vagy olyan tőkeerős energiaszolgáltatónak kellene beszállni, mint a Mol, amelyet a háború okozta radikális gázpiaci átrendeződések alapjaiban érintenek. Teljesen racionális döntés lenne a Mol részéről, ha a csökkenő volumenű gáz miatt kieső bevételeit – elébe menve a dolgoknak – a föld hőjének (talajvíz és termálvíz egyaránt) akár koncesszióban történő szolgáltatásával pótolná. Szervezeti struktúrája, vállalati kultúrája arra is predesztinálja, hogy harmadik feles konstrukcióban (ESCO) létesítsen kétkutas hőszivattyús rendszereket magáningatlanok, települések,településrészek, közintézmények és üzemek számára, amelyeknek fedezetét a nulla rezsiből felszabaduló jövedelmek biztosítanák.

Ráadásul a Mol stratégiájának hangsúlyos eleme a műanyagok újrahasznosítása is, a kúthálózata pedig alkalmas arra, hogy Simon Lajos másik innovációját, a PET palackok alapanyagként történő visszagyűjtésén alapuló újrahasznosítási rendszert is megvalósítsa. Ez teszi lehetővé azt, hogy a W-filter technológia részét alkotó szűrőket és más kútépítési anyagokat reciklált PET-ből lehessen előállítani. Hogy ebből a körforgásos gazdaság mintaprojektjeként szolgáló rendszerből miért nem lett eddig sikersztori, arról a valaszonline.hu-n publikáltam egy hosszabb cikket, tanulságait érdemes megfontolni.
Az írásban szót ejtek arról is, hogy a W-filter technológia alkalmas arra, hogy az ivóvízhiányos térségek vízellátását megoldja azzal, hogy a sótlanított tengervizet a talajba injektálja és a fogyasztási igények függvényében a hálózatba szivattyúzza. Ennek felvállalásával a Mol a regionális multi szerepköréből igazi globális céggé válhat. Olyanná, amely minden tekintetben eleget tesz a fenntarthatósági követelményeknek is.

A jó kormányzás lényege, hogy ezeket az előre vivő innovációkat érvényre juttassa úgy, hogy eközben a lehető legnagyobb szinergia szabaduljon fel az egész társadalom számára. Orbán kétharmaddal és óriási erőforrásokkal a háta mögött erre képtelennek bizonyult. És emiatt történelmi felelősség terheli. Itt az idő és a lehetőség a dolgok menetének a megváltoztatására.

Forrás: https://g7.hu/tech/20220305/magyarorszagon-az-orosz-gaz-helyett-a-talaj-hojevel-konnyen-lehetne-futeni/

Lakossági fórumra várta a vízivárosiakat dr. Horváth Miklósné önkormányzati képviselő szerdán este a Fehérvári Civil Központban. A fórum egyik központi témája volt a Rákóczi úti négyemeletesek és a garázzsor melletti belső út felújítása volt, de szó esett arról is, hogy a szelektíven gyűjtött papír és műanyag csomágolási hulladékot együtt is lehet gyűjteni.

A városrész önkormányzati képviselője beszámolót tartott a 2022-es vízivárosi útfelújítási feladatokról, valamint a további fejlesztési tervekről.

A fórum egyik legfontosabb témája volt a Rákóczi út – Gáz utca közötti garázssor melletti belső út és a Rákóczi úti négyemeletesek parkolóihoz vezető út felújítása. Ez a munka már benne volt korábban a 2020-as költségvetésben, de sajnos a járvány miatt ennek tervezése idénre, kivitelezése jövőre húzódott át.

A fórumon Cser-Palkovics András polgármester mellett ott volt Kovács Zsolt rendőr ezredes, városi rendőrkapitány, Bozai István városgondnok, Szauter Ákos, a Széphő Zrt. vezérigazgatója, Steigerwald Tibor, a Depónia Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Pintér László, a Városi Polgárőrség elnöke, valamint a Polgármesteri Hivatalból Nagy Zsolt, a Közlekedési Iroda vezetője.

A garázssor melletti burkolat pályaszerkezete is cserére szorul, továbbá csapadékvíz hálózatot is építeni kell. 2010 óta mintegy 1.7 milliárdnyi fejlesztés történt a Vízivárosban – mondta Horváth Miklósné a Víziváros önkormányzati képviselője.

Cser-Palkovics András polgármester elmondta, hogy nemrégiben bejárást tartottak a garázssor környékén. Idén minden szükséges tervezést elvégeztetnek és szeretnék még ebben az évben kiírni a munka közbeszerzését, hogy jövő tavasz elején elkezdődhessen a kivitelezés. Hangsúlyozta, hogy a négyemeletesek közötti utak és parkolók felújítását is tartalmazza a terv. Fehérvár polgármestere beszélt arról is a fórumon, hogy nem tudni még, hogy a mintegy 90 százalékban exportra termelő fehérvári gazdaságra milyen hatása lesz az orosz-ukrán háborúnak.

Kiemelte, hogy az öreghegyi útfelújítási program keretében olyan nagyobb utcák tudnak megújulni, melyeket korábban, részben önkormányzati forrásból tervezett megvalósítani a város, azonban az állam ezt finanszírozza, így az erre fordítandó forrásokat máshova lehet átcsoportosítani.

Nagy Zsolt a Közlekedési Iroda vezetője arról tájékoztatta a lakókat, hogy a közműveket is ellenőrizték a garázssor melletti utak esetében és sajnos néhány helyen nincs csapadékvíz elvezetés, amit szintén megépítenek majd a kivitelezés során. A pályaszerkezetet teljes egészében ki kell cserélni és kiemelte, hogy a Gáz utcai társasház előtti járda felújítása is része a tervnek. Hozzátette, hogy az aszfalt aktuális árától is függ majd, hogy térköves vagy aszfaltos lesz a járda.

A munkálatokat a forgalom fenntartása mellett szeretnék elvégezni, de kisebb területeken ideiglenes forgalomkorlátozás lesz majd. Az adott társasházakat pedig aktuálisan mindig tájékoztatják a várható munkálatokról. A kivitelezővel utcafórumot is tartanak a munkálatok megkezdése előtt a 2-3 hónapig tartó építkezésről.

Egy lakó kérdezte, hogy miért késett ennyit az útfelújítás, amikor először 2019-ben volt szó erről? Amit fejleszteni tud a város, azt a helyi gazdaság által megtermelt adóforintokból lehet elvégezni – mondta válaszában a város polgármestere és sajnálatos módon a járványhelyzet miatt csúszott idáig a munka.

A Sarló 14. közös képviselője jelezte, hogy a Városgondnokság közterület fenntartói rendszeresen kitakarítják a Sarló utcában a fitnesz park környékét, azonban takarítás után néhány órával már újra szemetes lesz a padok környéke.

Miért van külön kuka a papírnak és a műanyagnak, amikor úgyis egyben viszik el?

Bármelyik kukába lehet tenni a szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékot! A fehérvári válogatási rendszer nagy előnye, hogy nem kell sok-sok külön frakciót gyűjtögetni a szelektív hulladék esetében: az üvegen kívül a papírt, műanyagot, fémet egyben lehet gyűjteni Fehérváron, mert a válogató rendszer alkalmas arra, hogy a vegyes szelektív hulladékból frakciónként, hasznosításra alkalmas nyersanyagot állítson elő.

Mikes Kelemen utcából egy közös képviselő kérte a lakóközösség nevében, hogy a zsákutcában miért nem oldható meg a fizető övezetbe való vonás? A válaszban elhangzott, hogy a rendkívüli jogrendben, június 30-ig nem lehet parkolóövezetbe vonni semmilyen újabb területt. A Mikes Kelemen utca csak 5.5 méter széles és hivatalosan ott nincs parkoló az utcában. Elvileg nem lehetne úgy parkolni az utcába, ahogy az jelenleg szokás és ha hivatalosan nincsenek kialakított parkolóhelyek, akkor a fizető parkolási övezetbe sem lehet bevonni ezt a területet. Ha szabályos parkolókat festenének fel, akkor pedig jelentősen kevesebb autó férne el, mint jelenleg.

A Sarló utcából kérte egy lakó, hogy a sportpályának lehetne-e valamilyen fajta házirendje, illetve egy olyan esti időpont, ami után nem lehetne már a pályát használni. A lakossági fórumok tapasztalatai alapján elfogadott egy olyan rendeletet nemrégiben a Közgyűlés, ami este tíz után nem engedélyezi a játszóterek és sportpályák használatát egészen reggel hat óráig.

Forrás: https://www.szekesfehervar.hu/a-rakoczi-uti-negyemeletesek-melletti-belso-ut-felujitasarol-is-szo-volt-a-lakossagi-forumon

Pontos szabály nincs rá, de általában a 10 és 25 négyzetméter közötti összkomfortos lakásokat szokták minigarzon néven említeni. A különösen pici lakások mindig nagy népszerűségnek örvendtek a lakáspiacon. A befektetők könnyű kiadhatósága miatt kedvelik, de az első otthonukat kereső fiatalok körében is rendkívül kelendőek. Így az gyakran az áruk is gyakran magasabb az átlagnál, nem meglepő az 1 millió fölötti négyzetméterár sem.

Ha te is kedvet kaptál egy kis ékszerdoboz vásárlásához, inspirációként összegyűjtöttünk 5+1 gyönyörűen felújított minigarzont.

Belvárosi nyüzsgés az Andrássy út közelében

A VI. kerületben, a Hunyadi téren kínálják eladásra ezt az igényesen felújított, 24 négyzetméteres minigarzont. A lakás ízléses és világos, ablaka kertre néz, így rendkívül csendes a belváros forgatagától elzárva. Tágas fürdőszobával rendelkezik, fűtésről pedig elektromos fűtőpanelek gondoskodnak. Tökéletes választás lehet nyüzsgő, belvárosi életet kedvelő fiatalok számára. További előnye, hogy a vételár tartalmazza a teljes berendezést is.

Kelenföldi madárcsicsergés

Budapest XI. kerületében, a Karinthy Színház közelében, jó állapotú, lift nélküli társasház 3. emeletén található ez a fiatalos minigarzon. A lakás mérete 19,5 négyzetméter, melyet egy galéria egészít ki, ami a helykihasználás szempontjából remek megoldás. A teljes felszerelés és bútorzat ennél a lakásnál is a vételár részét képzi. A társasház békés és csendes környéken helyezkedik el. Rengeteg zöld terület veszi körül, a Bikás Park például csak pár perces sétára található tőle.

Vadonatúj okos otthon

Ebben a XIII. kerületi lakásban akár saját igényeinket is beépíthatjük ha szeretnénk, hiszen jelenleg felújítás előtt áll. A képeken szereplő, gondosan átgondolt látványtervek kerülnek majd megvalósításra, természetesen a leendő tulajdonos igényei szerint. A 25 négyzetméteres lakás Angyalföld – Lőportárdűlő felkapott részén, a Hun utcában található, kiváló közlekedéssel.

Fiatalos designe a Corvin-negyedben

A Corvin-negyed egyik legszebb utcájában, a Futó utcában található listánk következő tagja. Ez a rendkívül igényesen és fiatalosan felújított minigarzon mindössze 20 négyzetméteres, amit egy 10 négyzetméteres terasz egészít ki. A galérián kialakított hálótér a privát szférát biztosítja, amely alatt a nappali került kialakításra. Itt akár egy étkezőt is berendezhet a leendő tulajdonos. A lakás ablaka az átlagosnál több fényt enged be, remek fekvése miatt rendkívül világos.

Bájos kis otthon 

A XIV. kerületben, az Erzsébet királyné útján teljes bútorzattal eladó ez a 17 négyzetméteres garzonlakás. Az ingatlan teljeskörű felújítása során nem csak az esztétikára gondoltak, de szerkezetileg, és műszakilag is teljesen felújították. Ide valóban csak költöznie kell a leendő tulajdonosnak. A lakás megközelíthetősége és a közlekedés kiváló, könnyen eljuthatunk a város szinte bármely pontjára a számos tömegközlekedési lehetőségnek köszönhetően. 

+1: Vízparti nyugalom a Balaton mellett

Bár a minigarzonok döntő többségét a fővárosban találjuk meg, ritkán az ország számos pontján találhatunk remek ajánlatot. Ilyen lakás listánk utolsó szereplője is, melyet Balatonlellén kínálják eladásra csendes, zöldövezeti környezetben, kellemes sétatávolságra a strandtól. A lakás 20 négyzetméteres, beosztása a következő: amerikai konyhás nappali, fürdőszoba, gardrób, terasz. Igazi álomotthon válhat belőle bármely fiatal számára, ahol akár egész évben élvezhetjük a Balaton közelségét.

Forrás: https://tudastar.ingatlan.com/vennek/minigarzon/