A kormány azokra az állami és önkormányzati tulajdonú bérházakra is kiterjeszti a rezsicsökkentést, amelyek nem minősülnek társasháznak – mondta Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, írja az MTI.

Láng Zsolt a közép-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt mondta, hogy a VIII., IX., XIII. és XIV. kerületben vannak olyan állami és önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások, ahol nincsenek külön mérőórák, így az ott élő családok nem a lakossági fogyasztásnak megfelelő árat fizetik. Mikor a vidéki önkormányzatok hasonló helyzetéről kérdezték, azt mondta: „vidéki önkormányzatok részéről ilyen probléma nem jelentkezett egyelőre, de ha megtörténik, akkor ez a rendelet rájuk is vonatkozik majd.”

Az új szabályozást visszamenőleges hatállyal, augusztus elsejétől vezetik be, így amikor az érintett házak leigazolják a működési elvüket, akkor visszamenőleg lesz lehetőség elkészíteni az elszámolást.

Korábban megírtuk, hogy az elszámolási zavar csak két budapesti kerületben nyolcszáz önkormányzati lakást érint. A ferencvárosi önkormányzat a szolgáltatótól korábban azt a tájékoztatást kapta, hogy

„mivel a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő lakóház nem a 259/2022. kormányrendelet által előírt társasház vagy lakásszövetkezet, a lakások számát nem fogják figyelembe venni. Egy-egy ház, amelyben akár 68 lakás is található, csak egy mérési pontnak – egy lakásnak – megfelelő kedvezményes gázra jogosult.”

Úgy tűnik, ezt az adminisztratív hibát orvosolják most a rezsicsökkentés kiterjesztésével.

Forrás: https://telex.hu/belfold/2022/11/21/rezsicsokkentes-kiterjesztes-nemeth-szilard-bejelentes-berhaz

Egy társasház lakói az idén már harmadszor ébredtek arra, hogy egy jókora szemétdomb van a tömb mellett. Megkérdeztük a közterület-felügyeletet.

„Jöjjenek és nézzék meg, tényleg borzasztó. És már nem először történik” – mondja a telefonban szomorúsággal vegyes felháborodással egy hölgy.

El is mentünk, meg is néztük. Valóban nem egy épületes látvány.

Az alábbi fotók Szombathelyen a Paragvári utca 79. tömb mögött készültek, ahol valaki – feltehetően az éj leple alatt – teletette limlomokkal a hulladéktárolókat és azok környékét.

Van itt bútor, ágymatrac, zuhanytálca és ventilátor. Mintha valaki lomtalanításkor odahordta volna a feleslegessé vált holmit. Csak éppen nincs lomtalanítás.

„Ez idén már a harmadik ilyen eset. Mivel nem szeretnénk, hogy megbüntessen bennünket a közterület-felügyelet, a társasház saját költségén elviteti a holmit. Ez alkalmanként 8-10 ezer forintos költség, ami még mindig jóval kevesebb, mint a helyszíni bírság” – mondta megkeresésünkre Horváth József, a lakótömb közös képviselője, a Bartók Béla lakásszövetkezet elnöke.

Még jóval korábban gyakorlat volt, hogy a feleslegessé vált tárgyakat, régi bútorokat a lépcsőházakban, folyosókon tárolták a lakók, ma már ez nem lehetséges a tűzvédelmi előírások miatt, így a legegyszerűbb megoldásnak sokak számára az tűnik, hogy az éj leple alatt a szeméttároló mellé letesznek mindent.

„Talán az is közrejátszik, hogy a Körmendi úti hulladéklerakónál a közelmúltban szigorodtak a szabályok” – tűnődik az elnök, aki úgy látja,

„elharapódzó jelenség”-ről van szó.A társasházak gyakorlatilag tehetetlenek ilyenkor, azon kívül, hogy a lelkiismeretes lakók bepakolják a kisebb tárgyakat a konténerbe, a nagyobbakat pedig saját költségen elszállíttatják. Mindenesetre visszatérő probléma és egyben kiadás a lakóközösségnek.

Gondoltak már arra, hogy felszereltetnek kamerát, de az is számos kérdést vet fel.

„Amennyiben a hatóságunk tudomására jut, hogy ismert vagy ismeretlen személy illegálisan helyez el hulladékot közterületen, abban az esetben a Közterület-felügyelet minden esetben lefolytatja a helyszíni intézkedéseket és eljárásokat.” Szó sincs arról, hogy ez miatt a lakóközösség lenne „büntetve”, a jogsértés miatt az elkövető személynek kell felelnie. Az valóban igaz, hogy intézkedésünk során felvesszük a kapcsolatot az illetékes lakásszövetkezet munkatársaival, hogy intézkedjenek a hulladéktárolóval kapcsolatos állapotok megszüntetéséről. Ezt egy helyi rendelet írja elő.”

Ezt már a szombathelyi közterület-felügyelet vezetője mondta a lapunknak.

Ágoston Sándor közölte: a hulladék mennyiségétől és minőségétől függően szabálysértési, közigazgatási és büntetőeljárás indulhat.

És nemcsak indulhat, de indult is számos esetben Szombathelyen – tudtuk meg. Ágoston Sándor azt mondja, a felügyeletnek „rengeteg” ilyen ügye van , ráadásul a felderítési arány is nagyon magas , részben a térfigyelő kameráknak köszönhetően.

Ő nem feltétlenül érzi, hogy egyre többen szabadulnak meg illegálisan a limlomoktól, inkább időszakos jelenségről van szó, ami lomtalanítás környékén erősödik, télen pedig kevesebb van belőlük. Ettől függetlenül vannak olyan gócpontok, lakóközösségek , ahová rendszeresen járnak intézkedni a közterület-felügyelők.

Legtöbbször maguk az ott lakók az „elkövetők”,akik új bútor vásárlása, költözés és egyéb okok miatt helyezik a feleslegessé vált dolgaikat a hulladékgyűjtők környékére, így érthető, hogy a jogszabály a társasházak felelősségébe utalja a környezetük tisztaságának és rendezettségének a kérdését.

Az illegális hulladék elhelyezésével egyébként nem csupán helyi rendeletek, hanem országos törvények foglalkoznak. Ezek összességében rendben vannak, mondja Ágoston Sándor, aki szerint egyetlen dolgon,

a mostani „puha” büntetési tételeken lehetne szigorítani,de tudomása szerint ennek kapcsán sor kerül jogszabályváltozásokra a közeljövőben.

Jelenleg – nagyon sok dologtól függően – akár figyelmeztetésre, akár több százezer forintos büntetésre számíthat az, aki illegális hulladékot helyez el a közterületen.

A szombathelyi közterület-felügyelet vezetője azt mondja, ő a személyes kommunikáció híve, a Paragvári utcát és az ehhez hasonló helyszíneket célszerű egyesével megnézni és elemezni, mert sok esetben megoldást lehet találni a problémára, ahogy erre már számos esetben történt példa.

Ágoston Sándor és Horváth József a jövő héten találkoznak, hogy megoldást találjanak a problémára.

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/szombathelyen_divat_mas_koltsegen_megszabadulni_a

Iszonyatos szag terjeng az egész házban.

A heol.hu információi szerint újra kényszertakarítást rendelhetett el a Heves Megyei Kormányhivatal abban a Töviskes téri épületben, ahonnan már év elején is nagy mennyiségű romlott élelmiszert szállítottak el. A portál helyszíni beszámolója szerint 

daruval emeltek egy konténert az érintett lakás ablakához, a nyílászárókon keresztül pakolták a gyűjtőedénybe a felhalmozott hulladékot. A folyosón eleve érezhető volt a szag, de ahogy elkezdték megmozgatni a lakás tartalmát, elviselhetetlenné vált a bűz orrot és szájat eltakaró maszkban is. 

A heol.hu szerint a tulajdonos ugyan együttműködő, de miközben takarították a lakást, folyamatosan jelezte, sok mindent megtartott volna inkább. Januárban egyébként kisebb kukákban lifttel szállították le a hulladékot, akkor  a lakásból a megbolygatott hulladék közül menekültek a csótányok. A darus módszerrel nem kell az egész épületen átszállítani a rothadó élelmiszert és szemetet. 

Az egri társasház lakói évek óta szenvednek ettől. Az egyik lakó kényszeres gyűjtögető, minden leértékelt élelmiszert összevásárol, majd hűtetlenül tárolja a lakásában. 

Az ott élők azt mondják, az ajtó alatt folyik ki a romlott húslé, emiatt terjeng iszonyatos szag az egész házban, 

derül ki a Tények riportjából. A nőnél már sokszor volt kényszertakarítás, ahogy arról a heol.hu is beszámolt, de aztán mindig újrakezdi a gyűjtögetést.

Forrás: https://www.sonline.hu/hazai-kek-hirek/2022/11/csotanyinvazio-es-elviselhetetlen-buz-miatt-szenvednek-egy-egri-tarsashaz-lakoi

A jövőre épp húszéves jogszabályban a közgyűlési meghatalmazások és az alapító okirat módosítását, a több lépcsőházas és többépületes társasházak működését, valamint a közös képviselő és társasházkezelő tevékenységének szabályozását, illetve a törvényességi felügyeletet kérdését kell mielőbb aktualizálni.

Nagy horderejű jogszabályról van szó, hiszen közvetve és közvetlenül közel négymillió társasházban lakó életkörülményeit határozza meg a társasházi törvény, aminek módosításáról már hónapok óta tartanak a szakmai és érdekképviseleti egyeztetések. A törvényhozásig vezető utat munkaigényes, hosszadalmas szakmai-érdekképviseleti előkészítés keretezi, a részletszabályok kimunkálása több hónapig tart, de immár jó esély van rá, hogy a jövő év nyaráig a parlament elé kerüljön a törvénymódosítási csomag – tájékoztatta a Világgazdaságot Gyárfás Róbert, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke.

Öt éve már elindult, a TTOE érdemi és részletes javaslatot dolgozott ki az előző elnök, Bék Ágnes vezetésével, de akkor elakadt a 2003-ban elfogadott társasházi törvény aktualizálásának ügye, aminek az idén egyszerre, egymástól függetlenül látott neki az államigazgatás szakértői apparátusa és a TTOE társasházkezelőkkel és a társasházban lakók széles rétegével is folyamatosan egyeztetve.

Kiderült, hogy van fogadókészség az állam részéről az egyesület tényleges, gyakorlati tapasztalataira és kidolgozott javaslataira, így időközben konkretizálódott néhány terület, ami mindenképpen módosításra szorul.

Ezek egyike a meghatalmazások kérdése a közgyűlési döntéshozatalban. 

Érdemes lenne szabályozni az egy embernek adható meghatalmazások számát és a meghatalmazások érvényességi időtartamát, sőt akár konkretizálni is azok tényleges tartalmát.

 Nevezetesen azt, hogy a meghatalmazott mire szavazhat a meghatalmazó képviseletében.

Sokak számára ismerős helyzet, amikor a társasházi közgyűlésen 50–100, nagyobb közösségek esetén több száz meghívott tulajdonos közül csak páran jelennek meg, és ők a részvételi aránytól függetlenül határozatképes megismételt közgyűlésen fél órával később minden kérdésben dönthetnek.

Amikor bárki elektronikusan tudja kezelni a bankszámláját, az ügyfélkapun keresztül pedig szinte az összes hivatalos ügyét el tudja intézni, akkor a társasházi ügyek intézésébe is bele kell építeni a mai technológiák használatának lehetőségét.

 Ezzel az írásbeli, illetve elektronikus úton való voksolás kérdésének szabályozására is utalt Gyárfás Róbert.

A szavazati arányok újragondolása is felmerült – tudtuk meg –, hogy mihez kell a 100 százalékos szavazati arány, és egyáltalán kell-e bármihez.

A másik sarkalatos kérdés a több lépcsőházas, illetve több épületből álló társasházak gazdálkodásának szabályozása, ami egyelőre rendkívül bonyolultan működik. Eljutott oda a társasházak gazdálkodása is, hogy igényli a részletszabályozást és a háttérjogszabályokkal való összehangolást, miután az egyre jelentősebb pénzforgalom egyre professzionálisabb gazdálkodást igényel – a nagy társasházak esetén gyakorlatilag kkv-szerű működés indokolt.

Kamarai képzés indul közös képviselőknekA közös képviselők számára szükséges alapvető szakmai ismeretek megszerzésére képzést indít a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

A törvényességi felügyelet kérdése is nagyon fontos, ezt mindig a jegyző gyakorolja. A hozzáértés itt általában megvan, a kapacitások viszont rendkívül szűkösek, mert ezt pluszfeladatként kapták meg az érintettek. Még nagyobb probléma, hogy mindehhez jelenleg semmilyen szankcionálási lehetőséget és jogot nem ad a törvény.

Ugyanilyen nagy és hangsúlyos témakör a társasházkezelő és a közös képviselő tevékenységének szabályozása. 

A közös képviselő lehet tulajdonos is, de a társasházkezelő csak akkor jogosult a társasház nevében eljárni és aláírni, ha közös képviselőnek is megválasztja a közgyűlés.

 Az erre vonatkozó részletszabályozásra is szükség van, mert most keveredik, nem mindig világos a különbség és az azonosság, valamint az, hogy a közös képviselő természetes személy kell legyen – foglalta össze a TTOE elnöke a legfontosabb, változásra érett pontok összességét a VG-nek.

Forrás: https://www.vg.hu/ingatlan/2022/11/modosulhat-a-huszeves-tarsashazi-torveny

Fővárosi hivatásos tűzoltók vonultak a helyszínre, akik átszellőztették az épületet.

Berendezési tárgyak égtek egy ötemeletes társasház egyik harmadik emeleti lakásában Budapest V. kerületében, a Zoltán utcában. A tűzhöz a fővárosi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik átszellőztették az épületet. A munkálatok idejére tizenkét lakó hagyta el ideiglenesen az ingatlant – írja a Katasztrófavédelem.

Forrás: https://www.life.hu/hirek/20221129-tuz-utott-ki-egy-v-keruleti-tarsashazban-ejjel-menekitettek-a-lakokat.html

Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke szerint nehéz időszak vár a társasházakban lakókra.

A társasházi közös költségek 40 százalékban drágulnak. Ez egyformán érinti a közösségeket?

– Ez a drágulás gyakorlatilag már be is következett. Minimum 20 százalékot tapasztalunk, a maximum meghaladhatja a 40 százalékot, főként ahol a korábbi években “kinullázták” a költségeket, nem volt ráhagyás. Az átlag egyébként 30 százalék, ezzel kell kalkulálni a jövőben a lakóknak is.

Miből adódik a költségnövekedés?

– A villanyáram duplázódott, a lift működtetése, a világítás drágult. A karbantartás is jóval többe kerül, a katás vállalkozók ideje a múlté, többet adóznak, többet kérnek. Ráadásul nagyon erős a keresleti piac, a karbantartók válogathatnak a munkák közül. Az anyagok is drágultak, egy villanykörte is legalább ötven százalékkal többe kerül. Ha egy hete kértem egy árajánlatot, lehet, mára már az is módosul.

Van rálátásuk, hogy átlagosan mekkora a nem fizetők aránya a lakóközösségekben?

– Az össztartozás nagyjából 5-6 százalék. Az a gond, hogy akik eddig nem tudtak fizetni közös költséget, azok most még kevésbé tudnak majd, hiszen nekik is az első a saját rezsijük, az ellátásuk.

Nem tartanak attól, hogy ez az arány a jövőben még magasabb lesz?

– Sajnos el kell gondolkodni azon, hogy miként lehet szigorítani a jelenlegi rendszeren.

Magasabb lesz a közös képviselők juttatása is?

– Ez nem is lehet kérdés. Mindent mi intézünk, néha még a lakók privát rezsiszámlái után is mi szaladgálunk, hiszen a szolgáltatókat szinte lehetetlen elérni. A mi költségeink is növekedtek. Ráadásul nekünk kell a drágulásokat kommunikálni a lakók felé, nagyon nehéz most közös képviselőnek lenni.

Mire kell készülniük a lakóknak?

– Van képviselő, aki már össze is hívta a közgyűlést. Úgy 20-30 százalékkal többet kell kérniük a munkájukért, főként azoknak, akik eddig szintén katások voltak.

Lát valami lehetőséget a spórolásra?

– Nincsenek tartalékok, a működési határon vagyunk. Ha most bármit kiiktat egy társasház, az nem spórolás, hanem valamilyen szolgáltatás megszüntetése lenne.

Forrás: https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/azt-gondolom-interju-elnok-tarsashaz-fizetes-aremelkedes-koltseg/rbtkmqd

Több lakástűz volt a közelmúltban a megyében, ami sajnos emberéletet is követelt. Egy pár ezer forintos füstérzékelő készülék életeket menthet.

A katasztrófavédelem ügyeletén csörgött a telefon néhány nappal ezelőtt, hogy tűz keletkezett egy társasházi lakásban a pécsi Szigeti úton. A lángok az első emeleten, egy konyhában csaptak fel, ami miatt füsttel telítődött a lakás, és a társasház lépcsőháza. A füst miatt tizennyolc embernek kellett elhagynia a társasházat, hármójukat a pécsi tűzoltók az erkélyről mentették le. A tűzoltók eloltották a tüzet, a lakás lakhatatlanná vált, egy embert ismerősök fogadtak be, számolt be a lakástűzről a katasztrófavédelem. 

Pár nappal korábban szintén Pécsett, a Feitig Imre utcában lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. A segítség pár perc alatt a helyszínre ért, ahol egy korábbi tűz nyomait és egy holttestet találtak. A lakásban a konyha teljesen kiégett, és a konyha melletti előszobában lévő tárgyak is megolvadtak. A tűz pontos keletkezési körülményeinek feltárása érdekében tűzvizsgálat indult. 

– Nem tudjuk elégszer elmondani: ha a füstérzékelő jelez, azt biztosan meghallod. Az ugyanis 85 decibellel sípol. Hangosabban, mint egy síró csecsemő (80 decibel)

 – írta a közösségi oldalán a katasztrófavédelem. 

A lakástüzek többségénél nem a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. A statisztikák szerint nemcsak haláleset nem következett be, hanem füstmérgezést sem szenvedett senki azokban a lakásokban, házakban, ahol volt füstérzékelő. 
Egy néhány ezer forintos füstérzékelő hangosan sípol, ha füstöt észlel, így a tüzet még annak kialakulásakor meg lehet fékezni, és nem okoz komolyabb károkat. A katasztrófavédelem elmondta, hogy jó lenne ha a lakások minden szobájában lenne ilyen készülék, de ha ez nem megoldható, egy beszerzésére és felszerelésére mindenképp szükség lenne. 

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2022/11/a-lakastuznel-a-fust-sokszor-veszelyesebb-lehet-mint-a-langok

Változás történt a kecskeméti szelektív hulladékgyűjtésben. November 1-től ugyanis a belvárosi és széchenyivárosi társasházakból heti rendszerességgel szállítja el a csomagolási hulladékot a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. A sűrítés egyelőre kísérleti jellegű.

Sűríti a csomagolási hulladék elszállítását a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (DTkH) a kecskeméti társasházak szelektív hulladékgyűjtési rendszerében. November 1-től kezdődően, a Belvárosban és a Széchenyivárosban kísérleti jelleggel, heti gyakoriságra növelik a szelektívhulladék elszállítását.

-A társasházak azzal, hogy hetente szállítják el a szelektív hulladékokat kisebb edényzetre tudtak áttérni, amiket sokkal könnyebb elrejteni a társasház ilyen-olyan tárolóiban. Így nem kell 1100-as, 770-es nagyobb edényeket cipelnünk- nyilatkozta a Kecskeméti Médiacentrumnak Léber György, közös képviselő.

A két városrészben egyelőre 3 hónapos időintervallumra vonatkozóan méri fel a szolgáltató a gyakoribb begyűjtés szükségességét, illetve a fogyasztói szokásokat és a gyűjtéshez szükséges edénymennyiségeket a tapasztalatok alapján. Az biztos, hogy a sűrített begyűjtésnek örülnek a lakóközösségek.

-Hát a szelektív hulladékban vannak például tejes zacskók is, amelyek kimosás után is kellemetlen szagot árasztanak a lépcsőházban. A heti ürítéssel és szállítással ez a probléma is megoldódik- nyilatkozta Léber György.

A DTkH Nonprofit Kft. által kiadott szelektív szállítási naptár szerinti gyűjtés változatlanul megmarad. Ehhez plusz szállításként, páros héten, a Széchenyivárosban keddenként, míg a Belvárosban szerdánként viszik el a társasházaktól a szelektív csomagolási hulladékot a következő 3 hónapban.

Forrás: https://kecskemetilapok.hu/hirek/gyakrabban-szallitjak-el-a-tarsashazi-szelektiv-hulladekot

Már a rendőrséget is kihívták a nagy zaj miatt, de a hatóságok széttárják a kezüket.

Már nem tudjuk, kihez forduljunk– mondta lapunknak olvasónk, aki egy tízemeletes társasházban lakik Szombathelyen.

A felettük lévő lakást bérbe adta a tulajdonosa, olvasónk azt mondta:

vendégmunkások laknak benne,most éppen Fülöp-szigetiek . A lakás egy plusz két félszobás, de a normális élethez képest nagyon sokan laknak benne .

Éjjel-nappal nagy a nyüzsgés

A vendégmunkások több műszakban dolgoznak,

állandó a nyüzsgés és a zaj a lakásban.Olvasónk szerint nem tartják be a társasház házirendjét, éjjel-nappal hangoskodnak, nem foglalkoznak azzal, hogy a szomszédok pihenni szeretnének.

A lakók már indítani akartak egy birtokvédelmi eljárást , de azt elutasították, mert nem a tulajdonos okozza a zajt. Már a rendőröket is kihívták , akik ki is jöttek, felszólították a bérlőket, hogy legyenek csendesebben, és elmentek. A többi lakó kérdésére a rendőrök annyit mondtak, hogy ebben az ügyben nem indíthatnak eljárást.

Olvasónk nem tudja, kihez fordulhatnak, a bérlők rendszeresen cserélődnek , úgy tudják, hogy a tulajdonos két évre kötött szerződést a bérlőkkel.

Fel is lehet jelenteni a hangoskodókat

Megkérdeztük Szombathely jegyzőjét, hogy az önkormányzat mit tehet az ilyen helyzetekben. Károlyi Ákos azt írta,

az önkormányzatnak nincs beleszólási jogaa magánkézben lévő társasházak lakóinak magatartási problémáiba.

De felhívta a figyelmet, hogy birtokvédelmi eljárást lehet indítani a bíróságnál. A lakás tulajdonosa a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot visszaállítását vagy a zavarás megszüntetését. Hozzátette, a jegyző a tényleges tulajdoni helyzet alapján tud eljárni.

Mint írja, olvasónk esetében szó lehet a lakók pihenéshez való jogának megsértéséről , ez viszont bírósági hatáskör. A jegyző hozzátette, nehéz általános tájékoztatást adni, ugyanis minden esetet egyedileg kell megvizsgálni, és figyelembe kell venni minden körülményt.

Megjegyezte, a nagy zaj, a hangoskodás lehet szabálysértés is , a csendháborítás miatt a rendőrségnél lehet feljelentést tenni.

Károlyi Ákos hozzátette azt is, hogy a munkásszállók hatósági ellenőrzése nem a jegyző hatásköre.

Nem mindegy, hogyan zavarják a többi lakót

Dr. Gyurácz András ügyvéd tájékoztatása szerint, a birtokvédelmi eljárást az illetékes jegyzőnél avagy a bíróságon lehet kezdeményezni, amelyek közül a jegyző eljárása a gyorsabb.

A birtokvédelmi ügyben azt kell igazolni, hogy a szomszédok a birtoklásban jogalap nélkül háborítanak, szükségtelenül zavarnak, azzal, pl. hogy megszegik az együttélési szabályokat.

A bérlők által okozott kellemetlenségeknél meg lehet próbálni, hogy azért indítanak birtokvédelmi eljárást, mert a tulajdonos olyan bérlőknek adja ki a lakását, akik aztán viselkedésükkel zavarják a lakóközösséget és ez ellen a tulajdonos nem tesz .

Megkérdeztük, hogy segíthet-e a rendőrség. Dr. Gyurácz azt mondta, a rendőrség szabálysértés, bűncselekmény esetén jár el , így amíg ezek a cselekmények ezt a határt nem lépik át, érdemben nem tudnak megoldást nyújtani.

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/vendegmunkasok_berlok_lakas_zaj_birtokvedelem_lakok

A Debreceni Járási Ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat azzal a nővel szemben, aki visszaélt a rábízott pénzekkel.

A vád szerint a vádlott 2016 év és 2020 szeptembere között egy cég alkalmazottjaként Hajdúnánás területén különböző társasházak közös képviseletét látta el. Feladata volt többek között a társasházak ügyeinek intézése és a közüzemi számlák rendezése, így a társasházak bankszámlái felett is rendelkezési joggal bírt – olvasható a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség közleményében. 

A nő úgy tett szert rendszeres haszonra, hogy 2016 októbere és 2020 szeptembere között nyolc általa képviselt társasháznak a közös költségek kezelésére létrehozott bankszámlájáról különböző pénzösszegeket utalt át a nevén lévő bankszámláira és azokat saját céljaira fordította.

Az elkövető ezzel a módszerrel a sértetteknek több mint 21 millió forint kárt okozott.

A Balmazújvárosi Rendőrkapitányság által lefolytatott nyomozás során a kárt a vádlott kisebb részben önként megtérítette, közel kétmillió forintot visszautalta az egyik társasház bankszámlájára.

A Debreceni Járási Ügyészség a vádlottal szemben jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és a sikkasztás enyhébben minősülő esetei miatt emelt vádat a Hajdúböszörményi Járásbíróságon. Vádiratában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását és a közös képviselői tevékenységtől eltiltását indítványozta, továbbá indítványt tett arra, hogy a járásbíróság a meg nem térült kár erejéig rendeljen el vele szemben vagyonelkobzást. 

Forrás: https://www.haon.hu/helyi-kek-hirek/2022/11/rosszul-ertelmezhette-a-kozos-szot-sajat-celjaira-forditotta-a-tarsashazak-penzet-a-kozos-kepviselo