Sokat nyerhet a lakásfelújítással egy tulajdonos, különösen a manapság nagyon aktuális energetikai korszerűsítéssel, hiszen a beruházás révén a rezsiköltségek érdemben csökkenhetnek, ráadásul az ingatlan értéke is jelentősen növekedhet. A felújítás akkor is megéri, ha az ilyen beruházások ma többmilliós kiadást jelentenek. A finanszírozásban kézenfekvő megoldás a meglévő ingatlanra felvett szabad felhasználású jelzáloghitel, amely kevéssé közismert konstrukció, pedig lényegesen kedvezőbb, mint az elterjedt személyi kölcsön.

Sosem volt aktuálisabb kérdés egy-egy ingatlan energetikai állapota, mint manapság, hiszen egy korszerű és egy elhanyagolt állapotú ingatlan rezsiköltsége között óriási különbségek lehetnek.

Sajnos a magyar ingatlanállomány nemzetközi összevetésben is nagyon korszerűtlennek számít, ezért napjainkban sokakban felmerül a felújítás igénye.

Az első és legfontosabb, amin a felújítók az ingatlan korszerűsítésével nyerhetnek, az a folyamatos költség, vagyis a rendszeres rezsikiadás csökkenése. A másik fontos eredmény, hogy az ingatlan értéknövekedése is számottevő egy felújítás után.

Ehhez hozzáadódik még az is, hogy mind banki, mind pedig ingatlanszakmai körökben általános az a várakozás, hogy a korszerűtlenebb és a korszerűbb ingatlanok ára között nyílni fog az olló. Vagyis a felújított, energetikai szempontból jobb állapotú lakások lényegesen többet érnek majd a piacon, mint azok az ingatlanok, ahol erre nem fordítottak kellő figyelmet. Tehát egy jól megtervezett felújítással a vagyonunk értékét tarthatjuk, vagy akár növelhetjük is.

Amire lehetőségünk van

A felújítások során persze alapvető különbség van az egyedi ingatlanok és a társasházi lakások között. Utóbbi esetében a társasházi törvény szabályozza, hogy ki, mit tud felújítani; ilyen ingatlanok esetében a közvetlenül a tulajdonos érdekkörébe tartozó pontokon lehet változtatni, mint például a nyílászárók cseréje, illetve a gépészeti rendszer korszerűsítése, amennyiben egyedi gépészettel rendelkezik a lakás. Természetesen, ha a társasház összefog, akkor a külső határoló falak utólagos szigetelése is nagyon sokat segít a rezsiszámla csökkentésében, és az ingatlan értékének megőrzésében, esetleg növelésében. Egy jó lakóközösség közös akarattal tehát sokat tehet az egyedi ingatlanok értéknövekedéséért is. Családi ház esetében beszélhetünk a külső határoló falak szigeteléséről, nyílászárók cseréjéről, illetve gépészeti korszerűsítésről is. Ezek nagyobb, látványos beruházások, amelyekkel jelentős, 25-30 százalékos csökkenést is el lehet érni a rezsiben – és komoly értéknövekedést az ingatlan árában.

Általánosságban elmondható, hogy minél „nagyobbat ugrunk”, vagyis minél alacsonyabb fejlettségi szintről lépünk magasabbra, annál nagyobb lehet a spórolás és az értéknövekedés is.

Természetesen vannak kisebb lépések is, amelyeket megtehetünk egy-egy korszerűsítés során: a háztartási gépek állapota kifejezetten releváns. Például az alacsonyabb fogyasztásúra cserélt hűtő, mosógép, vagy a fénytechnika korszerűsítése, az izzók LED-világításra történő lecserélése lényegesen kisebb volumenű fejlesztések, de el lehet kezdeni ezekkel a lépésekkel is, vagy lehetnek a komplett felújítás részei.

Többmilliós kiadás

Ha azonban nem elégszünk meg az izzók és a háztartási gépek cseréjével, hanem valóban érdemi felújításra vágyunk, számolnunk kell azzal, hogy mindenképp többmilliós tétel lesz a beruházás végösszege.

Egy tipikusnak mondható családi ház, egy több mint 90 négyzetméteres Kádár-kocka szigetelése anyaggal, munkadíjjal együtt hozzávetőleg 2,5-3 millió forint, egy kazán cseréje kéménybéleléssel pedig nagyjából egymillió forint körül van. A nyílászárók cseréje szintén milliós nagyságrendű, vagyis egy teljes felújítás igényektől és adottságoktól függően 5-10 millió forint, esetenként 10 millió felett is alakulhat.

Egy kevéssé ismert lehetőség

Az ingatlanfelújítás mellett tehát nagyon is racionális érvek szólnak, ám annak fedezete sokszor nincs meg készpénzben a korszerűsítésen gondolkodó tulajdonosoknál. A legtöbb esetben ilyenkor a személyi kölcsön, családi összefogás merül fel sokakban, ám Kelemen Tamás, a Magyar Bankholding lakossági termékfejlesztési igazgatója szerint kézenfekvő megoldás lehet erre a szabad felhasználású jelzáloghitel.

Ilyen hitelt fel lehet venni arra az ingatlanra, amelyikben lakunk, vagy ha van másik, fedezetként szolgáló ingatlan, akkor arra. A konstrukció lényege, hogy a hitelösszeget a hitelfelvevő kapja meg, szabadon felhasználhatja bármire, így felújításra is, és az ingatlanon, amelynek a terhére felvesszük, egy jelzálog-bejegyzés történik. Ez nagyon hasonló a lakásvásárlásnál megismert jelzálog-bejegyzéshez.

Vannak a piacon államilag kamattámogatott és piaci feltételekkel felvehető hitelek egyaránt. Elérhető a piacon 10 éves kamatperiódussal az ECO hitel, ami 24 millió forintnál kisebb költségvetésű munkákhoz bőven elég, és a normál, standard szabad felhasználású hitelekhez képest minden esetben lehet kalkulálni valamiféle kedvezménnyel vagy pénzvisszatérítéssel. „Ez azért nagyon fontos, mert egy jelzálog alapú finanszírozásnál vannak kezdeti költségek, közjegyzői díj, földhivatali díj és egyéb tételek. Ezekkel számolni kell, amikor belevágunk egy ilyen konstrukcióba.”

Alapkamat alatti terhek

A kamat szintje a konstrukciótól függ, ám összességében elmondható, hogy nem feltétlenül drágább egy szabad felhasználású hitel, mint a szokványos lakáshitelek. Ideális esetben már akár 8-9 százalék közötti kamatteher mellett elérhetőek, amelyek a mostani kamatkörnyezetben nem számítanak magasnak; a jegybanki irányadó kamatnál pedig lényegesen alacsonyabb szintekről van szó. Ennek fő oka, hogy a bankok hosszú távon csökkenő kamatpályára számítanak, ez az úgynevezett inverz hozamgörbe, vagyis a kamatláb alakulását a futamidő függvényében megjelenítő ábra  hosszú oldalán alacsonyabbak a kamatok, mint a rövid oldalon.

Összességében tehát a piaci várakozás az, hogy hosszú távon a kamatok lényegesen alacsonyabbak lesznek. Emellett a relatíve alacsony kamatok hátterében az is áll, hogy nagyon erős a verseny a jelzálogpiacon.

Ilyen esetekben érdekes döntés, hogy mennyire mozduljon el egy hitelfelvevő a fix kamatok irányába. Kelemen Tamás szerint egy minimum 10 éves kamatperiódus mindenképpen javallott egy hitelnél. „Jelenleg az az érdekes helyzet állt elő, hogy a futamidő végéig fix és a 10 éves kamatperiódusú hitel kamatában nincs számottevő különbség a piacon.”

Néhány példa a konstrukcióra

Egy átlagos nettó jövedelemmel (nettó 400.000 Ft munkabér) rendelkező és egy prémium szegmensbe tartozó ügyfél (nettó 700.000 Ft munkabér) egy kisebb és egy nagyobb volumenű beruházás esetén 10 éves kamatperiódus választásával, jelenleg a következő kondíciók mellett tud piaci feltételű lakáshitelt felvenni a Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB Bank-nál.

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó jelenlegi szabályozás alapján 500.000 Ft alatt 50%-ig, 500.000 Ft-tól 60%-ig terhelhető hitel törlesztéssel a jövedelem legalább 10 éves kamatperiódusú hitel igénybevétele esetén. 

Ebből adódóan a példa esetben az átlagos jövedelemmel rendelkező ügyfél legfeljebb 200.000 Ft havi törlesztőrészlet megfizetését vállalhatja, míg a prémium ügyfél ennek több, mint a duplájáig, max. 420.000 Ft havi részletösszegig is eladósodhat.

Ennek függvényében egy átlagos jövedelemmel rendelkező ügyfél a futamidő hosszabbításával tud magasabb, pl. 25.000.000 Ft piaci feltételű lakáshitelt felvenni, míg a prémium ügyfélnél nincs szükség a futamidő növelésére:

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/hitel/20221219/sosem-erte-meg-jobban-az-energetikai-korszerusites-de-mibol-fizessuk-1132065

Problémák lehetnek több jászberényi társasház kezelésében, erről beszélnek most Jászberényben, ez tartja most lázban a városlakókat, különös tekintettel az időközi választásra. Az esetek közös pontja ugyanis, hogy a társasházaknál egy a közös képviselő, mégpedig egy nő, akiről a városban úgy tartják, hogy aktív szerepet tölt be az ellenzék lejáratásában élettársával együtt. Kettejük egy közösségi oldalt is futtatnak, amiben nem kímélik politikai ellenfeleiket.

Egy újkeletű közösségi felületen a napokban meg is jelent egy konkrétum, miszerint rendőrségi feljelentés történt a közös képviselő, G.-K. A. ellen csalás, sikkasztás bűntettében és élettársa, V. L. ellen, hivatalos adatokkal való visszaélés bűntettében.
Az oldal hozzátette, a napokban több, állítólag megkárosított társasházból is ezt az információt kapták.

Az oldal megjegyezte, hogy állítólag a közös képviselő igen szabadon bánt több társasház rábízott pénzével. Ráadásul a társasházak bizalmas adatait kikotyogta a korábban csalás és más bűncselekmények miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélt jegyesének, V. L.-nek.

Megjegyezték, hamarosan elindul a nyomozás és elkezdődnek a tanúkihallgatások.

Megkérdeztük a rendőrségen, hogy igaz-e ez az állítás?

A megyei rendőr-főkapitányság azt válaszolta érdeklődésünkre, hogy a kérdezett ügyben a Jászberényi  Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűntettének  megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség bővebb tájékoztatást nem ad.

Külön érdekessége az ügynek, hogy a minapi utolsó önkormányzati testületi ülésen szóba került két olyan társasház felújításának kérdése, ahol az említett G.-K. A. a közös képviselő. Ám a pályázatot elutasították,  mivel a közös képviselő állítólag nem csatolt be minden szükséges dokumentumot.

Ebből aztán vita kerekedett az ülést követően. V. L., aki egyébként mindig jelen van az önkormányzati üléseken, lévén az említett közösségi felületén beszámol a fejleményekről, információink szerint odalépett az aljegyzőhöz és kérdőre vonta a pályázatok ügyében. Majd a beszélgetés végén kijelentette, hogy idézzük:

“Én egy olyan ember vagyok, hogy aki az utamba áll, azt eltaposom. Ezt mindenki tudja rólam.”

V. L.-től egyébként vélhetően nem áll távol a fenyegetés, korábban például Budai Lóránt polgármester élettársát is megfenyegette a munkahelyén.

G.-K. A. azt közölte közösségi oldalán, hogy 2022.12.31-el befejezi közös képviselői munkáját. 2023.5.31-el pedig átadja feladatait szerződés szerint utódjának. Egyben közölte, hogy természetesen közéleti tevékenységét nem hagyja abba.

Forrás: https://szol24.hu/2022/12/16/tobb-jaszberenyi-tarsashaz-is-feljelentest-tett-kozos-kepviseloje-ellen/

Csütörtökön a katasztrófavédelem Bács-Kiskun megyei műveletirányítási központjába 3 tűzesettel és 3 műszaki mentéssel kapcsolatos tűzoltói beavatkozást igénylő állampolgári bejelentés érkezett.

Mint ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, egy égő gázpalack okozott tüzet egy hatvannégy négyzetméteres lakóházban, csütörtökön reggel Jánoshalmán, az Eötvös József utcában. A lángokat a jánoshalmai önkormányzati és a kiskunhalasi hivatásos tűzoltók három vízsugárral és kéziszerszámokkal oltották el. A tűzesetnél két ember megsérült, őket a mentők kórházba szállították. Az esettel kapcsolatosan tűzvizsgálati hatósági eljárás indult – foglalják össze a bacs.katasztrofavedelem.hu oldalon.

Csütörtökön délelőtt összehordott szemét égett Kecskeméten, a Halasi út mellett. A kecskeméti hivatásos tűzoltók a lángokat egy vízsugárral eloltották.

A Bács-Kiskun megyei tűzoltókat Miske térségébe is riasztották, hol két autó ütközött össze csütörtökön délelőtt az 5311-es úton. Egy ember megsérült, őt a mentők kórházba szállították. A kalocsai hivatásos tűzoltók áramtalanították a járműveket, majd átadták a helyszínt a rendőrségnek.

Jelzett a szén-monoxid-érzékelő egy társasház egyik lakásában csütörtök éjjel Kecskeméten, a Kurucz körúton. A kecskeméti hivatásos tűzoltók rekonstruálták az esetet, mérőműszerük kimutatta a mérgező gáz jelenlétét a levegőben, ezért értesítették a gázszolgáltató szakembereit. A lakók lélekjelenlétének és az érzékelő meglétének köszönhetően nem történt tragédia, a lakók nem szenvedtek mérgezést.

Csütörtökön egy esetben kérték a tűzoltók segítségét lakásba történő behatoláshoz.

Forrás: https://www.baon.hu/helyi-kek-hirek/2022/12/jelzett-a-szen-monoxid-erzekelo-egy-tarsashaz-egyik-lakasaban-kecskemeten

Azt észrevették, hogy télen már évek óta nincs sókiütés a cipőnkön? Ki a felelős, ha a társasház előtt a csúszós járdán elesik valaki? A Kulcsrakész adásából az is kiderült, hogy mi köze ennek a két témának egymáshoz.

Kárpáti Iván műsorvezető ismét Kaplonyi Györggyel, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSzSz) elnökével karöltve várta hallgatóink társasházukat érintő kérdéseit. 

Eheti adásunkból sok egyéb mellett azt is megtudhattuk, hogy mi a különbség a lakásszövetkezet és a társasház, illetve egy régóta működő ház vagy egy újonnan épült lakókomplexum ügyintézésében és melyik társasházi ügytípushoz mekkora szavazati arány szükséges. 

Jövő héten kedden keressenek minket, ha kíváncsiak, hogy „mennyit ér a lakásuk”, szakértőink válaszolnak.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.

Forrás: https://www.klubradio.hu/adasok/tarsashazban-is-otthon-vagyunk-131355

A tervek elkészültek, az építési engedély megvan, ám a VIII. kerületi ingatlan egyelőre befektetőre vár. A Szeszgyár utcát egyébként, amely „Józsefváros utolsó rossz állapotú, macskaköves utcája a Baross és Visi Imre utcák között”, az önkormányzat a közeljövőben teljesen megújítaná, a Szeszgyár közzel együtt most már zajlik a tervezése.

Közel 1400 négyzetméter hasznos alapterületű lakóterületként árulják a Szeszgyár utca 10 alatti telket a VIII. kerületben, 850 millió forintos irányáron. Ahogy a hirdetés szövegében is írják, az üres telek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Semmelweis Egyetem szomszédságában, az Orczy-negyedben található, amely a főváros „kiemelten fontos rehabilitációs és városfejlesztési területe”. A telek szomszédságában egyébként az Orczy Iroda- és Lakóházak épületegyüttese, az Orczy Forum található, a 12-es szám alatti, meglehetősen leharcolt állapotú házban a Szeszgyár közösségi tér, közelében közösségi kert működik. 

Korábban (az ÉTDR szerint még 2018-ban, illetve 2021-es módosítással) készült terv az ingatlan fejlesztését illetően egy 55 lakásos lakóépületre, amelyre az építési engedélyt is kiadták, így a kivitelezés megkezdésének ez már biztosan nem lenne akadálya, ha gazdára találna a terület. A tervek alapján a ház pince- és földszint mellett egy hatemeletes utcai és hétemeletes udvari tömbből állna, két lépcsőházi maggal, személyfelvonóval. A pinceszinten teremgarázst, kerékpártárolót, záportározót alakítanának ki, a földszinten a két épülettömböt összekötő fedett közlekedő, tetőkert, két üzlet, két iroda és szintén kerékpártároló kaphat helyet. Az ingatlanon lévő korábbi lakóépület bontását idén tavasszal engedélyezték. 

A VIII. kerületi néhai szeszgyár 1874-ben nyílt meg, ekkor nevezték el a gyár területével szomszédos utcát Szeszgyár utcának. Az eredeti szabályozás szerint ez a Kőris utcáig tartott volna, de a gyár egészen az 1990-es évekig működött, útját állva az utolsó szakasz megnyitásának. A rendszerváltással megszűnt a szeszgyár, épületeinek nagy részét lebontották, kivéve az Orczy út felé eső telken lévő raktárépületet.

A környékben most nem csak az ingatlanfejlesztők látnak potenciált: az önkormányzatnak nem titkolt szándéka, hogy rendbe tegye a területet, megbízásukból a Rév8 bonyolítja le a Szeszgyár utca és Szeszgyár köz megújítását célzó programot. Jelenleg folyamatban van a tervezés, amit idén tavasszal közösségi tervezési események előzték meg, a kivitelezés céldátumát 2023-ra tűzték ki. 

Ahogy a kerület honlapján írják, a Szeszgyár utca

Józsefváros utolsó rossz állapotú, macskaköves utcája a Baross és Visi Imre utcák között. 

A projekt első lépéseként 2022 elején megnyitották a Szeszgyár közt a gyalogosforgalomnak, megszüntetve egy évtizedek óta meglévő zárványt. A beruházás keretében az új kialakítás két elemre tagolódik: a Szeszgyár utca két létező szakasza forgalomcsillapított, zöld lakóutcaként újul meg, míg a Visi Imre és Kőris utca közötti új közterületen egy sétáló, leülő, aktív sétány jön létre. A Szeszgyár köz konkrét fejlesztési tartalmát közösségi tervezés keretében határozták meg.

„Az önkormányzat célja egy kellemes, gyalogosbarát, zöld, élő utca kialakítása, ennek részeként a Szeszgyár köz zöld sétánnyá alakítása. Utóbbi az aktivitás terévé válik szabadidőparki funkciókkal, lehetővé teszi az aktív testmozgást és kellemes, rekreációs célú kültéri időtöltést végezni, miközben a területen megjelenik egy ökológiailag sokszínű, változatos növénytelepítés. A térnek ugyanúgy működnie kell a később várható új épületek között is”, írták a projektről.

A Rév8 a részvételi tervezést a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének kutatóműhelyével, az Urban Future Laboratory műhellyel közösen tervezte meg, a folyamatról és a tervezési alkalmakon begyűjtött javaslatokról itt lehet többet megtudni. 

Forrás: https://epiteszforum.hu/akar-55-lakasos-tarsashaz-is-epulhet-az-egykori-szeszgyar-kornyeken

Ajtóüveg bánta.

A Debreceni Járási Ügyészség garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt emelt vádat az ellen a derecskei férfi ellen, aki ittasan dühében puszta kézzel beütötte egy társasház ajtajának üvegét, számolt be közleményben a megyei főügyészség.

A vád szerint idén június 18-án délután Debrecenben, az egyik lakótelepi társasház bejárata közelében a padon tartózkodott egy több fős baráti társaság, akik szeszes italt fogyasztottak és beszélgettek. Ezzel egy időben a mellettük lévő lépcsőház bejárata előtt ült egyedül a vádlott, aki szintén szeszes italt fogyasztott.

Aznap 22 óra körül a vádlott ittassága miatt kiabálni kezdett a közelben lévő társasággal, és durván megfenyegette őket, akik nem sokkal ezt követően felálltak, és elindultak a társasház bejárata felé.

Ezt észlelve az elkövető utánuk szaladt, hátulról meg akarta ütni az egyik férfit, majd megfogta a rajta lévő pólót, azonban a férfinak és a vele együtt lévőknek sikerült bemenniük a lépcsőházba, és ezt követően belülről bezárták az ajtót.

A közlemény szerint

a feldühödött vádlott be akart jutni a lépcsőházba, ököllel verte az üvegtáblát, ami miatt az betört, miközben hangosan tovább fenyegetőzött.

A vádlott kihívóan közösségellenes és erőszakos magatartásával, amely alkalmas volt arra, hogy az azt észlelő és a társasházban lakó személyekben megbotránkozást és riadalmat keltsen, a társasház sértettnek több mint 60 ezer forint kárt okozott, amely nem térült meg – mutat rá az ügyészség.

Az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság nyomozott.

A Debreceni Járási Ügyészség a bűncselekmények elkövetését beismerő vádlott ellen garázdaság vétsége és kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt emelt vádat a Debreceni Járásbíróságon. A járási ügyészség a büntetővégzés meghozatalára irányuló vádiratában indítványt tett arra, hogy a járásbíróság tárgyalás lefolytatása nélkül, az iratok tartalma alapján a vádlottal szemben felfüggesztett fogházbüntetést szabjon ki.

Forrás: https://www.haon.hu/helyi-kek-hirek/2022/12/instant-duhroham-egy-debreceni-tarsashaz-elott

10-en meghaltak péntek hajnalban, amikor a francia városban, Lyonban egy 7 emeletes lakóépületben óriási tűz ütött ki. Az áldozatok között 5 gyermek is van.

A szemtanúk szerint a ház lakói az ablakokon ugrottak ki, hogy meneküljenek a pusztító lángok elől. A hatóság szerint a tűz kicsivel hajnali 3 óra után csapott fel a társasház földszinti emeletén, ami rövid időn belül már a 3. emeletre is átterjedt. A lángokban álló épület oltásához majdnem 170 tűzoltót navigáltak ki.

A súlyos tragédiában további 14 ember sérült meg, 4-en súlyos állapotban vannak. Az, hogy mi okozta a lángok keletkezését, még tisztázatlan.

A francia belügyminiszter, Gérald Darmanin drámai balesetnek nevezte a történteket, majd hozzátette, hogy nyomozást indítanak a halálos tűzeset kivizsgálására.

„Nem tudjuk, hogy mi okozta a tüzet. Többféle forgatókönyv is létezik, és vizsgálatot indítunk az ügyben” – mondta Darmanin, aki a francia miniszterelnökkel, Emmanuel Macronnal is felvette a kapcsolatot a tragédia kapcsán.

(The Sun)

Forrás: https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/franciaorszag-lyon-halalos-kimenetelu-haztuz/jd8hzsr

Régi „találmány”, de az energiaválság megsokszorozta az eseteket, amikor társasházi lakók lejjebb tekerik saját fűtésüket, abban bízva, hogy a fázós szomszédok emiatt magasabbra emelt hőfokából hozzájuk is átszállingózik valami.

A „szabályos-e, ha a szomszéd az én fűtésemre vár?” témájú számtalan netes fórum gyökerei évekkel ezelőtti példákkal is szolgálnak, ám olvasóink jelzései szerint az utóbbi hónapok súlyosbodó gazdasági helyzete mintha megsokszorozta volna a társasházakban ily módon is takarékoskodók számát. És ahogyan ez lenni szokott, a vélemények skálája a két végletig nyúlik, de látható fölényben azok javára, akik szerint mindenkinek szíve joga, hogy saját lakását milyen hőfokon tartja. Akár azon az áron is, hogy hűvös falai a szomszédokat kényszerítik erősebb fűtésre, így magasabb gáz- vagy villanyszámlákra. 

Megkeresésünkre Hauck Csaba pécsi társasházkezelő, közös képviselő megerősíti, hogy maga is tud ilyen esetekről, bár saját házaiban ez még nem okozott problémát. Ha valaki tartósan nem fűti a sajátját, azzal biztosan befolyásolja a szomszéd lakások hőfokát is. Ám mindezt teljesen jogszerűen, teszi hozzá, hiszen a lakások elvárt hőmérsékletére semmiféle szabályozás vagy előírás nem vonatkozik. 

Ahogy a szakember tovább árnyalja a képet, nem mindegy ráadásul, hogy a házban hol lakunk – hiszen a földszinti, a legfelső emeleti és a több külső fallal bírókat több közvetlen hideg éri, így eleve nagyobb fűtésszámlára számíthatnak – érdekesség, hogy e különbségeket az ingatlanpiac is kezdi beárazni az adásvételeknél. 

Már ha egyedi, például gázfűtésű házban élnek, a távfűtéses panelekre ugyanis már figyelt a jogalkotó, így épp az imént említett lakások többféle kompenzációban is részesülnek. Sőt, ugyanezen igazságossági szempont alapján itt hiába tekerjük le nullára a radiátorszelepet, a számlán mégsem szerepelhet nulla forint: a ház teljes hőmennyiségdíjának csaknem a felét nem a tényleges fogyasztás, hanem a lakások légköbmétere arányában számolják. 

Hogyan takarékoskodjunk a hővel?

Nemcsak a szomszédra számíthatunk, ha spórolni akarunk a fűtésszámlán. Íme, pár tipp az energiatakarékosabb fűtésre! 
Figyeljünk a radiátorok légtelenítésére, szabadon tartására bútoroktól, függönyöktől! Szereljünk fel intelligens termosztátokat, amelyeket okostelefonnal is vezérelhetünk az ideális hőfok vagy fűtési időszak beállítására. Fontos a napi többszöri rövid szellőztetés – de erre az időre lezárt radiátor mellett; illetve a megfelelő (40–60%-os) páratartalom, utóbbit a mosott ruhák szobában szárításával is szabályozhatjuk. Ne feledkezzünk meg a nyílászárók alapos szigeteléséről – a legtöbb meleg a huzattal tud kiszökni a lakásból. 

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2022/12/egyre-tobb-tarsashazban-varnak-a-szomszed-melegere

A kőbányai rendőrök rongálás miatt indítottak nyomozást ismeretlen tettesek ellen. A rendelkezésre álló adatok szerint két fiatal férfi november 3-án 16 óra körül egy kőbányai társasház kerítését zöld festékkel lefújta. Az elkövetőkről felvétel készült, írja a police.hu.

A rendőrség kéri, hogy aki a felvételen látható személyeket felismeri, személyazonosságukkal, tartózkodási helyeikkel vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető, 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es, díjmentes segélyhívó számon.​

Forrás: https://10.kerulet.ittlakunk.hu/bunesetek/221118/video-ket-fiatal-lefujta-egy-kobanyai-tarsashaz-keriteset-keresik-oket-rendorok

Gyerekgyilkossági kísérlettől rablótámadásig sok mindent látott a magyar organikus építészet legfontosabb előfutárának tartott Medgyaszay István inspirálta Retek utca 24., amely rövidesen újra olyan arcát mutatja majd a város felé, ahogyan évtizedek óta senki sem látta.

Az elmúlt években szinte egymást érő átépítések, bontások és új beépítések miatt – ezekről Ismeretlen Budapest, illetve Ismeretlen Magyarország címen futó sorozatunkban rendszeresen beszámolunk – gyorsan átalakuló településképeken végigpillantva sokszor láthatunk felújításra váró, értékes társasházakat, ahol a lakók nem tudják előteremteni az ehhez szükséges költségeket.

Mindig jó tehát látni, ha egy lakóközösség az összes akadály leküzdése után belekezdhet a nagy munkába: ez történik a budai Retek utcában is, ahol a szeptember végén ideiglenes kerületi védelmet kapott, jövőre remélhetőleg állandó védelem alá kerülő 24. számú ház

homlokzata rövidesen visszanyerheti a régi fényét, tetőszerkezetének felújítása pedig már meg is kezdődött.

Az Eltűnő Budapest Facebook-csoportban közzétett fotó szerint a főpárkány felállványozásával indult kivitelezés október 19-én kezdődött. Kérdéseinkre a II. Kerületi Önkormányzattól azt válaszolták, hogy a cél az építéskori állapotra való visszaaállítás, így az eresz, illetve a nyílászárók esetén is az eredeti megoldásokat kell majd alkalmazni.

A védőhálók, illetve az állványzat leszerelése után a kivitelezőnek a munkák elkészülését a kerületnél is be kell majd jelentenie, így kiderül, hogy minden a kívánt minőségben, illetve módon történt-e.

De mi adja a kopott, második emeletén futónövénnyel benőtt homlokzatú ház értékét? – merülhet fel a kérdés, aminek megválaszolásához Budapest világvárossá válásának időszakáig kell visszaugrani az időben.

Gyors fejlődés

A környék gyors fejlődését a Margit híd 1876-os megnyitása hozta magával: a római kor óta fontos útvonalnak számító Margit körút mentén sorra nőttek ki a házak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa pedig kilenc évvel később már arról álmodott, hogy a körút a Széna térnél kicsit megtörve, a Christen-féle téglavető területén tervezett csomópont (a mai Széll Kálmán tér) érintésével a Csaba utca felé haladna tovább.

Ez csak tovább növelte a környék vonzerejét, így az építészként és építőmesterként is működő Schumy István 1889-ben földszintes, alápincézett házat építtetett a telekre, aminek öt szobájához nemcsak a korban nem épp mindennapos saját fürdőszoba, de veranda, illetve borpince is tartozott.

A két tulajdonosváltás után, röviddel 1903 karácsonya előtt Lustig Ignác minisztériumi tisztviselő és felesége tulajdonába került háznak nem volt igazán híres lakója, sőt, a környék képéből sem lógott ki – egészen addig, míg a hímzőgyáros és a fehérneműtisztító a pincében lévő üzletei felett 1910-1911-ben két új emelet jelent meg.

A Marton Ákos és Szalka Jakab vezette Marton és Szalka-cég munkájaként megvalósult bővítés mindössze fél év alatt vált valósággá: a tervlapokat a főváros magánépítési bizottsága 1910. szeptember 26-án ajánlotta jóváhagyásra, a következő év áprilisában pedig a család már újsághirdetéseken keresztül keresett bérlőket

a két szint négy modern, erkéllyel csábító kétszobás lakásába, illetve a lépcsőházból elérhető egyszobás garzonokba.

A bűnügyi rovatok állandó vendége

A ház a következő három évtizedben több meglepő történetnek is színhelyévé vált: alig fél évvel az első lakók beköltözése után egy huszonnégy éves cselédlány, Schulz Mária marólúgot tett gazdája, Oppenstein Vilmos könyvelő kislányának reggeli tejébe, mivel a férfi korábban valamiért leszidta.

A tragédiát az anyában ébredt gyanúnak köszönhetően, az utolsó pillanatban sikerült elkerülni: a nő furcsának találta ugyanis a tej színét, így megkósolta azt. A ma leginkább duguláselhárításra használt vegyszer nyilvánvalóan azonnal megcsípte a nyelvét, rövidesen pedig a gyilkossági kísérlet okára is fény derült.

A húszas évek derekán a párizsi Les Parfums de Luxe Verly kelet-európai márkaképviseletének is otthont adó ház legközelebb 1927-ben, egy Krausz Gábor nevű bőröndössegéd miatt került a lapok bűnügyi rovatába, hiszen a legalább tizennyolc épületből nagy értékű holmival távozó férfi többek közt oda is bejutott, majd egy szerencsés véletlennek köszönhetően jutott a törvény kezére: egy Margit körúti divatüzletben akart kalapot vásárolni, különleges nyakkendőjét a kereskedő azonban túlzottan ismerősnek tartotta.

A harmadik eset 1938-ban történt: egy hosszú munkanap után hazatérő hivatalnok, dr. Röchel Waldemár saját nyitott ajtaján belépve az előszobában két betörővel találkozott – egyikük egy riasztópisztollyal lőtt rá, másikuk pedig egy keményebb tárggyal (a Pesti Napló szerint egyenesen boxerrel) vágta fejbe, majd elmenekültek.

Különleges érték

A kora legmodernebbjének tartott, Székely-rendszerű vasbeton födémszerkezettel születő ház padlásán mosókonyha, mángorló, illetve a lakáshoz tartozó különálló szárítóhelyiségek is helyet kaptak, távolról sem ezek jelentették azonban a továbbra is régi kapujával az utca felé néző ház igazi különlegességét.

A valódi meglepetést ugyanis a homlokzaton találjuk: a földszinti ablakok fából készült, magyaros stílusú faragott keretei, az erkélyformálás módja, valamint a bejárat felett, az erkélypárokon, és a főpárkány alatt egyaránt látható

háromszirmú, barna kerámiamotívumok

közeli kapcsolatot mutatnak a magyar organikus építészet előfutáraként tisztelt, Erdély, illetve a Távol-Kelet építészetéből egyaránt merítő Medgyaszay István (1877-1959) nem sokkal korábban elkészült Orlay utcai épületével.

A kísérteties hasonlóság nem véletlen, hiszen a Medgyaszay-épület tervein jól látszik: az építési munkákat a Márton és Szalka-féle cég végezte el, így a kerámiákat, illetve a manírok egy részét egyszerűen csak átmentették a jóval kisebb lélegzetvételű projektbe, ahol nyilvánvalóan építészként is közreműködtek.

Ez persze semmit sem von le a Retek utcai ház értékéből, ami a Régi-Új Magyar Építőművészet című lapban (2017/4.) közös tanulmányt jegyző Herczeg Renáta és Prakfalvi Endre szerint a műemléki védettséget is megérdemelné, hiszen az

a magyar szecesszió másodvonalának egyik remek példája, […] ami remekül ötvözi és hangolja össze a XIX. századi historizáló elemeket a szecesszió formavilágával.

A függőfolyosójával, illetve annak mellvédjével a századfordulót idéző ház értékeit az elmúlt száz év nem tüntette el, így annak részletei 1911 óta alig változtak. Alakulhatott volna persze ez másként is – derül ki az Ország-Világ című magazinból, aminek olvasói 1969-ben előbb tizenegy lakó közösen írt, dühös levelével, majd a Házkezelőség válaszával találkozhattak.

Marton és Szalka

Az 1869-ben, Marton Árminként született Marton Ákos 1894-ben lett a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja, később pedig a Magyar Iparművészeti Társulat (1897) is a tagjai közé fogadta.

Az egy ideig a MÁV magasépítési osztályán, a számos vasúti épületet jegyző Pfaff Ferenc vezetése alatt dolgozó mérnök építészi tehetségét az elektromos eszközök felett álló táncosnőket mutató terézvárosi Eötvös utca 38. (1904-1905) mellett Szécsényi Baghy Gyula kengyeli kastélya (1905-1906, mára eltűnt), a kaposvári Igazságügyi Palota (Károlyi Emillel és Riemer Márkussal, 1905-1906) a Bajza utca 68. (1906), valamint a Fővám térre néző Molnár utca 53. (1913-1916) bizonyítja, élete jó részét azonban kivitelezőként működött.

Szalka Jakabbal közös vállalkozása társasházak és középületek egész sorát építette fel, köztük az Állami Számvevőszék számára épült, ma a Külügyminisztérium által használt Bem rakparti óriást (1913-1914). Közös vállalatuk az 1943 januárjában kiadott telefonkönyv szerint még működött, nevük ezután azonban nem tűnt fel többé a sajtóban.

Szalka néhány évvel Marton előtt váltott az építészeti tervezésről az építőmesteri karrierre: a társával egyidőben, 1894-ben a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagjává vált Szalkát, illetve a vele közös árajánlatot jegyző Koch Károlyt az igazságügyminiszter 1905-ben bízta meg a fiumei igazságügyi palota felépítésével, aminek a következő két évben eleget is tettek. A hat vasutas életét követelő fiumei vonatkatasztrófát – egy utasokkal teli gyorsvonat frontálisan ütközött ekkor tehervonattal – is túlélő építész önálló terveiről a kor lapjai nem mesélnek, így jó eséllyel egyetlen nagy ház sem kötődik a nevéhez.

A furcsa üzenetváltást indító panaszáradat szerint az épületnek ekkor már három éve nem volt házfelügyelője, így a lakóknak kellett tisztán tartani a közös tereket, sőt, a gyakori csőrepedésekből adódó rendszeres beázásokkal és a potyogó vakolattal is maguknak kellett megküzdeniük. A házban élők szerint a hatóságok meg sem próbálták megoldani a kialakult helyzetet, mivel az épületet a közeljövőben úgyis le fogják bontani.

Ezzel az állítással a Házkezelőség sem szállt vitába, sőt, kijelentették:

az 1968 decemberében kiadott tilalmi jegyzék – ami azon épületek címét sorolta fel, ahol nem engedélyezettek a nagyobb beruházások – szerint a bontásra legkésőbb 1975-ben kerül majd sor,

így az utolsó években már csak a legszükségesebb javításokat végezhetik el.

A bontás végül mégsem történt meg, sőt, a házfelügyelő kérdése is megoldódott, így a századfordulós építészet kevéssé ismert, de fontos darabja mégiscsak túlélte a következő évtizedeket, rövidesen pedig olyan arcát mutathatja majd, ahogyan évtizedek óta senki sem látta.

Frissítünk!

Cikkünk eredeti verziójában arról számoltunk be, hogy a következő hat hónapban az épület homlokzata is megújul majd, erre a megnövekedett beruházási költségek miatt egyelőre biztosan nem kerül majd sor – tudtuk meg a ház egy lakójától.

Forrás: https://24.hu/kultura/2022/11/12/ismeretlen-budapest-felujitas-retek-utca-24-medgyaszay-istvan-szalka-jakab-marton-akos-epiteszettortenet-epiteszet/