Egy idős, kerekesszékes, gyámság alatt lévő bácsinak kiutaltak egy önkormányzati lakást azzal a feltétellel, hogy gondozót fogad, aki vele lakik, ápolja. Gondozója azonban hozta magával élettársát is, aki drogot fogyaszt és árul a lakásban, a társasház folyosóin, illetve prostitúciót folytat. A ház lakói éjjelente hallgatják a kábítószeres banda okozta hangzavart, és takarítják utánuk a mocskot. Mit lehet tenni?

Nem egy kis költségvetésű magyar film leírását közöltük, ez maga a valóság a Népszínház utca 13-ban, amivel évek óta nem tudnak mit kezdeni a kerületi szervek, még összefogva sem. Az önkormányzatnál már egyeztettek a bácsi helyzetéről és a lakók által jelzett gondokról, de megoldás még mindig nem született, elsősorban jogi útvesztők miatt.

A lakók évek óta írogatnak leveleket az önkormányzatnak és a rendőrségnek, de a nyári egyeztetés óta nem kaptak érdemi választ, ezért is fordultak hozzánk. Amióta elkezdtünk foglalkozni az üggyel, mintha felgyorsultak volna az események, az önkormányzat is válaszolt, a rendőrség is kiszállt kétszer. Ennek ellenére úgy érzik, reménytelen a helyzet, s amíg a bácsi itt él, nem tűnik el a bandája sem.

A házból többen is elköltöztek a fennálló helyzet miatt, a lakások értéke egyetlen lakó miatt romlik, aki marad, tehetetlen elszenvedője a drogos banda randalírozásának, de a ház alatti dohánybolt működésének (gyakorlatilag illegális kocsmaként üzemel) és az ott vásárlók szemetelésének is. Kerületi fogadóórákon többször is volt téma, hogy vajon mit tehet a ház, ha lakói hasonló problémákkal terhelik a közösséget, legyen szó önkormányzati lakásról vagy magánbérleményről? Mit tehetnek, ha nem akarnak egy folyamatos bűnügyi helyszínen élni?

Az ügy szerteágazó, nehéz rá megoldást találni.

Az elsődleges probléma maga az idős gondozott, Alzheimer-kóros bácsi, illetve a gondozója, nevezzük L.-nek, aki odahozta M.-et, a drogdílert. Nem lehet csak úgy utcára tenni egy beteg, idős embert, akit valószínűleg kihasznál egy drogos banda. Kizárólag a gondozót utcára tenni pedig azért lehetetlen, mert nem találnának hirtelen megbízható segítőt az idős embernek, aki ellátja.

Átmeneti otthon lehet a megoldás

A probléma társasházon belül folyó részét megoldaná, ha a bácsit elhelyeznék egy bentlakásos otthonba, ahol gondozást és felügyeletet kapna, így a ráépülő, őt kihasználó kör is eltűnne vele.

Bényei Zoltán, a kerület hajléktalanügyi referense sokat foglalkozott az üggyel, habár magával az idős lakóval még nem találkozott, de hamarosan valószínűleg ez is meg fog történni. A bíróság alapesetben ötévente vizsgálja felül a gyámság alá vont személyek állapotát, és ha nincs jelentős változás, marad minden ugyanúgy. Az idős bérlő esetében – Bényei tudomása szerint – a felülvizsgálat most van folyamatban.

A rendszeres lakossági bejelentések során kiderült, hogy tarthatatlan állapotok uralkodnak a bácsi környezetében, drogfogyasztás és prostitúció folyik mellette, nincs biztonságban. Ezt a bérlemény-ellenőrzés megállapításai is visszaigazolták. Az ellenőrzéskor, majd egy ismételt későbbi alkalommal a bácsi nem volt tudatánál, úgy tűnt, nem érzékeli a környezetét. Egy héttel később viszont a lakók dohányozni látták a függőfolyosón.

Bényei megítélése szerint a bácsit kihasználja L. és M. (társaikkal együtt), aki jelenlegi állapotában nem tud befolyással lenni az eseményekre. Ám az sem kizárható, hogy a bácsi megjátssza a magatehetetlen állapotot, és részesedik a többiek javaiból, orvosi vizsgálat nélkül egyelőre csak találgatni lehet ezzel kapcsolatban.

A nyári megbeszélésen Bényei azt a javaslatot tette, hogy a bácsit mielőbb emeljék ki ebből az ártalmasnak nevezhető környezetből, és helyezzék el otthonban. Ezt a bácsi akkori kijelölt gondnoka, emlékszik vissza Bényei, határozottan visszautasította, azzal érvelve, hogy az otthonba kvázi meghalni mennek az idősek, állapotuk a bekerüléstől kezdve már csak romlani szokott. Bényei azzal érvelt, hogy a mostani környezete sem támogatja épp a javulását, de nem született megegyezés, maradt minden a régiben.

Most Bényei ismét lépéseket tett az ügyben, a bérlemény-ellenőrzés után felkereste a gyámhatóságot, megbeszélést kezdeményezett velük. A javaslata az, hogy az Idősek Átmeneti Otthonában helyezzék el a bácsit, hogy minél előbb kikerüljön ebből a környezetből. Amennyiben a gyámhatóság elutasítja a kérést, polgári perhez is folyamodhatnak, de az évekig is eltarthat. Bényei reménykedik, hogy nyitottak lesznek a javaslatára.

A rendőrök kulcsot kaptak a házba

A lakók úgy látják, nem történt semmi előrelépés az ügyben, hiába hívogatták egy időben naponta többször is a 112-t. Sokszor kijöttek a rendőrök, de egyszer sem sikerült tetten érniük M.-et. Egy időben még proxyt is kaptak a közös képviselőtől, hogy bármikor jöhessenek.

Miután az egyik lakó megkeresett minket a témával, érdeklődtünk a (2022 augusztusában hivatalba lépett) kerületi rendőrfőkapitánynál, Seres Ernő rendőr ezredesnél az ügyről. A lakók kaptak közvetlen kontaktot egy rendőrhöz, akit bármikor hívhatnak, így nagyobb az esély tetten érni a szabálysértést vagy bűncselekményt. A házban felmerülő problémákra, ha bármilyen jelzés érkezik a 112-re vagy más elérhetőségre, a kerületi rendőrkapitányság reagál, foglalkozik az eseményekkel, nyilatkozta a rendőrkapitány.

A lakók viszont mást állítanak, ők annyit látnak ebből, hogy három éve minduntalan jelzik ugyanazt a problémát, és mivel tetten érni még mindig nem sikerült M.-et, a rendőrség kvázi széttárja kezeit. Némi reményt kelt bennük, hogy van rendőrségi kontaktjuk, de szerintük a drogot árusító nő megfigyelésére alaposabb nyomozásra volna szükség.

Felmerült bennük térfigyelő kamera felszerelésének ötlete, de ha a házon kívül lenne kamera, az csak annyit rögzítene, hogy a társasházba belépnek, majd kilépnek az emberek, mindössze azt bizonyítaná, hogy jártak ott. A házban belülre saját kamerát is felszereltethetnek a lakók, ha összefognak, ha ezzel sikerülne rögzíteni konkrét bűntényt, az már bizonyító erejű lehetne. Viszont, ha kamera kerülne a házba, azzal valószínűleg annyit érnének el, hogy az üzletet és fogyasztást lakáson belül intézzék M.-ék ­– ez már csak a mi feltételezésünk, a rendőrség nem reagált a térfigyelő és a belső kamerával kapcsolatos kérdéseinkre.

Nem rakhatják ki a bérlőt csak úgy

Arról, hogy az önkormányzati lakás bérlőjét és a vele hivatalosan vagy nem hivatalosan együtt lakó személyeket milyen esetekben lehet kitenni a lakásból, a bérleti szerződést mire hivatkozva mondhatja fel az önkormányzat, Szirti Tibort, a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) vagyongazdálkodási igazgatóját kérdeztük.

Válasza szerint a józsefvárosi önkormányzati lakásrendeletben foglaltak alapján a bérleti jogviszony felmondására akkor van lehetőség, ha birtokvédelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás keretében a bérlőt vagy az általa befogadott személyt jogerősen elmarasztalták. Azaz nem elég, ha a bérlő, illetve az általa befogadott személy rendszeresen zaklatja a lakótársakat, rendőri intézkedést kiváltó, másokban félelmet keltő magatartást folytat, a szerződés felmondásához az is kell, hogy ezekért a bíróság, illetve a hatóság jogerősen elmarasztalja.

A bérbeadó felszólíthatja a bérlőt a jogsértő magatartás befejezésére, amely azonban nem mindig hozza meg a várt eredményt.

Szirti hozzátette: „A szóban forgó helyzet kezelése alapvetően a hivatásos gondnok, valamint a gyámhatóság feladat- és felelősségi körébe tartozik. A kialakult jogsértő helyzetet észlelve bérbeadói oldalról több alkalommal megtettük a fennálló problémákra való figyelemfelhívásokat az érintettek felé. A JGK részéről nincs más lehetőség ilyen esetekben, mint a szerződés felmondása, egyúttal ezzel tehető meg az első lépés annak érdekében, hogy a bérlőt egy biztosabb védőhálóba, rendezett, emberhez méltó életkörülmények közé segítsük, egyúttal megakadályozzák az utcára kerülését.”

Azt is megtudtuk, hogy bár a Népszínház utca 13. esete speciális, vannak még olyanok, akik anyagi és egyéb haszonszerzés érdekében az egészségileg, illetve mentálisan befolyásolható idős személyeket megkörnyékezik és „védelmükbe” veszik. „Összességében viszont elmondható, hogy ennyire komplex esettel még nem találkoztunk” – vallja meg a JGK vagyongazdálkodási igazgatója. Ha egy társasház lakóközössége hasonlót él át, lehetőségük van a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 18/2016.(VI.02.) önkormányzati rendelet alapján hatósági eljárást, vagy a jegyző előtt birtokvédelmi eljárást indítani, bűncselekmény gyanúja miatt pedig büntető feljelentést tenni a rendőrségen. A fenti válaszok alapján ezt érdemes is megtenni.

Forrás: https://jozsefvarosujsag.hu/mit-tehetunk-ha-egyetlen-ember-miatt-remalom-a-tarsashaz-elete/