Hasznos információk következnek tervezőknek és azoknak, akik felújítandó társasházban élnek.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) a Másfélfok.hu csapatával együttműködve fejlesztette tovább a RetrofitHUB „Gyakorlati útmutató energiahatékony épület felújításhoz” című felújítási kézikönyvét. A HuGBC útmutatója már illusztrációkkal együtt kínál szakmai iránymutatást és vázol fel lehetséges felújítási forgatókönyveket három épülettípusra a szakemberek, a társasházak és a lakástulajdonosok számára.

Magyarországon a tulajdonosok sok lakáskarbantartási és korszerűsítési munkát végeznek el, így az épületfelújítási tevékenységek száma magas, a felújítások mélysége viszont alacsony, és sokszor a felújításokat követő energiafogyasztás sem csökken. Az épületállomány megújulási aránya, a felújítási arány (amely nemcsak a mélyfelújítást tartalmazza) a lakóépületek esetében évente megközelítőleg csupán 1% (ITM, 2021). Ezt a klímacélok elérése érdekében évi 3%-ra szükséges növelni.

Szakmai tanácsok, útmutatás és pénzügyi támogatás nélkül a társasházak a jelenlegi gyakorlat szerint inkább eseti felújításokat végeznek. Hiányzik a megfelelő szakértői támogatás bevonása és a hosszú távú, holisztikus fejlesztési hozzáállás is. A projekteket nemcsak a szakmai támogatás hiánya hátráltatja, hanem a közösség bevonásának és együttműködésének nehézségei és a megfelelő projektmenedzsment elmaradása is. 

Így igen kevés az esély arra, hogy a fent említett kívánt klímacélok és felújítási eredmények megvalósulnak. Sok esetben születnek viszont sajnos helytelen és káros felújítási döntések, ami tovább ronthatja a jelenlegi épületállomány állapotát és csökkentheti azok értékét is.
A felújításokhoz szükséges pénzügyi keret előteremtése is nagy nehézségeket okoz, e nélkül nem lehetséges a hosszú távú, komplex tervezés és a valóban energiahatékony épületek egyidejű megvalósítása. 

A HuGBC formabontó, gyakorlati kiadványa kulcsfontosságú időpontban érkezik, mivel a kormány 108 milliárd forintot különített el a REPowerEU keretből felújítási programra. A finanszírozáshoz elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret és a projektek korrekt megtervezése. 

Az épületfelújítási kézikönyv három épülettípusra vázolja fel a sekély-, közepes- és mélyfelújítási forgatókönyveket, beleértve az energiatakarékossági intézkedések végrehajtására irányuló lépéseket. A HuGBC „felújítási bibliája” hosszú távú, jól átgondolt stratégiát biztosít a társasházak energiahatékonysági céljainak elérésére, kiváló módszertani keretet nyújtva a felújítási munkálatokhoz. Így a felújítási projektekben támogatva a legjobb döntések meghozatalát, a hibás munkálatok elkerülését, hosszú távon növelve az ingatlanok értékét és nem utolsó sorban csökkentve az energiakiadásokat.

A most megjelenő kiadvány értékes gyakorlati, letölthető dokumentumokat, tervezési segédleteket is tartalmaz a felújításhoz: sikeres pályázatleadáshoz szükséges dokumentációs csekklista, energiafogyasztási adatok gyűjtése és elemzése épülethasználói kérdőív, közösképviselői csekklista, konkrét társasházi felújítási tanulmányok. A három épülettípushoz elkészült felújítási útmutatók most szabadon felhasználható illusztrációkkal egészültek ki, melyek az alábbi linkek alatt ingyenesen elérhetőek:

• 1945 előtt épült hagyományos falazatú épületek: Épületfelújítási útiterv, Illusztráció
• 1945 után épült hagyományos falazatú épületek: Épületfelújítási útiterv, Illusztráció
• Ipari technológiával épült (közép- vagy nagyblokk, öntött beton, panel) épületek: Épületfelújítási útiterv, Illusztráció

A HuGBC teljes épületfelújítási kézikönyve itt érhető el.

Forrás: Sajtóanyag 

Forrás: https://www.octogon.hu/epitoipar/mar-kozertheto-illusztraciok-is-segitik-a-tervezest-a-hugbc-tarsashaz-felujitasi-utmutatojaban/

Egy négylakásos társasház tetőszerkezete, valamint a ház melléképületének teteje ég Pécsen, a Karancs utcában.

A város hivatásos tűzoltói és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat érkeztek a helyszínre, összesen hét vízsugárral oltják a lángokat. Az egységek a munkálatok közben kihoztak az épületből két gázpalackot, amelyet visszahűtöttek, egy gázpalack pedig kiérkezésük előtt felrobbant. A tűzoltók jelenleg a lángok továbbterjedésének megakadályozásán dolgoznak.

Az esettel kapcsolatban megkerestük a Baranya Vármegyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság szóvivőjét, Horváth Nikolett Csillát, aki megerősítette információinkat. 

Frissítés 

Az egyik ingatlan lakhatatlanná vált, így lakója számára lakosságvédelmi intézkedésre lesz szükség. A város hivatásos tűzoltói és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat érkeztek a helyszínre, összesen hét vízsugárral dolgoztak a lángok megfékezésén. Az egységek a munkálatok közben kihoztak az épületből két gázpalackot, amelyet visszahűtöttek, egy gázpalack pedig kiérkezésük előtt felrobbant. A tűzben egy másik lakás is érintetté vált, a fürdőszoba mennyezete károsodott kisebb mértékben. Az utómunkálatokhoz a pécsi önkéntes tűzoltók is a helyszínre érkeznek.

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/05/langol-egy-tarsashaz-teteje-a-pecsi-karancs-utcaban

Rekordgyorsasággal építették fel Budapest egy kis társasházának szerkezetét Leier előregyártott elemek segítségével.

„Budapest III. kerületében, a Nimród utcában épült háromemeletes, négylakásos társasházba lényegében minden előregyártott elemünk beépült”

– tudtuk meg Takács Gábortól, a Leier Hungária Kft. előregyártott vasbeton szerkezetek üzletágának vezetőjétől. A megszokott építési módoktól eltérően ugyanis már az alapozásánál is előregyártott elemeket használtak a kivitelező S&S Wood 95 Kft. munkatársai: az épület monolitikus talpgerendáit Leier kéregfalakkal váltották ki.

Pontosan és gyorsan

Ma már nem csak szabályos kubus építhető előregyártott elemekkel. Jó példa erre a társasház tetőterének vasbeton, úgynevezett koporsófödém-szerkezete is. Ennek tagolt geometriája előregyártással is megvalósítható volt: a függőleges és ferde szerkezetek Leier kéregfalból, a födém pedig (a 2022-es Construma-díjas) klímafödémből épült. A tetőtéri szerkezeteknél, a különleges formájú nyílászárók miatt szükség volt továbbá négy egyedi, ferde elhelyezésű előregyártott gerendára is.

Nem véletlen, hogy a beruházó már a harmadik projektjét építteti fel a Leier előregyártott termékeivel, hiszen gyorsan, kevés utómunkával (nincs szükség vakolásra, utólagos vésésre, mert kedvezőbb a végleges felületi kialakítás), kiszámíthatóan és tisztán lehetséges e termékekkel építkezni.

Teljes arzenál

„Fontos persze az is, hogy megoldásaink az élőmunka-igényt is jelentősen csökkentik: a S&S Wood 95 Kft. kis létszámmal, átlagosan öt fővel építi az ingatlanokat, ez pedig az előregyártás miatt lehetséges”

– emelte ki Radnai Gábor termékmenedzser, akitől megtudhattuk: az épület kútalapokra épült, amelyeket Leier kéregfalból kialakított talpgerendák kötnek össze – ez egyben az épület lábazata is. E megoldás kiemelt előnye, hogy használatával nincs szükség a helyszínen zsaluzat készítésére vagy betonacél armatúra szerelésére, hiszen ezeket már tartalmazza a Leier félmonolitikus szerkezete.

Leier kéregfalból készült az épület teljes falszerkezete (a tartófalak és a hanggátló falak egyaránt), a megrendelő igényei szerint pedig az elektromos szerelvények már a gyárban bekerültek a falelemekbe. A klímafödém is mennyezeti hűtő-fűtő csövezéssel, elektromos szerelvények beépítésével került ki a helyszínre csakúgy, mint az emeleti koporsófödém, amely szintén hűtő-fűtő körökkel ellátott.

„Jelenleg kertészeti munkák folynak, az épület teljesen elkészült” 

– összegezte a munkákat Radnai Gábor termékmenedzser. E kis társasház felépülte pedig jól mutatja az építkezések jövőjét is: az előregyártás ugyanis ma már nem a múlt próbálkozásainak, hanem a jövő megoldásainak bizonyítéka.

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2024/05/nyolc-het-alatt-szerkezetkesz-tarsashaz-mar-lehetseges

Egy 15 éve lakatlan épületet építtetett át a Kerek Világ Alapítvány úgy, hogy azt mozgásukban korlátozottak is tudják használni. Méghozzá önállóan. Egyedülállósága ebben rejlik, hiszen Pécsett ehhez hasonló társasház még nem épült. 

Kertvárosban, az egykori Berek utcai bölcsőde évek óta üresen állt

– 1,5 éve amikor körbejártuk a telket, kóbor macskákkal találkoztunk. Azóta az épület olyan átalakításon ment át, ami példaértékű nemcsak a városban, hanem országos szinten is – mondta az átadón Kővári János. A Kerek Világ Alapítvány ügyvezetője hangsúlyozta: akik ide beköltöznek, mintha egy számukra kialakított albérletbe mennének. Annyi plusszal, hogy csak rezsi költséget kell fizetniük.

Hatalmas az igény az ilyen, akadálymentes albérletekre

A 400 négyzetméteres társasházat úgy kell elképelni, mint egy speciális társasházat, ahol a fogyatékkal élők személyre szabott gondozást kérhetnek.

– Akadálymentesített apartmanok vannak a házban, ahonnan minden szolgáltatás elérhető. Egyedül és párban is költözhettek ide a lakók. Tizenkét főnek alakítottunk ki lakást – mondta Kővári János.

Országosan közel 5000 ehhez hasonló férőhely van

– Az elmúlt években 16 milliárd forintból 700 új férőhelyet tudtunk létrehozni az országban. Elmondhatjuk, hogy mostanra sok önálló civil szervezet és egyházi intézmény segíti a rászorulókat a kötöttségek nélküli élet megvalósításában – mondta Fülöp Attila, szociális ügyekért felelős államtitkár.

„Példát mutat országosan is a pécsi társasház”

– mondta Őri László. A Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke hozzátette: vigyük hírét, hogy érdemes az ország más területén is érdemes az ehhez hasonló intézmények létrehozása.

Korhatár nincs, de többszörös a túljelentkezés

– Első körben megtelt a ház, de ha valaki ide költözne, érdemes jelentkezni a Kerek Világ Alapítványnál. Akkor tudunk új lakókat fogadni, ha valaki kiköltözik – mondta a Pécs Aktuálnak Kővári János.

Az akadálymentes társasház megépítése összesen 370 millió forintból valósulhatott meg.

A Kerek Világ Alapítvány 34 éve segíti a fogyatékkal élők mindennapjait Pécsett. 25 éve iskolát is működtet, amellett, hogy egy nappali intézményt is fenntart. Jelenleg több mint 200 gyermekeket és felnőttet látnak el.

Csatlakozz te is, mert együtt Kerek a Világ!

Forrás: https://pecsaktual.hu/hirek/hianypotlo-tarsashaz-epult-a-mozgasukban-korlatozottaknak-pecsett/

Már több mint háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben egy XI. kerületi 20 ezer négyzetméteres zöldterület beépítése ellen tiltakoznak – írja az rtl.hu.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint a telken, ami magántulajdonban van, a Bayer Construct húzna fel egy 270 lakásos társasházat, amelynek magassága a 11 métert is elérheti.

Az rtl.hu úgy tudja, az utóbbi napokban a rendőrség többször is járt a helyszínen, ahol a Bayer Construct autói jelentek meg, a munkások pedig tereprendezési munkákba kezdtek, a hatóságokat állítólag a lakók hívták ki, akik szerint szabálytalanul irtották a növényzetet a Hosszúréti utcában.

A BRFK ugyanakkor közölte, hogy „a rendőrök megállapították, hogy a magántulajdonban lévő területen a tulajdonos megbízásából végeztek tereprendezési munkálatokat, ami a gaz levágását, a cserje és bozót irtását foglalta magában – fákat nem vágtak ki. Bűncselekmény gyanúja nem merült fel, rendőrségi eljárás nem indult. A keletkezett iratokat a kerületi önkormányzatnak küldik meg annak vizsgálata érdekében, hogy a tereprendezés önkormányzati rendeletbe ütközött-e.”

Az önkormányzat szerint viszont építési engedély és hivatalos terv még nincsen, a lakók ezért is lepődtek meg, hogy már tereprendezési munkák kezdődtek.

A helyi lakosok készítettek felvételeket is, amelyeken látszik, hogy munkagépek dolgoznak a területen, a tiltakozás egyik vezetője, Bodainé Klotz Adrienne pedig azt mondta, mindent meg fognak tenni, hogy megakadályozzák a zöldterület beépítését, „részben ez hűti le ugyanis a környék klímáját”. Indítottak petíciót is, amit már több mint háromezren írták alá.

Az MSZP-s Keller Zsolt, helyi önkormányzati képviselő az rtl.hu kérdésére elmondta, szinte biztos, hogy sem az önkormányzat, sem a főváros nem sajátítja ki ezt a területet, az ugyanis legalább 4-5 milliárd forintba kerülne, ekkora forrás pedig nem áll rendelkezésükre. Jogilag sem tudják megakadályozni azt, mert az engedélyeztetés meg már a kormányhivatalokhoz tartozik. Az önkormányzat azonban tárgyalásokat kezdeményezett a céggel, egy korábbi egyeztetésen azt már sikerült például elérniük, hogy az eredetileg tervezett 450 lakás helyett 270 épüljön, 12,5 méter helyett csak 11 méteres legyen a társasház, növényekkel teli teteje lesz, a törvényben előírt lakásonkénti 1 parkolóhely helyett pedig másfelet telepítenek majd. A Bayer Construct azt is vállalta, hogy befizet az önkormányzatnak 150 millió forintnyi infrastrukturális hozzájárulást, valamint épít egy 1100 négyzetméteres játszóteret is, amit mindenki használhat majd.

A munkálatok mindenesetre a múlt héten leálltak, és Keller szerint még hónapokig nem indulnak újra. A lakók addig is folytatják a tiltakozást, amiről itt egy kisfilm:

Forrás: https://444.hu/2024/05/30/ezrek-tiltakoznak-mert-a-madarhegyen-270-lakasos-tarsashaz-epulne-a-zoldterulet-helyere

Más régiós országokban érdemesebb kiadásra lakóingatlant építeni, mint Magyarországon. Leginkább az adózás miatt.

Nyugat-Európa-szerte komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek során két apró ingatlanpiaci szegmens: a magánkollégiumok (student housing) és a közösségi társasházak (co-living) piaca, sőt már Magyarországon és más régiós országokban is találunk példát hasonló fejlesztésekre, bár egyelőre csak kis számban. Mindez azonban jellemzően nem az alacsony keresletre, hanem a bonyolult vagy kedvezőtlen szabályozási környezetre vezethető vissza. 

A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda ingatlanjogi szakértői néhány közép-európai ország – Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – diákszállás- és társasház-fejlesztésre és -üzemeltetésre vonatkozó szabályozási kereteit vizsgálták meg.

Mindkét ingatlantípus hasonló szolgáltatásokat kínál, azonban különböző életszakaszokban lévő bérlőket céloz meg – a magánkollégiumokat jellemzően diákok/hallgatók veszik igénybe, míg a közösségi társasházak inkább a már munkába állt fiatalok körében lehet népszerű alternatíva. Ezek az ingatlanok hosszú távú lakhatási lehetőséget nyújtanak azoknak, akik saját, külön élettérre (szobára) vágynak, de mellette egy lakóközösségnek is részesei akarnak lenni és ennek keretében hajlandók bizonyos helyiségek (pl. nappali, mosókonyha vagy akár konyha, fürdőszoba) megosztására is a közösség más tagjaival. 

A gyakorlatban mindkét típusú fejlesztés sima társasháznak tűnhet, jogi és adózási szempontból azonban ennél komplexebb fogalmakkal kell megismerkedniük az ilyen beruházások iránt érdeklődő ingatlanfejlesztőknek és -üzemeltetőknek, nem csak Magyarországon, hanem szerte a régióban.

Magyarországon egy diákszállás megépítéséhez elegendő bármilyen szállás- vagy lakóépület építésére vonatkozó építési engedély. A működési engedély tekintetében azonban nem ismeri a jogrend a diákszállás fogalmát. Kollégiumok csak nonprofit szálláshelyként hozhatók létre, és főként csak felsőoktatási intézmények működtethetik őket. A magánfejlesztőknek egyéb megoldásokhoz kell folyamodniuk: biztosíthatnak lakhatást főiskolai/egyetemi hallgatók számára bérleti szerződés formájában (lakóépületek esetében) vagy kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás keretében (szállás céljára épített épületek esetében). 

A bérleti céllal épített lakások fejlesztésére nem vonatkoznak külön szabályok, az általános bérleti jog csak a bérleti szerződésekre vonatkozó alapvető szabályokat írja elő, egyébként a felek szinte mindenben szabadon megállapodhatnak.

Ausztriában külön építési engedélyt kell kérni a diákszállásokhoz, ráadásul egyes tartományokban, például Bécsben, további közösségi lakhatással kapcsolatos követelményeknek is meg kell felelni. A diákszállók üzemeltetése ugyanakkor nem engedélyköteles, kivéve, ha kiegészítő szolgáltatásokat kínálnak (pl. étkezde, mosoda, stb.)

Csehországban a diákszállásokra az általános építési engedélyezési szabályok vonatkoznak. Üzemeltetési engedélyezési szempontból csak az számít, hogy hosszú vagy rövid távra adják ki az egységet (utóbbi esetben kötelező a működési engedély). Lengyelországban az általános, lakóingatlanokra vonatkozó építési engedélyeztetési szabályok az irányadók, a jog azonban ismeri a magántulajdonban lévő kollégiumok fogalmát az egyetemi fenntartású kollégiumok mellett. Szlovákiában a jelenlegi építési törvény megreformálása zajlik, mely a tervek szerint legkorábban jövő tavasszal lép majd életbe. A diákszállások helyzete az új rezsim alatt még nem ismert. 

Magyarországon a nonprofit kollégiumi szolgáltatások mentesülnek az áfa-fizetési kötelezettség alól, a kereskedelmi célú szálláskiadásra egy kedvezményes 5 százalékos áfakulcsot alkalmaznak, míg a lakhatási jellegű bérbeadásra az általános 27 százalékos kulcs vonatkozik, amennyiben a bérbeadó a bérbeadást áfa-kötelessé tette (főszabály szerint a bérbeadás áfa-mentes). Ezen felül a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatóknak további 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük.

Ausztria a diákotthon törvény szerinti szerződésekre és a lakáscélú bérbeadásra 10 százalékos kedvezményes áfakulcsot alkalmaz. Az ingatlannal együtt bérelt berendezési tárgyakra azonban a szokásos 20 százalékos áfakulcs vonatkozik. Csehországban és Szlovákiában a szálláshely-szolgáltatásokra csökkentett, 10 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni, Csehországban a hosszú távú bérbeadás áfa-mentes. 

Lengyelországban áfa-mentes tevékenységnek számít a kollégiumi szolgáltatás nyújtása, de csak az egyetemek és az egyetemekkel szerződött szolgáltatók esetében. 

Forrás: https://privatbankar.hu/cikkek/ingatlan/magankollegium-kozossegi-tarsashaz-ado-ingatlan-befektetes.html

Sokak szerint valójában egy siklóról van szó.

Nem mindennapos dolog történt azzal a miskolci férfival, aki kiment a társasház elé, amelyben lakik, ugyanis egy kígyónak tűnő hüllő fogadta a bejárat előtti lépcsőn – számolt be az esetről a Tények.

A férfi által a Facebookra feltöltött videó kommentszekciójában azonnal megindult a találgatás, hogy vajon egy hazánkban őshonos hüllő csúszott be a városba vagy esetleg egy terráriumból szökött el. A hosszászólük többsége szerint ugyanakkor nincs oka pánikra a miskolciaknak, mivel csak egy közönséges siklóról van szó.

Forrás: https://mandiner.hu/belfold/2024/04/kiment-a-tarsashaz-ele-a-ferfi-de-egy-kigyo-fogadta-a-bejaratnal-miskolc

Ruhák égtek egy kisvárdai, Mártírok útjai társasház egyik második emeleti erkélyén. A helyi hivatásos tűzoltók egy kézi porral oltó tűzoltó készülékkel avatkoztak be, majd átszellőztették a lakást. A társasházat tizenhárom ember hagyta el, akik a beavatkozás után visszatérhettek otthonaikba. Személyi sérülés nem történt. Feltehetően dohányzás miatt keletkezett a kisebb tűz. 

Berendezési tárgyak égtek egy nagyhalászi családi ház egyik szobájában szerdán. Az ibrányi önkormányzati és a helyi önkéntes tűzoltók egy gyorssugárral oltották el a tüzet, majd egy motoros ventilátorral átszellőztették az ingatlant. A házban senki sem tartózkodott a tűz keletkezésekor, személyi sérülés nem történt. A ház lakhatatlanná vált, így az ott élő két felnőtt és két gyermek elhelyezéséről átmenetileg gondoskodnak. – olvasható a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság oldalán. 

Forrás: https://www.szon.hu/helyi-kek-hirek/2024/05/ruhak-egtek-egy-tarsashaz-erkelyen

„Legyen imaház!”- kiáltott fel az ingatlanberuházó. És láss csodát: ezzel a trükkel megkapta az önkormányzattól a hozzájárulást, hogy megépíthesse a régóta tervezett többlakásos társasházát a Szigetvári utcában.

Pedig előtte kétszer kapott a Kormányhivataltól elutasító határozatot, lényegében ugyanerre a tervre. Ám ezúttal megtalálta a módját, hogy az önkormányzati hozzájárulás birtokában felépíthesse a monstrumot a családi házak közé.

Az egyik helységet kinevezte imaháznak, és máris ment minden, mint a karikacsapás.

A történet nem is olyan régi: 2024 januárjában történt. A környék lakói döbbenten nézik, ahogy kiemelkedik a földből a társasház. Miközben Csőzik polgármester azzal gyűjtötte a lájkokat, hogy (papíron) építési tilalmat vezetett be.

Régóta kering a városban a szóbeszéd, hogy a városvezetésnek tulajdonképpen nincs is olyan nagy problémája a társasház építésekkel. Szóban persze harciasan küzd a lakóházak közé tervezett 4-5-8 vagy még nagyobb lakásos társasházak ellen.

El is panaszolja, hogy nincs ráhatása a dolgokra, hiszen az építési engedélyt a Kormányhivatal adja ki. A valóság azonban más. Nem így van. A legutóbbi Közgyűlésen kitört a botrány, amikor egy beszámolóból kiderült, hogy a jelenlegi városvezetés vastagon benne van a társasház építési ügyletekben.

Miközben a közvéleménnyel azt igyekszik elhitetni, hogy leállította a társasházak építését, a valóságban a polgármester (illetve nevében az alpolgármester) sorra adja ki a hozzájárulásokat a társasházak építésére. Ezen hozzájárulások benyújtása után pedig a Kormányhivatal nem tehet mást, mint engedélyezi az építést. Hiszen a törvény szerint, ha az önkormányzat hozzájárul, már nem tagadhatja meg az engedély kiadását.

Pedig elvileg építési tilalom van. De ez a hírek szerint csak bizonyos ingatlanberuházókra érvényes. Nagy kérdés, hogy milyen szempontok alapján kapja meg valaki a polgármesteri hozzájárulást, miközben másnak elutasítják a kérelmét. Mennyire kell közel lenni a tűzhöz, hogy valaki megkapja a hozzájárulást?

Még döbbenetesebb azonban az, amit szintén a Közgyűlésen mondott Csőzik László. Azt vetítette ugyanis előre, hogy a készülő új Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) továbbra is nagy számú társasház építését fogja engedélyezni. A polgármester sem titkolta azt, hogy nem fogja tudni visszaminősíteni jelentősen a telkeket. Ugyanis akkor több tízmilliárd forint kártalanítást kellene kifizetni az ingatlantulajdonosoknak.

Talán nem véletlen, hogy választások előtt már nem készült el az új HÉSZ. Hiszen akkor még a júniusi választás előtt kiderülne, hogy szemfényvesztés volt az egész változtatási tilalom elrendelés tavaly nyáron. Amit többen már akkor előre jeleztek. A 2005-ös, MSZP-SZDSZ (többek között Csőzik akkori alpolgármester) által elfogadott HÉSZ megpecsételte az érdi társasházépítések sorsát. Ami folytatódni fog, rögtön a választások után. Addig pedig vélhetően sok-sok „imaház” kap majd önkormányzati hozzájárulást. Ugyanis a „véletlenül” nyitva hagyott kiskapu folytán, akinek az önkormányzat igazolja, hogy a tervezett épületben „imaház” van, az megépítheti a társasházát.

Tegyünk ellene június 9-én! Válasszunk olyan városvezetést, amely nem csapja be az érdi polgárokat!

Forrás: https://erdihirek.hu/imahazbol-tarsashaz-a-nagy-csozik-trukk/

Idén már jobban elfogadják a lakóközösségek a társasházi közös költség jelentős, inflációkövető emelését, mint tavaly, időközben ugyanis a többség belátta, mert megtapasztalta, hogy mennyire megdrágultak a szolgáltatások is. Arra viszont kevesebben gondolnak, hogy a társasház értékmódosító tényező, a benne lévő lakások értékét több millió forinttal módosíthatja az épület állapota. A felújítási alapot is érdemes újraéleszteni, mert a kamattámogatott hitelekhez legalább két évre visszamenőleges létezését kell bizonyítani.

Az egyre sürgetőbb társasházi felújítások és a mindennapos üzemeltetés finanszírozása érdekében legalább az infláció mértékével emelni kellene a közös költséget, amit tavaly még kevés, idén már egyre több lakóközösség lát be – összegezte Szilber Szilvia társasházi szakértő, a Szilber Ingatlan Menedzsment Kft. tulajdonos-ügyvezetője a VG Négyzetméter ingatlanos podcast friss epizódjában.

Tavaly és idén egyaránt 15-20 százalékos közösköltség-emelést tesz indokolttá a megdrágult üzemeltetés. 

A nagyon kedvező kata adónemből sok vállalkozónak át kellett térni más adónemre, emiatt megdrágultak a szolgáltatások. A közösségek kezdik belátni, hogy emelni kell a közös költségeket, mert esetleg a tavalyi szerényebb mértékű növekményből nem lehetett finanszírozni a megemelkedett közös költségeket. 

A közös gondolkodást és tervezést azonban nehezíti, hogy még mindig kevesen járnak el a közgyűlésekre szavazni. Előfordul, hogy csak néhány lakó dönt jó pár meghatalmazással a ház ügyeiről, sok tulajdonos még arra sem figyel, hogy pontosan megmondja, mire szavazhatnak a nevében. 

Műszaki állapotfelmérésre lenne szükség

A társasházak sokaságának égető problémája az elavult műszaki rendszer, minden háznak készíttetni kellene háromévente egy átfogó műszaki állapotfelmérést, amelyet az időközben elkészült munkákkal, azok értéknövekményre gyakorolt hatásával frissítenie kellene. Ideális esetben szakértő rangsorolja a feladatokat, ugyanis 

a műszaki avulás nincs tekintettel a tulajdonosok jövedelmi helyzetére

– hangsúlyozta a podcastben a szakértő, aki a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületének elnökségi tagja is.

A műszaki állapotfelméréssel az eladó tudja tájékoztatni a vevőt is arról, hogy adott társasházban milyen feladatok történtek meg eddig, és mi az, amire gyűjtenek például egy felújítási alap formájában, és mi az, ami két-három, öt vagy tíz év múlva fog megtörténni. 

Jó esetben minden felújításnak előre látható és tervezhető a költsége.

Felújítási alapra van szükség

Az állami kamattámogatott hitelek feltétele az, hogy legyen felújítási alap visszamenőleg legalább két évre, és azt külön kezelik – mondta Szilber Szilvia.

A felújítási alap négyzetméterenként 8 forintban, liftes házaknál 12 forintban lett meghatározva körülbelül húsz évvel ezelőtt, ezt azóta is így felejtették, úgyhogy a mai napig ez a feltétel. Sok háznál időközben ez megszűnt, mert lekerült a figyelem azokról a nagy felújításokról, amelyek így is, úgy is eljönnek majd a ház életében – hangzott el. Például egy 40 milliós tetőfelújítás vagy egy 150 milliós homlokzatszigetelést csak és kizárólag hiteltámogatással együtt lehet elérni. 

Nagyon nehéz kivitelezőt találni a társasházi felújításokraTovábbra is sokan hiányoznak a közgyűlésekről, a társasházi tulajdonosok harmada nem vesz részt a döntéshozatalban, a tulajdonosi szemlélet náluk csak a lakás küszöbéig ér, holott az épület állapota a lakások értékére is hatással van. Nagy kihívás a közös felújítási döntések meghozatala, és még nagyobb a megfelelő kivitelezők megtalálása, akik jó előre és megfelelően dokumentált árajánlatot tudnak és akarnak adni – hangzott el a THT Jogok, kötelességek és pénzügyek a társasházakban és az ingatlanpiacon című évindító konferenciáján.

Az állami kamattámogatás 70 százalék, tehát nem mindegy, hogy milyen kamattal veszi föl azt a tulajdonosi közösség, és mennyit kell ebből neki finanszírozni

– hangsúlyozta Szilber Szilvia. 

A kikopott felújítási alapok kapcsán éppen ezért

most kapnak a fejükhöz sok házban,

hogy szükség van rá, és nem ritka ma már a 250, illetve akár 500 forint per négyzetméteres felújítási alap, ha például 10 millió forintot kell egy év alatt összespórolni egy közösségnek.

Ha sok a bérlő

Nagyon sok olyan társasház van, ahol már az ingatlanok akár felét is bérbeadással hasznosítják a tulajdonosok, akik nem laknak ott, így nem szembesülnek nap mint nap a társasház állapotával és hibáival. 

Forrás: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2024/05/nem-lehet-meguszni-az-inflaciokoveto-kozos-koltseg-emelest-sokmillios-kiadas-varhat-a-lakastulajdonosokra