Nagy gondot vesz az magára, aki kerékpárját, rollerjét vagy babakocsiját nem tudja elhelyezni lakhelye valamelyik tárolóhelyiségében.
Aki lakott valaha többemeletes lakóházban, szinte biztosan belefutott már olyan lakóba, aki előszeretettel tárolta kerékpárját a lépcsőházban, a radiátorhoz vagy a korláthoz láncolva. Vagy ő maga volt kénytelen bringáját kint tartani, mert a lakásában nem volt hová tenni, az épületben található tárolóhelyek pedig már mind foglaltak voltak. Akármelyik oldalról közelítjük, problémás helyzet, ami könnyen konfliktushoz vezethet.
A menekülési útvonal szélessége számít
Mert hát mit tehet az ember, aki bringázásra adta a fejét, de a hetediken lakik, és nincs tárolója? A közhiedelem és sok közös képviselő véleménye az, hogy az illető keressen más megoldást, mert a lépcsőházban nem tarthatja a kerékpárját. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint ugyanis „a lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el”. Az említett szabályzat azt is kimondja, hogy „a menekülési útvonal szükséges szabad szélessége általános esetben nem lehet kevesebb, mint 1,10 m, a mozgásukban korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló helyiségek esetében 1,20 m, a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek esetében pedig 1,65 m.” Vagyis az eszközt, esetünkben konkrétan a kerékpárt csak úgy szabad elhelyezni a lépcsőházban, hogy maradjon legalább egy méter tíz centi széles útvonal.
A növények csak 1,95-nél indulnak harcba
Bár nem éghető anyagnak számítanak, ugyanez vonatkozik a növényekre, azzal az ajánlással, hogy az elhelyezésük 1,95 méter felett (a virágtartó alsó része, vagy a növény legalsó pontja legyen a megadott magasság felett) történjen. Ez mondjuk egy fodrospálma esetében nehezen megvalósítható.
A legegyszerűbb mód: méricskéljük!
Aki tehát szeretné (vagy kénytelen) közlekedési eszközét a folyosón tárolni, ajánlatos, hogy vásároljon magának egy csuklós mérővesszőt (magyarul: colstok), és méricskéljen. Amennyiben a kerékpár kormánya (babakocsi tolókara stb.) fesztávolságát kivonva a folyosó, lépcsőház szélességéből marad még 1,10 méter szabadon, az eszközét szabadon elhelyezheti. Amennyiben nem, más tárhely után kell néznie. És itt jön a következő probléma. Mert bár kézenfekvő megoldásnak tűnik a társasház pincéjének és/vagy tárolójának igénybe vétele, ezek száma a legtöbb esetben kevesebb a lakásokénál.
Nyugodtan nézzük át az alapító okiratot!
Ha nem tartozunk azon szerencsések közé, akiknek lakásukhoz, albérletükhöz delegált tárolóhelyiség tartozik, érdemes elkérni a közös képviselőtől a társasház alapító okiratát, majd alaposan áttanulmányozni. Elvileg tételesen tartalmazza a közös- és külön tulajdonba tartozó helyiségek listáját – és az alapján kideríthető, hogy valójában van-e saját helyiségünk vagy legalább helyiségrészünk. Ha nincs, a biciklitároló alapesetben akkor is közös tulajdonba tartozik. Külön pech, ha nincs ilyen a társasházban. Akkor tényleg nem marad más, mint a lakás, vagy más, biztonságosnak ítélt tárolóhely a környéken.
Tisztázatlan tárolóhelyi viszonyok
Bérbe van adva – ez az a mondat, amit nem szívesen hall az ember, amikor a közös képviselőnél érdeklődik az újonnan vásárolt vagy kibérelt lakásához tartozó tárolóhelyiségről. Annak idején, amikor a jelenlegi városi lakhelyek zömét adó panel- és egyéb társasházak épültek, általában nem fogott elég vastagon a tervezőmérnök tolla, és nem sikerült tartani a „egy lakás – egy tároló” elvét, így a legtöbb helyen közösködni kénytelenek a lakosok. Sokan szabadulnak nehezen a kacatjaiktól, és a kisebb ellenállás felé haladva könnyebb útnak tűnik rátenni a kezünket az elköltöző szomszéd tárolójára. Vagy az „urambátyám” mozgalom szellemében lezsírozni a közös képviselővel, a régi lakókkal. Az újak meg keressenek helyet maguknak máshol. Az ilyesféle összefonódások ellen pedig nehéz harcolni.
Forrás: https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/utban-lehet-a-bicikli-a-hazak-folyosoin-1471653/
