Távfűtéses épületekben lévő lakások fűtésének szabályozására, illetve korszerűsítésére jelent meg kiírás az Otthon melege program keretében, a 2 milliárd forintos támogatási keretre lakásszövetkezetek és társasházak nyújthatnak be pályázatot 2019. szeptember 24. és 2020. március 31. között – jelentette be Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára.

Magyarországon még mindig van körülbelül 200 ezer olyan távfűtéses lakás, ahol a fűtés egyedileg nem szabályozható, ami az egyik legpazarlóbb megoldás – mondta az államtitkár.

Az Otthon melege program alprogramjának keretében

okos költségmegosztás alkalmazására és radiátorok cseréjére nyílik lehetőség.A vissza nem térítendő támogatás mértékeaz elszámolható költségek 10-50 százaléka lehet, lakásonként maximum 350 ezer, pályázatonként maximum 75 millió forint.

Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára hangsúlyozta: az Otthon melege program célja a magántulajdonban lévő lakóépületek és háztartások energetikai korszerűsítésének ösztönzése, vissza nem térítendő támogatások biztosítása, illetve a háztartások rezsikiadásainak csökkentése.

Eddig 36 milliárd forintot osztottak szét az Otthon melege programban

Hatalmas a sikere az Otthon melege programnak, több esetben is néhány óra alatt elfogytak az elnyerhető összegek a sok ezer beadott pályázat nyomán, sőt, az ITM néhányszor a keretet is megemelte. Még olyan is előfordult, hogy az eredetileg kiírt keret többszöröse fogyott el.

Mióta tart a program, hány családnak nyújtottak támogatást, és melyik volt a legsikeresebb kiírás? Az Origo támogatási áganként összeszedte, milyen mérföldkövek jellemezték eddig az Otthon melege programot.

Hűtőgépek, mosógépek cseréje

27 ezer pályázó kapott előszörvissza nem térítendő támogatást az Otthon melege programban, melyet 2014 szeptemberében hirdettek meg az elavult hűtő- és fagyasztógépek (25 ezer darabra 627 millió forint), kazánok (1 milliárd forint) és nyílászárók (1,1 milliárd forint) cseréjére, összesen 2,72 milliárd forint értékben. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) már akkor közölte, hogy a források rendelkezésre állásának függvényében további pályázatok meghirdetését tervezi az energiahatékonyság növelése, az energiaköltségek csökkentése érdekében.

Több tízezer háztartás cserélhette le mosógépét az energiahatékonysági program újabb szakaszában, 25-45 ezer forint közötti állami támogatással. A tervek szerint mintegy 12 ezer család kapott volna új mosógépet 50 százalékos állami támogatással 2015. július 1-től, 500 millió forint értékben, de a program végül nagy sikerrel zárult: a megnövelt keretösszeg miatt mintegy 43 ezer háztartásnak jutott összesen 1,86 milliárd forintnyi támogatás. A tárca hangsúlyozta, hogy egyetlen alprogramot sem zártak le, csupán a keretek kimerülésével felfüggesztették őket, így amint újabb forrás érkezik, megnyitják azokat.

Nem is kellett sokat várni a soron következő hűtőgépcsere-program megújítására, amely 2016. július elején 500 millió forintos kerettel indult újra, ugyanúgy fejenként 25-45 ezer forintos állami támogatással. A program sikere akkora volt, hogy a pályázat megnyitásától kezdve néhány órán belül kimerült a keret több régióban is.

A 2017 augusztusában újrainduló háztartási nagygépcsere alprogramban ismét mindössze pár óra állt a pályázók rendelkezésére, akkora volt az érdeklődés. Az NFM az eredetileg tervezett 600 millió forintos keretösszeget végül 2,6 milliárd forintra emelte, hogy minden sikeres pályázó megkapja a támogatást, amely így 61 ezer családhoz jutott el.

2018 novemberében indult újra a háztartási nagygépek alprogram, amelyben összesen kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásra lehetett pályázni, pályázónként 40-45 ezer forint értékben. Ebben a kiírásban végül 5 milliárd forintra emelték a keretet, hogy a 119 ezer pályázó igényét ki tudják szolgálni.

Ez volt eddig az Otthon melege program messze legsikeresebb pályázata,

összesen végül több mint 115 ezer háztartás részesült támogatásban.

Fűtéskorszerűsítés társasházakban, családi házakban

A 10 milliárd forintos keretösszeggel 2015. április 30-án indult társasház-felújítási alprogramban az 5-60 lakásos társasházak energiahatékonysági támogatására lehetett pályázni 50 százalékos támogatási intenzitással, amely mintegy 20 ezer lakás megújítását biztosította. 2015 decemberében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 10 milliárdról 11,8 milliárd forintra emelte ezt a keretet.

2016. augusztus 15-én kezdődött az akkor már bő egy éve tervezett, családi házak energetikai korszerűsítésére és felújításárakiírt pályázat, pályázónként akár 2,5 millió forintot is biztosító állami támogatással, 5 milliárd forintos keretösszegből.

Ezt a pályázatot is pár óra alatt elkapkodták, még aznap fel kellett függeszteni.A felfüggesztésig országosan 3500 jelentkezést regisztráltak, amely a végső jelentkezési határidőig 4000-re nőtt.

Gázkonvektorcsere-programok

Az Otthon melege program fűtéskorszerűsítési alprogramjában először 2017. szeptember 21-től lehetett benyújtani pályázatot gázkonvektorok cseréjére 1,5 milliárd forintos keretösszeggel, amiből 12500 gázkonvektor újult meg országosan. Az elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás 80 százalékos volt, egy konvektor cseréjére maximum 120 ezer, több készülékére maximum 500 ezer forint állami támogatás járt. A gázkonvektoros pályázati lehetőség minden régióban óriási siker volt, a keretek hamar kimerültek. A kiírásra 5000 pályázat érkezett.

2019. május 20-tól nyitották meg újra a konvektorcsere alprogramot, 2 milliárd forintos keretösszeggel. A támogatás maximális mértéke az elszámolható bruttó költségek 60 százaléka, de legfeljebb 750 ezer forint lehet, ezen belül gázkonvektorra berendezésenként 96 ezer forint állami támogatás igényelhető. A földgázüzemű konvektorok cseréjére irányuló alprogram még jelenleg is nyitva áll, pályázatai elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül nyújthatók be, ügyfélkapus azonosítást követően, 2019. augusztus 30-ig. Az Origo itt szedte össze a legfontosabb tudnivalókat erről a pályázatról.

A legfrissebb adatok szerint az Otthon melege programban eddig összesen 300 ezer háztartás korszerűsítésére nyílt lehetőség, összesen 36 milliárd forint keretösszegben.

Forrás: https://m.origo.hu/gazdasag/20190617-2-milliard-forint-vissza-nem-teritendo-tamogatas-indul-radiatorok-cserejere.html

Társasházban él és bosszantja, hogy egy vagy több lakótársa nem veszi ki a részét a közös költségekből, nem fizeti például a vízdíjat, ám a szolgáltatások előnyeit ugyanúgy élvezi, mint a rendben, pontosan fizető szomszédjai? Nem kell ennyiben hagyniuk, van jogszerű megoldás, hogy rávegyék renitens lakótársukat a közös teherviselésre.

Az egyik lakás tulajdonosa már nyolc éve nem fizeti sem a közös költséget, sem a vízdíjat ­– panaszolja az egyik budapesti, XI. kerületi négyszintes társasházban lakó Erika. Mivel nem zárhatják el a vizet, a vízdíjat, a ház tovább nem halogatható, négy évvel ezelőtti felújítását, valamint nyaranta a fűnyírás ellenértékét is kénytelenek voltak a többiek állni. Szomszédjuk nemfizetése miatt nemcsak nekik kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, hanem ezért a lakóközösségnek most nincs félretett pénze.

Sajnos Erikáék esete korántsem ritka Magyarországon. Szakértők mintegy 175 ezerre teszik azok számát, akik rendszeresen késnek a közös költség vagy a vízdíj befizetésével. Ez nem kis szám, a magyarországi lakástulajdonosok egytizede. A hátralékok néhány tízezer forinttól akár több millió forintig is terjedhetnek – bár erről nincs hivatalos statisztika.

Mégsem reménytelen a helyzet, van mód arra, hogy a társasházak a közös teherviselés alól kibúvókkal szemben a hatályos jogszabályok szerint fellépjenek. Ennek egyik módja, hogy a három hónapot meghaladó elmaradás után jelzálogot jegyeztethetnek be az adós tulajdonrészére. Ebben a társasház szervezeti és működési szabályzatában (SzMSz) adott felhatalmazással a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke járhat el, illetve erről a minden évben legkésőbb május 31-éig – azaz ezekben a napokban – kötelezően megtartandó közgyűlésen is lehet dönteni.

Mindkét esetben közokiratba, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni a dokumentumot. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Ha az adós kifizette a tartozást, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni, amelyet szintén köz- vagy magánokiratba kell foglalni. A jelzálog ugyan egy elég erős fenyegetés, de ha az adós nem akar vagy tud fizetni, akkor a társasház helyzete nem lesz jobb.

A jelzálog bejegyeztetésénél egyszerűbb és gyorsabb megoldás lehet a krónikusan mulasztó társasházi tulajdonosokkal szemben a fizetési meghagyásos eljárás (fmh). Annak keretében ugyanis a társasházak pereskedés nélkül visszaszerezhetik az elmaradt díjakat, ha úgy adódik, végrehajtást is indíthatnak. Az eljárást egy társasház képviselője az SzMSz vagy közgyűlési határozat alapján indíthatja meg, amihez még ügyvéd közreműködése sem szükséges. Nem kell várni a fizetési határidő után három hónapot: a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a fizetési határidő lejárta után azonnal kezdeményezheti az eljárást.

Ha a társasház képviselője cégként vagy egyéni vállalkozóként jár el a lakóközösség érdekében, akkor a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elektronikusan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) rendszerén keresztül tudja benyújtani, ha pedig magánszemélyként, akkor akár papíralapon is bármely közjegyzőnél. Az űrlapokat le lehet tölteni a MOKK honlapjáról.

Hogy mennyire is gyors az eljárás, azt mutatja, ha a közjegyző mindent rendben talál, akkor az elektronikusan benyújtott kérelmeknél 3 munkanapon, a papíralapúaknál 15 napon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Ha a kötelezett (adós) a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.

Ezután a közjegyző a társasház kérelmére elrendelheti a végrehajtást, így akár néhány héten belül pénzhez juthat a lakóközösség. A végrehajtási eljárás iránti kérelem formanyomtatványa is megtalálható a MOKK honlapján. Ezt a kérelmet ugyanahhoz a közjegyzőhöz kell benyújtani, mint aki a fizetési meghagyást kibocsátotta.

Amennyiben a fizetési meghagyás kézbesítését követően az adós vitatja a tartozást (jogi kifejezéssel ellentmondással él), akkor az eljárás perré alakul, és az ügy bíróságon folytatódik. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása – annak ismert és súlyos következményei miatt – önmagában is növeli a fizetési hajlandóságot.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Forrás: https://hvg.hu/brandchannel/mokk_20190521_Nem_fizeti_a_szomszed_a_tarsashazi_kozos_koltseget_a_vizdijat_Van_megoldas

Lángok martalékává vált egy lakás Újpesten.

Tűz ütött ki egy társasházi lakásban, Budapest IV. kerületében, a Virág utcában. A tízemeletes épület negyedik emeletén égett több helyiség. A fővárosi hivatásos tűzoltóknak sikerült eloltaniuk a lángokat és kiürítették a házat. A lángok eloltását követően átvizsgálják és kiszellőztetik a lakást – írja a Katasztrófavédelem.

A társasházban egy helyiség égett teljes terjedelmében. Az egységek eloltották a lángokat, és összesen tizenöt embert kikísértek az épületből. A munkálatokat a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította. A lakás lakhatatlanná vált.

Forrás: https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/tarsashazi-lakas-ujpest-virag-utca/f9xjtl7

A Kecskeméten már sokat bizonyított és a minőségi építésben elismert VER-BAU saját kivitelezésű projektbe kezdett a Széchenyivárosban. A napokban indult el a Domby Lajos és az Illyés Gyula utca sarkán épülő új társasházban lévő 34 lakás értékesítése.

A jellegzetes zöld-fehér konténerek megjelenése a Széchenyivárosrészben azonnal felkeltette az érdeklődést a projekt iránt. A VER-BAU a tőle megszokott minőségben, a legkorszerűbb műszaki tartalommal kínálja új lakásait az 5 szintesre tervezett épületben. A Domby Társasházban összesen 10 féle lakástípusból választhatnak a vásárlók, hiszen a kivitelező céljai szerint a legszélesebb körben kívánták megszólítani az érdeklődőket, az egyedülállóktól, a fiatal párokon keresztül, a nagycsaládosokig.

Nagy hangsúly került a tervezés során a „minél élhetőbb” lakóterek kialakítására, ezért rendelkezik a társasház lifttel és valamennyi lakáshoz tartozik majd erkély. Természetesen az épülő lakások megfelelnek a CSOK és egyéb hitelkedvezmények feltételeinek is.
A kivitelező a korábbi ígéretének megfelelően a napokban elindította a már épülőfélben lévő lakások értékesítését, amelyről az információkat a www.verbau.hu oldalon lehet megtalálni az Eladó ingatlanok címszóra kattintva.

Forrás: https://kecskemetilapok.hu/hirek/ver-bau:-elstartolt-a-domby-utcai-tarsashaz-ertekesitese

– Ez a mi kis Gangeszünk – mutatta a Sebestyén körút 6. szám alatti társasház pincéjét az egyik lakó, Lévai Zsolt. Az alagsorban a talaj most is nedves, van, ahol még mindig áll a víz.

A falakon hatalmas foltok éktelenkednek, csaknem a földszinti lakásokig át van ázva. Iszonyatos a bűz! A pincékben tárolt értékek mind tönkrementek, ugyanis a tárolókba is befolyt a csapadékkal kevert szennyvíz. Tavaly októberben is volt már probléma vele, március óta pedig folyamatosan. Vasárnap például kritikus volt a helyzet, amikor leesett a nagy eső.

Egy éppen sétából hazatérő fiatal anyuka arra panaszkodott, hogy hónapok óta a negyedikre kell fel- és lecipelnie a nehéz babakocsit, mert a fertőzésveszélyes pincében nem hagyhatja.

– Állt itt egy ötvenéves, hatalmas fenyő, a vizsgálatok során kiderült, ennek a gyökérzete törte össze a szennyvízcsövet – bökött a közvetlenül a ház előtt álló kis kert felé egy másik lakó, Füzes Tamásné.

Előbb a fát, később a gyökérzetet is eltávolították a megbízott vállalkozók, de az új csövet április vége óta nem tették le, így a csapadékvíz a lakók szennyvizével keveredve azóta folyamatosan elönti a pincét.

Az árok, vagyis a leendő szennyvízcső helye ottjártunkkor is üresen tátongott, a szépen gondozott kiskert közepén. Miközben beszélgettünk, éppen kijött a házból Göcző Bálintné, a társasház számvizsgáló bizottságának elnöke.

– Értesítettek, hogy írjam ki, az érintett oldalon lakók ne használják a vizet csütörtökön, mert akkor végzik el a munkálatokat. Bekötik az új csövet és visszarendezik a terepet is. A társasháznak van biztosítása, a közös helyiségekben keletkezett károkat kifizetik. A kivitelező vállalkozó azt is megígérte, hogy a már meglévő károkat, vagyis a pincét is rendbe teszik a munkálatok után – mondta.

Bár a probléma úgy tűnik megoldódik, az ügy több kérdést is felvet. Miért húzódott hónapokig a csőcsere, ki fizeti meg a lakók kárát, hiszen a pincében tárolt értékeik mind tönkrementek. Kérdéseinkkel megkerestük a ház kezelésével megbízott Szollak Kft.-t.

– Az első hibabejelentés 2019 márciusában történt, a dugulást a kirendelt szakemberek elhárították, ekkor derült fény a kamerás csővizsgálat során arra, hogy a csőtörést a vezetékszakasz fölé ültette fa gyökérzete okozta. Erről a helyszínen egyeztettünk a város képviselőjével, a fakivágási engedélyt április 1-jén megkértük.

A fakivágás engedélyezése miatt hiánypótlásként kérték a tulajdonosok hozzájárulását, ezt a nem egyhangú döntéssel született aláíróívet április 10-ig pótolta a társasház. Ekkor ismét helyszíni bejárás volt a város részéről.

A házon belüli egyet nem értést jól mutatja, hogy a vezetékszakasz fölé időközben virágokat ültettek a tulajdonosok – válaszolta az ügy elhúzódására vonatkozó kérdéseinkre Pintérné Kónya Magdolna, a Szollak Kft. cégvezetője. Hozzátette, a kivitelezővel a szerződést április ­16-án végül megkötötték, ezen a napon a fát is kivágták, és ismét kitisztították a vezetékszakaszt a működés fenntartása érdekében.

– Az azóta szinte folyamatosan kedvezőtlen, csapadékos időjárás miatt a biztonságos munkavégzés – a társasházi vezetékszakasz üzemének fenntartása mellett – nem volt lehetséges.

– Továbbá a rendkívüli időjárás miatt a városi elvezető rendszer is túlterhelődött. Ennek tisztítása is folyamatban van. A csőszakasz cseréje az időjárás függvényében június 6-án, csütörtökön kezdődik – magyarázta a cégvezető.

Mint megtudtuk, a csővezeték javításának költségeit a társasház viseli. A káreseményt bejelentették a társasház részéről a biztosítónak, a közös szerkezetekben keletkezett kárt a biztosító megtéríti. A külön tulajdonokban keletkezett károkat a tulajdonos és a biztosító külön eljárásban rendezi.

Forrás: https://www.szoljon.hu/kozelet/helyi-kozelet/1729001-1729001/

Milyen kreatív megoldások vannak a szálcement homlokzatburkolati anyag változatos felhasználásában? Milyen jó példákkal szolgálnak nekünk a tervezők?

Az EQUITONE építészek és építészhallgatók számára hirdet minden évben pályázatot azzal a céllal, hogy bemutassa a homlokzatburkolati anyag építészeti minőségét tekintve is figyelemre érdemes példáit.

Ezen a pályázaton ért el II. díjat a PTE Műszaki és Informatikai Kar (MIK) építész hallgatója, Tarr Zsuzsanna, konzulens: Dr. Rétfalvi Donát.

Forrás: https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/pecsi-tarsashaz-tervevel-lett-dijazott-a-muszaki-kar-hallgatoja-1880906/

Tűz ütött ki egy társasházi lakásban, Budapest IV. kerületében, a Virág utcában – írja a Katasztrófavédelem.hu.

Tűz ütött ki egy társasházi lakásban, Budapest IV. kerületében, a Virág utcában. A tízemeletes épület negyedik emeletén ég több helyiség. A fővárosi hivatásos tűzoltók oltják a lángokat, és megkezdték a ház kiürítését.

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20190610-kigyulladt-egy-tarsashaz-a-iv-keruletben.html

Mindenekelőtt el kell oszlassunk egy tévhitet, amely szerint minden emeletes házat látva társasházat is látunk.

Akkor beszélhetünk ugyanis társasházról, amikor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kerül létesítésre és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.

A több helyiséget (lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget) tartalmazó házakat azonban lakásszövetkezeti jogi formában is létre lehet hozni. Ilyenkor a már említett Ptk. szabályain kívül a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni.

Mi azonos a társasház és a lakásszövetkezetek között?

Mindkét forma azt a célt szolgálja, hogy minden olyan épületben, ahol több helyiség található a tulajdonlás és használat ne az általánosan szabályozott közös tulajdoni szabályok szerint történjen meg, valamint létrejöjjön egy, a tulajdonosok személyétől elkülönülő képviseleti és ellenőrzési, valamint egy szabályozott döntéshozatali szerv (közgyűlés), amely a hatékony és törvényes működést biztosítja.

Mi a különbség a társasház és a lakásszövetkezetek között?

A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet, így önálló jogi személynek minősül. A lakásszövetkezetek létrehozásához az szükséges, hogy hét tag a szövetkezet létrehozásáról megállapodjon, és az általuk elfogadott alapszabály alapján a gazdasági társaságokhoz hasonlóan a lakásszövetkezetet a cégbíróság nyilvántartásba vegye. Természetesen a lakásszövetkezet létesítését követően az is elengedhetetlen, hogy a felépült ház a földhivatalnál is regisztrálásra kerüljön, hogy az egyes helyiségek (lakások, nem lakás célját szolgáló helyiségek) önálló jogi identitása létrejöjjön.

Ezzel szemben társasházat akár egy személy is alapíthat, és a társasház alapítását célzó alapító okiratot kizárólag a földhivatalhoz kell benyújtani. A társasház alapításnál a lakások tulajdonosaitól elkülönült önálló szervezet nem jön létre, a társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.

A lakásszövetkezetek esetén a képviseletet az igazgatóság, illetve a szövetkezet elnöke látja el – akik alapesetben a lakásszövetkezet tagjai –, míg társasház esetén a közös képviselő, aki a legtöbb esetben a társasházban tulajdonnal nem is rendelkező gazdálkodó szervezet.

Az ellenőrző szerv lakásszövetkezet esetén a felügyelő bizottság, míg társasháznál a számvizsgáló bizottság.

Lakásszövetkezetek esetén az épület alatti telek és az épület közös részei minden esetben a lakásszövetkezet, mint önálló jogi személy tulajdonában állnak. Ezzel szemben a társasházaknál a telek is általában a lakások és nem lakás céljáró szolgáló helyiségek tulajdonosainak közös tulajdonában van.

Míg a lakásszövetkezet felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság, addig a társasház felett a jegyző látja el.

A közgyűlésen gyakorolható szavazati jogok, így az ingatlan sorsát érintő kérdésekben való beleszólás tekintetében is óriási különbség van a két forma között. Addig, míg a társasháznál a szavazati jog nagysága a tulajdonolt lakás vagy más helyiség nagyságának egymáshoz viszonyított arányában kerül meghatározásra, addig a lakásszövetkezeteknél minden egyes használati egységnél csak 1 szavazat vehető figyelembe.

A fentiek miatt ne lepődjünk meg, ha a megvásárolni kívánt lakás tulajdoni lapján nem találjuk a társasház megnevezést, hanem lakásszövetkezet van feltüntetve. Az sem jelent problémát, ha a tulajdoni lapon nem szerepel a társasházi közös tulajdoni hányad, hiszen a lakásszövetkezetek esetén ilyen megjelölésre nincs szükség.

Abban az esetben, ha egy helyiséget szeretnénk bérbe venni a lakásszövetkezettől vagy a társasháztól és előzetesen megtekintjük az ingatlan tulajdoni lapját, azt fogjuk látni, hogy míg a lakásszövetkezetnél a „közös” helyiség a lakásszövetkezet 1/1 tulajdonában lesz nyilvántartva, addig a társasháznál a tulajdoni lapon a társasház összes tulajdonosának nevét fel fogjuk fedezni.

A lakásszövetkezet a társasházi formától tehát alapvetően abban különbözik, hogy van saját vagyona, jogi személy és nem csak egy adott ingatlanon felépülő vagy felépült ház kezelését, fenntartását jogosult végezni. A lakásszövetkezet alapvető feladata, hogy működtesse a tulajdonában lévő házakat. Mint önálló jogi személy nem kizárt, hogy vállalkozási tevékenységet is folytasson, akár új lakásokat is építsen azzal a megkötéssel, hogy a vállalkozási tevékenységből megszerzett profitot az alaptevékenységre kell felhasználni.

A közvélemény által kevésbé ismert lakásszövetkezeti formában működött 2013-ban a teljes lakásállomány 7,5%-a, amely arány a jelenlegi gyakorlati társasház alapítási tendenciának köszönhetően jelentősen csökkent.

Lakásszövetkezeti formában nemcsak lakások, hanem üdülők, nyugdíjasházak, garázsok, műhelyek is létesíthetők és működtethetők.

A lakásszövetkezeti formában történő ingatlanhasznosítás jogi jellegénél fogva akár a hitelezés során is nagyobb biztosítékot jelenthet, hiszen nemcsak az egyes tulajdonosok, hanem akár maga a lakásszövetkezet is kötelezettként szerepelhet a jogviszonyban.

A tegnapi nap folyamán bejelentés érkezett a rendőrségre egy győri társasházból, ahol egy fiatal férfi törni-zúzni kezdett.

Egy győri társasházból jelentették azt a 18 éves fiatal férfit, aki a társasház lépcsőházában törni-zúzni kezdett. A ház lakói megfékezték a férfit, aki ekkorra több ablakot is kitört az épületben. A zavart állapotban lévő fiatal a kiérkező rendőröknek bevallotta, hogy kábítószert fogyasztott az esetet megelőzően.

A férfit előállították, majd a rendőrségen drogtesztet végeztek, amely pozitív értéket mutatott. A Győri Rendőrkapitányság nyomozói a 18 éves helybéli férfit kábítószer birtoklása és garázdaság vétsége miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

 

 

Forrás: https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/bedrogozva-vert-szet-mindent-egy-18-eves-fiatal-egy-gyori-tarsashazban/hdwex9q

Heteken belül megkezdik a lakások átadását Győr egyik legizgalmasabb társasházi beruházásán.

A Móricz Zsigmond rakparton épülő Rakpart22 társasház lakásainak nagy része már a tervezőasztalról elkelt, de néhány – a csok új építésű lakásokra szabott feltételeinek is megfelelő – otthon még várja a gazdáját.

A nyüzsgő belváros rengeteg ember számára vonzó. A vidéki és a kertváros által garantált nyugalommal szemben sok család dönt úgy, hogy ezt az életformát választja, amelynek oka elsősorban a jó infrastrukturális ellátottság. A Rakpart22-ben otthonra találó családoknak sem a nyugalomról, sem a kényelemről nem kell lemondania.

A 114 lakásos társasház egyik legfőbb előnye − a környék kiváló infrastruktúrája mellett −, hogy a városközponthoz közel helyezkedik el, így néhány perc sétával elérhető a klasszikus belváros, a Dunakapu tér és a közeli Duna-part is.

A társasház tervezői arra törekedtek, hogy élhető, funkcionálisan hatékony és átgondolt alaprajzokat hozzanak létre, hogy mindenki megtalálja az élethelyzetének leginkább megfelelő otthont.

A két, rakpartra merőleges épülettest a Duna felé megnyílik, közrefogva az 1.200 m²alapterületű belső, zárt udvart. A lomblevelű örökzöldekkel, törpefákkal beültetett díszkert a lakók kényelmét hivatott szolgálni.

A társasház alatt került kialakításra a 100 db gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs, amelyet a Türr István utca felől lehet majd megközelíteni.

Az épület egyediségét a többi között az adja, hogy minden egyes lakáshoz tartozik – többségében a belső kertre néző – erkély. „Ezek kialakításakor az intimitásra, az épület belvárosi elhelyezkedéséből fakadó nyüzsgés feloldására törekedtünk. Lodzsákat terveztünk, amelyek szuverén módon működnek: átlátásoktól és áthallásoktól mentesen tölthetünk időt a szabad levegőn” – mondta el Ruppert András, a társasház terveit készítő ZIP Architects vezető építész tervezője.

Az épület fiatalos dizájnját − a falfülkék színezése, a korlátok anyaga, a közös használatú helyiségek arculati megjelenése mellett − a belső udvar oldalában kialakított privát biciklitároló is erősíti, amely a társasházba költöző lakók kényelmét szolgálja.

 

 

Forrás: https://m.kisalfold.hu/pr/befejezo_szakaszaban_a_gyori_nagyberuhazas/2598115/