Társasházban él és bosszantja, hogy egy vagy több lakótársa nem veszi ki a részét a közös költségekből, nem fizeti például a vízdíjat, ám a szolgáltatások előnyeit ugyanúgy élvezi, mint a rendben, pontosan fizető szomszédjai? Nem kell ennyiben hagyniuk, van jogszerű megoldás, hogy rávegyék renitens lakótársukat a közös teherviselésre.
Az egyik lakás tulajdonosa már nyolc éve nem fizeti sem a közös költséget, sem a vízdíjat – panaszolja az egyik budapesti, XI. kerületi négyszintes társasházban lakó Erika. Mivel nem zárhatják el a vizet, a vízdíjat, a ház tovább nem halogatható, négy évvel ezelőtti felújítását, valamint nyaranta a fűnyírás ellenértékét is kénytelenek voltak a többiek állni. Szomszédjuk nemfizetése miatt nemcsak nekik kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, hanem ezért a lakóközösségnek most nincs félretett pénze.
Sajnos Erikáék esete korántsem ritka Magyarországon. Szakértők mintegy 175 ezerre teszik azok számát, akik rendszeresen késnek a közös költség vagy a vízdíj befizetésével. Ez nem kis szám, a magyarországi lakástulajdonosok egytizede. A hátralékok néhány tízezer forinttól akár több millió forintig is terjedhetnek – bár erről nincs hivatalos statisztika.
Mégsem reménytelen a helyzet, van mód arra, hogy a társasházak a közös teherviselés alól kibúvókkal szemben a hatályos jogszabályok szerint fellépjenek. Ennek egyik módja, hogy a három hónapot meghaladó elmaradás után jelzálogot jegyeztethetnek be az adós tulajdonrészére. Ebben a társasház szervezeti és működési szabályzatában (SzMSz) adott felhatalmazással a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke járhat el, illetve erről a minden évben legkésőbb május 31-éig – azaz ezekben a napokban – kötelezően megtartandó közgyűlésen is lehet dönteni.
Mindkét esetben közokiratba, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni a dokumentumot. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Ha az adós kifizette a tartozást, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni, amelyet szintén köz- vagy magánokiratba kell foglalni. A jelzálog ugyan egy elég erős fenyegetés, de ha az adós nem akar vagy tud fizetni, akkor a társasház helyzete nem lesz jobb.
A jelzálog bejegyeztetésénél egyszerűbb és gyorsabb megoldás lehet a krónikusan mulasztó társasházi tulajdonosokkal szemben a fizetési meghagyásos eljárás (fmh). Annak keretében ugyanis a társasházak pereskedés nélkül visszaszerezhetik az elmaradt díjakat, ha úgy adódik, végrehajtást is indíthatnak. Az eljárást egy társasház képviselője az SzMSz vagy közgyűlési határozat alapján indíthatja meg, amihez még ügyvéd közreműködése sem szükséges. Nem kell várni a fizetési határidő után három hónapot: a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a fizetési határidő lejárta után azonnal kezdeményezheti az eljárást.
Ha a társasház képviselője cégként vagy egyéni vállalkozóként jár el a lakóközösség érdekében, akkor a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elektronikusan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) rendszerén keresztül tudja benyújtani, ha pedig magánszemélyként, akkor akár papíralapon is bármely közjegyzőnél. Az űrlapokat le lehet tölteni a MOKK honlapjáról.
Hogy mennyire is gyors az eljárás, azt mutatja, ha a közjegyző mindent rendben talál, akkor az elektronikusan benyújtott kérelmeknél 3 munkanapon, a papíralapúaknál 15 napon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Ha a kötelezett (adós) a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.
Ezután a közjegyző a társasház kérelmére elrendelheti a végrehajtást, így akár néhány héten belül pénzhez juthat a lakóközösség. A végrehajtási eljárás iránti kérelem formanyomtatványa is megtalálható a MOKK honlapján. Ezt a kérelmet ugyanahhoz a közjegyzőhöz kell benyújtani, mint aki a fizetési meghagyást kibocsátotta.
Amennyiben a fizetési meghagyás kézbesítését követően az adós vitatja a tartozást (jogi kifejezéssel ellentmondással él), akkor az eljárás perré alakul, és az ügy bíróságon folytatódik. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása – annak ismert és súlyos következményei miatt – önmagában is növeli a fizetési hajlandóságot.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Forrás: https://hvg.hu/brandchannel/mokk_20190521_Nem_fizeti_a_szomszed_a_tarsashazi_kozos_koltseget_a_vizdijat_Van_megoldas