Akár már ezer forintért is lehet egy négyzetméternyi építési telket vásárolni a kisebb településeken, míg ugyanekkora területért Budapest belvárosában egy társasház-fejlesztésre alkalmas telek esetében már 360-380 ezer forintot kérnek négyzetméterenként – írja közleményében az Otthon Centrum.

A telekpiaci forgalom jellemzően ott élénk, ahol a lakásépítési kedv is nagy. Az utóbbi öt évben országos szinten, Budapesten adták ki az építési engedélyek harmadát, míg a megyei jogú városokban közel negyedét. A telkek méretében nagy különbségek tapasztalhatók. A legkisebbek 500 négyzetméternél kezdődnek, ennél azonban kedveltebbek a nagyobb területűek (700-800 négyzetméter), ahogy népszerűek az átlagos családi házra optimalizált telkek is (1000-1300 négyzetméter).

Az árak terén is hatalmas a szórás.Az Otthon Centrum által az év első kilenc hónapja alatt értékesített telkek közül a legolcsóbb fajlagos áron a kisebb településeken található, külterületi, zártkerti, 1000-1500 négyzetméternél nagyobb parcellákhoz lehetett hozzájutni. Ezek ára nem érte el az 1000 forintos négyzetméterenkénti árat. Ilyen ingatlanok szinte az ország minden régiójában találhatóak, de előfordulásuk leginkább Zala, Heves vagy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a leggyakoribb.Ugyanakkor kis szerencsével vagy kivárással akár a főváros vonzáskörzetében is akad ilyen lehetőség,Csemőn vagy Tatán is előfordult hasonló árfekvésű tranzakció az Otthon Centrum gyakorlatában.

„A lakásépítésre alkalmas területek árát több tényező befolyásolja: a telek méretén túl a beépíthetőség mértéke is fontos tényező, nem mindegy, hogy egy vagy több családi ház, esetleg többlakásos épület építhető-e a telekre” – mutatta be a telek árát meghatározó tényezők egyikét Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője. Mint mondta, ugyancsak döntő az árban a telek elhelyezkedése és közművekkel való ellátottsága. Az elhelyezkedés miatti árkülönbség a lakásárak esetében tapasztalható trendnek megfelelő. „A városközponttól távolabb eső területek általában olcsóbbak, de ezt az egyes városrészek presztízse is nagyban befolyásolja. A regionális különbségek jól érzékelhetőek, nagyobb a kereslet a városok és városkörnyéki települések beépíthető telkeire, illetve a Balaton-parti településeken kínáltakra, mint a városoktól távolabb fekvő, kisebb helyeken árult telkekre” – emelte ki a vezető elemző.

A legdrágább ingatlanok Budapesten keltek el, itt a helyszűke miatt a társasház-fejlesztésre alkalmas telkek árai a legmagasabbak.A belvárosban 360-380 ezer forintot is kifizetnek egy négyzetméternyi telekért, amiért a pesti külső kerületekben akár egy négyzetméternyi lakást is lehet venni.A belvároshoz közel lévő kerületekben ennél valamivel olcsóbb egy négyzetméternyi telek átlagára (260 ezer forint), míg Buda felé haladva tovább mérséklődnek az árak (130-170 ezer forint négyzetméterenként). A külső kerületekben tovább csökken egy négyzetméter ára (20 és 60 ezer forint négyzetméterenként).

A családi házak építésére alkalmas külső kerületi telkek 10 ezer forintos négyzetméterártól indulnak, Budafokon már magasabb az átlagár (40 ezer forint négyzetméterenként), ami a budai oldalon északabbra haladva tovább nő (50-80 ezer forint négyzetméterenként). Jellemző mutató, hogy a magasabb fajlagos ár a kisebb telekmérettel társul. Ahogy távolabb megyünk a városhatártól, egyre kedvezőbb a fajlagos telekár: Budaörsön, Nagykovácsiban és Ürömön 40-60 ezer forintos négyzetméterár volt a jellemző, míg a Solymáron ennek nagyjából a fele (25 ezer forint négyzetméterenként) az átlagár. Az ország keleti felében Miskolcon már 5-7 ezer forintos négyzetméteráron is volt telek adás-vétel, Nyíregyháza külső kertvárosrészeiben (Borbánya, Oros) 9-10 ezerért lehetet egy négyzetmétert vásárolni. Debrecenben lakótelkeket átlagosan 16-18 ezer forintos négyzetméteráron értékesítettek, de a belvárosi fejlesztési telkek négyzetmétere elérte 50 ezer forintos határt.

Sajátos térség a Balaton környéke:

a vízparti települések országos vonzerejét jelzi, hogy a hivatalos lélekszámhoz viszonyítva kiugróan magas az adás-vételek száma.Az északi és a déli part kedveltséget mutatja, hogy amíg Somogyban – Siófok Töreki városrészében, Balatonföldváron, Balatonlellén, Szárszón – általában 4-5 ezer forintos négyzetméterenként a lakó és üdülő telkek fajlagos ára, addig az északi part – Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonakali, Örvényes – lakótelkei 15-18 ezerért keltek el négyzetméterenként. Összehasonlításként Veszprém megye más városaiban (Pápán vagy Ajkán) 4-5 ezer forintos négyzetméteráron lehetett lakótelket venni, míg Várpalotán már 3500 forintért.

Forrás: https://m.origo.hu/gazdasag/20191004-hatalmas-a-szoras-a-telekarakban.html

Megkezdődött a hajrá az új lakások piacán: várhatóan az októberben indult utolsó negyedévben adhatják át az elmúlt 1-2 évben elindított társasház-fejlesztések keretében épülő lakások nagy részét – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a budapesti és a megyeszékhelyeken vizsgálta az új lakások piacát.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: “Az utolsó negyedév azért kivételes, mert az 5 százalékos, kedvezményes lakásáfáról szóló eredeti – azóta módosított – jogszabály szerint a 2019 végéig átadott lakásokra vonatkozott az alacsonyabb áfakulcs. Emiatt sok fejlesztő felpörgette az építkezéseket, hogy elkészüljenek a lakások. Az építőipari kapacitás és munkaerőhiány miatt azonban az épülő lakások 40-50 százaléka csúszásban van az eredetileg tervezett átadási határidőhöz képest.” A jogszabály tavalyi módosítása miatt viszont 2023 végéig alkalmazható a kedvezményes lakásépítési áfa azoknál a lakóépületeknél, amelyek 2018. november elseje előtt már rendelkeztek építési engedéllyel.

Nagy az érdeklődés

Az ingatlan.com elemzése szerint az idén fokozódott az új lakások iránti kereslet: a múlt évhez képest 33 százalékos volt a növekedés. Budapesten 18 százalékkal, Pest megyében 57 százalékkal nőtt a kereslet, utóbbi Balogh László szerint azzal is magyarázható, hogy a fővárosban található új lakásoknál olcsóbban lehet kapni ingatlanokat az agglomerációban.

Hajdú-Bihar megyében 34 százalékkal, Fejér megyében több mint 50 százalékkal nagyobb volt az idei kereslet. Ugyanakkor Győr-Moson-Sopron megyében – ahol a tízezer lakosra a legtöbb új lakás épült az elmúlt években – csak stagnált a kereslet.

Hány lakás vár gazdára? Mennyiért?

A fokozódó kereslet mellett a kínálat is bővült, köszönhetően a sorra befejeződő beruházásoknak. Az ingatlan.com adatai szerint október elején több mint 6 ezer új lakás várt gazdára, ez több mint 50 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Budapesten 18 százalékkal több mint 3 ezerre nőtt a kínálatban szereplő új lakások száma.

Jóval látványosabb növekedés történt a vidéken: a megyeszékhelyeken 81 százalékkal nőtt a kínálat, a többi városban 67 százalékkal. Az előbbiekben közel 1000, utóbbiakban pedig több mint 1500 új lakás szerepelt a kínálatban.

Az árakról szólva az ingatlan.com szakértője azt mondta, hogy Budapesten és a vidéki nagyvárosokban is nőtt az új lakások ára, részben a kereslet, részben az építési költségek emelkedése miatt. Budapesten október elején az eladó új lakások négyzetméterára átlagosan 885 ezer forint volt. Debrecenben 610 ezer forintot kértek az új lakások négyzetméteréért, Székesfehérváron 607 ezer forintnál tartottak az árak október elején. Szegeden 576 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Győrben ennél olcsóbban, 462 ezer forintért kínálták az új lakások négyzetméterét. A győri árak megfizethetősége a kínálat folyamatos bővülésének is köszönhető

Nőtt az építési kedv

Balogh László szerint bár az újonnan kiadott építési engedélyekre nem vonatkozik a kedvezményes lakásépítési áfa, ám a lakásépítési kedv továbbra is erősnek mondható. Augusztus végéig idén összesen közel 10 ezer lakóépületre adtak ki építési engedélyt, ami 7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Érdekes adat, hogy a kiadott engedélyek háromnegyede családi házak építésére vonatkozik.

A szakember szerint ez azt jelzi, hogy az állami lakástámogatási rendszer, azaz a CSOK júliusi bővítése és az alacsony kamatozású lakáshitelek egyaránt élénkítik az új lakások piacát. Az ingatlan.com szakembere szerint azonban fontos megjegyezni, hogy nem mindegyik engedélyből lesz valódi lakás.

Forrás: https://piacesprofit.hu/gazdasag/indul-a-hajra-az-uj-lakasoknal-milyen-arakra-lehet-szamitani/

Emléktáblát avattak Székely Endréné Horváth Ilona pedagógus és Polgár László operaénekes tiszteletére a Marek József utca 16-os szám alatti társasház falán október 7-én.

A mai napon emléket állítunk két embernek, akik közülünk valóak voltak, akiket tisztelünk

– kezdte ünnepi beszédét Vető Marietta. Erzsébetváros alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy bár Székely Endréné Horváth Ilona pedagógusként, Polgár László operaénekesként dolgozott, és az élet két teljesen más területén tevékenykedtek, mégis közös bennük, hogy értéket hoztak létre, hivatásuk legjobbjai voltak, olyan emberek, akiket a környezetük elismert, és nagyra tartott.

Egy közösséget igazán gazdaggá azok az emberek tesznek, akik értéket teremtenek, gondolatokat formálnak, tanítanak bennünket. Ennek a két embernek az élete két teljesen különböző életút, ám mindkettő fontos része a mi közös világunknak, közös múltunknak, és a közös emlékezetünknek. Valamennyien büszkék lehetünk rá, hogy itt éltek, közülünk valóak voltak és kötődtek Erzsébetvároshoz. Pályájuk példaként áll előttünk

– hangsúlyozta.

A pedagógusra és az operaénekesre barátok és pályatársak emlékeztek. Horváth György szerint Székely Endréné a szelíd szavú, törékenynek tűnő asszony valójában szívós és állhatatos ember volt, kollégáival a műszaki szaktanárképzés jó alapjait teremtette meg és ezáltal a képzés oldaláról évtizedekre biztosította Magyarországon a modern szakmunkásképzés műszaki tanár-utánpótlását. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója arról beszélt, hogy Polgár László 37 éven keresztül állt az operaház színpadán, univerzális énekesként tartották számon, aki az olasz és a német irodalmat éppúgy ismerte, mint a franciát, de szívesen tanított is.

Rák György Polgár Lászlóval kapcsolatban azt emelte ki, hogy barátja humanista, segítőkész, igazságszerető és békebarát ember volt.

Az ünnepi alkalom keretében a VII. kerületi önkormányzat és a társasház képviselői mellett, családok és barátok is elhelyezték a megemlékezés virágait az emléktáblákon.

Székely Endréné Horváth Ilona az első Apáczai- díjjal kitüntetett pedagógus, érdeklődése felölelte a pedagógia, a nevelésügy szinte valamennyi kérdését. Kiemelten foglalkozott a szakoktatással, a neveléselmélettel és a didaktikával.

Polgár László 1971-ben megnyerte a Dworak emlékversenyt, 1972-ben az Operaház ösztöndíjasa, majd 1973-tól magánénekese volt. Az 1974-es Schumann énekverseny, majd az 1975-ös Erkel énekverseny győzteseként tartják számon. 1980-ban a Wolf énekversenyen, majd 1981-ben a Pavarotti énekversenyen is első lett. A világ szinte minden táján fellépett.

Forrás: https://www.orientpress.hu/cikk/2019-10-08_kettos-emlektablaavatot-tartottak-erzsebetvarosban

Mint ahogyan a nevéből is kiderül, a közös költség a társasház „közösen” használt területeinek költségeit fedezi. Hogy mindez kit terhel, arról egészen mást mond a jogszabály, és mást a gyakorlat.

Hol merül fel közös költség fizetés?

Mint ahogy az a nevéből is kiderül, a közös költség fizetése olyan esetekben merül fel, amikor lakásunk olyan jogi konstrukcióban áll, amely esetben vannak olyan területrészek, felszerelések, amelyek nem kizárólagos tulajdonunkban vannak. Ennek legtipikusabb esete a társasház, mint jogi forma. Társasház esetén a lakások külön tulajdonban, önálló helyrajzi számon vannak nyilvántartva, míg a tulajdonostársak által használt garázsok, tárolók, illetve a lépcsőház, vagy a kert közös tulajdonban vannak és a tulajdonostársak ezeket a részeket a Társasház alapító okiratban meghatározottak szerint közösen vagy kizárólagosan használhatják.

Minden tulajdonostárs közös használatában van például a lépcsőház vagy a lift, így minden tulajdonostárs köteles az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek (lift működéséhez szükséges áram, lépcsőház takarítás költsége stb.) viselésében részt venni.

Kicsit más a helyzet teremgarázsoknál, hiszen azok általában önálló helyrajzi számon, önálló társasházi albetétben vannak – például a -1 emeleti teremgarázs 50 beállóhelye 900 négyzetméter nagysággal alkot egy albetétet –, hiszen ilyenkor kizárólag az adott teremgarázsban tulajdonnal rendelkező tulajdonostársak lesznek jogosultak a használatra és lesznek kötelesek a teremgarázzsal kapcsolatban felmerülő közös költséget megfizetni.

Milyen költségek tartoznak a közös költségbe?

A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és közös tulajdonú lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

A társasházak az egész ház működtetésével, valamint fenntartásával kapcsolatban felmerülő költség fedezetére, a közös lépcsőház, lift áram számláira, takarítására, a kert locsolására szolgáló vízdíjra, vagy a közös helyiségek fűtés díjának fizetésére a társasház közgyűlése által meghatározott, havi fix összeget szednek be.

Ezen havonta fizetendő összegen felül a társasház döntésétől függően havonta fix összeget, vagy a közgyűlés által alkalmanként, kifejezetten valamely felújítási munka elvégzése érdekében (például a tető javítása, vagy a ház homlokzatának felújítása céljából) úgynevezett felújítási alapot képez a társasház.

Ki állapítja meg a közös költség mértékét?

A közös költség viselésére vonatkozó szabályokat, így a tulajdoni hányadtól eltérő megfizetés esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját is a társasház szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazza, azonban a közös költség mértékét minden esetben, általában évente egyszer a közgyűlés határozat formájában fogadja el.

Ki felel a társasház által meg nem fizetett közös költség tartozásért?

A társasházi közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint. Ez azt jelenti, hogy ha a társasház nem fizeti meg a szolgáltatónak az áram számlákat, és a tartozást nem tudja a szolgáltató a társasháztól behajtani, akkor követelheti, hogy azt a tulajdonostársak fizessék meg tulajdoni hányaduk arányában.

Ki felel a lakás után meg nem fizetett közös költség tartozásért?

A közös költség fizetési kötelezettség a társasházban tulajdonosként szereplő személyt terheli. A joggyakorlatban megoszlottak a vélemények arról, hogy mi a helyzet, ha a lakásnak van haszonélvezője is. Kinek kell ebben az esetben a közös költséget a társasház felé megfizetni? Hiszen végül is egy olyan költségről van szó, amely a lakás használatával függ össze. A kérdés megoldódni látszik azzal, hogy a döntések szerint annak ellenére, hogy a haszonélvezettel terhelt lakást a tulajdonostárs gyakorlatilag nem is használhatja – hiszen arra a haszonélvező vagy az általa megjelölt személy lesz jogosult – a közös költséget, tehát nem a lakás közvetlen, hanem a társasház felé fizetendő költségeit – a tulajdonosnak kell fizetnie.

Természetesen nem kizárt, hogy a tulajdonos a haszonélvezővel megegyezik arról, hogy a közös költséget a társasház felé a haszonélvező, illetve az általa a lakás használatára feljogosított személy legyen köteles fizetni.

A fenti elvből kiindulva, amikor a lakásunkat bérbe adjuk, a bérleti szerződésben kifejezetten rendelkeznünk kell arról, hogy a bérlő köteles-e megfizetni a közös költséget, valamint arról is, hogy azt közvetlenül a társasháznak vagy a tulajdonos részére kell-e megtennie. Ilyen rendelkezés hiányában a tulajdonos nem követelheti a bérlőtől ezen költségek megtérítését.

Lakásvásárlás során is legyünk óvatosak, és minden esetben kérjük el a szervezeti és működési szabályzatot, hiszen ez a dokumentum tartalmazza a közös költség megállapítására és a megfizetésére vonatkozó szabályokat. Az SZMSZ tartalmazhat olyan rendelkezést, hogy a tulajdonostárs a korábbi tulajdonostárs által meg nem fizetett közös költség tartozását is köteles megfizetni.

Milyen lehetősége van a társasháznak a közös költség behajtása érdekében?

Legkésőbb a közös képviselő által elkészített éves beszámoló elkészítésekor ki fog derülni a többi tulajdonostársnak is, hogy melyik tulajdonostárs mennyivel járult hozzá a közös költséghez, hiszen a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését – a tulajdonostársak nevének feltüntetésével – a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban az éves beszámolónak tartalmaznia kell.

A társasház ugyanúgy, mint bármelyik neki tartozó személlyel szemben, így a tulajdonostárssal szemben is, kezdeményezhet a tartozás összegének nagyságától függően fizetési meghagyásos peren kívüli, vagy peres eljárást.

A társasházi törvény azonban további biztosítékot ad a társasházközösség kezébe, ugyanis a közgyűlés, illetve a szervezeti és működési szabályzat felhatalmazása alapján a közös képviselő jogosult arra, hogy a 3 havi közös költség tartozással rendelkező tulajdonostárs tulajdonában lévő lakásra, vagy nem lakás céljára szolgáló ingatlanára jelzálogjogot jegyeztessen be az ingatlan-nyilvántartásba. Ez a bejegyzés tehát megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján, mint teher, amely biztosítékot jelent arra a társasháznak, hogy legkésőbb az ingatlan értékesítése esetén a közös költséghez hozzájusson, hiszen annak teljes körű megfizetése esetén fogja csak a közös képviselő kiadni az úgynevezett nullás igazolást, valamint a jelzálogjog törléséhez szükséges törlési nyilatkozatot.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap.

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/hirek/ki-fizesse-kozos-koltseget-az-alberlo-vagy-tulajdonos/

A társasházakról szóló törvény 2020. január 1-jétől módosul, akár saját vagyonával is felelnie kell a közös képviselőnek. Az új szabály értelmében a társasház közös feladatait ellátó képviselőket nyilvántartásba veszik. Ahhoz, hogy a munkakört betöltők megfelelően tudják végezni feladataikat, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakképzést indít október 11-től.

„Sok esetben olyan, a lakóközösség által megválasztott közös képviselők látják el a csaknem másfél millió társasház feladatait, akiknek nincs megfeleő szaktudásuk. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ezen próbál segíteni egy most induló szakképzésével” – mondta Sztranyák József, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke, a (BKIK) ingatlanosztály elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A közös képviselőket nyilvántartásba veszik

A szaktudásra azért van szükség, mivel a 2020 január 1-jén életbe lépő törvény értelmében minden közös képviselőnek regisztrálnia kell az ingatlan-nyilvántartásba, a társasházak tulajdoni törzslapjaira fel kell vezetni a nevét, személyes adatait és pontos elérhetőségét. Feladatainak elmulasztása vagy jogsértés esetén saját vagyonával kell felelnie, és akár ötmillió forintos pénzbírság is kiszabható lesz rá.

„Az október 11-én kezdődő képzés célja a közös képviselők szakmai felkészítésének segítése jogi, műszaki, illetve gazdasági ismeretek terén. Erre azért van szükség, mivel a 2020. január elsején életbe lépő új lakossági törvény értelmében a társasházakban képviselői tisztséget betöltőket nyilvántartásba veszik, ezáltal a munkaköri felelősségük számonkérhetővé válik” – tette hozzá az iparkamara alelnöke.

Weis Gábor, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója elmondta, a társasházkezelőnek a felelőssége továbbra is a polgári törvénykönyv kártérítési felelősségének rendelete alapján működik, viszont az új törvény utolsó bekezdésének egyikében szabályozzák azt, hogy kormányrendeletben kijelölhető az ingatlankezelőknek a hatósága, illetve a jegyzői eljárást kormányrendeletben lehet majd módosítani. A jelen állás szerint a társasházak felett a jegyző gyakorolja a törvényességi felelősséget.

Az új törvény értelmében

a társasház gazdasági elszámolását is be kell majd nyújtani

az ingatlan-nyilvántartásba. Az egyesület elnöke hozzátette a 2020-as szigorítások a jegyzői eljárást fogják leginkább segíteni, hiszen, ha egy társasházzal szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek, az első pár hónapot nem a közös képviselő felkutatásával kell kezdeni. Emellett a társasházak lakói közötti kommunikációt is megkönnyíti majd, hiszen probléma esetén mindenki tudja kihez kell fordulni.

A képzés a közös képviselők szaktudását fejleszti

Sztranyák József a képzés kapcsán elmondta, elsősorban azoknak ajánlja, akik hat–kilenc lakásos társasházban, megbízásos alapon látnak el képviselői feladatköröket, de emellett természetesen bárkit szívesen fogadnak, akit érdekel a képzés, mely három nagy témakört foglal magába: gazdaságit, jogit és műszakit.

Hozzátette, negyvenórás képzésről van szó, melyet nyolc hétvége alatt szeretnének lebonyolítani. A tervek szerint a foglalkozások ötórásak lennének, a négy óra tananyag-elsajátítást egyórás számonkérés követi. A képzést vizsga zárja, amit ha sikeresen teljesítenek a résztvevők, egy

tanúsítványt kapnak, hogy alkalmasak a közös képviselői munkakör betöltésére.

A képzés díja hetvenezer forint, ez az összeg tartalmazza a tanagyagot, az oktatási feltételek biztosítását, illetve a vizsgadíjat is.

Forrás: https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/10/02/akar-otmillio-forintra-is-megbirsagolhatnak-kozos-kepviseloket

Egy jövőre életbe lépő törvénymódosítás szerint a közös képviselő a saját vagyonával felel a hibákért, és súlyos pénzbírságra is számíthat. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új képzéssel segít.

Magyarországon másfél millió társasház ügyeit viszi közös képviselő. Jelentős részük eddig szakirányú végzettség nélkül, egyéb munkája mellett is elláthatott ilyen feladatot, a hiányos tudás pedig sok esetben okozott vitás, akár botrányos helyzetet.

A 2003-as társasházi törvény jövőre életbe lépő módosítása azonban ennek vélhetően véget vet, miután a közös képviselő saját vagyonával felel majd a hibáiért, a mulasztások miatt a törvényességi felügyelet akár ötmillió forint pénzbírsággal is sújthatja – írja a Napi.hu a BKIK közleménye alapján.

A törvény módosításának célja nem az, hogy elrettentse a gyakorló közös képviselőket a feladattól, hanem hogy a lakóközösségek biztonságban érezzék magukat azáltal, hogy megfelelő szakmai tudással rendelkezőkre bízzák a ház pénzügyeit, a kamara szükségesnek látta, hogy segítse a közös képviselőknek megszerezni ezt a szakmai tudást – mondta Sztranyák József, a BKIK alelnöke. A kamara ezért elindítja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által elsőként engedélyezett, a közös képviselők szakmai felkészítését segítő közösképviselő-képzését – tette hozzá.

A BKIK alelnöke úgy látja, hogy

a törvény szigorítása időszerű volt, hiszen a közös képviselők szakmai felkészültségének hiányából rengeteg konfliktus és kár keletkezett már.

A képzés résztvevői a társasházak jogszabályi hátteréről, az ingatlan nyilvántartási rendszerekről, valamint épületgépészeti, tűzvédelmi előírásokról és a lakóközösségi kapcsolatok fejlesztéséről is hasznos információkat szerezhetnek. A sikeresen vizsgázó résztvevők a BKIK által nyilvántartott tanúsítványt kapnak.

Forrás: https://infostart.hu/belfold/2019/09/25/fontos-valtozas-elott-a-tarsashazak

Hamarosan már annak is utánanézhetnek a lakásvásárlók, hogy milyen anyagi helyzetben van a társasház, ahová beköltöznének, mivel módosítottak a társasházi törvény rendelkezéseit. A jogszabályváltozások célja részben pont ez, a társasházi gazdálkodás átláthatóbbá tétele volt. Vannak azonban más, könnyen észrevehető jelek, amelyek megmutathatják, hogy szabad-e vásárolni, vagy sem – ezeket gyűjtötte össze az OTP Ingatlanpont.

Sokat változik jövő év januárjától a hatályos társasházi törvény. A módosítások célja egyrészt, hogy még könnyebben lehessen a társasház gazdálkodását ellenőrizni, másrészt szigorúbb jogszabályi keretek közé terelnék, ki láthatja el a közös képviselő tisztségét. Létrejön ezért egy nyilvántartás, ahol a bejelentett közös képviselők bizonyos személyes adatai is megtalálhatóak, és ellenőrizhetőek bárki által. Ezeket az adatokat az illetékes földhivatalok honlapjukon teszik elérhetővé, a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolói, valamint a társasház közösségének adatai mellett.

A társasház gazdálkodásának nyilvánossá tétele azt eredményezheti, hogy az ingatlanvásárló gond nélkül hozzájuthat a ház pénzügyi adataihoz, megnézheti, hogy van-e adóssága vagy hiánya és eszerint dönthet, hogy kíván-e a közösséghez csatlakozni, tehát ingatlant vásárolni a házban. Ennek akár az ingatlanok értékére is lehet hatása, mivel ha nem meggyőzőek a számok, az el is tántoríthatja a vásárlókat.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint minden érdeklődőnek célszerű ellenőrizni a kiszemelt társasház komplex állapotát: „társasházi lakások vásárlásánál nem elég a lakás paramétereit megvizsgálni és aszerint dönteni, hanem magát a házat is alaposan górcső alá kell venni. A társasházi törvény módosításaival még egyszerűbb lesz kiszűrni, hogy van-e a háznak adóssága, vagy megfelelő-e a képviselete a társasházi közösségnek. A szerződés megkötése előtt minden esetben érdemes tapasztalt ingatlanpiaci szakértők tanácsait is megfogadni, hogy el lehessen kerülni a későbbi csalódásokat” – tette hozzá a vezető elemző.

Mire érdemes odafigyelni:

1. Érdemes utánanézni a ház gazdálkodásának. Megvizsgálni, mennyire tértek el a tervezett és elfogadott költségvetéstől év végén, és milyen események befolyásolhatták a pénzügyi helyzetet. Ha folyamatos műszaki problémák miatt sok volt az előre nem látható költség, valószínűleg rossz műszaki állapotban lehet a ház.
2. Mindig igyekezzünk kérdezősködni a szomszédoktól, lakóktól, hogy milyen a közösség, milyen aktuális események, problémák vannak a ház életében.
3. Érdemes utánakérdezni, hogy például van-e a társasháznak lakástakarék-pénztári megtakarítása. Ha van, az nyilván azt jelzi, hogy hosszú távon gondolkodnak a lakók és a közös képviselő is. Ez biztató jel lehet.
4. Több fővárosi kerületben is hirdetnek különböző pályázatokat társasházak számára, főleg korszerűsítési, karbantartási, állagmegóvási céllal. Az önkormányzatok honlapján feltüntetik a nyertes házakat, ami azért lehet fontos, mert a pályázatból befolyó összegen túl fejleszteni vágyó, aktív közösségre utal, ami szintén jó jel lehet vásárláskor.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20191003/tarsashazi-lakast-vennel-ennek-mindenkepp-nezz-utana-402825

Az Év háza versenyen családi ház és lakóépületek kategóriában Karlovecz Zoltán építész vehette át az első díjat Pécsre tervezett háromlakásos lakóházáért, középület kategóriában pedig Járomi Irén és Kiss Gyula építészpáros munkája, a nagykőrösi városi piac csarnoképülete bizonyult a legjobbnak.

Idén először gála keretében adták át a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége védnökségével kiírt pályázat díjait. Harminchárom épület versenyzett, és összesen nyolc építészcsapat munkáját ismerték el: a két fődíj mellett hat különdíj is gazdára talált – közölték a péntek esti díjátadót követően a szervezők.

Az 500 ezer forinttal járó fődíjat elnyerő Karlovecz Zoltán pécsi háromlakásos lakóháza esetében a zsűri szerint „a mai hangvételű megfogalmazás, az arányos és ötletes szerkesztés magában hordoz és sugall egy tudatos múltbeliséget is, többlet tartalmat adva ezzel az eredetileg is szép építészeti elképzelésnek”.

A ház léptékeihez viszonyított várszerűség, a tagadhatatlan organikus szellemiség, valamint a kupolás lefedés kicsit ‘törökös’ beütésének atmoszférája teszi talán még inkább ‘pécsivé’ ezt, az amúgy sem kevéssé ‘pécsi’ példaértékű alkotást

– idézi Szoják Balázs, az Év háza pályázat kurátora méltatását a közlemény.

A társasház további fotóiért keresd fel a Karlovecz építésziroda honlapját.

A középület kategória fődíjasaként szintén 500 ezer forinttal jutalmazták a nagykőrösi városi piac csarnoképületéért Járomi Irént és Kiss Gyulát. Dévényi Sándor, az Év háza pályázat bíráló bizottságának elnöke szerint az építészpáros „a családi házas környezethez viszonyítva nagy épületet változatos formálású, keresztgerincű tömegekkel teszi oldottá. Ezek a játékos oldalszárnyak a bejáratoknak adnak méltó hangsúlyt. A homlokzat áttört árnyékoló lemez borítása légies megjelenést biztosít az épületnek.

A fődíjasok mellett különdíjat kapott Vékony Péter, Mezei Sándor és Éltető Zsófia egy Bugyi-Ürbőpusztán található tanya nyaralóépület tervezéséért; Tóth Péter, Szűcs Endre, Mérő Máté és Kis Kálmán egy csopaki lakóépületért; valamint Czégány Sándor a Monorierdőben található Református Gyülekezetiház terveiért. Zöld ház – energiahatékonyság különdíjat kapott Singer Ádám egy Szombathelyen épült családi ház tervezéséért. Szintén különdíjjal jutalmazták Kasuba Jánost a Debrecenbe tervezett Görögkatolikus Érseki Hivatal, valamint Vadász Bencét és Miklós Zoltánt a budapesti Meininger Hotel terveiért.

A zsűri elnöke idén hatodik alkalommal Dévényi Sándor Kossuth- és Ybl-díjas építész, a nemzet művésze volt. A társelnökök Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke, Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke és Szoják Balázs építész, az Év háza díj kurátora voltak. A zsűri munkájában részt vett Tóth Balázs és Tóth Elek építész, valamint a 2018-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett Anthony Gall, Callmeyer László, Szabó Levente és Vasáros Zsolt.

Forrás: https://www.hellovidek.hu/otthon/2019/10/05/ez-a-legmenobb-tarsashaz-most-magyarorszagon-fotokon-a-dijnyertes-epulet

A 24.hu értesülése szerint visszavonták a Magyar Nemzeti Bank doktori iskolájának használatbavételi engedélyét. A másodfokú hatóságként szereplő kormányhivatal döntéséről a szomszédos társasház lakói tájékoztatták a lapot. 

Ma délutánra megérkezett a Pallas Athéné Alapítvány cáfolata is, ezek szerint „…hivatalos írásbeli határozatot sem a társasház, sem az Alapítvány a mai napig nem kapott. Így érdemben nem lehet nyilatkozni azokról az állításokról sem, amelyek a használatbavételi engedély visszavonásáról szólnak.”

Jó volna tudni, mi az igazság, hiszen a használatba vételi engedély visszavonása azt jelentené, hogy az épületet le kell zárni, a gépeket ki kell kapcsolni. 

Mindenesetre álljon itt a a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány nyilatkozata, egyenesen az Origóról.

„Folytatódik a szakmai munka a Bölcs Várban, a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány épületében, adott tájékoztatást az Origónak a Pallas Athene Alapítvány. Közleményükben megerősítették, hogy az épület használatbavételi engedélye érvényes és jogerős.

A Bölcs Vár megnyitása óta otthona és vendéglátója oktatási, tudományos és kulturális eseményeknek. Az épület felújítása elnyerte az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezetének ICOMOS-Díját is, és a Budai Vár egyik legmeghatározóbb felújított történelmi épülete lett, mely nyitva áll a nyilvánosság számára is.

A Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány épülete jogszerűen, jóhiszeműen használja az ingatlant, miután az tavaly júliusi átadása után első fokon használatbavételi engedélyt kapott. Ezt támadta meg a szomszédos társasház, amit azonban a másodfokú hatóság elutasított ésa használatbavételi engedélyt megfelelőnek fogadta el, így az jogerőssé vált.

Ugyanakkor mind a felújítási munkálatok, mind az épület üzemeltetése során az Alapítvány mindenben együttműködött az érintett hatóságokkal, az épület egész felújítása mindvégig a szomszédos társasházzal kötött megállapodás alapján történt, érvényes építési engedély alapján, a műszaki-technikai előírásoknak megfelelően – tájékoztat arról a Pallas Athene Alapítvány.

Ezzel ellentétes tartalmú, hivatalos írásbeli határozatot sem a társasház, sem az Alapítvány a mai napig nem kapott. Így érdemben nem lehet nyilatkozni azokról az állításokról sem, amelyek a használatbavételi engedély visszavonásáról szólnak.”

Forrás: https://1.kerulet.ittlakunk.hu/uzlet-szolgaltatas/190911/bolcs-var-vajon-letezik-e-az-bizonyos-hatarozat

A Szövetség a Hírös Városért Egyesület sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem engedhető meg, hogy a Vacsi közi ABC helyén egy több emeletes társasház épüljön, mert egy ilyen monstrum nem illik bele a környékbe.

Ma a társasház tervezett helyén sajtótájékoztatót tartott a Szövetség, amelynek itteni jelöltje, dr. Tóth Szilárd leszögezte: nem engedhető meg, hogy olyan épület magasodjon itt, amely nem illik bele a környezetbe. Ráadásul jó lenne, ha készülne egy környezeti hatástanulmány, hogy mennyivel növelnék a forgalmat a tervezett üzletek és lakások. Mennyivel több lenne az autófüst és a zaj? Valamint a mélyépítés veszélyeztetné-e a pincéket? Elhangzott, hogy a Szövetség egyetért a lakók panaszaival, és azon lesz, hogy sérelmükre ne épülhessen meg itt egy túlzott méretű társasház.

Király József mint építészmérnök, mint az illetékes bizottság elnöke és szintén a Szövetség jelöltje, egy fotóval érkezett. Ezen egy Velencébe behajózott luxushajót mutatott, amely kétszer olyan magas volt, mint a város épületei. Ezzel akarta szemléltetni, hogy mi történne, ha itt a házaktól egy jóval magasabb társasház épülne. Majd felolvasta Szemereyné Pataki Klaudia köszöntőjét a Településképi Arculati Kézikönyvből. E szerint, ha építkezünk, akkor nem csak környezetünket formáljuk, hanem hatással vagyunk  a közterületek látványára és a szomszédok életminőségére. Király József szerint ezeket nem csupán le kell írni, hanem be is kell tartatni a beruházókkal.

Lejer Zoltán, a Szövetség polgármesterjelöltje hozzátette, hogy amikor a szolgáltató önkormányzat megteremtéséről beszél az ellenzék, akkor azt érti például, hogy ilyen esetben elkészíti a szükséges környezeti hatástanulmányt a lakosság érdekében.

A sajtótájékoztatót végighallgató egyik lakos úgy búcsúzott el, hogy nehéz harc lesz, hiszen a társasházat a megyei építészkamara elnöke tervezi, amely egyébként valóban így van.

Forrás: https://kecsup.hu/2019/09/a-szovetseg-nem-engedi-hogy-a-lakok-serelmere-epuljon-tarsashaz-a-vacsi-kozi-abc-helyen/