Alig egy hónap van már csak hátra, és elindul az elmúlt tíz év legnagyobb biztosítási kampánya. A kormány lakásbiztosításokat érintő intézkedésének köszönhetően március 1-től egy hónapig versenyzenek majd a biztosítók, alkuszok és üzletkötők az ügyfelekért. A kampány ideje alatt – függetlenül a lakásbiztosítások valós évfordulóitól – bárki soron kívül felmondhatja majd meglévő lakásbiztosítási szerződését és kedvezőbbre válthat. A korábbi kötelező biztosítási kampányokhoz hasonlóan most is személyes tanácsadók és interneten elérhető felületek lesznek a lakosság segítségére. Bár az elmúlt hónapok egyeztetései sok mindenre választ adtak, még most is jónéhány kérdés foglalkoztatja a biztosítási szakma szereplőit. Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat Rácz Istvánnal, a Biztosítási Elemző Központ (BEK) vezetőjével.

Szakmai és üzleti kényszer alatt az alkuszok

Az utóbbi időben számos kérdés megválaszolatlan volt még a személyes étékesítésben tevékenykedő közvetítők körében, úgy mint az MNB lakásbiztosítások felülvizsgálatáról szóló elvárásainak teljesítése, állományvédelmi kérdések, illetve a társasházak biztosításainak márciusi felülvizsgálata. A Független Alkuszok Magyarországi Szövetsége két héttel ezelőtt tartott egy, a lakáskampányt előkészítő szakmai napot. Ezen rendkívül nagy számban jelentek meg az alkuszok, és többek között a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is tartott egy részletes tájékoztatót. Bár itt számos kérdés a helyére került, azonban még mindig nem mindenki lát tisztán – mondja a szakértő.

Az alkuszok számára az MNB által vezetői kőrlevélben előírt „lakásbiztosításokra vonatkozó felülvizsgálat” (ügyfelek szerződéseinek rendszeres optimalizálása) nem vonatkozik kifejezetten a márciusi lakáskampányra. A körlevél ugyanis csak a biztosítási évfordulókor „írja elő” a közvetítő számára az ügyfél megkeresését. Ráadásul ezt is csak kétévente várja el az alkuszoktól. Így akár az is előfordulhat, hogy valamely alkusz állományában nincs érintett ügyfél, vagyis pusztán a felügyeleti elvárás alapján, az alkusznak nem is kell megkeresnie márciusban az ügyfeleit. Ez azonban súlyos hiba lenne az alkusz részéről, mert mindenki más viszont meg fogja keresni az alkusz ügyfeleit. Ez olyan állományvesztési kockázattal járhat a passzív alkuszok számára, ami nem hagyható intézkedés nélkül.

A LEGTÖBB ALKUSZ EZÉRT MA MÁR ARRA KÉSZÜL, HOGY MINDENKÉPP MEGKERESI ÜGYFELEIT MÁRCIUSBAN.

Rendkívül örvendetes, hogy a kezdeti szkepticizmust a „hagyományos” alkuszok esetében is felváltotta a kampány iránti érdeklődés. Itt ajánlott a többszöri, már a kampány előtt elindított és a kampány során végig vitt kommunikáció, melyben az alkuszok előzetesen értesítik az ügyfeleiket arról, hogy lesz kampány, van az ügyfélnek alkusza, az alkusz „fogni fogja az ügyfél kezét” és tudatni az ügyféllel, hogy mire számíthat majd márciusban. Az MNB előírásait és a szakma szabályait alapul véve ennek az alkuszi munkának az állományápolás és állományvédelem keretein belül, ki kell terjednie a fedezetekre, a biztosítási összegek ellenőrzésére és optimalizálására, valamint a biztosítási díjak ellenőrzésére is.

Társasházak biztosításainak márciusi felülvizsgálata

Ami a társasházakat biztosításait illeti, a kormányrendelet szerint ezek is beletartoznak a márciusban felmondható szerződések körébe.

48 EZER ILYEN TÁRSASHÁZ VAN JELENLEG BIZTOSÍTVA MAGYARORSZÁGON, TEHÁT VAN BŐVEN LEHETŐSÉGÜK AZ ALKUSZOKNAK ÉS ÜZLETKÖTŐKNEK, HOGY EZEKET A SZERZŐDÉSEKET IS FELÜLVIZSGÁLJÁK, OPTIMALIZÁLJÁK VAGY MEGSZEREZZÉK.

A társasházak esetében azonban – a kisebb (2-8 lakásos) házakat kivéve – élétszérűtlen az 1 hónapon belül történő ellenőrzés és szerződéskötés, mivel a társasházak esetében általában hosszabb időt vesz igénybe a biztosítások megkötése (az egyedi díjajánlatok biztosítók általi elkészítése és az általában szükséges közgyűlési jóváhagyás miatt). Ezért a társasházak szerződéseinek esetében, az alkuszi munkát már most el kell kezdeni, hogy az eredmények márciusban realizálhatók legyenek. 

Az ügyfélértesítések mellett nyitva maradt még az ingóságbiztosítások sorsa

Az MNB által kiadott – az ügyfelek biztosítók általi kötelező értesítését szolgáló „mintalevél”, illetve a MABISZ kérdéseire, a részletszabályokat tisztázni hivatott minisztériumi válasz további kérdéseket is felszínre hozott. Ezek közül talán a legfontosabb a csak ingóságbiztosítással rendelkező lakásbiztosítások márciusi felmondhatósága.

Rácz István szerint nyilvánvaló, hogy az MNB és a Nemzetgazdasági Minisztérium is arra törekszik, hogy az ügyfelek minél jobb lehetőségekhez jussanak a márciusi időszakban. Ez ugyanakkor mindenki számára egy teljesen új dolog lesz, ahol sok esetben a gyakorlati alkalmazás teszi majd helyre a dolgokat. A jogalkotó többször is jelezte, hogy folyamatosan, illetve a 2024-es kampány tapasztalatai alapján is finomítani fognak a szabályozáson, szükség szerint kiegészítve, egyszerűsítve azt.

Az ügyfelek értesítését biztosító „mintalevél” tekintetében (melyet február 15-ig bezárólag kell az ügyfeleknek kézhez venniük) az már most látszik, hogy tartalmában majd kiegészítésre szorul. Hiányzik belőle számos olyan lényeges információ, mely az ügyfelek gyakorlati eligazodását segítené márciusban. Ilyenek elsősorban az aktuális lakásbiztosításra vonatkozó alapvető információk, mint

• a szerződés éves díja,
• a főbb biztosítási összegek felsorolása és
• hitel érintettség esetén a biztosító által nyilvántartott engedményezés adatai.

Ezek az elemző központ tapasztalatai szerint olyan információk, melyek nélkül a márciusi kampányban a lakásbiztosítási szerződések optimalizálása (új ajánlat ügyfelek általi kérése) nem végezhető el a gyakorlatban. Ezen adatokat az ügyfelek sokszor nem vagy csak részben, esetleg hibásan tudják, ami elbizonytalanodáshoz, adatok keresgéléséhez, lemorzsolódáshoz vagy hibás kötés esetén későbbi szerződéstechnikai-, rosszabb esetben kárkori problémákhoz vezetnek.

A CSAK INGÓSÁGBIZTOSÍTÁSSAL RENDELKEZŐ, MINTEGY 530 EZER LAKÁSBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÁRCIUSI FELMONDHATÓSÁGA KIMARADT AZ EREDETI KONCEPCIÓBÓL,

de folyik (és jó eséllyel eredményes is lesz) egy utolsó pillanatos egyeztetés annak érdekében, hogy ezen szerződések is a kampány hatálya alá kerüljenek.

Itt fontos tudni, hogy a csak ingóságokra szóló biztosítási szerződések túlnyomó részét a már említett társasházi lakások teszik ki, hiszen a társasházakra szóló központi biztosítás mellett az egyes lakásokra, (albetétekre), általában már nem szükséges épületre, falazatra szóló biztosítást kötni. Itt a fő probléma, hogy a kampányban nehéz lenne kommunikálni és megmagyarázni, hogy a kampány „mindenkire vonatkozik” csak erre az 530 ezer érintett szerződésre nem, amelyek így kimaradnának az optimalizálás lehetőségéből.

Ez nagyszámú elégedettlen ügyfelet eredményezne, ami nem lehet célja sem a biztosítóknak, sem a jogalkotónak. Itt és az egyéb kampányból kizárt szerződések (egy évnél hosszabb, határozott idejű szerződések) esetében is érdemes lenne majd átgondolni, hogy a jövőben szükséges-e egyáltalán a kivételeket soroló részletszabályozás vagy jobb, egyszerűbb-e, a mindenkire kiterjedő lehetőség általános biztosítása.

Lehetetlen lesz felmondani díjtartozás esetén

A márciusi kampány szabályai – az eddigi, Ptk-n alapuló gyakorlattal szemben – kizárják az érvényes felmondás lehetőségét díjtartozás esetén. Rácz István úgy látja, hogy itt nincs ellentmondás a Ptk.-val szemben, bár ez a dilemma is felmerült. Egyelőre mindenki úgy gondolja a piacon, hogy a kormányrendelet egy „speciális” felmondási lehetőséget határoz meg minden év márciusára, „speciális” szabályokkal. Ezek a speciális szabályok pedig (a Ptk-tól eltérően) nem engedi meg a szerződések díjtartozás esetén történő megszüntetését.

Azok az ügyfelek, akik legalább, a felmondásuk által aktiválódott 30 napos felmondási idő utolsó napjáig bezárólag nem rendezik a fennálló díjtartozásukat, a korábbi biztosításukban ragadnak a felmondás ellenére is.

Az MNB egyébként, a 2024. január 11-én (a kormányrendelethez kapcsolódóan) ebben a tárgykörben kiadott állásfoglalásában ennek feloldására előírja a biztosítóknak, hogy beérkezett felmondás esetén azonnali válaszlevélben tájékoztassák a díjtartozással rendelkező ügyfeleket arról, hogy tartozásukat meddig kell rendezniük, a sikeres felmondás érdekében. Rácz szerint ez több mint elegendő.

Közeleg az egyszerűsítés a hitellel rendelkező lakástulajdonosoknak is

A jelzáloghitellel terhelt lakásokbiztosítások ügyintézésnek egyszerűsítése 2018 óta van terítéken. Az ilyen lakásbiztosítások száma meghaladja a 660 ezret, az évente keletkező új jelzálog bejegyzések száma pedig eléri a 10 ezret. Ez közel egy ötöde a lakásbiztosítási állománynak, így nyilvánvalóan kiemelten fontos kérdésről van szó. A közvetítőknek ezeknél a szerződéseknél több problémával is foglalkoznunk kell.

A jelzáloghitellel terhelt lakásokbiztosítási szerződések esetében – egyes banki gyakorlatok miatt – sokan tévesen azt hiszik ugyanis, hogy a hitel lejártáig nincs lehetőségük a lakásbiztosítójuk lecserélésére. További probléma, hogy még azoknak az ügyfeleknek az esetében is, akik tisztában vannak azzal, hogy szabadon válthatnak a futamidő alatt biztosítót,

EGY ESETLEGES VÁLTÁS TÖBBLETADMINISZTRÁCIÓT OKOZ. EZ AZ ENGEDMÉNYEZÉS ÚJ BIZTOSÍTÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTVEZETTETÉSI KÖTELEZETTSÉGE MIATT VAN, AMIRŐL A BANKOT IS ÉRTESÍTENIÜK KELL AZ ÜGYFELEKNEK.

Ezeken a problémákon, megfelelő tájékoztatással és jó folyamtokkal tudnak segíteni az alkuszok, üzletkötők, akiknek a munkáját nagyban segítheti az MNB által életre hívni szándékozott un. DLT (distributed ledger technology) rendszer elindulása.

A DLT egy az MNB, a bankok és biztosítók közötti, osztott főkönyvi technológiájú és blokklánc alapú információs rendszer lenne, mely tárolja a lakásbiztosításokról szóló információkat, beleértve a zálogbejegyzéseket és az ügyfél/szerződés azonosításra szolgáló adatokat is. Így a bankok – az ügyfelek közreműködése nélkül – követhetik, hogy ügyfeleik mindenkor az előírtaknak megfelelő, bankra engedményezett lakásbiztosításokkal rendelkeznek-e. Vagyis a jövőben nem kell az ügyfeleknek (vagy alkuszaiknak) azzal foglalkozniuk, hogy értesítsék bankjukat egy új biztosítás hitelfelvételhez kapcsolódó megkötéséről vagy egy esetleges biztosítóváltásról, mert a rendszer ezt megteszi helyettük, egykapusra egyszerűsíti a jelenlegi folyamatokat. Így a bank sem szólítja fel ügyfeleit a továbbiakban a dokumentumok benyújtására.

A DLT rendszer az ütemtervek szerint hamarosan élesedik. Esetében egyértelmű és kívánatos cél, hogy a márciusi kampányban már elássa a feladatát, segítve ezzel a közel 700 ezer érintettet.

Klímaváltozás, károk, infláció, verseny – a lakásbiztosítások árazásának kérdései

Az egyik legfontosabb kérdés elemzői szempontból, a díjak várható márciusi alakulása. A szakértő szerint mindez-t több tényező is befolyásolja. A díjak emelkedéséhez az infláció, a növekvő költségek és a szektort sújtó különadók adnak alapot. A díjak csökkenését pedig legfőképp a biztosítók közti márciusi verseny és több egyéb tényező, mint például a viharkárok ellenére is kedvező (40 százalék körüli) kárhányad, a jutalék maximalizálása, a klímaváltozás hazánkat nagyrészt elkerülő hatásai és a viszontbiztosítási díjak elmúlt évi stagnálása támogatja.

Az utóbbi kettőről elmondható, hogy a klímaváltozás – mely egyes különösen érintett földrajzi területeken mára nem csak díjemelkedéshez, de a biztosítók kockázatainak jelentős szűküléséhez is vezetett – Magyarországot még nem érintette jelentősen, mivel nálunk egyelőre nem várható, tornádó (cunami) vagy pusztító erejű földrengés. A viszontbiztosítási díjak pedig, melyek 2022-ről 2023-ra ugyan jelentősen emelkedtek, 2023-ról 2024-re inkább stagnáltak, vagyis ez most önmagában nem jelentett újabb terhet a biztosítók számára.

Érdemes megjegyezni, hogy az állományukat növelni szándékozó társaságok esetében az állománynövekedés, tőkenövelési kötelezettséggel is járhat, hiszen az európai és így a magyar piacon is meg kell felelni a hatósági előírásokban szereplő elvárásoknak. A Szolvencia II által előírt 100 százalékos tőkemegfelelési igény ráadásul a magyar piacon 150 százalékos mértékű. Így a kisebb biztosítók növekedési potenciái erősen tőkefeltöltöttséghez kötöttek. Ebben azonban nem lát problémát az elemző, mert ha megnézzük a kampányban szerzésben gondolkodó biztosítók tőkefeltötöttségét, akkor kijelenthető, hogy magas ez a mutatójuk, vélhetően ezzel is készülnek a kampányra.

Végül mindenképp érdemes kicsit jobban körüljárni az infláció és a díjtömeg témáját is. 2023-ban az inflációra hivatkozva a biztosítótársaságok az eddigi legnagyobb mértékű díjemelést hajtották végre a lakásbiztosításoknál. Ennek keretében a mintegy 3,3 millió hazai lakásbiztosítás 165 milliárdos összesített díját 190 milliárd forint közelébe emelték. Ez a papíron 16 százalék, a kárhányadra és az egyes nem emelkedő (például jutalék) költségekre visszaszámítva, már több mint 20 százalékos díjemelést jelent a 2022-es éves díjakhoz képest. A biztosítók tehát mostanra alaposan felemelték díjaikat, így  előrelátásuknak köszönhetően is lesz miből engedniük a kampányban. A Biztosítási Elemző Központ előrejelzése szerint,

ENNEK A MINTEGY 25 MILLIÁRDOS EMELÉSNEK AKÁR AZ 35-40 SZÁZALÉKA IS VISSZAKERÜLHET AZ ÜGYFELEK ZSEBÉBE MÁRCIUSBAN, DÍJMEGTAKARÍTÁS FORMÁJÁBAN.

Mi lesz a jelenleg egyáltalán nem biztosított mintegy 1,2 millió lakóingatlannal?

Esetükben nem várható jelentős változás. A magyarországi lakásbiztosítási penetráció kiemelkedően magas (72%), ahol a nyilvántartott 4,5 millió lakóingatlan nem biztosított része vagy olyan rossz állapotban van-, vagy olyan kockázatoknak fokozottan kitett területen (pl. ártérben) fekszik, ami jelenleg kizárja a biztosíthatóságát. A maradék biztosítható lakóingatlan pedig vagy a biztosítással kapcsolatos ellenérzések, vagy anyagi problémák miatt nincs biztosítva. Ezen a lakáskampány nem fog tudni érdemben változtatni – véli Rácz István. A megoldás Rácz szerint egy kötelező, a katasztrófa károkra kiterjedő, olcsó alapbiztosítás bevezetése lehetne, mely szociális alapon járó díjtámogatással is párosulna. Ehhez azonban az 1,2 millió – többletforrást teremtő és – rendszerbe kerülő plusz biztosítás mellé az árvízi védekezést és a várható kárhányadot javító szabályozás is szükséges lenne. Manapság azonban nem ebbe az irányba mennek a dolgok, ezért az ilyen programoknak most nincs itt az ideje.

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) várható szerepe

A kampány egyik fontos tapasztalata lesz, hogy az MFO és a hagyományos lakástermékek (HMO-k) vajon hogyan fognak szerepelni. Az MFO-termékek a szakértő szerint meg fogják találni az értékalapúságot előtérbe helyező célközönségüket, és a kampány sikere esetén jelentős számú MFO lakásbiztosítás kötődhet. Ugyanakkor borítékolható, hogy inkább a hagyományos termékek között lesz az alapvető díjverseny márciusban. Ennek az az oka, hogy

EZEN TERMÉKEK DÍJÁT A KAMPÁNYON BELÜL AKÁR TÖBBSZÖR IS VÁLTOZTATHATJÁK MAJD AZ EGYES BIZTOSÍTÓTÁRSASÁGOK ASZERINT, HOGY MENNYI SZERZŐDÉST SZEREZNEK VAGY VESZÍTENEK EL A KAMPÁNY ÖT HETÉBEN.

Az MFO ebből a szempontból valóban hátrányban lesz – mivel az MFO termékek díja időszakonként fix. Vagyis ellentétben a HMO termékekkel, az MFO-k díja nem lesz változtatható márciusban. Itt az lehet a megoldás, hogy az MFO-tarifákat a lehető legjobb árra kell kalibrálniuk a biztosítóknak, a többit már az MFO kiemelten ügyfélbarát termékfeltétele elvégzi. A szakértő számít arra, hogy a következő, 2025-ben sorra kerülő márciusi lakáskampányban már az MFO-termékek díja is szabadon lesz változtatható.

Mi lesz az alulbiztosítottsággal?

Ez most egy nagyon aktuális téma. Ajánlati szinten mindenképpen várható a lakásbiztosítások átlagos négyzetmétárának növekedése, az viszont már a piaci átrendeződéstől függ, hogy ez összpiaci szinten mekkora biztosításiösszeg-növekedést jelent majd. Az alulbiztosítás kérdésének megítélését ugyanakkor az nehezíti, hogy az alulbiztosítás a gyakorlatban csak totálkárok esetén számít, amiből a lakásbiztosítások esetében kevés van,

A RÉSZKÁROKNÁL PEDIG A BIZTOSÍTÓK SZINTE SOHA SEM ALKALMAZNAK ARÁNYLAGOS KÁRTÉRÍTÉST (ÉS NEM IS VIZSGÁLJÁK AZ ALULBIZTOSÍTOTTSÁGOT).

Az alulbiztosítás megítélése szempontjából tehát még kérdéses, hogy az valójában mekkora probléma hazánkban. Csak erős feltevések vannak erre nézve, de statisztikai adatokkal nem rendelkezünk. A BEK javaslatára már elindult egy szakmai gondolkodás az adatok jövőben történő esetleges gyűjtéséről és elemzéséről.

Milyen hatással lehet a lakáskampánymás termékek árazására, más termékek versenyére?

Amennyiben nagyszámú váltó lesz a lakásbiztosítási díjak jelentős csökkenése mellett, az komolyan kihathat az egyéb lakossági termékek jövőbeni árazására. Ugyan ez igaz a flotta kötelező- és CASCO biztosítási termékek áraira is, ami a vállalati biztosítások esetében lehet jelentős árfelhajtó hatással.

Mindez a lakásbiztosítási piac után, akár már év végén átrendezheti a többi termék piacát is. Vagyis, bár igaz, hogy van tere a lakásbiztosítások esetében a díjcsökkentésének, de összességében az mégiscsak a profit rovására fog menni, ami a biztosítók egyéb termékeiben – penetráció növekedés nélkül – kényszerű díjemelkedést fog okozni.

A megoldáson sokan törik a fejüket, véleményünk szerint is az egyéb termékek penetrációjának növelésére lenne szükséges, amivel kapcsolatban szintén a BEK javaslatára egy edukáción alapuló un. „Élet(út) Biztosítási Program” formálódik.

Mekkora aktivitásra és ügyfélérdeklődésre számítotok márciusban? Mit vártok a piaci szereplőktől?

Az utóbbi hónapokban komoly változás történt egyes piaci szereplők hozzáállásában. A szerzésben érdekelt biztosítók és a kampány sikerében érdekelt Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Bank is, maga mellé tudta állítani a biztosítókat, az ügyfeleket, a közvetítőket és a sajtót is. Ez egyértelmű siker, aminek egyik oka, hogy valóban ráfér a lakásbiztosításokra a biztosítási összegek felülvizsgálata, a fedezetek bővítése, és a biztosítók közti verseny is, vagyis a jó dolgok mellé könnyű odaállni. A másik ok, hogy az alkuszok ráébredtek arra, hogy a kötelező gépjármű biztosítások után a lakásbiztosítások esetében is jelentős piacot tudnak maguknak szerezni. Így ma már mindenki gőzerővel a kampányra készül.

A minisztérium és az MNB is több száz milliós edukációs kampányt ígér az ügyfelek tájékoztatására. Emellett a kampány sikerében érdekelt biztosítók és alkuszok is jelentős, egyenként mintegy 50-től 200-300 millió forintig terjedő marketingkampánnyal készülnek. Ez összességében egy milliárd forint körüli marketing-költségvetést jelent, ami már igen komoly összeg. Ehhez jön még a sajtó kiemelt érdeklődése, ami nyilvánvalóan tovább javítja az ügyféleléréseket.

A Biztosítási Elemző Központ előrejelzése szerint, egy átlag lakástulajdonos márciusban, akár naponta többször is találkozhat majd valamilyen formában a kampányra való felhívással, ami az elérhető díjmegtakarításokkal együtt jelentős érdeklődést fog kiváltani. Nem utolsó szempont az sem, hogy az az ügyfél, aki a kampányban jó áron köt majd lakásbiztosítást, annak a biztosítási díját később is, csak korlátozottan tudják majd emelni a biztosítótársaságok, az éves indexeket érintő jogszabályi korlátok miatt.

A MÁRCIUSI AKTÍV RÉSZVÉTEL TEHÁT HOSSZÚ TÁVON IS KIFIZETŐDIK MAJD AZ ÜGYFELEKNEK.

Forrás: https://www.portfolio.hu/uzlet/20240129/lakasbiztositasi-kampany-2024-igy-all-a-piac-a-nagy-hajra-elott-665723