„Csak egy nemesség van, a munka nemessége” – olvasható a falon. Hetvenöt évig mindenki elfelejtette, hogy a mondat a náci diktátor szájából hangzott el.

A különböző politikai korszakok szülte jelszavak az elmúlt évszázadokban számtalan alkalommal tűntek fel az utcákon. Főként ünnepi alkalmakkor feszítették ki a transzparenseket a házak közé, megesett azonban az is, hogy egy gondolat felkerült egy épület falára – hosszú időn át hirdetve azt.

Bár végül ezeket a feliratokat is elsöpörték a történelem viharai – a vakolatba karcolt szavakat leverték, a kőbe vésett mondatokat eltávolították –, még ma is akadnak „túlélők”, amelyek emlékeztetnek a sokak által elfelejteni vágyott múltra.

Ezek mondanivalójukban egyértelműen kötődnek a korhoz, amiben születtek, így könnyen azonosíthatók, kivételek azonban itt is léteznek: köztük az a bécsi példa, amit az osztrák író, Franz Hammerbacher nemrégiben saját Instagram-oldalán mutatott be.

Első látásra teljesen ártatlan mondat:

Csak egy nemesség van, a munka nemessége.

A gyanútlan szemlélő számára mindössze egy pátoszos utalásnak tűnik a közmondásra, miszerint a munka nemesít. Az állítás azonban ebben a formában Adolf Hitler szájából hangzott el.

A mondat alatt nem látszik név, sőt, még idézőjelbe sem foglalták, ami legalább azt érzékeltetné, hogy nem egy általános megállapítást, hanem egy idézetet látunk.

A Faulmanngasse (szó szerint Lusta férfi utca, de valójában az író-nyomdász-feltaláló Carl Faulmannról kapta a nevét) 2. számú, az Operngasse sarkán álló háza a legtöbb járókelő számára mindemellett még érdekesnek sem tűnik, hiszen a Budapesten is számos példával rendelkező, két világháború közti modern stílus gyermekeként nem visel magán tucatnyi díszt.

Kevesen figyelnek tehát fel a mondatra, illetve a felette lévő háromalakos, egy földmérőt, egy gyári munkást, illetve egy földművest ábrázoló sgraffitóra.

Az egymásra hordott, különböző árnyalatú vakolatrétegek ügyes visszakaparásával született kép, illetve a felirat a KRALI néven futott Franz Kralicek munkája, és 1938-ban került fel az úgynevezett Fekete Bécs-időszak végén építeni kezdett, első lakóit váró hatemeletes társasház falára.

A Hans Irschik tervei szerint 1937–1939 között, a város pénzéből felhúzott épületen nyolc éven át a náci diktátor neve is olvasható volt, a Második Köztársaság 1945 áprilisi megszületése után röviddel azonban leverték azt a vakolatról (vagy egyszerűen csak feltöltötték, és akkor egy felújítás során még előkerülhet), így hetvenhat éven át csak igen kevesen sétáltak el úgy mellette, hogy nem egy ártatlan alkotásként néztek rá.

A művész

A Brnóban született, de művészeti tanulmányai miatt Bécsbe költöző Kralicek (1907–1943) egy évtizeden át képezte magát különböző rangos intézményekben, mielőtt 1937-ben, a Művészeti Akadémia mesteriskolájának elvégzése után végleg elhagyta volna a diákok által használt műtermeket. A jelen cikkünkben említett munkája, az Adel der Arbeit (A munka nemessége) az első nagy köztéri alkotása volt, amit még ugyanabban az évben a breitstetteni templom freskói követtek.

Mesterei fényes jövőt jósoltak neki, erre pedig minden esélye megvolt, hiszen a Wehrmacht Ausztriába való bevonulása, és annak a Harmadik Birodalomhoz való csatolása után Kralicek belépett a Joseph Goebbels által alapított, a művészeket összefogó Reichskulturkammerbe, 1940-ben pedig ő is mesterré vált. A Képzőművészeti Főiskolán 1938–1939-ben tanársegédként dolgozó művész freskóművészetet és nyomdai eljárásokat tanított, sőt, 1941-ben már a reklámgrafikusok, illusztrátorok, illetve divatgrafikusok egy csoportját is ő tanította, ugyanebben az évben azonban besorozta a Wehrmacht.

Kralicek Hainburgban állomásozva az ottani laktanya ebédlőjének freskóit készítette el, de a következő freskói is katonai létesítményekben születtek: Eisenstadtban és a bécsi Arzenálban az ebédlőt, a csehországi Znojmóban pedig az istállót díszítette. A katonák számára 1942-ben kiírt rajzversenyen is győzelmet arató művészt 1943 nyarán ideiglenesen hazaengedték Bécsbe, hogy megvalósíthassa élete addigi legfontosabb munkáját, a bécsi Operaház 176 négyzetméteres vasfüggönyének díszítését.

A munkát a művész azonban már nem tudta teljesíteni: a kezdés napján szívrohamot kapott, majd elhunyt, így a függöny az ő tervei alapján, de nem az ő munkájaként született meg.

Az eset jól mutatja, hogy a nácizmus, illetve az ausztrofasizmus nyomai ma is az osztrák főváros utcáin bújnak meg anélkül, hogy bárki emlékezne rájuk. A Hitler-idézet csak 2021 márciusában került a figyelem középpontjába, részben a Falter cikkének köszönhetően, amiből többek közt az is kiderül, hogy a bécsi városvezetés egy olyan projekten gondolkodik, ami nem csak beazonosítja, de be is mutatja az elfeledett részleteket.

Forrás: https://24.hu/kultura/2021/05/30/adolf-hitler-becs-munka-nemesit-tarsashaz-lakohaz-sgraffito-karlicek-irschik/

Október 15-ig pótolni kell a koronavírus-járvány miatt elmaradt gyűléseket.

Mától a gazdasági társaságok vezetőségei is összeülhetnek a kedd esti kormányrendelet szerint.

A társasházakban legkésőbb október 15-éig kell megtartani a járvány miatt elmaradt közgyűléseket, és pótolni a döntéseket az elszámolásról, a költségvetésről és más kötelező ügyekről, ha ezekről „a  veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával” eddig nem döntöttek. A közös képviselők, intéző bizottságok kötelesek a feladataikat – változatlan díjazás mellett – legkésőbb október 15-éig ellátni, akkor is, ha már lejárt a megbízatásuk. Ha nincs közös képviselő (intézőbizottság), akkor átmenetileg a számvizsgáló bizottság végzi a munkát, ha pedig az sincs, akkor „a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja”.

A gazdasági társaságok és más, a polgári törvénykönyv alapján működő szervezetek, jogi személyek küldöttgyűlését, részközgyűlését személyes részvétellel is megtarthatják, de továbbra is lehetővé kell tenni ennek mellőzését vagy elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő megtartását akkor is, ha a cég vagy szervezet alapító okirata erről nem rendelkezik. Ez utóbbi esetben pontosan tisztázni kell a személyazonosítást, ülés nélküli határozathozatal esetén pedig 8 napot kell hagyni a szavazásra.

A szűkebb vezetőségnek a veszélyhelyzeti szabályok alapján hozott, de valójában egy szélesebb döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó döntéseit egy legkésőbb október 15-re összehívandó rendkívüli ülés napirendjére kell tűzni. Ha ott a korábbi döntést megváltoztatják vagy hatályon kívül helyezik, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket, de a cég (szervezet) vezetőit „a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint” felelősségre vonhatják.

A nyilvános (tőzsdei) részvénytársaságoknál a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező, a részvénykönyvben szereplő részvényesek június végéig kérhetik a  közgyűlés összehívását az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig meghozott közgyűlési határozatok utólagos jóváhagyása céljából. Ha a közgyűlés összehívását a részvényesek a társaság beszámolójával összefüggésben kezdeményezték, az osztalék már elhatározott kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az  osztalék kifizetését a  közgyűlés utólagosan jóváhagyta.

Forrás: https://hvg.hu/itthon/20210601_Ujra_tarthatnak_kozgyulest_a_tarsashazak

Végéhez közeledik annak a Verseny utcai társasháznak a felújítása, amelyben még januárban történt robbanás. A nyílászárókat már kicserélték az épületben, jelenleg a festés zajlik, így szinte valamennyi lakó visszaköltözhetett már. Mindössze két ingatlanba, a kiégett lakás feletti, valamint az alatta lévőbe nem tudtak visszaköltözni az ott lakók, ezekben jelenleg is folynak a munkálatok.

A homlokzati festés után a lépcsőházban található kamerarendszer javítását és újratelepítését végzik majd a szakemberek, a helyreállítási munkálatok összesen 18 millió forintba kerülnek.

Az ÉMSZI Kft. ügyvezetője a Gyöngyösi TV-nek elmondta, az épület biztosítva volt, és a biztosítás fedezi a helyreállítási munkálatok költségét. Juhászné Csulák Ildikó hozzátette: amennyiben a lakók további károkat észlelnek, úgy ezeket továbbítják a biztosító számára.

A társasház felújítási költségeinek enyhítése érdekében az önkormányzat már a robbanást követően gyűjtést szervezett, melynek során több mint 330 ezer forint jött össze.

A kárt szenvedett lakókat már akkor januárban 25 ezer forintos gyorssegéllyel segítette az önkormányzat, amelyet szükség szerint további krízistámogatással egészített ki. Ám annak érdekében, hogy további pénzügyi támogatást tudjanak nekik adni, a képviselő-testület módosította a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletét. Így a rendelet alapján jogosult, kárt szenvedett lakók elemi kártérítés címén összesen további több mint 1 millió forintot kaptak.

Mint ismert, a január elején történt detonációban egy ember meghalt, több lakónak pedig ideiglenesen el kellett hagynia otthonát. Voltak, akik rokonokhoz, ismerősökhöz költöztek, 25 emberről pedig az önkormányzat gondoskodott.

A felrobbant lakás még mindig ugyanúgy áll, az örökösök kitakarították, azonban a hagyatéki eljárás még folyik, ameddig ez tart, az ingatlan marad a jelenlegi az állapotában.

Forrás: https://gyongyos.hu/mar-festik-a-verseny-utcai-tarsashazat/

Elmaradt fejlesztések, határozatképtelen lakóközösségek, önjelölt vezetők, egymásra acsargó szomszédok. A járvány bomlasztó hatásairól, a társasházakban élők nehézségeiről nyilatkozott az Indexnek Vass Ferenc, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének elnöke.

A magyarországi lakásállomány teljes mennyisége mintegy négymillióra tehető, és ennek a hatalmas számnak több mint a fele, vagyis két és fél millió lakás társasházi, lakásszövetkezeti kezelésben működik. Ezért aztán olvasóink közül is sokan tapasztalhatták az elmúlt egy évében, hogy a koronavírus-járvány a társasházi lakásokban élőket is alaposan sújtotta, hiszen az ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos tennivalókat gyakorlatilag blokkolták a veszélyhelyzeti intézkedések.

Minderről Vass Ferenc, az idén 35 éves Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége (LÉTÉSZ) elnöke nyilatkozott az Indexnek. Az általa közölt információk mind gyakorlati tapasztalatain alapulnak, ugyanis a szervezet elnöke maga is egy 3300 lakásból álló budapesti lakásszövetkezet vezetője volt. Vass Ferenc kérésünkre az alábbi pontokban gyűjtötte össze a társasházakat sújtó problémákat.

Rendezvénytilalom

A társasházak szempontjából a járvány legsúlyosabb hatása, hogy a gyülekezési korlátozások miatt elmaradtak a tisztségviselő-választások, márpedig a lakóközösségeket érintő közös ügyekről – így a tisztségviselők személyéről is – a közgyűléseken kellett volna határozni.

CSAKHOGY A RENDEZVÉNYEK TILALMA MIATT A KÖZGYŰLÉSEKET NEM LEHETETT MEGTARTANI, EZÉRT TOVÁBBRA IS OLYAN VEZETŐK DOLGOZNAK A TÁRSASHÁZAKBAN, AKIKNEK VALÓJÁBAN MÁR MEGSZŰNT A MEGBÍZATÁSUK.

Az a helyzet ugyanis, hogy a rendkívüli helyzetben a lemondott vagy leváltott tisztviselők továbbra is kötelesek ellátni a feladataikat, ami káoszt okozott, hiszen ezek a vezetők már nem élvezik a tagság bizalmát, újakat viszont nem lehet választani. A társasházak működése gyakorlatilag ellehetetlenült.

Pénzügyi elszámolás

Az is súlyos problémát jelent, hogy a lakásszövetkezetek pénzügyi mérlegének beadási határideje a törvény értelmében május 31-én lejár, de ennek meghosszabbítására idén még nem került sor. Pedig tavaly, a járvány kitörésekor az első kormányzati intézkedések egyike éppen a mérlegbeadási határidő prolongálása volt: akkor a kormány egy áprilisi rendeletében szabályozta többek között a társasházakra és lakásszövetkezetekre vonatkozó, a korábbi szabályoktól eltérő működési feltételeket. A jogalkotó elsődleges célja akkor az volt, hogy lakásszövetkezetek esetében rendezze, hogyan lehet elfogadtatni az előző évi mérlegbeszámolókat, illetve milyen határidőben kell benyújtani azokat a NAV, illetve a cégbíróságok részére. Ilyen szabályra most is szükség lenne. 

Blokkolt pályázatok

A több mint egy éve húzódó válsághelyzet további nemkívánatos hatása, hogy a társasházak képtelenek kihasználni a rájuk vonatkozó kiírt pályázatokat, hiszen az azokkal kapcsolatos döntésekhez is közgyűlési határozatokra lenne szükség. Sem az állami, sem az önkormányzati pályázatok határidejét nem igazítják a járvány miatt megváltozott körülményekhez, illetve természetszerűleg a lakóközösségek hitelfelvételi lehetőségei is befagytak, hiszen a pénzintézetek is közgyűlési határozathoz kötik a pénzügyi források folyósítását.

Akadozó kommunikáció

A felsorolt problémákat azonban még ha körülményesen is, de át lehetne hidalni, ha a társasházi közösségek levélszavazattal hozhatnának közös döntéseket. Igen ám, de Vass Ferenc tisztázatlannak nevezi a levelezés útján történő döntéshozatal szabályozását. Mint mondja, ebben a témakörben állandó jogértelmezési problémák adódnak, amelyek ellehetetlenítik a működtetésnek ezt az alternatív módját.

Iránymutatásra várva

A LÉTÉSZ elnöke a fentebb felsoroltak közül a rendezvénytilalmat, és ebből adódóan a közgyűlések elmaradását tartja a legfontosabb problémának, ugyanis a közgyűléseket jellemzően iskolákban, kultúrházakban és rendezvényteremmel rendelkező intézményekben szokás megtartani, ami manapság bajos, mert a közgyűlés megrendezéséhez természetesen szükséges a felsorolt befogadó intézmények engedélye.

VASS FERENC SZERINT EZÉRT EBBEN A TEKINTETBEN IS KÖZPONTI ELŐÍRÁSRA VAGY IRÁNYMUTATÁSRA LENNE SZÜKSÉG,

amely tisztázza, hogy milyen feltételek megvalósulása szükséges egy 10-500 fő részvételével zajló szabályos közgyűlés megtartásához. 

Kényszermegoldások

Mindeközben a vezetőség és a lakók közötti kommunikáció jellemzően elektronikus úton, a levélszekrényekbe dobott értesítésekkel, illetve a lépcsőházakban, liftekben kihelyezett értesítésekkel történik, és a lakóktól a vezetőséghez érkező panaszok, megkeresések három-ötszörösével sokasodtak a vészhelyzet előtti állapothoz képest. Mindennek az az oka, hogy a tagság körében bizonytalanságot szült a közgyűlések elmaradása, és világosan kiderült, hogy ezt a bizonytalanságot a megváltozott tájékoztatás nem tudta oldani – állítja Vass Ferenc, hozzátéve, hogy a korlátozások feloldásával a társasházi és lakásszövetkezeti vezetők fel vannak készülve a közgyűlések megtartására. Azt mondja, az a kulcsa most mindennek, hogy a kormánytól vagy az operatív törzstől eligazítást kapjanak arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények között, mekkora létszámmal, milyen egészségügyi feltételek betartásával lehet közgyűlést tartani. 

Parázs viták várhatók

A Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének elnöke azt is előrevetítette, hogy amikor majd végre megrendezhetik a lakógyűléseket, a régen megszokotthoz képest is nagyságrendekkel komolyabb viták lesznek, tekintettel arra, hogy a megoldandó ügyek egy év alatt egyre csak halmozódtak, a problémákat elfojtották. A leginkább vérre menő viták a tisztségviselőkkel kapcsolatban várhatók, ugyanis a LÉTÉSZ felmérése szerint Budapesten a társasházi és a lakásszövetkezeti tisztségviselők 15–27 százalékát várhatóan lecseréli megbízatásából a lakóközösség. 

Békétlen egymás mellett élés

És ha a felsoroltak nem jelentenének elég gondot, a járványhelyzet a társasházakat megannyi újabb feszültséggel is sújtotta – teszi hozzá Vass Ferenc.

A LAPPANGÓ MUNKANÉLKÜLISÉG SOKAKBAN FELKELTETTE AZ ÉRDEKLŐDÉST A KÖZÖS KÉPVISELŐI MUNKA IRÁNT, ÉS EGYRE TÖBBEN GONDOLJÁK ÚGY, HOGY REMEK KÖZÖS KÉPVISELŐ VÁLHATNA BELŐLÜK.

Mindeközben a járvány és a kijárási korlátozás miatt otthonukban rekedt lakók bezárkóztak, nem nyitnak ajtót, megbomlott a közösségi összetartás. 

A LÉTÉSZ elnöke elkeserítőnek tartja a halmozódó feszültséget, az egymással szembeni ellenséges magatartást, amit egy szemléletes példával illusztrál: míg ha korábban az egyik lakó elnézte a másiknak, hogy az a liftben vitte le a szobatiszta kutyáját sétálni, ma már nem meglepő, ha ugyanaz a szomszéd rárivall a másikra, hogy meg ne lássa még egyszer azt a büdös dögöt a liftben, mert menten kivágja onnan. 

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/05/06/lakasszovetkezetek-es-tarsashazak-erdekkepviseleti-szakmai-szovetsege-tarsashaz-koronavirus-jarvany/

A lengyelországi Chorzówban egyedi, mégis tájba illő épületet tervezett a katowicei Architekt Maciej Franta építésziroda.

A lengyelországi Chorzówban különleges formájú épületet tervezett a katowicei Franta Group – Architekt Maciej Franta építésziroda. A Villa Reden nevű lakóház kortárs megjelenését különleges formája, lekerekített és szögletes vonalainak játéka, a fém és fa látványos használata adja. Ráadásul az épületet úgy tervezték, mintha négy különálló házat illesztettek volna egymáshoz, majd a teraszok vonalát meghúzva lábazatra emelték volna az egész épületet.

Az Architekt Maciej Franta építésziroda leírása szerint a különleges környezetben megjelenő új szövet lehetséges negatív következményei azt jelentették, hogy az új épület kialakításáról szóló döntések egyáltalán nem voltak egyszerűek, megalkotásánál a cél pedig az volt, hogy a villa a tájba simulva, kortárs módon folytasson párbeszédet környezetével. A feladatot tovább nehezítette, hogy bár a rendelkezésre álló büdzsé korlátozott volt, a befektető elvárásai magasak voltak.  

Az épület formájának ötletét és alapkoncepcióját a fejlesztésre szánt terület szabálytalan sokszög formája, és az az elképzelés adta, hogy a telken álló faállomány a lehető legkisebb mértékben sérüljön. Az épület formáját lépésről lépésre alakították ki az építészek: az alaprajzot a lakások funkcióihoz igazítva tervezték, szabálytalan sokszögek formájára optimalizálva azokat.

Ezután a telekhatár mentén meghúzott vonallal jelölték ki az épület végső formáját, a sokszög alaprajzú lakásokat kiugró erkélysávval véve körül, aminek minden pontjáról panorámás kilátás nyílik a nyugalmat árasztó, békés tájra.  A túlságosan rideg, erőteljes élek lágyítására az építészek, úgy döntöttek, hogy a sarkokat lekerekítik, melyek egyszerre utalnak a két világháború között a környéken épült villák karakterére, a fák koronáira és a környező tájra. A következő lépésben kialakították a faburkolatú teraszokat, majd az épület belsejében egy kisebb belső udvart képeztek, aminek köszönhetően a lakások előterei és olyan helyiségei, mint a fürdőszobák is természetes fényhez jutnak.

A lakások szintjét az első és a második emeletre emelték, így a térszinten a bejáratok mellett további funkciókat tudtak kialakítani.  Az épület egyedi jegyeként jöttek létre a tágas teraszok, ahonnan a lakók élvezhetik a táj varázsát és a fák közelségét. Utolsó lépésként, a homlokzat függőleges tagolása, szabályos négyszögek létrehozása révén kialakították a szintek ritmusát, és rendezték egységbe az épület szabadon formált tömegét úgy, hogy a homlokzat tagolása és ritmus egységes legyen, sehol se jelenjenek meg szabálytalanságok, az épület harmóniájából „kilógó” elemek.

Bár tervezése abból a szempontból sajátos, hogy az épület különálló lakóházakból állt össze, végső látványa maximálisan koherens képbet alkot. Az épületet négy, különállóan funkcionáló részre osztották, melyekben összesen nyolc lakást alakítottak ki, míg a térszinten levő terület az összes lakó számára elérhető terek, illetve kiszolgáló helyiségek jöttek létre. Az épületen belül kialakított négy különálló részhez és azokon belül található két-két lakásához külön lépcső vezet a földszintről. Mindegyik lakásból megközelíthető valamelyik különböző nagyságú terasz, de ugyancsak kapcsolódnak a belső udvarhoz. Az épület két szintjén nyolc, 75-76 négyzetméteres lakást alakítottak ki 715,4 négyzetméter hasznos területen. 

Villa Reden Apartments
Építészek: Franka Group – Architekt Maciej Franta
Helyszín: Chorzów, Lengyelország
Kivitelezés éve: 2021

Forrás: https://www.octogon.hu/epiteszet/kulonleges-tarsashaz-szokatlan-tervezesi-metodussal/

Teljesen kiégett egy emeleti lakás szombat este Budapesten, a tűzoltók tizenegy embert menekítettek ki a házból – tájékoztatta a katasztrófavédelem az MTI-t.

Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a X. kerület Harmat utcai társasházban késő este kigyulladt egy lakás a negyedik emeleten. A tűzoltók három embert mentőálarcban hoztak ki az épületből, nyolcat pedig magasbólmentő tűzoltójárművel a tetőteraszról mentettek ki.

A helyszínre kilenc mentőegység érkezett, 12 személyt helyszíni ellátásuk után, füstmérgezés gyanúja miatt toxikológiai osztályra szállítottak – közölte az Országos Mentőszolgálat az MTI-vel.

A tűz továbbterjedését a tűzoltók megakadályozták, az éjjel az utómunkálatok még folytak.

Forrás: https://infostart.hu/bulvar/2021/05/02/kiegett-egy-tarsashazi-lakas-budapesten-11-embert-mentettek-ki-a-tuzoltok

Bár a XI. kerületi, Ulászló utcai társasház végül nem épül meg, a tervező építésziroda érdekes kanyarokat járt be az utóbbi években. Egy egykori orvosi rendelőt bérelt ki, újított fel, majd vett meg az önkormányzattól a Bartók Béla úton. Eközben az Ulászló utcai társasházat éppen egy rendelő építésének kötelezettségével indokolta az önkormányzat. A körülmények valóban szerencsétlenül alakultak, de úgy fest, a két dolognak nincs köze egymáshoz.

Már több cikkben is beszámoltunk arról, milyen heves civil ellenállás bontakozott ki a XI. kerület egyik saroktelke körül. A telket egy több cikluson átívelő projekt keretében megterveztette, majd el akarta adni a tulajdonos önkormányzat, miközben annak idején az ingatlan harmadát adó állami tulajdonrészt azzal a feltétellel szerezték meg, hogy nem adhatják el. Az elidegenítési tilalmat szerette volna a kerület felfüggesztetni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel, hogy az ősfás, háborítatlan, zöld telekre két, hatszintes épületet építsen fel az új tulaj, hogy aztán az elidegenítési tilalom csak a földszintre kerülő, önkormányzati tulajdonú orvosi rendelőre legyen érvényes. Végül azonban május 10-én László Imre DK-s polgármester bejelentette, hogy a terület eladására nem érkezett eredményes pályázat.

Jelen cikkünk is az Ulászló utcai saroktelek ügyében aktív civilek által is emlegetett építészeti tervek körüli ellentmondások eredménye. A két hatszintes, 42 lakásos tömb építési és persze a komplett telek átalakítási terveit a kerületben található építészeti iroda, az Archi-kon Építészeti és Tervező-Szervező Kft. készítette. Ezeket a terveket még az előző, fideszes, Hoffmann Tamás vezette XI. kerületi önkormányzat rendelte meg, e 2016. decemberi tervek alapján építhette volna meg a telket megvásárló befektető a tömböket.

Furcsa a történetben, hogy a tervezés bruttó 48,26 millió forintos költségét az önkormányzat állta, holott értelemszerűen a telek eladása után a befektető terveztethette volna meg magának a kerületi építési szabályzat betartásával.

Egyéb furcsaság is akadt. Az Archi-kon 2016. február 4-étől irodát bérelt az önkormányzattól a Bartók Béla út 61. alatt, amit 2017 márciusára felújított majdnem 72 millió forintért. Ezt meg akarta venni nagyjából nettó 49 millió forintért, holott a 292 négyzetméteres ingatlan piaci ára magasabb lehetett ennél (láttunk olyan lakáshirdetést, miszerint a Móricz Zsigmond körtéren egy 53 négyzetméteres, kétszobás, felújított, 4. emeleti lakás kerül körülbelül ennyibe). Amúgy a hivatalos, 2017. áprilisi értékbecslés szerint bruttó 118,17 millió forintot ért az ingatlan. Az Archi-kon szerint azonban az irodát saját pénzből felújították maguknak, ezt az összeget pedig szerették volna beszámíttatni a vételárba az önkormányzattal. Így is történt, az üzletet 2017 novemberében nyélbe ütötték.

Ami még pikantériát ad az ügynek, hogy a Bartók Béla úti iroda korábban orvosi rendelő volt, hat orvosi szobával, betegváróval, kiegészítő helyiségekkel. A SAROKTELEK (Ulászló-Zsombolyai-Kökörcsin-Vincellér utca) nevű Facebook-csoport egyik kommentelője megvédte, hogy ezt a régi orvosi rendelőt nem helyezték vissza a funkciójába, hiszen a szomszédos lakásokat és a rendelőt is ugyanazon a gangon lehetett megközelíteni, ezért (főleg egy influenzaszezonban) nem örültek a lakók ennek a szomszédságnak.

Summázva a dolgot: az önkormányzatnak volt egy orvosi rendelőnek alkalmas ingatlanja, amit végül eladott áron alul egy építészirodának. Ugyanez az építésziroda pedig megtervezett a saroktelekre egy olyan, 42 lakásos társasházat, aminek földszintjén egy önkormányzati tulajdonú rendelő lett volna (ha nem esik kútba a projekt a civil ellenállás miatt).

Archikon és Archi-kon

Az Opten céginformációs rendszere szerint az Archi-Kont 1989-ben alapították, 3 millió forint a jegyzett tőkéje, Nagy Csaba (itt olvasható egy interjú vele az Építészfórumon) és Polus Károly Árpád az ügyvezetői. A Bartók Béla út 61. alatt van a székhelye, ahogy a híresebb testvércégének, az Archikon Architects Kft.-nek is, ami 2013-ban jött létre. E cégnek Kálmán Mónika Réka az ügyvezetője, a tagok közt ugyanúgy megtalálni Nagyot és Polust is. A Bartók 61. alatti székhely alá további működő cégek vannak bejegyezve, nagyrészt a fenti tulajdonosi kör, vagy a névhasonlóság miatt gyaníthatóan családtagok vállalkozásai, így a CineOne Bt., a PROJECTPLAN Tervező-Szervező Kft., a P-huszonöt Általános Szolgáltató Kft., valamint Polus Fanni egyéni vállalkozó.

A legismertebb cég a csoportból azért még mindig az Archikon Architects, amelynek projektjei között van a többi közt a Ferenciek terén lévő Párisi Udvar felújítása, a több díjjal kitüntetett, Szabadság téri Adria-palota tetőtéri beépítése, a Budai Vigadó renoválása, az Andrássy úti Il Bacio üzletház felújítása-kiépítése, továbbá sok XIII. kerületi megrendelést is kaptak óvodákra, bölcsődékre, művelődési házra, parkra, és egy társasház terveit is elkészítették a kerületben. A Meséskert tagóvodáért több díjat kaptak, szakmai nívódíjakat és közönségdíjakat egyaránt. És persze álljon itt a saroktelek társasházának terve is.

Megkerestük az irodát, kérdéseinkre Kálmán Mónika operatív vezető felelt. Válaszában azt írta, az iroda messzemenően egyetért „a városi környezet élhetővé tételével, ez tervezői filozófiánk egyik alappilére, magunk is igyekszünk ezt figyelembe véve tervezni”. Hozzátette, nem szeretnének részt venni „a nagy nyilvánosság bevonásával zajló, politikai felhangú vitákban”. Több önkormányzatnak is terveztek 30 éves fennállásuk alatt, több díjat nyertek többek közt a XIII. kerületi projektjeik, terveik.

Az újbudai önkormányzat az Ulászló utca 58. alatti épület(ek) megtervezésére 2014-ben ajánlattételi felhívást írt ki. Az ajánlatok alapján az Archi-Kon Kft. nyert, év végén meg is kötötték a tervezési szerződést. Az iroda a lehetséges maximumnál kisebb beépítést javasolt a telekre, egy köztér és ettől különállóan „minél több zöld felület és játszótér kialakításával a lakóház kertjében”.

Az építési környezetet a fővárosi és kerületi szabályozás szabta keretek közt terveztük, pozitív tervtanácsi állásfoglalással a környezethez alkalmazkodó beépítéssel. A tervezés folyamata a 2017. évi építési engedélyezésig történt.

Az Archikon válaszában megemlíti, hogy „civil kezdeményezés történt a telek beépítése ellen”, aminek célja közpark kialakítása az épületek helyett. Szerintük ez „alapvetően városszerkezeti és városépítészeti kérdés, mely stratégiai döntést igényel”. A Bartók Béla úti irodával kapcsolatban arról írtak, 1989 óta a XI. kerületben működnek, növekedésük tette szükségessé az új iroda kibérlését, „így találtunk rá az évek óta üresen álló, rendkívül rossz állapotú rendelőre”. A bérleti szerződés megkötése után felújították az ingatlant, majd kezdeményezték annak megvásárlását. Hozzátették:

amikor lehetőség nyílt erre, annak piaci értékbecslését követően, 2017 novemberében megkötöttük az adásvételi szerződést. A vételár megállapítása során a felújítási költségeink egy részét az önkormányzat értéknövelő beruházásként figyelembe vette.

Az értékbecslésben bújik meg a lényeg
A XI. kerületi önkormányzatot is megkerestük, Vargáné Kremzner Zsuzsanna jegyző válaszolt. Azt állítja, hogy a jogszabályoknak és a kerületi beszerzési szabályzatnak megfelelően meghívásos ajánlatkérési eljárás történt anno az Ulászló utcai saroktelek tervezésére, amire négy céget hívtak meg. 2016. december 5-én kérték fel a cégeket ajánlat adására, három vállalkozás be is adta, ezek közül nyert az Archi-Kon Kft. (nettó 38 millió forintos összeggel).

Vargáné Kremzner Zsuzsanna megismételte az eddig tudott feltételeket, miszerint mélygarázs, a földszinten orvosi rendelő, az emeleteken társasházi lakások és egy „új kis városi tér” kialakítása szerepelt a kerület kritériumai közt. Az önkormányzat is megfogalmazta, hogy nem kell a szabályozás adta lehetőségeket maximálisan kihasználni a tervezés során, inkább a környékhez léptékben, jellegben megfelelő épületekre van szükség. A tervező céggel való egyeztetéseken részt vett a Városgazdálkodási Igazgatóság, a Főépítészeti Iroda, a Polgármesteri Kabinet, a Humánszolgáltatási Igazgatóság és a Szent Kristóf Szakrendelő több munkatársa is.

A Bartók Béla út 61. alatt azért nem maradhatott rendelő, mert egyfelől rendkívül leromlott az állapota, másfelől a felette lévő társasház lakói vagyonvédelmi-egészségi okokra hivatkozva panaszkodtak rá (közös kapualjon, lépcsőházon, belső udvaron lehetett megközelíteni a rendelőt, ahogy a lakásokat is). Az önkormányzat 2009-10-ben az Ulászló utca 32-36. alatti ingatlanon kialakított egy új rendelőt, majd 2012-ben ideköltöztette a Bartókról a háziorvosi praxisokat. Felmerült lakások vagy épp inkubátorház kialakítása is a Bartók Béla úti exrendelőben, de különböző okok miatt ezek meghiúsultak. Végül 2014-ben pályázatot írtak ki a bérbeadásra, de az ingatlan annyira leromlott állapotban volt, hogy 2016-ig senki sem akarta kivenni. Ekkor jött az Archi-Kon, ami végül bérbe vette. Tehát a jegyző szerint nincs köze a Bartók Béla úti rendelő sorsának az Ulászló utcai saroktelekhez.

Az önkormányzat tehát nem a Bartók Béla út 61. szám alatti felnőtt háziorvosi rendelő helyett szeretné az Ulászló utcai telken az új rendelőt megvalósítani, hanem ettől független területet, a védőnői és gyermek háziorvosi ellátást szeretné fejleszteni.

A jegyző is megemlítette, hogy az MNV Zrt.-vel kötött megállapodás értelmében az önkormányzatnak nem is lenne választása, a saroktelekre rendelőt kell építenie. Arra a kérdésre, miért annyiért vette meg a Bartók Béla út 61. alatti volt rendelőt az Archikon, amennyiért, Vargáné Kremzner Zsuzsanna azt felelte, a – fent említett, több mint 118 millió forintos értéket jelző – értékbecslés már az Archikon felújításai után készült, tehát az irodává alakított rendelő épp az Archikon renoválásai miatt ért annyit. És itt jön a lényeg: az önkormányzat egy 2015-ös rendelete szerint, ha eladnak egy önkormányzati tulajdonú ingatlant, figyelembe kell venni a bérlő (és vevőjelölt) által arra ráköltött, meg nem térített forintokat.

Az Archikon majdnem nettó 70 millió forintot költött a renoválásra, ebből az önkormányzat levonta a bérleti időszakra számított amortizáció mintegy 3,87 millió forintos költségét, sőt az így kialakult összegből még 33 százalékot leszedtek, így jött ki a 49 172 277 forintos (áfamentes) vételár. Az adásvételi szerződést 2017. november 15-én írták alá.

Az ügyben kerestük az előző, fideszes polgármestert, Hoffmann Tamást is, aki nem válaszolt kérdéseinkre.

Forrás: https://24.hu/belfold/2021/05/17/rendelos-tarsashaz-xi-kerulet-ujbuda-rendelo/

Nyolc lakó rokonokhoz költözött, miután csütörtök kora délután kigyulladt egy nyolclakásos társasház tetőszerkezete Békéscsabán. A tűzoltók többórás munkával eloltották a lángokat – tájékoztatta a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője az MTI-t.

Szűcs Csaba alezredes elmondta, a kiköltöztetésre amiatt volt szükség, mert a tetőszerkezet mintegy negyven százaléka leégett. A helyszínre Békéscsabáról, Gyuláról és Szarvasról vonultak a hivatásos tűzoltók négy gépjárműfecskendővel és egy vízszállítóval, a beavatkozást a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította – tette hozzá.

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/05/06/lakastuz-tarsashaz-bekescsaba-katasztrofavedelem-tuz/

A szerkezetet tűzszerészek vizsgálják.

Minden valószínűség szerint bombát találtak tegnap késő délután a belvárosban az Árpád út és a Lukács Sándor utca sarkán álló lakóház pincéjében. A helyszínt azonnal lezárták a Győri Rendőrkapitányság rendőrei a Városrendészet és a Polgárőrség munkatársainak segítségével.

A lakókat kiküldték az épületből. Az idősek, kisgyermekes családok csak távolabbról figyelhették az eseményeket.Várták, mikor térhetnek vissza otthonaikba.

A helyszínre érkeztek a Készenléti Rendőrség tűzszerészei is, aki egy idő után láthatóan elszállítottak valamit a házból egy nagyobb, biztonsági dobozban.

Kérdéseinkkel több hivatalos szervet is megkerestünk, ám lapzártánkig nem tudtak semmi pontosat mondani. A szerkezetet tűzszerészek vizsgálják.

Forrás: https://www.kisalfold.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/bombat-talalhattak-egy-gyori-lakohaz-pincejeben-fotok-10970656/

A Baumit 2021-ben online formában rendezte meg az építészek és kivitelezők legnagyobb elismerései között számon tartott Baumit Life Challenge Nemzetközi Építészeti pályázat díjkiosztóját. A neves, független szakértőket felsorakoztató zsűri 26 ország 385 kiemelkedő pályázatát 6 kategóriában értékelte, mint az év legizgalmasabb homlokzati megoldásait. A Bécsből közvetített online eseményen Magyarország hatalmas sikert elérve a családi ház kategória aranyérmese lett, továbbá a döntő alatti élő szavazáson is első helyén végzett a nézők szavazatai alapján ugyanebben a kategóriában – áll a Baumit közleményében.

26 ország, 6 kategória, a legjobb 36 látványos homlokzati megoldás és 6 nyertes – ez volt a Baumit Life Challenge gálaest programja. Bár az est rendezési jogát a korábbi fődíjnyertes Spanyolország 2018-ban elnyerte, a nemzetközi járványhelyzet okán a döntő végül az online térbe költözött, így innen köszönthette a Baumit Csoportot irányító Robert Schmid a szakma legjobbjait és a több országból kapcsolódó nézőközönséget.

Az eseményen összesen 6 kategóriában – családi ház, társasház, középület, felújítás, műemlék, különleges textúra – értékelte a nemzetközi független szakértőkből álló építészzsűri a döntőbe jutott 36 pályázatot. A szervezők az online felületen keresztül a nézők számára azonnali közönségszavazási lehetőséget is biztosítottak, így bárki felállíthatta a saját sorrendjét.

Magyarország két kategóriában is bekerült a legjobbak közé, így a középületek és családi házak között is képviseltette magát a nemzetközi döntőben.

A középületek kategóriában az Ópusztaszeri Gyógynövényház versenyzett, amely a műemléki védettséget élvező Szer Monostor romjainak egy részére épült 230 négyzetméteres foglalkoztató épülettel büszkélkedhet. Az épületben helyet kapott a gyógynövény-feldolgozó és -szárító részleg, egy palántanevelde, valamint egy ökobolt is.

A CSALÁDI HÁZ KATEGÓRIA MAGYAR PÁLYÁZATA, – AMELY AZ ÉPÍTÉSZ HÁZASPÁR ÉS GYERMEKEIK SAJÁT CSALÁDI OTTHONA BUDAKESZIN – ELSŐKÉNT AZ ESEMÉNY ÉLŐ, ONLINE KÖZÖNSÉGSZAVAZÁSÁNAK ELSŐ HELYÉT, MAJD A SZAKMAI ZSŰRI ÁLTAL MEGÍTÉLT KATEGÓRIAGYŐZTESNEK JÁRÓ KITÜNTETÉST IS ELNYERTE.

A magyar siker:

A Budakeszin elhelyezkedő családi ház antracitszürke Baumit CreativTop vakolata mellett hatalmas üvegfelületeivel is kitűnik, és a gigászi faoszlopai által védett terasztér rendkívül modern külsőt kölcsönöz az épületnek. A házat építészeti oldalról a Bártfai-Szabó Építésziroda Kft., míg kivitelezői oldalról az Ép-Med Szolgálati Kft. keltette életre közel két évvel ezelőtt. A Baumit Life Challenge nemzetközi díjat – amellyel a nívós szakmai elismerés mellett további 3300 euró nyeremény is jár – korábban sosem látott sikerként, első alkalommal sikerült hazai építésznek elnyernie.

„Rendkívüli öröm számunkra ez az elismerés, amellyel az idei évben Magyarországot képviselve a mi munkánk végezhetett a családi ház kategória első helyén. Ez váratlan, ugyanakkor nagyszerű visszajelzés csapatunk számára, amelyből a jövőben további motivációt meríthetünk munkánk során”- emelte ki Bártfai-Szabó Gábor, a Bártfai-Szabó Építésziroda Kft. vezetője.

A fődíj:

2021-ben az est legnagyobb kitüntetését – a Baumit Life Challenge Nemzetközi Építészeti pályázat fődíját – a Litvánia fővárosában, Vilniusban épült MO Museum pályázata érdemelte ki. A magánfinanszírozásból felépült középület letisztult, hófehér homlokzatával és modern, lineáris díszítőelemeinek köszönhetően vált a város egyik látványosságává.

A Baumit Life Challenge díjnyertes épületei kategóriánként:

Társasház kategóriában a zsűri döntése alapján Szlovénia végzett az élen. A 2019-ben épült, Ljubljanában található épület földszintjén 98 különböző méretű apartman mellett egy minden igényt kielégítő wellnessközpont is megtalálható. Ezenfelül minden apartman számára kialakítottak letisztult, modern teraszhelyiséget is.

Középület kategóriában a szlovákiai Trnava városában megtalálható The Courtyard épülete bizonyult a legjobbnak a zsűri szavazatai alapján. Az épület homlokzati megoldásában számos Baumit terméket felhasználtak, így nyújtva izgalmas, ugyanakkor a környezethez illeszkedő látványt a közelében található nyitott teraszok számára.

Spanyolország a korábbi években is mindig kiemelkedően szerepelt a Life Challenge kihívások során. Az idei évben az Alcoba de la Torre napsütötte területén fekvő Vivenda Alcoba végzett a Felújítás kategória első helyén. A korábban elhanyagolt fészer modern villává alakítása látványos folyamat volt, amely így ötvözi az ókori kőfalak látképét az egyenletlenre vakolt- és hatalmas üvegfelületek kombinációjával.

Műemlék kategóriában a zsűri által legjobbnak ítélt pályázat Ausztriában, Bécsben található. A Szecessziós ház az osztrák szecesszió egyik legismertebb épülete, az átfogó felújítási munkák eredményeként a szecesszió jellegzetes jegyeit és a történelmi örökség szigorú szempontjait megőrizve kelhetett új életre.

Forrás: https://www.origo.hu/gazdasag/20210429-sosem-latott-magyar-siker-nemzetkozi-epiteszet-palyazat.html