A beázás hátterében több kiváltó ok állhat, például a falaink vizesedése. A feltárás nem csak a javítás miatt létfontosságú, hanem a kár felelősének meghatározása miatt is.

A közismert „felső szomszéd által eláztatott” fürdőszobán/konyhán/előszobán túl egyre gyakoribb ok a strang vezeték törése.

Strang vezetékeknek nevezzük összefoglaló néven a fel-és leszálló vezetékeket. Feladatuk, hogy a nagyméretű épületek felső szintjeire feljuttassák a vizet (felszálló vezeték), illetve a magasabb szintekről ugyanígy lejuttassák azt. Azért kell nagyon alaposan és folyamatosan figyelemmel kísérni e vezetékek állapotát, mert egy esetleges csőtörés horribilis károkat okozhat. Ha belegondolunk, hogy mondjuk a leszálló strang vezeték, az esővíz vezeték, vagy a szennvyíz vezeték szivárogtatni kezdi a tartalmát a tizedik emeleten, de valami miatt nem tűnik fel azonnal a probléma (például aktuálisan nincs lakó abban a lakásban, amelyben megjelennek az első jelek), akkor súlyosan beázhatnak az alsó szintek is. Arról valószínűleg nem kell hosszasan írnunk, hogy mivel jár, ha több lakást is elönt a falból szivárgó szennyvíz… Természetesen csak is felkészült szakembert szabad megbízni a hibaelhárítási és javítási munkálatokkal, hiszen akár többmilliós károk is keletkezhetnek egy esetlegesen nem megfelelően végzett munka következményeképpen.

Ugyancsak komoly károkat tud okozni egy rejtett csőtörés a falban.

Ha csak alattomosan, cseppenként szivárog a víz, több nap vagy hét is eltelhet, mire felfedezzük a hibát. Sőt, ha a meghibásodás csempe vagy járólap alatt következik be, akkor még később.

Honnan jött a víz? Nem mindegy honnan jön a beázás!

Általános szabály, hogy beázásnál a károsultnak kell bizonyítania, pontosan ki/mi miatt keletkezett a kár, hiszen például a mennyezeten is megjelenhet olyan vizes folt, ami nem csőtörés miatt keletkezett.

• Beázás a szomszédtól

Alapvető szabály, hogy aki kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha a kárt szenvedett tulajdonosnak nincs biztosítása, kérheti a kárt okozó szomszédot, hogy fizesse meg az általa okozott kárt. Ezt a szomszéd megteheti egyrészt zsebből, másrészt saját biztosítóján keresztül: azaz a károkozó fordulhat közvetlenül a saját biztosítójához és kérheti, hogy a biztosító helyette teljesítse a felé érkező kárigényt.

A kár rendezésének szempontjából teljesen mindegy, hogy a vétkes önhibájából vagy önhibáján kívül okozott-e kárt, és mindent megtett-e a hiba megszüntetése érdekében. Ennek értelmében a tulajdonos ugyanúgy rendezni köteles a rejtett hiba miatti csőtörés okozta kárt, mint azt, ha a kádat túlfolyatva figyelmetlenségből áztatja el az alatta lakót.

Ám a helyzetet bonyolítja, hogy nem minden esetben egyértelmű, ki felel a csőtörésért! Hiszen repedések a társasház közös tulajdonában lévő csövön is előfordulhatnak. Sőt! Sok esetben az épület fővezetékei vannak a legrosszabb állapotban. Ugyanis ezek a vezetékek a falakon belül vannak vezetve és nincs szabad rálátásunk. Míg mondjuk egy lakásfelújítás során a lakóknak érdekük, hogy a vezetékeket kicseréljék, addig ezt a közös vezetékekről sajnos nem lehet elmondani. Ugyanis addig, amíg nem keletkezi azon probléma, nem is foglalkoznak vele. Amivel nem is lenne probléma, de igencsak kellemetlen, amikor egy újonnan felújított ingatlan egy közös vezeték hibája miatt ázik el teljesen.

Beázás a ház bármely közös területe felől

Ez esetben a károkozás felelősének megnevezéséhez tudni kell, mi miatt ázott be az adott terület.

Van például olyan felhőszakadás, amelynél az egyes épületszerkezetek tökéletesen működnek, azonban mégsem képesek elvezetni a hirtelen lezúduló vizet. Ez esetben a beázás a felhőszakadással, azaz elemi kárral függ össze. Abban az esetben azonban, ha hibás a tetőszigetelés, vagy az esővízcsatorna vezetékén található repedés miatt történik a beázás, már a társasházi közösség által okozott kárról beszélünk, hiszen a közös részek karbantartása a társasház feladata.

Ha Önnél is „gyanús” valamelyik fal/plafon, készséggel állok rendelkezésére az ázás feltárásától kezdve a helyreállítási munkálatok befejezéséig!

Aspermayer Lajos
telefon: 0620/ 33-77-122
e-mail:  info@epszol.com