A társasházi életnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, de az biztos, hogy rengetegek konfliktussal tud járni. A bérlők között gyakran nincs egyetértés bizonyos ügyekben, már ha egyáltalán részt vesznek a közgyűléseken, sokan ugyanis egyáltalán nem vesznek részt a közügyeikben. Ilyenkor sokan meglepődnek, ha nélkülük hoznak olyan döntéseket a társasház lakói, melyek aztán konfliktusokhoz is vezetnek. A Telex most két ingatlanjogban jártas ügyvéddel beszélgetett a gyakori konfliktusokról és azok lehetséges megoldásairól.

Passzív lakók

Nagy úgy véli, a vitás eseteknél első körben a társasházakról szóló törvényt, az adott ház alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát (szmsz), esetleg (ahol van) házirendjét kell alapul venni, ezek alapján lehet megoldást találni sok felmerülő problémára. Fontos azonban, hogy a problémák egy részét nem lehet megoldani ezekre hivatkozva – mondta. Példaként elmondta, hogy ha régi társasházban egy gyermekes család költözik a szomszédba, akkor a gyerekek hangoskodása ellen például semmiféle jogi úton nem tudunk védekezni.

Jelentős problémát okoz a társasházak életében, hogy a legtöbb lakó nagyon passzív (vagy egyáltalán nem jár el a közgyűlésekbe, vagy meghatalmazottat küld), így sokszor születnek olyan döntések, amikről az ott lakók nem is tudnak és csak utólag értesülnek róla – ekkor keletkeznek a problémák. A társasházi üléseknél ugyanis sok esetben elég ha csak a jelenlévők szavazzák meg a döntést (igazán kardinális kérdéseknél – például egy hitelfelvétel vagy egy osztatlan közös tulajdonban lévő helyiség eladásába minden lakónak bele kell egyeznie). Nagy Zoltán szerint az esetek 80%-ában az első közgyűlés nem is határozatképes és csak a másodikban születik döntés, ahol már elég a jelenlévők többségi szavazata.

AZ ÜGYVÉD UGYANAKKOR EMLÉKEZTET, HOGY EGY A KÖZÖS KÖLTSÉG MEGEMELÉSÉRŐL, FELÚJÍTÁSRÓL VAGY BÁRMI MÁSRÓL DÖNTŐ KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOT 60 NAPON BELÜL MEGTÁMADHATJA BÁRMELYIK LAKÓ,

még akkor is ha kisebbségben volt a döntéskor, de úgy gondolja, hogy érdekei érdemben sérültek – a panaszokkal bírósághoz kell fordulni, semmilyen más hivatal nem tudja ezeket kezelni. Amíg viszont a bíróság nem dönt a kérdésben, addig a közgyűlés által elfogadott határozat érvényes.

Előfordulnak olyan esetek is, mint tavaly, amikor egy társasházban az egyik lakó sorra felvásárolta a ház több lakását is, így a gyűlésen egyedül került többségbe, majd hatalmas közös költségekről kezdett el számlákat kiküldeni. A megkérdezett ügyvéd szerint a bíróság ezt érvénytelenítheti és csak jogos mértékben lehet a közös költséget emelni, azonban ebben a kérdésben is lehetnek kacifántok.

Ha lop a közös képviselő

Problémák természetesen a közös képviselők kapcsán is felmerülhetnek, akinek az a feladata, hogy végrehajtsa a közgyűlés határozatait. Amennyiben probléma merülne fel a képviselő kapcsán, úgy az önkormányzat jegyzőjéhez lehet fordulni, mert ő gyakorolja felettük a törvényességi felügyeletet, amennyiben viszont például sikkasztáson kapjuk, úgy rendőrsági feljelentést kell tennünk.

A lapnak megszólaló ügyvéd szerint a társasházi élet egyik nagy gondja, hogy a vonatkozó törvény „nem túl jó”.

EGY TULAJDONOS PÉLDÁUL SZINTE MINDEN ELŐTERJESZTÉST MEGTÁMADHAT BÍRÓSÁGON ÉS MIVEL VAGYONI HELYZETBŐL KIFOLYÓLAG EZT AKÁR INGYEN IS MEGTEHETI,

így minden egyes kérdés döntését hónapokkal el tudja húzni, miközben az induló bírósági eljárásokban a társasházat képviselő ügyvéde(ke)t fizetnie kell a közösségnek.

Beázó tető, eltört vezeték? Nem a mi gondunk.

Jámbor Attila építési joggal foglalkozó ügyvéd, az Építésijog.hu főszerkesztője szerint sok társasháznál az épület felújítása miatt merülnek fel jogviták, gyakori problémaforrás a tető állapota. Egy beázás például csak a legfelsőbb szinten lakókat érinti, a lejjebb lakók pedig nem feltétlenül akarnának felújításra költeni, így a közgyűlésben akár le is szavazhatják a beázás gondjának megoldását (ilyenkor is bírósághoz érdemes fordulni). De hasonló probléma az is, ha valamilyen vezeték törik el az egyik lakás alatt.

Jámbor szerint sok társasház – főleg nagyobb városokban, kiemelten Budapesten – az üres padlástér, tetőtér eladásával próbálja előteremteni a pénzt a felújításokra. „Itt ugye nem egy üres telekre épül valami, hanem valakiknek a feje fölött kell folyamatosan építkezni, ráadásul úgy, hogy egy időre a tetőt is le kell szedni a fejük fölül. A tetőtér vagy padlástér beépítésénél a bizonytalanság és a félelem lesz úrrá a lakók között, amikor erről dönteni kell, mert tudják, hogy ha leszedik a tetőt, és a beruházó valamiért elszalad, akkor elég nagy bajba kerülnek.” Volt már olyan eset, hogy több lakás is szétázott egy esőben, amikor épp nem volt felette tető.

Jámbor Attila szerint az energetikai, szigetelési felújítások is tudnak konfliktust okozni, de lényegében ott is a többség dönt: ha a tulajdonosok többsége szeretné megcsináltatni a társasház szigetelését, akkor ezt a kisebbségnek is el kell fogadnia és ki kell fizetnie. Ezt persze meg lehet támadni bíróságon, de nem sok esély lesz a győzelemre. A helyzetet az teheti igazán kellemetlenné, ha valaki nem tudja fizetni a felújítás költségét – ilyenkor ugyanis kiszorul a társasházból és kénytelen egy olcsóbban fenntarthatóba költözni.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220121/beazo-teto-kifizethetetlen-felujitas-es-kenyszeru-kikoltozes-a-tarsashazi-elet-sotet-oldala-522295

Zubreczki Dávid építészeti szakíró az ingatlanhirdetések között egy sajátos látványtervre talált, ami szerint társasházat építenek a VIII. kerületi, tisztviselőtelepi árva torony mellé – vagyis inkább köré. A fővárosi főépítész szerint gyenge és sematikus tervet többször tárgyalta, majd elfogadta a kerületi tervtanács. A dolgok azonban úgy alakultak, hogy végül úgy néz ki, se társasház, se torony nem lesz.

„Akár le is lehetett volna bontani a tornyot, mert nincs a védett épületek listáján, de úgy gondoltam, belefér, ha marad, legyen valamilyen az a ház, ami mellé épül”

– mondta lapunknak templomtornyos társasházat kitaláló cég projektmenedzsere, aki névvel nem kívánt a cikkben szerepelni. Mint elmondta, a tisztviselőtelep tekinthető Budapest első luxus lakóparkjának, itt volt az 1900-as évek elején egy evangélikus imahely, amihez a 30-as években épült a nevezetes torony.

A modernnek számító, de már romos torony elmondása szerint tetszett neki, ezért támadt az az ötlete, hogy hozzák rendbe, és használják fel a társasház építéséhez. Tudták, hogy a terv megosztó, de az esztétikáról nehéz beszélgetni, mondta.

A templomtornyos társasház terveit bemutatták az önkormányzatnak, és személyesen Pikó András polgármester is látta a projektmenedzser szerint, sőt a helyi civil egyesülettel is egyeztettek.

A Vajda Péter utcai épületegyüttes terveit egyébként Krizsán András építész készítette, és szó volt róla, hogy a toronyhoz tartozó földszinti épületrészt az egyház vagy karitatív szervezet kapja meg használatra. A társasház engedélyeztetése az utolsó simításoknál tartott a múlt hét végéig. A terv szerint úgy volt, hogy az építkezés az év közepén kezdődne, és jövő év végén adnák át a házat.

Csakhogy mindez már múlt idő, ugyanis épp a cikk megjelenése előtt tájékoztatta lapunkat arról a projektmenedzser, hogy az elmúlt napokban hirtelen értékesítették az ingatlant, ami felborította a terveket. A telket ugyanis egy informatikai középvállalkozás vette meg, templomtornyos társasház helyett pedig egy klasszikus irodaház épül rá. A torony sorsa erősen kérdésessé vált, a befektető jó eséllyel le fogja bontatni. Egy évet dolgoztunk rajta, sajnálom, hogy végül így alakult, mondta lapunknak a projektmenedzser.

Mit szóltak szakemberek a templomtornyos társasház furcsa tervéhez?

Megkérdeztük az épületről Erő Zoltán fővárosi főépítészt, aki elmondta, hogy a tisztviselőtelep országos védettségű, műemléki jelentőségű terület, a tervről korábban nem hallott. A főépítész véleménye szerint a látványterven szereplő épület terve nagyon gyenge, sematikus. Ha egy ilyen helyzetben kell vagy lehet építkezni, ennél sokkal alázatosabban és egyúttal szellemesebben kell alkalmazkodni a helyszínhez, tette hozzá.

„Nem zárom ki, hogy egy templomrom társasházként újuljon meg, de véleményem szerint ennél sokkal kisebb tömeggel szabad csak ide telepedni”

– közölte Erő Zoltán főépítész.

Megkerestük a kerületi önkormányzatot is, ahol elmondták: arról tudnak nyilatkozni, hogy településképi szempontból megfelelő-e a terv, illetve, hogy a szabályozási tervnek megfelel-e. Ezekre a kérdésekre a válasz igen – tették hozzá.

A tervet a kerületi tervtanács többször is tárgyalta, majd ezek után fogadta el a végleges verziót. A végleges tervet a második tervtanácsi üléshez képest még módosította a tervező egy lakossági fórumot követően, aminek eredményeképpen parkolókat kellett áthelyeznie.

Pikó András polgármester is látta a terveket, és azt kérte az építtetőtől, hogy azokat mutassa be, egyeztesse, véleményeztesse a tisztviselőtelep lakóival, illetve az őket képviselő egyesülettel, ami meg is történt.

Zubreczki Dávid Templomséták Budapesten című könyvében a következőket írja a tisztviselőtelepi evangélikus templomról:

Mikor a tisztviselőtelepi katolikusoknak felépült a saját templomuk, a régi iskolai tornatermet – ahol addig a miséket tartották – az evangélikusok kapták meg. Ezt a műemléki felújításairól ismert építész, Lux Kálmán tervei szerint építették át templommá. Ezért is meglepő, hogy két évvel később egy egészen merész, modern tornyot kapott. A háború után raktárként használták az épületet, mely annyira rossz állapotba került fél évszázad alatt, hogy mikor az evangélikusok visszakapták, már nem lehetett megmenteni. 2011-ben lebontották, de a védett bauxitbeton torony megmaradt. Azóta is ott meredezik sisakja nélkül, kapuján még olvasható a híres Luther-korál első két sora: „Erős vár a mi Istenünk / Jó fegyverünk és pajzsunk”.

Forrás: https://telex.hu/belfold/2022/02/03/tarsashaz-epul-a-tisztviselotelepi-muemlekjellegu-templomtoronyra

Kertes ház, udvarral rendelkező társasház, belvárosi lakás, természetközeli otthonok. Ezek azok az ingatlanok, amelyek szinte azonnal gazdára találnak, ha meghirdetik őket.

A koronavírus-járvány első hulláma után, 2020 tavaszán viszonylag hamar talpra állt az ingatlanpiac, majd meg is élénkült: egyre többen akartak házat, lakást vásárolni. Volt, aki befektetési céllal vett ingatlant, más az állami támogatásokat igyekezett kihasználni.

– Megjelentek a piacon olyan befektetők, akik azért vesznek lakást, hogy bérbe adják. Ez rögtön egy emelkedési tendenciát hozott az árakban. Ami még számított, az a családtámogatási rendszer. Az egy elég erős réteget megmozgatott – tudtuk meg a Ház Ingatlan tulajdonosától, Ház Gergelytől.

A vidéki nagyvárosokban, így Kaposváron is, jellemzően a kertvárosi, udvarral rendelkező, illetve a belvárosi ingatlanokat keresték a vevők. A kereslet élénkülésével olyan ingatlanok is gazdára találtak, amelyek korábban hosszú ideig eladhatatlanok voltak. Felértékelődtek a természetközeli lakhatás lehetőségei is.

– Látható volt, hogy a vízparti ingatlanok árai emelkedni kezdtek, hiszen óriási kereslet volt arra, hogy a lakásokból, a házakból tudjanak természetközeli, zöld területre kimenni az emberek. Ez átalakult nemcsak a zöld területekre, hanem úgyanúgy a lakásokra, házakra. Tehát határozottan elmondhatjuk azt, hogy az utóbbi egy-másfél év különösen jelentős áremelkedést okozott az ingatlanpiacon – tette hozzá Boldizsár Balázs, a Boldingatlan Kft. tulajdonosa.

Az otthonteremtési támogatások, illetve megtakarítások mellett ugyanakkor a szakértők szerint ma már több, viszonylag kedvező hitelkonstrukció is segítheti az ingatlanvásárlást.

Forrás: https://kapos.hu/hirek/gazdasag/2022-01-15/porog_az_ingatlanpiac.html

Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat a Berettyóújfalui Járási Ügyészség azzal az 51 éves nővel szemben, aki az építkezés során nem biztosított a dolgozónak munkavédelmi eszközöket.

A nő 2019-ben Berettyóújfaluban egy társasház építés kivitelezői vállalkozója és felelős műszaki vezetője volt, míg a későbbi áldozat pedig betanított kőművesként dolgozott az építkezésen. A társasház utcafronti falsíkjához közel, a második emeleti födémszint magasságában futott egy áramvezeték.

A munkás feladata volt az épülő társasház második födémszintjén az emeleti korlátok készítéséhez szükséges mérések elvégzése. A férfi ehhez egy másfél méter hosszúságú alumínium vízmértéket használt. A mérés során az eszköz hozzáért az épület homlokzata előtt futó vezetékhez, ennek következtében a kőműves pillanatszerű áramütést szenvedett és hat méter magasról az épület előtti járdára zuhant.

A kőműves nem használt egyéni védőfelszerelést a munkavégzés során, illetve az építkezésen kollektív leesés elleni védelem sem volt elhelyezve. A lezuhant munkás olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy pár nappal később a kórházban meghalt.

A nő, mint az építkezés kivitelező vállalkozója, illetve felelős műszaki vezetője az építkezésen nem gondoskodott a kollektív leesés elleni védelemről, a munkás vonatkozásában egyéni védőeszközről, amelynek eredményeként bekövetkezett halálos munkahelyi baleset.

A járási ügyészség felfüggesztett fogházbüntetést kért a felelős műszaki vezetőre.

Forrás: https://24.hu/belfold/2022/01/04/berettyoujfalu-halalos-munkahelyi-baleset-aramutes-lezuhant/

Tegnap hajnalban egy 53 éves nő esett ki egy harmadik emeleti erkélyről a Váci úton. A Metropol is a helyszínen járt, ahol megtudtuk, hogy az áldozat a korláttal együtt zuhant le, majd agyonütötték az erkély lezuhanó darabjai. Lapunk utánajárt, hogy ki lehet a felelős ilyenkor.

Lapunk munkatársa az immár korlát nélküli erkély alatt átsétálva tudta megközelíteni a helyszínt, ahol a járókelők többsége nem értette, miért van ott ilyen sok rendőr.

A helyszínen álldogálók sokkoló őszinteséggel mesélték el, hogy mit láttak.

„Szerintem háromnegyed hat körül elmehettem a halott nő mellett. Akkor ott voltak már a rendőrök, de én azt hittem, hogy csak leomlott a ház valamelyik része. Sárga zsákokat láttam. Úgy gondoltam, hogy csak eltakarítanak valamilyen törmeléket. Utólag egy Facebook-csoportból értesültem róla, hogy haláleset történt” – árulta el a környéken dolgozó nő, aki korábban az egyik szomszédos ház gondnokával meg is vitatta, hogy mi történt. A gondnok a Metropolnak is megszólalt, elárulta, hogy az 53 éves nő cigarettázás közben dőlt neki az erkély korlátjának.

Amikor a nő lezuhant, egy 28 éves férfi is vele volt az erkélyen – derítette ki a Bors szintén a helyszínen. A lap szerint a fiatalembernek nagy szerencséje volt, hiszen ő nem támaszkodott a korlátnak és így időben vissza tudott lépni a lakásba.

„Ha találkoznak a fiammal, legyenek vele tapintatosak, mert ő egy igazi hős! Természetesen nagyon megviselték a történtek, nem tudom, mikor lesz képes feldolgozni az ismerőse elvesztését. Igazi férfiként, felelősen viselkedett. Amint bekövetkezett a baleset, azonnal lerohant az utcára, hogy a barátjával legyen. Ő tartotta benne a lelket, és az utolsó pillanatig fogta a kezét, amíg a hölgy meg nem halt. Sajnos én nem ismertem őt, de Dani csupa jót mesélt róla” – mondta a fiú édesanyja a Borsnak.

A felelősség a társasházé lett volna?

Arról, hogy pontosan kinek a felelőssége lett volna az erkély biztonságos állapotának fenntartása, a Metropolnak Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének elnöke beszélt.

„Folyamatos karbantartási kötelezettsége van a társasháznak, ami azt jelenti, hogy állandó jelleggel biztosítani kell az üzembiztos működést azért, hogy a társasház erkélye vagy például a homlokzata ne szakadhasson le” – magyarázta a szakember, aki hangsúlyozta, hogy lehetnek társasházanként kivételek, de szinte minden esetben a társasház felelőssége az, ami történt. A közös képviselő felelőssége is felmerülhet, hogyha ő tudott az erkély rossz állapotáról, hiszen annak tényét a társasház kezelője felé továbbítania kellett volna. Alapvetően nekem mint társasházkezelőnek biztosítani kell, hogy a közös tulajdon ne okozzon kárt se a tulajdonosoknak, se az utcának” – ismertette az elnök.

Kártérítésre is kötelezhetik a házat

„Sajnos nincsen olyan kötelezettség előírva a társasházi tulajdonosok felé, hogy pl. 10 évente ellenőriztessék az erkélyek műszaki állapotát. Ugyanakkor létezik egy általános kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a homlokzat ne veszélyeztessen életet, mint a Váci úti társasház esetében. Kétféle igény keletkezhet ilyen helyzetben: az egyik a kártérítési igény, a másik pedig a helyreállítási igény. Az egyik a helyreállításért nyújtható be, a másik pedig a keletkezett kár okán, ilyen a haláleset is. A kártérítési igényt peres úton követelhetik a társasháztól. A helyreállítási kötelezettséggel kapcsolatban pedig a kormányhivatalt, mint építési hatóságot kell megkeresni” – tette hozzá Weisz Gábor Miklós.

A csapadék és a hideg amortizálhatta le az erkélyt

„Ahol látják, hogy az erkélynek hullik a vakolata, annak majdnem biztos, hogy szerkezeti problémája van. Lehet, hogy felülről ázik a szerkezete, így egy idő után el fog engedni az erkély” – árulta el a Magyar Közös Képviselők Egyesületének elnöke, aki rámutatott arra, hogy nagy valószínűséggel a hideg és a víz okozhatta az erkély műszaki állapotának akár éveken vagy évtizedeken át tartó romlását.

Egyre kevesebb a felújítási pályázat a fővárosban

2019-től a budapesti önkormányzatok többsége jelentősen csökkentette a pályázati lehetőségeket. Legtöbb esetben vészhelyzeti pályázatok váltották fel a korábbi homlokzat- vagy épületfelújítási pályázatokat. A XIII. kerületben azonban még ezek ellenére jelenleg is elérhető több olyan lehetőség a társasházak számára, amellyel az önkormányzat segítséget nyújt.

Forrás: https://metropol.hu/aktualis/weisz-gabor-miklos-baleset-erkely-dani-halalos-agyonutotte-582271/

A múlt héten meghalt egy 53 éves budapesti nő, amikor kiszakadt egy harmadik emeleti lakás erkélykorlátja. Egy évvel korábban a József körúton történt hasonló halállal végződő tragédia. Az elmúlt két évben azonban a fővárosi kerületek többsége csak veszélyhelyzeti pályázatokat hirdet meg, épület- vagy homlokzatfelújításit elvétve.

A budapesti önkormányzatok döntő többsége jelentősen csökkentette a felújítási támogatásokat, a legtöbb esetben veszélyhelyzeti pályázatok váltották fel a korábbi homlokzat- vagy épületfelújítási tendereket. Így a társasházak elestek azoktól a forrásoktól, amelyek nélkül szinte elképzelhetetlen egy átfogó rekonstrukció – emlékeztet a Metropol.

A korábbi támogatási program helyreállítása az önkormányzatok feladata, a kormánytól nem kért segítséget sem Karácsony Gergely főpolgármester, sem önállóan a kerületek – erősítette meg a Metropolnak Gulyás Gergely. 

– Pedig partnerségről mindig lehet beszélni. A politikai harcok előtt a párbeszéd adott volt, még akár egy ellenzéki polgármesterrel is – fejtette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének elnöke hangsúlyozta:

„Ha a tulajdonos azt veszi észre, hogy omlik a vakolat, akkor az már annak a jele, hogy műszaki probléma van az erkéllyel. Ilyenkor már érdemes felülvizsgáltatni. Ugyanis a társasházi törvény szerint karbantartási kötelezettsége van a társasháznak. Ami azt jelenti, hogy állandó jelleggel biztosítani kell az üzembiztos működést” – magyarázta a szakember, aki hangsúlyozta, hogy lehetnek bizonyos kivételek, de szinte minden esetben a társasház felelőssége egy ilyen nemkívánatos tragédia. „Ha a biztonságos műszaki állapot fenntartásában mulasztás történik, akkor a társasház fizet, sőt kártérítési és helyreállítási igényekkel is szembenézhetnek peres úton, ami miatt szintén mélyen a zsebükbe kell nyúlni. Lehet olyan helyzet is, amikor a közös képviselő felelőssége merül fel. Ez akkor lehetséges, ha ő tudott az erkély rossz állapotáról, hiszen annak tényét a társasház kezelője felé továbbítania kellett volna”– ismertette az elnök.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20220119-az-elmaradt-felujitasok-miatt-rengeteg-az-eletveszelyes-omladozo-erkely-budapesten.html

Közvetlen vízparti okoslakások épülnek Újbudán, a Lágymányosi-öbölben. Ez már a Budapart-fejlesztések negyedik üteme lesz. 

A Garancsi István-Scheer Sándor duó érdekeltségébe tartozó Property Market Kft. a hetedik lakóház kivitelezését indítja el a Budapart nevű komplex ingatlanfejlesztési projektjében a budai Kopaszi-gáton: okos megoldásokkal felszerelt prémium kategóriás lakásokat épít a Lágymányosi-öbölben, közölte a társaság a Forbes.hu-val. 

A Budaparton eddig már öt lakóépület átadásra került sor több mint ezer lakással.

A mostani, Budapart Otthonok „L” elnevezésű házzal egy közvetlen vízparti prémium épületének kivitelezése kezdődött el. Ez egy 18 emeletes, 140 lakásos lakóház lesz az Óbuda Építész Stúdió és az Óbuda Group generáltervező-iroda tervezésében. „A formavilágot a nagy méretű mozgalmas teraszokkal övezett, csavarodó toronyrész teszi különlegessé” – írják a közleményben. 

Emellett, hasonlóan a többi budaparti házhoz,

az épületet úgy alakították ki, hogy optimális legyen a lakások benapozottsága és minél több lakásból nyíljon panoráma.

Az épületben parkolószint és földszinti kereskedelmi egységek is lesznek. 

A Budapart városnegyed arculata hat épületével egyre markánsabban rajzolódik ki a Duna partján. A Time Out magazin tavaly a világ legmenőbb városnegyedei közé választotta Újbudát.

A projekt több eleme is elkészült már, nemcsak lakóingatlan, de irodafejlesztések is, sőt van, amit már sikerült eladni is. Idén elkészülhet a negyed és Budapest legmagasabb épülete, a Mol Campus toronyháza is.

Forrás: https://forbes.hu/uzlet/budapart-beruhazas-luxus-ingatlan/

A tűzoltók kiürítették az épületet.

Tűz ütött ki egy négyemeletes társasház negyedik emeleti lakásában, a zalaegerszegi Landorhegyi úton – közölte a Zala megyei katasztrófavédelem.

A városi hivatásos tűzoltók kiürítették az épületet, tíz lakó hagyta el ideiglenesen otthonát.

Az egységek létraszert is telepítettek a helyszínen, jelenleg két vízsugárral oltják a lángokat.

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/tuz_utott_ki_egy_zalaegerszegi_tarsashazban

A bútorok égtek egy társasház harmadik emeleti lakásában, a nyíregyházi Árpád utcában. A városi hivatásos tűzoltók a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett egy lakót kimentettek az ingatlanból, egy vízsugárral előbb körülhatárolták, majd eloltották a tüzet, jelenleg az utómunkálatokat végzik. A ház lakói a munkálatok idejére elhagyták az épületet. Az esethez a mentők is kiérkeztek.

Forrás: https://hirtv.hu/ahirtvkekhirei/menekitik-az-embereket-nyiregyhazan-langokban-all-egy-tarsashaz-2534809

Meglepetten olvasták a közös képviselők és társasházkezelők a kormányhivatalok által az elmúlt napokban küldött tájékoztatót, melyben jelzik, szankcionálnák a rezsicsökkentési tájékoztató kihelyezésével kapcsolatos – sok esetben kivitelezhetetlen – teendők elmulasztását – írja a tht.hu.

A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordult a tájékoztató felülvizsgálása érdekében.

Levelükben azt írják, hogy tagjaik közül megkapták a Kormányhivatalok által kiküldött tájékoztatókat azok a közös képviselők, illetve társasházkezelők, akik a tevékenységüket üzletszerűen végzik és a kormányhivatalok nyilvántartásában szerepelnek. Azonban a tájékoztató nem jut el azokhoz a közös képviselőkhöz és intéző bizottsági elnökökhöz, akik ott látják el a feladatot, ahol tulajdonosok és nincs kötelezettségük a nyilvántartásba vételre.

Tisztában vannak azzal, hogy a társasházi törvényben foglaltak szerint a közös képviselőknek, társasházkezelőknek kötelezettsége a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hirdetmények kihelyezése.

A szervezet aggályai a következők:

• A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy zárt, üvegszekrényben kell elhelyezni, így ennek hiánya nem róható a közös képviselő terhére.
• több olyan társasház van, amelyeknél sorházként alakították ki a lakásokat, nincs közös lépcsőházuk és bejáratuk, így a hirdetőtábla elhelyezése egy helyre nem kialakítható,
• nem minden társasház lépcsőháza alkalmas arra, hogy zártrendszerű hirdetőtábla kerüljön ki, főleg az elvárt méretre is figyelemmel
• az üveges és zárható hirdetőtábla megrendelése és elkészíttetése – a bírósági gyakorlat szerint – csak közgyűlési döntés alapján lehetséges, erre a közös képviselő önállóan nem jogosult,
• közgyűlés összehívása és az ott hozható döntés nem kivitelezhető 8 napon belül, ezért az 2022. január 15-ig nem valósulhat meg,
• ott, ahol nincs lehetőség zártan elhelyezni a hirdetmény szövegét, ott nincs kizárva, hogy valaki letépi és annak azonnali pótlása nem megoldható, mert az üzletszerűen társasházkezeléssel foglalkozók általában nem az érintett társasházban laknak, gondnok pedig csak a társasházak elenyésző hányadában tevékenykedik,
• a hirdetmény 45 napos ott tartásával nem egy oldalt, hanem sok esetben három-négy A4-es lapot kell elhelyezni, amely nagyságában is méretes zárható szekrény meglétét teszi szükségessé,

A kormányhivatal azt írja, hogy kérelemre vagy hivatalból megindult eljárások során a Fogyasztóvédelmi Főosztály munkatársai az érintett társasházakban helyszíni ellenőrzést végeznek, majd amennyiben hiányosságot tapasztalnak a meginduló eljárásban nyilatkozattételre hívják fel a társasház tájékoztatás nyújtására kötelezett szervét. Ezt követően a Fogyasztóvédelmi Főosztály az eljárást határozattal zárja le.

A társasházkezelők szerint az ellenőrzések eddigi tapasztalata szerint gyakran előfordul olyan eset, hogy a helyszíni ellenőrzés során az előírt hirdetmény annak ellenére nem található meg a társasház hirdetőtábláján, hogy az ott korábban – akár szabályszerűen – elhelyezték. Tekintettel arra, hogy a társasházi törvény nem magát a kihelyezést, hanem a hirdetmény folyamatos közzétételét írja elő, a tájékoztatási kötelezettség teljesítése tanúkkal vagy fénykép- esetleg videófelvételekkel nem igazolható. A rongálások elkerülése érdekében javasolt a hirdetmény zárható üvegszekrényben történő elhelyezése.

A hirdetmények kint tartását a leírtak szerint csak őrzéssel lehetne biztosítani, ami a gyakorlatban végrehajthatatlan feladatot jelent.

Igazságtalan, hogy egy végrehajthatatlan rendelkezésért azokat a közös képviselőket, társasházkezelőket kívánják felelősségre vonni, akik minden feladatukat elvégzik, de nem tudják garantálni, hogy egy hirdetmény a társasház lépcsőházában 45 napig kint legyen – véli a szervezet.

A törvény egyébként arról is rendelkezik, hogy február 15-ig lakásra bontottan ki kell mutatni a tulajdonosok részére, hogy a közös tulajdonban lévő közművek után milyen összegű költség megtakarítás vonatkozik az adott lakásra. Ez sokkal személyesebben ismerteti a tényleges megtakarításokat, ráadásul biztosan eljut minden tulajdonoshoz, míg a lépcsőházban kihelyezett tájékoztató az egész társasházra vonatkozó összegeket tartalmazza és kérdéses, hogy azt a tulajdonosok megtekintik-e vagy sem – írják a levélben.

Azt kérik, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a büntetések kiszabása előtt vizsgálja meg, hogy valóban felelős-e a közös képviselő azért, hogy az ellenőrzéskor nem volt látható a hirdetmény vagy bizonyítható módon teljesítette a kötelezettségét, de a dokumentumot a tudta nélkül eltávolították.

Forrás: https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/rezsicsokkentes-tarsashaz-szankcio-fenyegetes.743867.html