A társasház terveit a kerület korábban elkaszálta, mivel azt túl nagynak találta, ám ezt a döntést most felülírta a kabinet.
A kormány az elmúlt években sorra emelte ki a számukra fontos, sok esetben a holdudvar ismert befektetőihez kötődő, a helyi szabályozásokat átlépő beruházásokat, így azok sokkal tágabb határok közt mozogva születhetnek meg: a telkek nagyobb részét foglalhatják el, magasabbá válhatnak vagy épp kevesebb zöldterülettel kell azokat körülvenni.
A Magyar Közlöny szeptember 6-i számában újabb, nemzetgazdasági szempontból történő kiemelést tett közzé – derül ki egy, a XIII. kerületi önkormányzat oldalán olvasható közleményből.
Az írás szerint a Népfürdő, Bodor, Jakab József, illetve Dagálysétány utcák által körülvett terület Jakab József utca felé eső részén egy sportcsarnok, a Népfürdő utcai oldalán pedig egy lakóház születik majd, várható képüket, illetve a már rendelkezésre álló koncepcióterveiket azonban nem mutatták meg.
A terület múltja
Az elmúlt két évtizedben Budapesten született új társasházak legnagyobb hányada a XIII. kerület északi részén született. A terület a századforduló óta nem látott ilyen tempójú átalakulást, bár akkor a szegénytelepek, illetve az üres területek változtak ipari célú épületekké, valamint lakóházakká.
Ilyen telep volt a Dagály utca mindkét oldalán álló, a cikkünkben említett területet is érintő, tót telepesek vályogházait magában foglaló Lepsi, aminek utolsó túlélői egészen a hatvanas évek lakótelep-építkezéseiig álltak ellen a fejlődésnek – írja az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény a rövidesen építési területté váló telken állt elődök fotói alatt.
Évek óta csúszó csarnoképítés
Egy 2018-as tao-pályázat szerint 1,1 milliárd forintból valósítanák meg a csarnokot, amelynek látványterveit a létesítmény leendő gazdája, az Erdért kosárlabda-csapata (aminek nincs hivatalos honlapja), illetve annak két tulajdonosa, a 2018-ban alapított Kiss Lenke Kosárlabda Akadémia, valamint a saját oldallal szintén nem rendelkező Budapesti Erdért Sportegyesület (aminek futballcsapatát 1982–1986 között Orbán Viktor is erősítette) sem tette közzé, így annak méretei, befogadóképessége, illetve tervezője sem ismert.
A hatósági építési rendszerben 2019-ből, illetve 2020-ból egy-egy sikertelen építési engedélykérés is látszik a témában: a 2019 májusában leadott, négyezer négyzetméteres alapterületű csarnokot mutató tervlapok másodfokon hasaltak el, a 2020 júniusában startolt újbóli nekifutás pedig az eljárás megszüntetésével végződött.
Mindkét esetben Börzsei Lajos (Mérnök Mátrix Bt.) állt a munkák mögött – derül ki a kerületi tervtanácsi ülések napirendi pontjait összesítő 2019-es, illetve 2020-as dokumentumokból –, így valószínűsíthető, hogy a 2021 januárjában végül engedélyt szerzett próbálkozásnál is rá bízták a tervezést, azt azonban nem lehet tudni, milyen tervlapoknak sikerült zöld utat kapnia a kormányhivatalnál.
Az Erdért a 2018-as tao-pályázata részeként egy nem túl könnyen kibogozható bekezdésben foglalta össze az épület várható előnyeit:
Új csarnok a kosárlabdasport fejlődéséért Budapesten, a Duna pesti oldalán, a Dagály fürdővel tervezünk új kosárlabdacsarnok-építést, aminek megvalósulása időhöz között – szűk egy év áll rendelkezésünkre. Hihetetlen lehetőségnek látjuk mind a saját, mind a budapesti, mind az országos kosárlabdasport életében a létesítmény megvalósítását. Egyesületünk nevelési elvei között az egyik legfontosabb, hogy játékosaink teljes körű szellemi és fizikai fejlesztésére törekszünk. Az új csarnok befogadóképessége lehetővé teszi, hogy több korosztály egyszerre szurkolhasson társainak, így jelentősen erősödhet az összetartozás érzése, fejlődni fognak fiatal játékosaink szociális készségei. A megvalósuló csarnok központi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy ne csak akadémiánk igényeit szolgálja ki, hanem versenyzési lehetőséget biztosítson további fővárosi egyesületek és csapatok számra is. Így elmondható, hogy terveink a fővárosi – ezen keresztül pedig a teljes magyar – kosárlabdázás megerősítését szolgálják.
A szövegben jelzett szűk egyéves határidőt nyilvánvalóan nem sikerült tartani, így szóról szóra ugyanezek a sorok kaptak helyet a következő évi pályázatban is, sőt, itt a tervezési díj összegéről (69,85 millió forintról) is szó esett, további részletek azonban nem ismertek a projektről.
A jelenlegi, jogerős építési engedélyt kapott tervekkel kapcsolatos kérdéseinket feltettük a Kiss Lenke Kosárlabda Akadémiának, ám cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a megkeresésünkre.
Sok kislakás, egy nagy épület
A kormányzati kiemelés persze nyilvánvalóan nem a csarnok, hanem a lakóház kedvéért született meg, hiszen annak koncepciótervét a túlzó mérete miatt a kerületi tervtanács a 2021. május 21-ei ülésén nem támogatta, és új terv készítését kérte.
Ez azóta sem történt meg – az országos építési engedélyezési rendszerben ugyanis május óta semmiféle, ezzel kapcsolatos engedélykérés nem látszik –, a beruházónak pedig jó eséllyel eszében sem volt átfaragni a leendő ház arányait vagy csökkenteni a lakások számát.
Épp ezért csak egyetlen megoldás maradt: lehetőséget kellett találni a beépíthetőségi határok tágítására.
A kormányrendeletnek köszönhetően most épp ez az akadály hárult el, így rövidesen a kerület által visszadobott, nem publikus terveknél akár jóval nagyobb, környezetéhez illeszkedni nem akaró, sőt, a városfejlesztési elképzeléseket semmibe vevő épület emelkedhet majd ki a földből.
A döntésnek köszönhetően a következő változások történtek:
- 10 százalékkal nőtt a beépíthetőség, így az épület alapterülete akár 1240 négyzetméterrel is nagyobb lehet.
- A terepszint alatti beépíthetőség növelésének (90 százalék) köszönhetően még nagyobb mélygarázs kerülhet az otthonok alá.
- A minimális zöldfelület mennyiségét 5 százalékkal (620 négyzetméterrel) csökkentették, sőt, a tetőkertek területét az eddiginél nagyobb mértékben beszámolhatják a zöldfelületbe, annak ellenére, hogy azokon néhány év múlva nagy lombot növesztő fák helyett sokszor csak a zöld fű vagy valamilyen gyér növényzet maradhat életben.
- Az épületek maximális párkánymagassága, illetve legmagasabb pontja 29 méter lehet – ez akár egy nagy belmagasságú földszinti üzlethelyiséget, illetve nyolc emeletet is jelenthet.
- Lehetségessé vált a 30 négyzetméteresnél kisebb lakások építése, az épületen belül lévő lakások alapterület-átlagát pedig 50 négyzetméterre csökkentették.
- A parkolóhelyeknek csak 70 százalékát kell biztosítani, így jóval kevesebbet kell költeni azok kialakítására.
Mindezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a területet kézben tartó projektcég, az APR Bodor Projekt Ingatlanhasznosító Kft. egy olyan, a klímavédelmi szempontokat kevésbé szem előtt tartó épületet szeretne látni a területen, aminek
a lakásai akár teljes egészében északi tájolásúak is lehetnek, a beköltözőknek tehát nem a kislakások cellaszerűsége lesz a legnagyobb problémája.
A véleményezési lehetőségnek az önkormányzatoktól való elvételével a kerületeknek semmilyen érdemi fegyvere nem maradt arra, hogy megváltoztassák a munkák irányát, így azok szabadon folyhatnak majd.
A várható eredményről egyelőre semmit sem lehet tudni, a már említett, 2021. májusi tervtanácsi ülés erről szóló anyagában azonban látszik, hogy akkor az Erzsébet téri kulturális központot (eredetileg Gödör, ma Akvárium), illetve a parkot is tervező
Bánfalvi Koppány 272 lakásos házat mutató vázlatai kerültek a szakemberek elé,
így legalább ekkora lakástömegre lehet majd számítani, a 30 négyzetméter alatti otthonok építésének lehetősége miatt ez a szám azonban még magasabbra is kúszhat.
Az APR Bodor Projektnek küldött levelünkben kértük, világítsák meg a jelenlegi terveket illető fehér foltokat. A cég válaszában arról számolt be, hogy jelenleg is folyik az engedélyes tervek kidolgozása, így a tervezett lakások száma, azok mérete, illetve az épület más jellemzői egyelőre nem ismertek, a beruházásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket azonban nyilvánvalóan betartják majd.
Az ügyvezetői posztot betöltő Nagy Miklós Richárd hozzátette:
A Társaság célja, hogy egy élhető környezetet alakítson ki, hiszen mint racionálisan gondolkozó fejlesztő egy magas minőségű és emberléptékű beruházást szeretnénk megvalósítani a területen. A közvetlen környezetünkben lezajlott fejlesztésekkel szemben meglátásunk szerint egy kifejezetten esztétikus és a város szövetbe illeszkedő épületet kívánunk megvalósítani. Az eddigi beruházásainkhoz hasonlóan maximális figyelmet fordítunk a kikapcsolódási és sportolási lehetőségek kialakítására is.
A társaság az önkormányzat a projektet érintő bírálatára is reagált:
A Társaság meglehetősen ellentmondásosnak tartja azt a helyzetet, hogy az Önkormányzat nyíltan kritizál egy olyan beruházást, amely tiszteletben tartja az itt lakók érdekeit és jelentős változást hoz egy eddig elfeledett részébe a kerületnek, miközben az Önkormányzat semmilyen konkrét ismerettel nem rendelkezik a módosított tervekről, hiszen még az engedélyezési eljárás sem indult el a projekttel kapcsolatban, a tervek átdolgozása folyamatban van. Határozott álláspontunk szerint az általunk megálmodott fejlesztési koncepció a kerület és az itt lakást vásárlók érdekeit szolgálja. Egy olyan élhető lakóingatlant építünk, amely teljes mértékben szem előtt tartja az építészeti-szakmai szempontokat, hiszen épp azt szeretnénk, hogy az eddigi indusztriális környezet egy kellemes lakó és szabadidő környezetté váljon.
Ismert milliárdosok állnak a háttérben
A kormány eddig főként középületeknek, illetve fontosnak ítélt nagyberuházásoknak – köztük az Állatorvosi Egyetem kampuszfejlesztésének, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ leendő otthonának, illetve a Millenáris átépítésének – adott hasonló kiemelést, 2021 tavaszán azonban egy, a helyi szabályokat kikerülni szándékozó, balatonvilágosi társasházfejlesztést is ezzel kívántak a megvalósulás felé lökni. A kormányközeli ügyvédekhez, illetve vállalkozókhoz kötődő projekt a nagy médiavisszhang, illetve a szakma felhördülése (a témát korábban több cikkben jártuk körbe) miatt félbemaradt – remélhetőleg ugyanez történik majd ebben az esetben is, hiszen a kerületi építési szabályzatot sértő, a várható profit maximalizálásra koncentráló munkák teljesen átírnák a környék képét.
A tervezett társasház esetében sem hiányoznak persze az érdekes szálak: a fél éve született APR Bodor Projekt mögött álló Peter’Consulting Kft. tulajdonosa ugyanis
az a Zentai Péter, aki az elmúlt években számtalanszor tűnt fel az OTP Bank részvényeinek több mint hét százalékát egy cégcsoporton át birtokló Rahimkulov család egyik tagja, Ruszlan Megdetovics állandó üzlettársaként.
Ruszlan – akire Vlagyimir Putyin belső köreihez tartozó apja, a2005-ben Magyarország leggazdagabb emberének számító Megdet Rahimkulov távozásakor átíratta az érdekeltségei egy részét – nemcsak a bankban rendelkezik tulajdonrésszel, de Zentaival együtt több ingatlan- és építőipari céget, noszvaji és ráckevei hoteleket, Marcali félkész gyógyszállóját, két budapesti társasházat, a siófoki Palace diszkó helyén épülő Palace Garden Hotelt, illetve a terézvárosi Fáklya Klubot és az óbudai Symbolt tartja kézben, sőt,
a kulturális tao-rendszer összeomlásáig 14 milliárd forintnyi, az előadó-művészetre szánt állami támogatást is begyűjtött.
Forrás: https://24.hu/kultura/2021/10/24/xiii-kerulet-nepfurdo-utca-tarsashaz-tervek-apr-bodor-projekt/
