A rezsiszabályok átírását követően kisebb roham indult, sokan akarnak társasházzá alakulni. Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanokban egy mérőórát használnak a lakások. Eddig nem volt gond, szétosztották a költséget, az új szabályok alapján viszont nagyon megdrágul a rezsi, hiszen csak egy mérőórára jár a rezsicsökkentett limit. Ahhoz, hogy minden lakás egyedi mérőórát kapjon, társasházzá kell alakulni. Ez nem egyszerű folyamat, akár hat-nyolc hónapig is eltarthat. Sok az adminisztrációs nehézség, nem csoda, hogy a lakók az elmúlt tíz-húsz évben nem indították el a procedúrát. Emellett gond lehet a helyi önkormányzatok építési szabályaival is, mivel az agglomerációs településeken úgy igyekeztek fékezni a beköltözők számát, hogy bizonyos telekmérethez kötötték az új építésű házak számát. Sok építési vállalkozó úgy kerülte meg a szabályt, hogy osztatlan közös tulajdonként adta el a lakásokat, így kisebb telekre többet is fel tudtak húzni. Most nemcsak a régen épült, többgenerációs családi házak, hanem az újak esetében is engednie kellene az önkormányzatoknak ahhoz, hogy társasházzá alakulhassanak. Nincsenek könnyű helyzetben az önkormányzatok, a helyi polgármesterek szerint az ilyen ingatlanok legalizálásával veszélyes precedenst teremtenének.

Molnár Andrea Budakalászon él egy háromlakásos, osztatlan közös tulajdonú ingatlanban. A helyi építési szabályzat (hész) szerint a telekméret függvényében ötszáz négyzetméterenként egy lakás alakítható ki.

„Nagyon sokan költöztek ki az elmúlt években Budapestről, ezzel a szabállyal igyekszik az önkormányzat a túlnépesedésen enyhíteni. Helyi lakosként támogatom” – mondta.

Nem érti viszont, hogy miért kell a szabályt a már meglévő ingatlanokra is alkalmazni, miért nem lehet kivételt tenni a helyi szabályok alól a már megépült lakások esetén.

„Háromlakásos házban lakom, már amikor ideköltöztem, akkor is a jelenlegi állapot állt fenn. Az ingatlanhoz azonban csak 689 négyzetméteres telek tartozik, emiatt nem tudunk társasházzá alakulni” – mondta.

Pedig ő társasházaknak könyvel, a másik lakó pedig társasházi közös képviselő. „Rengeteg társasház-alapítást csináltunk, ismerjük a rendszert. De most meg vagyunk lőve, mert a helyi önkormányzati szabályok miatt esélyünk sincs arra, hogy társasházzá alakuljunk” – mondta. Eddig havi negyvenezer forint volt a gázszámla, most úgy számol, hogy havi 180-190 ezer forintra fog nőni.

Andrea katás vállalkozó, őt is érinti a jogszabályváltozás, emiatt a költségei nőni fognak, mert átalányadózásba kell átmennie, vagyis kisebb lesz a jövedelme, és még hitel is van az ingatlanon. Ehhez jön még a többszörösére emelkedő rezsiszámla. Úgy érzi, elkeserítő helyzetben van.

Sok a rezsi? Alapíts társasházat!

Azoknak a többgenerációs családoknak, akik többlakásos házban laknak, de csak egy mérőóra van, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt javasolta a július 30-i kormányinfón, hogy alapítsanak társasházat. A Telex.hu tudósítása szerint a tárcavezető azt mondta, hogy a rezsiáraktól függetlenül is jelentősen nő az ingatlanok értéke, ha külön albetéten vannak. A miniszter arról is beszélt, hogy a társasházi ügyeket soron kívül fogják vizsgálni a földhivatalokban. Csakhogy igen hosszú és költséges az idáig vezető út.

Kővári Ibolya Budapesten él. Nincs jogi akadálya a társasház-alapításnak, mivel elmondása szerint nagy, 440 négyszögöles telekkel rendelkeznek. „Egyszerűen csak fel vagyok háborodva, hogy az általunk nagy nehezen, tizenhat év alatt felépített házunkra teljesen új dokumentációt kell készítettünk ahhoz, hogy beadhassunk a kérvényt” – mondta a Szabad Európának. Ibolya szerint hiába vannak meg az eredeti tervrajzok a hetvenes évekből, azt nem fogadják el a földhivatalban.

„Pedig semmit sem változtatunk az évtizedek alatt, az ingatlan az eredeti állapotban van, a tervrajzok szerint épült” – tette hozzá. Most mégis arra kötelezték, hogy új tervrajzot készíttessen, és digitális formában adja be a hivatalhoz. Kaptak is ajánlatot, 360 ezer forint plusz áfa. Erre jön még rá az ügyvéd díja és az eljárás egyéb költségei, a végösszeg a félmillió forintot súrolja.

A két testvérpár által épített házban külön lakrészben két hetven év feletti nyugdíjas él, nehezen tudják a kért összeget előteremteni. „További gond, hogy az utcában a házszámok nincsenek rendezve. A különböző hivatalokban keveredve vannak nyilvántartva a házszámok. Van, ahol házszám /B, van ahol /C-ként tartanak minket nyilván” – mondta.

Eddig gond nélkül osztották meg a rezsit, mert mindkét lakás ugyanakkora alapterületű, de a rezsinövekedés miatt a limit fölé kerülnek, ez pedig nagyon megdrágítja a fűtést. Mindenképpen szükségük van a két mérőórára, eddig ugyanis ötszázezer forint volt a két lakás gázszámlája éves szinten, de úgy számol, hogy ha tíz százalékkal kevesebbet fűtenek, akkor is kétmillió forintra fog ugrani az éves gázszámla.

Roham indult

„A rezsicsökkentés szabályainak változása következtében jelentősen megnőtt az érdeklődés és az igény a társasház-alapítás lehetősége iránt” – mondta a Szabad Európának dr. Pojják Eszter ügyvéd. Elmondása szerint a társasház-alapítás alapvető követelménye, hogy az adott ingatlanban legalább két lakás vagy egy lakás céljára szolgáló egység (helyiség) és egy nem lakás céljára szolgáló egység (például garázs, tároló, egyéb helyiség) kialakítható legyen.

Pojják Eszter szerint a már meglévő osztatlan közös tulajdonú lakóingatlanoknál több előkérdés is felmerül, ezek két csoportra oszthatók: földmérési-térképészeti kérdések és a helyi önkormányzatnál a helyi építési szabályzatnak és az önkormányzati rendeleteknek, beépíthetőségnek és a tervezett oszthatóságnak való megfelelés – a rendeltetésváltozás lehetőségének vizsgálata mellett.

Az ügyvéd szerint amennyiben a fenti kérdések tisztázása megtörtént, és azok alapján nincs akadály, úgy földmérő megbízását és a vonatkozó földmérői feladatok elvégzését követően kerül sor a társasház alapító okiratának elkészítésére, aláírására, ellenjegyzésére és az illetékes földhivatalba történő benyújtására. A földhivatalok a benyújtástól számított hatvan nap alatt intézkednek a társasház bejegyzése iránt, soron kívüli kérelem esetében az ügyintézési határidő harminc nap.

„Tapasztalatom szerint a teljes eljárás hat-nyolc hónapig is eltarthat a földmérő megbízásától a társasház bejegyzéséig” – mondta az ügyvéd. A társasház-alapítás előtt tisztázandó körülmények körében is kiemelendő, hogy sokszor eltér a földhivatali térképen feltüntetett állapot a valóságtól, esetleg nincs használatba vételi engedély, vagy valamilyen oknál fogva nem lehet kiadni a megfelelő tartalmú hatósági bizonyítványt – mely kérdéseket orvosolni kell.

„Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok társasházzá alakítását sokan tíz-húsz éve halogatják. Számos esetben most derülnek ki az ingatlanokkal kapcsolatban korábban nem rendezett olyan kérdések, amiket meg kell oldani ahhoz, hogy elindulhasson a procedúra” – tette hozzá.

Ha sikerül is a társasházat megalapítani, akkor külön gáz- és villanyórákat kell felszerelni, csöveket és vezetéket kell vezetni. További költség a hálózat kiépítése és ismételt engedélyeztetése. Ezek további százezer forintokkal terhelik meg a családi kasszát, és hosszú hónapokig tartanak.

A Szabad Európának nyilatkozó szakértők szerint optimista esetben egy év alatt lehet elkészülni ezzel a beruházással, vagyis aki ma nekikezd a társasház-alapításának, majd az új mérőórák kiépítésének, az csak jövő nyár végére lesz jogosult a személyes rezsicsökkentett limitre.

Bajban az önkormányzatok

Az elmúlt napokban több Budapest-környéki település vezetőjével, főépítészével beszélgettünk, akik név nélkül nyilatkoztak. Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt években rengetegen költöztek ki a főváros körüli agglomerációba.

Ez rengeteg nehézséget jelent az ottlakóknak, hiszen megnőtt a gépjárműforgalom, nincs elég hely az óvodákban, iskolákban, nyáron nincs víz, mivel jórészt az önkormányzatoktól független infrastrukturális fejlesztések nem tartottak lépést a lakosságszám-emelkedéssel.

A helyi építési szabályzat (hész) övezetenként meghatározza, hány lakásos ingatlan építhető, mekkora a telek beépíthetősége, a zöldterületigény, mekkora lehet az épületmagasság, homlokzatmagasság stb. Ezzel igyekeznek a települések lassítani a lakosságszám növekedését.

Az agglomerációban a fő gondot egyre inkább azok a lakásegyüttesek jelentik, amelyeknél egy trükkel – a lakrészek osztatlan közös tulajdonban vannak, nincs is külön tulajdoni lapja a lakásoknak, a lakások nem önálló ingatlanok – több „lakást” építenek, mint amit az építéskor hatályos hész megenged.

„Ezeket sajnos a vevők annak ellenére megveszik, hogy tudják, nem teljesen kerek a történet. De még mindig olcsóbban jutnak hozzá egy-egy ilyen lakrészhez, mint Budapesten ugyanennyi négyzetméterhez. Ezért aztán van rá kereslet” – mondta egy település főépítésze.

Szerinte ha ezeket utólagosan legalizálják a hész módosításával, az nagyon veszélyes precedens lenne, és nem utolsósorban káoszt okozna. „Hiszen ezeket a trükkös házakat a város legkülönbözőbb pontjain építették, ha ehhez igazítanánk az új hészt, vagy ennek megfelelően módosítanánk a régit, az értelmetlenné tenné az övezeti besorolást, lényegében a városfejlesztési koncepció, stratégia összeomlana, ráadásul legitimálná az önkormányzat a mindenkori jogszabályok kijátszását” – tette hozzá.

Egy kisváros polgármestere szerint mivel sokan jogellenesen kijátszották a vonatkozó rendeleteket, semmiképpen nem tartaná jogosnak és erkölcsösnek az ilyen társasházak legalizálását.

Egy konkrét példa a település életéből: a tervek szerint megépült egy kétlakásos társasház, és miután a kivitelező megkapta a használatba vételi engedélyt, négy lakást alakított ki rajta. „Nem hiszem, hogy az ilyen jellegű szándékos csalásokat legalizálnunk kellene” – mondta a polgármester.

Az önkormányzatok azért is vannak nehéz helyzetben, mert 2015-ben a kormány megalkotta az egyszerű bejelentés intézményét. E szerint a legfeljebb háromszáz négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületek esetében csak bejelentési kötelezettsége van az építtetőknek, nem kell engedélyt kérni sem az építési hatóságtól, sem az önkormányzattól.

Mohó ingatlanfejlesztők

„A növekvő rezsiköltségek miatt várható társadalmi, szociális válsághelyzeteket mindenképpen kezelni kell, erre Budakalászon különösen nagy figyelmet fordítunk” – közölte a budakalászi önkormányzat. Szerintük ezt elsősorban szociális intézkedésekkel és nem a lazább településrendezési vagy településtervezési szabályokkal kell megoldani.

Lapunknak küldött válaszában az önkormányzat kiemelte: Budakalászon egy kertvárosias lakóterületen, amely alapvetően laza beépítésű, nagyon gyakori, hogy telkenként egy főrendeltetésű épület és azon belül legfeljebb két lakás elhelyezését teszi lehetővé a HÉSZ, és ezt akár teleknagysághoz, telekszélességhez is kötheti.

Így érhető el, hogy a település ne váljon túlzsúfolttá. A nagyobb lakásszámot lehetővé tevő szabályozás esetén ugyanis számolni kell a település lakosságnak jelentős növekedésével, amit azzal arányban kell megfontolni, hogy a település műszaki infrastruktúrája (utak, tömegközlekedés, közművek, zöldterületek) és humán infrastruktúrája (nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi és igazgatási intézmények) mekkora települési lakosságot tud megfelelő színvonalon ellátni.

Szerintük emiatt belátható, hogy a telkenként elhelyezhető rendeltetési egységek, lakások számának szabályozása közérdek.

Amennyiben a HÉSZ egy övezetben a telken elhelyezhető lakások számát szabályozza, úgy a megengedettnél több lakásra vonatkozó igazolás nem adható ki. A szabálytalanul létrehozott lakóegységekre kiadott esetleges elfogadó nyilatkozat új építés esetén is kibúvót teremtene: a használatba vétel építéshatósági tudomásulvétele után azonnal több lakásossá lehetne átalakítani az épületet.

„További probléma, hogy a lazább szabályozással nem lehetne kordában tartani az ingatlanfejlesztők mohóságát sem, ennek következményei az agglomerációban különösen szembetűnők” – írta az önkormányzat annak kapcsán, hogy miért nem tér el a jelenlegi előírásokkor, ha valaki társasházat szeretne alapítani, de nem tud a helyi előírásoknak megfelelni.

Forrás: https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-tanacsolta-a-miniszter-idoigenyes-draga-es-sokszor-lehetetlen-a-tarsashaz-alapitas/31983633.html

Galambok által okozta bűzre, ürülékre és mocsokra panaszkodnak a társasház lakói, akik szerint évek óta nem történik semmi előrelépés az ügyben.

Galambürülékekre panaszkodnak egy Kuruc utcai ingatlan tulajdonosai, amely már odáig fajult, hogy fertőzésveszély is fennáll a lépcsőházban a tulajdonosok szerint. „Ez már több éves probléma, legelőször 2020-ban figyeltünk fel arra, hogy nagyon sok galamb repül be az alattunk lévő lakás lodzsájába és kellemetlen szag terjeng a levegőben” – nyilatkozta a Borsod Online-nak Pitkó-Himics Zsanett panaszos, aki azt is elmondta, hogy később vették csak azt észre, hogy az alattuk található lakás ablaka egy résnyire nyitva van, ahol ki-be járnak a galambok.

„Már sajnos volt ilyen eset egy másik lakásban, de akkor sikerült megoldani a problémát, de ezen lakás esetében tehetetlenek vagyunk, már fordultuk az ÁNTSZ-hez, közös képviselőhöz, katasztrófavédelemhez, a rendőrséghez és most legutóbb a jegyzőhöz is, hogy végre történjen valami” – mondta el az elkeseredett lakó, aki azt is hozzátette, hogy több ízben próbálták elérni a lakás tulajdonosát, de sosem reagált a megkeresésre. „Amint megtudta, hogy milyen ügyben keressük, vagy letagadta, hogy ő a tulajdonos, vagy egész egyszerűen letette a telefont” – idézte fel Pitkó-Himics Zsanett.

A jegyzőre várnak

„Végső elkeseredésemben egy bejegyzést tettem közzé a legnagyobb közösségi média portálon és a médiához fordultam az áldatlan állapotok miatt” – mutatott rá Pitkó-Himics Zsanett, aki azt is elmondta, hogy a jegyzőtől eddig még nem kapott választ a megkeresésére és csak bízik benne, hogy valami fog történni, mert két kisgyermeket is nevel, akiket nagyon félt a fertőzésektől. 

Az üggyel kapcsolatosan megkerestük a társasház közös képviselőjét, aki megerősítette a panaszos által elmondottakat, illetve azt is hozzátette, hogy számos módon és formában felszólította a lakás tulajdonosát az állapot megszüntetésére. „Tettem feljelentést, de a rendőrség nem adja ki számunkra a tulajdonos tartózkodási helyét, így tehetetlenek vagyunk, minden szóba jöhető hatóságot megkerestünk az ügyben” – nyilatkozta portálunknak Lajos Gábor, a társasház közös képviselője. Aki arra is rámutatott, hogy tavaly decemberben kapott egy levelet az önkormányzat egészségügyi osztálytól, amelyben azt írták, hogy felszólították a tulajdonost a probléma megoldására, de állítása szerint azóta sem történt semmi az ügyben. 

Az érintett lakás tulajdonosát is szerettük volna elérni, de nem reagált a megkeresésünkre.

Forrás: https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2022/08/fertozesveszelytol-tartanak-egy-diosgyori-tarsashazban-videoval

Tűz keletkezett egy társasházi lakás erkélyén Debrecenben, a Jerikó utcában pénteken. A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint egy műanyag szék gyulladt meg a helyszínen. A város hivatásos tűzoltói eloltották a lángokat, amelyek az erkélyajtót is elérték, ám a lakásra nem terjedtek át.

Forrás: https://www.haon.hu/helyi-kek-hirek/2022/08/kigyulladt-egy-tarsashaz-erkelye-a-jeriko-utcaban

A Mosoly utca 25.-öt az utolsó lakóknak huszonnégy órán belül kellett elhagyniuk. Azóta a ház már nem áll, sőt, az utódjára is megkérték az építési engedélyt.

Az angyalföldi Mosoly utca 25. esete tavaly év elején került hirtelen a figyelem középpontjába: a Rákos-patak egykori északi medre, a századforduló után lassan feltöltött Köszörűs-árok helyén, alig néhány hónappal Budapest 1945-ös ostroma után született, háromemeletes házat ugyanis egyik napról a másikra életveszélyessé nyilvánították, lakóinak pedig mindössze huszonnégy órát adtak a kiköltözésre.

A várható hosszú élettartam helyett a lakásínség minél sürgősebb enyhítését szem előtt tartó építők a munkálatok során több hibát is elkövethettek:

az árok rossz feltöltése miatt statikai problémák léptek fel, a helyzetet pedig a rossz minőségű építőanyagok csak tovább rontották.

Nem meglepő, hogy már 1956 után szükség volt a ház megerősítésére, a problémákat ez azonban távolról sem szüntette meg, sőt, a gondok a rendszerváltás után csak sűrűsödtek.

Az önkormányzati lakásokban élőknek az 1994-ben született lakástörvény lehetőséget adott az otthonuk megvásárlására – a következő évben ennek apropóján született értékbecslés már

süllyedésről, repedező, nedves falakról, illetve a tetőt érintő gondokról számolt be,

a harminc lakás közel fele, tizennégy azonban mégis gazdára talált, hiszen az emberek bíztak benne, hogy a továbbra is többségi tulajdonos – 53 százalékot birtokló – önkormányzat a jövőben segít majd a felújításban.

Ez az optimizmus végül nem igazolódott: a kerület 2006-ban a falak vizesedését gátló oldattal próbálta megmenteni a legrosszabb állapotú D lépcsőházat, más, nagymértékű javításra azonban nem került sor, bár a témában írt korábbi cikkünk szerint az aládúcoláshoz, a falak megerősítéséhez, illetve a tető javításához szükséges 213 millió forintot az önkormányzat kész lett volna előfinanszírozni.

A történet itt akár jó irányba is fordulhatott volna, előbb azonban a tulajdonosok egy részével nem sikerült felvenni a kapcsolatot, majd a kiviteli tervek elkészítésére nem akadt építész, végül pedig a kivitelező megtalálására okozott sokáig áthidalhatatlan problémát. 2018-ban végül már minden készen állt a munkák megkezdésre, az építőanyag-árak növekedése, illetve a további állapotromlás azonban meghiúsította a projektet.

A ház közös képviselője az önkormányzat javaslatára végül talált egy befektetőt, aki nem csak fizetett volna a sokszor használhatatlan lakásokért, de a bontás, illetve egy negyvenlakásos társasház építését is finanszírozta volna. Rövidesen ez az ötlet is elhasalt, mivel a kerület a befektető személyéről, valamint az utód terveiről semmiféle tájékoztatást nem kapott, így nem hajtotta végre a kerületi építési szabályzat szükséges módosításait.

Az ügy végére végül Budapest Főváros Kormányhivatala tett pontot: 2020 novemberében hat hónapot adott a lakóknak a kiköltözésre, a következő év januárjában ezt azonban hirtelen huszonnégy órára módosította. Ennek kapcsán megjelent írásaink egyikéből kiderült, hogy a kerület augusztusban aukción,

85 millió forintos kikiáltási árról indulva tervezett megválni a tulajdonában maradt tizenhat lakástól.

A próbálkozás sikerrel járt, sőt, a győztes cég – ami egyedüliként licitált – rövidesen a teljes ház tulajdonosává vált, így október elején megindulhattak a bontási munkálatok. Ezek rövidesen véget is értek, az utódról, illetve az ingatlan új tulajdonosáról azonban semmit sem lehetett tudni.

A hatósági építési engedélyezési rendszerben július 30-án feltűnt, építési engedélyre váró tervlapok most azonban mindenre választ adnak:

eszerint a lebontott épületet két oldalról körülvevő Fiastyúk utcai lakótelep (1956–1960) magastetős épületeihez, illetve az eltűnt lakóházhoz hasonló körvonalú, de némiképp magasabb társasház születhet.

A rendszerben látható tervlapokon általában sem az építtető, sem az építésziroda neve nem látszik – az anonimizálásra a jogszabályok megadják a lehetőséget –, a jelenlegi eset azonban kivétel, így látható, hogy a Mosoly utca felől behajtó rámpával, az Agyag utca felé pedig kihajtóval tervezett, négy szintjének, illetve tetőtér-beépítésének köszönhetően tizennyolc lakásnak helyet adó ház július elején véglegesített rajzait

a pályája során ötszáznál is több épületet tervező, főleg Százhalombattán aktív Buzay József (1950) építész, a Battai Építész Kft. vezetője jegyzi,

az árverésen győztes új gazda pedig a Valkűr-Mosoly25 Kft.

A 2021 augusztusában létrejött projektcég rövid idő alatt, tíznél is több részletben vásárolta meg, annak társasház státuszát azonban csak 2022 májusában vezették fel a földhivatali lapokra.

Tulajdonosi háttér

A Valkűr-Mosoly25 mögött egy építőipari vállalkozás, annak számos másikhoz – köztük az egy óbudai paneltömb hőszigetelésén dolgozó, a homlokzatra különböző sportok képviselőinek sziluettjét helyező Valkűr Building 1960 Kft.-hez – kapcsolódó tulajdonosa, Vasvári István, illetve Bártfai Béla áll, utóbbinak neve az elmúlt évtizedekben számos pozícióban bukkant fel.

A Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány 2019-es születésekor annak felügyelőbizottságát is vezető Bártfai 2008 óta a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatói székét is elfoglalja, a nyolcvanas évek hajnalán indult pályája során azonban a legkülönbözőbb helyeken tűnt fel: részt vett a rendszerváltást megelőző adóreformok előkészítésében és megalkotásában, vezette a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumát, dolgozott a Pénzügyminisztérium állami bevételekért felelős államtitkáraként, az első Fidesz-kormány (1998–2002) a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára volt, részt vett a Fundamenta lakástakarékpénztár alapításában (ennek első vezérigazgatója is volt), a második és harmadik Orbán-kormányban (2010–2018) pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságában is helyet foglalt – derül ki a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány jelenleg épp nem elérhető honlapjának július 8-i tárolt verziójából, illetve a céginformációs rendszerből.

A feltöltött terveken jól látszik, hogy a tervezett épület szomszédaival ellentétben külső függőfolyosót kap majd, de színében is különbözni fog azoktól, hiszen az újépítésű társasházakon számos alkalommal feltűnő középbarna és törtfehér vakolat mellett barnás üvegburkolatok, illetve terrakotta színű tetőcserepek kerülhetnek rá.

A tervet a XIII. kerületi építészeti-műszaki tervtanács többször is tárgyalta – tudtuk meg az önkormányzattól: a tagok az épület számos jellemzőjét elfogadhatónak tartották, azt azonban kérték az építésztől, hogy

csökkenjen a nyílászárók sokfélesége, módosítsa azok elrendezését, és válasszon világosabb homlokzati színeket.

Buzay ezeket az észrevételeket figyelembe vette, így a munka a kerület részéről zöld utat kapott. Remélhetőleg a kormányhivatal is ugyanígy dönt majd, ezzel ugyanis egy évtizedek óta húzódó ügy érne megnyugtató véget.

Forrás: https://24.hu/kultura/2022/08/27/ismeretlen-budapest-mosoly-utca-25-angyalfold-bontas-epites-tarsashaz-bartfai-bela-attila-buzay-jozsef/

Az Épszerk-Pannónia Invest Kft. szakemberei a 6. emeleti szerkezeteken dolgoznak, továbbá falazási munkákat végeznek.

A X. kerületi Somfa utca 5/a házszám alatt épül egy 144 lakásos lakóház, amelyről fél évvel ezelőtt számolt be lapunk. A társasház a Somfa Liget Lakópark VII. ütemeként valósul meg, a lakások értékesítése már megkezdődött. A projekt beruházója az OTP Ingatlan Zrt., míg a generálkivitelezési munkákat az Épszerk-Pannónia Invest Kft. (ÉPI) végzi el.

Cikkünkben összefoglaljuk, milyen jelentősebb változások mentek végbe az elmúlt hónapokban, vagyis hogyan áll a kivitelezés.

A szerkezetépítési munkák szeptember közepére elkészülnek

Nagy Imre, az ÉPI létesítmény-főmérnöke lapunk érdeklődésére kifejtette, fél évvel ezelőtti találkozásunkkor még az alaplemez készült, azóta a szerkezetépítési munkák mintegy 95%-ban megvalósultak.

„Az ötödik emelet feletti födémet augusztus első hetében bebetonoztuk, jelenleg a 6. emeleti szerkezetek készülnek. Az épület körüli földvisszatöltés nagyrészt megtörtént, a víztelenítést az 1. emelet elkészítése után leállítottuk. Továbbá elkezdtük a már nem használt zsaluanyagok elszállítását, illetve a betonkozmetikai munkákat. A szerkezetépítési munkák az előzetes ütemtervnek megfelelően szeptember közepére elkészülnek.”

Ami a jelenlegi feladatokat illeti, már a generálkivitelezési munkák is folynak. A falazási munkák a földszinten és az 1. emeleten elkészültek, illetve a kőműves szakemberek a 2. és a 3. emeleten falaznak. A pinceszinten lévő teremgarázsban és a földszinten elkezdődtek a gépész és elektromos alapszerelések. Ezenkívül folyik a lábazatszigetelés, a telken belüli közműhálózat kiépítése, továbbá augusztus második felében készül a garázs fölötti zöldtető lejtbetonozása.

Így védekeznek az alapanyag drágulások ellen

Augusztus végén elkezdődhet a földszinten a műanyag nyílászárók beépítése az elektromos és gépész alapszereléseket követően. Ezt követik az aljzatbetonozási, majd a vakolási munkák.

A létesítmény-főmérnök kitért az építkezést övező nehézségekre is: „A nagyarányú alapanyag drágulások miatt igyekszünk beszerezni és tárolni minél több anyagot. Így a befejező munkákhoz szükséges anyagok egy jelentős részét már megvásároltuk vagy lefoglaltuk. A projekt beruházójával, az OTP Ingatlan Zrt.-vel közösen dolgozunk azon, hogy a kedvezőtlen külső körülmények ellenére a kivitelezés zökkenőmentesen, határidőre elkészüljön.”

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2022/08/mar-belso-szakipari-munkak-is-folynak-a-10-keruleti-tarsashaz-epitesen

Kizuhant egy nő egy társasház ablakán Csongrádon július 31-én, vasárnap délután. A helyszínre mentőhelikopter is érkezett, arról azonban egyelőre nem adtak hírt, hogy túlélte-e a zuhanást.

A rendőrség megkezdte a helyszínelést, de még nem tudni, hogy idegenkezűség, bűncselekmény elkövetésének gyanúja felmerült-e. Az eset részleteivel kapcsolatban megkerestük a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányságot.

Csongrádon, a Fő utcán egy nő zuhant ki egy emeleti ablakból. A sérült hölgy állapotáról nem tudunk információval szolgálni. Kollégáim vizsgálják az eset körülményeit

– ezt írta az Index kérdéseire válaszolva Pere Csaba százados, a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. 

A rendőrség mellett kerestük a mentőszolgálatot is, de onnan még nem érkezett válasz a nő állapotára vonatkozó kérdésünkre. Ha ez megtörténik,  cikkünket frissítjük.

Életveszélyes állapotban vitték kórházba

Frissítés: Vasárnap késő este az Országos Mentőszolgálat sajtóosztálya arról tájékoztatta az Indexet, hogy 

A HÁZBÓL KIZUHANT KÖZÉPKORÚ NŐT ÉLETVESZÉLYES ÁLLAPOTBAN SZÁLLÍTOTTÁK KÓRHÁZBA.

Az eset helyszínére több mentőegységet is riasztottak, de a nőt végül mentőhelikopterrel vitték be – derült ki a közleményükből.

Forrás: https://index.hu/kulfold/2022/07/31/csongrad-kizuhant-egy-no-a-tarsashazbol-mentok-rendorseg/

Sokan valószínűleg már álmukból felkeltve is tudják, hogy – a kormány energiaárakkal kapcsolatos döntése miatt – lakossági fogyasztóként augusztus 1-jétől már csak mérési pontonként évi 2523 kilowattóra áramot és 1729 köbméter gázt fogyaszthatnak a 2014 óta megszokott áron. Míg az áram mérése lakásonként külön órával többnyire megoldott, a központi kazánokkal rendelkező társasházakban rendszerint egy gázóra van.

A rendelet szerint, ha augusztus 15-ig bejelentik a lakások számát, akkor azzal felszorozzák az említett gázmennyiséget. Tehát például ha egy kazán és a hozzá kapcsolódó mérési pont húsz lakást lát el, akkor 34 580 köbméter földgázt használhatnak fel egy évben az eddig megszokott áron a lakók.

Itt kezdődhetnek a viták a társasházakban. Bék Ágnes, a Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az RTL Klubnak azt mondta, kimaradt a rendeletből, hogyan kéne felosztani a társasházban a fűtési költségeket, ha eltérőek a lakásméretek, és eltérő a fogyasztási szokás, például a fűtési hőmérséklet. Márpedig ez garantáltan így van lényegében minden társasházban.

Magyarországon a lakások három és fél százaléka ilyen központi fűtéssel rendelkező társasházakban található a KSH szerint. Ez 140 ezer lakás, amiből 65 ezer Budapesten van. Ezekből a lakásokból azok számítanak problémásnak, ahol nemcsak kazánból, de gázmérési pontból is csak egy van. A költségek felosztása alapvetően négyzetméter-alapon, vagy – ha vannak erre mérők – az elfogyasztott hőmennyiség alapján történhet, ez azonban csak első pillantásra tűnik mindenki számára megnyugtató megoldásnak.

Ha nem feltételezzük, hogy minden lakónak elég az évi 1729 köbméter – márpedig a magyar lakásállomány műszaki állapota miatt aligha lesz az -, akkor nagyon nem mindegy az ennél hétszer drágább gázár elosztási mechanizmusa. Ha a gázszámlát a lakások alapterületének arányában osztják fel, az kedvezőtlen lesz a kis fogyasztású lakóknak. Ha vannak lakásonkénti hőmennyiségmérők, és ez alapján történik a felosztás, akkor valamivel jobb a helyzet, de a vitákat valószínűleg így sem lehet majd elkerülni. (A rendelet szerint egyébként az 1729 köbméter gáz 59 132 megajoule hőmennyiségnek felel meg.)

Először nézzük a négyzetméter-alapú elszámolást. Mivel a „rezsicsökkentett” és a „lakossági piaci árú” földgáz költsége között a szorzó hétszeres, ha a lakók egy része belefér az 1729 köbméterbe, mások viszont nem, az előbbiek fogják finanszírozni az utóbbiak gázszámlájának egy részét.

Ennek szemléltetésére készítettünk egy nagyon leegyszerűsített társasházi modellt, ahol mindössze két lakás van egy mérési ponton, ezért 3458 köbméter kedvezményes gázuk van. Egyiket sem nagycsalád lakja^*, mindkettőt pontosan ugyanannyi fokra fűtik fel télen, és az energiahatékonysági mutatók is megegyeznek. Az egyik lakás 40 négyzetméteres, és pont 1729 köbméter gázt fogyaszt évente. A másik viszont 80 négyzetméteres, így alapvetően 3458 köbméter a fogyasztása, de a konfliktushelyzet illusztrálása érdekében ezt változó mennyiségként kezeljük. (Ami életszerű is, ha a lakásban élők spórolni akarnak vagy kényszerülnek.)

Az alábbi grafikon egyrészt azt mutatja, hogy hogyan alakulna a gáz átlagára kétlakásos társasházunkban annak függvényében, hogy mennyit fogyasztanak a nagyobb lakásban élők, miközben a másikban pontosan 1729 köbméter fogy. Másrészt azt illusztrálja, hogy – a négyzetméter-alapú elszámolás miatt – milyen dinamikusan nő a kisebbik lakás fűtési költsége még akkor is, ha ott egyáltalán nem változik a fogyasztás – mert a szomszéd lakásé felfele tolja az átlagos árat.

Ha nem változó értékkel, hanem az említett 1729 és 3458 köbméterrel számoltunk, akkor a társasház számlája 5128 köbméter gázt tartalmaz év végén, amiből 3458 köbméter 102 forintba kerül köbméterenként, míg a maradék 747 forintba. A társasházi gáz átlagára ekkor 317 forint lesz, pedig a kis lakás a fogyasztása alapján elvileg ugye 102 forintos gázárra jogosult, és ennyit is fizetne, ha külön gázmérési ponttal rendelkezne. Az ebből adódó különbség éves szinten nem kevesebb mint 371 ezer forint, ennyivel finanszírozzák a kis lakásban élők a szomszédokat, ha négyzetméter-alapú az elszámolás.

Ha vannak lakásonkénti hőmennyiségmérők, és ezen alapul az elszámolás, akkor ennél valószínűleg kevésbé éles a helyzet, de vitákra még mindig bőven adhat okot. Ahogy sok nagy társasházban élőnek ismerős lehet, jelentős különbségek vannak a szélső és a belső lakások fűtési igényei között, szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy az utóbbiakban élőknek egyáltalán nem kell fűteniük, mert elég hőt kapnak a szomszédoktól. Az „energiavámpírkodást” sok lakóközösségben azzal próbálják megelőzni, csökkenteni, hogy a hőmennyiségmérő mellett a lakás alapterületét, légköbméterét is figyelembe veszik az elszámolásnál, ez viszont most a fenti problémákhoz vezet.

Egy másik módszer az energiavámpírok ellen, hogy valamekkora fűtési hőmennyiséget mindenképpen ki kell fizetni, még akkor is, ha éppen nem használ senki egy adott lakást. (Ez ugyanis értelemszerűen növeli a szomszédok fűtési igényét.) Itt ennek a mennyiségnek a meghatározása lesz az eddiginél sokkal húsba vágóbb kérdés. A feszültséget fokozza, ha vannak fűtött közös terek a társasházban, mert a közös energiafogyasztói elemek miatt még bonyolultabb lesz kibogozni, hogy kinek mennyit kéne fizetnie.

Mivel a társasházak rendszerint amúgy sem mentesek a belső feszültségektől, a rezsirendelet ebbe az amúgy is vitákkal terhelt közegbe egy ketyegő bombát dobott. Ráadásul rendeletben igazán életszerűen ezt nem is lehetne szabályozni, eltérő a kazánok hatásfoka, eltérő a hőveszteség, házon belül is lehet már korszerű nyílászáró és elavult, utcát fűtő megoldás.

Az egyes társasházak kezelhetik csak a problémát, az átlag fölötti méretű, vagyis nagyobb szavazati joggal rendelkezőknek kellene arra szavazni, hogy ők többet fizetnek a ház fűtéséből, esetleg eltérő tarifát használnak a hőmennyiségmérés esetében. Ennek híján a kétségtelenül jó kormányzati szándék – a kevésbé tehetősek, a kisebb fogyasztásúak támogatása – a sematikus megoldás miatt az érintett 140 ezer lakás tulajdonosánál feszültséget, vitát, akár az eredeti céllal ellentétes hatást is kiválthat.

Forrás: https://g7.hu/elet/20220726/a-szomszed-gazszamlajat-is-fizethetik-a-tarsashazi-kis-lakasban-elok/

Harmadik emeleti lakásban keletkezett tűz egy hajmáskéri társasházban szerda délután – közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Csondor Henrietta elmondta: a lángok egy Jókai Mór lakótelepi társasházi lakás nappalijából terjedtek át a többi helyiségre. Az oltásban a veszprémi, a pétfürdői és a balatonfűzfői tűzoltók vettek részt a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett.

Az épület felső szintjeiről több embert is magasból mentő létrás tűzoltóautóval mentettek ki – tette hozzá.

Bartók Judit, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletes szóvivője az MTI-nek elmondta: a társasházból tíz embert – köztük hat gyereket – hoztak ki, a mentésben a rendőrök is segítettek. A sérültek állapotáról az Országos Mentőszolgálat későbbre ígért tájékoztatást.

---

Eloltották a hajmáskéri társasházi lakásban szerda délután keletkezett tüzet, a mentők nyolc embert vittek kórházba – közölte a katasztrófavédelem és a mentőszolgálat.

Az Országos Mentőszolgálat közlése szerint a helyszínre több mentőautót és mentőhelikoptert is riasztottak, hat gyereket és két felnőttet vittek kórházba füstmérgezés gyanújával.

Forrás: https://hirado.hu/belfold/cikk/2022/08/03/letras-tuzoltoauto-mentette-a-kigyulladt-tarsashaz-lakoit-veszpremben

A Salgótarjáni Járási Ügyészség vádat emelt egy 35 éves nő ellen, aki társasházi közös képviselőként károsította meg a lakókat, olvasható az ügyészség honlapján.

A nő 2014. január 1. és 2019. március 1. napja között egy salgótarjáni társasház képviselője volt, feladatai közé tartozott a házat érintő költségek, javítások közös költségből történő kifizetése is.

A nő a vád szerint teendőinek ellátása során a társasház készpénzének kezelésével és a dokumentumok vezetésével kapcsolatban több kötelezettségének nem tett eleget. A társasház köztartozásait csak részben teljesítette, a pénz egy részét magára költötte, a házon elvégzett javítási munkálatokért pedig nem visszakövethető módon fizetett. 2018-ban a társasház készpénzállománnyal nem rendelkezett: a közös képviselő a papíron meglévő 2.694.191 forintot elsikkasztotta.

A hiányosságokat és a felhalmozott köztartozásokat tapasztalva a társasház lakói 2019. március 1-jével felmondtak neki, megbízatásának átadásakor a társasház iratait hiányosan adta át az új közös képviselőnek, a rábízott készpénzzel pedig nem tudott elszámolni.

Az ügyészség nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vádat vele szemben, indítványozva, hogy a Salgótarjáni Járásbíróság szabjon ki felfüggesztett szabadságvesztést vele szemben, valamint fizettesse meg vele a társasház kárát is.

Forrás: https://444.hu/2022/07/28/tobb-mint-ketmillio-forintot-sikkasztott-el-egy-nograd-megyei-tarsashaz-kozos-kepviseloje

A nyár folyamán többször volt vízhiány az Észak-budai agglomeráció településein. Solymáron napokig nem folyt a csapokból a víz, de Pilisborosjenő, Szentendre magasabban fekvő utcáiban is gondok voltak a vízszolgáltatással. Most a legtöbb érintett településen hozzányúlnak a helyi építési szabályokhoz, mert ez a nyár bebizonyította, hogy a csatornahálózat nem bír el több lakót, Solymár és a környező települések megteltek, nem akarják, hogy még többen költözzenek hozzájuk, teljes lakóparkstopot hirdetnek.

Kevesebb lakópark, kevesebb ember

Egyre több vízhiányos településen elgondolkodtak, hogyan lehetne orvosolni az ivóvízellátás kapacitásának hiányosságait. Mivel egyelőre pénz nincs fejlesztésekre, az önkormányzatok a lakosságszám növekedésének lassításában gondolkodnak. Az Észak-budai agglomeráció több településéén felülvizsgálják a helyi építési szabályzatot, hiszen a módosításokkal szigorítani lehet a beépítéseket, ezzel együtt pedig, közvetve a lakosságszám növekedését lehet befolyásolni. 

Társasház építések korlátozása

A solymári polgármester, Szente Kálmán a Magyar Narancsnak elmondta: Solymáron medenceépítési korlátozást nem terveznek, ugyanakkor annak érdekében, hogy ne növekedjen továbbra is drasztikusan a lakosságszám, nem engedélyezik a jövőben sem lakóparkok, illetve kettőnél több lakásos társasházak építését. A polgármester hozzátette: zártkertes, mezőgazdasági területeket továbbra sem vonnak lakóövezetbe, illetve a településrendezési terv tartalmazni fogja a vízvisszafogó műtárgyak, például záportározó helyét.

Solymár megtelt

“A magasabb szintű jogszabályok által szabályozott területeket nem tudjuk felülírni. Településünk önkormányzati vezetése olyan programmal nyert, amelyik tartalmazza, hogy nem von be új területeket belterületbe. Vagyis ezzel mi tulajdonképpen már kitettük a „Megtelt” táblát.” – mondta a solymári polgármester. Szente Kálmán azt is elmondta, hogy az előző vezetéstől örökölt ingatlanfejlesztések ivóvízhálózatra és csatornahálózatra való csatlakoztatása is a DMRV engedélyéhez kötött, és tájékoztatásuk szerint kapacitásaik végére értek.

A csatornahálózat sem jobb

Pilisborosjenő esetében nemcsak az ívóvíz kapacitása korlátos, hanem a csatornáé is. Ez utóbbi probléma a fővárosi csatornahálózatra való csatlakozást célzó nyertes pályázatunk megvalósulásával fog tudni megoldódni, várhatóan 2024-re – mondta Tömöri Balázs, Pilisborosjenő polgármestere a lapnak. A pilisi településen közterületen lévő ásott és fúrt kutak megnyitásának előkészítésén, illetve olyan, a lakosságot esővíz-visszagyűjtésre és annak felhasználására ösztönző program előkészítésén dolgoznak, ami a következő nyárra enyhítheti a vízhiányt. 

Tesznek az ingatlanbefektetőkre

A szomszédos Budakalászon tavaly elindult a településrendezési eszköztár teljes körű felülvizsgálata. Új helyi szabályzatok készülnek, amelyek az infrastrukturális feltételeknek, a településünk lakóinak, és nem az ingatlanbefektetők érdekeinek megfelelő szabályozások lesznek. „Korábban sajnos fordított volt a sorrend. Észszerű korlátok közé szorítjuk az építési feltételeket, mert a város a víziközműhálózat terhelhetősége szempontjából is régen megtelt” – mondta Budakalász polgármestere, Göbl Richárd.

16 milliárd forint

Július elején Menczer Tamás helyi országgyűlési képviselő egy solymári sajtótájékoztatóján elmondta folynak a tárgyalások a szakemberekkel arról, hogy hogyan lehet a vízproblémát tartósan kezelni. A rövidtávú megoldást egy 500 millió forintos beruházás, egy plusz vezeték kiépítése jelentené; ez akár a jövő nyárig elkészülhetne. A középtávú megoldás pedig az egész térség vízhálózatának és kapacitásának a rendezése lenne, ami 16 milliárd forintba kerülne. Az utóbbi beruházás kapcsán megjegyezte, hogy erre a forrás rendelkezésre áll, a szolgáltatóval és a szakemberekkel arról tárgyalnak jelenleg, miként lehetne felgyorsítani a munkálatokat.

Tartalékolni kell az esővizet

A Pest megyei és Komárom-Esztergom megyei településeket érintő, a Duna jobb és bal partján lévő vízellátást fejlesztő beruházások megvalósítására közel 950 munkanap és 16 milliárd forint áll tehát a kivitelező rendelkezésére. “2024-ben a csatorna és vízproblémáink is megoldódhatnak, de az ívóvízzel takarékoskodni, a talajt megújítani és az esővizet megtartani utána is hasonlóan fontos lesz klímavédelmi szempontokból” – mondta Pilisborosjenő polgármestere.

Expressz vízvezeték

Pilisborosjenő polgármestere, Tömöri Balázs arról is beszélt a lapnak, hogy a szükséges beavatkozási pontokról és problémáinkról Vitályos Eszter országgyűlési képviselőnkön keresztül a kormány is tud. A képviselőtől úgy tudja a polgármester, hogy a vízproblémák orvoslását célzó Pilisborosjenő – Üröm expressz ivóvízvezeték-hálózat megvalósítására nemcsak a pénzügyi forrást nyerte el a DMRV, hanem az uniós közbeszerzés is eredményesen zárult.

Kérdés, mire lesz elég a 16 milliárd

Budakalászon szkeptikusak a belengetett fejlesztéssel kapcsolatban. Ahogy a polgármester mondja, olvasták a nyilatkozatot és halottak a tervekről, de a részleteket nem ismerik. “Nem tudjuk, hogy a 16 milliárd forint mire lesz elég. A Magyar Víziközmű Szövetség elnökétől, Kurdi Viktortól, az elkészült szakértői anyagokból azonban tudható, hogy a szakemberek 1000-3000 milliárd forintra becsülik az elmúlt évtizedben a szektorban összegyűlt hiányt. Egy biztos, a kormányzati beavatkozás tovább már nem halogatható” – fogalmazott Göbl Richárd, Budakalász első embere.

Forrás: https://budapestkornyeke.hu/lakoparkstop-es-a-tarsashaz-epitesek-korlatozasa-modositani-akarjak-a-helyi-epitesi-szabalyokat-a-vizhianyos-budai-telepuleseken/