Bár jó ötlet lehet a kerttel nem rendelkezőknek az erkélyen grillezni, miközben országszerte tűzgyújtási tilalom van érvényben, de akár az életünkbe is kerülhet. Ugyanis évente mintegy 100-150 erkély kap lángra, derült ki a BM Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság adataiból.

A grillszezon már májusban, a meleg idő beköszöntével elstartolt, azóta viszont már az ország összes területe tűzgyújtási tilalom alatt van a kánikula miatt, azaz tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban, és az ezek 200 méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon.

Könnyű helyzetben van az, aki saját kerttel rendelkezik, másoknak azonban csábító lehet a társasházi erkély, mint helyszín-megoldás. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint évente átlagosan 100-150 erkélyen keletkezik tűz, éppen ezért kiemelten fontos betartani a szabályokat. A felügyeleti szerv mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy gázpalackról működő grillt tilos az erkélyen használni. Szintén nem szabad faszénnel, brikettel, vagy parázsló fával sütni. A panel- és társasházak lakóinak általában az elektromos grillsütő kategória lehet így az áthidaló megoldás. Ugyanakkor a társasház saját házirendjét is mindenképp érdemes megnézni, és ellenőrizni, hogy az nem tiltja-e a tevékenységet.

Szűkebb helyen, a konyhában sem reménytelen a helyzet, ilyen esetben az ún. asztali, kontakt grillsütőket érdemes bevetni, de gáztűzhelyen használható grillserpenyő is választható ilyen célra.

A műszaki áruházlánc szakértőjének beszámolója szerint az utóbbi időben egyre népszerűbbek a kontaktgrill eszközök, idén júniusban 34%-kal többet értékesítettek ugyanis ebből a termékből, mint a tavalyi év azonos időszakában.

A műszaki kiskereskedésben az látszik, hogy a kültéri, grillezéshez használatos eszközöket a jobb idő beköszöntével már májusban beszerezték a vásárlók a webáruházunkban Júniusban már a jóval praktikusabb, akár kültéren és beltéren is használatos eszközök, így például a kontaktgrill volt a legkeresettebb, a termékből több mint harmadával adtunk el többet a nyár első hónapjában, mint tavalyi év azonos időszakában. Összességében a grill eszközök és kellékek forgalma júniusban 13%-kal haladta meg az előző évit.

– mondta el Puskás Zita, a MediaMarkt kategóriavezetője.

A szakértő hozzátette, a kontaktgrill eszközöknél már egy innovációnak is örülhetnek az érdeklődők, méghozzá a szenzoros érzékelőnek, amely képes a grillezés mértékét a hús vastagságához és adagszámához igazítani. Továbbá, egy „asszisztens” funkció segítségével a készülék jelez, hogy mikor kell hozzáadni, vagy kivenni a húst a kívánt végeredmény eléréséhez.

Szabadtéri grillezésnél erre kell figyelni, ha véget ér a tűzgyújtási tilalom

Amennyiben a tilalom feloldását követően kirándulással kötné össze az ember a tevékenységet, szintén számos lehetőség közül választhat ma Magyarországon, a megfelelő óvintézkedések betartásával és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével.

Elsősorban az erdőtüzek megelőzésének érdekében hívja fel a figyelmet BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság arra, hogy a természetben csak kijelölt tűzrakóhelyen szabad sütni-főzni. A Magyar Természetjáró Szövetség által működtetett Termeszetjaro.hu oldalon ezekből a tűzrakóhelyekből számos megtalálható.

Az erdőben a kijelölt tűzrakóhelyen az alábbiakra kell figyelni:

• A tűz meggyújtása előtt a tűzrakóhely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól azért, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre.
• Főzéshez, sütéshez amúgy is lassú tűzre vagy parázsra, nem pedig nagy lángra van szükség. Ha túl nagy a tűz, a felszálló pernye, égő zsarátnok meggyújthatja a növényzetet.
• Egyetlen percre sem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut.
• Ha erdei főzés a terv, akkor már induláskor fel kell készülni a tűz eloltására vízzel, lapáttal.
• A főzés végén a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy elaludt, távozás előtt lehetőleg néhány centiméter vastagon földet kell tenni a hamura.
• Ha főzés közben feltámadna a szél, azonnal el kell oltani a tüzet.

Főleg a nyári, meleg, száraz időszakban ajánlott (sőt, ha ilyen szándékkal megy ki az erdőbe valaki, akkor kötelező) indulás előtt ellenőrizni, hogy az országban hol van éppen tűzgyújtási tilalom. Mindez a NÉBIH által üzemeltett interaktív térképen egész évben, folyamatosan jelölve van.

A természetben is vannak szabályok

Stramszky Judit, a Magyar Természetjáró Szövetség szakmai igazgatója szerint a kulturált természetjárásnak is megvannak a maga követelményei:

• Ha valaki az erdőben dohányzik, akkor azt a többi kirándulótól minél messzebb tegye, a csikket pedig ne dobja el, hanem vigye magával.
• A természetben mindenki viselkedjen úgy, mint egy vendég.
• Senki ne hagyjon nyomot az erdőben. Se a megállóhelyeken, se a turistaösvényen, se az erdei fabútorokon, de főleg nem az élő fákon.
• Célszerű a szemetet hazavinni, mert a lakott településekkel ellentétben a természeti környezet hulladékgyűjtőit nem lehetséges hetente üríteni, sem szelektíven gyűjteni. A szervesnek ítélt zöldség és gyümölcs hulladékokat sem ajánlott eldobni (a külföldről importált gyümölcsök esetében sajnos előfordul, hogy azokat vegyszerekkel tartósítják, kezelik – ezek hulladékként pedig veszélyt jelenthetnek az adott természeti élőhelyre).
• Tűzrakáskor érdemes az elhullott ágakat és gallyakat felhasználni.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/szorakozas/20220707/eletveszelyes-is-lehet-a-tarsashazak-kedvence-konnyen-erkelytuz-lehet-a-moka-vege-1126716

A volt laktanya melletti területen álló, elhanyagolt épület átalakításával és felújításával ismét új társasházi lakások létesülnek Siklóson.

Az önkormányzat korábban megvásárolta a Gyűdi úti (20/A) ingatlant, terveket készíttetett annak hasznosítására és vállalkozót keresett a beruházásra. Egy befektető jelentkezett is, amelynek eredményeképpen egy modern, hét lakásból álló társasházat alakítanak ki az épületből. A bontási munkálatok már megkezdődtek, és a beruházó 2023. év elejére vállalta a lakások kialakítását és átadását.

A hét lakásból egy a város tulajdonába kerül, emellett az önkormányzat koncepciótervei szerint – ha a befektető igényt tart rá – további két, hétlakásos társasházat is építhet a telken.

A siklósi városvezetés ezzel egyrészt szeretné növelni az új lakások számát a városban, továbbá célja az is, hogy önkormányzati bérlakásokból is több legyen. 

Nagy előrelépés volt tavaly nyáron, hogy egy szerkezeti és süllyedési problémák miatt életveszélyessé vált és elbontott ingatlan helyére egy befektető társasházat kezdett építeni. A Dózsa György utcában lévő ingatlan várhatóan ősszel készül el, az abban kialakított négy lakásból kettő az önkormányzaté lesz, kettő pedig a befektető tulajdonában marad.

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2022/06/jovo-ev-elejeig-ujabb-tarsashaz-epul-sikloson

Nem tudom, kinek mikor volt legutóbb kötelező a társasházban lakógyűlésre mennie, de én bevallom, évek óta kihagyom, a házzal kapcsolatos problémákat a szomszédaimmal és a közös képviselővel beszélem meg inkább. Volt időszak, amikor elmentem az ilyen fórumokra, de miután az inkább hasonlított egy irányíthatatlan személyeskedésre felhúzott perpétum mobilének, lemondtam róla. Jól tettem-e? Mindjárt kiderül, mert a Napi.hu friss podcastjának vendége Czabarka Mihály, a társasházi felújítások apostola.

Magyarországon több mint 4 millióan laknak-élnek társasházakban, de azt biztosan csak a lakók kisebbik része tudja – és még kisebb része fogadja el és tartja is be – hogy a társasházban legalább a lakások értékének öt százalékát évente érdemes (lenne) befizetni valamilyen gyűjtő számlára annak érdekében, hogy az ingatlan megfelelően lehessen karbantartva és kellő időben, megfelelő mértékű modernizáláson, felújításon eshessen át. Többek között ez is kiderül abból a vaskos kötetből, amely a beszélgetéshez az apropót jelentette.

Nem reklámról vagy termék promócióról van szó: tényleg hiánypótló az a könyv, amit a saját, több mint két évtizedes tapasztalataira és jelenlegi munkáira is támaszkodva Czabarka Mihály megírt és kiadott. Közös képviselők, agilis társasházi szereplők, felújítás előtt és alatt álló társasháziak számára ad gyakorlati segítséget. Nekünk pedig témát, ami – be kell ismerni – kérdésfeltevés és alapfelvetés szintjén alig változott ahhoz képest, hogy majdnem egy évtizede egy hosszú interjúban ezekről az ügyekről már kérdeztem a mai vendéget. 

A társasházi felújítás Magyarországon egy örök probléma. Attól kezdve, hogy mennyit kellejen befizetni havonta a felújítási alapba, hogy a kedvezőnek ítélt konstrukciójú banki hitel vagy a pályázati támogatás legyen a kioldószerkezet a folyamaton, egészen addig, hogy a társasház felújításnak mely lépései mi után vagy előtt következzenek, mind vitapont. Pedig ennek az egész folyamatnak van egy jól bejáratott, igazolt, eredményesnek bizonyult forgatókönyve, amit ha a társasház és a benne lakók elfogadnak és betartanak, a konfliktusok száma, mérete és intenzitása radikálisan csökkenthető. 

Nagyon fontos benne a felkészülés és a kommunikáció – az, hogy a házban élők elfogadják, hogy a társasházban a tulajdonosi felelősségük nem arra a négy fal közti lakásra korlátozódik, amibe nap mint nap hazatérnek, hanem ennek a felelősségnek része a lépcsőház, a bejárati ajtó, a hulladékkezelés, a csatornahálózat, a tetőszigetelés – és így tovább – magyarázta Czabarka Mihály. 

A rendszerváltás óta biztosan fennálló ingatlan-amortizációs tartozások magyarázata a szakember szerint az, hogy az itt lakók nagy része nem érti a társasházi törvényben leírtakat, nem érti a társasház működését, és a lakosságból e téren is hiányzik a pénzügyi tudatosság. Ennek hiányában viszont a 20-30 évente elvégzendő, mélyreható felújításokra egész egyszerűen nem kerül sor. 

A pályázatokban bízni nem egy megtérülő gondolatmenet. Nem tartom szerencsésnek, mert torzítja az árakat, ahogyan a tulajdonosok gondolkodását, miközben ezek a pénzek nem igazán a tulajdonosokat támogatják, hanem a kivitelezőket. Mindeközben az is gyakori, hogy mire megérkezik a pályázati támogatás, az egész felújítási környezet (az előírások, technológiák stb.) megváltozik

– magyarázta Czabarka Mihály. 

Jó hozzáállást jelent-e a társasházaktól,  hogy ha jelenleg ugyan nincsenek az üzemeltetésből eredő apró hibajavításokon túl komolyabb problémái –  tehát: nem aktuális a tetőcsere, nem kell cserélni a liftet, jó a lépcsőház és az épület hőháztartása és szigetelése, nem kell festeni stb. -, de már most arra gyűjt, hogy ezek bármelyike majd  úgyis lesz, lehet – kérdeztem a szakembert.

A válaszhoz, illetve ahhoz, hogy érthető legyen: miért probléma Magyarországon a reaktív felújítási protokoll elterjedtsége, hogy miért probléma az építőipari árak elszállása, s hogy miért jönnek be ebbe a képbe a bankok  – el kell indítani a fenti videót. 

Forrás: https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/podcast-tarsashaz-felujitas-czabarka-mihaly-energiahatekonysag-energia-tamogataspolitika-ingatlan.755444.html

A Jókai utcában nemrég bekövetkezett házomlás különösen tragikus, de távolról sem az egyedüli olyan eset, amely megkeseríti a lakók életét. Rengeteg problémát okozhat Budapesten a tetőterek eladása és újabb emeletek ráépítése: a régi társasházak számukra hátrányos szerződést köthetnek a beruházókkal.

„Az számít kivételesnek, ha egy társasház tetőterének beépítése határidőre, különösebb gondok nélkül megvalósul” – nyilatkozta Győrffy Máté, a VI. kerület városfejlesztésért felelős alpolgármestere a Népszavának. A terézvárosi önkormányzat mintegy harminc, a tetőtér beépítésére vonatkozó érvényes építési engedélyről tud, jelenleg nyolc-tíz társasházban folyik a munka.

A rendszerváltás után, amikor a tanácsi lakások magántulajdonba kerültek, a karbantartás feladata a lakóközösségekre hárult, viszont a társasházaknak még hitel igénybevétele mellett sem volt elegendő pénzük arra, hogy felújításokba kezdjenek. Emiatt kezdett el terjedni a kétezres évek elején az a kényszermegoldás, hogy a társasházak eladják a tetőterüket egy beruházó cégnek, amely új szint(ek) létrehozásával lakásokat alakít ki a padlástér helyén, cserébe pedig vállalja, hogy felújítja a belső és külső homlokzatot, liftet épít, épületen belüli korszerűsítési munkákat végez – mondta Győrffy Máté, hozzátéve: „Ingoványos terep ez, rengeteg buktatóval.”

Az alpolgármester szerint alapvető gond, hogy míg a beruházókat „dörzsölt, minden hájjal megkent” ügyvédek képviselik, míg az ilyen ügyekben a közös képviselők gyakran járatlanok és a lakástulajdonosok jóhiszeműek, laikusok. Így születtek sorra a beruházók számára előnyös, a lakók számára hátrányos szerződések. Nem rögzítették pontosan, hogy a beruházónak milyen munkát kell elvégeznie, nem tartalmaztak megfelelő jogi, műszaki és anyagi garanciákat. Volt példa arra is, hogy a közös képviselő „összejátszott” a beruházóval.

Ezért is fontos, hogy a lakók, még mielőtt bármit aláírnak, fogadjanak ügyvédet. Méghozzá jól felkészült, megbízható ügyvédet.

A Diplomatanegyedben akad olyan ház, ahol már nem kevesebb mint tizenöt éve zajlanak a munkálatok. Máshol a beruházó egész egyszerűen tető nélkül hagyta az épületet: sürgős kármegelőzésre, az önkormányzat azonnali beavatkozására volt szükség. Van, ahol a tetőtér tulajdonjogát megszerző beruházó nem hajlandó közös költséget fizetni. Kevesen gondolnak rá, de a beruházás során megváltozott tulajdoni arányokból is adódhatnak feszültségek. Az egyik házban három szinten szállodát hoztak létre, ennek tulajdonosa többségbe került, és különösebb akadály nélkül érvényesítheti akaratát a lakókkal szemben. Nagyon sok szempontot kell tehát figyelembe venni, ha egy társasház eladja a tetőterét – foglalta össze Győrffy Máté. Máskülönben a lakók nem haszonélvezői, hanem elszenvedői lesznek a házfelújításnak.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/otthon/20220708/folyik-a-tarsashazi-tetoterbeepitesi-biznisz-a-fovarosban-ennek-is-a-lakok-isszak-meg-a-levet-1126748

Az állami tulajdonú társasházi lakások értékesítése a kilencvenes években jól jött ugyan a benne lakóknak, de az ingatlannal együtt a ház állapotáért való felelősség is az ő kezükbe került. Anyagi és szervezési okokból azonban a legtöbb budapesti bérházban az elmúlt években elmaradtak a felújítások. Az önkormányzatok a pályázatíráson kívül nem sokat tehetnek, életveszély esetén a fővárosi kormányhivatal intézkedhet, és a helyreállításon kívül akár még a bontást is előírhatja.

Bár még folyik a nyomozás, az már valószínűsíthető, hogy nem az épület rossz általános állapota miatt következett be a hétfő reggeli tetőomlás a főváros VI. kerületében. Legalábbis erre utal, hogy a tetőtér-beépítés alatt álló Jókai utcai társasház ügyében – melyben az Operettszínház táncosa súlyosan megsérült – foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a rendőrség.

A tragédia ugyanakkor ismét ráirányította a figyelmet a magyarországi – ezen belül is a Budapest belvárosában található – ingatlanok állapotára. A fővárosban sajnos nem ismeretlenek azok a tragédiák, melyek régi, felújításra szoruló házakban történnek. Idén januárban egy Váci úti lakás erkélyének betonkorlátja szakadt ki a helyéről, a rajta tartózkodó nő lezuhant és azonnal szörnyethalt. Hasonló eset történt 2005-ben a Frankel Leó úton, akkor egy 73 éves nőt életveszélyes sérülésekkel vittek kórházba. Négy éve pedig a VIII. kerületi Nagyfuvaros utcában szakadt le egy ember alatt egy társasház hátsó lépcsőházának lépcsője, a férfi súlyosan megsérült.

Azt, hogy Budapesten pontosan hány ingatlan szorul sürgős felújításra, szinte lehetetlen megmondani, mert nincs erről pontos statisztika. A társasházak lakásainak jelentős részét a kilencvenes években értékesítették a lakóknak, ezért például a Fővárosi Önkormányzatnál is csak azt tudják nyilvántartani, hogy az ő tulajdonukban álló – önkormányzati – lakások milyen állapotban vannak.

A pontos számokhoz jutást az sem segíti, hogy lakásépítési adatok közlésére először az 1920-as években találunk példát, az összefüggő idősorok azonban csak az 1950-es évekig nyúlnak vissza a mai adatközlésekben – derül ki Székely Gáborné tanulmányából, mely a Statisztikai Szemlében jelent meg két éve.

Néhány általános adat a budapesti lakásállományról ennek ellenére így is elérhető. Az Otthontérkép 2015-ben hozott nyilvánosságra egy – azóta már nem elérhető – térképet, mely országos bontásban részletezi az ingatlanok átlagkorát, az 1990 után, valamint az 1946 előtt épült lakóingatlanok arányát. Az Urbanista gyűjtése szerint ebből az derült ki, hogy az átlag magyar lakás közel 50 éve épült.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a legtöbb ingatlan 1946 előtt, valamint az 1970–1980-as évek alatt épült az országban. A több mint 65 éves ingatlanok, melyek nagyságrendileg a második világháború végéig épültek meg, a lakóingatlan-állomány 20%-át teszik ki.

Budapesten a belső kerületekben a legöregebbek a lakóingatlanok, a rekordot Belváros-Lipótváros tartja, ahol átlag 85 évesek a bérházak.

Az Index 2020-as cikkéből pedig az derült ki, hogy a teljes magyarországi lakásállomány kevesebb mint 10 százalékát adják száz évnél idősebb lakások.

Az épület korából persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen egy 100 éves épület is lehet tökéletesen felújított – ilyenre is több példa van a budapesti belvárosban – és „mindössze” 40–50 éves, silány anyagokból épült lakások is lehetnek már nagyon rossz állapotban.

Saját tulajdon, saját felelősség

Amikor egy-egy leromlott állapotú házban tragédia történik, sokan az önkormányzatokat vádolják, amiért nem akadályozták meg az omlást, vagy nem tettek semmit a felújítás érdekében. Azt már kevesen tudják, hogy magántulajdonban lévő lakások, így

a belvárosi társasházak esetében is a tulajdonosok és a lakóközösség kötelessége, hogy ne alakuljon ki életveszélyes helyzet az épületben.

„A budapesti bérházak fő problémája, hogy a kilencvenes években a lakók ugyan nagyon örültek neki, hogy olcsó áron megvehették lakásaikat az államtól, abba azonban nem gondoltak bele, hogy innentől az állaggondozás, a felújítás is az ő felelősségük” – mondta a hvg.hu-nak egy, a belvárosi lakásállományra rálátó szakértő.

Budapesten nagyon gyakori, hogy egy-egy bérházban több százan is laknak, és közülük sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy – ha a háznak nincs megtakarítása – célbefizetéssel állják az esetleges felújítás költségeit. Ilyenkor szokott előkerülni a tetőtér eladásának gondolata, hiszen sok befektető a vétellel együtt vállalja az ingatlan teljes felújítását is. Ennek azonban a félbehagyott építkezéstől a balesetekig hatalmas a kockázata, már ha egyáltalán a társasház lakói meg tudnak egyezni a közös tulajdonú padlástér eladásáról.

A KSH 2018-as jelentéséből például az is kiderül, hogy a lakásfelújítások legfőbb akadálya a pénzhiány, de rögtön utána következik a listán, hogy nincs, aki megszervezze a felújítást, vagy a lakók nem tudnak megegyezni. A Habitat for Humanity lakáspiaci jelentése arra is felhívja a figyelmet, rendkívül fontos lenne, hogy megfelelő támogatási lehetőségek álljanak a lakosság rendelkezésére. A pénzügyi támogatáson kívül az ehhez szükséges – műszaki, jogi, adminisztrációval kapcsolatos – információk eljuttatását is biztosítani kell. Mióta azonban a kormány egyre több pénzt elvett az önkormányzatoktól, sokszor a felújítási, veszélyhelyzeti elhárításra kiírt pályázatokra sincs pénz.

A legtöbb ház állapota pénzügyi támogatás, vagy esetleges befektető híján így folyamatosan romlik, még akkor is, ha a törvény kimondja: a társasháznak karbantartási kötelezettsége van, vagyis biztosítania kell az üzembiztos és biztonságos működést. Ha egy lakáson belül – vagy éppen az ahhoz tartozó terasszal – történik baj, az a lakás tulajdonosát terheli, a társasház közös területén pedig a lakóközösséget, bizonyos esetekben a közös képviselőt.

Akár le is bonthatják

Míg egy lakáson belül rejtve maradhatnak a hibák, egy társasházban már nehezebb nem észrevenni, ha megroggyan egy függőfolyosó, cserepek esnek le a tetőről, vagy kigyullad a főkapcsoló. Ilyenkor sem tehetjük meg, hogy csukott szemmel elosonunk mellette, mintha mi sem történt volna.

Baleset- vagy életveszély fennállása esetén a közös képviselő is elrendelhet közvetlen, azonnali veszélyelhárítást. Ilyenkor vagy a társasház megtakarítását lehet felhasználni, vagy célbefizetéssel kell megoldani az anyagiakat.

A lakók természetesen jelezhetik az életveszélyes állapotokat a Katasztrófavédelemnek is, ebben az esetben ők kimennek megvizsgálni a bejelentést – mondta a lapunknak Mukics Dániel, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Ha a tűzbiztonságot veszélyeztető állapotot találnak, akkor ők intézkednek, ha azonban a probléma nem ezzel kapcsolatos, akkor az illetékes kormányhivatalt értesítik, és ők fognak intézkedni – tette hozzá.

Azt a hvg.hu-nak Budapest Főváros Kormányhivatala is megerősítette, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján a tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.

Ha ezek elmaradnak, és az épület állapota veszélyes az emberéletre, egészségre, közbiztonságra vagy az állékonyságra, akkor az építésügyi hatóság hivatalból „jókarbantartási kötelezési eljárást” folytat le. Ennek során elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését (ez azt jelenti, hogy a lakást a tulajdonosának biztonságos és használható állapotban kell tartania), vagy az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását – tették hozzá.

Ami a Jókai utcai tetőomlást illeti: a fővárosi kormányhivatal a helyszínen azonnal szemlét tartott, és a veszélyelhárítási munkák kivételével minden építési tevékenység végzését azonnali hatállyal leállította, az omlás következtében veszélyeztetett erkélyek használatát pedig megtiltotta.

Forrás: https://hvg.hu/itthon/20220629_tarsashaz_kozos_kepviselet_felujitas_Budapest

A társasházi rezsidíjszámítás és -elosztás kérdésében egyelőre teljes a bizonytalanság, mindenki a részletszabályokra vár, ma még támpontot sem tudnak adni a szakmai szervezetek a hozzájuk fordulóknak.

Három-négy millió embert érinthet a rezsicsökkentés módosításának társasházi vonzata, a közös fogyasztás mértéke, illetve tarifaszámítása – közölte a VG megkeresésére a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) tiszteletbeli elnöke, Bék Ágnes. 

A társasházak működtetéséhez is szükség van áramra és gázra is, az utóbbira elsősorban azokban a házakban, ahol házközponti fűtés üzemel. 

Az áram tipikusan a közös területek, lépcsőházak és közös folyosók, pince, teremgarázs, kert világítására, valamint a liftek működtetésére szolgál. Jelentős áramfogyasztók az egyre több társasház teremgarázsába beszerelt e-töltők is.

Az autótöltők áramszámlájának elosztását házon belül intézik, de amint kétféle – támogatott és nem támogatott – tarifaszámítás van, nem mindegy, hogy kinek és mennyivel dobja meg a havi összesített fogyasztását az e-töltő. Egy nagyobb rezsikvótával bíró nagycsaládosét vagy egy átlagfogyasztóét. Ez a kérdés akkor sem mellékes, amikor a közös területek világítását vagy a lifthasználat áramfogyasztását kell esetleg használat szerint vagy tulajdoni arány alapján szétbontani.

Házközponti fűtés is sok házban működik, ez áramot és gázt egyaránt használ, és miután ezen a fűtési módon egyénileg spórolni senki sem tud, meglehet, hogy az távfűtésnek minősül majd, vagyis rezsicsökkentett árral számlázzák továbbra is. Ez azonban ugyanúgy találgatás, mint jelenleg bármi, ami a részletkérdéseket feszegeti.

A társasházakban – ha a lakóközösségek közös fogyasztása kiesik a rezsivédelemből – bonyolult számításokkal szembesülnek majd, aminek nyomán a közös költséget is módosítani kell mindenütt.Minden korábbinál fontosabbá válhat a házban működő cégek, különösen az ügyfélforgalommal járó tevékenységek rezsifogyasztásának kérdése is. A lift és lépcsőházi világítás intenzívebb használata miatt lehet, hogy eltérő közös költséget kell és lehet alkalmazni, az efféle kérdésekre az szmsz módosításával lehet választ adni. 

A Magyar Közlönyre vár az ország

Az új rezsiszámítást éppen az éves közgyűlések időszaka után jelentették be, vagyis várhatóan rendkívüli közgyűléseket kell tartani mindenhol, ha a társasházakra vonatkozóan is módosulnak a szabályok. Egy-két hónapra szükség lesz az új tarifahatárok bevezetése után ahhoz, hogy egyértelműbb legyen a változás mértéke a házakban. Az biztos – tette hozzá Bék Ágnes –, hogy az energiafogyasztást is mérsékelni kell, a megtakarítást eredményező beruházásokról azonban nem dönthetnek egyedül a közös képviselők.

Mindeközben izzanak a telefonvonalak, de senki sincs, aki támpontot tudna adni arra vonatkozóan, hogy a társasházak a továbbiakban milyen áron kapják a gázt és az áramot – mondta Bék Ágnes. Megtudtuk, hogy 

a TTOE a pénzügyminiszterhez fordult beadvánnyal a társasházak jogállásának tisztázását kérve. 

A katatörvény módosítása miatt szükségessé vált az egyértelmű pénzügyminiszteri nyilatkozat, hogy a társasházak magánszemélynek számítanak, amire a NAV 28-as számú információs füzetében is többszöri utalás van az adózás kapcsán. Jelenleg a társasházak bevételeik után magánszemélyként adóznak. Fontos ezt most deklarálni, hiszen a társasházaknak szolgáltató takarítók, gondnokok, kertészek, sőt közös képviselők közül is sokan maradhatnának katás adóalanyok, mindazok, akik csak a lakóközösségeknek számláznak.

Forrás: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/07/feher-folt-meg-a-tarsashazak-kozos-rezsijenek-szamitasa

A Jókai utcai tetőomlás is szemlélteti, hogy egyik napról a másikra miként írhatja át egy váratlan baleset egy lakóközösség életét.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) előző évi adatai szerint 3,8 millió lakossági vagyonszerződés van Magyarországon, amelynek több mint 90 százaléka lakásbiztosítás, ennek alapján a hazai lakóingatlanoknak mindössze 72-73 százaléka van biztosítva.

“A társasházak esetében még nagyobb a veszélye annak, hogy a lakástulajdonosokat kár éri, illetve, hogy kártérítést kell fizetniük, hiszen a lakók felelnek a közös helyiségek épségéért is, míg egy különálló ház esetében csak a saját területükért vállalnak felelősséget. Egy társasház esetében például a télen a tetőről lezúduló hótömeg – vagy jelen esetben magának a tetőnek a leomlása – több tízmillió forintos kárt is okozhat a tömb mellett parkoló személyautókban, illetve személyi sérülések formájában. Ha a társasháznak nincs felelősségbiztosítása, akkor a társasház tulajdonosai tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben felelősek lehetnek a kárért és kötelesek azt megtéríteni. Ezzel tapasztalataink szerint kevés lakó van tisztában” – mutat rá Vincze Ramóna, a Grantis pénzügyi szakértője. 

“Elengedhetetlen, hogy minden társasház rendelkezzen társasház biztosítással. Nem csak az egyes lakások védelme a fontos, hanem a közös tulajdonban lévő helyiségek védelme is. Például, ha a társasház tetőszerkezetét megrongálja egy vihar, nem kötöttek társasház biztosítást, és nincs a társasháznak tartaléka, akkor a kár helyrehozatalára hitelt kell felvennie, ami jócskán megemelheti a közös költséget. Ez azt jelenti, hogy a kárfizetés minden lakót érinteni fog” – mutat rá szakértője.

Társasházi lakástulajdonosként járjunk utána, hogy van-e biztosítása a társasháznak, és az pontosan mire terjed ki.

“Rendkívül kevesen vannak tisztában azzal, hogy milyen társasház biztosítást kötött a közös képviselőjük. Ráadásul sok esetben kiderül, hogy a biztosítás nem fedezi a társasház értékét, azaz alul van biztosítva” – figyelmeztet.

Egy társasház kétféle módon köthet biztosítást. Az egyik esetben a lakók egyenként saját biztosítást kötnek a lakásukra, a közös használatban lévő helyiségekre pedig a társasház köt egy társasház biztosítást. Ez egy általános módozat.

A második lehetőség, hogy a lakástulajdonosok az úgynevezett teljes körű társasház biztosítás mellett döntenek, amelynek hatálya mindenre kiterjed. A második módozat előnye az egyszerűbb adminisztráció, a gyorsabb ügyintézés, illetve ez esetben a biztosítás díjazása is jelentősen alacsonyabb, mert a biztosítók kedvezményekkel jutalmazzák, ha az egész társasház egy biztosítóval köt szerződést.

A szakértő szerint azonban ez nem jellemző, hiszen tapasztalatai alapján a lakók egyáltalán nem mutatnak érdeklődést a társasház biztosítás iránt, egy ilyen döntéshez pedig a lakóközösség többségének szavazata kell.

Milliók veszhetnek el az alulbiztosítás miatt

A társasház biztosítás megkötése ugyan nem kötelező, de a szakértő szerint erősen ajánlott. Ha pedig már rendelkezünk társasház biztosítással, akkor sem dőlhetünk hátra, hiszen nem árt 2-3 évente felülvizsgálni a biztosítást, hogy a lakóközösség véletlenül se essen az alulbiztosítás csapdájába.

“Egy-egy felújítás megnöveli a társasház értékét, arról nem is beszélve, hogy felújítások nélkül is egyre drágábbak a lakások ma Magyarországon. Így nagyon könnyen előfordulhat, hogy a kezdetben megállapított biztosítási összeg már nem nyújt elégséges fedezetet egy kár esetén – ez az úgynevezett alulbiztosítottság, amikor kár esetén alacsonyabb kártérítést kapunk, mint amennyibe a kár elhárítása vagy az épület újjáépítése kerülne. Így fordulhat elő, hogy a 30 milliós lakásunk – szélsőséges példával élve – felrobbanása esetén csak 12 millió forintot kapunk a biztosítótól.”

Nem kell sok ahhoz a szakértő szerint, hogy alulbiztosítottá váljon a társasház: már a nyílászárók cseréje, egy tetőfelújítás is olyan értéknövekedést jelenthet, amivel kapcsolatban érdemes felkeresni a biztosítót, hogy állapítsanak meg új biztosítási értéket és biztosítási díjat.

Hogyan lehet tájékozódni arról, hogy van-e a társasháznak biztosítása és a megfelelő összegre szól? A biztosítás megkötéséért a közös képviselő a felelős, tehát nála érdemes érdeklődni ezzel kapcsolatban.

“Sajnos nem ritka, hogy a közös képviselő sincs tisztában a társasházi biztosítással, már évek óta rá sem nézett, csak fizeti a díjat a lakóközösség. Ez azért probléma, mert észrevétlenül válik alulbiztosítottá a társasház.”

A Grantis tapasztalati szerint előfordult már, hogy a közös képviselő nem volt hajlandó bemutatni a kötvényt sem a lakóknak, sem a lakókat képviselő pénzügyi tanácsadónak. Ilyen szélsőséges esetben azonnal össze kell hívni a lakógyűlést a szakértő szerint, így érvényt szerezhetünk az akaratunknak.

Lakásbiztosítás védi a saját tulajdont

Vincze szerint nem érdemes abban bízni, hogy a társasház biztosítása a mi otthonunkat is teljes mértékben védi. Az, hogy a társasház biztosítás mit fedez, a megkötött biztosítási szerződés feltételeitől függ, amit a közös képviselő kötött, és sokszor a lakóközösség számára ismeretlen. A társasház biztosítás sok esetben magára az épületre, a közös terek sérülésére szól, tehát előfordulhat, hogy saját ingóságainkra egyáltalán nem nyújt fedezetet.

Például egy csőtörés esetén a falak beázása okozta károkat téríti a biztosító, de előfordulhat, hogy bútorok is megrongálódnak a vízkár miatt, amelynek újravásárlása a saját pénztárcánkat terheli, ha nem kötöttünk ingóságra biztosítást. Éppen ezért érdemes gondoskodnunk saját lakásbiztosításról a legértékesebb vagyontárgyaink és az otthonunk védelmében.

“Ha a társasház biztosítás ki is terjed a lakásunkra, akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy a biztosítás fedezi a kárt, hiszen nem tudhatjuk, mikor lett aktualizálva a szerződés, könnyen előfordulhat az alulbiztosítás.”

Forrás: https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/nagyot-lehet-bukni-ha-nincs-biztositasa-egy-tarsashaznak-.html

Kigyulladt egy társasház harmadik emeleti lakása Debrecenben hétfőn kora reggel, nyolc embert vittek kórházba – közölte a hajdú-bihari katasztrófavédelmi igazgatóság sajtóügyeletese az MTI-vel.

Bányay Judit tűzoltó százados elmondta, hogy a tűz átterjedt a felette lévő, negyedik emeleti lakásba is. A tűzoltók tíz embert menekítettek ki a házból, amelyet – velük együtt – huszonheten hagytak el. A mentők nyolc embert vittek kórházba enyhe füstmérgezéssel, stabil állapotban, az MTI információi szerint köztük egy csecsemőt is.

A debreceni hivatásos tűzoltók két vízsugárral gyorsan eloltották a tüzet, az épületet átszellőztették – jelezte a szóvivő.

Debrecen külterületén hétfő délelőtt egy nádfedeles istálló gyulladt ki és égett teljes terjedelmében. A debreceni és a hajdúböszörményi hivatásos tűzoltók három vízsugárral megakadályozták a lángok továbbterjedését, a tüzet körülhatárolták és eloltották. Az istállóban nem voltak állatok. A tűzoltók három gázpalackot és több marmonkannát is kivittek az égő ingatlanból, személyi sérülés nem történt – ismertette Bányay Judit.

Forrás: https://index.hu/belfold/2022/07/04/debrecen-tarsashaz-tuz-kigyulladt-lakas-korhaz-katasztrofavedelem/

A Vas megyei katasztrófavédelem részletesen elmagyarázza a szabályokat és azok gyakorlati értelmezését.

Bár június 13-tól több ponton módosult az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, a grillezés, szalonnasütés, bográcsozás szabályai nem változtak, továbbra sem kell őket bejelenteni. Ugyancsak maradtak a kerti, szabadtéri égetéssel kapcsolatos szabályok is: vagyis főszabály szerint tilos az égetés.

A részléteket tisztázza a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Vas Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kedden kiadott közös közleménye.

Bográcsozás, grillezés

A kertben, udvaron grillezni, szalonnát sütni szabad, sőt egy igazán kellemes hétvégi családi program is lehet, ha betartjuk az alapvető tűzvédelmi szabályokat.

A begyújtáshoz használhatunk gyújtóst, fát, faszenet, de a legfontosabb, hogy a tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül. A nem épített grillsütőknél, grillkocsiknál figyeljünk arra, hogy az ne tudjanak elborulni, ne legyenek éghető dolgok a közelükben. Lehetőség szerint szeles időben válasszunk más programot , hiszen a hirtelen feltámadó szél a parazsat felkaphatja, messze is viheti, veszélyeztetve ily módon a környező kerteket, épületeket. Mindig legyen kéznél megfelelő oltóanyag , hogy szükség esetén azonnal meg lehessen fékezni az esetlegesen elszabaduló lángokat. Ez lehet víz, föld, homok, de ne felejtsük, olajat és egyéb éghető folyadékot soha ne öntsünk a lángok közé! Ha a gyújtós vagy a fa esetleg nehezebben gyullad be, soha ne próbáljunk benzinnel, vagy egyéb éghető folyadékkal rásegíteni , mert annak súlyos következményei lehetnek: egyrészt rendkívül tűzveszélyes, másrészt balesetveszélyes, harmadrészt mérgező gázokat szabadít fel, negyedszerre pedig ehetetlenné teszi a készíteni kívánt ételt. Fontos továbbá, hogy a sütés végeztével feltétlenül gondosan oltsuk el a lángokat és győződjünk meg róla, hogy nem maradtak vissza izzó, parázsló részek.

A bográcsozáshoz sokan használnak gázrózsát vagy gázzsámolyt . Ilyen esetben fontos, hogy csak a kimondottan ahhoz a készülékhez készült gumitömítéseket, illetve tömlőket szabad alkalmazni . Ha a tömítés megérett a cserére, célszerű az újat szakboltban megvásárolni, és az újbóli használat előtt mindig ellenőrizni kell, hogy a csatlakozásnál nem szivárog-e a gáz. Csere közben tilos a dohányzás, a nyílt láng használata! Palackot csak akkor szabad cserélni, amikor a készülék nem üzemel . Gázpalackos grillezésnél fontos, hogy csak hivatalos helyről, ép szeleppel és zárófóliával ellátott palackot szabad beszerezni, illetve azt csak a gyártó által előírt nyomáscsökkentővel szabad használni! Használat után mindig zárjuk el a palackot!

Társasház erkélyén is szabad grillezni , de nem mindegy, hogy mivel. Gázpalackról működő grillt tilos az erkélyen használni . Faszénnel, brikettel, parázsló fával szintén ne grillezzünk az erkélyen . Az erkélyen egy elektromos grillezővel grillezhetünk a legbiztonságosabban , de mielőtt nekiállunk az erkélyen főzőcskézni, nézzük meg a társasház házirendjét, hogy nem tiltja-e ezt .

Árnyaltabb a helyzet a szabadtéri bográcsozásnál, szalonnasütésnél . Erdőkben, parkokban, közterületeken kizárólag a kijelölt tűzrakóhelyen lehet tüzet gyújtani ! Itt azonban a fás-füves területek közelsége miatt még inkább ügyelni kell a biztonságra, a fent leírt alapvető tűzvédelmi szabályok betartására!

Változik azonban a helyzet, ha tűzgyújtási tilalom lép életbe: a jogszabály úgy határoz, hogy a fokozott tűzveszély miatt ilyen esetben az erdők és fásítások 200 méteres körzetében még a saját udvarunkon sem szabad grillezni, bográcsozni! Az érvényben levő tűzgyújtási tilalomról mindig aktuális információk találhatók a katasztrófavédelem honlapján.

Mi a helyzet a kerti, szabadtéri égetéssel?

Az ide vonatkozó szabályok sem változtak: továbbra is szigorúan tilos a kertekben égetni . Nem csupán szemetet, de növényi hulladékot, nyesedéket, faágakat is! Egyetlen engedményt tesz a jogszabály: módot ad az önkormányzatoknak a helyi szabályozásra , ilyenkor külön önkormányzati rendelet határozhatja meg, hogy mikor és milyen feltételek mellett lehet égetni a településen.

A tilalom kiterjed a termőföldekre, mezőgazdasági területekre is. A termőföldek és mezőgazdasági területek karbantartásáért a termőföld tulajdonosa és használója felel. Amennyiben egy földterületen azért keletkezett tűz, mert annak megfelelő gondozását elmulasztották, az illetékes hatóság földvédelmi- és tűzvédelmi bírságot szab ki!

Erdőterületeken a tűzgyújtáshoz – a kijelölt tűzrakóhelyek kivételével – az erdőgazdálkodó írásos engedélye szükséges!A szándékos tűzgyújtás azonban csak töredékét adja a szabadtéri tűzeseteknek , legtöbbször az e mberi figyelmetlenség, gondatlanság eredményezi a tüzet . Éppen ezért a körültekintő magatartás és az alapvető tűzgyújtási szabályok betartása mellett az is kiemelten fontos, hogy a hulladékot is a megfelelő helyre dobjuk el! Hisz ne feledjük: akár egy rossz helyen eldobott cigarettacsikk, egy fűben hagyott üres üveg, vagy egy hajtógázas spray-s palack is maradandó károkat okozhat az anyagi és természeti értékekben!

A Vas Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kéri az embereket, hogy a tűzgyújtás során felelősségteljesen, kellő gondossággal járjanak el, tartsák szem előtt, hogy égő terméket a természetben eldobni, és tüzet felügyelet nélkül hagyni tilos! Kérjük, hogy folyamatosan figyeljék, van-e érvényben az adott területen tűzgyújtási tilalom!

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/grillezes_bogracsozas_szabadteri_egetes_mit_szabad

Most még ez a látvány fogadja a Kis-Vácon élőket. Hatalmas zöld terület, madárcsicsergés – ezzel a felütéssel kezdődik a 0627 videója. Ám nem sokáig, mert Vác város polgármestere, Matkovich Ilona fia, Pajor Dániel érdekeltségébe tartozó cég négyemeletes társasházat épít erre a területre. Az itt lakók dühösek, elkeseredettek. Stábunknak sokan adtak hangot felháborodásuknak, mert féltik a nyugalmukat és dühösek a zöld terület elvesztése miatt.

– Tizennyolc éves koromtól én itt élek itt, és tulajdonképpen teljesen tönkrevágják az egészet – mondta az első megszólaló. A „zöldek” 60 éves fákat kívántak, mindent. És hát azért én ezt nem értem. Azt mondják mindig, hogy a zöldet kell védeni. Hát nem védik meg, csak rombolnak. Itt teljesen mindegy, ezt is eladják, az első részt eladják azt is, hát már azt eladták, úgyhogy már ott nem lehet tippelni. Borzalmas, borzalmas, szóval hogy ennyire tönkretesznek mindent. Ez volt a szép, a zöld övezet is, és mindent, mindent. Ők nem a zöldért vannak. Azért minél több pénzért jöjjön be nekik enni.

Szabó Csaba, a váci Fidelitas elnöke helyszíni sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy Vác polgármesterének fia, Pajor Dániel közel 2 milliárd forint értékben hirdeti az e területre tervezett összesen 39 lakást.

– A polgármester asszony megpróbálta lépre csalni a váciakat, de még az acsai medvét sem sikerült ezzel becsapnia – mondta a helyszíni sajtótájékoztatóján Szabó Csaba. Láthatjuk is, hogy mi a véleménye erről. Felháborodott helyiek tiltakoznak amiatt, hogy az eddig a Kőhíd Lakópark tüdejeként funkcionáló zöld parkot beépítő szándékkal megvásárolta egy ismert cég, és már most több mint 2 milliárd forint összegben eladásra hirdeti az itt építendő lakásokat. Vajon mi az oka, hogy a korábban a váci közterületekért, zöldterületekért elkötelezett polgármester asszony, hirtelen pálfordulásának. Csak nem az, hogy az építtető cég tulajdonosa, a saját édes gyermeke, ó, minő szeretet anyai gondoskodás. Értjük mi. Matkovich Ilona az első a városban. Az van, amit ő mond. A második a gyereke. Matkovich módra otthonteremtés.

Sokan amiatt is aggódnak, hogy miképp bírja majd a 39 lakáshoz tartozó autók számát ez a terület. Stábunk az ott lakóktól azt is megtudta, hogy semmilyen tájékoztatást nem kaptak sem a munkálatokról, sem arról, hogy a több tíz éves fáknak mi lesz a sorsa.

– A zöldet elveszik az emberektől? Most őszintén? Most mit, mit, mit lehet mondani? – kérdezte egy újabb megszólaló. Azt a kis zöldet is elveszik. Hát, mert már annyi házat ide építettek, hogy ez már nem hiányozna ide egyáltalán. Én véleményem. Mondjuk, hát kellek-e a lakások a fiataloknak, de hát mindent beépíteni azért az se helyes. Valamit ott a gyerekek ott szoktak focizni, játszogatni. Nem helyeslem. Nem támogatom. Rajtam múlna, nem lenne lakótelep.

Az épülő társasház ügyvezetője, Pajor Dánielhez köthető Hangyavár Kft. által korábban olyan társasház épült a Barabás utcában Vácon, melyről igazságügyi magánszakértői vélemény és tűzvédelmi szakvélemény állítja, hogy élet és baleset veszélyes, mert abból építőanyagokat spóroltak ki. Az ügyben a Váci Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt folytat nyomozást. A Kisvácra tervezett épület kivitelezése hamarosan kezdődhet az itt élők nagy felháborodása mellett.

– Teljesen megváltozik minden. Minden. Hát itt nekünk is a nyugalom, a csend, a minden. Olyan szép hely volt ez, hogy élvezet volt itt, de most már nem. Mert már menekülni kell, ha ezt megcsinálják – nyilatkozta egy helybéli lakos.

Forrás: https://www.vaconline.hu/2022/06/14/duhosek-es-elkeseredettek-a-lakok-a-vaci-polgarmester-fiahoz-kotheto-tarsashaz-megepitese-miatt/