Rezsiválság közepén mindenki keresi a leggazdaságosabb megoldást, amellyel könnyebben átvészelheti a téli hónapokat. Felkerestük Czabarka Mihály projectdoctort, energetikai szakértőt, hogy segítsen összefoglalni, milyen menekülési útvonalak működhetnek az energiakrízisből.
A rezsiválság valódi vesztesei a társasház-családi ház összehasonlításban a családi házban élők, ahol sokkal nagyobb, minimum 100-130 négyzetméteres a lakás alapterülete. A nagyobb homlokzati felület miatt az ingatlan jelentős mértékben több hőt veszít, melynek meggátolására elsődleges megoldás a ma méretezetés után szükséges minimum 15-16 cm vastag hőszigetelés, azonban erre legalább 5-6 millió forintot rá kell fordítani. A családi házakkal szemben a társasházban élők megúszták, hiszen adottságaiknál fogva szerencsésebb helyzetben vannak, mert átlagosan 40-70 négyzetméteresek a lakások, jóval kisebb a homlokzati felület, ráadásul a fal túloldaláról a szomszédok is fűtenek, ezáltal sokkal kisebb a lakás hővesztesége – és a számla értéke.
A lakosság másik nagy dilemmája, hogy mivel fűtsenek? Magyarország lakásainak többségét gázzal fűtik, melynek köbméterenkénti díja átlagfogyasztás felett jelenleg 102 Ft-ról 752,5 Ft-ra emelkedett. A családi házak szinte biztos, hogy meghaladják szigetelés nélkül ezt a gázmennyiséget évente.
A csökkentésnek egyik lehetősége a „hőburok” javítása, a már fentebb említett hőszigetelés és nyílászárócsere, a másik, hogy a fűtési hő előállításán, a „hőtermelőn” változtatnak.
Nagyon sokan áttértek a villannyal való fűtésre, hogy olcsóbban tudják előállítani azt a fűtési energiát, amit felhasználnak. Több fajta megoldás létezik: fűtőfilmet, infrát építenek be, vagy hőszivattyút alkalmaznak. Ha 1 kW-ra átszámoljuk mennyi az ára a különféle energiáknak (ld táblázat), amit felhasználunk, akkor átlag alatti fogyasztásnál 11 Ft környékén van gázból, míg villanyból 36 Ft, tehát 3,5-szer annyiba kerül a villannyal való fűtés alapvetően! Ez azt jelenti, hogyha nincs energiaválság és átlag feletti fogyasztás, akkor a villannyal való fűtés sokszor drágább, mint a gázfűtés!
Abban az esetben, ha villamosenergiát használunk, de hőszivattyúval fűtünk, akkor egy mai, korszerű hőszivattyúnak 4,5 fölött van az SCOP-ja (jósági foka). Amennyiben fűtésre is optimalizált klímában gondolkodunk, akkor a villanyra fizetett 36 Ft-ot el kell osztani 4,5-el, így 8 Ft jön ki fogyasztásra. H-tarifás óra esetén viszont már 22/5 Ft-be kerül a fűtés kWh-ja. A számításból is látszik, hogy a hőszivattyúval, vagy optimalizált klímával való fűtés sokszor olcsóbb, mint gázzal, vagy sima villanyárammal, fűtőfilmmel, cekásszal fűteni.
Czabarka Mihály „Projectdoctor”, a Társasház-felújítási kézikönyv szerzője szerint ma menekülésként sokan arra törekednek, hogy „fűtésre is optimalizált klímát” építsenek be, amihez nem kell engedély, kizárólag a ház elektromos vezetékét kell megvizsgálni, bírja-e azt a plusz terhelést, amivel jár.
Gyakorlatilag így megoldódik a fűtés. Más komfortot ad, mint egy radiátoros fűtés, de ez gyors és hatékony menekülési irányt jelent. Természetesen erre is van előírás, de családi házaknál lényegében mindegy hova helyezik a klíma kültéri egységét, mert ott legfeljebb az utcára látható részeket szokták kerülni. Alapvetően településképi előírásokba ütközhet, hogy a kültéri egységeket hova helyezik el, valamint az is probléma lehet, hogy mennyire zajos és milyen mértékben zavarja a szomszédokat. A split klímák, amelyek két egységből állnak, mindig zajosak, rázkódnak. A társasházi épületekben sokan konvektorral fűtenek, ebből ugyanígy menekülési irány lehet, hogy a klímák irányába váltanak az ingatlan tulajdonosok. Itt még hangsúlyosabb, hogy mit bír a társasház közös villamos rendszere, illetve a szomszédság. Nyáron a hűtés miatt kell a klíma, télen pedig egyre többen térnek át vele a fűtés kiváltására.
Egy másik menekülési irányt jelenthet a hőszivattyú, amelyen köznyelven a klímát is értjük, mert a levegőből kinyerve, csupán „szállítja” tovább azt a hőt, amivel fűtünk/hűtünk. Az igazi hőszivattyú alatt azt értik szakmán belül, ami levegőből állítja elő és víz formájában adja le (pl. radiátoros, fan coil, padló-felületfűtés útján) a hőt. Ezek is levegővel működő hőszivattyúk, amelyek a leghatékonyabbak és leggyakrabban használnak.
Vannak olyan hőszivattyúk, amelyek geotermiával, a föld-, a talaj hőjével működnek, tehát a fagyhatár alá leásott szondákból, vezetékekből vagy patakból, fúrt, kútvizes formából nyerik a hőt. Ezek bent a lakásban nagy valószínűséggel már csak víz formájában tudják hasznosítani a víz-víz alapú hőszivattyúk. Azok, akik korszerűsítésben gondolkodnak és eleve padlófűtésük van, vagy a felújításnál módjukban áll az egész lakást átforgatni, érdemes a padlófűtés irányába átalakítani a lakást, mert ez a rendszer akár gázzal, akár hőszivattyúval is gond nélkül működtethető.
A hőszivattyús fűtésre áttérés előtt meg kell vizsgálni 3 dolgot: a szigetelést, hogy milyen a hőátbocsátása az épületnek (célszerű lenne minimalizálni), a villamosenergia hálózatot, amivel a fűtéshez felhasznált energiát innen nyerik és a hőleadókat. Ha korábban radiátoros fűtés volt az ingatlanban, akkor előfordulhat, hogy akár felhasználhatóak a meglevő lapradiátorok is. A korszerű kondenzációs gázkazánok is akár 30-35 fokos előremenő vízzel fűtenek. A lapradiátorokkal ki lehet fűteni ezt a hőt. Elképzelhető, hogy ez kevés és le kell cserélni a radiátorokat, akkor a fan coil rendszerű radiátorok azok, amik rendelkezésre tudnak állni. Ez gyakorlatilag egy ventilátorral megerősített lapradiátor, amely sokkal gyorsabban le tudja adni azt a hőt, amit az alacsony hőmérsékletű visz be a radiátorba. Nagyon hidegben (hazai viszonyok között akár -19 ⁰C) nem jó hatásfokkal működnek a hőszivattyúk, ezért elektromos fűtőszálakat szoktak beépíteni, ami kiegészíti őket. Abban az átmeneti időszakban, amikor még mínusz 5 fok feletti kültéri hőmérséklet van, egész jó hatásfokkal tudnak működni.
Egy másik menekülési irány, amikor korszerűbbre cserélik a gázkazánokat. Ezek a beavatkozások általában beleférnek az ún. „egyszerűsített készülékcsere” fogalmába, amihez nem kell engedélyt kérni a szolgáltatótól. Ma egy ilyen szolgáltatói egyeztetés, rendkívül bonyolult és időigényes. Tehát amennyiben a gázhálózathoz nem kell hozzányúlni, nem szükséges engedély, viszont ha már át kell alakítani, akkor igen, de ez sajnos lassítja és drágítja a folyamatot.
Nagyon sok ingatlanban 40, vagy annál több éves gázkazánok vannak. Annak idején, amikor gázkazánt vásároltak, akkor tervezésnél jóval nagyobb teljesítményű gázkazánokkal számoltak és azt is építettek be, mint amire valójában szükséges lett volna az épületbe. Amikor megvásárolta a tulajdonos a kazánt, akkor olyat kapott, amilyen volt a boltba, főleg a hiánygazdálkodás idején, így nem biztos, hogy azt a teljesítményszintet kapta, amit a gépésztervező betervezett az akkor előírt szokásos tartalékkal együtt. Előfordulhat, hogy jóval nagyobbat vásárolt. Érdemes felülvizsgáltatni, hogy kell-e akkora kazán, mint a korábbinak volt a teljesítménye?
A korszerűnek mondott kondenzációs gázkazánok működési elvében, a „kondenzáció” azt jelenti, hogy a gáz elégetése során vízgőz keletkezik. Ennek a vízgőznek is van egy hőtartalma, ezt a vízgőzt lecsapatjuk (kondenzáció), megfogjuk, ezt hívjuk a kondenzáció folyamatának. Ezt a hőt vissza tudjuk belőle nyerni, így lehet régi számítás alapján 105% hatásfokú kazánokat is találni, de ez valójában 94-96%, ún. szezonális hatásfokkal rendelkező kazánokat jelent. (A számokban a viszonyítási alap változott, vagyis hogy a gáz hőtartamához vagy a vízgőz hőtartamával csökkentett hőértékéhez viszonyítjuk a hatásfokot.)
Ezek a kazánok képesek érzékelni a külső hőmérsékletet. Attól függően, hogy odakint hány fok van, annak megfelelően állítja be az előremenő fűtővíz hőmérsékletét. Ez azért fontos, mert a kondenzáció folyamata akkor a leghatékonyabb, ha minél alacsonyabb az előremenő fűtővíz hőmérséklete. Egy bizonyos hőfok felett a kondenzáció jelenségét már nem tudjuk kihasználni. Nagyon hideg időben a kondenzációs kazánok is átkapcsolnak nem kondenzációs üzemmódba és akkor ugyanazzal a hatásfokkal működnek, mint a hagyományos, zárt égésterű (turbós) készülékek. Ez a jelenség jellemzően a féléves fűtési időszakból csak pár napot jelent, amikor ilyen hatásfokkal működnek. Hazánkban az a jellemző, hogy mínusz 5 foknál nincs hidegebb. Egy ilyen kazáncsere a rendszer hatásfokától függően kb. 1/3-nyi gázmennyiséget takarít meg és azon keresztül legalább ekkora fűtésköltség megtakarítást tud eredményezni. Akinek átlag feletti a gázfogyasztása, ezzel a módszerrel jelentősen tudja csökkenteni a rezsijét! Érdemes egy gyors számítást végezni ennek érdekében, hogy ekkor megtakarítással az átlag alatti árkategóriába tud-e kerülni? Hiszen ez lehet az egyik legelső korszerűsítési cél.
Gázkazánok esetében mindenképp van az épületen kémény. A kondenzációs kazánok ún. koncentrikus füstgáz elvezetővel rendelkeznek. Ez egy cső a csőben, az egyik csövön szívja a hideg frisslevegőt, és előmelegíti a másik csővel, amiben az fut, hiszen ott pedig a meleg füstgáz távozik. Így a távozó füstgáz előmelegíti a friss levegőt, amivel működik a kazán és ezzel is javít a hatásfokon. Azzal, hogy melegebb frisslevegő érkezik, nem kell annyira felmelegítenie a gáz elégetésével, hanem a hulladék hővel melegíti. Ez is javít a hatásfokán, valamint az is, hogy a régiekkel szemben a kondenzációs kazánok már zárt égésterűek, nincs fizikai légellátási kapcsolatuk a beltérrel, nem onnan szívnak el frisslevegőt, és azt dobják ki a kéményen, valamint nem használnak el oxigént a belső térből. Ez azt is jelenti, hogy az ismert és rettegett szénmonoxid mérgezések veszélye jelentősen lecsökken. Visszaáramlási vagy égési, dugulási problémák esetén ugyanis az új a kazánok leállítják magukat.
Közismert szakmai szabály, hogy az új építésnél a házat az alapoktól építjük a tető felé és falaknál pedig kívülről befelé haladunk a lakhatóvá tétel miatt. Ezzel szemben újat mondok: energetikusként érdekes tanácsom az, hogy a rezsicsökkentő energiahatékonysági korszerűsítések esetében az ingatlan felújításnál belülről kifelé terjedően újítsanak fel, és a tetőtől pedig az alapokig lefelé.
Kísérletekkel igazolt adatok szerint a fűtésrendszer-hőtermelők korszerűsítése a költségek-nyereségek ár-értékében előrébb való, mint a hőszigetelés.
Az új kazán képes rá, hogy ha később történik az ingatlan hőszigetelése, akkor a saját teljesítményét az épület igényeinek megfelelően visszaveszi, sőt lehet visszaszabályozni is. A régi kazánoknál erre nincs lehetőség, ezért is kellenek a korszerű készülékek. A homlokzatszigetelés 30%-a mellett a nyílászárókkal 20 %-ot tudnak nyerni az energiafogyasztásból.
Érdemes mérlegelni, hogy mi a legelőnyösebb beavatkozás a házban élők számára anyagilag, életmódjuknak megfelelően. Tegyék a villany-, és gázszámlákat egymás mellé, ha a cél a rezsi csökkentése, akkor gondolják át, mivel járnak legjobban, ugyanis a villamosenergiánál is duplázódott az átlagfogyasztás feletti energia ára. Érdemes utána számolni, nemcsak a beruházási, hanem főként a rezsiköltséget is belevenni, mert az alapján tudnak személyes korszerűsítési vagy beruházási döntési tervet kitalálni. Egyébként elérhető ehhez szakmai, szakértői segítség, aki – vigyázat! – soha nem a fűtést, hőszigetelést értékesítő vállalkozó, a kereskedő, hiszen őket anyagi érdekek vezérlik, és csupán az általuk forgalmazott technológia, anyagok előnyeit fogják hangsúlyozni, hiszen annak eladásából élnek. Az épületet globálisan kell vizsgálni és a költségoptimum szerint választani a lehetséges korszerűsítési megoldásokból. Tehát legyen cél, legyen terv, és fel kell emelni a hátsónkat!
Forrás: https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2022/10/30/nincs-menekves-tamad-a-rezsidemon-csak-igy-elheted-tul-az-energiavalsagot
