A közös képviselők, illetve társasházkezelők mindennapjai nem könnyűek. A Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben (továbbiakban: Tht.) meghatározott feladataikon kívül számos napi teendővel kell megbirkózniuk és az általuk kezelt társasházakban élő különféle embertípussal kell megtalálniuk a közös hangot. Mostani írásunkban a közös képviselő megválasztásával, tevékenységével és felelősségi körével foglalkozunk. A jogi környezet megismerése segíthet elkerülni azokat a sajnálatos eseteket, amikben egy-egy tulajdonos a közös képviselőn, illetve társasházkezelőn vezeti le az adott napon felgyülemlett frusztrációt.

A közös képviselő megválasztása

A társasház szervezetében a közösség legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos feladatok elvégzése, a közgyűlési határozatok végrehajtása, a közös tulajdont érintő napi ügyek intézése a közös képviselet feladat- és jogkörébe tartozik. A közösség ügyintézése a közös képviselő, vagy az intézőbizottság útján valósul meg, melyek megválasztása a társasház közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az első közös képviselő megválasztására az alakuló közgyűlésen kerül sor, amelyet az alapító okirat elfogadásától számított 60 napon belül kell összehívni.

A közös képviselő megválasztásához elegendő a jelen lévő tulajdonostársak által egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési határozat, valamint a közös képviselő elfogadó nyilatkozata, mely nincs alakszerűséghez kötve. A választás szólhat határozott és határozatlan időre is, vagy akár a közgyűlési határozatban foglalt feltétel bekövetkeztéig.

Fontos, hogy a közös képviselő és a társasház közötti megbízási jogviszonyt a választás és nem szerződés hozza létre. A közös képviselővel a társasház külön megbízási szerződést is köthet, ez esetben a megválasztott közös képviselővel a számvizsgáló bizottság jogosult szerződést kötni. Fontos, hogy amennyiben a közgyűlés társasházkezelőt választ, úgy figyelemmel arra, hogy a társasházkezelői szolgáltatás üzletszerű gazdasági tevékenység, így e tevékenység igénybevételére megbízási szerződés keretében kerülhet csak sor. Szintén sarkalatos pont, hogy a társasházkezelés, mint üzletszerű tevékenység nem azonos a közös képviseleti tevékenységgel, amely elsősorban a napi ügyek intézését és a képviseleti jogkör ellátását foglalja magában.

A közös képviselő feladatköre

A közös képviselő feladatai jelentős részét a közgyűlési határozatok végrehajtása és a napi ügyek intézése tölti ki. A társasház gazdálkodását érintő jelentősebb kérdésekben (felújítás, kötelezettségvállalás, stb.) csak a közgyűlés (szervezeti-működési szabályzat) felhatalmazása alapján járhat el. 

• Döntéshozatalban való közreműködés

Ő hívja össze a közgyűlést, és feladatkörébe tartozik a közgyűlési határozatok előkészítése. Elkészíti a közgyűlési határozatok tervezetét és a döntésekhez szükséges dokumentumokat. (Tht. 40.§. (1) bek.) Írásbeli szavazás esetén a tulajdonostársaknak megküldi a határozati javaslatokat, és a szavazás eredményéről őket írásban tájékoztatja. A közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a tásasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, és ha a szervezeti-működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) erre kötelezi, akkor a tulajdonostársakat a szavazás eredményéről írásban is értesítenie kell.

• Adatok kezelése, nyilvántartások vezetése, iratok őrzése

Az SZMSZ előírása esetén nyilvántartást kell vezetnie a tulajdonostársak lakcíméről, egyes személyes adatairól, a bérlő és a haszonélvező személyéről, a külön tulajdonban álló ingatlanokban lakó személyek számáról. A közös képviselő köteles megőrizni az alapító okirat (annak módosításai) és az SZMSZ egy példányát, továbbá köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni. Feladatköréből adódóan köteles megőrizni a gazdálkodás során keletkezett iratokat (bizonylatok, szerződések, számviteli bizonylatok), továbbá a peres ügyek iratait is.

• Gazdálkodással kapcsolatos feladatok

Köteles mindent megtenni a társasház épülete fenntartásának biztosítása érdekében, ami kiterjed az üzemeltetésre, a karbantartásra, és a felújításra, ideértve az ebben a körben hozott közgyűlési határozatok végrehajtását is. Évenként köteles költségvetési javaslatot (Tht. 47.§.) és elszámolást (Tht. 48.§) készíteni, amelyek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A társasház működésének fenntartása érdekében közli és beszedi a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét a külön jog alapján megállapított szolgáltatások díját, valamint érvényesíti a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. A relatív jogképesség körében képviseli a társasházat.

• Napi ügyintézés

• A napi ügyintézés a törvényben külön nem kerül kifejtésre, azonban annak egy része a Tht. 43/A.§.-ban kifejezetten nevesítve van, miszerint a közös képviselő havonta hirdetményi úton köteles tájékoztatni a tulajdonostársakat a rezsicsökkentésből eredő, a társasházat érintő havi megtakarításokról, továbbá minden év február 15-ig szintén köteles őket írásban tájékoztatni a közös költség közműszolgáltatási elemeinek és a külön tulajdonon belül nem mérhető közműszolgáltatások díjait érintő rezsicsökkentés egyes tulajdonostársakra számított összegéről. Tekintettel arra, hogy a törvény e körben nem változott, így ezen kötelezettsége a közös képviselőknek/társasházkezelőknek a továbbiakban is fennáll. Ugyanakkor rezsiköltségek emelkedése, valamint a korábbi KATA-adózás hatálya alatt álló szakembereket (pl. karbantartókat, takarítókat) érintő adóterhek jelentős emelkedése miatt vállalkozói díjak emelkedése várható. Így ennek finanszírozása végett elkerülhetetlenné válik majd a közös költségek megemelése valamennyi társasházban, annak érdekében, hogy a társasházak a gazdálkodásukat fenn tudják tartani, illetőleg a felmerülő költségeiket ki tudják egyenlíteni.
• A közös képviselő köteles biztosítani a tulajdonostársak részére a társasház irataiba való betekintést. 
• A külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén az aktuális tulajdonos, valamint a leendő tulajdonos közös kérelme esetén köteles bemutatni a Közgyűlési Határozatok Könyvét, illetőleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat.

Társasházkezelők feladatai

A társasházkezelés, mint üzletszerű gazdasági tevékenység fogalmát a Tht. 52.§. tartalmazza. A tevékenység túlmutat a napi gazdálkodás, üzemeltetés és közös képviselet körén. A tevékenység a törvényhez fűzött kommentár szerint háromirányú: 

• elemzés és ajánlat az épület fenntartására vonatkozóan,
• üzemeltetés, karbantartás, a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, 
• javaslatok a gazdálkodásra és a közös tulajdonban álló épületrészek hasznosítására.

A közös képviselő kártérítési felelőssége

• A közös képviselő tevékenységét a társasházközösség érdekeinek megfelelően köteles ellátni. A tevékenységi körében, vagyis a „megbízás” teljesítése során a harmadik személynek okozott károkért a társasház tartozik felelősséggel. (Pfv.III.21.763/2013/6.)
• A közös képviselő kártérítési felelősséggel tartozik, amennyiben hátralékos közös költségtartozás behajtása érdekében nem intézkedik.
• A Tht. 43/A.§.-ban meghatározott rezsicsökkentéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén, a tulajdonostársak a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatnak, amely a bejelentés megalapozottsága esetén bírságot szabhat ki a közös képviselővel szemben. 
• A közös képviselő kártérítési felelősségét is megalapozhatja, ha a közös képviselő a Közgyűlési Határozatok Könyvében valamely lényeges körülmény, vagy közgyűlési határozat bejegyzését elmulasztja, vagy abba valótlan bejegyzést rögzít.
• Amennyiben a közös képviselő a tulajdonostárs társasház irataiba való betekintési jogának gyakorlásában nem működik közre, akkor a tulajdonostárs követelheti a szükséges iratok és dokumentumok rendelkezésre bocsátását akár polgári eljárás keretében is.

Törvényességi felügyeleti eljárás

A Társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye.

Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő jogsértő magatartása, ezen belül mulasztása miatt nem biztosítható, így különösen, ha a közös képviselő:

• nem hívja össze a közgyűlést a törvényben előírt esetekben, 
• nem közli a tulajdonostársakkal az írásbeli szavazás eredményét,
• nem hajtja végre a közgyűlési határozatban foglaltakat,
• nem törli a nyilvántartásból a tulajdonostárs kiegyenlített közös költség-tartozásával kapcsolatos adatokat
• nem őrzi meg az alapító okiratot és az SZMSZ-t, és nem vezet nyilvántartást a közgyűlési határozatokról és azok végrehajtásáról,
• nem teljesíti a közös költség közlésével, beszedésével és érvényesítésével kapcsolatos feladatait,
• nem vagy nem a törvény által előírt formában készíti el az éves költségvetést és beszámolót. 

Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

A közös képviselő nem házmester

Sok esetben keverik a lakók és a tulajdonosok a közös képviselőt a korábbi házmesterrel. A közös képviselő a társasházközösség érdekében jár el, azonban a szomszédok egymás közötti vitájának elbírálása nem feladata.

A társasházban való békés együttéléshez alapvető fontosságú az alkalmazkodás és a tisztelet megadása valamennyi szomszéd, tulajdonostárs, illetve a lelkiismeretesen a társasházközösségért dolgozó közös képviselő felé.

A blogcikk szerzője dr. Zsemberi-Hegedüs Kinga ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.(info@ugyvedhazak.hu).

Forrás: https://tudastar.ingatlan.com/tippek/a-tarsashazi-kozos-kepviselo-feladata-es-felelossege/