Apró, alig néhány milliméteres, mégis rendkívül zavaró a jelenléte, pláne, hogy sosem egyedül érkezik, hanem egy egész kolóniában. Bár észrevenni nem mindig lehet, jelenlétét viszkető piros csípések is jelzik, hogy még zavaróbb legyen. Ezek az ágyi poloskák, a társasházak önkényes albérlői, akik Veszprém egyik panelháza lakóinak is megkeserítik az életét, a megoldás viszont már úton van, akkor is, ha nem áll bele minden érintett a poloska elleni harcba.

Az ágyi poloska (Cimex lectularius) a rovarok osztályának felfedelesszárnyúak rendjébe tartozik, azon belül is a poloskák alrendjébe és a vérszívó poloskák családjába. Kezdetben denevéreken élősködtek csak, ezután szokták át a házi állatokra és az emberre is. Ma már gyakorlatilag minden nagyobb városban előfordulnak, Budapesten például 1997 óta folyamatosan emelkedik a számuk.

Veszprémben ennyire nem drasztikus a helyzet, mint a fővárosban, viszont időről időre lehet hallani olyan társasházakról, főleg a lakótelepeken, ahol egy-egy lépcsőházban, majd rosszabb esetben az egész háztömbben megjelennek. Erről panaszkodott nemrég egy veszprémi lakos is az egyik nyilvános Facebook-csoportban, miszerint annak ellenére, hogy korábban a saját lakásukban elvégezték az irtást, ismét megjelentek az ágyi poloskák.

Megkerestük az érintett Jutasi úti társasház lakosát, aki érdeklődésünkre elmondta, másfél éve jelentek meg a rovarok először a lakásukban, akkor a közös-képviselővel egyeztetve már napokon belül megérkezett a szakember, aki elvégezte az irtást, majd két hét múlva egy ismétlő irtásra is sor került.

Ezután hónapokig rendben volt minden, azt hitték, hogy csak náluk voltak jelen az ágyi poloskák, amit az irtással megoldottak, de hamar kiderült, hogy több lakásban is ott vannak a repedésekben, csövek mentén és minden apró kis zugban.

Ez az ágyi poloskák elleni küzdelem egyik legnehezebb része, hiszen a rovar csupán pár milliméteres, a fiatal egyedek pedig még ezt a méretet sem érik el, így könnyedén vándorolnak akár lakások között is a csövek mentén, szellőzőkön keresztül. Ha valahol elvégzik az irtást, a megmaradt példányok átvonulnak egy másik helyre, ahol nem történt ilyen védekezés.

Az egyetlen táplálékukat pedig vérszívás útján szerzik meg, érzékelik a hőt és a szén-dioxidot, vagyis az ember jelenlétét, akinek a testén, főleg éjszaka megkeresik a lágyabb bőrfelületet, ahol megcsípik, hogy táplálékhoz jussanak. Bár a csípéskor érzéstelenítő enzimet is befecskendez, tehát ez a része fájdalommentes, allergiás, viszkető kiütéseket így is könnyen tud okozni.

Visszatérve a veszprémi társasházhoz, portálunknak nyilatkozó lakó elmondta, hogy miután ismét visszatértek az ágyi poloskák, az akkori közös-képviselő kifüggesztett egy hirdetményt, amiben az állt, aki saját lakásában tapasztalja az élősködők jelenlétét, az hívja fel a rovarirtó céget és rendelje meg az irtást magánál. Erre csupán néhány érintett lakástulajdonos reagált akkor. Így eszkalálódhatott a helyzet addig, hogy folyamatos problémát okoznak a rovarok az egész lépcsőházban, amire most az idén februárban megbízott új közös-képviselő keresi nagy erőkkel a megoldást.

Megkerestük Kemendyné Bauer Zsuzsannát is, az említett új közös-képviselőt, aki megerősítette a lakó által elmondottakat, valamint elárulta a konkrét cselekvési tervet, amitől a megoldást remélik a házban. Ebben nagy segítséget kapott már közös-képviselői megbízása első időszakától kezdve Stigelmaier Józsefnétől, a városrész önkormányzati képviselőjétől, aki nem először találkozott ilyen jellegű problémával a környéken.

Kemendyné Bauer Zsuzsannától megtudtuk, már felvette a kapcsolatot a népegészségüggyel, akik a hivatali rendszerben segítenek a probléma megoldásában. Minden lakás – egyébként ez 65 lakást jelent a lépcsőházban – kap egy tájékoztatót, valamint egy nyilatkozatot. A nyilatkozatban a lakás tulajdonosának arról kell nyilatkoznia, hogy a lakásában található-e ágyi poloska, illetve hogy a Veszprémi Járási Hivatal ágyi poloskáról szólótájékoztatást és a 18/1998. (VI. 3.) Népjóléti Minisztérium rendeletét elolvasta és megértette.

Aki nem írja alá és juttatja vissza a nyilatkozatot, azt a közös-képviselő személyesen keresi meg ennek érdekében. Amennyiben továbbra is elzárkózik a lakástulajdonos ettől, akkor azt jelezni fogják a népegészségügy felé, akik hivatalból kötelezhetik arra, hogy beengedje a rovarirtókat, tájékoztatott Kemendyné Bauer Zsuzsanna, aki bízik benne, hogy nem lesz ilyen fennakadás, hiszen közös érdeke a lépcsőháznak, hogy eltűnjenek az ágyi poloskák.

Hogy az irtás díját a lakóknak maguknak kell-e fizetni, vagy a közös költségből fedezik, arról közgyűlést fognak összehívni és együttesen döntenek majd, tette hozzá a közös-képviselő.

Ez egyébként nem elhanyagolható tétel egy háztartás, de egy teljes társasház büdzséjében sem. Ahol megelőző irtást kell végezni, ott bruttó 8 ezer forintért végzi el a cég, ahol viszont már jelen vannak a poloskák, ott mindez bruttó 10 ezer forint alkalmanként, ráadásul utóbbi helyeken kétszer vagy háromszor kell mindezt elvégezni.

Megkerestük Stigelmaier Józsefnét is, aki önkormányzati képviselőként korábban a környék más társasházaiban már szembesült ilyen problémával, ott szintén ágyi poloskáktól, vagy csótányoktól kellett megszabadítani a lakókat.

Most az ő segítségével ugyanazt a céget keresték meg, akik akkor már bizonyították hatékonyságukat. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva a képviselő elmondta, az irtás gyorsan megtörténik, a szer, amit a szakemberek használnak pedig nem veszélyes emberre és a házi kedvencekre. A lakásokat csak rövid időre, néhány órára kell ilyenkor elhagyni.

Így tehát relatív gyorsan, de ami még fontosabb tartósan meg lehet oldani a régóta fennálló problémát, ehhez viszont arra van szükség, hogy minden lakástulajdonos partnerként segítse a közös-képviselő és a rovarirtók munkáját.

Forrás: https://vehir.hu/cikk/67759-kozosen-szabadulnanak-a-tarsashaz-lakoi-az-onkenyes-alberloktol

Egy idős, kerekesszékes, gyámság alatt lévő bácsinak kiutaltak egy önkormányzati lakást azzal a feltétellel, hogy gondozót fogad, aki vele lakik, ápolja. Gondozója azonban hozta magával élettársát is, aki drogot fogyaszt és árul a lakásban, a társasház folyosóin, illetve prostitúciót folytat. A ház lakói éjjelente hallgatják a kábítószeres banda okozta hangzavart, és takarítják utánuk a mocskot. Mit lehet tenni?

Nem egy kis költségvetésű magyar film leírását közöltük, ez maga a valóság a Népszínház utca 13-ban, amivel évek óta nem tudnak mit kezdeni a kerületi szervek, még összefogva sem. Az önkormányzatnál már egyeztettek a bácsi helyzetéről és a lakók által jelzett gondokról, de megoldás még mindig nem született, elsősorban jogi útvesztők miatt.

A lakók évek óta írogatnak leveleket az önkormányzatnak és a rendőrségnek, de a nyári egyeztetés óta nem kaptak érdemi választ, ezért is fordultak hozzánk. Amióta elkezdtünk foglalkozni az üggyel, mintha felgyorsultak volna az események, az önkormányzat is válaszolt, a rendőrség is kiszállt kétszer. Ennek ellenére úgy érzik, reménytelen a helyzet, s amíg a bácsi itt él, nem tűnik el a bandája sem.

A házból többen is elköltöztek a fennálló helyzet miatt, a lakások értéke egyetlen lakó miatt romlik, aki marad, tehetetlen elszenvedője a drogos banda randalírozásának, de a ház alatti dohánybolt működésének (gyakorlatilag illegális kocsmaként üzemel) és az ott vásárlók szemetelésének is. Kerületi fogadóórákon többször is volt téma, hogy vajon mit tehet a ház, ha lakói hasonló problémákkal terhelik a közösséget, legyen szó önkormányzati lakásról vagy magánbérleményről? Mit tehetnek, ha nem akarnak egy folyamatos bűnügyi helyszínen élni?

Az ügy szerteágazó, nehéz rá megoldást találni.

Az elsődleges probléma maga az idős gondozott, Alzheimer-kóros bácsi, illetve a gondozója, nevezzük L.-nek, aki odahozta M.-et, a drogdílert. Nem lehet csak úgy utcára tenni egy beteg, idős embert, akit valószínűleg kihasznál egy drogos banda. Kizárólag a gondozót utcára tenni pedig azért lehetetlen, mert nem találnának hirtelen megbízható segítőt az idős embernek, aki ellátja.

Átmeneti otthon lehet a megoldás

A probléma társasházon belül folyó részét megoldaná, ha a bácsit elhelyeznék egy bentlakásos otthonba, ahol gondozást és felügyeletet kapna, így a ráépülő, őt kihasználó kör is eltűnne vele.

Bényei Zoltán, a kerület hajléktalanügyi referense sokat foglalkozott az üggyel, habár magával az idős lakóval még nem találkozott, de hamarosan valószínűleg ez is meg fog történni. A bíróság alapesetben ötévente vizsgálja felül a gyámság alá vont személyek állapotát, és ha nincs jelentős változás, marad minden ugyanúgy. Az idős bérlő esetében – Bényei tudomása szerint – a felülvizsgálat most van folyamatban.

A rendszeres lakossági bejelentések során kiderült, hogy tarthatatlan állapotok uralkodnak a bácsi környezetében, drogfogyasztás és prostitúció folyik mellette, nincs biztonságban. Ezt a bérlemény-ellenőrzés megállapításai is visszaigazolták. Az ellenőrzéskor, majd egy ismételt későbbi alkalommal a bácsi nem volt tudatánál, úgy tűnt, nem érzékeli a környezetét. Egy héttel később viszont a lakók dohányozni látták a függőfolyosón.

Bényei megítélése szerint a bácsit kihasználja L. és M. (társaikkal együtt), aki jelenlegi állapotában nem tud befolyással lenni az eseményekre. Ám az sem kizárható, hogy a bácsi megjátssza a magatehetetlen állapotot, és részesedik a többiek javaiból, orvosi vizsgálat nélkül egyelőre csak találgatni lehet ezzel kapcsolatban.

A nyári megbeszélésen Bényei azt a javaslatot tette, hogy a bácsit mielőbb emeljék ki ebből az ártalmasnak nevezhető környezetből, és helyezzék el otthonban. Ezt a bácsi akkori kijelölt gondnoka, emlékszik vissza Bényei, határozottan visszautasította, azzal érvelve, hogy az otthonba kvázi meghalni mennek az idősek, állapotuk a bekerüléstől kezdve már csak romlani szokott. Bényei azzal érvelt, hogy a mostani környezete sem támogatja épp a javulását, de nem született megegyezés, maradt minden a régiben.

Most Bényei ismét lépéseket tett az ügyben, a bérlemény-ellenőrzés után felkereste a gyámhatóságot, megbeszélést kezdeményezett velük. A javaslata az, hogy az Idősek Átmeneti Otthonában helyezzék el a bácsit, hogy minél előbb kikerüljön ebből a környezetből. Amennyiben a gyámhatóság elutasítja a kérést, polgári perhez is folyamodhatnak, de az évekig is eltarthat. Bényei reménykedik, hogy nyitottak lesznek a javaslatára.

A rendőrök kulcsot kaptak a házba

A lakók úgy látják, nem történt semmi előrelépés az ügyben, hiába hívogatták egy időben naponta többször is a 112-t. Sokszor kijöttek a rendőrök, de egyszer sem sikerült tetten érniük M.-et. Egy időben még proxyt is kaptak a közös képviselőtől, hogy bármikor jöhessenek.

Miután az egyik lakó megkeresett minket a témával, érdeklődtünk a (2022 augusztusában hivatalba lépett) kerületi rendőrfőkapitánynál, Seres Ernő rendőr ezredesnél az ügyről. A lakók kaptak közvetlen kontaktot egy rendőrhöz, akit bármikor hívhatnak, így nagyobb az esély tetten érni a szabálysértést vagy bűncselekményt. A házban felmerülő problémákra, ha bármilyen jelzés érkezik a 112-re vagy más elérhetőségre, a kerületi rendőrkapitányság reagál, foglalkozik az eseményekkel, nyilatkozta a rendőrkapitány.

A lakók viszont mást állítanak, ők annyit látnak ebből, hogy három éve minduntalan jelzik ugyanazt a problémát, és mivel tetten érni még mindig nem sikerült M.-et, a rendőrség kvázi széttárja kezeit. Némi reményt kelt bennük, hogy van rendőrségi kontaktjuk, de szerintük a drogot árusító nő megfigyelésére alaposabb nyomozásra volna szükség.

Felmerült bennük térfigyelő kamera felszerelésének ötlete, de ha a házon kívül lenne kamera, az csak annyit rögzítene, hogy a társasházba belépnek, majd kilépnek az emberek, mindössze azt bizonyítaná, hogy jártak ott. A házban belülre saját kamerát is felszereltethetnek a lakók, ha összefognak, ha ezzel sikerülne rögzíteni konkrét bűntényt, az már bizonyító erejű lehetne. Viszont, ha kamera kerülne a házba, azzal valószínűleg annyit érnének el, hogy az üzletet és fogyasztást lakáson belül intézzék M.-ék ­– ez már csak a mi feltételezésünk, a rendőrség nem reagált a térfigyelő és a belső kamerával kapcsolatos kérdéseinkre.

Nem rakhatják ki a bérlőt csak úgy

Arról, hogy az önkormányzati lakás bérlőjét és a vele hivatalosan vagy nem hivatalosan együtt lakó személyeket milyen esetekben lehet kitenni a lakásból, a bérleti szerződést mire hivatkozva mondhatja fel az önkormányzat, Szirti Tibort, a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) vagyongazdálkodási igazgatóját kérdeztük.

Válasza szerint a józsefvárosi önkormányzati lakásrendeletben foglaltak alapján a bérleti jogviszony felmondására akkor van lehetőség, ha birtokvédelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás keretében a bérlőt vagy az általa befogadott személyt jogerősen elmarasztalták. Azaz nem elég, ha a bérlő, illetve az általa befogadott személy rendszeresen zaklatja a lakótársakat, rendőri intézkedést kiváltó, másokban félelmet keltő magatartást folytat, a szerződés felmondásához az is kell, hogy ezekért a bíróság, illetve a hatóság jogerősen elmarasztalja.

A bérbeadó felszólíthatja a bérlőt a jogsértő magatartás befejezésére, amely azonban nem mindig hozza meg a várt eredményt.

Szirti hozzátette: „A szóban forgó helyzet kezelése alapvetően a hivatásos gondnok, valamint a gyámhatóság feladat- és felelősségi körébe tartozik. A kialakult jogsértő helyzetet észlelve bérbeadói oldalról több alkalommal megtettük a fennálló problémákra való figyelemfelhívásokat az érintettek felé. A JGK részéről nincs más lehetőség ilyen esetekben, mint a szerződés felmondása, egyúttal ezzel tehető meg az első lépés annak érdekében, hogy a bérlőt egy biztosabb védőhálóba, rendezett, emberhez méltó életkörülmények közé segítsük, egyúttal megakadályozzák az utcára kerülését.”

Azt is megtudtuk, hogy bár a Népszínház utca 13. esete speciális, vannak még olyanok, akik anyagi és egyéb haszonszerzés érdekében az egészségileg, illetve mentálisan befolyásolható idős személyeket megkörnyékezik és „védelmükbe” veszik. „Összességében viszont elmondható, hogy ennyire komplex esettel még nem találkoztunk” – vallja meg a JGK vagyongazdálkodási igazgatója. Ha egy társasház lakóközössége hasonlót él át, lehetőségük van a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 18/2016.(VI.02.) önkormányzati rendelet alapján hatósági eljárást, vagy a jegyző előtt birtokvédelmi eljárást indítani, bűncselekmény gyanúja miatt pedig büntető feljelentést tenni a rendőrségen. A fenti válaszok alapján ezt érdemes is megtenni.

Forrás: https://jozsefvarosujsag.hu/mit-tehetunk-ha-egyetlen-ember-miatt-remalom-a-tarsashaz-elete/

A hazai ingatlanok jelentős része társasházi formában működik. A társasház az ingatlan tulajdonosok sajátos közössége, de általánosságban nincs arra joga, hogy minden ügyben önállóan eljárjon a közösség nevében. Törvény határozza meg azon ügyek körét, amelyben a társasház önállóan is felléphet. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Hogyan lehet társasházat alapítani?

A társasház alapító okirat elfogadásával és a társasház ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével jön létre. Az alapításához azonban nem szükségszerű, hogy az épületnek több tulajdonosa legyen. Társasházat egy tulajdonos is alapíthat.

Olyan épületen lehet társasházat alapítani, amelyben legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki. A társasház alapításával sajátos tulajdonközösség jön létre, mivel a társasházban kétfajta tulajdon alakul ki. Az alapító okiratban meghatározott egyes épületrészek osztatlan közös tulajdonba kerülnek (pl. tartószerkezetek, tetőszerkezet, lépcsőház stb.). Más épületrészek az ingatlan-nyilvántartásba önálló ingatlanként (régiesebb elnevezéssel: albetétként), külön tulajdonként kerülnek bejegyzésre. Utóbbi önálló ingatlanok a tulajdoni lapon külön helyrajzi számon bejegyzett lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (pl. tároló, garázs).

Mit jelent, hogy a társasház korlátozottan jogképes?

A jogképesség alatt a jogi szaknyelv azt érti, hogy egy személynek jogai és kötelezettségei lehetnek, és eljárhat a bíróság és más hatóságok előtt. Nem csak ember lehet jogképes, hanem szervezetek is, például cégek, civil szervezetek, és az állam is rendelkezik jogképességgel.

A jogképesség általában minden ügyre kiterjed. Rendszerint nem esik korlátozás alá, hogy valakit milyen jogok illethetnek, és milyen kötelezettségeket vállalhat. A társasház ebben a tekintetben különleges, mivel a törvény korlátozott jogalanyisággal ruházza fel.

A társasházközösség az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan indíthat bírósági pert és perelhető.

A társasház csak az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése körében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket a saját neve alatt. A társasházközösség saját neve alatt gyakorolja a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat és viseli a közös tulajdon terheit is.

Milyen ügyekben járhat el önállóan a társasház?

A társasház minden olyan ügyben önállóan eljárhat, amely az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése körébe tartozik.

Ezekben az ügyekben a saját neve alatt szerződést is köthet. Például köthet szerződést a társasházi közös tulajdonba tartozó épületrészek felújítására, karbantartására, vagy a közös tulajdonú részek takarítására. Ugyancsak köthet szerződést a közös tulajdonú épületrészek hasznosítására. Például a társasházi tulajdonban álló házmesteri lakást bérbe adhatja vagy kiadhatja a társasház közös udvarán található parkolóhelyet. Arra azonban már nincs joga, hogy például a saját neve alatt ingatlant vásároljon, haszonélvezeti jogot szerezzen vagy örököljön.

Amennyiben a társasház a saját neve alatt köthet szerződést, akkor nem szükséges, hogy az adott szerződést minden tulajdonostárs aláírja. Az ilyen ügyekben a társasházközösséget a közös képviselő képviseli.

Az épület fenntartását és a közös tulajdont érintő ügyekben arra is jogosult a társasház, hogy önállóan perben álljon vagy más eljárásban részt vegyen. Ennek tipikus esete a társasházi közös költség tartozás behajtására irányuló eljárások. A társasház a saját neve alatt érvényesítheti a szavatossági vagy jótállási igényét a közös tulajdonú épületrészeket kivitelező vállalkozóval szemben. Szintén önállóan járhat el az olyan birtokvédelmi ügyben, amely a közös tulajdoni épületrész háborítatlan birtoklásával kapcsolatos.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Forrás: https://uzletem.hu/jogadokonyveles/milyen-ugyekben-jarhat-el-onalloan-a-tarsashaz

Elképesztő látvány fogadta a zalaegerszegi hivatásos tűzoltókat, amikor benyitottak egy égő társasházba.

A tűzoltóság emberei képeken örökítették meg a szomorú látványt, amelyet először maguk sem hittek el.

Döbbenetes látvány fogadta a tűzoltókat

„Néha magunk sem hisszük, amit látunk. Néha látjuk azt is, amit nem szeretnénk” – olvasható a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyik friss Facebook-posztjában. 

A képes bejegyzésből kiderül, hogy a zalaegerszegi hivatásos tűzoltókat egy Rákoczi úti társasház első emeletéhez riasztották, mert az ingatlanból dőlt a füst. 

Amikor azonban a tűzoltók benyitottak, először nem hittek a szemüknek. 

A lakásban annyira fel volt halmozva a szemét, hogy szinte bejutni is nehéz volt. Az ott élő embert azért sikerült időben kimenteni, de sajnos így is súlyos sérüléseket szenvedett.

Nem ez volt idén az első ilyen eset Zalaegerszegen: januárban már kimentettek egy hasonló körülmények között élő embert az otthonából a tűzoltók. 

Az idei évben egyébként már 1250 lakástűzhöz riasztották a hazai tűzoltókat. A tűzesetek során 18-an vesztették életüket, 108 ember pedig sérüléseket szenvedett, derül ki a bejegyzésből.

Forrás: https://femina.hu/terasz/dobbenetes-latvany-fogadta-tuzoltokat/

Május 15-ig indulhatnak a társasházak az OTP Business idén 15. alkalommal meghirdetett Társasházi Pályázatán. Összesen 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhet 15 lakóközösség. A pályázatok benyújtásával egy rászoruló család lakhatási körülményeinek javításához is hozzájárulhatnak.

A rezsiköltségek növekedésével a korábbinál is aktuálisabb kérdéssé vált a társasházak korszerűsítése, azonban az építőanyagok és munkaerőköltségek növekedésével a lakóközösségeknek is egyre nagyobb nehézséget jelent e beruházások biztos pénzügyi hátterének megteremtése. A társasházak és lakásszövetkezetek fejlesztéseihez ebben az évben is segítséget nyújthat az OTP Business idén már 15. alkalommal meghirdetett Társasházi Pályázata. A kezdeményezés ugyanis összesen 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a szakmai zsűri által kiválasztott 15 nyertes lakóközösségnek, hogy elérhesse céljait.

Az előző évekhez hasonlóan a pályázat célja a társasházak és lakásszövetkezetek szűkebb környezetének minőségi korszerűsítése, valamint a fenntarthatóságot és energiahatékony üzemeltetést célzó beruházások előmozdítása. A lakóközösségek pályázhatnak a szabadtéri és belső, közös használatú terek fejlesztésére, üzemeltetésük hatékonyabbá, fenntarthatóbbá, környezetkímélőbbé tételére, de a megítélt támogatást állagmegóvási és akadálymentesítési célok megvalósítására is fordíthatják.

A Társasházi Pályázaton bármely hazai társasház vagy lakásszövetkezet részt vehet. A pályázatot a társasház vagy lakásszövetkezet törvényes képviselője, vagy akár lakója is egyszerűen és kényelmesen benyújthatja az erre létrehozott felületen. Az érdeklődőknek 2023. május 15-éig van erre lehetőségük.

Az elnyerhető támogatásokon felül a korábbi évekhez hasonlóan a nyertes társasházak vagy lakásszövetkezetek pályázatának benyújtóit idén is egy 100.000 forint értékű ajándékkártyával díjazza az OTP Bank.

A pályázat díjazása:

1. helyezés: 2 700 000 Ft
2. helyezés: 2 600 000 Ft
3. helyezés: 2 500 000 Ft
4. helyezés: 2 400 000 Ft
5. helyezés: 2 300 000 Ft
6. helyezés: 2 200 000 Ft
7. helyezés: 2 100 000 Ft
8. helyezés: 2 000 000 Ft
9. helyezés: 1 900 000 Ft
10. helyezés: 1 800 000 Ft
11. helyezés: 1 700 000 Ft
12. helyezés: 1 600 000 Ft
13. helyezés: 1 500 000 Ft
14. helyezés: 1 400 000 Ft
15. helyezés: 1 300 000 Ft

 Idén a pályázatok benyújtásával a lakóközösségek nemcsak maguk számára nyerhetnek vissza nem térítendő támogatást fejlesztési terveik megvalósítására, hanem egy rászoruló család lakhatási körülményeinek javításához is hozzájárulhatnak, mivel az OTP Bank minden 100. sikeresen benyújtott, érvényes pályázat után 1 millió forinttal támogatja a Habitat for Humanity Magyarország Második Esély Programját.

Forrás: https://www.azenpenzem.hu/cikkek/ismet-palyazhatnak-a-tarsashazak-a-vissza-nem-teritendo-tamogatasra/9205/