Sokat nyerhet a lakásfelújítással egy tulajdonos, különösen a manapság nagyon aktuális energetikai korszerűsítéssel, hiszen a beruházás révén a rezsiköltségek érdemben csökkenhetnek, ráadásul az ingatlan értéke is jelentősen növekedhet. A felújítás akkor is megéri, ha az ilyen beruházások ma többmilliós kiadást jelentenek. A finanszírozásban kézenfekvő megoldás a meglévő ingatlanra felvett szabad felhasználású jelzáloghitel, amely kevéssé közismert konstrukció, pedig lényegesen kedvezőbb, mint az elterjedt személyi kölcsön.

Sosem volt aktuálisabb kérdés egy-egy ingatlan energetikai állapota, mint manapság, hiszen egy korszerű és egy elhanyagolt állapotú ingatlan rezsiköltsége között óriási különbségek lehetnek.

Sajnos a magyar ingatlanállomány nemzetközi összevetésben is nagyon korszerűtlennek számít, ezért napjainkban sokakban felmerül a felújítás igénye.

Az első és legfontosabb, amin a felújítók az ingatlan korszerűsítésével nyerhetnek, az a folyamatos költség, vagyis a rendszeres rezsikiadás csökkenése. A másik fontos eredmény, hogy az ingatlan értéknövekedése is számottevő egy felújítás után.

Ehhez hozzáadódik még az is, hogy mind banki, mind pedig ingatlanszakmai körökben általános az a várakozás, hogy a korszerűtlenebb és a korszerűbb ingatlanok ára között nyílni fog az olló. Vagyis a felújított, energetikai szempontból jobb állapotú lakások lényegesen többet érnek majd a piacon, mint azok az ingatlanok, ahol erre nem fordítottak kellő figyelmet. Tehát egy jól megtervezett felújítással a vagyonunk értékét tarthatjuk, vagy akár növelhetjük is.

Amire lehetőségünk van

A felújítások során persze alapvető különbség van az egyedi ingatlanok és a társasházi lakások között. Utóbbi esetében a társasházi törvény szabályozza, hogy ki, mit tud felújítani; ilyen ingatlanok esetében a közvetlenül a tulajdonos érdekkörébe tartozó pontokon lehet változtatni, mint például a nyílászárók cseréje, illetve a gépészeti rendszer korszerűsítése, amennyiben egyedi gépészettel rendelkezik a lakás. Természetesen, ha a társasház összefog, akkor a külső határoló falak utólagos szigetelése is nagyon sokat segít a rezsiszámla csökkentésében, és az ingatlan értékének megőrzésében, esetleg növelésében. Egy jó lakóközösség közös akarattal tehát sokat tehet az egyedi ingatlanok értéknövekedéséért is. Családi ház esetében beszélhetünk a külső határoló falak szigeteléséről, nyílászárók cseréjéről, illetve gépészeti korszerűsítésről is. Ezek nagyobb, látványos beruházások, amelyekkel jelentős, 25-30 százalékos csökkenést is el lehet érni a rezsiben – és komoly értéknövekedést az ingatlan árában.

Általánosságban elmondható, hogy minél „nagyobbat ugrunk”, vagyis minél alacsonyabb fejlettségi szintről lépünk magasabbra, annál nagyobb lehet a spórolás és az értéknövekedés is.

Természetesen vannak kisebb lépések is, amelyeket megtehetünk egy-egy korszerűsítés során: a háztartási gépek állapota kifejezetten releváns. Például az alacsonyabb fogyasztásúra cserélt hűtő, mosógép, vagy a fénytechnika korszerűsítése, az izzók LED-világításra történő lecserélése lényegesen kisebb volumenű fejlesztések, de el lehet kezdeni ezekkel a lépésekkel is, vagy lehetnek a komplett felújítás részei.

Többmilliós kiadás

Ha azonban nem elégszünk meg az izzók és a háztartási gépek cseréjével, hanem valóban érdemi felújításra vágyunk, számolnunk kell azzal, hogy mindenképp többmilliós tétel lesz a beruházás végösszege.

Egy tipikusnak mondható családi ház, egy több mint 90 négyzetméteres Kádár-kocka szigetelése anyaggal, munkadíjjal együtt hozzávetőleg 2,5-3 millió forint, egy kazán cseréje kéménybéleléssel pedig nagyjából egymillió forint körül van. A nyílászárók cseréje szintén milliós nagyságrendű, vagyis egy teljes felújítás igényektől és adottságoktól függően 5-10 millió forint, esetenként 10 millió felett is alakulhat.

Egy kevéssé ismert lehetőség

Az ingatlanfelújítás mellett tehát nagyon is racionális érvek szólnak, ám annak fedezete sokszor nincs meg készpénzben a korszerűsítésen gondolkodó tulajdonosoknál. A legtöbb esetben ilyenkor a személyi kölcsön, családi összefogás merül fel sokakban, ám Kelemen Tamás, a Magyar Bankholding lakossági termékfejlesztési igazgatója szerint kézenfekvő megoldás lehet erre a szabad felhasználású jelzáloghitel.

Ilyen hitelt fel lehet venni arra az ingatlanra, amelyikben lakunk, vagy ha van másik, fedezetként szolgáló ingatlan, akkor arra. A konstrukció lényege, hogy a hitelösszeget a hitelfelvevő kapja meg, szabadon felhasználhatja bármire, így felújításra is, és az ingatlanon, amelynek a terhére felvesszük, egy jelzálog-bejegyzés történik. Ez nagyon hasonló a lakásvásárlásnál megismert jelzálog-bejegyzéshez.

Vannak a piacon államilag kamattámogatott és piaci feltételekkel felvehető hitelek egyaránt. Elérhető a piacon 10 éves kamatperiódussal az ECO hitel, ami 24 millió forintnál kisebb költségvetésű munkákhoz bőven elég, és a normál, standard szabad felhasználású hitelekhez képest minden esetben lehet kalkulálni valamiféle kedvezménnyel vagy pénzvisszatérítéssel. „Ez azért nagyon fontos, mert egy jelzálog alapú finanszírozásnál vannak kezdeti költségek, közjegyzői díj, földhivatali díj és egyéb tételek. Ezekkel számolni kell, amikor belevágunk egy ilyen konstrukcióba.”

Alapkamat alatti terhek

A kamat szintje a konstrukciótól függ, ám összességében elmondható, hogy nem feltétlenül drágább egy szabad felhasználású hitel, mint a szokványos lakáshitelek. Ideális esetben már akár 8-9 százalék közötti kamatteher mellett elérhetőek, amelyek a mostani kamatkörnyezetben nem számítanak magasnak; a jegybanki irányadó kamatnál pedig lényegesen alacsonyabb szintekről van szó. Ennek fő oka, hogy a bankok hosszú távon csökkenő kamatpályára számítanak, ez az úgynevezett inverz hozamgörbe, vagyis a kamatláb alakulását a futamidő függvényében megjelenítő ábra  hosszú oldalán alacsonyabbak a kamatok, mint a rövid oldalon.

Összességében tehát a piaci várakozás az, hogy hosszú távon a kamatok lényegesen alacsonyabbak lesznek. Emellett a relatíve alacsony kamatok hátterében az is áll, hogy nagyon erős a verseny a jelzálogpiacon.

Ilyen esetekben érdekes döntés, hogy mennyire mozduljon el egy hitelfelvevő a fix kamatok irányába. Kelemen Tamás szerint egy minimum 10 éves kamatperiódus mindenképpen javallott egy hitelnél. „Jelenleg az az érdekes helyzet állt elő, hogy a futamidő végéig fix és a 10 éves kamatperiódusú hitel kamatában nincs számottevő különbség a piacon.”

Néhány példa a konstrukcióra

Egy átlagos nettó jövedelemmel (nettó 400.000 Ft munkabér) rendelkező és egy prémium szegmensbe tartozó ügyfél (nettó 700.000 Ft munkabér) egy kisebb és egy nagyobb volumenű beruházás esetén 10 éves kamatperiódus választásával, jelenleg a következő kondíciók mellett tud piaci feltételű lakáshitelt felvenni a Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB Bank-nál.

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó jelenlegi szabályozás alapján 500.000 Ft alatt 50%-ig, 500.000 Ft-tól 60%-ig terhelhető hitel törlesztéssel a jövedelem legalább 10 éves kamatperiódusú hitel igénybevétele esetén. 

Ebből adódóan a példa esetben az átlagos jövedelemmel rendelkező ügyfél legfeljebb 200.000 Ft havi törlesztőrészlet megfizetését vállalhatja, míg a prémium ügyfél ennek több, mint a duplájáig, max. 420.000 Ft havi részletösszegig is eladósodhat.

Ennek függvényében egy átlagos jövedelemmel rendelkező ügyfél a futamidő hosszabbításával tud magasabb, pl. 25.000.000 Ft piaci feltételű lakáshitelt felvenni, míg a prémium ügyfélnél nincs szükség a futamidő növelésére:

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/hitel/20221219/sosem-erte-meg-jobban-az-energetikai-korszerusites-de-mibol-fizessuk-1132065

Problémák lehetnek több jászberényi társasház kezelésében, erről beszélnek most Jászberényben, ez tartja most lázban a városlakókat, különös tekintettel az időközi választásra. Az esetek közös pontja ugyanis, hogy a társasházaknál egy a közös képviselő, mégpedig egy nő, akiről a városban úgy tartják, hogy aktív szerepet tölt be az ellenzék lejáratásában élettársával együtt. Kettejük egy közösségi oldalt is futtatnak, amiben nem kímélik politikai ellenfeleiket.

Egy újkeletű közösségi felületen a napokban meg is jelent egy konkrétum, miszerint rendőrségi feljelentés történt a közös képviselő, G.-K. A. ellen csalás, sikkasztás bűntettében és élettársa, V. L. ellen, hivatalos adatokkal való visszaélés bűntettében.
Az oldal hozzátette, a napokban több, állítólag megkárosított társasházból is ezt az információt kapták.

Az oldal megjegyezte, hogy állítólag a közös képviselő igen szabadon bánt több társasház rábízott pénzével. Ráadásul a társasházak bizalmas adatait kikotyogta a korábban csalás és más bűncselekmények miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélt jegyesének, V. L.-nek.

Megjegyezték, hamarosan elindul a nyomozás és elkezdődnek a tanúkihallgatások.

Megkérdeztük a rendőrségen, hogy igaz-e ez az állítás?

A megyei rendőr-főkapitányság azt válaszolta érdeklődésünkre, hogy a kérdezett ügyben a Jászberényi  Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűntettének  megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség bővebb tájékoztatást nem ad.

Külön érdekessége az ügynek, hogy a minapi utolsó önkormányzati testületi ülésen szóba került két olyan társasház felújításának kérdése, ahol az említett G.-K. A. a közös képviselő. Ám a pályázatot elutasították,  mivel a közös képviselő állítólag nem csatolt be minden szükséges dokumentumot.

Ebből aztán vita kerekedett az ülést követően. V. L., aki egyébként mindig jelen van az önkormányzati üléseken, lévén az említett közösségi felületén beszámol a fejleményekről, információink szerint odalépett az aljegyzőhöz és kérdőre vonta a pályázatok ügyében. Majd a beszélgetés végén kijelentette, hogy idézzük:

“Én egy olyan ember vagyok, hogy aki az utamba áll, azt eltaposom. Ezt mindenki tudja rólam.”

V. L.-től egyébként vélhetően nem áll távol a fenyegetés, korábban például Budai Lóránt polgármester élettársát is megfenyegette a munkahelyén.

G.-K. A. azt közölte közösségi oldalán, hogy 2022.12.31-el befejezi közös képviselői munkáját. 2023.5.31-el pedig átadja feladatait szerződés szerint utódjának. Egyben közölte, hogy természetesen közéleti tevékenységét nem hagyja abba.

Forrás: https://szol24.hu/2022/12/16/tobb-jaszberenyi-tarsashaz-is-feljelentest-tett-kozos-kepviseloje-ellen/

Csütörtökön a katasztrófavédelem Bács-Kiskun megyei műveletirányítási központjába 3 tűzesettel és 3 műszaki mentéssel kapcsolatos tűzoltói beavatkozást igénylő állampolgári bejelentés érkezett.

Mint ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, egy égő gázpalack okozott tüzet egy hatvannégy négyzetméteres lakóházban, csütörtökön reggel Jánoshalmán, az Eötvös József utcában. A lángokat a jánoshalmai önkormányzati és a kiskunhalasi hivatásos tűzoltók három vízsugárral és kéziszerszámokkal oltották el. A tűzesetnél két ember megsérült, őket a mentők kórházba szállították. Az esettel kapcsolatosan tűzvizsgálati hatósági eljárás indult – foglalják össze a bacs.katasztrofavedelem.hu oldalon.

Csütörtökön délelőtt összehordott szemét égett Kecskeméten, a Halasi út mellett. A kecskeméti hivatásos tűzoltók a lángokat egy vízsugárral eloltották.

A Bács-Kiskun megyei tűzoltókat Miske térségébe is riasztották, hol két autó ütközött össze csütörtökön délelőtt az 5311-es úton. Egy ember megsérült, őt a mentők kórházba szállították. A kalocsai hivatásos tűzoltók áramtalanították a járműveket, majd átadták a helyszínt a rendőrségnek.

Jelzett a szén-monoxid-érzékelő egy társasház egyik lakásában csütörtök éjjel Kecskeméten, a Kurucz körúton. A kecskeméti hivatásos tűzoltók rekonstruálták az esetet, mérőműszerük kimutatta a mérgező gáz jelenlétét a levegőben, ezért értesítették a gázszolgáltató szakembereit. A lakók lélekjelenlétének és az érzékelő meglétének köszönhetően nem történt tragédia, a lakók nem szenvedtek mérgezést.

Csütörtökön egy esetben kérték a tűzoltók segítségét lakásba történő behatoláshoz.

Forrás: https://www.baon.hu/helyi-kek-hirek/2022/12/jelzett-a-szen-monoxid-erzekelo-egy-tarsashaz-egyik-lakasaban-kecskemeten

Azt észrevették, hogy télen már évek óta nincs sókiütés a cipőnkön? Ki a felelős, ha a társasház előtt a csúszós járdán elesik valaki? A Kulcsrakész adásából az is kiderült, hogy mi köze ennek a két témának egymáshoz.

Kárpáti Iván műsorvezető ismét Kaplonyi Györggyel, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSzSz) elnökével karöltve várta hallgatóink társasházukat érintő kérdéseit. 

Eheti adásunkból sok egyéb mellett azt is megtudhattuk, hogy mi a különbség a lakásszövetkezet és a társasház, illetve egy régóta működő ház vagy egy újonnan épült lakókomplexum ügyintézésében és melyik társasházi ügytípushoz mekkora szavazati arány szükséges. 

Jövő héten kedden keressenek minket, ha kíváncsiak, hogy „mennyit ér a lakásuk”, szakértőink válaszolnak.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.

Forrás: https://www.klubradio.hu/adasok/tarsashazban-is-otthon-vagyunk-131355

A tervek elkészültek, az építési engedély megvan, ám a VIII. kerületi ingatlan egyelőre befektetőre vár. A Szeszgyár utcát egyébként, amely „Józsefváros utolsó rossz állapotú, macskaköves utcája a Baross és Visi Imre utcák között”, az önkormányzat a közeljövőben teljesen megújítaná, a Szeszgyár közzel együtt most már zajlik a tervezése.

Közel 1400 négyzetméter hasznos alapterületű lakóterületként árulják a Szeszgyár utca 10 alatti telket a VIII. kerületben, 850 millió forintos irányáron. Ahogy a hirdetés szövegében is írják, az üres telek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Semmelweis Egyetem szomszédságában, az Orczy-negyedben található, amely a főváros „kiemelten fontos rehabilitációs és városfejlesztési területe”. A telek szomszédságában egyébként az Orczy Iroda- és Lakóházak épületegyüttese, az Orczy Forum található, a 12-es szám alatti, meglehetősen leharcolt állapotú házban a Szeszgyár közösségi tér, közelében közösségi kert működik. 

Korábban (az ÉTDR szerint még 2018-ban, illetve 2021-es módosítással) készült terv az ingatlan fejlesztését illetően egy 55 lakásos lakóépületre, amelyre az építési engedélyt is kiadták, így a kivitelezés megkezdésének ez már biztosan nem lenne akadálya, ha gazdára találna a terület. A tervek alapján a ház pince- és földszint mellett egy hatemeletes utcai és hétemeletes udvari tömbből állna, két lépcsőházi maggal, személyfelvonóval. A pinceszinten teremgarázst, kerékpártárolót, záportározót alakítanának ki, a földszinten a két épülettömböt összekötő fedett közlekedő, tetőkert, két üzlet, két iroda és szintén kerékpártároló kaphat helyet. Az ingatlanon lévő korábbi lakóépület bontását idén tavasszal engedélyezték. 

A VIII. kerületi néhai szeszgyár 1874-ben nyílt meg, ekkor nevezték el a gyár területével szomszédos utcát Szeszgyár utcának. Az eredeti szabályozás szerint ez a Kőris utcáig tartott volna, de a gyár egészen az 1990-es évekig működött, útját állva az utolsó szakasz megnyitásának. A rendszerváltással megszűnt a szeszgyár, épületeinek nagy részét lebontották, kivéve az Orczy út felé eső telken lévő raktárépületet.

A környékben most nem csak az ingatlanfejlesztők látnak potenciált: az önkormányzatnak nem titkolt szándéka, hogy rendbe tegye a területet, megbízásukból a Rév8 bonyolítja le a Szeszgyár utca és Szeszgyár köz megújítását célzó programot. Jelenleg folyamatban van a tervezés, amit idén tavasszal közösségi tervezési események előzték meg, a kivitelezés céldátumát 2023-ra tűzték ki. 

Ahogy a kerület honlapján írják, a Szeszgyár utca

Józsefváros utolsó rossz állapotú, macskaköves utcája a Baross és Visi Imre utcák között. 

A projekt első lépéseként 2022 elején megnyitották a Szeszgyár közt a gyalogosforgalomnak, megszüntetve egy évtizedek óta meglévő zárványt. A beruházás keretében az új kialakítás két elemre tagolódik: a Szeszgyár utca két létező szakasza forgalomcsillapított, zöld lakóutcaként újul meg, míg a Visi Imre és Kőris utca közötti új közterületen egy sétáló, leülő, aktív sétány jön létre. A Szeszgyár köz konkrét fejlesztési tartalmát közösségi tervezés keretében határozták meg.

„Az önkormányzat célja egy kellemes, gyalogosbarát, zöld, élő utca kialakítása, ennek részeként a Szeszgyár köz zöld sétánnyá alakítása. Utóbbi az aktivitás terévé válik szabadidőparki funkciókkal, lehetővé teszi az aktív testmozgást és kellemes, rekreációs célú kültéri időtöltést végezni, miközben a területen megjelenik egy ökológiailag sokszínű, változatos növénytelepítés. A térnek ugyanúgy működnie kell a később várható új épületek között is”, írták a projektről.

A Rév8 a részvételi tervezést a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének kutatóműhelyével, az Urban Future Laboratory műhellyel közösen tervezte meg, a folyamatról és a tervezési alkalmakon begyűjtött javaslatokról itt lehet többet megtudni. 

Forrás: https://epiteszforum.hu/akar-55-lakasos-tarsashaz-is-epulhet-az-egykori-szeszgyar-kornyeken