Csaknem harmadára csökkent egy társasház telke egy határozat alapján, amit senki sem talál. Az önkormányzat szerint az övék a terület, a lakók azonban ezt máshogy látják.

Évek óta megy a vita a XVIII. kerületi Flór Ferenc utca egyik társasházának lakói és az önkormányzat között. A 24.hu szerint a „harc” azután élesedett ki, hogy a lakók megakadályoztak helyi népszavazáson egy félmilliárd forintos beruházást, ami az utca lebetonozására irányult. Az ott élők többek között azért nem akarták a betonutat, mert nem akartak átmenő forgalmat.

A cikk szerint, miután a beruházás meghiúsult, az egyik kilenclakásos társasház kapott egy levelet az önkormányzattól, hogy át kell adniuk ingatlanuk egy részét az önkormányzatnak, mert a kerítésük nem a valódi telekhatáron áll. Pont arról a házról van szó, amiben az út elleni tiltakozás vezéralakja, Dani Gabriella ügyvéd lakik a családjával.

Ezután a lakók elkezdtek kutatni a levéltárakban, illetve a földhivatalnál és arra jutottak, hogy nem ők tartoznak elszámolással az önkormányzatnak, hanem fordítva: úgy tűnik, az önkormányzat megcsonkította és értékesítette azt a területet, amelyet ők már egyszer megvettek.

Dani Gabriella a lapnak azt mondta, az eredetileg 3257 négyzetméteres telek egyszer csak 1262 négyzetméterre csökkent, a fennmaradó részt újabb lakóknak adták el, a telekalakítást pedig rosszul rajzolták be a földhivatali térképre. Az önkormányzat azt állította, hogy a 90-es években az egész, kilenclakásos telek az önkormányzat tulajdonában volt. A vagyongazdálkodási osztály szerint 1998-ban egy, a szomszédos XIX. kerület polgármesteri hivatalban meghozott határozat alapján jogilag három részre osztották a telket, így maradt meg az eredeti lakóknak 1262 négyzetméter a 3257-ből. Dani szerint ugyanakkor érthetetlen miért hozott határozatot a szomszéd kerület az ő ingatlanuk ügyében, ráadásul a határozat, amire hivatkoznak azóta eltűnt – olvasható a cikkben.

Az egyik 1988 óta ott lakó a 24.hu-nak azt mondta, hogy 2006-ban fizikailag is feldarabolták a telket. Rajtaütésszerűen húzták fel a belső kerítéseket, őröket is állítottak. Az önkormányzat azt állította, hogy a lekerített terület már nem az övék.

A fővárosi kormányhivatalt is megkeresték a lakók, ők is azt mondták, hogy a földhivatali adatok szerint az önkormányzatnak semmi köze nem volt a 3257 négyzetméteres telekhez.

A 24.hu megkereste Petrovai László párbeszédes alpolgármestert az ügyben. Ő a vagyongazdálkodási osztály válaszát továbbította, amelyben most elismerték, hogy az önkormányzat hivatalosan nem volt tulajdonosa területnek, de úgy vélik, a tulajdonjog feltehetően adminisztratív okok miatt nem lett bejegyezve. Ugyanakkor továbbra is azt állítják, hogy a telek különféle döntések nyomán, valójában mégis az önkormányzat tulajdonában volt.

Daniék azt közölték, hogy megfontolják, jogi útra tereljék-e az ügyet.

Forrás: https://hvg.hu/ingatlan/20220825_Vinne_a_XVIII_kerulet_egy_tarsashaz_telket_a_lakok_nyomozni_kezdtek_es_furcsa_eredmenyre_jutottak

A rezsiszabályok átírását követően kisebb roham indult, sokan akarnak társasházzá alakulni. Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanokban egy mérőórát használnak a lakások. Eddig nem volt gond, szétosztották a költséget, az új szabályok alapján viszont nagyon megdrágul a rezsi, hiszen csak egy mérőórára jár a rezsicsökkentett limit. Ahhoz, hogy minden lakás egyedi mérőórát kapjon, társasházzá kell alakulni. Ez nem egyszerű folyamat, akár hat-nyolc hónapig is eltarthat. Sok az adminisztrációs nehézség, nem csoda, hogy a lakók az elmúlt tíz-húsz évben nem indították el a procedúrát. Emellett gond lehet a helyi önkormányzatok építési szabályaival is, mivel az agglomerációs településeken úgy igyekeztek fékezni a beköltözők számát, hogy bizonyos telekmérethez kötötték az új építésű házak számát. Sok építési vállalkozó úgy kerülte meg a szabályt, hogy osztatlan közös tulajdonként adta el a lakásokat, így kisebb telekre többet is fel tudtak húzni. Most nemcsak a régen épült, többgenerációs családi házak, hanem az újak esetében is engednie kellene az önkormányzatoknak ahhoz, hogy társasházzá alakulhassanak. Nincsenek könnyű helyzetben az önkormányzatok, a helyi polgármesterek szerint az ilyen ingatlanok legalizálásával veszélyes precedenst teremtenének.

Molnár Andrea Budakalászon él egy háromlakásos, osztatlan közös tulajdonú ingatlanban. A helyi építési szabályzat (hész) szerint a telekméret függvényében ötszáz négyzetméterenként egy lakás alakítható ki.

„Nagyon sokan költöztek ki az elmúlt években Budapestről, ezzel a szabállyal igyekszik az önkormányzat a túlnépesedésen enyhíteni. Helyi lakosként támogatom” – mondta.

Nem érti viszont, hogy miért kell a szabályt a már meglévő ingatlanokra is alkalmazni, miért nem lehet kivételt tenni a helyi szabályok alól a már megépült lakások esetén.

„Háromlakásos házban lakom, már amikor ideköltöztem, akkor is a jelenlegi állapot állt fenn. Az ingatlanhoz azonban csak 689 négyzetméteres telek tartozik, emiatt nem tudunk társasházzá alakulni” – mondta.

Pedig ő társasházaknak könyvel, a másik lakó pedig társasházi közös képviselő. „Rengeteg társasház-alapítást csináltunk, ismerjük a rendszert. De most meg vagyunk lőve, mert a helyi önkormányzati szabályok miatt esélyünk sincs arra, hogy társasházzá alakuljunk” – mondta. Eddig havi negyvenezer forint volt a gázszámla, most úgy számol, hogy havi 180-190 ezer forintra fog nőni.

Andrea katás vállalkozó, őt is érinti a jogszabályváltozás, emiatt a költségei nőni fognak, mert átalányadózásba kell átmennie, vagyis kisebb lesz a jövedelme, és még hitel is van az ingatlanon. Ehhez jön még a többszörösére emelkedő rezsiszámla. Úgy érzi, elkeserítő helyzetben van.

Sok a rezsi? Alapíts társasházat!

Azoknak a többgenerációs családoknak, akik többlakásos házban laknak, de csak egy mérőóra van, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt javasolta a július 30-i kormányinfón, hogy alapítsanak társasházat. A Telex.hu tudósítása szerint a tárcavezető azt mondta, hogy a rezsiáraktól függetlenül is jelentősen nő az ingatlanok értéke, ha külön albetéten vannak. A miniszter arról is beszélt, hogy a társasházi ügyeket soron kívül fogják vizsgálni a földhivatalokban. Csakhogy igen hosszú és költséges az idáig vezető út.

Kővári Ibolya Budapesten él. Nincs jogi akadálya a társasház-alapításnak, mivel elmondása szerint nagy, 440 négyszögöles telekkel rendelkeznek. „Egyszerűen csak fel vagyok háborodva, hogy az általunk nagy nehezen, tizenhat év alatt felépített házunkra teljesen új dokumentációt kell készítettünk ahhoz, hogy beadhassunk a kérvényt” – mondta a Szabad Európának. Ibolya szerint hiába vannak meg az eredeti tervrajzok a hetvenes évekből, azt nem fogadják el a földhivatalban.

„Pedig semmit sem változtatunk az évtizedek alatt, az ingatlan az eredeti állapotban van, a tervrajzok szerint épült” – tette hozzá. Most mégis arra kötelezték, hogy új tervrajzot készíttessen, és digitális formában adja be a hivatalhoz. Kaptak is ajánlatot, 360 ezer forint plusz áfa. Erre jön még rá az ügyvéd díja és az eljárás egyéb költségei, a végösszeg a félmillió forintot súrolja.

A két testvérpár által épített házban külön lakrészben két hetven év feletti nyugdíjas él, nehezen tudják a kért összeget előteremteni. „További gond, hogy az utcában a házszámok nincsenek rendezve. A különböző hivatalokban keveredve vannak nyilvántartva a házszámok. Van, ahol házszám /B, van ahol /C-ként tartanak minket nyilván” – mondta.

Eddig gond nélkül osztották meg a rezsit, mert mindkét lakás ugyanakkora alapterületű, de a rezsinövekedés miatt a limit fölé kerülnek, ez pedig nagyon megdrágítja a fűtést. Mindenképpen szükségük van a két mérőórára, eddig ugyanis ötszázezer forint volt a két lakás gázszámlája éves szinten, de úgy számol, hogy ha tíz százalékkal kevesebbet fűtenek, akkor is kétmillió forintra fog ugrani az éves gázszámla.

Roham indult

„A rezsicsökkentés szabályainak változása következtében jelentősen megnőtt az érdeklődés és az igény a társasház-alapítás lehetősége iránt” – mondta a Szabad Európának dr. Pojják Eszter ügyvéd. Elmondása szerint a társasház-alapítás alapvető követelménye, hogy az adott ingatlanban legalább két lakás vagy egy lakás céljára szolgáló egység (helyiség) és egy nem lakás céljára szolgáló egység (például garázs, tároló, egyéb helyiség) kialakítható legyen.

Pojják Eszter szerint a már meglévő osztatlan közös tulajdonú lakóingatlanoknál több előkérdés is felmerül, ezek két csoportra oszthatók: földmérési-térképészeti kérdések és a helyi önkormányzatnál a helyi építési szabályzatnak és az önkormányzati rendeleteknek, beépíthetőségnek és a tervezett oszthatóságnak való megfelelés – a rendeltetésváltozás lehetőségének vizsgálata mellett.

Az ügyvéd szerint amennyiben a fenti kérdések tisztázása megtörtént, és azok alapján nincs akadály, úgy földmérő megbízását és a vonatkozó földmérői feladatok elvégzését követően kerül sor a társasház alapító okiratának elkészítésére, aláírására, ellenjegyzésére és az illetékes földhivatalba történő benyújtására. A földhivatalok a benyújtástól számított hatvan nap alatt intézkednek a társasház bejegyzése iránt, soron kívüli kérelem esetében az ügyintézési határidő harminc nap.

„Tapasztalatom szerint a teljes eljárás hat-nyolc hónapig is eltarthat a földmérő megbízásától a társasház bejegyzéséig” – mondta az ügyvéd. A társasház-alapítás előtt tisztázandó körülmények körében is kiemelendő, hogy sokszor eltér a földhivatali térképen feltüntetett állapot a valóságtól, esetleg nincs használatba vételi engedély, vagy valamilyen oknál fogva nem lehet kiadni a megfelelő tartalmú hatósági bizonyítványt – mely kérdéseket orvosolni kell.

„Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok társasházzá alakítását sokan tíz-húsz éve halogatják. Számos esetben most derülnek ki az ingatlanokkal kapcsolatban korábban nem rendezett olyan kérdések, amiket meg kell oldani ahhoz, hogy elindulhasson a procedúra” – tette hozzá.

Ha sikerül is a társasházat megalapítani, akkor külön gáz- és villanyórákat kell felszerelni, csöveket és vezetéket kell vezetni. További költség a hálózat kiépítése és ismételt engedélyeztetése. Ezek további százezer forintokkal terhelik meg a családi kasszát, és hosszú hónapokig tartanak.

A Szabad Európának nyilatkozó szakértők szerint optimista esetben egy év alatt lehet elkészülni ezzel a beruházással, vagyis aki ma nekikezd a társasház-alapításának, majd az új mérőórák kiépítésének, az csak jövő nyár végére lesz jogosult a személyes rezsicsökkentett limitre.

Bajban az önkormányzatok

Az elmúlt napokban több Budapest-környéki település vezetőjével, főépítészével beszélgettünk, akik név nélkül nyilatkoztak. Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt években rengetegen költöztek ki a főváros körüli agglomerációba.

Ez rengeteg nehézséget jelent az ottlakóknak, hiszen megnőtt a gépjárműforgalom, nincs elég hely az óvodákban, iskolákban, nyáron nincs víz, mivel jórészt az önkormányzatoktól független infrastrukturális fejlesztések nem tartottak lépést a lakosságszám-emelkedéssel.

A helyi építési szabályzat (hész) övezetenként meghatározza, hány lakásos ingatlan építhető, mekkora a telek beépíthetősége, a zöldterületigény, mekkora lehet az épületmagasság, homlokzatmagasság stb. Ezzel igyekeznek a települések lassítani a lakosságszám növekedését.

Az agglomerációban a fő gondot egyre inkább azok a lakásegyüttesek jelentik, amelyeknél egy trükkel – a lakrészek osztatlan közös tulajdonban vannak, nincs is külön tulajdoni lapja a lakásoknak, a lakások nem önálló ingatlanok – több „lakást” építenek, mint amit az építéskor hatályos hész megenged.

„Ezeket sajnos a vevők annak ellenére megveszik, hogy tudják, nem teljesen kerek a történet. De még mindig olcsóbban jutnak hozzá egy-egy ilyen lakrészhez, mint Budapesten ugyanennyi négyzetméterhez. Ezért aztán van rá kereslet” – mondta egy település főépítésze.

Szerinte ha ezeket utólagosan legalizálják a hész módosításával, az nagyon veszélyes precedens lenne, és nem utolsósorban káoszt okozna. „Hiszen ezeket a trükkös házakat a város legkülönbözőbb pontjain építették, ha ehhez igazítanánk az új hészt, vagy ennek megfelelően módosítanánk a régit, az értelmetlenné tenné az övezeti besorolást, lényegében a városfejlesztési koncepció, stratégia összeomlana, ráadásul legitimálná az önkormányzat a mindenkori jogszabályok kijátszását” – tette hozzá.

Egy kisváros polgármestere szerint mivel sokan jogellenesen kijátszották a vonatkozó rendeleteket, semmiképpen nem tartaná jogosnak és erkölcsösnek az ilyen társasházak legalizálását.

Egy konkrét példa a település életéből: a tervek szerint megépült egy kétlakásos társasház, és miután a kivitelező megkapta a használatba vételi engedélyt, négy lakást alakított ki rajta. „Nem hiszem, hogy az ilyen jellegű szándékos csalásokat legalizálnunk kellene” – mondta a polgármester.

Az önkormányzatok azért is vannak nehéz helyzetben, mert 2015-ben a kormány megalkotta az egyszerű bejelentés intézményét. E szerint a legfeljebb háromszáz négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületek esetében csak bejelentési kötelezettsége van az építtetőknek, nem kell engedélyt kérni sem az építési hatóságtól, sem az önkormányzattól.

Mohó ingatlanfejlesztők

„A növekvő rezsiköltségek miatt várható társadalmi, szociális válsághelyzeteket mindenképpen kezelni kell, erre Budakalászon különösen nagy figyelmet fordítunk” – közölte a budakalászi önkormányzat. Szerintük ezt elsősorban szociális intézkedésekkel és nem a lazább településrendezési vagy településtervezési szabályokkal kell megoldani.

Lapunknak küldött válaszában az önkormányzat kiemelte: Budakalászon egy kertvárosias lakóterületen, amely alapvetően laza beépítésű, nagyon gyakori, hogy telkenként egy főrendeltetésű épület és azon belül legfeljebb két lakás elhelyezését teszi lehetővé a HÉSZ, és ezt akár teleknagysághoz, telekszélességhez is kötheti.

Így érhető el, hogy a település ne váljon túlzsúfolttá. A nagyobb lakásszámot lehetővé tevő szabályozás esetén ugyanis számolni kell a település lakosságnak jelentős növekedésével, amit azzal arányban kell megfontolni, hogy a település műszaki infrastruktúrája (utak, tömegközlekedés, közművek, zöldterületek) és humán infrastruktúrája (nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi és igazgatási intézmények) mekkora települési lakosságot tud megfelelő színvonalon ellátni.

Szerintük emiatt belátható, hogy a telkenként elhelyezhető rendeltetési egységek, lakások számának szabályozása közérdek.

Amennyiben a HÉSZ egy övezetben a telken elhelyezhető lakások számát szabályozza, úgy a megengedettnél több lakásra vonatkozó igazolás nem adható ki. A szabálytalanul létrehozott lakóegységekre kiadott esetleges elfogadó nyilatkozat új építés esetén is kibúvót teremtene: a használatba vétel építéshatósági tudomásulvétele után azonnal több lakásossá lehetne átalakítani az épületet.

„További probléma, hogy a lazább szabályozással nem lehetne kordában tartani az ingatlanfejlesztők mohóságát sem, ennek következményei az agglomerációban különösen szembetűnők” – írta az önkormányzat annak kapcsán, hogy miért nem tér el a jelenlegi előírásokkor, ha valaki társasházat szeretne alapítani, de nem tud a helyi előírásoknak megfelelni.

Forrás: https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-tanacsolta-a-miniszter-idoigenyes-draga-es-sokszor-lehetetlen-a-tarsashaz-alapitas/31983633.html

Galambok által okozta bűzre, ürülékre és mocsokra panaszkodnak a társasház lakói, akik szerint évek óta nem történik semmi előrelépés az ügyben.

Galambürülékekre panaszkodnak egy Kuruc utcai ingatlan tulajdonosai, amely már odáig fajult, hogy fertőzésveszély is fennáll a lépcsőházban a tulajdonosok szerint. „Ez már több éves probléma, legelőször 2020-ban figyeltünk fel arra, hogy nagyon sok galamb repül be az alattunk lévő lakás lodzsájába és kellemetlen szag terjeng a levegőben” – nyilatkozta a Borsod Online-nak Pitkó-Himics Zsanett panaszos, aki azt is elmondta, hogy később vették csak azt észre, hogy az alattuk található lakás ablaka egy résnyire nyitva van, ahol ki-be járnak a galambok.

„Már sajnos volt ilyen eset egy másik lakásban, de akkor sikerült megoldani a problémát, de ezen lakás esetében tehetetlenek vagyunk, már fordultuk az ÁNTSZ-hez, közös képviselőhöz, katasztrófavédelemhez, a rendőrséghez és most legutóbb a jegyzőhöz is, hogy végre történjen valami” – mondta el az elkeseredett lakó, aki azt is hozzátette, hogy több ízben próbálták elérni a lakás tulajdonosát, de sosem reagált a megkeresésre. „Amint megtudta, hogy milyen ügyben keressük, vagy letagadta, hogy ő a tulajdonos, vagy egész egyszerűen letette a telefont” – idézte fel Pitkó-Himics Zsanett.

A jegyzőre várnak

„Végső elkeseredésemben egy bejegyzést tettem közzé a legnagyobb közösségi média portálon és a médiához fordultam az áldatlan állapotok miatt” – mutatott rá Pitkó-Himics Zsanett, aki azt is elmondta, hogy a jegyzőtől eddig még nem kapott választ a megkeresésére és csak bízik benne, hogy valami fog történni, mert két kisgyermeket is nevel, akiket nagyon félt a fertőzésektől. 

Az üggyel kapcsolatosan megkerestük a társasház közös képviselőjét, aki megerősítette a panaszos által elmondottakat, illetve azt is hozzátette, hogy számos módon és formában felszólította a lakás tulajdonosát az állapot megszüntetésére. „Tettem feljelentést, de a rendőrség nem adja ki számunkra a tulajdonos tartózkodási helyét, így tehetetlenek vagyunk, minden szóba jöhető hatóságot megkerestünk az ügyben” – nyilatkozta portálunknak Lajos Gábor, a társasház közös képviselője. Aki arra is rámutatott, hogy tavaly decemberben kapott egy levelet az önkormányzat egészségügyi osztálytól, amelyben azt írták, hogy felszólították a tulajdonost a probléma megoldására, de állítása szerint azóta sem történt semmi az ügyben. 

Az érintett lakás tulajdonosát is szerettük volna elérni, de nem reagált a megkeresésünkre.

Forrás: https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2022/08/fertozesveszelytol-tartanak-egy-diosgyori-tarsashazban-videoval

Tűz keletkezett egy társasházi lakás erkélyén Debrecenben, a Jerikó utcában pénteken. A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint egy műanyag szék gyulladt meg a helyszínen. A város hivatásos tűzoltói eloltották a lángokat, amelyek az erkélyajtót is elérték, ám a lakásra nem terjedtek át.

Forrás: https://www.haon.hu/helyi-kek-hirek/2022/08/kigyulladt-egy-tarsashaz-erkelye-a-jeriko-utcaban

A Mosoly utca 25.-öt az utolsó lakóknak huszonnégy órán belül kellett elhagyniuk. Azóta a ház már nem áll, sőt, az utódjára is megkérték az építési engedélyt.

Az angyalföldi Mosoly utca 25. esete tavaly év elején került hirtelen a figyelem középpontjába: a Rákos-patak egykori északi medre, a századforduló után lassan feltöltött Köszörűs-árok helyén, alig néhány hónappal Budapest 1945-ös ostroma után született, háromemeletes házat ugyanis egyik napról a másikra életveszélyessé nyilvánították, lakóinak pedig mindössze huszonnégy órát adtak a kiköltözésre.

A várható hosszú élettartam helyett a lakásínség minél sürgősebb enyhítését szem előtt tartó építők a munkálatok során több hibát is elkövethettek:

az árok rossz feltöltése miatt statikai problémák léptek fel, a helyzetet pedig a rossz minőségű építőanyagok csak tovább rontották.

Nem meglepő, hogy már 1956 után szükség volt a ház megerősítésére, a problémákat ez azonban távolról sem szüntette meg, sőt, a gondok a rendszerváltás után csak sűrűsödtek.

Az önkormányzati lakásokban élőknek az 1994-ben született lakástörvény lehetőséget adott az otthonuk megvásárlására – a következő évben ennek apropóján született értékbecslés már

süllyedésről, repedező, nedves falakról, illetve a tetőt érintő gondokról számolt be,

a harminc lakás közel fele, tizennégy azonban mégis gazdára talált, hiszen az emberek bíztak benne, hogy a továbbra is többségi tulajdonos – 53 százalékot birtokló – önkormányzat a jövőben segít majd a felújításban.

Ez az optimizmus végül nem igazolódott: a kerület 2006-ban a falak vizesedését gátló oldattal próbálta megmenteni a legrosszabb állapotú D lépcsőházat, más, nagymértékű javításra azonban nem került sor, bár a témában írt korábbi cikkünk szerint az aládúcoláshoz, a falak megerősítéséhez, illetve a tető javításához szükséges 213 millió forintot az önkormányzat kész lett volna előfinanszírozni.

A történet itt akár jó irányba is fordulhatott volna, előbb azonban a tulajdonosok egy részével nem sikerült felvenni a kapcsolatot, majd a kiviteli tervek elkészítésére nem akadt építész, végül pedig a kivitelező megtalálására okozott sokáig áthidalhatatlan problémát. 2018-ban végül már minden készen állt a munkák megkezdésre, az építőanyag-árak növekedése, illetve a további állapotromlás azonban meghiúsította a projektet.

A ház közös képviselője az önkormányzat javaslatára végül talált egy befektetőt, aki nem csak fizetett volna a sokszor használhatatlan lakásokért, de a bontás, illetve egy negyvenlakásos társasház építését is finanszírozta volna. Rövidesen ez az ötlet is elhasalt, mivel a kerület a befektető személyéről, valamint az utód terveiről semmiféle tájékoztatást nem kapott, így nem hajtotta végre a kerületi építési szabályzat szükséges módosításait.

Az ügy végére végül Budapest Főváros Kormányhivatala tett pontot: 2020 novemberében hat hónapot adott a lakóknak a kiköltözésre, a következő év januárjában ezt azonban hirtelen huszonnégy órára módosította. Ennek kapcsán megjelent írásaink egyikéből kiderült, hogy a kerület augusztusban aukción,

85 millió forintos kikiáltási árról indulva tervezett megválni a tulajdonában maradt tizenhat lakástól.

A próbálkozás sikerrel járt, sőt, a győztes cég – ami egyedüliként licitált – rövidesen a teljes ház tulajdonosává vált, így október elején megindulhattak a bontási munkálatok. Ezek rövidesen véget is értek, az utódról, illetve az ingatlan új tulajdonosáról azonban semmit sem lehetett tudni.

A hatósági építési engedélyezési rendszerben július 30-án feltűnt, építési engedélyre váró tervlapok most azonban mindenre választ adnak:

eszerint a lebontott épületet két oldalról körülvevő Fiastyúk utcai lakótelep (1956–1960) magastetős épületeihez, illetve az eltűnt lakóházhoz hasonló körvonalú, de némiképp magasabb társasház születhet.

A rendszerben látható tervlapokon általában sem az építtető, sem az építésziroda neve nem látszik – az anonimizálásra a jogszabályok megadják a lehetőséget –, a jelenlegi eset azonban kivétel, így látható, hogy a Mosoly utca felől behajtó rámpával, az Agyag utca felé pedig kihajtóval tervezett, négy szintjének, illetve tetőtér-beépítésének köszönhetően tizennyolc lakásnak helyet adó ház július elején véglegesített rajzait

a pályája során ötszáznál is több épületet tervező, főleg Százhalombattán aktív Buzay József (1950) építész, a Battai Építész Kft. vezetője jegyzi,

az árverésen győztes új gazda pedig a Valkűr-Mosoly25 Kft.

A 2021 augusztusában létrejött projektcég rövid idő alatt, tíznél is több részletben vásárolta meg, annak társasház státuszát azonban csak 2022 májusában vezették fel a földhivatali lapokra.

Tulajdonosi háttér

A Valkűr-Mosoly25 mögött egy építőipari vállalkozás, annak számos másikhoz – köztük az egy óbudai paneltömb hőszigetelésén dolgozó, a homlokzatra különböző sportok képviselőinek sziluettjét helyező Valkűr Building 1960 Kft.-hez – kapcsolódó tulajdonosa, Vasvári István, illetve Bártfai Béla áll, utóbbinak neve az elmúlt évtizedekben számos pozícióban bukkant fel.

A Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány 2019-es születésekor annak felügyelőbizottságát is vezető Bártfai 2008 óta a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatói székét is elfoglalja, a nyolcvanas évek hajnalán indult pályája során azonban a legkülönbözőbb helyeken tűnt fel: részt vett a rendszerváltást megelőző adóreformok előkészítésében és megalkotásában, vezette a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumát, dolgozott a Pénzügyminisztérium állami bevételekért felelős államtitkáraként, az első Fidesz-kormány (1998–2002) a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára volt, részt vett a Fundamenta lakástakarékpénztár alapításában (ennek első vezérigazgatója is volt), a második és harmadik Orbán-kormányban (2010–2018) pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságában is helyet foglalt – derül ki a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány jelenleg épp nem elérhető honlapjának július 8-i tárolt verziójából, illetve a céginformációs rendszerből.

A feltöltött terveken jól látszik, hogy a tervezett épület szomszédaival ellentétben külső függőfolyosót kap majd, de színében is különbözni fog azoktól, hiszen az újépítésű társasházakon számos alkalommal feltűnő középbarna és törtfehér vakolat mellett barnás üvegburkolatok, illetve terrakotta színű tetőcserepek kerülhetnek rá.

A tervet a XIII. kerületi építészeti-műszaki tervtanács többször is tárgyalta – tudtuk meg az önkormányzattól: a tagok az épület számos jellemzőjét elfogadhatónak tartották, azt azonban kérték az építésztől, hogy

csökkenjen a nyílászárók sokfélesége, módosítsa azok elrendezését, és válasszon világosabb homlokzati színeket.

Buzay ezeket az észrevételeket figyelembe vette, így a munka a kerület részéről zöld utat kapott. Remélhetőleg a kormányhivatal is ugyanígy dönt majd, ezzel ugyanis egy évtizedek óta húzódó ügy érne megnyugtató véget.

Forrás: https://24.hu/kultura/2022/08/27/ismeretlen-budapest-mosoly-utca-25-angyalfold-bontas-epites-tarsashaz-bartfai-bela-attila-buzay-jozsef/