Kevesebb, mint 2 hetük maradt a társasházak lakóinak és közös képviselőinek, hogy vissza nem térítendő felújítási támogatásra pályázzanak az OTP Business-nél. Az idén tizenkettedik alkalommal meghirdetett társasházi pályázat 20 lakóközösséget, összesen 15 millió forinttal támogat.

Május 17-ig pályázhatnak a társasházak az OTP vissza nem térítendő támogatására. Az idén 12 éves kezdeményezés célja a társasházak környezetének korszerűsítése, az esetleges közösségi élet támogatása, valamint a lakóépületek és a lakók biztonságát szolgáló fejlesztések ösztönzése. A jelentkezés a pályázat weboldalán található űrlap kitöltésével nyújtható be.

Jelentkezni két kategóriára lehet. Az „Otthon a közösségben” elnevezésű az ingatlanok üzemeltetésének hatékonyabbá vagy környezettudatosabbá tételét, illetve a közös helyiségek fejlesztését célozza, tehát például online leolvasható mérőórák felszerelése, szelektív hulladékgyűjtők kialakítása, esetleg biciklitárolók vagy pihenő- és játszóhelyek kiépítése tartozik ide. Az „Otthon a jövőben” kategóriába a lakók biztonságát és védelmét célzó beruházások, illetve az energiahatékonysági felújítások tartoznak, így a lépcsőházak és lépcsők biztonságosabbá tétele, az épületek akadálymentesítése, digitális kaputelefon rendszer kialakítása vagy akár energiatakarékos (LED) lámpák telepítése. 

A győztes pályázó mindkét kategóriában 1,2 millió forintot nyerhet, ám a zsűri összesen 20 társasház vagy lakásszövetkezet pályázatát díjazza. Ha a pályázaton elnyerhető összeg csak részben fedezi a lakók terveinek költségeit, de saját forrásból nem tudják megfelelő mértékben kiegészíteni, vagy a fejlesztés túlmutat a pályázat keretein (például szigetelési munkák esetén), az OTP Businessnél több hitelkonstrukció közül is választhatnak.

Ahogy eddig, a lehetőség ezúttal is nyitott az ország bármely társasháza vagy lakásszövetkezete számára. Nem csak a közös képviselők, egy közgyűlési meghatalmazással akár maguk a lakók is pályázhatnak, és ahogy a korábbi években, idén sem feltétele a pályázat benyújtásának, hogy a társasház az OTP Banknál vezesse pénzforgalmi számláját, erre csak az esetleges díjazás átvételéhez lesz szüksége a lakóközösségnek.

Forrás: https://azenpenzem.hu/cikkek/hamarosan-zarul-az-otp-tarsashazi-palyazata/6760/

A cégek és a társasházak vészhelyzet alatti irányítására speciális szabályokat hozott a kormány. Külön rész vonatkozik a társasházakra.

A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg „a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről” című kormányrendelet, amely szerint személyes részvétellel egy vezető testület sem működhet – szúrta ki a napi.hu.

A rendelet nem vonatkozik azokra a gazdasági társaságokra, amelyek döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes társaság tagja (alapítója, az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy) a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellet sem akadályozott a döntéshozatalban.

Minden más gazdasági társaságra viszont speciális szabályokat határozott meg a kormány. Így például a döntéshozó szerv ülése – ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is – nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés április 11-én már összehívásra került. A döntéshozó szerv ülése

• vagy elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartható meg,
• vagy pedig határozathozatalra – az ügyvezetés kezdeményezésére – ülés nélkül is sor kerülhet.

Az utóbbit csak jogszabály zárhatja ki. Ha ilyen nincs, akkor az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet a döntéshozatalra akkor is, ha a társaság létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy a mostani rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.

A társasházakra vonatkozó rész

Fő szabály szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tarthat közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le,

ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

A főszabály ellenére közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonostársak – a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével – írásban kérik.

Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg. Annak módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait – ideértve az eredmény megállapítását is – a közgyűlési meghívóban kell megállapítani.

Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

További részletek a Magyar Közlönyben.

Forrás: https://infostart.hu/gazdasag/2020/04/12/uj-szabalyt-hoztak-a-tarsashazakra-es-a-cegekre-is

Füst áramlott egy társasház első emeleti lakásából pénteken délben Szegeden, az Agyagos utcában – közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.

A városi hivatásos tűzoltók a lakásba behatolva megállapították, hogy a konyhában a tűzhelyen felejtette a lakó az ételt. Az egységek eloltották a tüzet, megkezdték a szellőztetést, valamint a mentőket kérték a helyszínre.

Forrás: https://szegedma.hu/2020/04/tuzhelyen-felejtett-etel-okozott-riadalmat-egy-szegedi-tarsashazban-2

Ha a veszélyhelyzetet megszüntetik, ütemesen és gyorsan le lehet majd bonyolítani az elmaradt közgyűléseket.

„Elmarad!” – olvasható nagy, piros betűkkel a Vasgyár utca 2/F alatti társasház földszinti tájékoztató táblájára korábban kifüggesztett közgyűlési meghívón.

Március 23-án este – a vonatkozó törvényi előírás szerint – többek között a költségvetés elfogadásáról, valamint az idei pénzügyi tervekről kellett volna döntenie a nyíregyházi lakóközösségnek, ám a koronavírus miatti veszélyhelyzet átírta a forgatókönyvet.

A városban tekintélyes mennyiségű társasház közös képviseletét ellátó „Lakisz” Ingatlankezelő, -Fenntartó, Építő és Szolgáltató Kft.-nek, valamint a szövetkezeti lakásokat üzemeltető Lakszövnek több tucat közgyűlést kell, illetve kellett elnapolnia bizonytalan időre.

Kevés a mozgósítható ember

– Ha elmaradnak a közgyűlések, döntés híján bizonyos intézkedések végrehajtására nem lesz felhatalmazásuk a közös képviselőknek, azt pedig, hogy mikor tudjuk majd pótolni ezeket az alkalmakat, egyelőre nem tudni.

A társasházak napi működését jelentősen nem befolyásolja az, hogy nincs elfogadott költségvetésük, ami fontos, hogy a lakók továbbra is fizessék be a számukra előírt közös költséget, hiszen ebből fedezzük a felmerülő kiadásokat

– nyilatkozta Siktár Valéria, a Nyíregyházi Lakásszövetkezet főkönyvelője, a Lakisz Kft. ügyvezetője.

Elmondta azt is: az iskolai távoktatáshoz vagy videókonferenciás munkaértekezletekhez hasonlóan működő virtuális közgyűlések megtartására a jelenlegi jogszabályok és technikai feltételek nem adnak lehetőséget. Ennél jóval nagyobb gondot jelent, hogy a veszélyhelyzet miatt immár alig-alig találni mozgósítható szakembereket, márpedig az olyan hibaelhárítási munkálatok, mint a liftjavítás, a csőtörés, a zárcsere, azonnali intézkedést követelnek.

Előfordult a napokban olyan eset is, hogy a lakók – a járványügyi helyzet miatt kialakult általános félelem okán – nem akarták beengedni a duguláselhárítás miatt helyszínre érkező szakembert.

A kormányrendeletre várnak

A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke, dr. Bék Ágnes a napokban adta hírül, hogy kéréssel fordultak a Miniszterelnökséghez, miszerint a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzetre tekintettel a jogalkotók a május 31-i időpontot módosítva tegyék lehetővé a beszámoló közgyűlések későbbi megtartását, illetve mérlegeljék a törvényben előírtaktól eltérő lehetőségek alkalmazását. „A kérdésben még folyik az egyeztetés, hamarosan kormányrendelet születik” – olvasható a Társasházi Háztartás (THT) honlapján.

Mivel a társasházakról szóló 2003-as törvény nem tartalmaz rendelkezéseket vészhelyzet vagy szükséghelyzet esetére, így az egyéb jogszabályok vizsgálatát is el kell végezni. A Tht. 35. § (1) bekezdése szerint a közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani.

Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani. Ezen időpontig várhatóan megjelenik a kormányrendelet, mely eligazítást ad majd a teendőkkel kapcsolatban.

Olyan folyó ügyek, amelyek nem tűrnek halasztást

Lehet-e írásban szavazni? – merült fel a kérdés. Dr. Bék Ágnes tájékoztatása szerint az éves költségvetés és elszámolás elfogadása közgyűlési hatáskörbe tartozik, így a törvény nem ad felhatalmazást ezen napirendi pontok esetében az írásbeli szavazásra. Figyelemmel azonban a jelenlegi veszélyhelyzetre, mód van arra, hogy – amennyiben a társasház szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik – írásbeli szavazás útján fogadják el és hozzanak döntéseket olyan folyamatban lévő ügyekben, amelyek nem tűrhetnek halasztást (például kazáncsere, gázhálózat-felújítás a nyári időszakban stb.).

– Ebben az esetben célszerű az írásbeli szavazólap első határozati javaslatában előírni, hogy a tulajdonosok elfogadják a rendkívüli állapotra figyelemmel az írásban szavazást a beszámoló és tervező közgyűlés témájában. Ahol adottak az elektronikus szavazás lebonyolításához szükséges eszközök és programok, ott ugyancsak javasolt határozatban megerősíteni a törvénytől eltérő szavazási rendszer alkalmazását. Az írásbeli szavazásnál az szmsz-ben rögzített szabályokat be kell tartani. Ahol nincs szükség azonnali döntéshozatalra, ott érdemes várni a közgyűlések összehívásával, mert feltehető, hogy a törvényben meghatározott május 31-ei időpontot meg fogják hosszabbítani.

Forrás: https://szon.hu/kozelet/helyi-kozelet/lakogyules-szo-sem-lehet-rola-3792813/

A vízvezeték-rendszeren keresztül is fertőzhet az új koronavírus – állítják a Heriot-Watt Egyetem kutatói, akik hat pontban foglalták össze a teendőket.

Óriási kihívás elé állította világot az új koronavírus, hatalmas nyomást helyezve az egészségügyre és a közegészségügyi hatóságokra, akik folyamatosan vizsgálják az összes lehetséges fertőzési kockázatot, ahogyan ez az agresszív kórokozó terjedni képes.

Michael Gormley, a Heriot-Watt Egyetem Fenntartható Épülettervezés Intézetének vezetője szerint azonban van egy olyan terület, ami eddig nem kapott elegendő figyelmet, pedig ő és csapata még a 2003-asSARS-járvány során rámutattak, mekkora kockázatot is jelentenek a nagy épületek, mint például a toronyházak, vagy a tömbkórházak. Mint a theconversation.com-on megjelent cikkében hangsúlyozza, bár afertőzésleggyakrabban közvetlen emberi érintkezés útján terjed, kutatásaik szerint a magas épületekben lakók könnyen elkaphatják, ha a vízvezeték- vagy szennyvízvezeték-rendszer meghibásodik. „Éppen ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyenek a kockázatokkal és azzal, hogyan védekezhetnek” – írta.

Ebből gondolják, hogy baj lehet

Michael Gormley szerint a 2003-as súlyos akut légzőszervi szindróma, azaz SARS-járvány során az intézetük vizsgálta egy hongkongi apartmanház, az úgynevezett Amoy Gardens esetét. A 33-41 emelet magasságig terjedő komplexumban, melyben 19 ezren éltek, több mint 300-an fertőződtek meg és 42-en estek áldozatul a betegségnek. Ez a városállamban történt megbetegedések és halálesetek hatoda volt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) akkori jelentése szerint a járvány fő oka az Amoy Gardens szennyvízvezeték-rendszerének hibáiból eredt. Jelesül azoknak az u alakú lefolyócsöveknek a kiszáradása lehetett a terjedés oka, amelyekben rendeltetésszerűen víznek kellett volna elzárni a szennyeződések visszaszivárgása elől az utat. (Magyarországon az u alakú csövek mellett hasonló funkciót töltenek be az úgynevezett bűzelzárók is, melyek a padlón lévő vízelvezetést szolgálják – a szerk.)

A SARSjellemző tünete volt a hasmenés, a WHO jelentése szerint így került jelentős mennyiségű vírussal terhelt csepp a levegőbe, ami a vízvezeték-hálózatokon keresztül, a kiszáradt u-csöveken át jutott be a többi lakásba, amit csak tovább segítettek a fürdőszobai elszívók.

A kórházakban is előfordulhat hasonló

Ezt a fent vázolt helyzetet modellezte Gormley és csapata 2017-ben, hogy kiderítsék, pontosan hogyan terjedhetett a kórokozók, mik voltak azok a hibák, melyeket ki lehetett volna küszöbölni, és mik azok az általános tervezési problémák, melyeken a jövőben feltétlen javítani kell, hogy mindez ne ismétlődhessen meg. A kutatók e kísérlet során bebizonyították, hogy az organizmusok az épület különféle emeletein lévő helyiségek között átvihetőek a légáramrendszeren keresztül, mivel az elősegíti a vízvezetékekben lévő víz mozgását. Megállapították, az egyik legnagyobb hiba az volt az Amoy Gardensben, hogy az összes épület ugyanahhoz a szennyvízvezeték-rendszerhez csatlakozott. „Amikor az u alakú lefolyócsövek kiszáradtak, a szennyezett levegő szabadon mozoghatott a lakások között” – írták, hangsúlyozva: az ilyen típusú épületekben ráadásul túlnyomás is kialakulhat, ha egyszerre sok ember van otthon és használja a mosdókat.

Ez is megtörheti az u-csövekben lévő víz „pecsétjét”, ami elválasztja egymástól a lakások légrendszereit. Megjegyezték, nemcsak a toronyházak esetében lehet kockázatos egy ilyen rendszer, és nemcsak ott alakulhat ki ilyen túlterhelés. Vannak nagy kapacitású tömbkórházak is, melyek hasonló rendszert alkalmaznak, és ha egyszerre sok beteget ápolnak az osztályokon, ott is kialakulhat olyan túlnyomás, ami kiszorítja a vizet az u alakú lefolyócsövekből, így téve szabaddá az utat a fertőzésnek. Ráadásul, ha a kórház egy rendszeren van más épületekkel is, akkor az ott tartózkodók is veszélybe kerülhetnek.

Hat fontos szabály

Mint írják, bár az új koronavírus okozta COVID-19betegségnek nem a hasmenés a legjellemzőbb tünete, de sajnos gyakran az is előfordul, ráadásul ez a vírus is cseppfertőzésselterjed. Ezért hat javaslatot állítottak össze a létesítmények üzemeltetőinek és a háztulajdonosoknak, hogy ezzel segítsék őket a rendszerek biztonságos üzemeltetésében és a fertőzések elkerülésében.

1. Ha a vizesblokkok bármelyikében (fürdő, WC, konyha, mosókonyha) furcsa szagot érzünk, ellenőrizzük a bűzelzárókat, u-csöveket.
2. Ellenőrizzük, hogy a lakásban, épületben lévő minden u alakú lefolyóval rendelkező WC, mosogató, mosdókagyló működőképes.
3. Reggel és este öntsünk vizet az összes mosdóba és vécébe legalább öt másodpercig, különös tekintettel a vizesblokkok padlóin lévő vízelvezetőkre.
4. Ha úgy tűnik, hogy bármely szennyvízelvezető cső elmozdult, nem csatlakozik megfelelően, azonnal le kell zárni, míg a szakemberek kiérnek. Ezt mindenképp maszkban, gumikesztyűben kell megtenni, és lehetőleg valamilyen műanyag zacskót helyezzünk a csőre és ragasszuk le szigszalaggal.
5. Ha repedést, szivárgást látunk bármely csővezetéken, azonnal le kell ragasztani, és szakember segítségét kérni.
6. Az épületek karbantartóinak, tulajdonosainak és üzemeltetőinek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a vízvezeték és szennyvízelvezető-rendszer megfelelő működését, szükség esetén pedig gondoskodni a hibák elhárításáról.

Gormley cikkében még egy fontos tényezőt említ, ami hosszú távon megoldást igényel. „Fontos, hogy a jövőben úgy tervezzék a szennyvízvezeték-rendszereket, hogy azok kivédjék az ilyen fertőzések terjedését” – szögezi le. Rávilágít arra is, hogy jelenleg nincsenek külön szabványok az 50 emeletnél magasabb szintű épületek vízelvezető-rendszereire, és mint írja, sok ma is használt eljárás még a 20. századból, vagy annál is korábbról, a viktoriánus érából származik, amikor még nem is voltak ilyen magasságú vagy terheltségű épületek.

Mesterséges altatásban hozta világra gyermekét a koronavírusos kismama – olvassa el az erről szóló cikket társportálunkon, az nlc.hu-n.

Forrás: https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/fertozo_betegsegek/cikkek/koronavirus_ezert_veszelyes_tarsashazban_elni/20200415114828