Az új lakások piaca az utóbbi években nagy emelkedést mutatott. Köszönhető volt ez a kedvezményes áfa kulcsnak, valamint a lakástámogatási rendszer átalakításának. A KSH adatai szerint 2019. I. félévében 6472 új lakás épült. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 227 volt.

Mit mutat a trend?

A lakásépítések több, mint a felét a vállalkozók általi építés jellemzi. Ezeket az újépítésű lakásokat nagyon hamar, már a tervező asztalról elkapkodják a vevők, hiszen az ebben a stádiumban történő lakásvásárlás esetén 10-20%-kal olcsóbban kaphatják meg még a lakást, mintha egy már kész lakást vásárolnának.

Meg lehet-e vásárolni még csak a tervezőasztalon létező lakást?

Nincs jogi akadálya annak, hogy úgy vásároljunk lakást, hogy annak még csak tervei és az építési engedélye létezik, azonban a telken valójában még egy kapavágás sem történt.

Ha új lakás vásárlásába vágjuk a fejszénket, akkor az alábbiakra figyeljünk oda:

• Ellenőrizzük, hogy a telek kinek a tulajdonában van, és ha nem a telek tulajdonosa az eladó, illetve a kivitelező, akkor valóban van-e jogosultsága a telken való építésre.
• Tájékozódjunk, hogy a lakást kínáló, illetve a lakást kivitelező cég valóban létezik-e, nem szerepel-e a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felfüggesztett kivitelezők, vagy projektcégek nyilvántartásában.
• Rendelkezésre áll-e jogerős építési engedély.
• Elkészült-e a társasház alapító okirat tervezet és az benyújtásra került-e az illetékes földhivatalba
• az általunk megvásárolni kívánt lakás tervrajza összhangban van-e az alapító okirattal, valamint az adásvételi szerződés tervezettel.
• Részletes műszaki leírás áll-e rendelkezésre a megvásárolni kívánt lakásról, amely tartalmazza a kivitelezéssel kapcsolatban felmerülő minden adatot (például: milyen csempe kerül a fürdőbe, hol és milyen villanykapcsolók lesznek stb.).

Nincs akadálya annak sem, ha csak szerkezetkészen vásároljuk meg az új lakást és a belső kivitelezői munkákat magunk szervezzük meg.

Végleges szerződés vagy előszerződés?

Felmerül a kérdés, hogy végleges adásvételi szerződést kössünk, vagy megelégedhetünk az előszerződés megkötésével. Amennyiben végleges adásvételi szerződés kerül megkötésre, akkor a földhivatalba benyújtott alapító okirat tervezetet követően az ingatlan tulajdoni lapján már vevőként magunk is megjelenhetünk azzal, hogy mindaddig, amíg a társasház nem kerül bejegyzésre gyakorlatilag osztatlan közös tulajdonba kerülünk a többi vevővel együtt. A kivitelezést követően pedig, a használatbavételi engedély birtokában kerül majd sor a társasház földhivatali bejegyzésére és az önálló lakások külön albetétesítésére, vagyis arra, hogy az eredeti egy tulajdoni lap helyett minden lakásra, illetve garázsra, tárolóra – az alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően – egy új tulajdoni lap kerül megnyitásra. Ekkor az adott lakásra kerülünk majd bejegyzésre, mint tulajdonosok.

Ha csak előszerződést kötünk, akkor az ingatlan-nyilvántartásba nem kerülünk még feltüntetésre sem csak akkor, amikor a használatbavételi engedély már megvan és társasház bejegyzésre került.

Kell-e attól félni, hogy az új lakásként hirdetett lakás tulajdoni lapján többszáz milliós jelzálogjog szerepel?

Az új lakások kivitelezését, főleg, ha nagy a lakások száma, nagy beruházásról van szó, általában nem az eladó finanszírozza, hanem egy külső cég vagy bank. A kivitelezéshez hitelt nyújtó finanszírozó biztosítékként az ingatlan egészére jelzálogjogot fog bejegyeztetni, illetve a bankok előírják, hogy az új lakásokra kötött ingatlan adásvételi szerződésekből befolyó vételár részben vagy egészben a finanszírozó bank által meghatározott számlára folyjék be.Az adásvételi szerződésekben kell a tehermentesítéssel kapcsolatban egyértelmű és világos rendelkezéseket beiktatni arról, hogy a vételár kifizetése esetén a vevő tehermentes ingatlant szerezzen.

Hogyan fizessük a vételárat?

Új építésű lakás esetén legtöbbször a lakásépítési ütemhez, valamely műszakilag meghatározott készültségi fokhoz kötik a felek a vételárrészek kifizetését a szerződéskötéssel egyidőben megfizetett foglalón túl.

Milyen lakásokra és meddig vehető igénybe a kedvezményes 5%-os általános forgalmi adó?

A korábbi években az új lakások áfáját 5%-ban megállapító szabály megtöbbszörözte a lakásépítési kedvet. Főszabály szerint 2019.12.31-ével ez megváltozik, ugyanis az új lakások áfája ezt követően már 27% lesz néhány kivétellel. Lássuk, milyen feltételekkel lehet még 5%-kos áfával lakást vásárolni!

• Az 5%-os adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan legyen, tehát a garázs, tároló akkor is 27%-kos áfás lesz, ha a lakással együtt kerül megvásárlásra.
• Amennyiben a kérdéses ügylet 2019. december 31-ig részben vagy egészben teljesül, úgy az 5 %-os adókulcs a feltételek fennállása esetén alkalmazható. Tehát a 2019.12.31-ig kiszámlázott és teljesített vételárrész vonatkozásában alkalmazható a kedvezményes áfa kulcs.
• A kivétel: Amennyiben az ügylet 2020. január 1-ét követően, és 2023. december 31, napjával bezáróan teljesül, alkalmazható az 5%-os adókulcs, ha a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján már rendelkezésre állt végleges, jogerőre emelkedett építési engedély.

Fontos kiemelni azt is, hogy az építési engedély módosításának nincs jelentősége, ha egyébként a végleges és jogerős építési engedély 2018. november 01-ével rendelkezésre állt. Nem befolyásolja az adómértéket az építtető személyének 2018. november 1. napját követően történt megváltozása sem, ha az engedély véglegessé válása, illetve az egyszerű bejelentés megtétele legkésőbb 2018. november 1. napjával megtörtént.

Azért legyünk körültekintők! A szerződésben meghatározott, az egyes műszaki tartalmakhoz kötött fizetési határidőket nem biztos, hogy érdemes megváltoztatni abban a reményben, hogy előre fizetve csak 5%-os áfát kell fizetni, hiszen a részletekben történő teljesítés a vevő részére egy biztosítékot jelenthet arra, hogy a kivitelezést ellenőrizze.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/hirek/mire-kell-figyelni-ujepitesu-lakas-vagy-haz-vasarlasa-eseten/

Gázrobbanás történt egy szekszárdi társasház második emeleti lakásában szerda délelőtt, írja a Katasztrófavédelem. A robbanás miatt a Herman Ottó utcai épület több lakása lakhatatlanná vált, a tűzoltók megkezdték a mentést, a négy lépcsőházból nagyjából száz embert menekítettek ki. 

A teol.hu azt írja, a légnyomás több ablakot és ajtót kitört, van, aki arról számolt be, hogy a csempe is meglazult a fürdőszobában. A környéket lezárták. A helyi Rádió Antritt képeket is közölt a házról:

https://www.facebook.com/story.php?story_fbid=2737214446341150&id=243150439080909

Frissítés: Az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása szerint öt embert vitték kórházba, két férfit súlyos, három nőt könnyű sérülésekkel. Ács Rezső, a város fideszes polgármestere pedig az MTI szerint azt mondta, 10-30 lakás sérült meg, az ott élőket az önkormányzat el fogja helyezni. „Tíz, üresen álló önkormányzati bérlakás, kollégiumi férőhelyek, és a szociális főigazgatósághoz tartozó intézmények is rendelkezésre állnak” – mondta.

Forrás: https://444.hu/2019/10/09/gazrobbanas-volt-egy-szekszardi-tarsashazban

A tűzoltókat csütörtök hajnalban, a Kiscelli utcába riasztották. 

A katasztrófavédelem szerint egy III. kerületi társasház galériája gyulladt ki. A tűzoltók egy vízsugárral oltották el a lángokat, majd megkezdték az épület átszellőztetését és átvizsgálását.

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20191010-kigyulladt-egy-tarsashaz-a-iii-keruletben.html

Az elmúlt évtizedekben 18 ember hunyt el rákban Nagykanizsa egyik társasházában – állítják az ott lakók, akik szerint a ház pincéjében működő transzformátorállomás a felelős a megbetegedésekért. Tényleg veszélyes egy trafó közelében élni?

A HáziPatika.com több mint 12 évvel ezelőtt, 2007-ben írt először a nagykanizsai Platán soron lévő társasház lakóinak különös megbetegedéseiről. A lakók akkor arról panaszkodtak, hogy a tizenhat lakásos társasházban húsz év alatt tizennégyen lettek rákbetegek, a különös tendenciáért pedig az épület pinceszintjén működő transzformátorállomást tették felelőssé.

Az aggodalmak miatt a helyi önkormányzati képviselő már akkor is vizsgálatokat kezdeményezett, így a Pécsi Tudományegyetem, valamint az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet szakemberei is a helyszínre vonultak. A mérések azonban azt mutatták, hogy a berendezés körül a mágneses tér nagysága az egészségügyi határérték tíz százalékát sem éri el, így nincs összefüggés a transzformátor és a megbetegedések között. A tisztiorvosi szolgálat helyszíni vizsgálata is arra az eredményre jutott, hogy a lakók egészségét nem károsíthatja a pinceszinten működő trafó.

Okozhatnak-e rákot a villanyvezetékek?

Hogy az áram veszélyes lehet, mindenki számára világos. De az már kevésbé közismert, hogy az elektromágneses terek – például amilyenek a nagyfeszültségű vezetékek közelében is kialakulnak – milyen hatással vannak a szervezetünkre. Kattintson a részletekért!

Az itt élők azonban még mindig nem nyugodhattak meg, a napokban ugyanis a társasház ismét bekerült a hírekbe. Állítólag már 18-ra emelkedett azok száma, akik az elmúlt évtizedekben valamilyen daganatos megbetegedés miatt haltak meg. Az atv.hu beszámolója szerint a házban élő emberek továbbra is az alagsorban lévő trafót okolják a megbetegedések miatt, a szakemberek azonban többször is megállapították, hogy nem jelent veszélyt a szerkezet az ott élőkre. Pusztán a véletlen műve lehet a daganatos megbetegedések magas száma, vagy valóban szerepet játszhat a kialakulásukban a transzformátorállomás keltette elektromágneses sugárzás?

Veszélyes az elektroszmog?

A társasház a hatvanas években épült, amikor még szokás volt, hogy az elektromos áramot biztosító transzformátorokat a pinceszinten helyezik el, hiszen egészségkárosító hatását sem addig, sem azóta nem igazolták. Az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzást elektroszmogként is szokták emlegetni, az elnevezés is arra utal, hogy egy egészségre ártalmas dologról van szó, ami ellen védekezni kell. Az elektroszmog egészségkárosító hatása azonban a mai napig nem bizonyítható teljes mértékben, bár azt szinte mindenki elismeri, hogy a technika rohamos fejlődésével egyre több negatív hatásnak vagyunk kitéve.

Elektromágneses sugárzásra nem csak az ember alkotta berendezések alkalmasak: a sugárzás természetes forrása például a Nap, de például viharok során is megnő a mértéke. Az emberi szervezet sem működne elektromosság nélkül, minden sejtünk osztódását és vezérlését kis töltöttségű bioelektromos jelek szabályozzák. Ezek extrém alacsony, 0,1 és 100 Hz közötti frekvenciatartományban szabályoznak bizonyos folyamatokat a testünkben.

Bizonyított, hogy az emberi szervezet érzékeny lehet a környezet elektromágneses erőtereinek változásaira, a légköri elektromosság megváltozása például a fronthatásokhoz hasonló tüneteket produkálhat. Az elektromos eszközökből származó sugárzás azonban nem ionizáló, vagyis nem tud kémiai kötéseket lebontani. A legjelentősebb igazolt élettani hatásuk az úgynevezett súrlódási hőtermelés, ezt a mikrohullámú sütők is alkalmazzák, amelyekben nagy frekvenciájú (1 GHz – 1 THz közötti) elektromágneses hullámokkal rezegtetik meg a vízmolekulákat, hogy az élelmiszer felmelegedjen.

Bár a gyengébb elektromágneses tereknek a jelenlegi ismereteink alapján nincs számottevő élettani hatásuk, bizonyos áramerősség és frekvencia esetén mégis felléphet valamilyen élettani hatás. A US National Library of Medicine honlapján közzétett kutatás szerint nagyobb lehet a gyermekkorileukémiakialakulásának veszélye azoknál, akik nagyfeszültségű távvezeték közelében élnek. A kutatás szerint 50 méteren belül lehetnek hatással a 200 kV feletti feszültségű vezetékek az emberi szervezetre, az azonban nem egyértelmű, hogy mennyi idő után fokozódik a gyermekkori leukémia rizikója.

AzEgészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kutatási eredmények sok esetben ellentmondásosak, így egyértelmű következtetéseket nem lehet levonni belőlük. Kisebb kutatások ugyan felfedeztek összefüggéseket a lakásban tartott elektromos eszközök száma, illetve bizonyos tünetek (fáradtság, fejfájás, csökkenő libidó) előfordulásának gyakorisága között. A WHO álláspontja szerint azonban ezekért a tünetekért valószínűleg nem az eszközök elektromágneses kisugárzása, hanem például azok fény- és hanghatásai okolhatóak, de a közösségi média túlzott használata is sokaknál növelheti a szorongásos, depressziós panaszokat.

Nem a sugárzás a legnagyobb veszély

Az elektromágneses sugárzás egészségre gyakorolt hatása továbbra sem tisztázott, a régebben épült társasházak lakóira azonban egy másik veszély is leselkedhet. Kiváló hőszigetelő és tűzvédelmi tulajdonságai miatt az azbeszt rendkívül népszerű építőanyag volt a huszadik század első harmadától egészen a nyolcvanas évek végéig. A kilencvenes évek közepétől azonban a legtöbb európai országban betiltották a használatát, mert egyértelmű összefüggést mutattak ki az azbeszthasználat és különböző légzőszervi, gyulladásos, sőt, daganatos megbetegedések között.

Az azbeszt mikroszkopikus méretű szálakból áll, amelyek a levegőbe kerülve a légutakba jutnak, és a tüdőben felhalmozódnak. Itt betokozódva olyan kóros elváltozásokat eredményezhetnek, amelyek hosszú évekig, évtizedekig lappanghatnak. Bár az azbeszt használata már évtizedek óta tiltott, még mindig rengeteg ember élhet olyan házban, ahol azbesztet használtak szigetelőanyagként. A Levegő Munkacsoport közleménye szerint Magyarországon jelenleg nem rendelkezünk pontos adatokkal a szennyezettség mértékét illetően. A 2002-ben indult, nemzeti azbeszteltávolítási program is jelentősen lelassult, mivel az EU strukturális alapjaiból nem lehet magántulajdonú ingatlanok azbesztmentesítésére forrásokat lehívni.

Forrás: https://www.hazipatika.com/eletmod/veszelyben/cikkek/tenyleg_rakkelto_a_tarsashaz_alatti_trafo/20191009105016

2019-ben módosultak a biztonsági kamerával összefüggő szabályok, így aktuális kérdésként vetődik fel, hogy milyen felhatalmazás alapján, mikor szerelhető fel kamera egy társasházban, valamint ki jogosult a kamera felvételeket megtekinteni, meddig kell, illetve lehet őrizni azokat.

Milyen jogterületeket érint?

A biztonsági kamerával készült hang, és képfelvétel érinti a személyek személyhez fűződő jogait, a képmáshoz, hangfelvételhez, valamint személyes adataihoz való jogát.

Amennyiben biztonsági kamera kerül felszerelésre, úgy ez ezen jogoknak a törvényben meghatározottak szerinti korlátozását jelenti abból a célból, hogy a társasház közösség, valamint a tulajdonosok vagyonával és személyével szembeni szabálysértési, illetve bűncselekmények megelőzhetőek legyenek. A kamera felszerelésével tulajdonképpen a közösség által meghatározott vagyonvédelem, illetve adott esetben személyvédelem kerül előtérbe az egyént megillető alapvető jogokhoz képest.

Milyen döntés szükséges a kamera felszereléséhez?

A társasház közös tulajdonában álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet.

Ez azt jelenti, hogy nem elég, ha a közgyűlésen megjelent tulajdonosok közül a jelenlévők kétharmada megszavazza a telepítést és kiépítést, hanem az alapító okiratban szereplő összes tulajdonostárs 2/3-ának kell azt szavazatával támogatnia. Mivel a közgyűléseken csak kivételesen jelennek meg a tulajdonostársak ilyen számban, így célszerű ezeket a kérdéseket írásbeli szavazás útján intézni.

Hol találhatók meg a kamerarendszerrel összefüggő szabályok?

A kamera felszerelésével és üzemeltetésével kapcsolatos alapvető szabályokat a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályozza.

A fent említett ún. minősített kétharmados közgyűlési határozaton kívül szükséges lesz a társasház szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) módosítása is, hiszen ezen okiratnak kell tartalmaznia a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított – adatkezelési szabályokat.

Milyen korlátozások vannak a biztonsági kamera felszerelésével kapcsolatban?

A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).

Mivel személyes adat kizárólag egyértelműen meghatározott, jogszerű célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető, így csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas.

Kit és hogyan kell tájékoztatni a biztonsági kamerákról?

A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.

Azzal, hogy valaki egy olyan helyiségbe, házba belép, amelynél a társasház tájékoztatást adott a jogszabályban előírtak szerint a kamerarendszerről, a társasház jogos érdeken alapuló adatkezelése fog megtörténni, tehát nem kell semmilyen külön hozzájárulás a házba belépő vagy ott lakó személytől az adatai kezeléséhez.

Ki fogja üzemeltetni a kamerarendszert?

A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

Ki és hogyan tekintheti meg a kamerafelvételeket?

Az érintett, akiről kamera felvétel készült kérheti annak megtekintését, ha igazolja, hogy a felvétel mikor készült és milyen célból van rá szüksége.

A társasház képviselője, valamint az üzemeltetést végző cég alkalmazottja is megtekintheti a felvételeket, de itt is szem előtt kell tartani a célszerűségi és törvényben előírt szempontokat.

A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

A társasház a hatóságok, bíróságok részére köteles adatot szolgáltatni a nála készült felvételekről. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor a társasház kapujában történik egy bűncselekmény, amely esetben a kamerafelvételek perdöntő bizonyítékok lehetnek.

Meddig lehet megőrizni a kamerafelvételeket?

Mivel személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető, a jogszabály maximum 30 napos határidőt biztosít a felvételek megőrzésére. A kép- és hangfelvételt – hivatalos felhasználás hiányában – a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/hirek/biztonsagi-kamera-tarsashazban-valtoztak-szabalyok/