A belga-magyar RaktárAD a HAD Grouphoz tartozó logisztikai ingatlanfejlesztő, 10 éves fennállása alatt több mint 110 000 négyzetméter ipari csarnokot épített, 160 egységben, mintegy 150 hazai kkv számára. A vállalat mára piacvezetővé vált a spekulatív, azaz megrendelővel vagy vásárlóval előre nem rendelkező ipari társasház-fejlesztésekben, és meghatározó szerepet tölt be a magyar kkv-k infrastruktúrájának modernizálásában.

Tíz évvel ezelőtt indult itthon az ipari társasház modell, amely nem volt egészen ismeretlen az ingatlanfejlesztők számára, de az üzleti modellt kifejezetten itthon dolgozta ki és működteti sikerrel a belga-magyar fejlesztő társaság. Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és Üzletfejlesztési igazgatója lapunknak elmondta, hogy az ipari ingatlanpiac, különösen a raktárak és csarnokok területén nem támogatják a fejlődőképes és fejlődni akaró, kis- és közepes vállalkozásokat igényeit. 

Ipari társasház a magyar üzleti vízió

Ebből lett egy vízió, amelynek a lényege, hogy olyan csarnokokat építsenek, amelyeken osztozhatnak a kisebb területigényű vállalkozások és az ingatlanvásárlás mellé a fejlesztő teljeskörű szolgáltatást adjon. Így született meg az ipari társasház üzleti modell itthon. A logisztikai bázist igénylő vállalkozások átlagosan 1000 euró négyzetméter áron vásárolhatnak ingatlan felületet. Persze az árak nagyban függenek a megközelíthetőségtől, illetve a csarnokon belüli elhelyezkedéstől és nyilvánvalóan a szolgáltatások igénylésétől is. 

A megjelölt ár inkább csak átlag. Viszont az igazgató hangsúlyozta, hogy ez az ár jóval alacsonyabb, mint egy fővárosi belső kerületekben elhelyezkedő rozsdaövezeti ingatlan négyzetméterára.

 

Akiknek ajánlják

Sok vállalkozás van, amely ma még nem igényel több ezer négyzetméternyi raktár felületet, ugyanakkor a működéséhez szükséges olyan logisztikai központ, amely kereskedelemre és raktározásra, sőt iroda területre is alkalmas. A fejlesztések viszont akkor költséghatékonyak, ha nagy alapterületűek, így nem csak a méretük, az elérhető áruk sem passzol a kis- és közepes vállalkozások bevételeihez. Azzal, hogy a nagy, több ezer négyzetméteres csarnokon egyszerre több vállalkozás is osztozhat, optimális bekerülési árat és optimális rezsiköltséget kínál, továbbá rugalmas telephely szolgáltatást lehet rá alapítani. Ezzel válik igazán érdekessé a kisebb, feltörekvő cégek számára.

• A 3-4 ezer négyzetméteres csarnokokon jellemzően 
• 8-10 tulajdonos osztozik, 

és hogy mennyire vegyes a kép, azt az igazgató azzal szemléltette, hogy a 150 partnerük közül egy sincs olyan, amelyiknek a TEÁOR száma egyezne. 

Vagyis van közük gyártó és kereskedő egyaránt, de van olyan is, amely valamilyen szolgáltatást nyújt és az eszközeinek a raktározására használja a megvásárolt csarnokrészt. Magyarán a vállalati szektor minden területe képviselteti magát az ügyfelek között.

A fejlesztő cég ma már 110 ezer négyzetméternyi csarnok felületet épített és 150 partnert szolgál ki. A fejlesztések jellemzően úgynevezett spekulatív jellegűek, a cég felméri a várható piaci igényeket és annak megfelelően fektet be. A területek vásárlása során olyan nagy méretű telkeket (30-50 ezer négyzetméter) keres, amelyek a későbbiekben tovább fejleszthetőek, nem csak a felépítményekkel, hanem infrastruktúrával is. Az üzleti modellhez tartozik persze az is, hogy a telkek, vagy az azokon épült csarnokok a főváros külső kerületeiből 15 perc alatt megközelíthetőek legyenek. 

Ennek megfelelően a cég befektetési területe az M0 körgyűrű körül volt, az összes fejlesztést eddig itt hajtotta végre.

Most azonban kilépne Budapest vonzáskörzetéből és Debrecent célozta meg. Lőrincz-Hadnagy Tibor szerint ez az üzleti modell további sikerre van ítélve. Ezt jól mutatja, hogy miközben a vállalati piac erősen gyengélkedik itthon, a beruházások csökkentek és a vállalatok likviditási gondokkal küzdenek, a fejlesztő cég bevételei 50 százalékkal növekednek (idén) és a jövő évi kilátásaik is hasonlóan alakulnak.

Forrás: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2025/11/ipari-tarsashazugy-magyar-gondolat

Kigyulladt egy társasház ötödik emeleti lakása az V. kerületi Szent István téren, a Hercegprímás utcánál – közölte a katasztrófavédelem csütörtök délután. A tűz nagy terjedelemben a tetőre is átterjedt.

A fővárosi hivatásos tűzoltók nagy erőkkel indultak a helyszínre, ahová az első egység már kiérkezett. Az épületben a tűzzel érintett szinten megkezdték a kiürítést, a tűz másik két lakást is elért.

Olvasónk elmondása szerint a helyszínre rengeteg tűzoltó érkezett, a ház előtti részt lezárták.

A Katasztrófavédelem negyed három után pár perccel közölte, hogy a tűzoltók megakadályozták a lángok továbbterjedését, öt vízsugárral oltva a tüzet. Az egységek három vízsugárral dolgoztak a tető, két vízsugárral pedig az alatta lévő szint oltásán, és a munkálatok közben megbontották a ház tetőszerkezetét. Végül nem sokkal három óra előtt közölték, sikerült eloltani a tüzet.

Cikkünket frissítettük a tűz eloltásának hírével.

Forrás: https://telex.hu/belfold/2025/11/20/bazilika-haz-tuz

Vége, ennyi volt: kimerült az Energiaügyi Minisztérium 5 milliárd forintos lakossági kerete, amelyet a távolról leolvasható fűtési költségmegosztók telepítésére lehetett igénybe venni.

Vége, ennyi volt: kimerült az Energiaügyi Minisztérium 5 milliárd forintos lakossági kerete, amelyet a távolról leolvasható fűtési költségmegosztók telepítésére lehetett igénybe venni. A pénz elfogyott, a jelentkezés lezárult – aki kimaradt, az most valóban lemaradt – tájékoztatott a Portfolio.

A több mint 900 beadott kérelem közel kétharmadát pozitívan bírálták el, amivel gyakorlatilag teljesen elolvadt az eredeti forrás. A nyári indulás óta 612 társasház és lakásszövetkezet jutott hozzá a fejlesztéshez önerő nélkül, 100 százalékban vissza nem térítendő támogatással. Ez azt jelenti, hogy több tízezer lakásban változhat alapjaiban a fűtési elszámolás.

Miért ekkora szám ez?
Mert a radiátorokra szerelt, távolról leolvasható költségmegosztók végre igazságos rendszert hoznak:
nem az alapterület vagy légköbméter dönti el, mennyit fizetsz, hanem az, mennyit FOGYASZTASZ.

Kramlik Kornél, a FEAK Zrt. vezetője szerint a rendszer nemcsak ösztönzi a tudatosabb energiahasználatot, de sok lakásnál akár forintban mérhető megtakarítást is hozhat a fűtési szezonra.
Solymár Károly Balázs államtitkár pedig hangsúlyozta: ez a technológia nemcsak a lakókat segíti, hanem Magyarország energiafüggetlenségéhez is hozzájárul.

És itt jön a feketeleves: Aki most nem fért be a keretbe, az egyelőre várhat. A minisztérium már dolgozik a következő támogatási körön, de egyelőre nincs pontos dátum – csak annyi biztos, hogy nagyobb forrásokra készülnek.

Tény:
A Jedlik Ányos Energetikai Programmal együtt az idei nyáron több mint 100 milliárd forint értékben indultak energetikai fejlesztési felhívások – de ezek tempója azt jelzi, hogy a lakossági igény ennél jóval nagyobb.

Forrás: https://magazin.otthonterkep.hu/2025/11/23/lezarult-a-tavhopalyazat-minden-penz-elfogyott-tobb-szaz-tarsashaz-jart-jol-a-tobbieknek-varniuk-kell/p/13703721

Tízlakásos luxustársasházat és mélygarázst építenek az V. kerületi Gerlóczy utca 3. szám alatti telken – értesült a HVG. A beruházás helyszínén lévő épület 92 százalékát korábban több részletben értékesítette az önkormányzat, az összbevétel pedig 55,6 millió forint volt. Azóta többször is gazdát cserélt az ingatlan, a mostani tulajdonosok pedig azt állítják, ők már a szabad piacról, közvetítőn keresztül jutottak hozzá. A területen 2,5 milliárd forintos fejlesztést terveznek.  

„Magas minőségű” tízlakásos társasház és hozzá tartozó mélygarázs épül Budapest belvárosának egyik legértékesebb részén, a Gerlóczy utca 3. szám alatt – tudta meg a HVG.  

Az egykori Pilvax kávéház szomszédságában található, meglehetősen romos épület nagyrészt az önkormányzat tulajdonában állt, de a tulajdonjog 92 százalékát több részletben értékesítették négy cégnek. (Részben a maradék 8 százalék tulajdonosának, ez a rész a Telex cikke szerint korábban csere útján váltott gazdát.) Az összesített eladási ár a portál szerint mindössze 55,6 millió forint volt, ami még akkor is igen olcsónak tűnik, ha figyelembe vesszük az épület leromlott állapotát.  

Az épületrészek korábbi tulajdonosai között feltűnt mások mellett Rogán Antal jobbkeze, Kertész Balázs (volt) sógorának cége, valamint egy Kontakt Mobil Rendszerház Kft. nevű vállalat is, amelynek az egykori In-Kal-vezér, Örményi Viktor a tulajdonosa.  

2020 végén apport révén az egész ingatlan a GTHREE Property Kft. tulajdonába került át, amely ezzel megszerezte a 340 négyzetméteres telket a 306 négyzetméteres épülettel együtt.

A GTHREE Propertyt akkoriban Örményi Viktor vezette, tavaly nyáron viszont a vállalat gazdát cserélt, az új tulajdonos pedig három cég lett (Global Bridge Kft., Optimum Home Ingatlanforgalmazó Kft. és Takarék Trading Vagyonkezelő Kft.). A vállalatok vezetői között a táplálékkiegészítőkkel foglalkozó Lévai Ferenc, valamint – a 444.hu cikke szerint – korábban másik cégén keresztül rádiós műsorszórási jogokat is szerző Szécsi Péter Antal is feltűnik.  

A jelenlegi tulajdonosok azt közölték, hogy a telket és a kész projektet már a „szabad piacról, (…) az Otthon Centrum ingatlanközvetítőn keresztül” vásárolták meg. A pontos vételárat üzleti titokra hivatkozva nem árulták el, de állításuk szerint „piaci árat” fizettek az ingatlanért. A munkákat az elmúlt hetekben kezdték el, képeinken látható, hogy az előző épületet teljesen elbontják. 

Szécsi Péter Antal a HVG-vel azt közölte: terveik szerint legkésőbb 2027 őszére végeznek a mintegy 2,5 milliárdos beruházással.

A telek tulajdonosaivá váló cégek nem új szereplők a budapesti ingatlanpiacon, korábbi beruházásaik során épült fel például a Béke téren egy 201 lakásos társasház, valamint a Katona József utcában egy 74 lakásos társasház.

Szécsi Péter Antal azt is elárulta, hogy önkéntes városfejlesztési támogatási ajánlatot tettek a környék fejlesztésére, de részleteket nem közölt, mert az egyezséget titoktartási kötelezettség védi. (A nagyobb beruházások esetében nem ritka, hogy a projektgazda fejlesztési pénzt fizet a kerületnek, vagy elvégez valamilyen közterületi fejlesztést, erről általában külön megállapodást köt a beruházó és az önkormányzat.)  

A kerület sajtóosztálya a HVG megkeresésére megerősítette: „A beruházóval egy lehetséges településfejlesztési támogatásról is tárgyal az önkormányzat, ez még folyamatban van. Általánosságban elmondható, hogy minden esetben a támogatás a településfejlesztési célok támogatására szolgál, amelyet az önkormányzat szabadon, az V. kerületi helyi közutak, közterek és parkok kezeléséhez, fejlesztéséhez használhat fel, így az az V. kerületi zöldítési program megvalósítását is segítheti”. 

Hozzátették: „Az önkormányzat célja, hogy a belvárosban a felszín mielőbb a klímaadaptációt segítő jelentős zöldfelülettel rendelkező élet-térré változzon”. 

A kerületet arról is megkérdeztük, hogy utólag nem tartják-e rossz döntésnek, hogy több részletben mindössze 55,6 millió forintért váltak meg a Gerlóczy utca 3. szám alatti épület 92 százalékától. Az önkormányzat megkeresésünkre azt közölte, hogy nincs egyedi döntési lehetőségük az adott ingatlan eladási árának meghatározásakor. „Mindig a vonatkozó rendelet és a független igazságügyi szakértő értékbecslése a mérvadó, jelen esetben is ennek megfelelően történt az elidegenítés” – írták. 

Forrás: https://hvg.hu/itthon/20250122_gerloczy-utca-3-telek-55-millio-tarsashaz-melygarazs-v-kerulet-belvaros-ebx

Új otthont kell találniuk maguknak az egyik Acélgyári úti társasház bérlőinek, ugyanis az ingatlan életveszélyes állapota miatt azonnali hatállyal kiköltöztették őket lakásaikból. Szakvélemények szerint a salgótarjáni épületet gazdaságosan nem felújítható és balesetveszélyes, ezért elengedhetetlen a lebontása.

Salgótarján közgyűlése szerdán tartotta meg soron következő, mintegy hatórás ülését, amelyen számos fontos téma került napirendre. A 26. javaslatként a képviselők egy, az Acélgyári úton található, rossz állapotú társasház lebontásáról tárgyaltak, amelynek életveszélyes mivolta végett nemrég több ott élő bérlőt is kilakoltattak.

Életveszélyesnek minősítették a salgótarjáni társasházat

Mint elhangzott a közgyűlésen: az ingatlan műszaki állapotát tekintve évek óta nagyon rossz állapotban van, felújítása gazdaságtalan. Az önkormányzat tulajdonában négy darab lakás van, amelyeket befalaztak, de a magántulajdonban lévő lakhelyek közül kettőben albérlő, illetve szívességi lakáshasználó lakik. Az épület leromlott műszaki állapotának felülvizsgálata miatt a Salgó Vagyon Kft. szakértői véleményt kért egy megbízott cégtől, amely az épület egyes részeit, mint a fa tetőszerkezetet, az emelet feletti födémet, illetve az acélgerendával gyámolított vasbeton erkélylemez állapotát veszélyesnek, a vizsgált földszint feletti födémet, valamint az oldalsó lépcső fa anyagú lépcsőfokait pedig életveszélyesnek minősítette.

– A szakértő a lakók azonnali kiköltöztetését, s az épület bontását javasolta, a gazdasági totálkár miatt. A szakvéleményre figyelemmel az önkormányzat képviseletében eljáró Salgó Vagyon Kft. összehívta a társasház rendkívüli közgyűlését június 12-én. A tárgyaláson a tulajdonosok közül az önkormányzat képviselői voltak jelen, a többi tulajdonos távol maradt, ők a lakásokat nem is használják, azok albérlő, illetve szívességi lakáshasználó birtokában vannak. Akkor határozat az épület sorsát illetően nem született – ismertette Kreicsi Bálint polgármester.

A szakvélemény továbbá egyértelműen megállapította, hogy az épület gazdaságosan nem felújítható, életveszélyes műszaki állapotú, s emiatt az ingatlan bontása elengedhetetlen. A fentiekre tekintettel az önkormányzat kezdeményezte az építésügyi hatóságnál, hogy hozzon határozatot a gazdaságosan nem felújítható, életveszélyes épület bontásának elrendelése iránt.

A képviselők megszavazták az ingatlan lebontását a közgyűlésen.

Több mint 20 millióba kerülhet a lebontás

Az előzetes számítások szerint az épület bontási költsége és a törmelék elszállítása összesen 23 millió 717 ezer 282 forint kiadást jelent, amely kiegészül a tervezési munkák költségével – ez 508 ezer forint. A bontást végző kivitelező a polgármesteri hivatal városfejlesztési irodája által lesz kiválasztva. A bontáshoz szükséges anyagi forrást Salgótarján önkormányzata biztosítja.

Forrás: https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2025/06/salgotarjan-kozgyules-eletveszelyes-epulet

A férfi egyik iskolatársa azt mondta, hogy csendes, visszahúzódó emberként ismerték a férfit. Nem volt balhés, és úgy tudták, hogy boldog párkapcsolatban él.

Ahogy arról beszámoltunk mi is, egy XIII. kerületi lakásban július 13-án, csütörtök este 22 óra 30 perc körül holtan találtak egy 27 éves nőt. A feltételezett elkövetőt az életvédelmi osztály nyomozói azonosították, ellene elfogatóparancsot adtak ki.

A Blikk beszámolója szerint az aldozat édesanyja hívta ki a rendőröket, mert nem érte el a lányát. A lakás ajtajában állva felhívták a fiatal nő mobilját, ami a lakásban ki is csengett.

Végül a rendőrök egy lakatost hívtak és bejutottak a lakásba, ahol megtalálták a meggyilkolt nőt.

Egy lakó elmondta, hogy hajnali fél egy körül egy nő velőtrázó sikolyára ébredtek. „Kislányom, kislányom, mit tettek veled” – hallatszott. Az édesanya valószínűleg ekkor tudta meg, hogy mi történt a lányával.

A házat azonnal lezárták a rendőrök, de a feltételezett elkövetőt már nem találták ott.

Egy tanú beszámolója szerint gyakran látta a jelenleg körözés alatt álló férfit, aki tudomása szerint nem lakott ott.

A lap megjegyzi, hogy a gyilkossággal vádolt férfi a közösségi oldalára négy hete tett fel egy képet, amelyben barátnőjével – ő lehet az áldozat – ünnepelték a névnapját.

A Blikknek a férfi egyik iskolatársa azt mondta, hogy csendes, visszahúzódó emberként ismerték a férfit. Nem volt balhés, és úgy tuták, hogy boldog párkapcsolatban él.

Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kekhirek/kislanyom-kislanyom-mit-tettek-veled-szivszaggato-sikolyra-ebredtek-a-tarsashaz-lakoi-ahol-ejjel-megoltek-egy-fiatal-not/

Segítségért kiabált egy társasház idős lakója péntek hajnalban, a szomszédai viszont nem tudtak bejutni hozzá Zalaegerszegen, az Átalszegett utcában.

A katasztrófavédelem közlése szerint a város hivatásos tűzoltóinak műszaki segítségével a mentők bejutottak a lakásba, majd megkezdték az ellátását. 

Forrás: https://www.egerszegihirek.hu/helyi-hirek/segelykialtas-tuzoltok-segitettek-a-zalaegerszegi-tarsashaz-lakojan

Laczkovits-Takács Tímea – némi spéttel – most mentené, ami menthető.

Ahogy arról korábban az Ugytudjuk.hu elsőként számolt be, Győr-Ménfőcsanakon hónapok óta forrnak az indulatok a Győzelem utca 20. szám alatti építési telek tervei miatt. Szeptemberben még csak a bontási munkák és a pletykák jelezték, hogy a családi házas övezetbe nagyszabású társasház épülhet, de már ez is komoly tiltakozást váltott ki a környéken élőkből. 

A lakók nemcsak az utcakép radikális megváltozásától, hanem a forgalmi, parkolási és környezeti terhelés növekedésétől is joggal tartanak. Ráadásul egy ilyen beruházás akár – egy nem túl jó – precedenst is teremthet, ami után nehéz lesz más, hasonló építkezésekre nemet mondani, és a környéken bizony nem egy hasonló “veszélyeztetett” telek található. 

Mostanra az is biztossá vált, hogy a projekt valós, hiszen a napokban Lackovits-Takács Tímea (Fidesz-KDNP) a városrész helyi képviselője – akit szerkesztőségünk hiába keresett az ügy kipattanásakor – bejelentette, hogy az Országos Tervtanács elé került a beruházás, amely a korábban emlegetett 20 helyett már több mint 30 lakásos társasházról szól. Ezzel a beruházás léptéke messze meghaladja a környék falusias, kertvárosias jellegét, amelyhez a helyiek ragaszkodnak, ragaszkodnának. 

https://www.facebook.com/share/p/1B47m5GMXp/

A helyzet pikantériája, hogy jogi szempontból nem biztos, hogy a Tervtanács meg tudja akadályozni a projektet. A Győzelem utca és környéke ugyanis településközponti vegyes besorolású terület, ami papíron lehetővé teszi a sűrűbb beépítést és a többszintes társasházakat is. A valóságban ez azonban nem illeszkedik a városrész karakteréhez, hiszen a terület továbbra is falusias, kertvárosias beépítésű, és egy ilyen volumenű beruházás teljesen idegen testként hatna a környezetben.

Ennek az egyedi besorolásnak történelmi okai vannak, a döntést még a hetvenes-nyolcvanas években hozták meg, amikor Csanakon a posta, az iskola és az óvoda jelenléte miatt településközponti funkciókat láttak el a környéken. Az akkori állapotok mellett teljesen logikusnak tűnt, hogy a településnek legyen egy pezsgőbb, “központibb” része, de a mára kialakult valóság mellett már egy teljesen elavult szemléletet tükröz. A lakosság száma így is jelentősen megnőtt, az infrastruktúra viszont közel sem fejlődött ehhez mérten, a szabályozás viszont változatlan maradt, ezzel megágyazva az ilyen vitás beruházásoknak.

A képviselő most a lakosság véleményét kéri, és ígéretet tett arra, hogy az ő érdekeiket képviseli majd, kérdés persze, hogy mennyi ráhatása lehet még az adott ügyre a jelenlegi szakaszban. Ugyanakkor az is tény, ha a beépítési szabályokat évekkel korábban átgondolják és módosítják, vagy minimum modernizálják, akkor most nem kellene tűzoltásként kezelni a helyzetet. A politikai felelősség tehát nem (csak) a Tervtanácsnál vagy az építtetőnél, hanem helyben, a szabályozás elmaradásában (is) keresendő.

A 2021-ben, a Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) korábbi polgármester által hozott változtatási tilalom a szóban forgó telket is érintette, ám a Kúria által elkaszált építési stop után, a csanaki ingatlan is visszakerült a szürke zónába, amit momentán sem lenyelni, sem kiköpni nem tud a rendszer. A Győzelem utca ügye így nem csupán egyetlen társasházról szól. Ez egy szimbolikus történet arról, hogyan csúszik ki a helyi közösségek kezéből a kontroll, ha a településszerkezeti döntéseket évtizedekig nem vizsgálják felül. Most a lakosság és a városvezetés egyszerre próbál fékezni, miközben a folyamat már elindult, és könnyen lehet, hogy jogilag kevés eszköz maradt a beruházás megakadályozására. 

Update: az ügy jelenlegi állapotának lábjegyzeteként megosztjuk azt a szerkesztőségünkhöz eljutott információt, hogy a Országos Tervtanács által folytatott konzultációs eljárás szerint feszültséget keltő, és túlzó a beruházás, melyet újra kell gondolni. Ez talán reményt adhat a helyieknek, ugyanakkor jó lenne, ha valaki megteremtené egy valós lakossági és szakmai konzultáció lehetőségét, mert Győr-Ménfőcsanak megérdemelné, hogy egy olyan, a mai kor szellemének megfelelő rendezési terve legyen, ami a hagyományokat is meg tudja őrizni egyben.

Forrás: https://ugytudjuk.hu/cikk/2025-10-14_elavult-szabalyok-miatt-epulhet-tobb-mint-30-lakasos-tarsashaz-menfocsanakon-a-gyozelem-utcaban

Körmend legnagyobb épülete 208 lakással és 64 garázzsal csak névleg volt társasház hosszú éveken át. Nem volt sem vezetősége, sem ellenőrző szerve, sem bankszámlája – tudtuk meg a körmendi önkormányzat honlapjáról. A szabálytalan állapot augusztus végén szűnt meg.

Szombathely Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Jogi  Osztálya kötelezte a társasházat a működés helyreállítására. Dr. Stepics Anita jegyző óriási munkát  végzett a tulajdonosok érdekében azért, hogy a társasház ismét szabályosan működő szervezet legyen. Fel kellett kutatni valamennyi, az épületben akárcsak résztulajdonnal is rendelkező tulajdonost, hogy kiértesíthetők legyenek az alakuló üléssel kapcsolatos információkról. Összesen 460  fő, aki tulajdonosként érintett. Ezt követően a szükséges dokumentumokat is el kellett juttatni  hozzájuk – tették közzé a helyi önkormányzat oldalán a körmendi társasház nem mindennapi történetét.

Körmendi társasház: már a közös képviselő hívja össze a következő taggyűlést 

Az összegzésből megtudtuk azt is, augusztus 25-én tartottak eredményes taggyűlést, majd kitértek arra is: „A következő lakógyűlést már a közös képviselő  hívja össze, ahol napirendre kerül az SZMSZ (szervezeti és működési szabályzat). Ebben kell szabályozni a működési rendet: a taggyűlés összehívását, a gazdálkodás és beszámolók rendjét, a  képviselet formáját különböző kérdésekben, felújítással kapcsolatos szabályokat stb” – írták.

A teljes beszámolót itt találja. 

Forrás: https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2025/10/kormendi-tarsashaz-evtizedeken-at-nevleg-letezett

Berendezési tárgyak égtek mintegy tizenöt négyzetméteren egy ötemeletes társasház második emeleti lakásának egyik szobájában vasárnap délután a Baross utcában. A tűzoltók rövid idő alatt eloltották a lángokat. Személyi sérülés nem történt – közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

A lakástüzek többsége emberi mulasztásra, illetve az ingatlanban használt eszközök karbantartásának elmulasztására vezethetőek vissza. Szintén növelik a lakástüzek kockázatát a felhalmozott tárgyak, lomok, amelyek nemcsak tűzveszélyesek, de a menekülést is nehezítik, valamint akadályozzák a tűzoltók munkáját.

Azokban a lakásokban, ahol füstérzékelőt működtettek, nem alakult ki nagyobb tűz, a lángokat már azok kezdeti fázisában meg lehetett fékezni, nem történt tragédia, és az anyagi kár nagysága is kisebb volt, mint ahol nem volt ilyen készülék.

A lakástüzek áldozatai leggyakrabban egyedül élő idős emberek, ezért otthonukba érdemes olyan füstérzékelőt telepíteni, amely nemcsak hangosan sípol füst esetén, hanem a rokonok okostelefonjára is jelzést küld.

Forrás: https://8.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/251103/tuz-volt-egy-baross-utcai-tarsashaz-masodik-emeleti-lakasaban