Segítségért kiabált egy társasház idős lakója péntek hajnalban, a szomszédai viszont nem tudtak bejutni hozzá Zalaegerszegen, az Átalszegett utcában.
A katasztrófavédelem közlése szerint a város hivatásos tűzoltóinak műszaki segítségével a mentők bejutottak a lakásba, majd megkezdték az ellátását.
Forrás: https://www.egerszegihirek.hu/helyi-hirek/segelykialtas-tuzoltok-segitettek-a-zalaegerszegi-tarsashaz-lakojan
Laczkovits-Takács Tímea – némi spéttel – most mentené, ami menthető.
Ahogy arról korábban az Ugytudjuk.hu elsőként számolt be, Győr-Ménfőcsanakon hónapok óta forrnak az indulatok a Győzelem utca 20. szám alatti építési telek tervei miatt. Szeptemberben még csak a bontási munkák és a pletykák jelezték, hogy a családi házas övezetbe nagyszabású társasház épülhet, de már ez is komoly tiltakozást váltott ki a környéken élőkből.
A lakók nemcsak az utcakép radikális megváltozásától, hanem a forgalmi, parkolási és környezeti terhelés növekedésétől is joggal tartanak. Ráadásul egy ilyen beruházás akár – egy nem túl jó – precedenst is teremthet, ami után nehéz lesz más, hasonló építkezésekre nemet mondani, és a környéken bizony nem egy hasonló “veszélyeztetett” telek található.
Mostanra az is biztossá vált, hogy a projekt valós, hiszen a napokban Lackovits-Takács Tímea (Fidesz-KDNP) a városrész helyi képviselője – akit szerkesztőségünk hiába keresett az ügy kipattanásakor – bejelentette, hogy az Országos Tervtanács elé került a beruházás, amely a korábban emlegetett 20 helyett már több mint 30 lakásos társasházról szól. Ezzel a beruházás léptéke messze meghaladja a környék falusias, kertvárosias jellegét, amelyhez a helyiek ragaszkodnak, ragaszkodnának.
https://www.facebook.com/share/p/1B47m5GMXp/
A helyzet pikantériája, hogy jogi szempontból nem biztos, hogy a Tervtanács meg tudja akadályozni a projektet. A Győzelem utca és környéke ugyanis településközponti vegyes besorolású terület, ami papíron lehetővé teszi a sűrűbb beépítést és a többszintes társasházakat is. A valóságban ez azonban nem illeszkedik a városrész karakteréhez, hiszen a terület továbbra is falusias, kertvárosias beépítésű, és egy ilyen volumenű beruházás teljesen idegen testként hatna a környezetben.
Ennek az egyedi besorolásnak történelmi okai vannak, a döntést még a hetvenes-nyolcvanas években hozták meg, amikor Csanakon a posta, az iskola és az óvoda jelenléte miatt településközponti funkciókat láttak el a környéken. Az akkori állapotok mellett teljesen logikusnak tűnt, hogy a településnek legyen egy pezsgőbb, “központibb” része, de a mára kialakult valóság mellett már egy teljesen elavult szemléletet tükröz. A lakosság száma így is jelentősen megnőtt, az infrastruktúra viszont közel sem fejlődött ehhez mérten, a szabályozás viszont változatlan maradt, ezzel megágyazva az ilyen vitás beruházásoknak.
A képviselő most a lakosság véleményét kéri, és ígéretet tett arra, hogy az ő érdekeiket képviseli majd, kérdés persze, hogy mennyi ráhatása lehet még az adott ügyre a jelenlegi szakaszban. Ugyanakkor az is tény, ha a beépítési szabályokat évekkel korábban átgondolják és módosítják, vagy minimum modernizálják, akkor most nem kellene tűzoltásként kezelni a helyzetet. A politikai felelősség tehát nem (csak) a Tervtanácsnál vagy az építtetőnél, hanem helyben, a szabályozás elmaradásában (is) keresendő.
A 2021-ben, a Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) korábbi polgármester által hozott változtatási tilalom a szóban forgó telket is érintette, ám a Kúria által elkaszált építési stop után, a csanaki ingatlan is visszakerült a szürke zónába, amit momentán sem lenyelni, sem kiköpni nem tud a rendszer. A Győzelem utca ügye így nem csupán egyetlen társasházról szól. Ez egy szimbolikus történet arról, hogyan csúszik ki a helyi közösségek kezéből a kontroll, ha a településszerkezeti döntéseket évtizedekig nem vizsgálják felül. Most a lakosság és a városvezetés egyszerre próbál fékezni, miközben a folyamat már elindult, és könnyen lehet, hogy jogilag kevés eszköz maradt a beruházás megakadályozására.
Update: az ügy jelenlegi állapotának lábjegyzeteként megosztjuk azt a szerkesztőségünkhöz eljutott információt, hogy a Országos Tervtanács által folytatott konzultációs eljárás szerint feszültséget keltő, és túlzó a beruházás, melyet újra kell gondolni. Ez talán reményt adhat a helyieknek, ugyanakkor jó lenne, ha valaki megteremtené egy valós lakossági és szakmai konzultáció lehetőségét, mert Győr-Ménfőcsanak megérdemelné, hogy egy olyan, a mai kor szellemének megfelelő rendezési terve legyen, ami a hagyományokat is meg tudja őrizni egyben.
Forrás: https://ugytudjuk.hu/cikk/2025-10-14_elavult-szabalyok-miatt-epulhet-tobb-mint-30-lakasos-tarsashaz-menfocsanakon-a-gyozelem-utcaban
Körmend legnagyobb épülete 208 lakással és 64 garázzsal csak névleg volt társasház hosszú éveken át. Nem volt sem vezetősége, sem ellenőrző szerve, sem bankszámlája – tudtuk meg a körmendi önkormányzat honlapjáról. A szabálytalan állapot augusztus végén szűnt meg.
Szombathely Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Jogi Osztálya kötelezte a társasházat a működés helyreállítására. Dr. Stepics Anita jegyző óriási munkát végzett a tulajdonosok érdekében azért, hogy a társasház ismét szabályosan működő szervezet legyen. Fel kellett kutatni valamennyi, az épületben akárcsak résztulajdonnal is rendelkező tulajdonost, hogy kiértesíthetők legyenek az alakuló üléssel kapcsolatos információkról. Összesen 460 fő, aki tulajdonosként érintett. Ezt követően a szükséges dokumentumokat is el kellett juttatni hozzájuk – tették közzé a helyi önkormányzat oldalán a körmendi társasház nem mindennapi történetét.
Az összegzésből megtudtuk azt is, augusztus 25-én tartottak eredményes taggyűlést, majd kitértek arra is: „A következő lakógyűlést már a közös képviselő hívja össze, ahol napirendre kerül az SZMSZ (szervezeti és működési szabályzat). Ebben kell szabályozni a működési rendet: a taggyűlés összehívását, a gazdálkodás és beszámolók rendjét, a képviselet formáját különböző kérdésekben, felújítással kapcsolatos szabályokat stb” – írták.
A teljes beszámolót itt találja.
Forrás: https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2025/10/kormendi-tarsashaz-evtizedeken-at-nevleg-letezett
Berendezési tárgyak égtek mintegy tizenöt négyzetméteren egy ötemeletes társasház második emeleti lakásának egyik szobájában vasárnap délután a Baross utcában. A tűzoltók rövid idő alatt eloltották a lángokat. Személyi sérülés nem történt – közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
A lakástüzek többsége emberi mulasztásra, illetve az ingatlanban használt eszközök karbantartásának elmulasztására vezethetőek vissza. Szintén növelik a lakástüzek kockázatát a felhalmozott tárgyak, lomok, amelyek nemcsak tűzveszélyesek, de a menekülést is nehezítik, valamint akadályozzák a tűzoltók munkáját.
Azokban a lakásokban, ahol füstérzékelőt működtettek, nem alakult ki nagyobb tűz, a lángokat már azok kezdeti fázisában meg lehetett fékezni, nem történt tragédia, és az anyagi kár nagysága is kisebb volt, mint ahol nem volt ilyen készülék.
A lakástüzek áldozatai leggyakrabban egyedül élő idős emberek, ezért otthonukba érdemes olyan füstérzékelőt telepíteni, amely nemcsak hangosan sípol füst esetén, hanem a rokonok okostelefonjára is jelzést küld.
Forrás: https://8.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/251103/tuz-volt-egy-baross-utcai-tarsashaz-masodik-emeleti-lakasaban
Teljes erőkkel dolgoztak a tűzoltók, több gázpalackot is kihoztak az épületből.
Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat Mázán, az Erőműtelepen: teljesen kiégett egy négylakásos társasház egyik lakása. A helyszínre a bonyhádi, komlói és dombóvári hivatásos, valamint a szászvári önkéntes tűzoltók vonultak, akik az oltás során több helyiségben felhalmozott szemetet találtak.
A lángok nemcsak az érintett lakást pusztították el, hanem további két ingatlan tetőszerkezete is megsemmisült a tűz következtében. A beavatkozás idején a tűzoltók több gázpalackot is biztonságos helyre vittek az épületből, megelőzve ezzel a további robbanásveszélyt.
A károk mértéke jelentős, a tűz miatt lakosságvédelmi intézkedésre is szükség lesz – az érintett lakók elhelyezéséről a hatóságok gondoskodnak.
Forrás: Katasztrófavédelem
Forrás: https://bahir.hu/2025/11/07/tuz-pusztitott-mazan-teljesen-kiegett-egy-negylakasos-tarsashaz-egyik-lakasa/
Szeptembertől egyre több társasház tetejére kerülhet napelem, köszönhetően az új jogszabályoknak, amelyek lehetővé teszik a társasházi energiaközösségek létrehozását. Az új szabályozás szerint a lakók közösen oszthatják el a megtermelt energiát, és nem csak a közös helyiségek világítására használhatják fel a jövőben.
Energiaközösségek eddig is működtek az országban, ha nem is az említett új jogszabály keretei között. A Kazán Közösségi Ház például a Gólya Szövetkezet VIII. kerületi, Orczy úti épületében székelő tizenegy szervezet energiaközössége. Az energiaválságra reagálva közös takarékoskodási intézkedésekkel közel a felére csökkentették az ingatlan fűtésszámláját, és egy 36 kilowatt csúcsteljesítményű napelemrendszert telepítettek a tetejére a Kétfarkú Kutyapárttól kapott pályázati támogatásból, valamint adományokból. A beruházás bevételeiből közösségi alapot hoznak létre, amiből kisebb-nagyobb energiahatékonysági beruházásokat szeretnének megvalósítani az épületen.
Az Energiahatékony Wekerle egy olyan 16 családból álló informális közösség, amelyik tudást gyűjt és oszt meg a wekerlei házak felújításával kapcsolatban. Érdekessége, hogy zömében 100 éves épületekről van szó, amelyeknek a műemléki értékeire is figyelni kell a felújítások során. Közösségi kölcsönzőt is üzemeltetnek, hogy a lakók egyszerűbben férjenek hozzá olyan minőségi eszközökhöz, mint a kerti gallyaprító gép, a hőkamera, a nyílászáró nútvágó szigetelőgép, vagy szakember segítségével próbálhassák ki az elektromos fogyasztásmérőt. A kölcsönzésért adományokat fogadnak el, amiket az eszközök karbantartására, pótlására, a programok bővítésére fordítanak.
A szeptembertől életbe lépő új jogszabály szerint a közös tetőre telepített napelemek által megtermelt elektromos áramot már nemcsak egy mérőórán lehet elszámolni az MVM-mel, hanem megoszthatják az energiaközösséget alkotó tulajdonosok.
A társasházak számára eddig komoly akadályt jelentett, hogy a tetőre szerelt napelemekből nyert áramot csak egyetlen fogyasztásmérőre lehetett rákötni. Ez azt jelentette, hogy vagy minden lakónak közösen kellett volna beruháznia, vagy egyetlen lakónak kellett volna megszereznie a lakóközösség 75 százalékának a támogatását, hogy saját napelemet telepíthessen. Ezek az opciók azonban ritkán bizonyultak járható útnak.
Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a lakók közösen telepítsenek napelemeket, és az abból származó energiát egymás között osszák meg. Ez a változás nemcsak a közös helyiségek energiaellátását könnyíti meg, hanem a lakások egyéni energiafogyasztását is csökkentheti.
A társasházak három különböző elszámolási modell közül választhatnak, de ezek közül az egyik, a „diszkontált rendszerhasználati díj visszatérítés” már az induláskor életszerűtlennek tűnik. Ez a modell ugyanis csak minimális pénzügyi előnyt kínál, mivel a társasházi tetőkön általában nincs elegendő hely annyi napelem számára, amely érdemben fedezné a lakók energiafogyasztását.
Sokkal ígéretesebb a „társasházi megosztási hozzárendelési modell”, amelynek két változata van: a statikus és a dinamikus elszámolás. A statikus modellben a lakók előre megállapodnak az energiaelosztás arányairól, például a lakások alapterülete vagy a lakók száma alapján. A dinamikus modell ezzel szemben rugalmasabb: itt mindenki annyival csökkentheti a villanyszámláját, amennyi napelemes áramot ténylegesen elhasznált.
A statikus modell előnye, hogy előre tervezhető, de hátránya, hogy nem veszi figyelembe az egyéni fogyasztási szokásokat. Például, ha egy lakás a kvótájánál kevesebb áramot használ el, a fennmaradó mennyiséget nem tudja más lakás számára átadni. A dinamikus modell viszont igazságosabb lehet, hiszen mindenki a tényleges fogyasztása alapján részesül az energiából, de ez a megoldás is igényli a fogyasztási adatok pontos mérését.
A napelemek telepítése előtt viszont minden lakásban ki kell cserélni a villanyórákat, ami darabonként 30-40 ezer forintos költséget jelenthet. Ez a beruházás azonban hosszú távon megtérülhet, hiszen a napelemek élettartama akár 25-30 év is lehet.
Az új szabályozás szerint a napelemek telepítéséhez már nem szükséges a lakók 75 százalékának a beleegyezése, elég az egyszerű többség, azaz 50 százalék, plusz egy szavazat. Ez jelentősen megkönnyíti a döntéshozatalt, de továbbra is kérdés, hogy azok a lakók, akik nem kívánnak részt venni a beruházásban, támogatják-e a telepítést.
Egyes társasházak már most kreatív pénzügyi megoldásokkal készülnek. Például átmenetileg megemelik a közös költséget, hogy finanszírozzák a napelemes rendszert, majd a beruházás megtérülése után visszacsökkentik azt. Az így felszabaduló pénzt pedig a felújítási alapba helyezik, ami hosszú távon stabil pénzügyi forrást biztosíthat a ház számára –írta meg a G7.
A társasházak napelemes energiaközössége jól hangzik, de megvalósítani műszakilag és szervezésileg nehéz lesz – vélekedett Fazekas Csaba, közösképviselő.
A legfontosabb problémának azt tartja, hogy a lapos tetős épületeken mennyire lehetséges műszakilag a napelemrendszer telepítése. Hogyan érinti például a szigetelést, aminek a javítására, felújítására bármikor szükség lehet. A másik gond szerinte az, hogy az új elszámoláshoz le kell cserélni a fogyasztásmérőket, ami nemcsak költséges, hanem hosszadalmas és bonyolult ügyintézést igényel.
– Szerintem elsősorban az új építésű, nyereg- vagy sátortetős társasházakban jelent jó lehetőséget ez az új jogszabály – mondta a szakember -, amiket eleve ennek megfelelően alakítanak ki. Emellett nagyobb esélye van a kisebb létszámú társasházakban is, ahol a lakók könnyebben összefognak, és egyszerűbben kialakul a megegyezés. Nagyobb házban, főként, ahol lapostető van, nehezen képzelem el – tette hozzá Fazekas Csaba.
– A jövő ebbe az irányba mutat, de még sok a nyitott kérdés – mondta Kaplonyi György, a Magyar Társasházak és Társasházkezelők Országos Alapítványának egyik alapítója. A társasházakban is megújuló energiát fogunk használni, hiszen az új építésűekbe a gázt egy éve már nem is lehet bevezetni. A közösségi megoldás az új építésű társasházaknál nem is okoz gondot, de a társasházak többségében pillanatnyilag sok más probléma vár megoldásra. Ráadásul a „közös ló” Magyarországon nem divat – tette hozzá a szakember.
Mint mondta, 2027 jan 1-jétől kötelező lesz a távleolvasás és költségmegosztás a társasházakban, aminek jelenleg a kiépítése folyik. Az 5 milliárdos állami támogatási keret azonban kimerült, ezért most mindenki a hosszabbításra vár.
Gondnak tartja azt is, hogy az MVM elszámolási rendszerében nem bíznak emberek.
– Az én házamon is van napelem, de villamosmérnök létemre sem igazodom el a számlákon. Nem is csoda, hiszen az áram előállítási költsége attól függően változik, hogy éppen hányan használják, ezért az elszámolását is sávossá kellene tenni – mondta Kaplonyi György. – Amíg nem születik piaci alapon korrekt elszámolási rendszer, addig nem lesz partner a lakóközösség. Ezt viszont akadályozza, hogy az MVM monopolhelyzetben van és nyomott tarifákkal kénytelen dolgozni. További kérdés, hogy ha van is egy társasházi energiaközösség, akkor ki mennyit fizet, mennyit vesz ki, milyen elszámolási rend alakul ki. Most mindenki a közös képviselőktől várja a megoldást, de mi ezeket a kérdéseket nem fogjuk tudni megoldani. Le kellene ülnie az áramszolgáltatónak, a kormánynak és a társasházaknak, hogy mi a cél, mit akarunk elérni, és kinek mi a dolga ebben. Itthon azonban jelenleg nem szokás a szakmai egyeztetés. Pillanatnyilag újságírókon keresztül üzengetünk. Egyszóval biztosan kell pár év, hogy ez a lehetőség letisztuljon, de utána egyértelműen nagy sikere lehet.
Forrás: https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/napenergia-napelemek-energiakozosseg-tarsashazak/3q4lvvh
A magyar gazdaság motorját a kis- és középvállalkozások adják, amelyek a foglalkoztatottak mintegy 65%-át biztosítják. Számukra a növekedés kulcsa a korszerű, hatékony és megfizethető infrastruktúra megteremtése. Ezt a küldetést tette magáévá a belga–magyar hátterű RaktárAD, amely immár egy évtizede a hazai KKV-k számára fejleszt ipari társasházakat.
A belga-magyar logisztikai ingatlanfejlesztő 10 éves fennállása alatt több mint 110 000 m² ipari csarnokot épített, 160 egységben, mintegy 110 hazai KKV számára, ahol jelenleg több mint 5000 ember dolgozik. A vállalat mára piacvezetővé vált a spekulatív módon épített, azaz megrendelővel vagy vásárlóval előre nem rendelkező ipari társasház-fejlesztésekben, és meghatározó szerepet tölt be a magyar KKV-k infrastruktúrájának modernizálásában is. Piaci súlyát jól mutatja, hogy a teljes KKV-logisztikai igényt mintegy 40 000 m²-re becsülik, amelyből a RaktárAD körülbelül 50–60%-kal részesedik. Jelenleg mintegy 9 700 négyzetméternyi fejlesztési terület áll rendelkezésére, amely 21 különálló csarnokrészből áll. Emellett további 25 000–30 000 négyzetméternyi projekt előkészítése zajlik, amelyek kivitelezése egyrészt még az idei évben, másrészt jövőre indul el.
A cég küldetésének tekinti nemcsak a korszerű ipari infrastruktúra kialakítását, hanem a szektor szereplőinek és az ingatlanpiac szakértőinek edukálását is. Ennek érdekében hívta életre 2025 tavaszán a HAD Ingatlan Üzleti Brunch-ot, amely a szakmai párbeszéd és a tudásmegosztás egyik legfontosabb fóruma lett. A rendezvénysorozat harmadik eseményét 2025. október 16-án tartották, ahol az aktuális piaci trendek, finanszírozási lehetőségek és a mesterséges intelligencia hatásai az ipari ingatlanpiacra álltak a középpontban.
Az esemény rangját emelte a meghívott szakértők jelenléte:
A RaktárAD új generációs ipari társasházai modern, rugalmas és energiahatékony megoldást kínálnak a hazai KKV-k számára. A fejlesztések célja, hogy korszerű és bővíthető infrastruktúrát biztosítsanak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek elavult vagy zsúfolt környezetből szeretnének továbblépni.
A társaság kiemelt fókuszú fejlesztési területei, mint Alsónémedi és Vecsés, után Nagytarcsán és Bagon folytatja beruházásait, miközben Budapest északi és nyugati agglomerációja, különösen Dunakeszi és Budaörs térségében, valamint Kelet-Magyarországon Debrecen felé is terjeszkedik. A főútvonalak és autópályák közelsége gyors és kényelmes megközelíthetőséget biztosít, az energiatakarékos technológiák költséghatékony működést és integrált logisztikai előnyöket nyújtanak. Inkubátorház jellegük révén a fejlesztések szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel kereskedelmi és iparkamarákkal is kapcsolatot teremtenek, elősegítve a vállalkozások növekedését és versenyképességét.
„A BKIK Ingatlan Osztálya támogat minden innovációt, ami az ingatlanosok magas hozzáadott értékű munkáját igényli. Az ipari társasházak ügye ebbe a kategóriába tartozik és bízunk abban, hogy sok kollégánk számára hoz új lehetőséget az ipari ingatlanok piacán”fejtette ki Bartha Péter, a BKIK Ingatlan Osztályának alelnöke.
A Széchenyi Kártya Program új, 3%-os fix kamatozású hitelkonstrukciói jelentős előrelépést kínálnak a kis- és középvállalkozások számára. A program keretében hét különböző hiteltípus érhető el, köztük likviditási és beruházási célú konstrukciók, akár 250 millió forintnyi hitelösszeggel.
A fix, 3%-os kamat kiszámíthatóbbá teszi a pénzügyi tervezést, jelentős megtakarítást biztosítva. Ez különösen előnyös azoknak a vállalkozásoknak, amelyek saját forrásból nem tudnák megvalósítani a szükséges fejlesztéseket, mint például új raktárak, ipari csarnokok vagy telephelyek vásárlását és kialakítását.
„Logisztikai cégeknél szinte általános, míg gyártó cégeknél is egyre gyakoribb megoldás az ingatlanfejlesztő bevonása, aki tőkével, szaktudással, ingatlan megoldással támogatja a fejlesztést. Ilyenkor a befektető az ingatlant biztosítja akár zöldmezős beruházás keretében a bővüléshez. Saját tulajdonú ingatlannal rendelkező, többségében gyártó vállalatoknál alternatív konstrukció lehet az eladás–visszabérlés (sale and leaseback), amikor a cég eladja ingatlanát, miközben azt hosszú távra visszabérli, így likvid forráshoz jut a működéséhez, vagy a gyártástechnológiai fejlesztés finanszírozásához”hangsúlyozta Baka Gergely, a CBRE globális ingatlan- tanácsadó vállalat ipari és logisztikai üzletágának vezetője.
„Emellett partnerségi vagy akvizíciós együttműködések révén is megteremthető a növekedéshez szükséges tőke, különösen azoknál a vállalkozásoknál, amelyek skálázható tevékenységgel, de korlátozott hitelképességgel rendelkeznek. Sokan a saját forrásaik bevonásával valósítanák meg a fejlesztéseiket, és egyre gyakrabban választják az agglomeráció távolabbi részeit, vagy akár még messzebb fekvő helyszíneket, hogy vállalkozásuk növekedését biztosítsák”fogalmazott Hadnagy Ernő, a HAD Group elnöke.
„Az uniós források már hozzáférhetők, de bérbeadás célú ingatlanfejlesztésekhez ritkán szerezhető pályázati támogatás. Kamattámogatott hitelek azonban könnyen igényelhetők az ingatlanberuházók számára. Ezekkel az ingatlanberuházók korszerűsíthetik épületeiket, miközben az energetikai fejlesztések növelik az ingatlan értékét és fenntarthatóságát”fejtette ki Madarász András, a Goodwill Consulting értékesítési igazgatója.
Az e-kereskedelem dinamikus és folyamatos növekedése új, innovatív logisztikai megoldásokat követel meg. Ez a változás azonban nem csupán a munkaerő-igényekre van hatással. Az e-kereskedelmi szereplők számára például a fokozott automatizálás és robotizált raktárak miatt megnövekedett helyigény és modern, rugalmas infrastruktúra szükséges.
A RaktárAD felismerte, hogy a raktár nem csupán tárolóhely, hanem stratégiai eszköz is lehet a vállalkozások növekedésében. Az ipari társasházak lehetővé teszik közös logisztikai felvevőpontok létrehozását, valamint akár 20–40 vállalkozás termékeinek összehangolt kiszállítását és egységes árajánlat kidolgozását, így hatékony megoldást kínálnak a versenyképességüket növelni kívánó kis- és középvállalkozások számára.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Perlusz László kifejtette, hogy a szervezet negyedévente készülő felmérése, a VOSZ Barométer, jól tükrözi a hazai vállalkozói környezet alakulását és a KKV-szektor alkalmazkodóképességét:
„A VOSZ Barométer a mintegy 25 000 fős, döntően kis- és középvállalkozásokból álló aktív tagságunk hangulatát és várakozásait méri. A kutatás jól mutatja, hogyan érzi magát a szektor, milyen tartalékokkal rendelkeznek a vállalkozások, teljesülnek-e az árbevételi terveik, és miként látják a bérfejlesztési és beruházási lehetőségeiket. Az aktuális makrogazdasági mutatókhoz – stagnálás-közeli gazdaság, élénkülő infláció – képest még mindig inkább optimistának mondható a hazai vállalkozók hangulata – olvasható ki a VOSZ Barométer felmérés friss, idei harmadik negyedévre vonatkozó számaiból.
Egy évvel ezelőtt a Barométer egyik kérdése a mesterséges intelligencia (MI) használatára vonatkozott. Akkor a cégek közel 80%-a még nem alkalmazta ezt a megoldást, sokan tartózkodtak tőle. Azóta gyors ütemben zajlik a változás, ma már egyre több vállalat él az MI és a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel.
A fejlődés gyakran vezetői hozzáállástól is függ, de az irány egyértelmű: a KKV-k egyre nyitottabbak az új lehetőségekre, amelyek jelentősen növelik a hatékonyságot és optimalizálják a működést. Sokszor halljuk, hogy a KKV-k nem eléggé hatékonyak, nem elég tőkeerősek. Valóban van még fejlődési potenciál a cégekben, de egy biztos: sokkal rugalmasabbak tudnak lenni, mint a nagyok, így sok esetben egy forradalmian új technológia, vagy üzleti megoldás alkalmazását is gyorsabban be tudják fogadni, mert nem húzza vissza őket a megszokott, kiépült infrastruktúra és üzleti modell.”
„Míg korábban a terméktörzsezés, webáruház-adatfeltöltés vagy a konverzió növelése csak korlátozott hatékonysággal működött, az MI új terepet kínál ezeknek a folyamatoknak. Egykor 32 munkatárs kiszolgálására tervezett feladatokat ma már 8 fő is hatékonyan el tudja látni, hiszen az MI képes önállóan szövegeket készíteni, termékleírásokat generálni és számos adminisztratív folyamatot automatizálni. Ez a technológiai átalakulás új kihívásokat jelent a telephelyfejlesztésben is. Sok vállalatnál a korábban 10–12%-os irodaterület-arányra épített megoldások iránt ma már csupán 3–5%-os igény mutatkozik”mondta Zabari István, az E-commerce Hungary elnöke, a Lumenet Kft. ügyvezető igazgatója.
„A RaktárAD csarnokaiban az e-kereskedelmi cégek a forgalom alakulásával párhuzamosan rugalmasan, akár ugyanazon a helyen változtathatják működésük kiterjedését. A cég moduláris térstruktúrájú ipari társasházai alkalmazkodnak a vállalkozások eltérő érettségi szintjeihez. A 2 000–3 000 m²-es csarnokokban 200, 500 vagy 600 m²-es egységek alakíthatók ki, biztosítva a KKV-k számára a méretgazdaságosságot, az operatív hatékonyságot, miközben az igény szerinti kialakítás költséghatékonyságot és stabil, hosszú távú működést garantál”emelte ki Lőrincz-Hadnagy Tibor, a HAD Group Partnere és Üzletfejlesztési vezetője.
Az irodaterületek bővíthetők, visszabonthatók vagy átalakíthatók, így a telephelyek könnyen alkalmazkodnak az MI térnyeréséhez és a változó KKV igényekhez. A RaktárAD így felkészült arra, hogy a KKV szektor minden területén reagáljon az MI által generált új igényekre, miközben elkerülhetők a hagyományos, rugalmatlan ingatlanokkal járó költséges átalakítások.
A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése alapjaiban alakítja át az ingatlanpiacot és a logisztikai szektort. Az MI nem csupán a marketing vagy az adminisztratív folyamatok hatékonyságát növeli, hanem minden ismétlődő tevékenységben megkerülhetetlenné válik. A mesterséges intelligencia alkalmazása kisebb-nagyobb mértékben, a vállalat létszámától függően mindenhol elkerülhetetlenné válik: mikrocégek esetében még kevésbé jelent közvetlen igényt, de a nagyobb szervezeteknél már nélkülözhetetlenné válik. Hatékonyságnövelő eszközként új lehetőségeket teremt, ugyanannyi dolgozóval több feladat végezhető el, vagy kevesebb emberrel érhető el ugyanaz az eredmény.
Az MI alkalmazása minden európai uniós pályázatban elvárás. Sok esetben kötelező vagy részben elszámolható költségként, ráadásul plusz pontokat is hozhat. Bár vannak aggodalmak a káros következményekkel kapcsolatban, megfelelő uniós szabályozás és edukáció mellett az MI jelentős hatékonyságnövelő eszközt kínál.
Az MI előnyei mellett új, ma még nem látható feladatokat is generálhat. Az adatok tárolásához például egyre több adatközpontra lesz szükség, ami a raktárkapacitás iránti igényt is növeli, ezzel új lehetőségeket is teremt az ingatlanhasznosítás terén.
A COVID-időszak tapasztalataihoz hasonlóan, amikor a piacok sokkot kaptak, de végül új növekedési lehetőségek jelentek meg, az MI térnyerése is utat nyit a vállalkozások bevételének többszörözésére. Az MI tehát a vállalati hatékonyság kulcsa, amely stratégiai szinten is támogatja a döntéshozatalt. Azok a cégek, amelyek időben alkalmazkodnak, a technológia segítségével jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.
A RaktárAD innovatív, rugalmas és a felhasználói igényekhez könnyen igazítható ipari társasházai, valamint a KKV-kat támogató pénzügyi megoldások együtt biztosítják, hogy a hazai kis- és középvállalkozások a gyors technológiai fejlődés és a folyamatosan változó piaci igények közepette ne csupán lépést tartsanak a változásokkal, hanem valódi versenyelőnyt is szerezzenek.
Forrás: PResston PR
Forrás: https://hajdupress.hu/cikk/ipari-tarsashazak-a-raktarad-rugalmas-es-energiahatekony-megoldasaival
Ménfőcsanaki lakosok véleményét kérik ki egy fontos ügyben! Dr. Laczkovits-Takács Tímea, a városrész képviselője tette közzé, hogy akár 30 lakásos társasház épülhet Ménfőcsanakon a családi házak között. Benyújtották már a terveket.
Az elmúlt hetekben rengeteg aggódó jelzés, kérdés érkezett dr. Laczkovits-Takács Tímea önkormányzati képviselőhöz, a Ménfőcsanak Győzelem utca 20. szám alatti ingatlan sorsával kapcsolatban. Kiderült, hogy az Országos Tervtanács október 9-i ülésére benyújtották a szóban forgó és a szomszédos területre a terveket, melyek szerint több mint 30 lakásos társasházat kívánnak felépíteni a területre a családi házak közé. – Ezúton is szeretném kikérni a lakosság véleményét a témáról. Kérem írják meg véleményüket! Mint a városrész önkormányzati képviselője a lakosság véleményét fogom képviselni az ügyben – tette közzé közösségi oldalán.
A poszthoz egy fotót is csatolt, melyen jól látszik, hogy az egykor fénykorát élő Zöld Küllő Kerékpárszervízt hatalmas markoló teszi semmissé.
Korábban a telek és az épület tulajdonosa azt írta a közösségi oldalon, hogy a bontás azért vált indokolttá, mert az élet- és balesetveszélyessé vált.
Egy másik nagyberuházás is elkezdődött a városrészben, méghozzá a Metro áruház szomszédságában. Ezzel kapcsolatosan is vegyesek a fogadtatások.
https://www.facebook.com/share/1ivHPvJKCm/
Forrás: https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2025/10/tarsashaz-menfocsanak-epitkezes-velemeny
A lökéshullám letépte a falakat, több szint súlyosan megsérült, több emelet teljesen kiégett. Az ötödik emeleten több lakás gyakorlatilag megsemmisült. Három áldozatról tudnak eddig, gázszivárgásra gyanakodnak.
Pénteken súlyos robbanás rázta meg Bukarestet, egy nyolcemeletes társasházban történt a detonáció. Hivatalos közlés szerint eddig három halottat és tíz sérültet jelentettek, a mentés jelenleg is zajlik.
A detonáció a második emeleten történt, gázszivárgásra gyanakodnak. A ház mellett áll a Dimitrie Bolintineanu Líceum, ott is károkat okozott a hatalmas robbanás.
A helyszínre tíz tűzoltóautó, több műszaki mentőegység, 18 mentő és terápiás egységek érkeztek, kutyás csapatok is segítenek az esetleges további áldozatok felkutatásában. A detonációt a környéken is érezték, a felvételek katasztrófafilmbe illő állapotokat mutatnak – írta a Libertatea.
A lökéshullám letépte a falakat, több szint súlyosan megsérült, több emelet teljesen kiégett. Az ötödik emeleten több lakás gyakorlatilag megsemmisült.
Darabok szakadtak le az épületből és az utcára zuhantak; a környező homlokzatok is megrongálódtak. A környéket lezárták, az érintett utcákon leállt a forgalom.
A líceum diákjai és tanárai azonnal elhagyták az iskolát. Senkit nem engednek a közelbe, amíg a tűzoltók és a statikusok meg nem vizsgálják az épület biztonságát.
Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője a helyszínen közölte, megtalálták egy harmadik áldozat holttestét, és azt is, hogy fennáll az épület összeomlásának veszélye, ezért ki kell üríteni – írta a G4Media.
„Komoly robbanás történt, amely az épület egy részét is érintette – mivel U alakú, az egész szerkezet összekapcsolódik, így jelentős károkat szenvedett. Egységeket mozgósítottunk, a vörös riasztási tervet életbe léptettük. Speciális mentőegység is érkezett, akik földrengések esetén történő mentésre szakosodtak. Jelenleg is folyik egy kockázatos mentési művelet a romok között. Az építési felügyelet (ISC) szakemberei megállapították, hogy az épület összeomlásveszélyes. A tűzoltók megkezdték a tömbház kiürítését” – idézte az államtitkárt a Maszol.ro portál.
Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kekhirek/hatalmas-robbanas-razta-meg-a-lakotelepet-egy-nagy-lyuk-tatong-a-tarsashaz-falaban-bukarestben/
Nőtt az áremelkedés üteme a megyei jogú városokban, az új építésű lakások négyzetméterára átlagosan 1,22 millió forint, ami éves szinten 12 százalékos drágulást jelent – derült ki az Otthon Centrum felméréséből. A legdrágább város Érd, a korábbi listavezető Debrecen most csak a negyedik helyen áll.
Az országos felmérések tapasztalatai szerint negyedévente 2,5 százalék körüli, éves szinten valamivel 10 százalék alatti áremelkedés jellemezte vidéken az új építésű lakások piacát. A harmadik negyedévben mért, 1,22 milliós, átlagos négyzetméterár viszont már azt jelzi, hogy az áremelkedés üteme nőtt – összegezte az Otthon Centrum országos felmérésének eredményét Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy az előző negyedévhez képest mért, 3,2 százalékos drágulás az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva 12 százalékos áremelkedésnek felel meg, vagyis nőtt a drágulás üteme az előző negyedévhez képest.
A városok közötti ársorrend is változott, amire az elmúlt években nem volt példa: Érd a négyzetméterenként 1,38 millió forintos, átlagos kínálati négyzetméterárával megtartotta első pozícióját. A sokáig listavezető Debrecen viszont a negyedik helyre csúszott 1,26 milliós négyzetméterárral, az ország második legnagyobb városát ugyanis Sopron és Győr is megelőzte, 1,3 milliós átlagával.
„A városok közötti kínálati négyzetméterárak csak minimálisan térnek el egymástól, hiszen a többi megyei jogú városban is döntően 1 millió–1,2 millió forint közötti ársávban kínálják az új építésű lakások négyzetméterét. Ennél alacsonyabb ár csak néhány kisebb városban fordul elő, például Baján vagy Szekszárdon” – árnyalta az adatokat a szakember.
Az Otthon Centrum harmadik negyedéves felmérése szerint a megyei jogú városokban jelenleg 276 projektben 6850 lakás épül. A projektek száma 0,7 százalékkal, a lakások száma pedig 2,8 százalékkal haladta meg az előző negyedévit. A legtöbb, konkrétan 50 beruházás továbbra is Debrecenben van folyamatban, amelyet Szeged 38 és Győr 27 projekttel követ. A triót a 100 ezer főnél népesebb városok követik: Székesfehérváron, valamint Nyíregyházán szintén több mint 20 projekt épül.
A kisebb városokban jóval kevesebb új lakásfejlesztés ismert, egyetlen kivétel Szombathely, 17 projekttel, míg a nagyvárosok közül Miskolc marad el az átlagtól, mindössze 7 beruházással. A lista végén Esztergom és Hódmezővásárhely áll, ahol mindössze egy-egy kisebb lakásszámú beruházás van folyamatban, míg Békéscsabán, Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív társasházi lakásépítés. Az épülő lakások számát tekintve Debrecen áll az élen, 1300 épülő lakással, míg Szeged a második 1000, Győr pedig 800 lakással a harmadik. Így mind a projektek, mind a lakásszám rangsorában ugyanaz a három város vezeti a mezőnyt.
Forrás: https://haszon.hu/piacok/videki-varosok-tarsashaz-epitkezes/