KIZÁRNÁK A TÁRSASHÁZI KÖZGYŰLÉSRŐL, MERT NINCS BEOLTVA

Védettségi igazolvánnyal nem rendelkező olvasónkat a közös képviselő nem akarta beengedni a társasház közgyűlésére. A társasházi ügyvéd szerint nincs ezzel gond, hiszen plasztikkártyával rendelkező meghatalmazott tudja őt képviselni, az alkotmányjogász szerint viszont már a szükségesség-arányossági teszten elbukik ez a gyakorlat.

Olvasónk, nevezzük Péternek, és a felesége szerettek volna részt venni a társasházuk éves közgyűlésén,azonban a közös képviselő nem akarta őket beengedni oda arra hivatkozva, hogy nincs védettségi igazolványuk.

A lakók pénzén bérelt ki egy művelődési házat

Már eleve problémás – mondja Péter az Azonnalinak –, hogy a közös képviselő a lakók megkérdezése nélkül a társasház pénzéből kibérelt egy művelődési házat, hogy ott legyen a közgyűlés, és mindennek a tetejébe még nem is enged be rá minden lakót.

Péter elmondása szerint a közös képviselő „paragrafusokra” hivatkozott, azt mondta, ha zárt helyiségben zajlik a közgyűlés, akkor az a „jogszabály szerint” csak védettségi igazolvánnyal látogatható. Lakástulajdonosokat kizárni az ő pénzükből tartott társasházi közgyűlésből Péter szerint „vérlázító”.

Péterék saját döntése volt, hogy nem oltatják be magukat – nem bíznak a nemrég kifejlesztett vakcinákban –, de van olyan idős lakó is a házban, akinek a betegségei miatt az orvos nem javasolta az oltást. Ő így egy másik idős lakót hatalmazott meg, és a közös képviselő szerint Péteréknek is meg kellett volna hatalmazniuk valakit, akinek van védettségi igazolványa. Szerinte ez a megoldás arra, hogy kizár embereket a közgyűlésből – mondja Péter –, vagy az, hogy beoltatják magukat; a közös képviselő ezt is számonkérte Péteréken.

Péter egyébként nem feltétlenül várta volna el, hogy zárt térbe beengedjék védettségi igazolvány nélkül; de azt nem érti, hogy a közös képviselőmiért nem szervezte a közgyűlést egy kültéri helyszínre: úgy a probléma fel sem merült volna.

Péternek a közös képviselő azt mondta, korábban nem találkozott ezzel a problémával, dacára annak, hogy több társasház közös képviseletét is ellátja. Péterék azonban mindenképp szerettek volna részt venni a közgyűlésen;a határozott fellépésüknek és a többi lakó támogatásának köszönhetően végül beengedték őket védettségi igazolványuk nemléte ellenére.

Az előírások a társasházi közgyűlésre is vonatkoznak

A veszélyhelyzet még mindig fennáll, közgyűlések azonban tarthatók a május 31-én kijött kormányrendelet szerint – mondta az Azonnalinak Kollarics Flóra társasházi ügyvéd. A szabályozás azonban a közgyűlés lebonyolításáról ennél többet nem rögzít – mondja Kollarics –, nem módosít a korábbi megszorításokon, és nem rendelkezik arról, hogy eltérően működnének ezek a közgyűlések, mint általában a tömeges rendezvények. Nincs olyan szabály, hogy ezeken ne kellene maszkot viselni, hogy jelen lehetne lenni védettségi igazolvány nélkül, erről nem mond semmi egyebet a kormányrendelet – hívja fel rá a figyelmet az ügyvéd.

Ebből egyelőre Kollarics szerint az következik, hogy minden előírást be kell tartani, ami egyébként a rendezvényekre vonatkozik. Kollarics Flóra pont ezért azt szokta javasolni az ügyfeleinek, hogyha tudják, szabadtéren rendezzék meg, mivel arra enyhébb korlátozások vonatkoznak.

Azt az ügyvéd is problémásnak látja, hogy ha a lakástulajdonos nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal, adott esetben nem tudja gyakorolni személyesen a jogait, és erről a jogalkotó sem mondott semmit. Kollarics szerint részletszabályokra lenne szükség, ennek hiányában azonban úgy látja: meg kell tartani a zárt térre, a nyitott térre, egyebekre vonatkozó veszélyhelyzeti előírásokat.

De nem érvénytelen-e a közgyűlés határozata, ha arról kizárják a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező tulajdonosokat? A tulajdonos nincs elzárva az elől, hogy meghatalmazott útján képviseltesse magát

– mondja Kollarics. A tulajdonos a napirend ismeretében tudja előre, hogy miről fognak dönteni, a meghatalmazottnak tud adni instrukciót, hogy miről hogyan kell szavazni – sorolja az ügyvéd. Kollarics szerint abszolút érthető, ha valaki személyesen szeretne részt venni a közgyűlésen és szavazni rajta, de a lakástulajdonos a tulajdonosi jogait más, védettségi igazolvánnyal rendelkező személyen keresztül tudja gyakorolni. Ettől a közgyűlés határozata nem lesz hatálytalan, jogsértő vagy bíróság előtt támadható – mondja Kollarics Flóra.

De biztos rendben van ez így?

Még mindig egy nem kötelező oltásról beszélünk – mondja az Azonnalinak Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász. Karsai úgy látja: a jelenlegi járványügyi és oltottsági adatok mellett védettségi igazolványt bármilyen zárt térben tartott rendezvényen való részvétel feltételéül szabninemhogy nem megy át a szükségesség-arányossági teszten, de az ésszerűség próbáját sem állja ki.

Az ügyvéd indokolatlannak tartja ezeket a szabályokat, miközben meg „buszon lehet utazni védettségi igazolvány nélkül”. De ha már vannak ilyen szabályok, Karsai nem érti, hogy a társasházi közgyűlést miért nem rendezi meg a közös képviselet szabadtéren.

Karsai úgy látja, a védettségi igazolvánnyal más probléma is van: a kormány a nemzeti konzultáció eredményével indokolja a bevezetését; javuló járványügyi mutatók mellett korlátoz ad hoc módon, hiszen egy kocsmateraszon – ahol nincs szükség védettségi igazolványra – nem kisebb a megfertőződés kockázata, mint egy fürdőben napozva, ahová meg kell a védettségi. Ráadásulaz oltatlanoknak az Alaptörvényben rögzített alapjogait – mint a művelődéshez, magánélethez és a testi és lelki egészséghez való jog – korlátozza az,

hogy védettségi igazolványhoz kötött a koncertek, színházak, múzeumok vagy a társas érintkezés színhelyeinek a látogatása, vagy a sportolási lehetőségek védettségi által történő beszűkítése.

Karsai Dániel ezeket az érveket részletesen is leírta abban a panaszban, amivel Bakó Bea, az Azonnali főszerkesztője fordult az Alkotmánybírósághoz és ezzel párhuzamosan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők intézményes megkülönböztetése miatt. A panasza az Alkotmánybíróságon meglepő gyorsasággal ügyszámot is kapott

Forrás: https://azonnali.hu/cikk/20210615_kizarnak-a-tarsashazi-kozgyulesrol-mert-nincs-beoltva

Lelakatolt biciklit loptak el egy debreceni társasház udvaráról

Még a bejelentés előtt megtalálták a helyi rendőrök.

A Debreceni Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást egy egyeki és egy debreceni lakossal szemben – írja a police.hu. A nyomozás adatai szerint a 20 éves férfi és gyermekkorú társa június 17-én éjszaka bementek egy helyi társasház udvarára, és elloptak egy lelakatolt kerékpárt.

Nem jutottak messzire, mivel a nyomozók a helyszíntől nem messze megállították őket, és mindkettejüket elszámoltatták a bicikli eredetével kapcsolatban. Elismerték a rendőröknek, hogy a kétkerekűt pár perccel korábban lopták el.

Az egyeki férfit előállították és gyanúsítottként kihallgatták, társát pedig meghallgatták az esettel kapcsolatban. A rendőrök az ellopott kerékpárt lefoglalták.

Forrás: https://haon.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/lelakatolt-biciklit-loptak-el-egy-debreceni-tarsashaz-udvararol-5379929/

Adománygyűjtés a Szent László utcai tűzeset károsultjainak

Békéscsabán május 6-án, a délutáni órákban kigyulladt a Szent László utca 6. szám alatti társasház. A 16 lakásos ingatlan tetőszerkezete néhány perc alatt megsemmisült. Nyolc otthon lakhatatlanná vált.

Kiérkezésünkkor a lakók elmondták, hogy a ház melletti, udvari szerszámos tárolóban egy fűnyírást követően a betolt fűnyíró – eddig tisztázatlan okok miatt – lángra kapott. A nádtetős tároló pillanatok alatt leégett, majd a tűz azonnal felfutott a kétszintes épület tetejére. Noha a lakások nem gyulladtak ki, de a víz, a korom és a tömény füst miatt, valamint fedél hiányában lakhatatlanná váltak.

A 16 lakásos társasház egyik felét érte a kár, de mivel a tetőzet tulajdonjogilag közös, így a másik nyolc lakás is érintett. A háztetőre viszont nem kötöttek társasházi biztosítást, így azt önerőből kell rendezni. Az érintett otthonok a fedél felújításáig mindenféle természeti csapásnak ki vannak téve.

– Nagyon komoly anyagi kár keletkezett az épületben, amelyet az itt lakók nem tudnak egyedül megoldani. Ezúton arra kérem a békéscsabai és a környékbeli lakosokat, hogy aki tud és van rá lehetősége, segítsen a felújításban – intézett felhívást a helyszínen Paláncz György önkormányzati képviselő. Hozzátette, hogy a békéscsabai önkormányzat felajánlotta a segítségét az önálló lakhatásban átmenetileg vagy tartósan segítségre szoruló emberek számára.

A lakókat az alábbi, közös célra kinevezett számlán lehet támogatni:

Bankszámlaszám: 11773339-01024263 OTP Ilyés Sándorné

Forrás: https://behir.hu/adomanygyujtes-a-szent-laszlo-utcai-tuzeset-karosultjainak

Társasház tárolójában keletkezett tűz Szarvason, a Béke lakótelepen

Négyemeletes társasház tárolójában keletkezett tűz szerda délután Szarvason, a Béke lakótelepen.

A földszinten lévő tíz négyzetméteres helyiségben lévő szekrényben tárolt ruhák gyulladtak meg, melynek következtében a lépcsőház füsttel telítődött. A helyszínre nagy erőkkel riasztott városi hivatásos tűzoltók az épületet átvizsgálták, addigra az otthon tartózkodók a lakásaikat már önállóan elhagyták, kijöttek az épületből, rosszullétre senki sem panaszkodott.

Az egységek vízsugár és kéziszerszámok segítségével a tüzet eloltották, hőkamerával a területet átvizsgálták, majd kiszellőztették a lépcsőházat. A tűzzel érintkezett épületrészt, az áram, víz és gázszolgáltató szakemberei megvizsgálták, műszaki meghibásodást nem tapasztaltak. Az esettel kapcsolatban senki sem sérült meg, lakosságvédelmi intézkedésre nem került sor. A Békés megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat a tűzesettel kapcsolatban helyszíni szemlét hajtott végre.

Forrás: https://koroshircentrum.hu/2021/05/28/tarsashaz-tarolojaban-keletkezett-tuz-szarvason-a-beke-lakotelepen/

Virágos Balkonok: megkezdődött a növények kiosztása

Idén is megrendezte a Kecskeméti Városszépítő Egyesület a „Virágos Balkonok” akcióját. Ahogyan azt az előző években megszokhattuk, most is több helyszínen osztanak dísznövényeket a lakosságnak. Ma a Szalagház mögötti játszótérnél és a Lordok társasház belső udvarában osztották a virágokat.

A több mint tízéves hagyományra visszatekintő virágosztási akció célja, hogy a hetvenes-nyolcvanas években épült, ma már nem túl népszerű formavilágú épületeket feldíszítsék a balkonokba kihelyezett színes virágokkal. A mai napon a Szalagház mögötti játszótérnél és a Lordok társasház belső udvarában lehetett hozzájutni a dísznövényekhez, de következő két napban más helyszíneken is osztanak virágot, összesen 1700 darabot, 20 különböző fajtából.

A program a Kecskeméti Városszépítő Egyesület és a Hírös Kertészek Egyesület tagjainak összefogásával valósult meg. Király József, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület elnöke elmondta, nagyon örül neki, hogy a több évtizedes múltra visszatekintő kezdeményezés nagyon népszerűvé vált Kecskeméten, a város több pontján is hagyománnyá váltak a civilszervezetek és a képviselők közbenjárásával a virágosztások.A virágosztásnak lesz folytatása is, az alábbi helyszíneken
2021. június 2. (szerda) 17 ó.       Horváth Döme körúti társasház, helyszín: az épület mögötti parkoló
2021. június 2. (szerda)  18 ó.      Szabadság tér 5. társasház (OTP feletti lakások), helyszín: a társasház belső udvara
2021. június 3. (csütörtök) 17 ó.  Dobó krt. és Batthyány u társasház, helyszín:  az épületek  mögötti parkoló

Forrás: https://kecskemetilapok.hu/hirek/viragos-balkonok:-megkezdodott-a-novenyek-kiosztasa

Nyolc család maradt fedél nélkül: tűz miatt lakhatatlanná vált egy társasház Keszthelyen

Kigyulladt a tetőszerkezete, teljesen lakhatatlanná vált egy tizenkét lakásos sorház Keszthelyen – tájékoztatta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője kedden az MTI-t.

Kigyulladt a tetőszerkezete, teljesen lakhatatlanná vált egy tizenkét lakásos sorház Keszthelyen – tájékoztatta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője kedden az MTI-t.

Bangó Szilárd elmondta: kedd délelőtt gyulladt ki a tetőzete a tűzoltóság épületétől alig néhány méterre lévő, 80 méter hosszú sorháznak. A tűzoltók percek alatt a helyszínen voltak, de a teljes hosszában lángoló épület oltásához három másik városból is érkezett segítség.

AZ ÉPÜLETET ÖT EMBER HAGYTA EL, EGY HATODIKAT A TŰZOLTÓK HOZTAK KI, MAJD ADTAK ÁT A MENTŐKNEK.

A tüzet délre sikerült megfékezni, a keletkezési okát még vizsgálják. A 12 lakásos épület – amelyből nyolcban éltek – lakhatatlanná vált, ugyanis a tűz miatt a födém is beszakadt – tette hozzá Bangó Szilárd. A zaol.hu az esettel kapcsolatban arról is beszámolt, hogy a város polgármestere és jegyzője is felkereste a helyszínt. Az önkormányzat segít azoknak, akiknek átmeneti elhelyezésre van szüksége, illetve további segítségre is számíthatnak. Felvették velük a kapcsolatot, hogy felmérjék az igényeiket.

Forrás: https://www.borsonline.hu/aktualis/nyolc-csalad-maradt-fedel-nelkul-tuz-miatt-lakhatatlanna-valt-egy-tarsashaz-keszthelyen/232411

Társasház épül a lebontott Ady Endre utcai épület helyén

Nagy port kavart az utóbbi napokban, hogy lebontottak egy épületet a történelmi belvárosban, az Ady Endre utca 16. szám alatt. Hosszas találgatás folyt arról, vajon mi lesz a helyén, van-e esély arra, hogy az eredeti épületnek legalább a homlokzatát megtartsák felújítva, és egyáltalán, illeszkedik-e majd a belváros arculatába az új épület?

A ház egyébként korábban egy ismert és kedvelt fehérvári tanárnőé volt, akinek színes és tartalmas örökségét, legalábbis ami az ingóságokat illeti, sikerült megmenteni különböző helyi intézmények számára. A történetet bővebben az erdekesfehervar.blog.hu  írta meg.

No, de hogy is kerülhetett teljes egészében lebontásra egy ilyen patinás épület, és mi is lesz a sorsa? Ennek is utánajártunk.

Megkeresésünkre a Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályától a következő tájékoztatást kaptuk:

A Székesfehérvár, Ady Endre utca 16. szám alatt, 237. hrsz. alatti egykori épület helyi és egyedi műemléki védelem alatt nem állt. Az épületre Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője 2019.07.22-én bontási engedélyt adott ki, majd a Fejér Megyei kormányhivatal az ingatlanon többlakásos lakóépület építését engedélyezte 2020. március 20. napján.”

A lebontás meg is történt, és kérdésünkre az építtető cég vezetője, Veszeli Ferenc megerősítette, hogy egy hét lakásos társasház épül a helyszínen. Részletekbe nem bocsátkozott, a jövőt egyelőre látványterv érzékelteti.

Ami persze valakinek tetszik, és valakinek nem – sokan adtak hangot azon véleményüknek, hogy szívesen látták volna eredeti pompájában a régi épületet. Kíváncsiak voltunk, mit mond a szakember, érdemes-e, lehetséges-e belevágni egyáltalán efféle helyreállításba?

Szalay Ákos székesfehérvári építész több nézőpontból is igyekezett megvilágítani számukra a lehetőségeket. (Ákosnak egyébként szívügyei a régi fehérvári épületek. Mi is bemutattuk már őt korábban, amikor arról írtunk, hogy legóból megépítette a fehérvári bazilikát és a  Szent Sebestyén templomot.)

A szakmában is hasonló arányban megoszlóak a vélemények, mint ahogy azt láttam a Facebook-hozzászólások között is. Körülbelül 80% megmentené, és 20% mondja azt, hogy mint minden tárgynak, egy épületnek is megvan a maga életciklusa, ami után egyszerűen újat kell építeni.

Igaz, hogy ez nem volt egy kiemelkedő kvalitású épület, viszont mivel Fehérváron gyakorlatilag a történelmi belvároson kívül a hasonló épületek 95%-át porig rombolták a 60-70-es években, így szerintem abba kell kapaszkodni, ami maradt.

Ha beruházói oldalról nézem, akkor bizony valóban egy ilyen helyreállításánál le kell mondani a haszon jelentős részéről, viszont a megmentett érték szerintem mindenért kárpótol, igaz, hogy ehhez azért keményen lokálpatriótának kell lenni.”

Ákos hozzátette: építész szemmel több megoldást is lát a megmentésre. Ezek közül a beruházó számára az a legegyszerűbb, ha a homlokzat kerül csak visszaépítésre korszerűbb anyagokkal, a mögöttes tartalom már modern. Ahhoz, hogy ez jól sikerüljön, magas szinten képzett építészre van szükség.

Persze meg lehet hagyni az eredeti szerkezetet vagy annak egy részét, és így felújítani, esetleg bizonyos részleteket korhű vagy modern részekkel kiegészíteni – fogalmazott a szakember.  – Kivitelezői szempontból viszont az jelentheti a problémát, hogy bár az épület statikailag szemre nem mutatott jelentős problémát, viszont a műszeres vizsgálatok csak igen költségesen helyrehozható szerkezeteket feltételeztek.”

A legnehezebb a korszerű hőszigetelést elérni, egyrészt az utcafront, másrészt a zártsorú beépítés miatt.

„A másik fő probléma a vízszigetelés, de erre is vannak elég jól alkalmazható hagyományos és korszerű megoldások. A lényeg az, hogy én biztosan nekiálltam volna!”

Forrás: https://fmc.hu/2021/05/20/tarsashaz-epul-a-lebontott-ady-endre-utcai-epulet-helyen/

Félmilliós biciklit loptak el egy XII. kerületi társasház pincéjéből – videó

Lopás miatt indított nyomozást Budapest XII. Kerületi Rendőrkapitánysága.

Egy férfi még 2021. május 24-én kora hajnalban Budapest XII. kerületében, a Tartsay Vilmos utcában lévő egyik társasház pincéjéből ellopott egy 500 ezer forint értékű biciklit – írja a Police.hu.

A feltételezett elkövetőről felvétel készült.

A XII. Kerületi Rendőrkapitányság kéri, hogy aki a felvételen látható férfit felismeri, személyazonosságával, tartózkodási helyével vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es, díjmentes segélyhívó számon.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20210531-felmillios-biciklit-loptak-el-egy-12-keruleti-tarsashaz-pincejebol-video.html

Ma is Hitler szavai olvashatók egy bécsi társasház falán

„Csak egy nemesség van, a munka nemessége” – olvasható a falon. Hetvenöt évig mindenki elfelejtette, hogy a mondat a náci diktátor szájából hangzott el.

A különböző politikai korszakok szülte jelszavak az elmúlt évszázadokban számtalan alkalommal tűntek fel az utcákon. Főként ünnepi alkalmakkor feszítették ki a transzparenseket a házak közé, megesett azonban az is, hogy egy gondolat felkerült egy épület falára – hosszú időn át hirdetve azt.

Bár végül ezeket a feliratokat is elsöpörték a történelem viharai – a vakolatba karcolt szavakat leverték, a kőbe vésett mondatokat eltávolították –, még ma is akadnak „túlélők”, amelyek emlékeztetnek a sokak által elfelejteni vágyott múltra.

Ezek mondanivalójukban egyértelműen kötődnek a korhoz, amiben születtek, így könnyen azonosíthatók, kivételek azonban itt is léteznek: köztük az a bécsi példa, amit az osztrák író, Franz Hammerbacher nemrégiben saját Instagram-oldalán mutatott be.

Első látásra teljesen ártatlan mondat:

Csak egy nemesség van, a munka nemessége.

A gyanútlan szemlélő számára mindössze egy pátoszos utalásnak tűnik a közmondásra, miszerint a munka nemesít. Az állítás azonban ebben a formában Adolf Hitler szájából hangzott el.

A mondat alatt nem látszik név, sőt, még idézőjelbe sem foglalták, ami legalább azt érzékeltetné, hogy nem egy általános megállapítást, hanem egy idézetet látunk.

A Faulmanngasse (szó szerint Lusta férfi utca, de valójában az író-nyomdász-feltaláló Carl Faulmannról kapta a nevét) 2. számú, az Operngasse sarkán álló háza a legtöbb járókelő számára mindemellett még érdekesnek sem tűnik, hiszen a Budapesten is számos példával rendelkező, két világháború közti modern stílus gyermekeként nem visel magán tucatnyi díszt.

Kevesen figyelnek tehát fel a mondatra, illetve a felette lévő háromalakos, egy földmérőt, egy gyári munkást, illetve egy földművest ábrázoló sgraffitóra.

Az egymásra hordott, különböző árnyalatú vakolatrétegek ügyes visszakaparásával született kép, illetve a felirat a KRALI néven futott Franz Kralicek munkája, és 1938-ban került fel az úgynevezett Fekete Bécs-időszak végén építeni kezdett, első lakóit váró hatemeletes társasház falára.

A Hans Irschik tervei szerint 1937–1939 között, a város pénzéből felhúzott épületen nyolc éven át a náci diktátor neve is olvasható volt, a Második Köztársaság 1945 áprilisi megszületése után röviddel azonban leverték azt a vakolatról (vagy egyszerűen csak feltöltötték, és akkor egy felújítás során még előkerülhet), így hetvenhat éven át csak igen kevesen sétáltak el úgy mellette, hogy nem egy ártatlan alkotásként néztek rá.

A művész

A Brnóban született, de művészeti tanulmányai miatt Bécsbe költöző Kralicek (1907–1943) egy évtizeden át képezte magát különböző rangos intézményekben, mielőtt 1937-ben, a Művészeti Akadémia mesteriskolájának elvégzése után végleg elhagyta volna a diákok által használt műtermeket. A jelen cikkünkben említett munkája, az Adel der Arbeit (A munka nemessége) az első nagy köztéri alkotása volt, amit még ugyanabban az évben a breitstetteni templom freskói követtek.

Mesterei fényes jövőt jósoltak neki, erre pedig minden esélye megvolt, hiszen a Wehrmacht Ausztriába való bevonulása, és annak a Harmadik Birodalomhoz való csatolása után Kralicek belépett a Joseph Goebbels által alapított, a művészeket összefogó Reichskulturkammerbe, 1940-ben pedig ő is mesterré vált. A Képzőművészeti Főiskolán 1938–1939-ben tanársegédként dolgozó művész freskóművészetet és nyomdai eljárásokat tanított, sőt, 1941-ben már a reklámgrafikusok, illusztrátorok, illetve divatgrafikusok egy csoportját is ő tanította, ugyanebben az évben azonban besorozta a Wehrmacht.

Kralicek Hainburgban állomásozva az ottani laktanya ebédlőjének freskóit készítette el, de a következő freskói is katonai létesítményekben születtek: Eisenstadtban és a bécsi Arzenálban az ebédlőt, a csehországi Znojmóban pedig az istállót díszítette. A katonák számára 1942-ben kiírt rajzversenyen is győzelmet arató művészt 1943 nyarán ideiglenesen hazaengedték Bécsbe, hogy megvalósíthassa élete addigi legfontosabb munkáját, a bécsi Operaház 176 négyzetméteres vasfüggönyének díszítését.

A munkát a művész azonban már nem tudta teljesíteni: a kezdés napján szívrohamot kapott, majd elhunyt, így a függöny az ő tervei alapján, de nem az ő munkájaként született meg.

Az eset jól mutatja, hogy a nácizmus, illetve az ausztrofasizmus nyomai ma is az osztrák főváros utcáin bújnak meg anélkül, hogy bárki emlékezne rájuk. A Hitler-idézet csak 2021 márciusában került a figyelem középpontjába, részben a Falter cikkének köszönhetően, amiből többek közt az is kiderül, hogy a bécsi városvezetés egy olyan projekten gondolkodik, ami nem csak beazonosítja, de be is mutatja az elfeledett részleteket.

Forrás: https://24.hu/kultura/2021/05/30/adolf-hitler-becs-munka-nemesit-tarsashaz-lakohaz-sgraffito-karlicek-irschik/

Újra tarthatnak közgyűlést a társasházak

Október 15-ig pótolni kell a koronavírus-járvány miatt elmaradt gyűléseket.

Mától a gazdasági társaságok vezetőségei is összeülhetnek a kedd esti kormányrendelet szerint.

A társasházakban legkésőbb október 15-éig kell megtartani a járvány miatt elmaradt közgyűléseket, és pótolni a döntéseket az elszámolásról, a költségvetésről és más kötelező ügyekről, ha ezekről „a  veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával” eddig nem döntöttek. A közös képviselők, intéző bizottságok kötelesek a feladataikat – változatlan díjazás mellett – legkésőbb október 15-éig ellátni, akkor is, ha már lejárt a megbízatásuk. Ha nincs közös képviselő (intézőbizottság), akkor átmenetileg a számvizsgáló bizottság végzi a munkát, ha pedig az sincs, akkor „a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja”.

A gazdasági társaságok és más, a polgári törvénykönyv alapján működő szervezetek, jogi személyek küldöttgyűlését, részközgyűlését személyes részvétellel is megtarthatják, de továbbra is lehetővé kell tenni ennek mellőzését vagy elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő megtartását akkor is, ha a cég vagy szervezet alapító okirata erről nem rendelkezik. Ez utóbbi esetben pontosan tisztázni kell a személyazonosítást, ülés nélküli határozathozatal esetén pedig 8 napot kell hagyni a szavazásra.

A szűkebb vezetőségnek a veszélyhelyzeti szabályok alapján hozott, de valójában egy szélesebb döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó döntéseit egy legkésőbb október 15-re összehívandó rendkívüli ülés napirendjére kell tűzni. Ha ott a korábbi döntést megváltoztatják vagy hatályon kívül helyezik, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket, de a cég (szervezet) vezetőit „a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint” felelősségre vonhatják.

A nyilvános (tőzsdei) részvénytársaságoknál a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező, a részvénykönyvben szereplő részvényesek június végéig kérhetik a  közgyűlés összehívását az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig meghozott közgyűlési határozatok utólagos jóváhagyása céljából. Ha a közgyűlés összehívását a részvényesek a társaság beszámolójával összefüggésben kezdeményezték, az osztalék már elhatározott kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az  osztalék kifizetését a  közgyűlés utólagosan jóváhagyta.

Forrás: https://hvg.hu/itthon/20210601_Ujra_tarthatnak_kozgyulest_a_tarsashazak

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne."