Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában elutasította Balatonvilágos önkormányzatának alkotmányjogi panaszát, amelyben kifogásolta, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egyes balatonvilágosi ingatlanok telekalakítási és építési beruházásait, és ezekre az ingatlanokra sajátos beépítési szabályokat határozott meg. A Balaton-partiak azt azonban már elérték, hogy a kormány visszavonta a volt úttörőtábor helyére tervezett 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház építési engedélyét.
A helyiek tiltakozása ellenére a Somogy Megyei Kormányhivatal idén márciusban engedélyt adott a volt úttörőtábor helyére tervezett 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház építésére. A kormány még tavaly augusztusban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egyes balatonvilágosi ingatlanok telekalakítási és építési beruházásait. Ez többek között azt jelentette, hogy
a kormányrendelet értelmében a parti nyaralóépületek közé akár 16,8 méter magas társasház is építhető.
Takács Károly, Balatonvilágos polgármestere márciusban elmondta, hogy az érintett partrészt a szomszédos Club Aligával nemzetgazdasági szempontból kiemelt területté nyilvánította egy kormányrendelet, így kaphatta meg a társasházmonstrum az építési engedélyt március elején a Somogy Megyei Kormányhivataltól. A polgármester szerint viszont a beruházás megvalósítása ellentétes a helyi építési szabályzattal és a vízparti építkezést szabályozó miniszteri rendelettel is, amelyet felülírt a kormányrendelet. Hozzátette: a tervezett építmény teljesen tájidegen, a kiadott engedély pedig nem biztosítja az önkormányzat elővásárlási jogát a bárki által megközelíthető parti sáv, illetve sétány kialakítására, amelyet a 2018-as területrendezési törvény is szorgalmaz.
A polgármester nem tétlenkedett, hiszen Balatonvilágos önkormányzata képviseletében már március 17-én alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Ebben kifogásolta, hogy a kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egyes balatonvilágosi ingatlanok telekalakítási és építési beruházásait, ezekre az ingatlanokra a rendelet sajátos beépítési szabályokat határozott meg. Az indítványozó szerint az önkormányzat Alaptörvényben biztosított hatáskörét a kormány elvonta, mégpedig úgy, hogy a települési önkormányzat rendeletének közjogi érdemben érvényes és hatályos szabályaival ellentétes jogszabályokat állapított meg.
A Balaton-partiak időközben igen jelentős részsikert értek el, hiszen
a kormány az indítvány benyújtását követően, március 22-én megsemmisítette az új balatonvilágosi lakópark építésére kiadott engedélyt, és új eljárás lefolytatására utasította a Somogy Megyei Kormányhivatalt.
A döntés értelmében tehát a volt úttörőtábor helyére tervezett 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház építését nem kezdhette meg a beruházó.
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa (Juhász Imre előadó alkotmánybíró előterjesztésében) közzétett határozatában nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. Az alkotmánybírák arra a kérdésre kerestek választ, hogy a kormányrendelet megalkotásával kiüresedett-e az indítványozó rendeletalkotási hatásköre.
Nos, az öttagú tanács szerint
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazza a kormányt arra, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érintett telekre, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan, az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a beépítés szabályait és a beruházásokkal összefüggő különös hatósági eljárási szabályokat rendelettel állapítsa meg.
Nem fogadták el az indítványozó azon érvét sem, hogy a helyi önkormányzat hatáskörét csak sarkalatos törvény szűkíthetné. Az alkotmánybírák szerint az Alaptörvényben rögzített sarkalatos törvényi előírás a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozással szembeni követelmény, azonban a kormányt a rendelet megalkotására felhatalmazó két törvény (a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról, illetve az épített környezetről szóló) sem minősül kifejezetten a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabálynak még akkor sem, ha a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit érintő rendelkezéseket is tartalmaz.
Az ügy érdekessége, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgynevezett amicus curiae beadványt terjesztett az Alkotmánybíróság elé, amelyben kifejtette az indítvánnyal kapcsolatos álláspontját. Ebben többek közt azt állította, hogy
a vitatott rendelkezés nem szünteti meg a part elérhetőségét a településen, csupán annak terjedelmét korlátozza. A területfelhasználás kialakítása mérlegelés alapján történik, ennek során különböző szempontokat, érdekeket kell figyelembe venni.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy egy március 23-i rendeletmódosítás az európai uniós forrásból finanszírozott beruházások mindegyikénél kötelezővé teszi az országos tervtanács eljárását.
Gulyás Gergely szerint ez a garanciális rendelkezés biztosítja azt, hogy a beruházás előkészítését és megvalósítását egy kiemelkedő szaktudással rendelkező szakértőkből álló testület felügyelje.
Forrás: https://www.msn.com/hu-hu/hirek/other/korm%C3%A1ny-kontra-balatonvil%C3%A1gos-ki-%C3%A9p%C3%ADtheti-be-a-t%C3%B3partot/ar-AALbxGz?li=BBRUlyz
