Szigorú szabályok mellett kifejezetten hasznos lehet a társulás.

Nem hivatalos lakógyűlések, és egy idős bácsi kockás füzettel. Így nézett ki 30-40 évvel ezelőtt egy társasház élete a közös képviselő által megszervezve. Utóbbi pozícióból társasházkezelői szakma fejlődött ki, ami jól mintázza, milyen komplex üggyé vált egy ilyen polgári jogi társulás létrehozatala. Szakemberrel jártuk körbe, mit is jelent jelenleg a társasház fogalma, és milyen lépései vannak a nyilvántartásba kerülésnek.

Közös tulajdon

A szakzsargon szerint a társasház közös tulajdonban levő földrészleten létesített, legalább két elkülönített nyilvántartási egységből álló felépítmény (épület) tulajdonosainak polgári jogi társulása. – Leegyszerűsítve a közös tulajdon egy különleges formája, ahol a földrészlet, valamint az épület műszaki egységétől elválaszthatatlan szerkezeti elemek (pl. alap- és főfalak, födémek, tetőszerkezet) a tulajdonostársak közös tulajdonában állnak. Ezzel szemben az egyes elkülönített lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek (garázsok, üzlethelyiségek, raktárak, műtermek) kizárólagos (több tulajdonos esetén egymás között osztatlan közös) tulajdont képező forgalomképes nyilvántartási egységet képeznek – emelte ki Both János, regisztrált társasházkezelő.

Társasháztulajdon létesíthető minden olyan épületre is, amelyek egyes részei a tulajdonostársak külön tulajdonában, más részei pedig közös tulajdonukban vannak (Pl. társasüdülők, társasgarázsok stb.).

A Társasház alapítása vonatkozásában a(z) – 2003. évi CXXXIII. törvény a Társasházakról –, 5., 6., 7., 8., és 9. §-ban foglaltak irányadók.

Előnyök és felelősség

– A társasházat, mint fogalmat a lakóközösség alkotja. Ez azért is fontos, mert jogokat szerezhet a társasház a közös tulajdonra vonatkozólag, de kötelezettségeket is vállalhat, sőt pert is indíthat, és be is perelhető egy társasház – összegezte a szakember, kihangsúlyozva, hogyha perben áll, akkor a közösség képviselője (általában közös képviselő). vagy az intézőbizottság elnöke fogja képviselni a társasházközösséget a bírósági eljárás alatt.

A lakók egy még meg nem épített házra is alapíthatnak társasházat. Az eljárás menetének lényege, hogy amennyiben még meg sem épült a ház, engedélyezési záradékkal kell ellátni a tervrajzot, és annak a földnek a tulajdonosa, amelyre épülni fog, alapító okiratot hoz létre, melyet benyújt a földhivatalhoz. A földhivatal az alapítást feljegyzi az ingatlan tulajdoni lapjára, majd pedig, ha már megvan a használatba vételi engedély, akkor lehet társasházként bejegyezni. Ahhoz, hogy a társasházat megalapítsák, mindenkinek hozzá kell járulnia, akinek tulajdona van a házban. Ha valaki mégis ellene lenne az alapításnak, akkor kérelmezni lehet, hogy a hozzájárulását pótolja a bíróság.

A társasházak általában az szmsz (szervezeti-működési szabályzat) szerint működnek, amelyet

„14. § (1) A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen – de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen – az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg.” – ekkor a Társasházi törvényben megfogalmazottakat kell figyelembe venni.

Azonban…

„(3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

Fontos a képviselet

Amennyiben létrejött egy társasház, korábban az ún. soros képviselet formájában egy-egy tulajdonos vállalta magára működtetésének – néha cseppet sem könnyű – feladatait. Ez azonban változott, emelte ki Both János. – A lakóközösség korának előrehaladtával, a világra ma jellemző rohanó életvitel magával hozta, hogy a soros képviselet kivitelezhetetlen, ezért jellemzően kifejezetten ilyen irányú OKJ-s tanfolyamot végzett, regisztrált, külsős személyt kérnek fel a társasházak a képviseletre, az üzemeltetéssel, karbantartással, felújítással kapcsolatos feladatok ellátására. A közös képviselet/társasház-kezelés évek hosszú sora alatt szakmává nőtte ki magát, napjainkra különösen erős feltételeket támasztva azzal szemben, aki a tevékenységet üzletszerűen szeretné végezni. Már nem elegendő kockás füzetben vezetni a könyvelést, a munkaügyi, jogi, szervezési ismeretek és a könyvelésben való jártasság is elengedhetetlen.

„52. § (1) Aki üzletszerűen kíván társasház-kezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.

(2) A társasházkezelő a tevékenységi körén belül:

a) a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatot készít az épület fenntartására vonatkozóan,

b) a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,

c) a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.”

A társasház a közüzemi díjakat és minden más a közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos költséget a tulajdonosok által befizetett közös költségből fizeti, az alapító okiratban rögzített tulajdoni hányaduk szerint. A társasház szmsz-e – amelynek egy példánya ingatlannyilvántartási hatóságnál (Földhivatal) megtalálható – ettől eltérően, pl. négyzetméter arányosan is megállapíthatja a fizetendő közös költséget.

„24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.”

Felújítás, karbantartás

Az szmsz-ben kell rögzíteni azt is, hogy a tulajdonosi közösség felújítási alapot képez, és dönteni kell az alap felhasználásáról is, amelynek nem kellene más célja legyen, mint az osztatlan közös területet érintő felújítási munkák elvégzése. Both János szerint a társasház méretétől, „felszereltségétől” függően a felújítási költségek változó nagyságúak lehetnek. – Néhány százezertől, több millió forintig mehet terjedhetnek a kiadások, például a lépcsőház világítás korszerűsítése, víz- és csatornarendszer felújítása, de a tetőszerkezet elhasználódása miatti felújítás, milliós tétel is lehet. Ilyen összegekkel a társasházak általában nem rendelkeznek. Korábban, amíg a kormány nem szüntette meg, a társasházak felújítási alap képzése LTP megtakarításon keresztül volt (a még le nem járt LTP-k most is megkapják a befizetések után az állami támogatást) biztosítva. Újabb állami támogatású megtakarítások nincsenek. A felújításokat kamattámogatott hitel felvétellel, pályázati források felhasználásával is finanszírozhatják a társasházak. A társasház közössége által felvett hitel nem befolyásolja az egyéni érdeket, azzal egy időben bármelyik tulajdonos saját külön tulajdonú lakására (garázsára) is vehet fel hitelt, amennyiben a hitelfeltételeknek megfelel. A pénzintézet, amelytől fel kívánnak venni hitelt, igazolást (közgyűlési határozatot) kér a társasháztól a felújítási alapképzésről való döntésről és mértékéről, amely lift nélküli társasházak estén min. 6-10 Ft/m2, liftes épületeknél min. 8-12 Ft/m2, amely a közös költség része – összegezte a társasházkezelő. [12/2001. (I.31.) Korm.rendelet a lakáscélú állami támogatásokról]

Nagy teher

A hitel felvételhez legalább 2 éve meglévő ilyen irányú megtakarítás igazolása szükséges. Ugyanakkor a pénzintézet a hitel felvételéhez adóhatósági, ún. NAV „nullás” igazolás benyújtását is kérheti. Egy 5-20 év közötti hosszútávú elköteleződés minden tulajdonosra, de a képviselet ellátó személyre, társaságra is nagy terhet ró. A közös képviselőnek (intézőbizottságnak) folyamatosan biztosítania kell a hitel és kamata visszafizetéséhez szükséges közös költségből fedezendő összeget, amelynek a Társasház folyószámláján rendelkezésre kell állni.

A közös költség szmsz-ben – ezentúl a hitel felvételhez kapcsolódó közgyűlési határozatban – meghatározott mértéke szerinti összegének tulajdonosonkénti havi rendszeres befizetéséről a közös képviselő (intézőbizottság) gondoskodik.

Ha a tulajdonos hátralékba kerül az ilyenkor szokásos eljárásrend szerint fizetési felszólítás kerül kiküldésre, amelyet követhet a fizetési meghagyás, de a Thtv. szerint

„30. § (1) A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.”

A közös költség, valamint a rendes gazdálkodás összegét meghaladó kiadások fedezéséhez szükséges összeg havonta történő befizetése kötelezettsége a tulajdonosnak, tulajdonosoknak ugyanúgy, mint külön tulajdonú lakása fenntartása. Kötelessége betartani az szmsz-ben rögzített házi rend szabályait.

Fontos tudnivaló, hogy a társasház nem mehet csődbe! A lakók a közösség kötelezettségeiért akként felelnek, amilyen tulajdoni hányaddal rendelkeznek a társasházban. Jelenleg a jogszabály a társasház által vállalt tartozásokért az egyszerű sortartásos kezesség szabályait rögzíti. Ez azt jelenti, hogy az adósság rendezésig az érintett társasháznak kell a tartozásokat rendeznie a közös vagyonból, vagy pedig megelőlegeznie.

Fentebb leírtak szerint – a teljesség igénye nélkül – a társasháznak vannak gyakorlati előnyei és hátrányai. Azt mindig a lakóközösségnek kell eldöntenie, hogy annak alapításába belevágnak-e vagy sem.

Péter Szabolcs

Forrás: https://haon.hu/debrecen-hirei/megeri-e-tarsashazza-nyilvanitani-egy-epuletet-5349154/

Egy pólót borítottak egy kilenc hónapos csecsemő fejére egy égő házban Pécsen, mert már rosszul volt a sűrű füsttől, végül egy tűzoltó mentette ki.

Péntek délután gyulladt ki egy társasház második emeleti lakása, az ott élő férfire a szomszédok rúgták rá az ajtót, életveszélyesen megsérült.

Több lakó már nem tudott kimenekülni a lépcsőházon keresztül, őket is a tűzoltók vitték le – derül ki a Tények riportjából.

Forrás: https://www.kisalfold.hu/kek-hirek/hazai-kek-hirek/csecsemot-mentett-ki-a-langolo-hazbol-egy-magyar-tuzolto-video-11132318/

Bár a most következő 127 négyzetméteres, eladó szolnoki otthon csodás növényzete nem képezi az ajánlat tárgyát, mi el sem tudjuk képzelni máshogy a lakást, mint a pompás dzsungellel! Felüdülés a kádban, olvasás a fotoszintetizáló növények között, baráti vacsorák és film nézés… Mi elég jól el tudnánk itt képzelni az életet. És ön?

“A SZOLNOKI CASANETWORK Ingatlaniroda megvételre kínál egy 127 m2-es, cirkófűtéses lakást, Szolnok belvárosában, sétáló utca közvetlen közelében, liftes épületben! Az eladó szolnoki társasházi lakás jellemzői:

Tégla építésű társasház, harmadik emeleti lakása, a 3. szint 2000-ben lett ráépítve az épületre, tetőtér beépítési lehetőség, 1+3 félszoba+nappali, 39 m2-es tágas nappali, 9 m2-es világos fürdőszoba, cirkófűtés került kiépítésre, kandalló, szigetelt ablakok redőnnyel, hűtő-fűtő klíma, liftes társasház, rendezett lépcsőház és környezet, a belváros szívében, Tiszaparti sétány 500 m-re, zárt belső udvaron parkolási lehetőség. […]”

További képek és részletek az ingatlanbazar.hu oldalán!

Forrás: https://www.szoljon.hu/helyi-gazdasag/ingatlanajanlo/a-het-ingatlana-egy-gardrobos-nagy-furdos-oazis-szolnokon-3650000/

A legfőbb ügyész ezt feljelentésként értékelte, a kormányfő passzolta a válaszadás jogát, majd egy gyurcsányozós kioktatás érkezett.

Vadai Ágnes A dunakeszi társasház rejtélye címmel írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott Orbán Viktornak és Polt Péternek a DK előválasztáson induló dunakeszi jelöltje kérésére.

A „rejtélyt” ismertetve az ellenzéki képviselő felidézte, hogy Dunakeszi polgármestere 2010 óta a Fidesz-KDNP színeiben megválasztott Dióssi Csaba, aki a 2010-es évek elejétől saját telkén, saját cégével tízlakásos társasházat építtetett, majd a lakásokat – a cégből kiszállva és a CSOK-ot fölvéve – édesapjával közösen olcsón megvette, úgy, hogy a cégnek az alacsony vételár ellenére is alig 8 milliós vesztesége keletkezett.

A szövevényes ügyről korábban a Magyar Narancs írt, többször is.

Vadai Ágnes arról kérdezte a legfőbb ügyészt:

• Fölmerülhet-e mindezek nyomán bűncselekmény gyanúja?
• Kíván-e vizsgálatot indítani az ügyben?

Polt Péter a kérdést feljelentésként értékelte, azt a nyomozó hatósághoz továbbította.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Főigazgatósága a feljelentés kiegészítését rendelte el.

Az elbírálásról a hatóság tájékoztatja majd Vadai Ágnest, aki a miniszterelnökhöz szóló kérdésében külön kitért arra, hogy a Ptk. a polgári jogügyleteknél nagy hangsúlyt fektet a jó erkölcs szabályaira. Ezért arra várt választ a miniszterelnöktől:

• Dióssi Csaba törvényes időközönként benyújtott vagyonnyilatkozata szerint lehetett-e fedezete a lakások megvásárlására?
• A föltűnően alacsony vételár nem veti-e föl azt a gyanút, hogy annak célja a vagyonnyilatkozat hiányos voltának leplezése?
• Összeegyeztethető-e a vázolt ügylet a jó erkölcs szabályaival?

Orbán Viktor nem válaszolt. Varga Judit sem. Az igazságügyi miniszter államtitkárát, Völner Pált bízta meg ezzel, aki azonban szintén nem reagált a dunakeszi rejtélyre.

Annyit javasolt Vadai Ágnesnek, hogy

mielőtt a »jó erkölcs« szabályairól intéz kérdést Miniszterelnök úrhoz, hasonló intenzitással vesse bele magát Gyurcsány Ferenc és az Altus Rt. ingatlanügyeinek rejtelmeibe.

Mivel korábban a Legfőbb Ügyészség jó erkölcs megsértése miatt nyújtott be keresetet az Altus Rt. ellen, azt tanácsolta a DK-képviselőjének, ha a jó erkölcs mércéjét akarja tanulmányozni, úgy jelenlegi frakcióvezetőjének múltját dolgozza fel először.

Forrás: https://24.hu/belfold/2021/06/30/dunakeszi-rejtely-jo-erkolcs-orban-polt-vadai/

Tizenhatra nőtt a Miami Surfside negyedében összeomlott társasház romjai között megtalált áldozatok száma – írja a New York Times. Továbbra is keresnek a hatóságok 147 embert.

A kutatás, amelyben egy izraeli mentőcsapat is segédkezik, még mindig tart.

Most találtuk meg az első olyan „alagutat”, amely elég tágas ahhoz, hogy menedéket nyújthasson a túlélőknek

– nyilatkozta Golan Vach tábornok, az izraeli mentőcsapat vezetője. Hozzátette: bíznak benne, hogy még találhatnak túlélőket, de ez az esély az idő múlásával rohamosan csökken. 

A lap birtokába jutott a házat üzemeltető cég három hónappal ezelőtt küldött levele a lakóknak, amelyben többek között arra figyelmeztetnek, hogy az épület állapota „jelentősen romlott”.

A levélben részletesen közölték a Frank Morabito statikus által 2018-ban készített szakvélemény eredményeit is. 

A javítási munkálatokat még az idén esedékes, az épület negyvenéves kötelező felülvizsgálata előtt el kívánták kezdeni. 

Csütörtökön Joe Biden elnök és felesége is ellátogat a katasztrófa helyszínére. Az elnök egyrészt a mentőcsapatok munkáját szeretné megköszönni, másrészt azokkal a hozzátartozókkal találkozna, akik még mindig várják, hogy szeretteik előkerüljenek az épület alól.

A tizenkét szintes társasház csütörtökön omlott össze, 55 lakás semmisült meg.

Forrás: https://index.hu/kulfold/2021/06/30/florida-miami-surfside-hazomlas-16-halalos-aldozat-147-eltunt/

Ötven lakót menekítettek ki egy ötemeletes társasházból péntek este a tűzoltók. Egy második emeleti lakás gyulladt ki, két embert kórházba szállítottak, állapotukról egyelőre nincs információ.

Tűz ütött ki egy ötemeletes társasházban Pécsett több mint 50 lakót kimenekítettek pénteken, két embert kórházba vittek a mentők. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy egy második emeleti lakás gyulladt ki.

A tűzoltók kiürítették az épületet, eloltották a lángokat, jelenleg a ház átszellőztetését végzik.

Ötven embernek ideiglenesen el kellett hagynia az otthonát, két ember megsérült, őket a mentők kórházba vitték, állapotukról egyelőre nincs információ

– közölte Sárkány Sándor.

Forrás: https://www.hellovidek.hu/otthon/2021/07/03/kigyulladt-a-tarsashaz-lakok-tucatjai-menekultek-az-utcara-a-megyeszekhelyen

ZÖLDMEZŐ LAKÓPARK INFORMÁCIÓK, LAKÁSOK, ÁRAK, ÜTEMEK

Ingatlan

A Zöldmező Lakópark Budapest XVI. kerületében, a főváros egyik kedvelt, zöldövezeti, kertvárosias városrészében épül. A fejlesztési terület egy kiterjedt zöldterülettel körülvett lakóövezetben helyezkedik el. Az 5 szintes társasház két épületből áll, melyekben összesen 128 lakást alakítanak ki. A társasház kínálatában a 31 m²-es garzontól a 83 m²-es 3 szobás lakásig sok minden megtalálható lesz. A lakások jelentős többsége erkélyes vagy teraszos, a földszinti kertkapcsolatos lakásokhoz pedig kizárólagos használatú kertrész tartozik. A lakások elektromos redőnnyel és klímával felszereltek. Az „L” alakú épület egy csendes, parkosított belső kerttel rendelkezik. A parkolást felszíni és mélygarázsban lévő beállók biztosítják. A társasházban tárolók is vásárolhatók. A Zöldmező Lakóparknál a határidőre történő átadás és a minőségi megvalósulás garantált, hiszen a generálkivitelezést a több évtizedes építőipari és kivitelezői tapasztalattal rendelkező, TOP 50-es hazai cég, a Bayer Construct vállalatcsoport végzi, ami kiemelt biztonságot jelent a vásárlóknak. A társasház építése 2021 tavaszán kezdődött és várhatóan 2022 végére készül el. A Lakóparktól pár perc sétára található a János utcai Lidl, a Pólus Center pedig mindössze 2,5 km. Az M0-ás autópálya és az M3-as bevezető alig pár perces autóút. Célunk egy kellemes közeg, nyugodt légkör és kertvárosi hangulat megteremtése, ahol az emberek szeretnek élni és szívesen töltik a szabadidejüket.

Forrás: https://ingatlan.portfolio.hu/lakopark/394-zoldmezo-lakopark

Végleges látványtervek még nincsenek, egy publikus Facebook-posztban azonban már februárban feltűnt egy korai verzió.

Az utóbbi két hétben egy korábban védelemre javasolt, értékes modernista épület tűnt el a Citadellához közeli Somlói út mellől, hogy a közelmúltban számtalanszor látott sémát követve egy modern társasház vegye át a felszabaduló helyét. A témában május 28-án született cikkünkben az épület jelentősége, az épületei és könyvei miatt egyaránt magasan jegyzett tervezője, dr. Rados Jenő (1895–1992) pályája, illetve a ház egykori lakói mellett a kerületi önkormányzat, valamint az építtető felelősségéről is szót ejtettünk.

Keveset írhattunk azonban a várható utódról, hiszen a megvalósításra váró tervek az újbudai önkormányzat tájékoztatása szerint még nem jutottak túl a kerületi szinteken – jelenleg a szakmai konzultáció, illetve a településképi vélemény elkészítése folyik –, néhány információ azonban ettől függetlenül biztossá vált, hiszen a földhivatal felé tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemmel forduló két cég egyike, az Iconic Team Ingatlanfejlesztő Kft., illetve az önkormányzat egybehangzó válaszai szerint

a területen egy hatlakásos, geotermikus energiát hasznosító épület születik.

Az építési engedély felé vezető folyamat jelenleg tehát még annyira korai szakaszban tart, hogy véglegesnek szánt rajzok és tervlapok sem léteznek, ám egy, a Facebookon már február 4-én feltűnt publikus poszt felvillantja a várható külsőt.

A kisebb részletek természetesen még változhatnak, a főbb jellemzők azonban jó eséllyel már nem fognak, így minden jel arra mutat, hogy egy háromemeletes ház készül, aminek a mélygarázsát az 54. számú házzal közös telekhatáron nyíló lejárón lehet majd megközelíteni:

Az Iconic Team Kft.-vel, illetve a földhivatali adatlapon szintén feltűnő BAT-HOMES Kft.-vel az Opten céginformációs adatbázisa szerint semmiféle kapcsolatot sem ápoló építtető publikus profilján korábbi Iconic-projektek (köztük a Bimbó út és Lepke utca találkozásánál, illetve a Verecke úton épült házról), valamint a cég irodája is feltűnik, így a képek egyértelműen a cégtől származnak.

A dr. Rados Jenő által tervezett, 1932-től egészen 2021 májusáig álló, magas tetős ház bontását a jelenlegi törvények adta eszközökkel nem lehetett volna megakadályozni, hiszen a befektetőnek semmiféle előzetes engedélykérésre nem volt szüksége a munkák megkezdéséhez.

A ház védetté nyilvánítását már egy 2014-ben született önkormányzati dokumentum is javasolta, tényleges lépésekre azonban nem került sor. Újbuda önkormányzata megkeresésünkre adott válaszában kijelentette:

a védettség megítélésének alapvető feltétele lett volna az értékvizsgálat megléte, a kerületben ez azonban pillanatnyilag nem áll rendelkezésre.

A helyzet Budapest más kerületeiben, illetve az ország számos településén hasonló, így az épített örökség jó pár kiemelkedő darabjára leselkedik veszély – sokszor ennek a következményei azok a bontások is, amiket az Ismeretlen Budapest néven futó cikksorozatunk korábbi epizódjaiban bemutattunk.

A helyi vagy műemléki védelem önmagában persze nem jelentene biztos menekvést a bontókalapácsok és a munkagépek elől, hiszen a felújítások hiánya miatt leromlott állapotok, illetve egy új szakértői vélemény miatt az önkormányzatok, illetve hatóságok dönthetnek a védvonal eltüntetéséről, kiszolgáltatva a házakat az ingatlanfejlesztőknek.

Forrás: https://24.hu/kultura/2021/06/03/somloi-ut-52-rados-jeno-villa-modern-iconic-team-tarsashaz/

Összesen harminc fővárosi hivatásos tűzoltó vonult ki a helyszínre.

Teljes terjedelmében égett egy száz négyzetméteres üzlethelyiség szombat hajnalban Budapest XX. kerületében, egy hatemeletes, Kossuth Lajos utcai társasház földszinti területén – írja közösségi oldalán a Katasztrófavédelem. A lángok feltételezhetően az üzlet hátsó részében, a raktárként használt galérián csaptak fel. Összesen harminc fővárosi hivatásos tűzoltó vonult ki a helyszínre. Az egységek a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett öt vízsugárral oltották el a lángokat. A tűz és a füst az üzletsor feletti lakásokat nem veszélyeztette, így azokat nem kellett kiüríteni. Az épületet az oltás idejére áramtalanították, majd az üzlethelyiség átszellőztetése után visszakapcsolták az áramot a lakásokban.

Videó: Dudás Tamás tűzoltó zászlós / FKI 

Forrás: https://nepszava.hu/3122852_kigyulladt-egy-vegyeskereskedes-egy-tarsashaz-foldszintjen-a-xx-keruletben-video

Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában elutasította Balatonvilágos önkormányzatának alkotmányjogi panaszát, amelyben kifogásolta, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egyes balatonvilágosi ingatlanok telekalakítási és építési beruházásait, és ezekre az ingatlanokra sajátos beépítési szabályokat határozott meg. A Balaton-partiak azt azonban már elérték, hogy a kormány visszavonta a volt úttörőtábor helyére tervezett 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház építési engedélyét.

A helyiek tiltakozása ellenére a Somogy Megyei Kormányhivatal idén márciusban engedélyt adott a volt úttörőtábor helyére tervezett 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház építésére. A kormány még tavaly augusztusban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egyes balatonvilágosi ingatlanok telekalakítási és építési beruházásait. Ez többek között azt jelentette, hogy 

a kormányrendelet értelmében a parti nyaralóépületek közé akár 16,8 méter magas társasház is építhető.

Takács Károly, Balatonvilágos polgármestere márciusban elmondta, hogy az érintett partrészt a szomszédos Club Aligával nemzetgazdasági szempontból kiemelt területté nyilvánította egy kormányrendelet, így kaphatta meg a társasházmonstrum az építési engedélyt március elején a Somogy Megyei Kormányhivataltól. A polgármester szerint viszont a beruházás megvalósítása ellentétes a helyi építési szabályzattal és a vízparti építkezést szabályozó miniszteri rendelettel is, amelyet felülírt a kormányrendelet. Hozzátette: a tervezett építmény teljesen tájidegen, a kiadott engedély pedig nem biztosítja az önkormányzat elővásárlási jogát a bárki által megközelíthető parti sáv, illetve sétány kialakítására, amelyet a 2018-as területrendezési törvény is szorgalmaz.

A polgármester nem tétlenkedett, hiszen Balatonvilágos önkormányzata képviseletében már március 17-én alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Ebben kifogásolta, hogy a kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egyes balatonvilágosi ingatlanok telekalakítási és építési beruházásait, ezekre az ingatlanokra a rendelet sajátos beépítési szabályokat határozott meg. Az indítványozó szerint az önkormányzat Alaptörvényben biztosított hatáskörét a kormány elvonta, mégpedig úgy, hogy a települési önkormányzat rendeletének közjogi érdemben érvényes és hatályos szabályaival ellentétes jogszabályokat állapított meg.

A Balaton-partiak időközben igen jelentős részsikert értek el, hiszen

a kormány az indítvány benyújtását követően, március 22-én megsemmisítette az új balatonvilágosi lakópark építésére kiadott engedélyt, és új eljárás lefolytatására utasította a Somogy Megyei Kormányhivatalt.

A döntés értelmében tehát a volt úttörőtábor helyére tervezett 92 lakásos, hétszintes vízparti társasház építését nem kezdhette meg a beruházó.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa (Juhász Imre előadó alkotmánybíró előterjesztésében) közzétett határozatában nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. Az alkotmánybírák arra a kérdésre kerestek választ, hogy a kormányrendelet megalkotásával kiüresedett-e az indítványozó rendeletalkotási hatásköre.

Nos, az öttagú tanács szerint 

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazza a kormányt arra, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érintett telekre, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan, az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a beépítés szabályait és a beruházásokkal összefüggő különös hatósági eljárási szabályokat rendelettel állapítsa meg.

Nem fogadták el az indítványozó azon érvét sem, hogy a helyi önkormányzat hatáskörét csak sarkalatos törvény szűkíthetné. Az alkotmánybírák szerint az Alaptörvényben rögzített sarkalatos törvényi előírás a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozással szembeni követelmény, azonban a kormányt a rendelet megalkotására felhatalmazó két törvény (a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról, illetve az épített környezetről szóló) sem minősül kifejezetten a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabálynak még akkor sem, ha a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit érintő rendelkezéseket is tartalmaz.

Az ügy érdekessége, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgynevezett amicus curiae beadványt terjesztett az Alkotmánybíróság elé, amelyben kifejtette az indítvánnyal kapcsolatos álláspontját. Ebben többek közt azt állította, hogy

a vitatott rendelkezés nem szünteti meg a part elérhetőségét a településen, csupán annak terjedelmét korlátozza. A területfelhasználás kialakítása mérlegelés alapján történik, ennek során különböző szempontokat, érdekeket kell figyelembe venni.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy egy március 23-i rendeletmódosítás az európai uniós forrásból finanszírozott beruházások mindegyikénél kötelezővé teszi az országos tervtanács eljárását.

Gulyás Gergely szerint ez a garanciális rendelkezés biztosítja azt, hogy a beruházás előkészítését és megvalósítását egy kiemelkedő szaktudással rendelkező szakértőkből álló testület felügyelje.

Forrás: https://www.msn.com/hu-hu/hirek/other/korm%C3%A1ny-kontra-balatonvil%C3%A1gos-ki-%C3%A9p%C3%ADtheti-be-a-t%C3%B3partot/ar-AALbxGz?li=BBRUlyz