Egyre égetőbb az országban a gyűjtőkémények problémája. Becslések szerint több mint hatezret két éven belül át kell alakítani életveszély miatt.
Füstös gyűjtőkémények a társasházaknál jelentenek igazán fejtörést. Ennek oka az, hogy az égéstermék-elvezetők egy adott szakasza a társasház közös tulajdona, a lakásokban található összekötő elemek vannak magántulajdonban.
A gyűjtőkéményeknél tehát egy kéményjárat van, ebbe csatlakoznak be szintenként a füstelvezető csövek. A járat keresztmetszete lentről felfelé szintenként bővül.
Gyűjtőkémény: írásos hozzájárulás kell
Az érvényben lévő magyar szabvány szerint gyűjtőkéménynél az az előírás, hogy csak azonos konstrukciójú és működési elvű készülékek köthetők be. Ha például valaki korszerűsíteni szeretné a fűtését, és nem hajlandó minden szomszéd írásban „lépést tartani vele”, akkor a terve megbukik.
Tüzelőanyag-váltás esetén – például szénfűtésről gázfűtésre átálláskor – az új rendszer használatba vétele előtt meg kell rendelni a kéményseprőipari műszaki vizsgálatot. Az égéstermék-elvezetőnek (kéménynek) meg kell felelnie az érvényben lévő szabványoknak, építésrendészeti és tűzvédelmi előírásoknak. Váltásnál a kéménybélelést is mindenképpen el kell végeztetni. Az ár általában sok milliós tétel.
Ha elég széles a kürtő, és három-négy csatlakozásnál nincs több, akkor a bélelést meg lehet oldani osztott kéményrendszerré átalakítással is, ehhez ugyanakkor közös társasházi döntés kell.
Osztott rendszer: a földszinten élőknek drágább
Egyszerűbb a helyzet, ha a társasházban ilyen osztott kéményrendszer van. Ennél mindenkinek saját füstelvezető járata van a kéményen belül, ami független a többitől. A bélelés vagy annak cseréje egyszerűbben megoldható, mint a gyűjtőkéményeknél. Az ár nagy mértékben függ a járat hosszától, ezért a felsőbb lakóknak kisebb kiadás, mint a földszintieknek. Egy méter bélésanyag ára 3000 forint körül van, erre jön a munkadíj.
Kihez kell fordulni?
A fűtőberendezés cseréjét Budapesten a kéményseprőknél, másutt a katasztrófavédelemmel hivatalosan engedélyeztetni kell. Ez egy előzetes kéményvizsgálattal jár, hogy műszakilag megfelel-e az adott készülékhez, enélkül nem szabad kazánvásárlásba belevágni.
A beszerelést és a kéménybélelést nem kéményseprők végzik, hanem ezzel foglalkozó szakemberek. A beszerelés után a gázkészülékcserét a gázműveknél regisztráltatni kell. Korábbi készülékek korszerűbbre cserélésénél is előfordulhat, hogy a kéménybélést újra kell cserélni, ha az állaga már nem megfelelő.
Figyelje a zárt égésû kazánt!
Kétféle típusú gázkazán van, a nyílt és a zárt égésterű. A nyílt égésterű gázkazán az égéshez szükséges levegőt a helyiségből nyeri, ahol van, és a kéményen keresztül vezeti el az égésterméket. A zárt égésterű gázkazán független a helyiség levegőjétől, mert azt a külső, szabad térből nyeri, és az égésterméket szintén zárt rendszeren keresztül vezeti el. A zárt égésterűeknél fordulhat elő leggyakrabban a régi bélelés cseréje.
Három nap a határidő
A kémény műszaki vizsgálatát a kéményseprő előre egyeztetett időpontban végzi el. Eredményéről nyilatkozatot ad, amit a megrendeléstől számított 15 munkanapon belül átad. Amennyiben a cserére vagy átalakításra a fűtési szezonban, azaz október 15. és április 15. között kerül sor, és lakóhelyiségek vagy állandó tartózkodási célt szolgáló helyiségek fűtését látja el a tüzelőberendezés és az érintett égéstermék-elvezető, úgy a kéményseprő a szükséges feltételek megléte esetén a megrendelést követő két munkanapon belül elvégzi a helyszíni műszaki vizsgálatot. A használatba vételhez szükséges kéményseprői nyilatkozatot pedig legkésőbb a vizsgálatot követő munkanapon kiadja. Az új kéményeket csak a helyszíni vizsgálatot követően lehet eltakarni, burkolni, majd használatba venni.
Forrás: http://www.borsonline.hu/aktualis/az-egesz-tarsashaz-kell-a-kemenyatalakitashoz/171191