Egyre nagyobb a kivándorlás Budapestről az agglomeráció felé, a jelenség pedig kezd egyre komolyabb feszültségeket szülni a helyiek körében. Ahogy az a BudaPestkörnyéke.hu riportjából kiderül, egyre több településen akarnak megálljt parancsolni a további parcellázásoknak és a társasházak építésének. Az ellenlépésekben most Zsámbék tör az élre, ahol erős válaszlépések léphetnek hamarosan érvénybe. A helyi főépítész véleménye szerint a kialakult helyzetért nagy mértékben a CSOK felel.

Mint ahogy arról már korábban is írtunk, egyre nagyobb az elvándorlás Budapestről az agglomeráció felé. Az elmúlt évek tendenciája szerint egyre gyorsabban fogy a főváros népessége, miközben a többi megyéhez képest továbbra is Pest megye rendelkezik a legnagyobb pozitív mérleggel vándorlást tekintve. Ez összhangba van a Vidéki Lakáspiaci Riport jelentésével is, mely szerint rohamosan gyorsul a községekben a lakásépítések száma – Somogy megye után Pest megyében épül a legtöbb új lakás. Az agglomeráció felfutását a KSH adatai is illusztrálják:

MÍG A FŐVÁROSBAN 2021 I.-II. NEGYEDÉVÉBEN EGY ÁTLAGOS HASZNÁLT LAKÁS 36,2 MILLIÓ FORINTBA KERÜLT, ADDIG AZ ELŐVÁROSOKBAN MÁR 50 MILLIÓBA. EZ 13%-OS NÖVEKEDÉST JELENT A 2020-AS ÁTLAGÁRHOZ KÉPEST.

Az agglomeráció tehát egyre népszerűbb lakhatást tekintve, a felfutó építkezések pedig egyre jobban zavarják a helyieket. A BudaPestkörnyéke.hu rövid körképet is adott néhány agglomerációs polgármester álláspontjáról, véleményéről.

Decemberben a térség legjómódúbb településének, Nagykovácsinak a polgármestere zárta rövidre a kérdést azzal, hogy náluk több építési telket már hiába keresnek.

Én a magam részéről és a képviselőtársaimmal együtt nagyon elkötelezettek vagyunk abban, hogy több építési telket nem alakítunk már ki. Tehát nem lesz több belterületbe vonás, nincsen több építési telek, nem veszünk el több helyet a természettől.

– mondta Kiszelné Mohos Katalin. Hasonló véleményen van Pilisvörösvár polgármestere is, aki szerint ők is beteltek, de hasonlót nyilatkozott Halásztelek, Szentendre és Dunaharaszti vezetői is.

A további beépítések ellen Zsámbék a legfrissebb fellépő, ahol a helyi főépítész az építési szabályzat módosításának indoklásában vázolta a helyzetet. A helyi építési szabályzat módosításának véleményezésének határideje tegnap járt le és ha életbe lép a módosítás, azzal példaértékű intézkedések bevezetésének lehetünk szemtanúi.

A JAVASLAT EGYIK FONTOS PONTJA UGYANIS KIMONDJA, HOGY AZ EDDIGI 700 HELYETT MINIMÁLISAN CSAK A 2 000 NÉGYZETMÉTERES TELKEKEN LEHET KÉTLAKÁSOS TÁRSASHÁZAT ÉPÍTENI. ENNÉL KISEBB TERÜLETEN CSAK EGY CSALÁD LAKHAT

– az önkormányzat ezzel kvázi ellehetetleníti a további nagyobb társasházak építését a városban.

A zsámbéki főépítész, Marthi Zsuzsa az indoklásában a következőképp fogalmaz: „Az elmúlt egy évben jelentősen megszaporodtak azon vállalkozói lakásépítési törekvések, amelyek célja a nagyobb ingatlanok több lakással történő beépítése, és különösen a mély tömbbelsőkbe benyúló ingatlanok összevonásával, és újra osztásával azok intenzívebb beépítésére törekednek.” Hozzáteszi: „Az utóbbi időben egyre erősebb tendenciát mutat a telkenként kialakítható lakásszám növelésének igénye.” Véleménye szerint ez a CSOK 2016-os bevezetésének köszönhető. A fővárosból kiköltözni vágyók igényét a fejlesztők többlakásos lakóházakkal igyekeztek kielégíteni, ezek viszont konfliktusokat okoztak a szomszédságukban.

A főépítész attól tart, hogy a megnövekedett beépítések mellett a helyi bölcsődei, iskolai és forgalmi kapacitások nem lesznek elegek, valamint sok helyen nincs aszfaltozás és közművesítés se.

Erről a problémáról beszélt a napokban Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója is egy interjú keretei közt. Az interjúban felhívta a figyelmet, arra, hogy a zöldmezős lakásépítések során egész egyszerűen annak a lakóhelynek a valós költségét nem fizeti meg az, aki csak a házat építi meg. Előbb-utóbb oda út, vasút, közművek kellenek, amit közösen fizetünk. Egész egyszerűen fenntarthatatlan, mind anyagi, mind környezeti értelemben, ahogy a budapesti várostérség burjánzik.

Véleménye szerint kellene egy olyan törvény, ami kimondja, az agglomerációban nincs több zöldmezős lakásépítés, és ahol esetleg még engedélyezett új lakások, házak építése, azok gyalogtávra vagy biciklivel kényelmesen elérhető távolságra lehetnek csak a legközelebbi vasút vagy hév-állomástól. Hozzáteszi, ez így van már számos nyugat-európai nagyváros régiójában.

Az agglomeráció egyre növekvő népszerűsége tehát egyre nagyobb feszültségeket is maga után vonz. A helyiek látszólag nagyon nem szeretnék, hogy elvesszen városuk, községük kisvárosi hangulata és a budapestihez hasonló társasház-őrületről még csak hallani sem akarnak – a polgármesterek pedig látszólag készséggel szolgálják ki az igényeket. Fontos szempont továbbá a zöldterületek kérdése is, amit joggal akarnak megvédeni a lakosok.

Míg a helyiek elégedetlensége ugyan egyfelől érthető, a községek fejlődésétől azért teljesen elzárkózni sem feltétlenül jó megoldás. Ha a növekvő lakhatási igény az infrastruktúra fejlesztését és a közművesítést is magával hozza, azzal a helyiek is jól járnak, miközben a több iskolai és bölcsődei férőhely is előnyös lehet.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220104/a-csok-hatulutoje-sorra-telnek-meg-az-agglomeracios-telepulesek-egyre-nagyobb-a-feszultseg-a-helyiek-koreben-519380