Könnyen tűzesethez vezethet a családi sütögetés, ha nem vagyunk kellően körültekintőek

Itt a nyár, de hol és hogyan grillezhetünk?

Meleg időben egyre többen mennek ki a szabadba, így egyre gyakoribbá válik a kültéri sütés-főzés is. Azok, akik csak földszinti terasszal vagy erkélyes lakással rendelkeznek, szintén előveszik grilltudásukat, ám ez épp olyan veszélyes vállalkozás lehet, mint egy szabad tűzön zajló sütögetés. Nem mindegy, hogy hol és milyen eljárással grillezünk; tanácsokért Papp-Kunkli Nórához, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjéhez fordultunk.

A házirendtől függ

– Társasház erkélyén lehet grillezni, de nem mindegy, hogy milyen módszerrel. Gázpalackról működő grillt vagy zsámolyt társasház erkélyén tilos működtetni, ahogy a faszénnel, brikettel, parázsló fával működő eszköz sem használható biztonságosan. Ha az erkélyen grilleznénk, azt elektromos változattal tegyük. Mielőtt nekiállunk az erkélyen főzőcskézni, előtte olvassuk el a társasházunk házirendjét, nem tiltja-e az ilyen tevékenységet – emelte ki Papp-Kunkli Nóra. Szavai szerint nem gyakori, hogy olyan tűzesethez riasztják a Hajdú-Bihar megyei tűzoltókat, ahol erkélyen grillezés miatt tűz keletkezett volna egy társasházban. Mint mondta, olyan előfordul évente kétszer, hogy a grillezésből adódó füstöt vélik tűznek, és emiatt riasztják a tűzoltókat, de oltásra nem kell beavatkoznia az egységeknek. (Általában a külföldi diákok nincsenek tisztában azokkal a szabályokkal, amelyeket a társasház megalkot.)

Az elektromos grill zárlata is okozhat tüzet, úgy, mint minden más árammal működő berendezés.

Használat után körültekintően ki kell kapcsolni, ki kell húzni a konnektorból a készüléket, és vigyázni arra, hogy a felforrósodott grillrács­ra ne kerüljön éghető anyag (például konyharuha, szalvéta, papírpohár.)

Általában felfelé terjed

Bár ritka eset, bármikor megtörténhet az erkélyen szervezett grillezés esetében, hogy tűz üt ki. Ilyenkor fontos, hogy legyen a közelben oltóanyag. A katasztrófavédelem szakembere a tűz terjedésének lehetséges lassításáról is szót ejtett. – Ha mégis tűz keletkezik az erkélyen, terjedését és annak sebességét nagyon sok minden befolyásolhatja. A tűz általában felfelé terjed, s a társasház külső homlokzatának anyagától, szerkezeti felépítésétől függ annak gyorsasága. Az éghető anyagok közelsége is befolyásolja a tűz terjedését. Redőny, nád térelválasztó, takaró, műanyag székek, asztalok mind-mind felerősíthetik a folyamatot. Ha füstöt, tüzet látunk, azonnal értesíteni kell a tűzoltókat a 112-es segélyhívó telefonszámon, és fontos elhagyni az erkélyt. Érdemes becsukni az ablakokat, erkélyajtót, hogy a tűz ne terjedjen át olyan gyorsan a lakásba. Kisebb tüzeket egy porral oltó készülékkel magunk is képesek vagyunk eloltani, de semmiképpen ne veszélyeztessük testi épségünket, ha elhatalmasodtak a lángok – hangsúlyozta Papp-Kunkli Nóra. Tájékoztatása szerint az adott társasház maga rendelkezik arról, hogy engedélyezi vagy tiltja-e az elektromos grill használatát, ettől függetlenül, ha a grillezés miatt tűz keletkezik, akár az épületben, akár a növényzetben, tűzvédelmi bírságot szab ki a hatóság. Ennek mértéke több tényezőtől függhet, többek között például attól, hogy volt-e szükség tűzoltói beavatkozásra, mekkora a kár, mennyi tűzoltó vonult.

A bírság összege 10 ezer forinttól akár 3 millió forintig is terjedhet.

Forrás: https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/konnyen-tuzesethez-vezethet-a-csaladi-sutogetes-ha-nem-vagyunk-kelloen-korultekintoek-5465009/

Járványhelyzet: a lakógyűlésekről megfeledkezett a kormány a társasházak egyesülete szerint

A társasházi közgyűlések „egyéb rendezvénynek” minősülnek, ezekre pedig még mindig számos, ez esetben ellentmondásos szabály érvényes.

Miközben a hírek arról szólnak, hogy újra szabadon élhetjük az életünket, a társasházi közgyűlések esetében maradtak kötöttségek – idézi a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületét (TTOE) a Népszava. A jogszabályból az következik, hogy a lakógyűlések „egyéb rendezvénynek” minősülnek, ezekre pedig még mindig számos nehezen követhető, és ez esetben ellentmondásos szabály érvényes.

Ha zárt térben tartják a társasházi közgyűléseket, kötelező a védettségi igazolvány – magyarázta a lapnak Bék Ágnes, a TTOE elnöke. Szabad téren – például a társasház udvarán – tartott közgyűlések ugyanakkor nem igényelnek védelmi intézkedést. Amennyiben művelődési házban vagy szabadidőközpontban rendezik a közgyűlést, akkor pedig annak saját szabályait kell betartani.

Az egy társasházban élők közvetve a legsúlyosabb járványidőszakban is érintkeztek egymással, ezért fölöttébb furcsa, hogy éppen a közgyűlések esetében maradtak kötöttségek – jegyezte meg a TTOE elnöke. Bék Ágnes arra gyanakszik, hogy a döntéshozók egész egyszerűen megfeledkeztek a társasházi közgyűlésekről.

Forrás: https://hvg.hu/gazdasag/20210716_jarvanyhelyzet_lakogyules_egyeb_rendezvenyek_korlatozas

Videó: így lángolt egy társasház tegnap este Óbudán

Egy négyszintes lakóépület tetőtere égett mintegy kétszázötven négyzetméteren Budapest III. kerületében, a Kiscelli utcában csütörtökön este – derül ki a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság híradásából. 

Arról is informálnak a lánglovagok, hogy összesen negyvenegy fővárosi tűzoltó mintegy tizenkét tűzoltó gépjárművel érkezett ki a helyszínre, az egységek előbb megakadályozták a tűz továbbterjedését, valamint megbontották a tetőhéjazatot és eloltották az izzó részeket.

Az oltás idejére huszonnégy lakónak kellett elhagynia az otthonát, ám szerencsére személyi sérülés nem történt.

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/07/02/budapest-obuda-lakastuz-negyven-tuzolto-megfekeztek-a-langokat-video/

Új, négylakásos társasház épül a siklósi belvárosban

Az önkormányzati bérlakások számának növelése minden település célja, azonban önerőből legtöbbször csak a meglévők karbantartására és felújítására elegendő a forrás.

Ezért is számít előrelépésnek, hogy Siklóson önkormányzati bérlakásokkal új társasház épül. A város tavaly elbontott egy szerkezeti és süllyedési problémák miatt életveszélyessé vált, hosszú évek óta üresen álló önkormányzati saroképületet a Dózsa György utcában.

A városvezetés ugyanakkor fontosnak tartotta a hányattatott sorsú ingatlan sorsának mielőbbi rendezését, ezért szerződést kötött a GSH-Építő Kft.-vel, melynek köszönhetően egy új, négylakásos társasház épül a siklósi belvárosban. A szerződésben a beruházó vállalta, hogy egy éven belül felépíti a négy lakást, tehát várhatóan jövő nyáron kulcsrakészen át tudják adni az ingatlant a bérlőknek.

Mint azt Riegl Gábor, Siklós polgármestere elmondta, két lakás lesz az önkormányzaté, kettő pedig a befektető tulajdonában marad. Az önkormányzat vállalta a tervezést, engedélyeztetést, és az ütemezés szerint augusztus végén vagy szeptember elején átadják a munkaterületet a kivitelezőnek. Hozzátette, a szociális bérlakások száma sosem elég, de nem véletlen vont be az önkormányzat külső beruházót, befektetőt, hiszen a városnak nincs forrása arra, hogy több lakást építsen.

– Reméljük, hogy az elkövetkezendő években több új lakás is épül a városban, melyhez az idősek, a fiatalok, a családalapítás előtt állók tudnak hozzájutni, figyelembe véve a jelenleg is igénybe vehető kormányzati támogatási rendszereket – fogalmazott a városvezető.

Forrás: https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/uj-negylakasos-tarsashaz-epul-a-siklosi-belvarosban-3943916/

Kizuhant egy nő a harmadik emeletről Nagykanizsán

Olvasóinktól származó információink szerint kizuhant egy nő szombat délután egy nagykanizsai társasház harmadik emeleti lakásából. Értesülésünket az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata vasárnap megerősítette.

Mint megtudtuk, szombaton délután 17 óra 45 perckor érkezett a bejelentés a rendőrségre, miszerint Nagykanizsán egy Zemplén Győző utcai társasház harmadik emeleti lakásának erkélyéről kizuhant egy fiatal nő.
A zuhanás következtében a nő súlyos életveszélyes sérüléseket szenvedett.
Az eset körülményeit a Nagykanizsai Rendőrkapitányság vizsgálja.
A hölgyet mentőhelikopter szállította kórházba.

Forrás: https://delzalapress.hu/tag/nagykanizsa-lakasbol-kizuhant/

Nőtt az induló társasházi lakásprojektek száma vidéken

A megyei jogú városokban a járvány okozta mélypontról elmozdult az ingatlanpiac: idén a második negyedévben 36 társasházi lakásprojekt indult el, 24 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában – közölte az Otthon Centrum pénteken az MTI-vel.

Az ingatlanközvetítő hálózat megyei jogú városokban végzett felmérése szerint a kínálati árak is nőttek: a 661 ezer forintos négyzetméterár 9,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi átlagárnál.
   
Debrecenben alakult ki a legmagasabb kínálati átlagár, négyzetméterenként 871 ezer forint, ezt követi Veszprém, illetve Sopron négyzetméterenként 754 ezer, illetve 720 ezer forintos árszinttel.
   
A közlemény szerint a legdrágább vidéki lakásprojekt is Debrecenben található, amelynek kínálati ára elérte a négyzetméterenkénti 1,5 millió forintot és a megyei jogú városok öt legdrágább projektje közül négy is a városban épül.
   
Az új építésű lakások kínálati átlagára alapján a megyei jogú városok közül a legolcsóbb Hódmezőváráshely, négyzetméterenként 438 ezer forint, de a lista végén található még Békéscsaba, illetve Nagykanizsa is, ezekben a városokban 458 ezer, illetve 481 ezer volt a négyzetméterenkénti átlagár.
   
A közleményben Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a tavalyi és az idei júniust összehasonlító felmérés abban megegyezik, hogy mindkét időszakban ugyanabban a három városban épült a legtöbb lakás, illetve a legtöbb projekt: Szeged, Győr, Debrecen.
   
A három városban tavaly 126 projektben 4173 lakás épült, míg idén 112 projektben 3331. A legkevesebb lakásprojekt Szekszárdon, Békéscsabán és Hódmezőváráshelyen volt, ahol városonként csak két-két beruházás volt ismert a felmérés időpontjában, míg Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs négylakásosnál nagyobb épülő társasház – tette hozzá a szakértő.

Forrás: https://profitline.hu/Nott-az-indulo-tarsashazi-lakasprojektek-szama-videken-423580

Megéri-e társasházzá nyilvánítani egy épületet?

Szigorú szabályok mellett kifejezetten hasznos lehet a társulás.

Nem hivatalos lakógyűlések, és egy idős bácsi kockás füzettel. Így nézett ki 30-40 évvel ezelőtt egy társasház élete a közös képviselő által megszervezve. Utóbbi pozícióból társasházkezelői szakma fejlődött ki, ami jól mintázza, milyen komplex üggyé vált egy ilyen polgári jogi társulás létrehozatala. Szakemberrel jártuk körbe, mit is jelent jelenleg a társasház fogalma, és milyen lépései vannak a nyilvántartásba kerülésnek.

Közös tulajdon

A szakzsargon szerint a társasház közös tulajdonban levő földrészleten létesített, legalább két elkülönített nyilvántartási egységből álló felépítmény (épület) tulajdonosainak polgári jogi társulása. – Leegyszerűsítve a közös tulajdon egy különleges formája, ahol a földrészlet, valamint az épület műszaki egységétől elválaszthatatlan szerkezeti elemek (pl. alap- és főfalak, födémek, tetőszerkezet) a tulajdonostársak közös tulajdonában állnak. Ezzel szemben az egyes elkülönített lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek (garázsok, üzlethelyiségek, raktárak, műtermek) kizárólagos (több tulajdonos esetén egymás között osztatlan közös) tulajdont képező forgalomképes nyilvántartási egységet képeznek – emelte ki Both János, regisztrált társasházkezelő.

Társasháztulajdon létesíthető minden olyan épületre is, amelyek egyes részei a tulajdonostársak külön tulajdonában, más részei pedig közös tulajdonukban vannak (Pl. társasüdülők, társasgarázsok stb.).

A Társasház alapítása vonatkozásában a(z) – 2003. évi CXXXIII. törvény a Társasházakról –, 5., 6., 7., 8., és 9. §-ban foglaltak irányadók.

Előnyök és felelősség

– A társasházat, mint fogalmat a lakóközösség alkotja. Ez azért is fontos, mert jogokat szerezhet a társasház a közös tulajdonra vonatkozólag, de kötelezettségeket is vállalhat, sőt pert is indíthat, és be is perelhető egy társasház – összegezte a szakember, kihangsúlyozva, hogyha perben áll, akkor a közösség képviselője (általában közös képviselő). vagy az intézőbizottság elnöke fogja képviselni a társasházközösséget a bírósági eljárás alatt.

A lakók egy még meg nem épített házra is alapíthatnak társasházat. Az eljárás menetének lényege, hogy amennyiben még meg sem épült a ház, engedélyezési záradékkal kell ellátni a tervrajzot, és annak a földnek a tulajdonosa, amelyre épülni fog, alapító okiratot hoz létre, melyet benyújt a földhivatalhoz. A földhivatal az alapítást feljegyzi az ingatlan tulajdoni lapjára, majd pedig, ha már megvan a használatba vételi engedély, akkor lehet társasházként bejegyezni. Ahhoz, hogy a társasházat megalapítsák, mindenkinek hozzá kell járulnia, akinek tulajdona van a házban. Ha valaki mégis ellene lenne az alapításnak, akkor kérelmezni lehet, hogy a hozzájárulását pótolja a bíróság.

A társasházak általában az szmsz (szervezeti-működési szabályzat) szerint működnek, amelyet

„14. § (1) A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen – de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen – az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg.” – ekkor a Társasházi törvényben megfogalmazottakat kell figyelembe venni.

Azonban…

„(3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

Fontos a képviselet

Amennyiben létrejött egy társasház, korábban az ún. soros képviselet formájában egy-egy tulajdonos vállalta magára működtetésének – néha cseppet sem könnyű – feladatait. Ez azonban változott, emelte ki Both János. – A lakóközösség korának előrehaladtával, a világra ma jellemző rohanó életvitel magával hozta, hogy a soros képviselet kivitelezhetetlen, ezért jellemzően kifejezetten ilyen irányú OKJ-s tanfolyamot végzett, regisztrált, külsős személyt kérnek fel a társasházak a képviseletre, az üzemeltetéssel, karbantartással, felújítással kapcsolatos feladatok ellátására. A közös képviselet/társasház-kezelés évek hosszú sora alatt szakmává nőtte ki magát, napjainkra különösen erős feltételeket támasztva azzal szemben, aki a tevékenységet üzletszerűen szeretné végezni. Már nem elegendő kockás füzetben vezetni a könyvelést, a munkaügyi, jogi, szervezési ismeretek és a könyvelésben való jártasság is elengedhetetlen.

„52. § (1) Aki üzletszerűen kíván társasház-kezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.

(2) A társasházkezelő a tevékenységi körén belül:

a) a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatot készít az épület fenntartására vonatkozóan,

b) a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,

c) a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.”

A társasház a közüzemi díjakat és minden más a közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos költséget a tulajdonosok által befizetett közös költségből fizeti, az alapító okiratban rögzített tulajdoni hányaduk szerint. A társasház szmsz-e – amelynek egy példánya ingatlannyilvántartási hatóságnál (Földhivatal) megtalálható – ettől eltérően, pl. négyzetméter arányosan is megállapíthatja a fizetendő közös költséget.

„24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.”

Felújítás, karbantartás

Az szmsz-ben kell rögzíteni azt is, hogy a tulajdonosi közösség felújítási alapot képez, és dönteni kell az alap felhasználásáról is, amelynek nem kellene más célja legyen, mint az osztatlan közös területet érintő felújítási munkák elvégzése. Both János szerint a társasház méretétől, „felszereltségétől” függően a felújítási költségek változó nagyságúak lehetnek. – Néhány százezertől, több millió forintig mehet terjedhetnek a kiadások, például a lépcsőház világítás korszerűsítése, víz- és csatornarendszer felújítása, de a tetőszerkezet elhasználódása miatti felújítás, milliós tétel is lehet. Ilyen összegekkel a társasházak általában nem rendelkeznek. Korábban, amíg a kormány nem szüntette meg, a társasházak felújítási alap képzése LTP megtakarításon keresztül volt (a még le nem járt LTP-k most is megkapják a befizetések után az állami támogatást) biztosítva. Újabb állami támogatású megtakarítások nincsenek. A felújításokat kamattámogatott hitel felvétellel, pályázati források felhasználásával is finanszírozhatják a társasházak. A társasház közössége által felvett hitel nem befolyásolja az egyéni érdeket, azzal egy időben bármelyik tulajdonos saját külön tulajdonú lakására (garázsára) is vehet fel hitelt, amennyiben a hitelfeltételeknek megfelel. A pénzintézet, amelytől fel kívánnak venni hitelt, igazolást (közgyűlési határozatot) kér a társasháztól a felújítási alapképzésről való döntésről és mértékéről, amely lift nélküli társasházak estén min. 6-10 Ft/m2, liftes épületeknél min. 8-12 Ft/m2, amely a közös költség része – összegezte a társasházkezelő. [12/2001. (I.31.) Korm.rendelet a lakáscélú állami támogatásokról]

Nagy teher

A hitel felvételhez legalább 2 éve meglévő ilyen irányú megtakarítás igazolása szükséges. Ugyanakkor a pénzintézet a hitel felvételéhez adóhatósági, ún. NAV „nullás” igazolás benyújtását is kérheti. Egy 5-20 év közötti hosszútávú elköteleződés minden tulajdonosra, de a képviselet ellátó személyre, társaságra is nagy terhet ró. A közös képviselőnek (intézőbizottságnak) folyamatosan biztosítania kell a hitel és kamata visszafizetéséhez szükséges közös költségből fedezendő összeget, amelynek a Társasház folyószámláján rendelkezésre kell állni.

A közös költség szmsz-ben – ezentúl a hitel felvételhez kapcsolódó közgyűlési határozatban – meghatározott mértéke szerinti összegének tulajdonosonkénti havi rendszeres befizetéséről a közös képviselő (intézőbizottság) gondoskodik.

Ha a tulajdonos hátralékba kerül az ilyenkor szokásos eljárásrend szerint fizetési felszólítás kerül kiküldésre, amelyet követhet a fizetési meghagyás, de a Thtv. szerint

„30. § (1) A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.”

A közös költség, valamint a rendes gazdálkodás összegét meghaladó kiadások fedezéséhez szükséges összeg havonta történő befizetése kötelezettsége a tulajdonosnak, tulajdonosoknak ugyanúgy, mint külön tulajdonú lakása fenntartása. Kötelessége betartani az szmsz-ben rögzített házi rend szabályait.

Fontos tudnivaló, hogy a társasház nem mehet csődbe! A lakók a közösség kötelezettségeiért akként felelnek, amilyen tulajdoni hányaddal rendelkeznek a társasházban. Jelenleg a jogszabály a társasház által vállalt tartozásokért az egyszerű sortartásos kezesség szabályait rögzíti. Ez azt jelenti, hogy az adósság rendezésig az érintett társasháznak kell a tartozásokat rendeznie a közös vagyonból, vagy pedig megelőlegeznie.

Fentebb leírtak szerint – a teljesség igénye nélkül – a társasháznak vannak gyakorlati előnyei és hátrányai. Azt mindig a lakóközösségnek kell eldöntenie, hogy annak alapításába belevágnak-e vagy sem.

Péter Szabolcs

Forrás: https://haon.hu/debrecen-hirei/megeri-e-tarsashazza-nyilvanitani-egy-epuletet-5349154/

Csecsemőt mentett ki a lángoló házból egy magyar tűzoltó (videó)

Egy pólót borítottak egy kilenc hónapos csecsemő fejére egy égő házban Pécsen, mert már rosszul volt a sűrű füsttől, végül egy tűzoltó mentette ki.

Péntek délután gyulladt ki egy társasház második emeleti lakása, az ott élő férfire a szomszédok rúgták rá az ajtót, életveszélyesen megsérült.

Több lakó már nem tudott kimenekülni a lépcsőházon keresztül, őket is a tűzoltók vitték le – derül ki a Tények riportjából.

Forrás: https://www.kisalfold.hu/kek-hirek/hazai-kek-hirek/csecsemot-mentett-ki-a-langolo-hazbol-egy-magyar-tuzolto-video-11132318/

A hét ingatlana: egy gardróbos, nagy fürdős oázis Szolnokon!

Bár a most következő 127 négyzetméteres, eladó szolnoki otthon csodás növényzete nem képezi az ajánlat tárgyát, mi el sem tudjuk képzelni máshogy a lakást, mint a pompás dzsungellel! Felüdülés a kádban, olvasás a fotoszintetizáló növények között, baráti vacsorák és film nézés… Mi elég jól el tudnánk itt képzelni az életet. És ön?

“A SZOLNOKI CASANETWORK Ingatlaniroda megvételre kínál egy 127 m2-es, cirkófűtéses lakást, Szolnok belvárosában, sétáló utca közvetlen közelében, liftes épületben! Az eladó szolnoki társasházi lakás jellemzői:

Tégla építésű társasház, harmadik emeleti lakása, a 3. szint 2000-ben lett ráépítve az épületre, tetőtér beépítési lehetőség, 1+3 félszoba+nappali, 39 m2-es tágas nappali, 9 m2-es világos fürdőszoba, cirkófűtés került kiépítésre, kandalló, szigetelt ablakok redőnnyel, hűtő-fűtő klíma, liftes társasház, rendezett lépcsőház és környezet, a belváros szívében, Tiszaparti sétány 500 m-re, zárt belső udvaron parkolási lehetőség. […]”

További képek és részletek az ingatlanbazar.hu oldalán!

Forrás: https://www.szoljon.hu/helyi-gazdasag/ingatlanajanlo/a-het-ingatlana-egy-gardrobos-nagy-furdos-oazis-szolnokon-3650000/

A dunakeszi társasház rejtélye – Poltot, Orbánt kérdezte Vadai Ágnes

A legfőbb ügyész ezt feljelentésként értékelte, a kormányfő passzolta a válaszadás jogát, majd egy gyurcsányozós kioktatás érkezett.

Vadai Ágnes A dunakeszi társasház rejtélye címmel írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott Orbán Viktornak és Polt Péternek a DK előválasztáson induló dunakeszi jelöltje kérésére.

A „rejtélyt” ismertetve az ellenzéki képviselő felidézte, hogy Dunakeszi polgármestere 2010 óta a Fidesz-KDNP színeiben megválasztott Dióssi Csaba, aki a 2010-es évek elejétől saját telkén, saját cégével tízlakásos társasházat építtetett, majd a lakásokat – a cégből kiszállva és a CSOK-ot fölvéve – édesapjával közösen olcsón megvette, úgy, hogy a cégnek az alacsony vételár ellenére is alig 8 milliós vesztesége keletkezett.

A szövevényes ügyről korábban a Magyar Narancs írt, többször is.

Vadai Ágnes arról kérdezte a legfőbb ügyészt:

  • Fölmerülhet-e mindezek nyomán bűncselekmény gyanúja?
  • Kíván-e vizsgálatot indítani az ügyben?

Polt Péter a kérdést feljelentésként értékelte, azt a nyomozó hatósághoz továbbította.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Főigazgatósága a feljelentés kiegészítését rendelte el.

Az elbírálásról a hatóság tájékoztatja majd Vadai Ágnest, aki a miniszterelnökhöz szóló kérdésében külön kitért arra, hogy a Ptk. a polgári jogügyleteknél nagy hangsúlyt fektet a jó erkölcs szabályaira. Ezért arra várt választ a miniszterelnöktől:

  • Dióssi Csaba törvényes időközönként benyújtott vagyonnyilatkozata szerint lehetett-e fedezete a lakások megvásárlására?
  • A föltűnően alacsony vételár nem veti-e föl azt a gyanút, hogy annak célja a vagyonnyilatkozat hiányos voltának leplezése?
  • Összeegyeztethető-e a vázolt ügylet a jó erkölcs szabályaival?

Orbán Viktor nem válaszolt. Varga Judit sem. Az igazságügyi miniszter államtitkárát, Völner Pált bízta meg ezzel, aki azonban szintén nem reagált a dunakeszi rejtélyre.

Annyit javasolt Vadai Ágnesnek, hogy

mielőtt a »jó erkölcs« szabályairól intéz kérdést Miniszterelnök úrhoz, hasonló intenzitással vesse bele magát Gyurcsány Ferenc és az Altus Rt. ingatlanügyeinek rejtelmeibe.

Mivel korábban a Legfőbb Ügyészség jó erkölcs megsértése miatt nyújtott be keresetet az Altus Rt. ellen, azt tanácsolta a DK-képviselőjének, ha a jó erkölcs mércéjét akarja tanulmányozni, úgy jelenlegi frakcióvezetőjének múltját dolgozza fel először.

Forrás: https://24.hu/belfold/2021/06/30/dunakeszi-rejtely-jo-erkolcs-orban-polt-vadai/