Radiátorcsere-program 2021: 75 millió forintot is kaphat egy társasház

Elavult a lakásotok fűtése? Akkor ezt a pályázatot nektek találták ki.

Rengeteg olyan társasház van, amelyben hosszú évtizedek, akár az épület megépítése óta ugyanazok a fűtőtestek biztosítják a meleget.

Noha a lakók körében időről időre szóba kerülhet elavult megoldásuk modernebbre cserélése, a fűtéskorszerűsítés borsos összegekkel jár, így inkább elhalasztják a munkálatokat. Jó tudni, hogy a kiadások csökkentésére jelentős anyagi segítség vehető igénybe: idén, 2021-ben is meghirdették a radiátorcsere-pályázatot.

Kiknek és mire szól a lehetőség?

A pályázatot 692-es és 593-as gazdálkodási formakóddal rendelkező szervezetek kérhetik, azaz társasházak és lakásszövetkezetek. Mind a társasházak, mind a lakásszövetkezetek esetén szükséges a jelentkezés elfogadásáról szóló közgyűlési határozat.

A pályázattal a kimutatható energia-megtakarítást és szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést eredményező, a távhőszolgáltatásban érintett fűtési rendszerek korszerűsítésére, felújítására irányuló beruházások támogathatóak. Teljes korszerűsítés esetén a legalább 10%-os energiafogyasztás-csökkenést utólagosan igazolni kell.

Mennyi pénzt biztosítanak a radiátorcsere-pályázatban?

A radiátorcsere-pályázat egy vissza nem térítendő támogatás, melynek maximális mértéke egy adott társasház elszámolható, bruttó fűtés-korszerűsítési költségeinek 50%-át jelenti.

A teljes pályázat lebonyolítására 3 milliárd forint áll rendelkezésre. A társasházanként elnyerhető minimum összeg 150 ezer forint, de akár 75 millió forint is lehet. A maximális összeg meghatározásában támpontot jelent, hogy a kapott pénzösszeg lakásonként nem haladja meg a 400 ezer forintot.

Hogyan kell jelentkezni?

A radiátorcsere-támogatást 2021. március 16-tól a rendelkezésre álló 3 milliárd forintos összeg kimerüléséig, de legkésőbb 2021. augusztus 31-ig lehet igényelni. A pályázatot elektronikusan kell benyújtani. A letölthető és benyújtandó dokumentumok linkjei és a teljes kiírás e link alatt található meg.

Hol szökik ki a meleg?

Néhány hasznos gondolat a fűtésszezonra: milyen pontokon szivároghat el a meleg, vagy juthat be a hideg, észrevétlenül?

Észrevétlenül növelik a fűtésszámlát: 4 egérút a melegnek, amire sokan nem is gondolnak.

Forrás: https://femina.hu/otthon/radiatorcsere-program-2021/

A szándék megvan, de több dolog is akadályozza a társasházak felújítását

Átfogó elemzést készített a Magyar Nemzeti Bank a tavalyi évben a hazai társasházak műszaki állapotáról, felmérve a korábban megvalósult-, és a tervezett felújításokat, az azokhoz szükséges finanszírozási forrásokat, és a felújítások előtt álló akadályokat. A legutóbbi Lakáspiaci Jelentésben közölt felmérésben  összesen 1070 társasház vett részt, amelyek összesen 73 862 lakással rendelkeznek.

Átfogó elemzést készített a Magyar Nemzeti Bank a tavalyi évben a hazai társasházak műszaki állapotáról, felmérve a korábban megvalósult-, és a tervezett felújításokat, az azokhoz szükséges finanszírozási forrásokat, és a felújítások előtt álló akadályokat. A legutóbbi Lakáspiaci Jelentésben közölt felmérésben  összesen 1070 társasház vett részt, amelyek összesen 73 862 lakással rendelkeznek.

A felmérésben részt vevő társasházak 12 százaléka 1946 előtt épült, és ezen épületek 70 százaléka kisebb vagy jelentős felújításra szorul. A világháborút követő újjáépítési időszakban egészen a 60-as évekig kevés lakás épült Magyarországon, az ebben az időszakban épült társasházak a minta 4 százalékát teszik ki, amelyek kétharmada szintén felújítást igényel. Az 1960-tól kezdődő 15 éves lakásépítési programban épült a társasházak 41 százaléka, azt követő években egészen a rendszerváltásig pedig 35 százalékuk. A jellemzően panellakásokat tartalmazó állomány 44 százaléka az átlagosnál rosszabb állapotú, és ezen felújítandó, 1960–90-ig épült lakások adják a kérdőívben szereplő lakásállomány 34 százalékát. A 90-es évektől a 2008-as válság kitöréséig a felmérésben szereplő lakások 6 százaléka, amíg a recessziótól napjainkig a lakások 1 százaléka épült, utóbbiak többsége jelenleg is jó állapotban van.

Megvalósult felújítások

A társasházak energiahatékonyságát jelentősen befolyásolja az alkalmazott fűtési rendszer típusa. A felmérésben részt vevő társasházak legnagyobb arányban (mintegy 35 százalékuk) egyedi mérésű távfűtéssel rendelkeznek. A három leggyakoribb fűtési rendszer közé tartozik még a gázzal történő, valamint az egyedi mérés nélküli távfűtés, amelyek rendre a társasházak 31 és 22 százalékánál találhatók meg. A megújuló energia segítségével történő fűtés mindössze 1 százalékuknál érhető el.

A TÁRSASHÁZAK FŰTÉSI- ÉS EGYÉB KÖZMŰELLÁTÁSI RENDSZEREI A FELMÉRÉS ALAPJÁN JELLEMZŐEN ELAVULTNAK TEKINTHETŐK,

a társasházak felénél az elmúlt 5 évben nem történt felújítás, holott szükség lenne rá. További egyharmaduknál volt ugyan felújítás, azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy jó állapotban tudhassák valamennyi közműellátási rendszerüket, és mindössze 17 százalékuk vallotta azokat megfelelő állapotúnak.

A kérdőív felmérte az elmúlt években megvalósult, és a jelenleg is zajló korszerűsítési-, felújítási-, és állagmegóvási munkák tipikus fajtáit is.

A TÁRSASHÁZAK KÖRÉBEN A LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ FELÚJÍTÁS A LAPOSTETŐ HŐ- ÉS/VAGY VÍZSZIGETELÉSE VOLT,

amelyet 18 százalékuk elvégzett a legutóbbi felújításuk során. Ezt követi a nyílászárók cseréje, amelyet 16 százalékuk jelölt, majd a belső épületrészek festése, a homlokzati hőszigetelés, valamint a lift korszerűsítése szerepelt prioritásként a legtöbb társasháznál.

BUDAPESTEN A FELMÉRÉSBEN RÉSZT VEVŐ TÁRSASHÁZAK 39 SZÁZALÉKÁNÁL VOLT AZ ELMÚLT 3 ÉVBEN FELÚJÍTÁS, MÍG VIDÉKEN CSUPÁN 27 SZÁZALÉKUKNÁL.

A fővárosban az elmúlt egy évben kivitelezett felújítások 82 százaléka állami vagy önkormányzati forrás nélkül jött létre. Ez az arány vidéken 92 százalék volt. Az ennél korábbi, de legfeljebb 3 éven belüli felújítások esetében Budapesten már csak 43 százalék volt a támogatás nélkül finanszírozott korszerűsítések aránya, a társasházak közel fele igénybe tudott venni állami támogatást a költségek legfeljebb 50 százalékáig. Ezzel szemben vidéken 81 százalékuk csak saját vagy idegen forrásból tudott gazdálkodni.

Felújítást akadályozó tényezők

A felmérésben részt vevő társasházak körében erős a felújítási szándék. 2020-ban a társasházak 31 százaléka tervez felújítási munkálatokat, az elkövetkező három évben pedig 83,4 százalékuk. A tervezett felújítások átlagos értéke 53 millió forint, ami a régebben, a 60-astól 90-es évekig épült épületeknél jellemzően magasabb, 64–77 millió forint, amíg az elmúlt három évtizedben épült házaknál 14–15 millió forint. A társasházaknak viszont csupán 18 százaléka rendelkezik a felújításhoz szükséges teljes összeggel, 26 százalékuk bankhitelt is szeretne igénybe venni, amíg 57 százalékuk állami vagy önkormányzati támogatást kíván felhasználni.

A TERVEZETT FELÚJÍTÁSOK MŰSZAKI TARTALMÁT TEKINTVE A LEGGYAKORIBB CÉL A VÍZ- ÉS CSATORNARENDSZER FELÚJÍTÁSA, AZ ELEKTROMOS HÁLÓZAT FELÚJÍTÁSA, A HOMLOKZAT HŐSZIGETELÉSE, ÉS A BELSŐ ÉPÜLETRÉSZEK FESTÉSE.

Az elkövetkező 1–2 évben a válaszadók 13 százaléka tervezi megújuló energiaforrás hasznosításának bevezetését. A válaszadó társasházkezelők az állami támogatások hiányát emelték ki a legnagyobb arányban, 66 százalékban, mint a felújítások megvalósulását gátló tényezőt. A második legfontosabb tényezőnek a megtakarítások hiányát jelölték meg, ezt a válaszadók 51 százaléka jelezte. A kivitelezési nehézségeket és a tulajdonosi egyetértés hiányát emellett a társasházak 28 és 25 százaléka jelölte meg felújítást gátló tényezőként. A koronavírus-járvány a társasházak gazdálkodását is negatívan érintette. A társasházak 33 százaléka válaszolta, hogy részben vagy egészben a járvány miatt halasztani kellett a felújítást, 24 százalékuk esetében zárt be legalább ideiglenesen társasházban működő üzlet, 40 százalékuk esetében pedig a lakók körében okozott fizetési nehézségeket a közös költségek terén.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20210122/a-szandek-megvan-de-tobb-dolog-is-akadalyozza-a-tarsashazak-felujitasat-465512

Jobban fülön csíphetőek lesznek a közös képviselők

Országos nyilvántartásba kerülnek a társasházi közös képviselők, ami szakértők szerint sokban segítheti a szakmai tisztesség erősítését, és kizárja a „bujkálást” a tulajdonosok elől. Ez nem azonos az évek óta tervezett regisztrációs kötelezettséggel. Utóbbi előírást tovább halasztják, ezúttal már 2023-ra.

Ismét változott a társasházi törvény, aminek részleteiről a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) adott hírt. A szervezet elnöke, Bék Ágnes kifejtette: változatlanul a társasházkezelő személy, illetve gazdasági társaság és egyéni vállalkozó lakóhelye szerinti kormányhivatal járási (kerületi) hatóságánál kötelező a bejelentkezés – kissé megváltozott adatokkal -, de onnan az adatok bekerülnek az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási rendszerbe. Innen a nyilvánosnak minősülő adatokat bárki lekérdezheti, és így már nem kell kutatni, hogy egy adott közös képviselőnek hol van az elérhetősége.

Az ismertetőben leírtak szerint, bár a jelenlegi módosítással nem kerül rá a társasházak törzslapjára az ott tevékenykedő társasházi tisztségviselő, azért a vállalkozásként végző egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok országos nyilvántartásba vétele sokban segítheti a szakmai tisztesség erősítését, és kizárja a „bujkálást” a tulajdonosok elől. A TTOE hangsúlyozza azonban, hogy a rendelkezés csak azokra a közös képviselőkre vonatkozik, akik nem a saját tulajdonukban lévő társasházban, tehát üzletszerűen látják el ezt a tevékenységet.

Az új előírás tehát nem azonos az évek óta tervezett regisztrációs kötelezettséggel. Utóbbi rendelkezés jövőre sem lesz hatályos. Életbe lépését újra elhalasztották – immár harmadjára – ezúttal 2023. január 1-jére. A szakértők szerint így a földhivatalok továbbra sem tudnak semmilyen információval szolgálni. Az erről szóló végrehajtási rendeletre – valószínűleg 2022 végéig – továbbra is várni kell.

További részletek, a jogszabályok számba vétele itt található.

Forrás: https://azenpenzem.hu/cikkek/jobban-fulon-csiphetoek-lesznek-a-kozos-kepviselok/7371/

Kizuhant egy másfél éves gyerek az ablakon, rendőr élesztette újra

Az esetet vizsgálják.

Újraélesztett egy, az ablakon kizuhant másfél éves gyermeket egy rendőr Újpesten – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) csütörtökön a police.hu honlapon.

Azt írták, hogy egy társasház második emeleti lakásából zuhant ki a kislány Budapest IV. kerületében még szerdán délután. Édesanyja próbált rajta segíteni, de a gyermek légzése és keringése leállt.

A BRFK IV. Kerületi Rendőrkapitánysága – a helyszínre elsőként érkező – járőrének sikerült újraéleszteni a lányt, akinek állapotát a megérkező mentők stabilizálták. Ezt követően a gyermeket életveszélyes sérülésekkel kórházba vitték.

Az ügy körülményeit a kerületi rendőrkapitányság kiskorú veszélyeztetése bűntett gyanújával elrendelt eljárás keretében vizsgálja – áll a közleményben.

Forrás: https://www.beol.hu/bulvar-celeb/hazai-bulvar-celeb/kizuhant-egy-masfel-eves-gyerek-az-ablakon-rendor-elesztette-ujra-3586273/

Adományban részesültek a tűzkárt szenvedett Füredi úti társasház lakói

Öt család kapott tisztítószereket és maszkokat.

A Debreceni Karitatív Testület adományait Rózsahegyiné Juhász Éva elnök és az önkormányzat munkatársai vitték el; utóbbiak folyamatosan mérik az igényeket, milyen segítségre lenne szükség a házban. A 7., 8. és 9. emeleten adták át a csomagokat, ahol a lakók elmondták, minden segítség jól jön, hiszen kormot, kisebb törmeléket valamennyiüknek takarítaniuk kell.

– Abban a szerencsés helyzetben van a Debreceni Karitatív Testület, hogy az adventi gyűjtés időszakában nemcsak tartós élelmiszereket, de tisztító- és fertőtlenítőszereket is kapott. Azon túl, amit adományként karácsonyra átadunk, ezekből mindig tartalékolunk is, bár nem gondoltuk, hogy most ilyen hamar szükség lesz rájuk – mondta el érdeklődésünkre a DKT elnöke. – Az egyik legnagyobb segítség a tűz utáni takarítási és fertőtlenítési munkában a tisztítószer, emellett mosószert és öblítőt is hoztunk, hiszen valószínűleg mindenhol legalább a ruhákat át kell mosni.

Rózsahegyiné Juhász Éva arról is beszélt, hogy előző nap a polgármesteri hivatal szociális osztályának munkatársával a házban voltak és felmérték, milyen segítségre van szükség, de további igényekkel is lehet a DKT-hoz fordulni.
– Felvettük a kapcsolatot a károsult családdal, mert fontos lenne mielőbb megoldani, hogy ablakkal, vagy legalább fóliával befedjük a nyílásokat, elzárva a lakást az időjárástól, hiszen ha beesik az eső, az alatta lévőket is áztatni fogja. Ma értesültünk róla, hogy a városban elindult egy kezdeményezés ennek megoldására, és jó látni, hogy többen összefognak, ha baj van, és valaki segítségre szorul – tette hozzá.

Ennek az akciónak már van eredménye: ottjártunkkor összefutottunk egy mesteremberrel, aki ablakokat hozott és elmondta, közösségi kezdeményezésre próbálják kicserélni a pórul járt lakás nyílászáróit; eddig abszolút segítőkészséget tapasztalt.

Forrás: https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/adomanyban-reszesultek-a-tuzkart-szenvedett-furedi-uti-tarsashaz-lakoi-4867642/

Súlyos bírságot kaphatnak a társasházak

2022-től lépnek életbe az energetikai felülvizsgálat szabályai, de már most érdemes tisztában lenni a részletekkel.

Magyar Közlönyben megjelent a kormányrendelet az energetikai felülvizsgálatról, a szabályok összhangban vannak az uniós irányelvekkel.

Az energetikai felülvizsgálat a kazánokat, a hőszivattyúkat, és a légkondicionáló berendezéseket érinti. A felülvizsgáló először a rendelkezésére bocsátott dokumentumokból vizsgálja meg a berendezéseket, de a fűtési rendszer esetén a kazánokat, a vezérlőrendszereket és keringető szivattyúkat a helyszínen is megvizsgálja – írja a Napi.hu.

Ha a felülvizsgálat megrendeléséről a társasház vagy lakásszövetkezet közgyűlése határozott, úgy az energetikai rendszer üzemeltetője a felülvizsgálati jelentésben foglalt, a rendszer energiahatékonyságának javítására szolgáló ajánlásokat a társasház vagy lakásszövetkezet következő közgyűlésén ismerteti.

Ha a társasház a felülvizsgálati kötelezettséget nem, vagy nem megfelelően teljesíti, akkor bírságolható.

A bírság a fűtési rendszereknél

  • 70 kilowatt és 290 kilowatt közötti effektív névleges teljesítményű rendszer esetében 150 ezer,
  • 290 kilowatt feletti effektív névleges teljesítményű rendszer esetében 300 ezer forint.

A bírság a légkondicionáló rendszereknél, hőszivattyúknál

  • 70 kilowatt és 290 kilowatt közötti effektív névleges teljesítményű rendszer esetében 450 ezer,
  • 290 kilowatt feletti effektív névleges teljesítményű rendszer esetében 550 ezer forint.

A többszöri jogsértés a bírság másfélszeres emelésével jár.

Forrás: https://infostart.hu/gazdasag/2020/12/29/sulyos-birsagot-kaphatnak-a-tarsashazak

Kigyulladt egy társasház pincéje Rajkán, ki kellett menekíteni a lakókat

Televízió, robogó, bútorok és használati tárgyak gyulladtak meg.

Eloltották a tüzet Rajkán, a Mező Imre utcában, ahol egy háromszintes társasház pincéjében, teljes terjedelmében égett az egyik helyiség.

Televízió, robogó, bútorok és használati tárgyak gyulladtak meg.

A mosonmagyaróvári, a lébényi és a győri hivatásos, valamint a rajkai és a dunakiliti önkéntes tűzoltók fékezték meg a lángokat.

Az épület mindkét lépcsőháza füsttel telítődött, ezért az egységek létraszert is használva menekítették ki az ott lakókat, összesen tizenhárom embert, és két gázpalackot is lehoztak az első emeletről.

A munkálatokat a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítja.

Forrás: https://www.kisalfold.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/kigyulladt-egy-tarsashaz-pinceje-rajkan-negy-vizsugarral-oltjak-a-langokat-10526128/

Ideiglenesen lakhatatlanná vált a gázrobbanás sújtotta gyöngyösi társasház

Bár ideiglenesen lakhatatlanná vált, a statikai szakvélemény alapján helyreállítható az éjszakai gázrobbanásban megrongálódott gyöngyösi társasház, a lakók elhelyezésben és támogatásában is segít az önkormányzat – jelentette ki szerdán rendkívüli sajtótájékoztatóján a város polgármestere.

Hiesz György elmondta: az épületből ki kellett költözniük az ott élőknek. Bár a statikai vizsgálat nem mutat helyrehozhatatlan szerkezeti sérüléseket a házban – a födém és a főfalak nem károsodtak -, a robbanás és a tűz miatt keletkezett kár így is több 10 millió forintos lehet. Az átmenetileg a teljes ingatlanban szünetelő közüzemi szolgáltatásokat a társasház kétharmad részében hamarosan visszakapcsolják, oda a lakók is visszatérhetnek várhatóan legkésőbb csütörtökön – tette hozzá.

Eddig három család kért elhelyezést a polgármesteri hivataltól, őket önkormányzati lakásokba költöztették és gyorssegélyt, valamint étkezést biztosítanak nekik – közölte. Jelezte: a súlyosabban sérült lakások helyreállítása heteket vehet igénybe, a munkák finanszírozásában ugyancsak segíteni fog a helyhatóság, amely emellett adománygyűjtést is indított a bajba jutott lakók támogatására.

A polgármester kitért arra is, hogy információi szerint a detonációt egy szenvedélybeteg férfi, az eset halálos áldozata okozhatta. Hiesz György törvénymódosítást sürgetve úgy fogalmazott: “sokkal gyorsabban és szigorúbban kellene fellépni a mások testi épségét, biztonságát fenyegető, önmagára és környezetére is veszélyes, pszichésen labilis emberek ellen.”

Gázrobbanás történt egy háromemeletes, 24 lakásos, téglaépítésű gyöngyösi társasházban keddről szerdára virradóra, nem sokkal éjfél után. A Verseny utcai épület egy második emeleti lakása a robbanástól kigyulladt. Az égő lakásban egy holttestet találtak. A házból negyvenkét embert menekítettek ki.

Forrás: http://m.atv.hu/belfold/20210106-ideiglenesen-lakhatatlanna-valt-a-gazrobbanas-sujtotta-gyongyosi-tarsashaz

Kigyulladt egy kaposvári társasházi lakás konyhája

Tűz ütött ki egy négyemeletes társasház második emeleti lakásának konyhájában, a kaposvári Kanizsai utcában. A városi hivatásos tűzoltók egy vízsugárral előbb körülhatárolták, majd eloltották a lángokat, amelyek nem terjedtek tovább. Az egységek a munkálatok közben kikísérték a lakókat az épületből, jelenleg átszellőztetik a füsttel telítődött lépcsőházat.

Forrás: https://www.marcaliportal.hu/index.php/2015-07-07-09-04-12/kek-hirek/50066-kigyulladt-egy-kaposv%C3%A1ri-t%C3%A1rsash%C3%A1zi-lak%C3%A1s-konyh%C3%A1ja

Századfordulós gyár tűnt el a pesti belvárosból, furcsa hátterű társasház épül a helyére

A fővárosi ipari örökség újabb darabja pusztult el, hogy a helyét egy ökoháznak adja át. A szálak messzire vezetnek.

A főváros ma lakóházakkal teli, belsőbb kerületeiben a századfordulón még gyárak százait találhattuk volna: a Nagykörút Margit híd és Nyugati pályaudvar közti szakaszán gőzmalmok, sörfőzde és cukorgyár, a mai Lehel tér (a területén akkor temető feküdt) környékén pedig pedig juhmosoda, téglavető, szeszfinomító, sőt számtalan gépgyár működött. Ezek a város fejlődésének köszönhetően a következő évtizedekben néhány kivételtől tekintve eltűntek: helyüket bérházak, vagy kisebb alapterületű üzemek – köztük a Modianóval ismertté vált Magyar Szivarkapapír és Szivarkahüvelygyár – vették át.

Voltak azonban nagy túlélők is: ilyen volt a századfordulón alapított, 1908-ban a Bulcsú utcába költözött Marx és Mérei, ami az államosítás után Mechanikai Mérőműszerek Gyára néven, majd Közlekedési Mérőműszerek Gyára néven, a Ganz részeként működött tovább. A gyártelep az ezredfordulóra eltűnt, hogy átadja a helyét két lakóháznak. Egyikük már másfél évtizede elkészült, a másikuk pedig nemsokára kiemelkedik a földből.

Egy, a közelben álló társának azonban még nagyobb szerencséje volt, hiszen az alacsony, szürke, környezetéből erősen kilógó épület 2020 májusában még büszkén állt a Lőportárdűlőt és Angyalföld egy részét átszelő Lehel utca 9. számú telkén.

A csodák azonban nem tartanak örökké: az épület a koronavírus-járvány árnyékában, a kerületi önkormányzatok helyett 2020 márciusától a kormányhivatal által gyakorolt építési jogköröknek köszönhetően bontási engedélyt kapott, június végére pedig nyom nélkül eltűnt a városból.

Az építési engedélyezési eljárás 2020. január 8-án indult el a kormányhivatalnál, július 30-án pedig a végső szót is kimondták, bár ugyanerre a telekre 2018 áprilisában is véget ért egy hasonló eljárás. Mindezek fényében biztosan állíthatjuk, hogy a településképi véleményezési eljárást még a jogkörök önkormányzatoktól való elvétele előtt, 2019-ben adták ki, de mivel a kerületet akkor is az 1994 óta székében ülő MSZP-s Tóth József vezette, elég kevés esély látszik arra, hogy az önkormányzat a jogköröket érintő változás hiányában bármiféle módon gátat próbált volna szabni a történteknek.

Helyén azonnal megindult a West Green Home építése, ami a projektet elindító, korábban több budapesti, miskolci, sőt, egy tiszaújvárosi társasházat is építő Ökoházak cégcsoport szerint egyszerre lesz környezetbarát, energiatakarékos, és allergiamentes.

A cég oldala szerint mindennek oka, hogy

a rendszerben nem történik égés, nincsenek kémények, sőt a padló- és a plafonfűtésnek köszönhetően a lakásokban az allergiát okozó részecskékhez – pollenekhez, virágporhoz vagy spórákhoz – tapadó por nem kavarodik fel.

bővebb leírásból a részletekre is fény derül: a beköltözők a talajszondák segítségével geotermikus energiát hasznosító fűtési rendszer előnyeit élvezhetik majd. Mindezt a tetőre helyezett napelemek is segítik, a hűtésért pedig a talajból kinyert 15 fok körüli hőmérsékletű víz felel majd, így a háznak semmiféle kapcsolata sem lesz a közszolgáltatókkal. A fenntartási költségeket a PR-illatú közlemény szerint háromrétegű nyílászárók, illetve fokozott hőszigetelésű téglák is tovább csökkentik majd, így a fűtési költségek a felére csökkennek, külön légkondicionálóra pedig nem lesz szükség.

A helyszínen kifüggesztett papírlap szerint a telken egy 79 lakásos, földszint + 7 emeletes társasház jön létre. Előbbi ténnyel a West Green Home hivatalos oldala némiképp szembemegy, hiszen az 96 lakásról beszél, sőt öt kétszintes, mindkét szinten teljes értékű otthonként is működő lakásról is szót ejt.

Mindez persze semmit sem változtat a lényegen: a 35-73 millió forintért árult, 35-65 négyzetméteres lakásokat 2022 nyarán már elfoglaló lakók egy építészettörténeti szempontból is értékes ház helyén fognak élni.

Örökre elveszett

Az első látásra talán kopott, unalmas, és felesleges épületnek tűnő Lehel utca 9.

sokkal több volt annál, aminek látszott: a lassan eltűnő belvárosi ipari örökség egyedi, gyárra egyáltalán nem emlékeztető darabja, aminek elvesztésével a város történetének egy darabja tűnik el.

Minden egyes, minimális értéket is képviselő épület persze nem megvédhető, hiszen az örökségvédelem terén is meg kell valahol húzni az egészséges határokat, az azonban vitathatatlan, hogy az elmúlt években érezhetően egyre gyakoribbá váltak a hasonló ügyek, amiknél sokszor egyetlen pillanatra sem bukkant fel a már a telken álló épületek megőrzése, vagy legalább az azok értő módon való továbbépítése, bővítése, és életben tartása.

Budapest ezzel hiába indult Európa számos nagyvárosánál sokkal kedvezőbb pozícióból, lassan historizáló visszaépítésekkel, fantáziátlan palotákkal, és rossz állapotú, de értékes épületekkel teli várossá válik. A belső kerületek sokszínű, az elmúlt évszázadok munkái közül ma is sokat őrző, a stílusok fejlődését jól mutató, sőt sokszor egységes utcakép utánozhatatlan vonzerőt jelent, némi odafigyeléssel, illetve a kellő befektetői hajlandóság, és szűkebb törvényi keretek esetén pedig ezt akár ki is használhatnánk, noha a megoldás igen távol állna a mostanában elharapózott profitmaximálás szokásától.

A kis alapterületű, alacsony, egyre szomorúbb képet nyújtó épületeket – amelyek sokszor semmiféle védelmet nem élveznek, vagy azokat egyetlen, jól begyakorolt tollvonással szüntetik meg – inkább eltüntetik, hogy a helyükön a legtöbb esetben mindenféle kreativitást nélkülöző, egyszerű házak szülessenek, ez pedig nem jó irány.

A Lehel utca 9. építészeti szempontból nyilvánvalóan nem képviselt óriási értéket, falai közt pedig nem dolgoztak a mindennapokat gyökeresen megváltoztató, zseniális mérnököket látott gyárak, rá hasonlító társai eltűnése után azonban igenis különlegessé vált.

Az épület alapjait 1891-ben itt alapított Deutsch és Wachmann-féle szerszámgyár tette le, majd három évvel később Weil József lassan nagyra növő, papíráruk gyártása mellett papírhulladék-kereskedéssel is foglalkozó – többek közt a Fejérváry-kormány 1906-os manifesztumát is eltüntető – cége is ide költözött.

Az idáig vezető út azonban nem volt akadálytalan: Weil negyven méter hosszú, földszintes gyárépületének tetőszerkezete 1904 májusában leégett, köszönhetően egy kazánból kiröppent szikrának, így felújításokra és fejlesztésekre volt szükség: a papírgyáros 1905-re gépeket és felvonót telepített az új épületébe, dr. Deutsch Izidor pedig emelettel bővítette a Lehel utcai frontot, sőt raktárat helyezett el az udvarban (ép.m. Martinek József).

A következő másfél évtizedben az épület több kézen is átfutott: előbb a Magyar Vegyipar és Papirneműgyár Rt., majd Salzer Papírárugyár működött itt. A főhomlokzat végül utóbbi tulajdonosa, Salzer Jakab megrendelésére nyerte el végső arcát: 1922-ben Burger Dezsővel (1891-1959) terveztetett rá második emeletet, az építész pedig ezzel párhuzamosan a ház teljes arcát átszabta.

A hirdetések szerint Salzer előbb asztalterítőket és papírszükségleti cikkeket gyártott, de rövidesen parfümöknek, púdereknek, szappanoknak, tortáknak és bonbonoknak szánt dobozokkal, rojtozott szaloncukorpapírokkal, gyümölcsvédő zacskókkal, valamint papírmasé húsvéti tojásokkal reklámozták is magukat.

Nem csak papírok és szerszámok hagyták el azonban a telket, hanem tervrajzok, patkók, gőzcséplők és fémtárgyak is: 1905-ben néhány hónapig Hopfengertner Miksa kovács, három évvel később Frömmel Tamás vasöntő, vele párhuzamosan pedig a mezőgazdasági gépeket árusító Herczeg Arthur tartotta itt életben a saját vállalkozását. A második emelet felépítése után az azt tervező Burger is innen dolgozott.

A cégeket a Salzer kivételével kisöpörte a második világháború, az államosítást azonban az sem kerülhette el. Utódja a Hengerdobozgyár lett, aminek helyére előbb az Angyalföldi Bútorgyár, majd a Budapesti Bútoripari Vállalat II. sz. gyáregysége, végül pedig a KGM Gépexport Vállalat egyik telephelye költözött.

Az újabb nagy átalakulást a rendszerváltás hozta: a tulajdonjog 1990-ban az ÁPISZ kezébe került, majd a NOVA-PACK Csomagolóanyaggyár és annak nagykereskedése következett. Az ő távozásuk után – az utolsó években – már kisebb cégek bérelték a raktár- és üzlethelyiségeket, de néhány hónappal ezelőtt nekik is távozniuk kellett.

Kusza szálak

Az építkezés területét az utcától elválasztó fémkerítésen lévő feliratból derül fény a projekt mögött álló cégek, illetve tervező nevére is.

Részben házon belül oldotta meg a feladatot, hiszen a kivitelező Tega-Bau Mérnökiroda a cégcsoport része. Az elmúlt években jókora árbevételekkel büszkélkedő (a 2015-ös 1,05 milliárd 2019-re három és félszeresére nőtt) társaság igazán nagy hal a szakmában, hiszen a négyes metró három állomása mellett tucatnyi lakóház, hotel, irodaház, hidak, sőt, a Várkert Bazár Királyi mozgólépcsője is a nevükhöz kötődik. A cég egyik ügyvezetője, Terjék József testvérével, Istvánnal együtt ugyanis 2019 szeptembere óta annak a PP Baross utca Ingatlanforgalmazó Kft.-nek az egyik ügyvezetője, ami az Ismeretlen Budapest sorozatunkban többször említett virágfüzéres ház, a Baross utca 40. fura öszvérré való átépítésének egyik fő motorja, noha a Tega-Bauhoz kötődő emberek korábban is megfordultak már a Palotanegyed szélén megvalósuló projekt körül.

A helyzetet tovább bonyolítják a földhivatali anyagok, hiszen ezekből az is kiderül, hogy a Lehel utca 9-et 2019. júniusában megvásárló L9 Ingatlanhasznosító előtti tulajdonos (2009-2019) az 1993-ban alapított Lefko Ruhaipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. volt, aminek

ügyvezetőjét – mindezek után nem meglepő módon – Lefkovics Györgynek hívták.

Az i-re a pontot a leendő West Green Home tervezőjének neve teszi fel: Dienes János (Symbister Tervező és Szolgáltató Bt.) ugyanis két évvel ezelőtt még Erzsébetváros főépítésze volt, aki a Wichmann-ház ügyében – a 24.hu birtokába jutott, a 2019. decemberi helyszíni szemle jegyzőkönyve szerint – nem javasolta az épület védelmét.

Forrás: https://24.hu/kultura/2021/01/08/szazadfordulos-gyar-tunt-el-a-pesti-belvarosbol-furcsa-hatteru-tarsashaz-epul-a-helyere/