Végrehajtási törvény: adósmentő csomaggá változtak az ingatlanárverési szabályok

A végrehajtási törvény módosítása adósmentő csomagként robbant be a fogyasztók világába. Korábban ugyanis egy-egy ingatlanhoz az árverések során nagyon könnyen – az ingatlan becsértékének 50-70 százalékán – lehetett hozzájutni. Ez azonban jelentősen változik a közeljövőben írja a jogado.hu. Cikkünkből most megtudhatja a legfontosabb információkat.

Változnak az ingatlanértékesítés szabályok! A módosításra azért kerül sor, hogy a végrehajtási eljárás biztosítsa, hogy a lefoglalt ingatlanok minél magasabb áron kerüljenek értékesítésre, valamint a fennálló követelések is a lehető legnagyobb mértékben térüljenek meg.

Ezt érdemes tudni a módosításról

A módosítás által csak a kikiáltási árnak megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Továbbra is irányadó marad azonban az a szabály, hogy ez az „előny” csak akkor alkalmazandó, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is itt volt. A fenti szabály az első két árverésre, valamint a második árverést követő ingatlanátvételi eljárásra is irányadó.

Ha nincs vételi ajánlat

Amennyiben ezeken az árveréseken, illetve az átvételi eljárás során a vételi ajánlat összege nem éri el a kikiáltási árat, és az árverések sikertelen, akkor sor kerül az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzétételére. A közzététel során a végrehajtás szünetel az újabb árverés kitűzéséig.

Még egy fontos változás

Általános szabály az ingatlan árverések során, hogy az ötödik árveréstől kezdve lehet az ingatlant a becsértéke felén megszerezni. A törvénymódosítás értelmében azonban ezt a szabályt nem lehet alkalmazni. Ezen eljárásokban ugyanis a lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 90 százalékának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha a lakóingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzététele óta egy év eltelt, és a lakóingatlan még nem került értékesítésre.

Ilyen lehetőségeket hordoz magában a változás

A módosítás lehetőséget biztosít  arra is, hogy a lakóingatlan a végrehajtási eljárásban a becsérték összegénél alacsonyabb értéken kerüljön értékesítésre. Ebben az esetben a feleknek bele kell egyeznie a meghatározott érték összegébe, illetve kérniük kell azt is, hogy a meghatározott érték legyen az árverésen a legalacsonyabb érvényes vételi ajánlat. Ebben az esetben az adós – az ingatlan értékesítéséből befolyó vételár felosztását követően fennmaradó – tartozása/tartozásai megszűnnek és a végrehajtási eljárás pedig befejeződik.

 

 

Forrás: https://www.hazforum.hu/adosmento-csomagga-valtoztak-az-ingatlanarveresi-szabalyok/

Tulajdoni hányadtól eltérő közösköltség-fizetés

A közös költség mértékét általában a tulajdoni hányaduk után fizetik a társasházi lakástulajdonosok, azonban elképzelhető ettől eltérő megoldás is bizonyos esetekben. Milyen esetek lehetnek ezek, és mi a teendő a szabályszerű elszámoláshoz? Olvassa el nálunk!

Az nem újdonság, hogy a lakástulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában fizetnek közös költséget a társasházban. Vagyis amekkora tulajdoni hányaduk van, a teljes közös költségnek ugyanekkora hányadát kell hogy vállalják. Persze elképzelhető, hogy a lakások egyforma nagyok, és így egyenlő mértékben fizet minden tulajdonos. De mi történik, ha valaki ettől eltérő részt fizetne?

Tulajdoni hányadtól való eltérés

A főszabály alól azonban van kivétel, ahogy az a társasházi törvényből is kiderül:

24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

(2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:

a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját,

b) a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és a megfizetés szabályait, (…)

Abban az esetben szokott ez legfőképp felmerülni, amikor valaki nem lakás céljára használt ingatlant tulajdonol vagy bérel a társasházban. Klasszikus példa erre, ha valaki egy garázst bérel az épületben. Jellemzően egy garázs sokkal kevésbé részesül azokból a szolgáltatásokból, amelyekre a tulajdonosok a közös költséget fizetik: liftkarbantartás, vízhasználat vagy épp fűtés. Ezeknek is azonban valamennyire haszonélvezője a garázstulaj, nem is beszélve az épület állagmegóvását támogató karbantartásokról, felújításokról.

Természetszerű, hogy ezért, ha nem is teljes, de kedvezményes közös költséget fizessen a garázs tulajdonosa.

SZMSZ-ben kell szabályozni

A társasházi törvény fent idézett passzusa szerint a társasház a szervezeti és működési szabályzatában tudja szabályozni, hogy milyen esetekben és milyen mértékben kaphat valaki kedvezményt a közös költség fizetése terén.

Amennyiben nincs erről szabályozás az SZMSZ-ben, mindenképp érdemes napirendként felterjeszteni a kérdést a következő közgyűlésre. Azonban szem előtt kell tartani, hogy az SZMSZ módosítása, bővítése csak a tulajdoni hányadok 50% plusz 1-es támogatásával lehetséges.

 

 

Forrás: https://www.hazforum.hu/tulajdoni-hanyadtol-eltero-kozoskoltseg-fizetes/

Ismerje meg a távhőszolgatási reformot

A „kéménymentes főváros” koncepció megvalósítása mellett, többek között alacsonyabb tarifákat eredményező hőtermelői árverseny is kialakítható a távhőrendszer reformja által –írja a portfolio.hu. Mutatjuk, milyen változásokat hozhatnak a következő évek a távhőszolgáltatások terén!

Budapesten jelenleg sziget üzemű távhőtermelés folyik, de ezek összekötése és az egységes budapesti távhőrendszer megteremtése már elkezdődött egy konkrét projekt keretében – nyilatkozta Balog Róbert, a Főtáv Zrt. kiemelt ügyfelek és termékfejlesztési főosztályvezetője egy konferencián.

Ilyen előnyöket hozhat a távhőrendszer reformja

A projekt keretein belül megvalósuló reformok által növelhető az ellátásbiztonság, alacsonyabb tarifákat eredményező hőtermelői árverseny alakítható ki, illetve egyfajta “kéménymentes belváros” koncepció valósítható meg, ami a város levegőminőségére is jótékony hatással bír majd. A projekt egyik kulcseleme a 2018 őszére elkészülő Erzsébet híd alatt húzódó stratégiai tranzitvezeték, ami a tervezett stratégiai körgyűrű fontos eleme lesz.

A jelenlegi helyzet

Magyarországon a fogyasztói hőigények az elmúlt időszakban több ok miatt is csökkentek, például az energiahatékonysági (pl. szigetelés) fejlesztések mellett a klímaváltozás is ebbe az irányba hatott, hiszen egyre hosszabbak a fűtésmentes időszakok. Mindezek mellett a Főtáv tavaly, 30 év után először , mintegy 30 MW-os piacbővítést hajtott végre.

Mit hoz a jövő?

A távhőszolgáltatás szerepe az elkövetkező 10 évben várhatóan növekedni fog, ami számos előnyt tartogat magában – nyilatkozta Balog Róbert. A sikerhez azonban távhőszolgáltatóknak is át kell alakulniuk, megfelelve a kor követelményeinek. Ide sorolható például az elektronikus ügyintézés a távfelügyeleti rendszer fejlesztése terén.

A belváros távhőellátásba történő bevonása mellett az agglomerációs települések rendszerhez való hozzákapcsolása is piacbővítési lehetőséget jelent – mondta szakember.

 

 

Forrás: https://www.hazforum.hu/ismerje-meg-a-tavhoszolgaltatasi-reformot/

Így lehetne sokat spórolni az energián

A lakások korszerű, komplex energetikai felújításával a lakossági energia-felhasználás mintegy felét meg lehetne takarítani. A piaci lehetőségek kiaknázásával ez az összeg a következő öt évben az 1200 milliárdot is elérheti, s az új lakásépítés által nem érintett területeken is mozgásba hozná az építőipart – hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).

A Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából megismerhettük többek között azt is, milyen hosszú távú előnyöket hordoz magában az energetikai felújítás.

Az energiahatékony felújítás lehet a kulcs

A hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékának lakói tartanák szükségesnek az épületek karbantartását, felújítását – derül ki a kutatásból. Az energiahatékony felújítással továbbá hosszútávon csökkenthetőek lennének a rezsiköltségek.

A felmérés során megkérdezettek kiugró számban említették az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének indokoltságát, a tető, födém hőszigetelésének hiányát vagy cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.

Jelenleg a lakosság az energia-felhasználás 35 százalékáért felelős, azonban ennek mintegy felét meg lehetne takarítani a lakások korszerű, komplex energetikai felújításával.

Ennyi háztartás készül felújításra

A következő öt évben magyar háztartások 24 százaléka, 920 ezer háztartás készül energetikai felújítást elvégezni azon a lakóházon, amelyben él. A lakossági energiahatékonysági piac ebben az időszakban a MEHI becslése szerint, a lehetőségek kihasználása esetén eléri majd az 1200 milliárdot. A nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve megállapítható, hogy az energiahatékonysági fejlesztéseket leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet és hosszú távú, hatékony támogatási és szemléletformálási programok, a tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítik.

 

 

Forrás: https://www.hazforum.hu/igy-lehetne-sokat-sporolni-az-energian/

Zöldombudsman: életveszélyes a kötelező kéményellenőrzés felszámolása

Életveszélyes a rendszeres, kötelező kéményellenőrzés felszámolása – közölte szerdán Bándi Gyula zöldombudsman annak kapcsán, hogy a Belügyminisztérium törvénytervezete a családi házak tulajdonosaira bízza a kéményellenőrzést.

A törvényjavaslat a lakosság “adminisztrációs és időbeli terheinek” csökkentésére hivatkozva teszi választhatóvá a családi házaknál a kéményellenőrzést, ugyanakkor elismeri, hogy “ezáltal az ingatlanhasználó egyéni felelősségvállalása növekszik” – olvasható a jövő nemzedékek szószólója, az alapvető jogok biztosának helyettese által jegyzett közleményben.

A zöldombudsman szerint erősen kérdéses, hogy ez esetben életszerű-e a fokozott egyéni felelősségvállalás elvárása.
A kémények elhanyagolása a lakások levegőjében megjelenő szénmonoxid miatt közvetlen életveszélyt, a közelben lakók számára állandó egészségügyi kockázatot jelent. Továbbá a felelőtlen, szakszerűtlen lakossági fűtés a levegőszennyezés legfontosabb oka, amely megelőzi az ipari és közlekedési kibocsátásokat is.

A Levegő Munkacsoport mérései szerint fűtési időszakban egyes falvakban a levegő minősége rosszabb, mint a nagyvárosok legforgalmasabb útjain. Számos önkormányzat visszajelzése alapján a téli szmog legfontosabb oka a szakszerűtlen lakossági fűtés és illegális hulladékégetés, ami rendszeres kéményellenőrzéssel visszaszorítható.

A zöldombudsman szerint mindezek miatt a kötelezően és rendszeresen végzett kéményellenőrzés megszüntetése közvetlenül veszélyezteti az emberek élethez és egészséges környezethez való jogát. A jogkövető állampolgárra hivatkozással az állam nem léphet vissza életvédelmi kötelezettségeitől.
“Kérjük a jogalkotót, hogy a lakossági adminisztrációs terhek könnyítése érdekében javasolt lépéseivel a lakosság egészségi állapotát, a környezet értékeinek védelmét ne tegye ki veszélynek a folyamatos kötelező ellenőrzés elhagyása révén” – fogalmazott Bándi Gyula az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által kiadott közleményben.

 

Forrás: http://makke.hu/zoldombudsman-eletveszelyes-kotelezo-kemenyellenorzes-felszamolasa/

Fogyasztó és társasházkezelő barát eljárásokat szorgalmaz Weisz Gábor Miklós + VIDEÓ

A Tv2 Mokka című műsorában a soron következő társasházi eset a fűtésszezonhoz kapcsolódott, azon belül is a kémények üzemeltetéséről szólt. A műsor több, mint aktuális: családok maradhatnak fűtés nélkül egy budafoki társasházban, a kéményseprők ugyanis életveszélyessé nyilvánították a ház fűtésrendszerét. A felújításhoz 50 millió forintra lenne szükségük, ám a tulajdonosok közül sokaknak nincs elegendő pénzük a korszerűsítésre. Csehy András a pórul járt lakókat kérdezte riportjában, a műsorvezetők pedig a stúdióban beszélgettek szakértőkkel az egyre többeket érintő, elavult fűtési rendszerek problémáiról.

Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének vezetője szerint jogszabály változásra van szükség a közműszolgáltatások terén. A módosítás lényege az lenne, hogy a gázszolgáltatásból kikapcsolt társasházak esetében a beadott gáztervek engedélyezését, majd a kijavított, felújított gázhálózat átvételét – a társasház bejelentése után – 24 órán belül el kellene végezni. A sikeres szivárgásvizsgálat és megfelelés esetén pedig azonnal át kellene venni szolgáltatónak, és visszakapcsolni a gázszolgáltatást. Ugyanez vonatkozna más szolgáltatók eljárásaira (Főkétüsz, Elmű, stb.).

2017-ben nem megengedhető hogy alapvető szolgáltatásokra heteket kelljen várni – mondta Weisz Gábor Miklós. Hozzátette: megengedhetetlen, hogy a hidegben a Gázművekre, vagy az Elműre várakozzanak családok, egyedülálló emberek, akik ki vannak téve az egyes alvállalkozók munkakedvének is.

Itt következik a javaslat másik lényeges eleme, hogy a közmű-szolgáltatóknál kötelezően vissza kellene állítani az élőhangos telefonközpontokat a géphangok és menürendszerek helyett, mert bármikor szükséghelyzetek állhatnak elő, emberéletek lehetnek veszélyben egy-egy műszaki hiba kapcsán.

Az elektromos-, a gázhálózatok és egyéb közmű szolgáltatók, de leginkább a társasházban élő 4 és félmillió ember megérdemel élőhangos telefonközpontokat – mondta Weisz Gábor Miklós. Hangsúlyozta: nem mellékes továbbá, hogy a társasházkezelők is könnyebben haladnának a munkájukkal, ha nem órákat kellene a géphangok között várakozni, menük között ide-oda nyomkodni a gombokat, hanem pl. azonosító számuk bediktálásával azonnal kapcsolná a kezelő a társasházi osztályt, vagy az illetékes ügyintézőt.Ne feledjük 4 és félmillió ember él társasházban, akik pl. a közös kazán, vagy társasházi gázóra esetén társasházkezelőjükön keresztül tartják a kapcsolatot a szolgálatokkal. Ezek a módosítások a fél ország életét megkönnyíthetnék, 4,5 millió ember közszolgáltatását lehetne egyszerűbbé, biztonságosabbá tenni – hangsúlyozta Weisz Gábor Miklós.

 

 

Forrás: http://makke.hu/fogyaszto-es-tarsashazkezelo-barat-eljarasokat-szorgalmaz-weisz-gabor-miklos-video/

A kazán ellenőrzése a tulajdonos feladata – FIGYELEM!

A fűtési szezon kezdete miatt fontos a fűtőberendezések, a kémények ellenőrzése, illetve megfelelő szén-monoxid-érzékelő beszerzése – jelentette ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Hajdu Márton közölte: a fűtőberendezés, például kazán ellenőrzése a tulajdonos feladata, míg a kémények kontrollját ingyenesen elvégzik “sormunka” keretében a kéményseprők.

Hozzátette: fontos, hogy a lakók biztosítsák a kéményseprők bejutását az ingatlanba. Erre két időpontot kapnak, ha egyik sem jó, akkor egy harmadik egyeztetésére is nyílik lehetőség, ám ekkor már kiszállási díjat kell fizetni.

Hangsúlyozta, hogy életmentő lehet a megfelelő szén-monoxid-érzékelő beszerzése. A megbízható készülékek listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján, sőt azokat is feltüntetik, amelyek nem megfelelően működnek.

A készülék riasztása esetén az első feladat a fűtőberendezés kikapcsolása, azt követően a legfontosabb az ajtók és ablakok kinyitása, illetve az, hogy mindenki hagyja el az átszellőzés befejeződéséig az ingatlant – sorolta Hajdu Márton.

 

 

Forrás: http://makke.hu/kazan-ellenorzese-tulajdonos-feladata-figyelem/

Közös költség

A közös költség sok tulajdonos szemében egy mostoha gyerek, hiszen nem jön róla számla, valami olyasmi, hogyha van éppen pénzem akkor befizetem, ha meg nincs akkor nem, nagy baj úgy sem lehet belőle, pedig lehet. Ugyanis ez nem választható lehetőség, hogy vagy fizetem vagy nem, sőt sokszor attól sem függ a mértéke, hogy lakom e az adott lakásban életvitel szerűen vagy sem, persze kivétel mint mindig itt is van, erről is szót fogok ejteni.

 

Úgy gondolom kezdjük az alapoknál az egészet. Miért is kell ezt fizetni? Nem hobbiból ezt elárulom, a társasház fenntartásának nagyon sok költsége van a lépcsőház takarításától a lift karbantartásán keresztül a közös képviselőig bezárólag majdhogynem végtelen a lista. Azt persze mindenképpen le szeretném szögezni, hogy az hogy mit tartalmaz a közös költség az majdnem minden háznál más és más. Általában benne van a biztosítása a társasháznak, a szemétszállítás, közüzemi díjak, gondnoki, takarítói díjak, közös képviselő juttatás, esetekben kertészet, lakástakarék pénztári díjak ha van a háznak, karbantartásra, felújításra elkülönített összegek.

 

Mi alapján kell fizetni a közös költséget? Ez is változó, a legáltalánosabb a lakás tulajdoni hányada vagy négyzetmétere után való fizetés, de előfordul, hogy a lakásban életvitelszerűen élők számától függ vagy éppen minden lakásra fixen ugyan annyit kell fizetni és hogy még egy kicsit bonyolítsam ezek kombinációja is előfordul. Például lehet, hogy az áram díjhoz minden lakás ugyan annyival járul hozzá, de a szemétszállítás díja már attól függ, hogy hányan laknak az adott lakásban. Összességében minden attól függ, hogy a közgyűlés mit szavaz meg.

 

Mi történik akkor ha én nem értek egyet a közös költség mértékével és annak elemeivel? Ebben az esetben általában két választása marad a tulajdonosnak, az első lépés, hogy elmegy az éves rendes, elszámoló közgyűlésre (ezt minden társasházban legkésőbb május 31-ig meg kell tartani) és a közös költség emelése ellen szavaz vagy kifogást emel a költségterv ellen. Ha azonban a tulajdonosok nagyobb arányban fogadják el a közös költséget illetve a költségvetést, akkor a határozat elfogadásra kerül, ezután annyit lehet még tenni, hogy a határozatok kihirdetésétől számított 60 napon belül a bíróságon megtámadja azt, de csak akkor ha az “…jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár…” [Társasházi törvény 42 § (1)]. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a határozat végrehajtását fel kell függeszteni, értsd. a közös költséget ettől még fizetni kell. Ha a bíróság nem ad helyt a kifogásnak, akkor viszont ez egész eljárás díját az eljárást megindító személy(ek)nek kell fizetnie.

 

Sokáig nem fizettem a közös költséget, de nem akarom, hogy fizetési meghagyás vagy akár végrehajtás vagy jelzálog jog bejegyzés legyen a dolog vége.

Mit tehetek? Erre nagyon oda kell figyelni, ugyanis a törvény lehetővé teszi, hogy akár már 3 hónapnak megfelelő közös költség tartozás után jelzálogjogot jegyezzenek be az ingatlanra illetve hogy fizetési meghagyást vagy akár végrehajtót vonjanak be a tartozás rendezése érdekében. Ez azonban elég ritka, a közös képviselők zöme ugyanis szereti bebiztosítani magát azzal, hogy küld legalább 2-3 tértivevényes fizetési felszólítást ezek ugyanis a bíróságon (nem kereste visszaküldéssel) bizonyító erejűek annak tekintetében, hogy ők mindent megtettek annak érdekében, hogy a tulajdonosnak jelezzék elmaradás van. Érdemes ezeket a felszólításokat komolyan venni és felvenni a kapcsolatot a közös képviselettel, hogy milyen módon lehetne rendezni a tartozást, részletfizetési lehetőséget kérni. Ha megállapodás születik arról, hogy a tartozást részletekben, az aktuális közös költséggel együtt befizetik, akkor ezt javasolt be is tartani, ugyanis senki nem szereti, ha durván fogalmazva átverik, ilyenkor újabb megállapodás kialkudása már szinte lehetetlen. Ilyenkor következik az, hogy általában a tulajdonosok és a számvizsgáló bizottság nyomására különböző jogi lépések megtételére kényszerül a képviselő, hiszen neki is vannak a szerződésében, SzMSz-ben, alapító okiratban meghatározott kötelezettségei és a közös költség tartozások behajtása is közéjük tartozik. És még egy hír azon tulajdonosoknak, akik eljutottak odáig, hogy jelzálog jogot jegyeztessenek be az ingatlanukra tartozás miatt, kell hozzá közgyűlési határozat, de az érintett tulajdonos, tehát az a személy, akinek a tulajdonára jelzálogot akarnak bejegyezni nem szavazhat az ügyben.

 

Fizetném a közös költséget, de nem tudom, hogy mikor kell illetve hogyan kell fizetni. A közös költséget mindig tárgy hónapban kell befizetni a Társasház folyószámlájára vagy Házipénztárába, bár ezen utóbbit nem kötelező tartani. A tárgy hónapban való fizetés azt jelenti, hogy pl. a januári közös költségnek legkésőbb január 31-ig be kell érkezni a TH számlaszámára, de oda kell figyelni arra, hogy az SzMSz illetve a közgyűlési határozatok formájában is lehetőség van ennek szigorúbb szabályozására, például előírhatják, hogy a közös költségnek minden hónap 15. napjáig kell beérkeznie és ha ez nem történik, akkor akár a közgyűlés vagy az SzMSz által meghatározott mértékű kamatot is fel lehet számolni.

 

 

Forrás: http://kepviselokodex.hu/blog/kozos-koltseg/

Új társasházi törvényre van szükség!

Új törvényre volna szükség a társasházban élők részéről, amely tisztázza a tartozások és a további vitás kérdéseket is – nyilatkozta egy Népszavainterjúban Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke.

Óriási a közösköltség-tartozás mértéke

Több mint 4,5 millió társasházi és lakásszövetkezeti lakástulajdonosnak van tetemes közösköltség-tartozása, azonban pontos kimutatás nincs az adósságállomány mértékéről – jelentette ki Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke. A szakértő a becsült adatokból saját statisztikát készített, amely szerint a mintegy 750 ezer panellakáshoz körülbelül 4,5 milliárd forintnyi hátralék tartozik, amihez hozzájön az 1,2 millió hagyományos társasházban és lakásszövetkezeti otthonban keletkezett kintlévőséget. A hátralékösszeg ezzel majdnem eléri a hétmilliárd forintot.

Az adósság behajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és van, amit már nem is lehet behajtani. Például problémásak a munkanélküli és a devizahiteles tulajdonosok tartozásai – náluk jelentkezik a teljes kintlévőség mintegy 60 százaléka. Emellett vannak, akik könnyelműség, figyelmetlenség miatt fizetik késve a közös költséget, őket muszáj idejekorán és rendszeresen figyelmeztetni, mert nem megoldás, hogy alkalmanként azokra terhelik az összegyűlt közüzemi díjakat, akik rendesen fizetnek – tette hozzá Kaplonyi György.

Egységes országos nyilvántartásra van szükség

Kaplonyi felhívta a figyelmet arra is, hogy hiányzik az egységes országos nyilvántartási rendszer, amelyből legalább valamiféle képet kaphatnánk arról, hogy miként működtetik a közös képviselők a hazai 118 ezer társasházat. A tapasztalatok szerint, nem könnyű bármit is megtudni ezek gazdálkodásáról, ugyanis csak ők maguk rendelkeznek ezekkel az információkkal, és ha el akarják hallgatni ezeket, gond nélkül megtehetik. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a társasházi törvény nem kötelezi az ingatlankezelőt felvilágosítás nyújtására. Ezzel a problémával leginkább azok a lakásvásárlók találkoznak, akik elkerülnék, hogy adóssággal terhelt épületbe költözzenek. Kaplonyi György is úgy látja, hogy a közös képviselő egyre fontosabb szerepkört jelent, ezért alaposan át kell gondolni, hogy lakóközösség kinek ad megbízást.

Az üzemeltetés pillanatnyilag lakásonként havi 1000-1500 forintba kerül, mégis vannak, akik ezt 600-800 forintért elvállalják, aztán egy idő után rájönnek, hogy ez így nem megy tovább, majd odábbállnak. A társasházak törvényességi felügyeletét2010 elejétől az ügyészség látta el, ez a rendelkezés azonban néhány hónap után megszűnt, és a jegyzőké lett a feladat. Az ő kezükben azonban nincs megfelelő eszköz ahhoz, hogy törvénysértés esetén visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.

A társasházkezelők szakmai szövetsége mindezek alapján elavultnak tartja a 2003-ban született, és legutóbb az év elején módosított társasházi törvényt. Ezért az új törvény kidolgozásához tanulmányt készített a szervezet. Az elnök javasolja, hogy az új jogszabály térjen ki arra is, hogy egy-egy társasházban a tulajdonosok milyen gazdasági közösséget alkotnak, mivel ez máig nincs meghatározva. Egyben felhívja a döntéshozók figyelmébe arra is, hogy a társasházak – mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartoznak – úgy adóznak, mint a magánszemélyek, ami szerintük elhibázott megoldás. A jegyzők felügyeleti hatáskörének további bővítése szintén a javaslataik között szerepel, mint ahogy az is, hogy legyen törvényben előírt kötelezettség feltüntetni a társasházakon vagy esetleg a földhivatali tulajdoni lapokon a közös képviselő nevét és elérhetőségét, hogy ne kelljen állandóan nyomozni utánuk, mert ilyen listával az önkormányzatok sem rendelkeznek. Számos ajánlat ismeretében a jogalkotók már megkezdték az új törvény kidolgozását, aminek legkorábban az év végén lehet eredménye.

A közös képviselők megítélése miatt is fontos lenne

A kivételek csak erősítik a társasházban lakók véleményét, hogy nem minden közös képviselő kezeli egyenrangú félként a lakókat. Ezzel még a szakma tisztulását váró “házmesterek” is egyetértenek. Gyakori, hogy rosszul előkészített felújítási terveket kapnak a tulajdonosok és más területen sem mindig rendelkeznek a szükséges információkkal. A közgyűlésekre járó és inkább befolyásolható kisebbség azonban ilyen esetekben is határozatokat hoz. Tűrhetetlen állapot alakult ki a társasházkezelői szakmában – állapította meg Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója, aki a nemrég történt újabb sikkasztási ügyet hozta fel példaként.

Szombathelyen ugyanis egy társasház képviselője tíz év alatt 26,5 millió forintot tüntetett el, egyéni vállalkozó társa pedig rendre túlszámlázta a munkákat, és a pénzből visszajuttatott neki. Hiányzik a közös képviselők rendszeres ellenőrzése – állapította meg Weisz. Akik ha 40-50 házzal foglalkoznak, már több mint egymilliárd forint fölött rendelkeznek. Ehhez a mostani előírások szerint elegendő elvégezni egy negyedéves OKJ-s társasházkezelői tanfolyamot. Hiába egy igen összetett tevékenységről van szó, amihez szükség lenne műszaki, pénzügyi, jogi és gazdasági ismeretekre is, nincs rendszeres továbbképzés, és kevés a jól felkészült szakember. Ezért az egyesület egy szakmai kamara létrehozásán dolgozik, amibe a többi szervezetet is szeretné bevonni, ez azonban a szakmai igazgató meglátása szerint nem mindenki számára egyformán fontos.

 

Forrás: https://www.hazforum.hu/uj-tarsashazi-torvenyre-van-szukseg/

A közös tulajdon mindig a társasház felelőssége – miért nem érti ezt a közös képviselő?

Fácán barátunk (nyilván nem fácán, csak megváltoztattam a faját :)) ázik. Ilyen van, hiszen a víz lefelé folyik. Gond ott van, hogy ő nem tudja elhárítani, csak elszenvedni, de mondja el ő:

Hello Medve úr!

Tanácsodat szeretném kérni.
Adott egy 4 emeletes társasház, ahol a 4. emeleten nincs teljesen beépítve az “alaprajz”, hanem egy nagy méretű terasz van kialakítva, ami éppen a mi 3. emeleti lakásunk egyik szobája felett található. Szóval a szobánk felett félig terasz van. Remélem érthető 🙂

A probléma az, hogy ez a terasz nem kimondottam vízálló és a szoba plafonján minden kiadósabb eső után megjelenik egy vízfolt, ami hónapról hónapra csak növekszik. Csepegni szerencsére nem csepeg, de dohos a levegő és az egyre nagyobb sárga vízfolt sem mutat túl jól a fehér plafonon.

Elvileg ezt a hibát a társasháznak kéne orvosolnia, de nem sok hajlandóság mutatkozik rá a közös képviselő részéről, hiába téma ez az összes lakógyűlésen. Most már ott tartok hogy akár a saját pénzemből is kifizetném a javítást, csak legyen végre megoldva. Igen ám, de időközben a felső lakást megvette egy vállalkozó, aki kiadta albérletbe. Azt mondta hogy ő nem hajlandó beengedni a munkásokat a lakásába amíg a bérlők ott vannak.

Mit lehet ilyenkor tenni?

Köszi,
Fácán

Helló Fácán!

Az első gondolatom az volt, hogy az apja f..át nem enged be senkit. Majd a második gondolatom, hogy azért egy blogba mégsem írhatom le, hogy valakinek az apja f..át. Hiszen, ha ilyeneket írok le, mint az apja f..át, akkor még azt a képet mutatom magamról, hogy ennyire trágár vagyok. Pedig nem, nyuszismamuszcukisággal és medvehatározottsággal kezelem a házakat és az ilyen felmerülő problémákat is, mint ez.

Úgyhogy kihagyom a sztoriból mások apjának a f..át és úgy írom le négyszer, hogy igazából egyszer sem akartam. Na, milyen vagyok!?

A tetőteraszok miatti beázás itthon népbetegség

Mondanám, hogy meglep a problémád, de akkor hazudnék. Az meg bűn, és akkor megint állhatok a sarokba. Ne kérdezd, ez máig feldolgozatlan trauma. Szóval, igazi ritkaság az olyan társasház, ahol a tetőteraszokat normálisan leszigetelték. Kezd az a gyanúm lenni, hogy mindenhonnan kispórolták a vízszigetelést. Bár, az is igaz, hogy hozzám csak a problémák jutnak el, senki sem ír nekem levelet, hogy

helló medve, nálam nem ázik a lakás a tetőterasztól, egyél sok lazacot, xoxo

Akkor kanyarodjunk vissza a tetőteraszos beázás problémára

Itt a medveblogon is volt már róla szó, és itt is a lakóval akarták kifizettetni. Csak itt pont a terasz tulajdonosával.

De a háttérben több levél is befutott már ezzel a gonddal. Nem kell mintázatkutatóvezetőelemzőhelyettesnek lennem hozzá, hogy lássam a visszatérő egybeeséseket, ami kábé így néz ki:

  1. van egy tetőterasz, amiből építésnél kispórolták a vízszigetelést
  2. az alatta lakó ázik
  3. a közös képviselő sunnyog és tolja el magától az egészet
  4. lakó ír a homokba egy HELP feliratot, amit Házmestermedve észrevesz

Itt is azt tudom elmondani, hogy a ház szerkezete közös tulajdon. Annak szigeteltsége pedig közös probléma. Nem is értem, ezek a közös képviselők miből gondolják, hogy nem az?! Ha a tető ázik, azt is az alatta lévő lakással akarja kifizettetni? Miért nem lehet megérteni, hogy attól, mert a tetőterasz nem piros cserepes “A” formájú tető – ahogy a 8 évesek rajzolják -, attól az még tető. Csak lapos, és lehet rajta grillezni meg jógázni.

1. Olvasd el a társasházi alapító okiratot!

Mielőtt megrázzuk a pofonfát, érdemes elolvasni, hogy mit mond az alapító. Vakon is biztosan azt fogja írni, hogy a ház szerkezete közös tulajdon, de olvassuk el, nehogy feleslegesen menjünk a nagy mellényünkkel.

2. Írd meg a háznak tértisen!

Írásban szólítsd fel a házat, hogy oldják meg. Nem kell részleteiben belemenni, mert (mondom) nem a te problémád. Tértis legyen és határidőt is érdemes megadni. Ha nagyon pro akarsz lenni, akkor idézd be az alapító okirat azon részét, ahol a szerkezetről van szó.

Ha nem oldják meg a problémát, akkor bírósághoz kell fordulni!

Majd az leboxolja, hogy ki mit csináljon. Majd lesz meglepi, mert olyan nincs, hogy a tulaj nem enged bejárást a lakásba, hogy közös területet kijavítsanak.

Gondolom, nem mai a probléma, ha már beletörődve saját költségen szigeteltetnél. Meg is értem, hogy nem szórakoztató állandóan falba futni, de egy pici kitartást tanácsolnék még. Az esetek többségében egy írásos térti, határidővel csodákat művel. Vesztenivalód nem sok.

Remélem segítettem!
Medvebarátod: Házmestermedve

Neked is van egy házas problémád? Mármint nem olyan házas, hanem HÁZAS? Akkor nosza, küldd be biztos van rá egy jó ötletem!

Írd meg, nálatok mi a helyzet, mert egy igazán kíváncsi medvével hozott össze a sors! Várjuk leveledet a hello@hazmestermedve.hu e-mail címre és ne felejts el lájkolni!
Forrás: http://hazmestermedve.blog.hu/2017/08/26/tetoterasz-kozos-tulajdon-beazasa