Pár hete még úgy tűnt, a társasházi közös képviselőket, lakókat, ügyvédeket, földhivatali ügyintézőket semmi sem menti meg egy felületesen átgondolt, május elsejétől kötelező földhivatali regisztrációtól, ám értesüléseink szerint már a Parlament előtt van az a törvénymódosítási javaslat, amely minderre 2026. október 31-ig adna haladékot. A Pénzcentrum az okokat is megkereste: óriási költségek a társasházaknak, megoldhatatlan munkateher ügyvédeknek, földhivatali ügyintézőknek.

Több ízben is foglalkoztunk azzal a jelentős változással, hogy a társasházi törvény szerint a magyarországi társasházi közös képviselőknek és intézőbizottsági elnököknek 2025. május elsejéig kötelező nyilvántartásba venni magukat. Ha ezt nem teszik meg, a társasházi közgyűlés azonnali hatállyal visszavonhatja megbízatásukat. A Pénzcentrum adatai szerint mindez másfélmillió társasházat érint.

A törvény világosan megjelöli a kívánt célt – tudta meg akkor Pénzcentrum Kiss Balázs Károly ügyvédtől. A társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők meghatározott adatainak országosan nyilvános közzétételével megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája. Ennek érdekében születettek meg azok a rendelkezések, miszerint a közgyűlés által megválasztott közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság, az erre irányuló kérelme alapján, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezte.

Nem megfelelő oktatás, kialakuló ellenállás

Értesüléseink szerint a jogalkotó most változtatni fog az eredeti felálláson. A Pénzcentrumnak az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás szakértője elmondta: a törvény 64/A. §-a átmeneti rendelkezésként 2025. május 1-ig adott lehetőséget arra, hogy a már megválasztott tisztségviselők nyilvántartásba vétel nélkül is eljárhassanak, feltéve, hogy a tevékenységre való jogosultságukat igazolni tudják.

A törvény alapján a bejegyzésnek – tehát nemcsak a kérelem benyújtásának – meg kell történnie május elsejéig Ezt a határidőt szeretné a jogalkotó meghosszabbítani 2026. október 31. napjáig. Nem arról van szó, hogy a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos módosítás nem lép hatályba, hanem arról, hogy a véghatáridő kitolódik. A törvényjavaslat, egy módosítással, már be is került a parlament elé – mutatott rá Szabó Judit Anna.

Az e-ingatlanügyvédek.hu társasházi szakértője a Pénzcentrumnak kifejtette: azt tapasztalták, hogy a földhivatali ügyintézők nem kaptak megfelelő oktatást az új ügytípus kapcsán, ezért országszerte párhuzamos és sokszor egymásnak ellentmondó gyakorlatok alakultak ki. Budapesten például nem megengedett az elektronikus ügyintézés, Baranya Vármegyében igen.

Kárpáti Zsófia szerint a közös képviselők ráadásul jellemzően a tévéből, illetve az internetről értesültek a bejelentkezési kötelezettségről, ami hidegzuhanyként érte őket és ez ellenállást szült. A lakók is sok esetben nehezményezték, hogy miért kell „feleslegesen” ügyvédi díjra költeniük. Tartani lehetett attól, hogy a nyilvántartásba nem vett – ellenálló – közös képviselővel üzemelő társasházak bankszámláit május 1. után befagyaszthatják a bankok. Ha a határidő után egyszerre kérték volna a bejegyzést, az szinte kezelhetetlen ügyterhet generált volna földhivatali oldalon.

Lakásszövetkezetekre nem vonatkozik

A lakásszövetkezeteket nyilvántartja a cégbíróság, őket nem kell nyilvántartásba venni a földhivatalnál. A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke, vagy az – igazgatóság helyett megválasztott – ügyvezető elnök, vagy az ügyvezető igazgató, vagy a közgyűlés által képviseleti joggal felruházott igazgatósági tag képviseli. A Pénzcentrum megkeresésére a Jókai Lakásszövetkezet elnöke, Moró Erika megerősítette: a lakásszövetkezetekre nem a társasházi, hanem a lakásszövetkezeti törvény vonatkozik, egyébként pedig nem gondolná, hogy egy társasházi közgyűlésnek volna „büntetési” jogköre.

Ez a kérdés a haladék ellenére is nyitott

A legfrissebb változások közepette is marad az a kérdés, mivel a társasházi közgyűlés azonnali hatállyal visszavonhatja a közös képviselők megbízatását, hogy meglépik-e ezt a társasházak, ha például egyébként elégedettek a megválasztott tisztviselővel? A mérleg másik serpenyője: amennyiben a nyilvántartás hiánya miatt elvesztik ügyintézési jogukat, ki jogosult például a közös költség behajtására, a közvetlen veszély elhárítására tett intézkedésekre? Kiss Balázs Károly korábban hangsúlyozta, a törvényes működés szempontjait mindenekelőtt szem előtt kell tartani, a törvényes működés feltételeit pedig biztosítani kell. Ezt nem írhatja felül az, hogy a közösség valamit felesleges formalitásnak tart.

A fővárosi kamara is kérte

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részéről is több nyilatkozat történt azzal kapcsolatban, miszerint gondot okoz a közös képviselők regisztrációját előirányzó határidő. Hiszen viszonylag korlátozott számú ügyvéd áll rendelkezésre, aki ezt a regisztrációt el tudja végezni. A kamarai szakértők szerint arról is kevesen tudnak, hogy még egy kisebb társasház esetén is, az összes költséget beleszámítva, százezres összegekről beszélhetünk.

Nagy Zoltán ügyvéd pedig arról nyilatkozott, hogy azt, miszerint a társasházi közgyűlés azonnali hatállyal vonja vissza a megbízatást, nem lehet közgyűlés kötelezettségévé tenni, hiszen ez egy végrehajthatatlan előírás lenne. A társasház mindenesetre kap egy lehetőséget, hogy a „trehány”, jogszabályt sértő közös képviselőt elmozdítsa. Ha viszont elégedettek és/vagy puszta formalitásnak gondolják a kötelezettség teljesítését, akkor nem látni, hogy miként kerül be a nyilvántartásba az adott közös képviselő.

Szabó Judit Anna a 2026-os, majdani, valószínű októberi dátum kapcsán a Pénzcentrumnak kiemelte: javasolt mielőbb bejelentkezni a nyilvántartásba, később ugyanis díjkötelessé tehető a földhivatali bejelentés, illetve az ügyvédi munkadíjak is jellemzően csak emelkedni szoktak az évek során.

Kutatás: a használt okostelefonok fogyasztói megítélése

Az okostelefon ma már nem luxuscikk, hanem a mindennapi élet elengedhetetlen eszköze. Ugyanakkor egy új telefon megvásárlása jelentős kiadást jelenthet a háztartások számára. Az elmúlt években éppen ezért egyre több szó esik az úgynevezett „refurbished”, azaz felújított, illetve az egyszerűen csak használt telefonok piacáról, amely sokak számára reális alternatívát kínálhat az új készülékekkel szemben.

Figyelembe véve ugyanakkor, hogy az online piactereken rengeteg a megbízhatatlan eladó, illetve sok használt-elektronikai szaküzletben csak alig olcsóbbak a készülékek, mintha újonnan vásárolnánk azokat, felmerül a kérédés: valóban érdemes használt, felújított telefont vásárolni?

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/otthon/20250522/te-is-tarsashazi-lakasban-laksz-rendkivuli-eloirasrol-dontottek-rengeteg-lakot-erint-1179193