Tűz ütött ki egy négyemeletes társasház második emeleti lakásának konyhájában, a kaposvári Kanizsai utcában. A városi hivatásos tűzoltók egy vízsugárral előbb körülhatárolták, majd eloltották a lángokat, amelyek nem terjedtek tovább. Az egységek a munkálatok közben kikísérték a lakókat az épületből, jelenleg átszellőztetik a füsttel telítődött lépcsőházat.

Forrás: https://www.marcaliportal.hu/index.php/2015-07-07-09-04-12/kek-hirek/50066-kigyulladt-egy-kaposv%C3%A1ri-t%C3%A1rsash%C3%A1zi-lak%C3%A1s-konyh%C3%A1ja

A fővárosi ipari örökség újabb darabja pusztult el, hogy a helyét egy ökoháznak adja át. A szálak messzire vezetnek.

A főváros ma lakóházakkal teli, belsőbb kerületeiben a századfordulón még gyárak százait találhattuk volna: a Nagykörút Margit híd és Nyugati pályaudvar közti szakaszán gőzmalmok, sörfőzde és cukorgyár, a mai Lehel tér (a területén akkor temető feküdt) környékén pedig pedig juhmosoda, téglavető, szeszfinomító, sőt számtalan gépgyár működött. Ezek a város fejlődésének köszönhetően a következő évtizedekben néhány kivételtől tekintve eltűntek: helyüket bérházak, vagy kisebb alapterületű üzemek – köztük a Modianóval ismertté vált Magyar Szivarkapapír és Szivarkahüvelygyár – vették át.

Voltak azonban nagy túlélők is: ilyen volt a századfordulón alapított, 1908-ban a Bulcsú utcába költözött Marx és Mérei, ami az államosítás után Mechanikai Mérőműszerek Gyára néven, majd Közlekedési Mérőműszerek Gyára néven, a Ganz részeként működött tovább. A gyártelep az ezredfordulóra eltűnt, hogy átadja a helyét két lakóháznak. Egyikük már másfél évtizede elkészült, a másikuk pedig nemsokára kiemelkedik a földből.

Egy, a közelben álló társának azonban még nagyobb szerencséje volt, hiszen az alacsony, szürke, környezetéből erősen kilógó épület 2020 májusában még büszkén állt a Lőportárdűlőt és Angyalföld egy részét átszelő Lehel utca 9. számú telkén.

A csodák azonban nem tartanak örökké: az épület a koronavírus-járvány árnyékában, a kerületi önkormányzatok helyett 2020 márciusától a kormányhivatal által gyakorolt építési jogköröknek köszönhetően bontási engedélyt kapott, június végére pedig nyom nélkül eltűnt a városból.

Az építési engedélyezési eljárás 2020. január 8-án indult el a kormányhivatalnál, július 30-án pedig a végső szót is kimondták, bár ugyanerre a telekre 2018 áprilisában is véget ért egy hasonló eljárás. Mindezek fényében biztosan állíthatjuk, hogy a településképi véleményezési eljárást még a jogkörök önkormányzatoktól való elvétele előtt, 2019-ben adták ki, de mivel a kerületet akkor is az 1994 óta székében ülő MSZP-s Tóth József vezette, elég kevés esély látszik arra, hogy az önkormányzat a jogköröket érintő változás hiányában bármiféle módon gátat próbált volna szabni a történteknek.

Helyén azonnal megindult a West Green Home építése, ami a projektet elindító, korábban több budapesti, miskolci, sőt, egy tiszaújvárosi társasházat is építő Ökoházak cégcsoport szerint egyszerre lesz környezetbarát, energiatakarékos, és allergiamentes.

A cég oldala szerint mindennek oka, hogy

a rendszerben nem történik égés, nincsenek kémények, sőt a padló- és a plafonfűtésnek köszönhetően a lakásokban az allergiát okozó részecskékhez – pollenekhez, virágporhoz vagy spórákhoz – tapadó por nem kavarodik fel.

A bővebb leírásból a részletekre is fény derül: a beköltözők a talajszondák segítségével geotermikus energiát hasznosító fűtési rendszer előnyeit élvezhetik majd. Mindezt a tetőre helyezett napelemek is segítik, a hűtésért pedig a talajból kinyert 15 fok körüli hőmérsékletű víz felel majd, így a háznak semmiféle kapcsolata sem lesz a közszolgáltatókkal. A fenntartási költségeket a PR-illatú közlemény szerint háromrétegű nyílászárók, illetve fokozott hőszigetelésű téglák is tovább csökkentik majd, így a fűtési költségek a felére csökkennek, külön légkondicionálóra pedig nem lesz szükség.

A helyszínen kifüggesztett papírlap szerint a telken egy 79 lakásos, földszint + 7 emeletes társasház jön létre. Előbbi ténnyel a West Green Home hivatalos oldala némiképp szembemegy, hiszen az 96 lakásról beszél, sőt öt kétszintes, mindkét szinten teljes értékű otthonként is működő lakásról is szót ejt.

Mindez persze semmit sem változtat a lényegen: a 35-73 millió forintért árult, 35-65 négyzetméteres lakásokat 2022 nyarán már elfoglaló lakók egy építészettörténeti szempontból is értékes ház helyén fognak élni.

Örökre elveszett

Az első látásra talán kopott, unalmas, és felesleges épületnek tűnő Lehel utca 9.

sokkal több volt annál, aminek látszott: a lassan eltűnő belvárosi ipari örökség egyedi, gyárra egyáltalán nem emlékeztető darabja, aminek elvesztésével a város történetének egy darabja tűnik el.

Minden egyes, minimális értéket is képviselő épület persze nem megvédhető, hiszen az örökségvédelem terén is meg kell valahol húzni az egészséges határokat, az azonban vitathatatlan, hogy az elmúlt években érezhetően egyre gyakoribbá váltak a hasonló ügyek, amiknél sokszor egyetlen pillanatra sem bukkant fel a már a telken álló épületek megőrzése, vagy legalább az azok értő módon való továbbépítése, bővítése, és életben tartása.

Budapest ezzel hiába indult Európa számos nagyvárosánál sokkal kedvezőbb pozícióból, lassan historizáló visszaépítésekkel, fantáziátlan palotákkal, és rossz állapotú, de értékes épületekkel teli várossá válik. A belső kerületek sokszínű, az elmúlt évszázadok munkái közül ma is sokat őrző, a stílusok fejlődését jól mutató, sőt sokszor egységes utcakép utánozhatatlan vonzerőt jelent, némi odafigyeléssel, illetve a kellő befektetői hajlandóság, és szűkebb törvényi keretek esetén pedig ezt akár ki is használhatnánk, noha a megoldás igen távol állna a mostanában elharapózott profitmaximálás szokásától.

A kis alapterületű, alacsony, egyre szomorúbb képet nyújtó épületeket – amelyek sokszor semmiféle védelmet nem élveznek, vagy azokat egyetlen, jól begyakorolt tollvonással szüntetik meg – inkább eltüntetik, hogy a helyükön a legtöbb esetben mindenféle kreativitást nélkülöző, egyszerű házak szülessenek, ez pedig nem jó irány.

A Lehel utca 9. építészeti szempontból nyilvánvalóan nem képviselt óriási értéket, falai közt pedig nem dolgoztak a mindennapokat gyökeresen megváltoztató, zseniális mérnököket látott gyárak, rá hasonlító társai eltűnése után azonban igenis különlegessé vált.

Az épület alapjait 1891-ben itt alapított Deutsch és Wachmann-féle szerszámgyár tette le, majd három évvel később Weil József lassan nagyra növő, papíráruk gyártása mellett papírhulladék-kereskedéssel is foglalkozó – többek közt a Fejérváry-kormány 1906-os manifesztumát is eltüntető – cége is ide költözött.

Az idáig vezető út azonban nem volt akadálytalan: Weil negyven méter hosszú, földszintes gyárépületének tetőszerkezete 1904 májusában leégett, köszönhetően egy kazánból kiröppent szikrának, így felújításokra és fejlesztésekre volt szükség: a papírgyáros 1905-re gépeket és felvonót telepített az új épületébe, dr. Deutsch Izidor pedig emelettel bővítette a Lehel utcai frontot, sőt raktárat helyezett el az udvarban (ép.m. Martinek József).

A következő másfél évtizedben az épület több kézen is átfutott: előbb a Magyar Vegyipar és Papirneműgyár Rt., majd Salzer Papírárugyár működött itt. A főhomlokzat végül utóbbi tulajdonosa, Salzer Jakab megrendelésére nyerte el végső arcát: 1922-ben Burger Dezsővel (1891-1959) terveztetett rá második emeletet, az építész pedig ezzel párhuzamosan a ház teljes arcát átszabta.

A hirdetések szerint Salzer előbb asztalterítőket és papírszükségleti cikkeket gyártott, de rövidesen parfümöknek, púdereknek, szappanoknak, tortáknak és bonbonoknak szánt dobozokkal, rojtozott szaloncukorpapírokkal, gyümölcsvédő zacskókkal, valamint papírmasé húsvéti tojásokkal reklámozták is magukat.

Nem csak papírok és szerszámok hagyták el azonban a telket, hanem tervrajzok, patkók, gőzcséplők és fémtárgyak is: 1905-ben néhány hónapig Hopfengertner Miksa kovács, három évvel később Frömmel Tamás vasöntő, vele párhuzamosan pedig a mezőgazdasági gépeket árusító Herczeg Arthur tartotta itt életben a saját vállalkozását. A második emelet felépítése után az azt tervező Burger is innen dolgozott.

A cégeket a Salzer kivételével kisöpörte a második világháború, az államosítást azonban az sem kerülhette el. Utódja a Hengerdobozgyár lett, aminek helyére előbb az Angyalföldi Bútorgyár, majd a Budapesti Bútoripari Vállalat II. sz. gyáregysége, végül pedig a KGM Gépexport Vállalat egyik telephelye költözött.

Az újabb nagy átalakulást a rendszerváltás hozta: a tulajdonjog 1990-ban az ÁPISZ kezébe került, majd a NOVA-PACK Csomagolóanyaggyár és annak nagykereskedése következett. Az ő távozásuk után – az utolsó években – már kisebb cégek bérelték a raktár- és üzlethelyiségeket, de néhány hónappal ezelőtt nekik is távozniuk kellett.

Kusza szálak

Az építkezés területét az utcától elválasztó fémkerítésen lévő feliratból derül fény a projekt mögött álló cégek, illetve tervező nevére is.

Részben házon belül oldotta meg a feladatot, hiszen a kivitelező Tega-Bau Mérnökiroda a cégcsoport része. Az elmúlt években jókora árbevételekkel büszkélkedő (a 2015-ös 1,05 milliárd 2019-re három és félszeresére nőtt) társaság igazán nagy hal a szakmában, hiszen a négyes metró három állomása mellett tucatnyi lakóház, hotel, irodaház, hidak, sőt, a Várkert Bazár Királyi mozgólépcsője is a nevükhöz kötődik. A cég egyik ügyvezetője, Terjék József testvérével, Istvánnal együtt ugyanis 2019 szeptembere óta annak a PP Baross utca Ingatlanforgalmazó Kft.-nek az egyik ügyvezetője, ami az Ismeretlen Budapest sorozatunkban többször említett virágfüzéres ház, a Baross utca 40. fura öszvérré való átépítésének egyik fő motorja, noha a Tega-Bauhoz kötődő emberek korábban is megfordultak már a Palotanegyed szélén megvalósuló projekt körül.

A helyzetet tovább bonyolítják a földhivatali anyagok, hiszen ezekből az is kiderül, hogy a Lehel utca 9-et 2019. júniusában megvásárló L9 Ingatlanhasznosító előtti tulajdonos (2009-2019) az 1993-ban alapított Lefko Ruhaipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. volt, aminek

ügyvezetőjét – mindezek után nem meglepő módon – Lefkovics Györgynek hívták.

Az i-re a pontot a leendő West Green Home tervezőjének neve teszi fel: Dienes János (Symbister Tervező és Szolgáltató Bt.) ugyanis két évvel ezelőtt még Erzsébetváros főépítésze volt, aki a Wichmann-ház ügyében – a 24.hu birtokába jutott, a 2019. decemberi helyszíni szemle jegyzőkönyve szerint – nem javasolta az épület védelmét.

Forrás: https://24.hu/kultura/2021/01/08/szazadfordulos-gyar-tunt-el-a-pesti-belvarosbol-furcsa-hatteru-tarsashaz-epul-a-helyere/

Egy ember meghalt, miután kigyulladt egy budapesti, XXI. kerületi társasház ötödik emeleti, harminc négyzetméteres lakása péntekre virradó éjszaka – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-vel.

Azt írták, a fővárosi hivatásos tűzoltók kiérkezésekor a Kossuth Lajos utcai lakás már teljes terjedelmében égett. Az épületből huszonöt embert menekítettek ki.

A tűzzel érintett lakásban egy ember tartózkodott, akinek az életén már nem lehetett megmenteni – tették hozzá.

A téli hónapokban is fontos, hogy figyeljünk a magunk és otthonunk biztonságára, egyebek mellett azzal, hogy megbízható fűtőberendezést üzemeltetünk – írta közleményében az OKF.

Forrás: https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/lakastuz-csepel-halal-baleset/ve43fqe

A rendőrök eloltották az idős házaspár harmadik emeleti lakásában keletkezett tüzet, a férfit és feleségét biztonságba helyezték. A gyors mentésnek köszönhetően megúszták a sérülést.

A december 22-én 10 óra 46 perckor érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy Székesfehérváron, a Rákóczi utcában lévő társasház egyik lakása kigyulladt.

A rendőrök a bejelentést követő 5 percen belül a helyszínre érkeztek, majd azonnal a füstölgő lakás felé indultak.Az ajtón benyitottak, az előtérben eleinte csak a füstöt látták, majdFELFIGYELTEK KÉT IDŐS EMBERRE IS, AKIKET A RENDŐRÖK A SZABAD LEVEGŐRE KÍSÉRTEK, MÍG A TÖBBI KOLLÉGÁJUK ELKEZDTE OLTANI A TÜZET.Megállapították, hogy a fürdőszobában lévőMOSÓGÉP GYULLADT KI, MELYET AZ OLTÁS ELŐTT ÁRAMTALANÍTOTTAK A RENDŐRÖK. RÖVID IDŐN BELÜL SIKERÜLT A TÜZET ELOLTANIUK, MÍG A HÁZASPÁRT A MENTŐSÖK A HELYSZÍNEN ELLÁTTÁK.A gyors segítségnek köszönhetően nem sérültek meg, így nem kellett őket kórházba vinni.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20201222-nyugdijas-hazaspar-eletet-mentettek-meg-a-fejer-megyei-rendorok.html

A Nanavízió újbudai díjnyertes terve.

A várva várt rozsdaövezeti fejlesztések első igazán markáns koncepcióját tette le az asztalra a Nanavízió, amelynek300 lakásos társasház- és irodaházkoncepciója I. díjat nyert a Proform Ingatlanbefektetési Zrt. meghívásos ötletpályázatán. Az építésziroda terve a helyszín alapos feltérképezéséről tanúskodik, ugyanakkor úgy idomul a helyszínhez, hogy közben markáns saját karaktert teremt.

A Függőkert – Bogyó utcai társasház projekt helyszíne a külső Bartók Béla útról a Kelenföldi Pályaudvar felé nyíló utcácska. Éppen az a barnaövezeti terület, amit sokan kereshetnek: bőven bent van a városban, nincs gond sem a tömegközlekedéssel, sem az infrastruktúrával mert ezek már kiépültek, olyannyira, hogy üzletek, irodák, iskolák és parkok felhozatala Budapesten belül is kimagasló arrafelé, elég csak a hamarosan felépülő Etele Plazára vagy a Budapest One-ra gondolni, de a Bartók adott szakaszán is sorakoznak irodaházak, és a fittebbeknek az Allee is még sétatávolságon belül van.

Adott tehát egy erős lokáció, és bár a Bartók külső szakasza már nem a méltán felkapott Bartók Boulevard, azért arrafelé is mocorog az élet. Az utca másik végéből érkező Nanavízió testközelből is jól ismerheti a terepet, ám ez még éppen csak a kiindulópont a rendkívül kompakt, lecsiszolt koncepciójának. Mert a vegyes épített környezetbe így sem volt egyszerű megálmodni két, a legújabb igényeknek megfelelő épülettömböt.

Két oldalról ipari területek, nyugatról magas tűzfalak határolják a területet, magát a Bogyó utcát egy panelház, illetve egy alacsonyabb zártsorú beépítés szegélyezi. Mindezt megfűszerezi a Sas-hegyi kilátás, csakhogy északi irányban, kissé lejjebb pillantva Magyarország legforgalmasabb vasúti szakaszát találjuk, amihez még további két vágányt is építenek hamarosan. Erre a két telekre tervezték a társasházat, a vasút melletti sávban irodaház funkcióval.

A feladat: a sűrű beépítés mellett releváns, kortárs építészeti minőséget adni, ehhez pedig a lokáció, közösségi terek, lakásminőség szentháromságán túl is számos fontos tervezési szempontot azonosítottak: jó tájolás, kilátásra hangolás, belátások minimalizálása, terasz minden lakáshoz, tetők hasznosítása, saját belső világ, félprivát terek, kortárs építészeti formanyelv és a vasút felől érkező zaj elleni védelem – mindez maximális szintterület mellett. 

A koncepció

Az épülettömegek elhelyezésekor a belátás minimalizálásán volt a hangsúly: a keretes beépítés és középfolyosós traktusszélesség elegendő távolságot hagy a homlokzatok között, de ez önmagában egy túl sűrű tömeget adna. Ezt az alacsonyabbra vett épülettömegből való három torony kiemelésével oldották meg, kilátásra tájolt lakásokat és tornyok közötti ellátást eredményezve.

Kiemelt szerepet kapott a zajvédelem is, melynek szempontjából a hagyományos eszközök (zajvédő fal, épületszerkezetek) mellett megvizsgálták a tömegformálást is.

Az emeleti homlokzati felületek zajszennyezését a tömeg zajtól való ellépcsőztetésével csökkentették. Ebből a megoldásból több járulékos előny is következik.

Például minden tetőfelület terasszá alakul. A koronavírusról ugyan még sok mindent nem tudunk, de a lakásból közvetlenül elérhető szabad levegő egészen biztosan alapszükségletté vált. A Bogyó utcai teraszok gondoskodnak erről, ráadásul a tornyok és a lépcsőzetes elrendezés egyesítése változatosabb lakásmixet, jobb adottságú, kilátással rendelkező lakásokat eredményez, végül pedig az épület megvalósítja a mozgalmas, koncepcionális tömegformálást, a kortárs építészeti formanyelvet képviselő függőkert koncepciót.

A tömegformálás létrehoz egy sajátos kettősséget: a két monolit tömb befelé fordul, de a lépcsőzés miatt mégsem zárt, ezzel alkalmazkodik is a környezetéhez, de meg is teremti a saját belső világát. A magasabb, mély terrakotta színű egyes épület a tízemeletes panelháztól lépcsőzik le a Csóka utcai tűzfalak irányába; a világosabb árnyalatú kettes épület (amely a társasház mellett irodafunkciót is kap) a Bogyó utca zártsorú épületeinek sorát folytatja és bevezeti az utcát a házak közé.

A határozott látszóbeton-tömbök bensőséges, védett kertet jelölnek ki: ez az otthon, az épület saját belső világa. A külső-belső világ megkülönböztetését a házak homlokzatformálásával is erősítik: kifelé a tömegbe beharapó loggiákat terveztek, befelé pedig erkélyeket.

Mindkét épületen fontos szerepe van a szigorú homlokzati rendszernek, a ház mellett körbehaladva azonban ez néhol feloldódik, az erkély- és nyílástextúra játékossá válik, majd később egy új rendszerré áll össze. A két épület egységes formálású és határozott rendezőelvet követ, de szerkesztett mozgalmassága változatosságot, kiszámíthatatlanságot eredményez.

Az autókat hamar levezetik a mélygarázsba, így a házak közé csak gyalog vagy kerékpárral juthatunk be. A burkolt felület a minimálisan szükségesre korlátozódik – ez a kettes épületnél több, az élénkebb gyalogosforgalom miatt.

Az északi részen található irodaház szintén a belső udvarról közelíthető meg. Az irodaszintek flexibilisen alakítható alaprajzi kiosztással, kisebb és nagyobb tetőteraszokkal rendelkeznek, melyek egy vagy több bérlőnek is kiadhatók. A földszinten a szükséges kerékpár- és kukatárolók, gépészet mellett fennmaradó területek pedig kiadható bérlemények: funkciójuk, méretük a későbbi pontos igényekhez szabhatók.

Négyféle lakástípust (garzon, kétszobás, háromszobás és négyszobás) határoztak meg. Befelé főleg kétszobás lakások néznek erkéllyel, kifelé a garzonok beharapott loggiákkal, a szalag végén pedig a nagyobb, két-, illetve háromszobás lakások találhatóak: a nagy lakásokhoz így kapcsolhatóak a nagy tetőteraszok, ahogy haladunk felfelé. A felső szinteken néhány nagyobb prémium, akár többszintes lakás kap helyet, kivételes kilátással.

A társasházakhoz tartozik három nagy közös tetőterasz is, zöldtetővel és burkolt felületekkel, melyek közösségi térként működnek: ezek félprivát zöldtetők, amit az adott lépcsőházakhoz tartozó lakások lakói tudnak használni.

Ezekhez kapcsolódik egy-egy közös terem is, amit a ház lakói használhatnak közös rendezvények megtartására. A projekt összesen több mint 300 lakása szükségessé is teszi a közösségi terek betervezését, míg az ezt szolgáló építészeti eszközök érzékeltetik, hogy az otthon határa nem a lakásajtó, hanem maga a Bogyó utcai bejárat.

A Nanavízió által javasolt lakásmix rugalmasan alkalmazkodik a piaci igényekhez, kialakítható más arányban is. Bár az egy típusba tartozó lakásalaprajzok hasonlóak, mivel különböző emeleteken vannak és különböző tájolásúak, heterogén lakásmix alakul ki. „Így sikerül megvalósítani azt, hogy a falu léptékű, de tiszta rendszerű és egységes képet mutató beépítésben a társadalom széles keresztmetszetének nyújtunk vonzó lakásokat, melyek a közösségi terekkel kiegészülve segítenek abban, hogy egy jól működő, diverz lakóközösség alakulhasson ki és jó legyen itt lakni” – összegez az építésziroda.

Ha az alapvetően jó adottságú környéken megvalósul a győztes koncepcióterv, akkor ebben nem is lesz hiba.

Tervezés: Pajer Nóra, Soltész Noémi / Nanavízió / 2020
Munkatárs: Faddi Dalma, Gencsi Katalin, Guld Beatrix, Talabér-Erőss Barbara
Helyszín: Budapest, 11. kerület
Méret: 52 000 m²

Forrás: https://www.octogon.hu/epiteszet/tornyos-tarsashaz-ahol-minden-tetofelulet-terasz/

Németországban az elmúlt hetekben két építkezésen is bevetették a világ leggyorsabb 3D-s beton nyomtatóját. Beckumban szeptemberben kezdődtek a munkálatok, ez volt az első eset, hogy az országban 3D nyomtató is részt vesz lakóépület felhúzásában, novemberben pedig kezdetét vette egy hasonló építkezés: egy 5 lakásos társasházat építenek így a bajorországi Wallenhausenben.

A Beckumban épülő ház kétszintes, összesen 160 négyzetméter és a MENSE-KORTE ingenieure + architekten tervezte. A másik, mintegy 380 négyzetméter lakóterülettel rendelkező 3 emeletes társasház Európa legnagyobb nyomtatott lakóépülete lesz a Mühlich, Fink & Partner építésziroda tervei alapján. Az utóbbi projektben a nyomtatási folyamat várhatóan hat hetet vesz igénybe.

A gyors és költséghatékony építési technikát a zsaluzatokkal és állványzatokkal foglalkozó magyar PERI a 3D-s betonnyomtatási technológiával foglalkozó dán COBOD-dal közös vállalkozásuk részeként biztosítja. A technológia nagy szabadságot ad az építészeknek, rekordsebességgel dolgozik és csak két ember szükséges az üzemeltetéséhez.

Az épületeket a világ egyik legnagyobb, és a piacon elérhető leggyorsabb 3D-s beton nyomtatójával, a COBOD BOD2-vel készítik. A BOD2 egy olyan moduláris gép, amely épületeket képes nyomtatni időzített kötésű, a célra speciálisan fejlesztett cement-alapú anyagból, rétegenként építve fel a végleges méretű betonelemeket.

A rendszer nyomtatófeje 3 tengelyen mozog egy biztonságosan felszerelt fém kereten. Emiatt nincs szükség a nyomtató áthelyezésére és ismételt kalibrálására, amellyel rengeteg időt és költséget takarít meg. A szerkezet további előnye, hogy üzemeltetéséhez csupán két emberre van szükség, a nyomtatófejet és a nyomtatási eredményeket pedig kamera figyeli. A technológia nagy szabadságot ad az építészeknek is, hiszen – szemben a hagyományos technológiával – a BOD2-nek az organikus vagy nem egyenes formák nem jelentenek technológiai kihívást.

A BOD2 rekordgyorsan, 1 m/s sebességgel dolgozik, ezzel a piacon jelenleg elérhető leggyorsabb építkezéseken használt 3D nyomtató. Egy négyzetméternyi dupla rétegű fal nagyjából 5 perc alatt készül el. A BOD2 a teljes nyomtatási területen, a gép működése közben is lehetővé teszi a munkavégzést, ráadásul figyelembe veszi a későbbiek során beépítésre kerülő víz és áram bevezetéséhez szükséges csöveket és csatlakozásokat, így ezek a manuális folyamatok könnyedén integrálhatóak a nyomtatási műveletbe.

Forrás: https://24.hu/tech/2020/11/27/3d-beton-nyomtatas-lakohaz-nemetorszag/

Három szegedi társasház nyert kamerarendszert a Közösségi Vagyonvédelmi Programban – számolt be a Rádió 88.

Geleta Liliána ügyvezető elmondása szerint egy Gutenberg utcai, egy Rózsa utcai és egy Kockaház utcai társasháznak kedvezett a szerencse.

A programot tavaly indították, hogy a részt vevő Csongrád-Csanád megyei társasházakban élők biztonságban tudhassák értékeiket, otthonukat, családjukat és lakókörnyezetüket. A programra jövőre is lehet jelentkezni.

Forrás: https://szegedma.hu/2020/12/harom-szegedi-tarsashazban-epitenek-ki-kamerarendszert

Minden társasházban lehetnek konfliktusok, melyeket a legkönnyebben a törvények alapján lehet eloszlatni.

Az én házam, az én váram – szokták mondani, ám egy társasházban egyáltalán nem ilyen egyszerű a képlet. Mivel minden lakásában másvalaki él, könnyen felmerülhetnek nézeteltérések, ki mit és hogyan képzelne el a ház közös használatú tereiben.

Így például gondot okozhatnak a lépcsőházi növények, problémát jelenthet, ha egy lakó a lakása ajtaján kívülre rámol, sokszor összekapnak a cigarettafüst miatt, és egyeseket az is zavar, ha a fal túloldalán folyton ugat egy kutya. Sorolhatnánk, mi minden okozhat vitát, de annyi biztos, hogy a hosszas csetepaté helyett jobb ötlet segítségül hívni a törvényeket: a következőkben dr. Dobozy Lilla, ügyvéd válaszaival igyekszünk támpontot adni a konfliktusokban.

Növények a lépcsőházban

Tagadhatatlan, hogy a sivár, rideg folyosón jól mutatnak a növények, ám ezek sajnos vita tárgyát is képezhetik: a lakók ugyanis nem mindig értenek egyet, milyenek kerüljenek ki, mennyi legyen belőlük. Még nagyobb a baj, ha az egyik lakó szeretne virágokat, a szomszédja viszont nem szívesen látna cserepeket a folyosón. Felmerül a kérdés, hogyan dől el, hogy kié a végszó – a válasz pedig egyszerűbb, mint sokan gondolnák.

– Amennyiben a lakóépület rendelkezik Szervezeti és Működési Szabályzattal (továbbiakban SZMSZ) -, amely a társasházi közösség működésére, és a közösség szerveire vonatkozó szabályokat tartalmazza, azon belül lehet egy meghatározott házirend, amely a társasházi közösség tagjainak magatartására vonatkozó szabályokat állapítja meg. A viták elkerülése érdekében a házirend is tartalmazhat szabályokat a virágok közös helyiségekben való elhelyezésére nézve.

Az ügyvéd rávilágított, hogy messze nem csak a lakók ízlésének a kérdése a virágok elhelyezése a folyosón:

– Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el. Amennyiben a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le, abban az esetben a lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin elhelyezhetők növények. Érdemes tehát a tűzvédelmi házirendben iránymutatást adni a növények elhelyezésére, amelynek elkészítése kötelező meghatározott számú lakóval rendelkező társasház esetében – mondja az ügyvéd.

Holmik a folyosón

A kisebb lakásokban nagy kihívás minden holminak megtalálni a helyét, pláne, ha a kidobásra nem ítélt, de éppen nem használt, nagyobb méretű tárgyakról van szó. Sajnos sokan vannak, akik úgy döntenek, önkényesen kibővítik otthonuk rakodóterét a közös terület egy részével, és kirámolnak a folyosóra. A többi lakó számára rendkívül bosszantóak és zavaróak lehetnek a rendetlenséget okozó holmik. Szerencsére nem tehetetlenek az ügyvéd szerint.

– Alapszabályként elmondható, hogy a lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok, valamint a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el. A menekülési útvonalon történő szabálytalan tárolásért kötelezően 20-500 ezer forintig terjedő bírságot szabnak ki. A katasztrófavédelem iránymutatásai és esetleges bírságolása mellett pedig lehet a ház SZMSZ-ében rendezni, hogy mit vagy mit nem lehet a közös helyiségekben tárolni, és milyen következményei lehetnek a tiltás megszegésének.

Gomolygó cigarettafüst

A cigaretta minden irányból nézve egészségtelen: annak is, aki szívja, de annak is, aki a gomolygó füst miatt passzív dohányzásnak van kitéve. A társasházakban gyakori probléma, hogy a lakók kihajolnak az ablakon, vagy kiállnak az erkélyre, és úgy gyújtanak rá, a füst pedig átszáll a szomszédba, ezért akadályozza a zavartalan szellőztetést. Mindeközben a dohányzó illető a saját ingatlanában tartózkodik, ahol igenis kedvére szeretne cigarettázni. Nehéz ügy, de dr. Dobozy Lilla egy jó tanáccsal segített a dohányfüsttől szenvedőknek.

– A Társasházi Törvény csak a közös használatú terek dohányzástilalmáról rendelkezik, és saját lakóingatlanában mindenki azt csinál, amit akar, amíg nem sért törvényt vagy jogszabályt, illetve nem korlátoz mást saját jogainak érvényesítésében. Sajnos nem sok jogi lehetősége van annak a lakástulajdonosnak, aki szomszédja miatt nem tud szellőztetni. Javaslom, hogy forduljon a társasház közös képviselőjéhez, akivel együtt érdemes felkeresni a dohányzó szomszédot, és keresni egy mindenki számára megfelelő, kompromisszumos megoldást.

Kutya a szomszédban

Mivel a belvárosban élő emberek más módon nem tudják megoldani a dolgot, sokan tartanak kutyát a lakásukban. Bár nagyon aranyosak, az ebek ugatása sajnos zavarhatja is a többi lakót, különösen, ha egy panelházról van szó, ahol vékonyak a falak. Az ügyvéd szerint a végső mentsvár a jegyző, de érdemes első körben a gazdival beszélni.

– A társasházközösségnek arra nincs lehetősége, hogy a kutya tartását kifejezetten megtiltsa a lakásban. Az állattartó tulajdonos kötelezettsége gondoskodni arról, hogy az állat senkit ne zavarjon, semmit ne szennyezzen. A Kúria a Pfv. I. 20.284/2017. számú döntésében kifejtette, hogy a társasházban a mindennapi együttélés összes helyzete szabályozható, így az állattartás is. Azt is kimondta a Kúria, hogy a lakáscélú használat elsődlegesen a pihenés, a regenerálódás, a családi élet és a társas kapcsolatok, azaz a magánélet megnyilvánulásának színtere, amelynek szabályait a tulajdonostársak úgy alkotják meg, hogy a konfliktusok lehetőségét a minimálisra korlátozzák a közösségben.

Így folytatta:

– Városi körülmények között a nagyobb számú háziállat tartása tipikusan nem tartozik hozzá a magánlakás használatához, de a szükségesség-arányosság elvét általában nem sérti egy vagy két háziállat tartása. Az ezen túllépő állattartási tevékenység azonban meghaladja a tulajdonostársak tűrési kötelezettségét, ezért dönthetnek úgy, hogy nagyobb számú eb tartása nem fér össze a lakáscélú használattal.

A társasházi törvény azt a lehetőséget biztosítja a társasházközösségnek, hogy a többséget érintő lehetséges konfliktusokat a szabályzatok útján megelőzze. Amennyiben a társasházban mégis vita keletkezne a lakásban tartott állat léte vagy folyamatos ugatása okán, úgy elsősorban a kommunikáció lenne a célravezető, de legvégső esetben fordulhatunk a jegyzőhöz, aki a birtokháborítás szabályai szerint fog eljárni, amennyiben úgy állapítja meg, hogy valóban birtoksértő állapot áll fenn – mondja az ügyvéd.

A cikkben megszólaló szakértő dr. Dobozy Lilla budapesti ügyvéd, aki kiemelten családjoggal, ingatlanjoggal, öröklési joggal, társasági joggal és peres képviselettel foglalkozik.

Forrás: https://femina.hu/otthon/tarsashazi-problemak/

Hat embert vett őrizetbe a rendőrség.

Társasházban berendezett kannabiszültetvényt fedeztek fel szombaton a nyugat-németországi Wuppertalban, az ügyben hat gyanúsítottat őrizetbe vettek – közölte a német rendőrség. A hatóságok több mint 600 kannabisz-növényt foglaltak le.
A szakszerűen kialakított létesítmény négy emeletre és több lakásra terjedt ki elektromos hálózattal, szellőztetőrendszerrel, lámpákkal és a termesztéshez szükséges egyéb felszerelésekkel.A rendőrség szerint lakossági bejelentés útján sikerült az ültetvény nyomára bukkanniuk. A 24 és 32 év közötti gyanúsítottak nem tanúsítottak ellenállást őrizetbe vételkor. A rendőrség szerint a nagy mennyiségben lefoglalt drog miatt hosszú börtönbüntetésre számíthatnak.

Forrás: https://nepszava.hu/3102610_egy-tarsashaz-negy-emeleten-termesztettek-a-kannabiszt-nemetorszagban

A kaposvári hivatásos tűzoltók emelőpárna segítségével kiszabadították a kocsit. A körülbelül hatvan centiméter átmérőjű lyukat ezután körbekerítették, nehogy valaki belehajtson autójával.

Forrás: https://www.marcaliportal.hu/index.php/2015-07-07-09-04-12/kek-hirek/49874-beszakadt-a-f%C3%B6ld-egy-t%C3%A1rsash%C3%A1z-udvar%C3%A1n-parkol%C3%B3-aut%C3%B3-kereke-alatt-kaposv%C3%A1ron