Egyik nap még a kertben piknikeztek, másnap már egy kerítés választotta el a házuktól a 450 négyzetméteres telket – nagyjából ezt tapasztalták a XII. kerületi Városmajor utcai ház lakói, miután az önkormányzat úgy döntött, lekeríti az évtizedek óta a lakók által használt kertet és eladja egy vállalkozásnak, ami lakóparkot épített a ház mögé.

Kocsis Borbála már egészen kis gyerekként a vadregényes kertben bóklászott, később, felnőve ő is itt ápolgatta a kis bokrokat, palántákat. Olyan lehetett az egész, mintha az Égig érő fűből ragadták volna ki a házat, egy kis természet Budapest közepén, a gangos épületek rejtekében.

– Paradicsomot ültettünk, málnabokraink voltak, szép időben itt piknikeztünk – mutatott az új kerítés mellett állva Borbála a telekre, amit mostanra benőtt a borostyán, lassan felveri a gaz, az évtizedes fenyők árnyékában pedig még ott vannak a régi padok, asztalok, amiket a lakók már nem tudtak elhozni. – Az önkormányzat mindenféle értesítés nélkül kerítette le a telket, egy szót sem szóltak nekünk, lakóknak, hogy elveszik tőlünk – mondta Borbála.

Úgy tudja, a hátuk mögött folyó építkezésnek volt szüksége a földre, amit egyébként a ház udvarán kívül sehonnan máshonnan nem lehet megközelíteni,. Domboldalban fekszik, hátulról több méter magas fal határolja. Papíron viszont pont kiadja azt a területet, amivel megvan a lakóparkhoz előírt méretű zöldfelület, noha onnan sem lehet bejutni.

Igaz, jogilag valóban a XII. kerületi hivatalhoz tartozik a földrész, valamikor évtizedekkel ezelőtt egy adminisztratív baki miatt került az önkormányzat tulajdonába. 1945-ben a közigazgatási térképeken még a ház tulajdonában volt a kert – ennek a Magyar Kétfarkú Kutya Párt járt utána –, ám a 60-as években felhúztak ide egy szaletlit, emiatt ez a rész külön helyrajzi számot kapott. Akkor felejtették el a társasház nevére átírni a telekrészt, így a kerületi tanácsé, majd az önkormányzaté lett.

– Azóta sem jelezték nekünk, hogy igényt tartanának rá, mi gondoztuk, mi kaszáltuk – mondta Borbála, aki a többi lakóval összefogva felkereste az önkormányzatot, hogy találjanak megoldást, de nem kaptak érdemi választ. Pedig nem szeretnének sokat: elég lenne annyi, ha megengednének, hogy visszatérjenek a házfalak közötti kis vadonjukba, cserébe gondoskodnának róla, hogy ne vaduljon el teljesen.

Kerestük a XII. kerületi önkormányzatot, ahonnan későbbre ígértek választ az üggyel kapcsolatban.

Forrás: https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/onkormanyzat-xii-kerulet-elkeritettek/plmcrp5

Megszerezte a használatbavételi engedélyét a LIVING Park West projekt második üteme, amivel megtörtént a 234 lakásos épület átadása. A XIII. kerületi fejlesztésben közösségi szolgáltatások és okos megoldások is elérhetőek lesznek.

A projekt azért is fontos mérföldkő a cég életében, mert az átadását megelőzően a LIVING elérkezett az 1000. műszaki lakásátadás-átvételéhez is. A cég 2020-ban indította el az összesen négy ütemben épülő, közel 900 lakásos Park West lakópark-beruházást: első ütemét, a 229 lakást kínáló Park West 1 fejlesztést 2022 év elején adta át, míg ezúttal a második üteme, a 234 lakásos Park West 2 szerezte meg a használatbavételi engedélyt. A lakópark legújabb üteme, a Park West 3 építési munkálatai 2022 második negyedévében indultak el, amelyben további 230 lakás épül.

A Park West a XIII. kerületi Ferdinánd negyedben, a Szabolcs utca 15-25. szám alatt található. A fejlesztő a lakók számára három terleten, a mindennapokat megkönnyítő LIVING Service szolgáltatáscsomagokat kínál:

• A Community LIVING szolgáltatások részeként a car-sharing mellett többek között nappali-társalgó, könyvtár, és 0-24 órás csomagátvétel is elérhető.
• A Smart LIVING okosotthon megoldásokkal energiatakarékos és biztonságos otthonokba költözhetnek a tulajdonosok.
• A LIVING Solutions szolgáltatásokkal a lakástulajdonosoknak lehetősége nyílik arra, hogy saját vagy befektetési célra vásárolt ingatlanukkal kapcsolatos teendőiket gördülékenyebbé tegyék.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20231003/atadtak-egy-tobb-mint-200-lakasos-tarsashazat-a-xiii-keruletben-643241

Füsttel telítődött a lakás és a lépcsőház a tűz következtében.

A csőtörés vélhetően zárlatot okozott, és emiatt kigyulladt egy bojler egy társasház egyik negyedik emeleti lakásában Pécsen, a Pollack Mihály utcában. A város hivatásos tűzoltói eloltották a tüzet, és megkezdték az utómunkálatokat. A füsttel telítődött lakást, illetve lépcsőházat átszellőztették.

Forrás: https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2023/10/kigyulladt-egy-bojler-egy-pecsi-tarsashazi-lakasban

A régi, energiapazarló épületek hosszú ideje komoly klímavédelmi gondot okoznak, az elszálló rezsiköltségek miatt pedig immár a lakosság számára is kiemelt fontosságú lett az okos energiafelhasználás kérdése. Nem kell a világ túlsó felére utazni, hogy lássuk: igenis vannak lehetőségek az energiahatékonyság javítására. Bécsben jártunk, ahol különleges megoldásokat, projekteket néztünk meg.

Magyarország és Ausztria történelme szorosan összefonódik, elég Hunyadi Mátyás bécsi sikerére, az oszmánok elleni közös küzdelmekre, a Rákóczi-felkelésre, az 1848–1849-es szabadságharcra, a kiegyezésre vagy éppen az első világháború körüli időkre gondolni. A közös múlt nyomai ma is tetten érhetők: a két főváros építészetileg és strukturálisan nagyon hasonló, a 19. század második felében, a dualizmus korában Bécs modellként szolgált Pest és Buda, majd az egyesített Budapest számára.

A közel megegyező adottságok ugyanakkor napjainkban egymással rokonságot mutató problémákat eredményeznek, a két városnak többek között nagyon hasonló közlekedési és energetikai gondokkal, illetve fokozatosan növekvő népességgel és forgalommal kell megküzdenie. Csakhogy Bécs egyelőre sokkal aktívabban és hatékonyabban próbál megfelelni a kihívásoknak.

140 éves házak élednek újjá

A bécsi Geblergasse első ránézésre nem tűnik különösebben érdekesnek, a 19. század végéig ugyanakkor az egyik részén még méretes fal húzódott, kijelölve Bécs határát. Miután 1892-ben a mai utcát is magába foglaló Hernalst kialakították, korábbi területeket olvasztva be a fővárosba, a falat elbontották. A mostani XVII. kerületben fekvő Geblergasse külsőre nem sokban tér el Bécs más utcáitól, ám homlokzatai mögött különleges program zajlik.

A helyi, 1860-as és 1870-es években emelt épületek rokonságot mutatnak Budapest sok korabeli házával: a lakásegységek kicsik, szoba-konyhások (Zimmer, Küche), esetleg egy plusz helyiség (Kabinett) tartozik hozzájuk, a korabeli lakók közös vizesblokkot használtak. A többemeletes építmények egy-egy kisebb vagy nagyobb kertet ölelnek körbe.

Johannes Zeiningernek – szintén építészmérnök feleségével, Angelikával közösen – magának is van ingatlana az egyik társasházban, a 11. szám alatt. Szívén viseli közössége sorsát, szaktudásának köszönhetően pedig tevékenyen részt is tud venni a helyi problémák orvoslásában.

Mi azt mondjuk, hogy nem renováljuk, hanem restrukturáljuk a régi épületeinket

– nyilatkozta Johannes Zeininger az Európa Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága által szervezett sajtóúton. A rendezvényen a 24.hu is részt vett.

Zeiningerék évek óta dolgoznak a Geblergasse épületeinek vizsgálatán, a különböző házak tulajdonságainak és a lakosság szükségleteinek felmérésén. 2020-ban és 2021-ben a 11. és a 13. szám alatt álló építmények átfogó felújításon estek át, az osztrák kormány Éghajlat- és Energiaügyi Alapjának támogatásával megvalósuló Smart Block II projekt olyannyira jól sikerült, hogy elnyerte az első díjat a 35. Bécsi Városrehabilitációs Versenyen. A hosszabb távú tervek között szerepel a várostömb teljes felújítása.

Mintha nem is Bécs belvárosában járnánk

„Alapjaiban szükséges megváltoztatnunk a szokásainkat, gondolkodásunkat. Nem új épületeket kell felhúzni, hanem a meglévő várost kell a 21. század körülményeire igazítani” – vélekedik Johannes Zeininger. Hozzátette, a Zimmer, Küche, Kabinett egyik nagy előnye napjainkban, hogy az egykori kis lakások külön egységeket alkotnak, amelyeket a modern igényeknek megfelelően lehet egybenyitni, alakítani. A Smart Block II persze ennél jóval többről szól.

A restrukturálás jószerivel mindenre kiterjedt, nyitott, közös, zöld tereket, szélesebb erkélyeket, teraszokat, árkádokat alakítottak ki, a tetőszinten újabb lakóegységeket hoztak létre, de liftet és új közösségi építményeket is telepítettek, és persze a nyílászárókat is lecserélték. A Geblergasse 11. kapuján átlépve, a belső udvarba lépve mintha nem is Bécs belterületén, hanem valamely mediterrán városban lennénk. A környezet nyugodt, a lakások előtt fügebokrok állnak, a fák között szorgos énekesmadarak repdesnek.

Ami a klímaváltozás és az energiaválság árnyékában még érdekesebb lehet: a társasház számára alternatív, zéró szén-dioxid kibocsátású energiarendszert építettek ki, a kétmilliós beruházáshoz kapott támogatás feltételeként a helyiek nem ingyen, ám a korábbinál olcsóbban jutnak energiához. Nem túlzás azt állítani, hogy a program a lakossági energiatárolás globális kirakatprojektjévé nőtte ki magát.

A földben tárolnak energiát

Az épülethez hibrid, napenergiával működő rendszer tartozik, amely napkollektorként hőt, fotovoltaikus panelként áramot biztosít. Napelemek nemcsak a tetőn, hanem az egyik nyitott lépcsőház oldalán is helyet kaptak.

A klímasemlegesség elérésében emellett a geotermikus energiatároló a kulcs.

A nyáron a hibrid rendszerrel megtermelt energiát és a hűtésből származó hulladékhőt a talajban raktározzák el, ehhez összesen 18 leviteli helyen, nagyjából 110–120 méteres mélységig kellett lefúrni. A felhozatalt, a hő áramoltatását hőszivattyú végzi.

Az energiahálózat csőrendszerének köszönhetően télen a földből felhozott hő segítségével tudják fűteni az otthonok padlóját, kellemes környezetet teremtve. Ugyanez a rendszer azonban a nyári melegben is segítséget jelent, mivel a hidegebb, 20 Celsius-fokos víz áramoltatásával hűteni is tud.

A megoldásnak köszönhetően a ház fenntartható módon működik, miközben a hálózatról nem feltétlenül szükséges áramot vételeznie. Mivel a geotermikus infrastruktúra bővíthető, a rendszerhez utóbb a környék más épületei is csatlakozhatnak.

A helyi házakra egyébként vonatkoznak az osztrák bérleti törvények, amelyek többek között a maximum bérleti díjat is lefektetik. A szabályzás alapján négyzetméterenként átszámítva mintegy 2500–2900 forintért adhatók bérbe az ingatlanok.

A parlamenttől a pékségig

Nem a Geblergassében zajló projekt az egyetlen törekvés, amellyel Bécs energiahatékonyságát igyekeznek fokozni. Az osztrák főváros 2040-re akar klímasemlegessé válni, ehhez pedig nem elég az alternatív források használata, az is kell, hogy az energiát átgondoltabban, ügyesebben, pazarlás nélkül hasznosítsák.

A korszerűsítés folyamata nem korlátozódik házakra, lakásokra. A szintén 19. századi eredetű osztrák parlament 2018-ban megindult és 2022 őszén lezárult felújítása során például kiemelt szempont volt, hogy a hatalmas épület az örökségvédelmi követelményeket is szem előtt tartva biztonságosabb, nagyobb és hozzáférhetőbb legyen, energiahatékonyabban és környezetbarátabb módon működjön tovább. Bár a parlament területe jelentősen nőtt, az energiafogyasztása közel ugyanannyi maradt, mint korábban, köszönhetően a hőszigetelésnek, a távhő és a zöld áram használatának, valamint a járműflotta megreformálásának.

A város túlsó részén két épületkomplexum között jött létre energiahatékony szövetség. A Brünner Straßén található gigantikus adatközpont és a Floridsdorf Klinika meglehetősen közel, néhány száz méterre fekszik egymáshoz, a Wien Energie az eltérő igényeket és a kis távolságot kihasználva tudott itt egy okos hálózatot kialakítani.

A kórháznak télen fűtésre, a mintegy 120 ezer szervernek pedig állandó hűtésre van szüksége – utóbbi folyamat rengeteg hulladékhő kibocsátásával jár. A két építményt egy olyan csőhálózattal kötötték össze, melynek szívében hőszivattyúk dolgoznak. A rendszer az Interxion adatközpontjának energiáját a hőszivattyúkhoz juttatja, azok melegítik a klinikát, a hideg víz pedig utóbb a szerverfarmba visszaáramolva hűt.A hálózat működéséhez szükséges áramot zöld forrásból biztosítják.

Az energiahatékonyság a magánszektorban is egyre inkább előtérbe kerül. A hazánkban is működő Salesianer ipari textilkölcsönző és -tisztító többek között a fuvarok intelligens megtervezésével mérsékli a fogyasztását, a legendás pékségfranchise, az Anker új, lichtenwörthi központja pedig 30 százalékkal hatékonyabb az előzőnél, részben az új, termoolajjal működő kemencéknek hála.

Nem fenékig tejfel

Bécs fenntarthatósági projektjeivel máskor is foglalkoztunk már, korábbi cikkünkben többek között a város különleges távhűtési rendszeréről, átalakuló közlekedéséről és körforgásáról írtunk. Az osztrák főváros nemcsak regionális szinten, hanem világviszonylatban is élen jár a zöldítésben, élhetőségben.

A helyi megközelítés lényegi eleme, hogy a klíma- és környezetvédelmi szempontok a lakosság jólétét és gazdasági kilátásait is támogassák, a korszerűsítés pedig Magyarországról nézve már-már érthetetlen módon, társadalmi egyeztetés révén, demokratikusan zajlik. A zöld technológiák terjedését különböző ösztönzőkkel és a hagyományos módszerekhez viszonyítva is igen hatékony alternatívákkal serkentik.

Az autóforgalom mérséklésében például sokat segít az éves alapú, napra lebontva 1 euróba kerülő, bécsi közösségiközlekedési-bérlet, valamint az egész országra, vonatra, buszra, villamosra érvényes, napi 3 euróba kerülő klimaticket.

Persze Ausztriában sem minden fenékig tejfel, sokszor épp a demokratikus folyamatok vagy éppen az ország tartományi alapú működése lassítja az átállást. Az elmúlt évek tapasztalatai azt is megmutatták, hogy az emberek – meglepő módon – nem minden esetben gondolkoznak a pénztárcájukkal.

Jelenleg Bécsben a fűtés korszerűsítése jelenti a legnagyobb kihívást, a város távfűtési rendszere, amely a világon a legnagyobb, 70 százalékban gázzal működik.

Érdekes, de sok lakost még gazdasági érvekkel sem lehet rávenni, hogy felhagyjon a gázfűtéssel, cserélje le a régi kazánját. Úgy tűnik, többeknek a változással van alapvetően baja

– mondta Michael Cerveny, a Szövetségi Környezeti Ügynökség energetikai és gazdasági osztályának korábbi vezetője, a Bécsi Klímatanács szervezője.

Cerveny a 2040-es bécsi éghajlati ütemterv és az Okosváros klímastratégia társszerzőjeként mélyrehatóan ismeri Bécs, mint főváros és tartomány problémáit, potenciális megoldásait. Ami a fűtést illeti, a szakember szerint Bécs Magyarország nagy részéhez hasonlóan remek geotermális adottságokkal büszkélkedhet, akár az energiamix 20–25 százalékát is adhatná a föld. Emellett hatalmas hőszivattyúk, valamint többek között hidrogén segíthetne a távhűtés megreformálásában.

Tesznek a semlegességért

Nem Bécs a világ egyetlen nagyvárosa, amely évtizedeken belül el akarja érni a nettó zéró kibocsátást, a település ugyanakkor abból a szempontból mindenképp kiemelkedik a mezőnyből, hogy konkrét, szilárd stratégiák, programok és beruházások mentén határozottan halad is a 2040-es cél felé. A siker persze nem borítékolható, az ipar kizöldítése például egészen óriási feladatnak ígérkezik.

A bécsi törekvések összhangban vannak az EU-s tervekkel. Az Európai Green Deal és a 2021-es európai klímatörvény értelmében 2030-ra 55 százalékra kell csökkenteni az Európai Unió kibocsátását, 2050-re pedig a klímasemlegességet is el kell érni. Ehhez az energiahatékonyság fokozására is szükség lesz, a korszerűsítés iránti igényt pedig az ukrajnai invázió, az orosz fosszilisoktól való függetlenedési vágy és az elszálló árak csak erősítették.

A célokat támogatandó idén október 10-én lépett életbe a felülvizsgált energiahatékonysági irányelv. A szöveg alapján 2030-ig 11,7 százalékkal szükséges mérsékelni az Európai Unió energiafogyasztását a 2020-as referencia-forgatókönyvhöz képest, és minden tagállamnak meg kell majd fogalmaznia a vonatkozó hozzájárulását.

Magyarország – és különösen Budapest – számára az osztrák főváros mintául szolgálhat nemcsak az innovációban, hanem a közösségi működésben is.

Be kell látni, az energiahatékonyság javítása nem valamiféle zöld vagy uniós dili, hanem többek között a lakosság egészségét, biztonságát és gazdasági érdekeit is nagyban szolgálja.

Forrás: https://24.hu/tech/2023/10/27/energiahatekonysag-megoldasok-technologia-becs-ausztria/

Már szakszerű karbantartásra sincs pénzük az embereknek, nemhogy cserére, a villamos energiával való fűtésre pedig a legtöbb társasház elektromos hálózata nem alkalmas, mondják a Felelős Fűtésért Akciócsoportnál.

A rossz idő beköszöntével egyszerre kezdődik a fűtési szezon, aminek során a kéményeket is ellenőriztetni kell. Ha gázzal fűtünk, akkor kétévente, ha fával, akkor évente egyszer hívjunk kéményseprőt, mondta el az RTL híradónak Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. A társasházakba automatikusan kimennek a kéményseprők, de a családi házak lakóinak időpontot kell velük egyeztetni.

Fontos, hogy a rossz állapotú vagy eldugult kémények életveszélyesek lehetnek, csakúgy, mint az elavult, nyílt égésterű, gázzal működő fűtőberendezések. Utóbbiak átlagéletkora 40 év.

A legtöbbhöz már nem gyártanak alkatrészeket, a szerelők pedig nem vállalják a javításukat, ezért sokan házilag próbálkoznak a barkácsolásukkal.

A szezon kezdetével a Felelős Fűtésért Akciócsoportnál azt mondják,

már szakszerű karbantartásra sincs pénzük az embereknek, nemhogy cserére, a villamos energiával való fűtésre pedig a legtöbb társasház elektromos hálózata nem alkalmas,

ezért a kormánytól kérik, hogy dolgozzon ki gáz fűtőkészülék csereprogramot. Számításaik szerint egymillió olyan gázfűtéses társasház van, ahol a fűtőberendezések 30-40 évesek, és cseréjük nem halogatható tovább.

Tavaly 19-en haltak meg szén-monoxid mérgezésben Magyarországon.

Forrás: https://hvg.hu/itthon/20231015_Futesi_szezon_elavult_futotestek_csereprogram_gazfutes

A régi kazánház tulajdonosa hétfőn délután végre beengedte a MIHŐ dolgozóit a társasház hőközpontjába, így a Szinyei Merse Pál utca 13. szám alatti lakásokban is megkezdődött a fűtési időszak. 

Nem kell tovább fagyoskodnia a Szinyei Merse Pál utca 13. szám alatt élőknek, estére már az összes lakásban meleg lesz. Köszönhető ez annak, hogy hosszas huzavona után az épület egykori kazánházának jelenlegi tulajdonosa lehetővé tette, hogy a MIHŐ munkatársai bejussanak a helyiségben található hőközpontjához és visszaszereljék az elmúlt időszakban hitelesített költségosztó hőmennyiségmérőt – értesítette lapunkat röviddel ezelőtt Bartha György, a terület önkormányzati képviselője. 

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az érintett társasházban nem tudott elindulni a távfűtés október 8-án egy vita miatt. A nézeteltérés a lakóközösség és a régi kazánház tulajdonosa között robbant ki és elmérgesedett. A MIHŐ Kft. júniusban még hitelesítés céljából el tudta vinni a már emlegetett hőmennyiségmérőt, visszaszereléskor viszont már problémába ütközött, a helyiség tulajdonosa ugyanis nem engedte a cég munkatársait be a hőközponthoz. Így aztán a feltölteni sem tudták a fűtési rendszert, ami ellehetetlenítette a távfűtés beindítását. 

Bernáthné Barczi Judit, a MIHŐ koordinációs és kommunikációs főmunkatársa korábban lapunknak elmondta, a több mint kétszáz négyzetméteres helyiség korábban a társaság tulajdonában volt, abban régen kazánház üzemelt, ami megszűnt és csak az épület hőmennyiségmérője maradt a hőközpontban, melyet néhány éve értékesítettek, egy magánszemély részére. Ezzel neki akkor a társaság tájékoztatása szerint nem volt gondja, a hőmennyiségmérő kiszerelése után azonban egy majd’ négyszázezres számlát állított ki a tulajdonos cége a MIHŐ felé. Ennek kifizetéséhez kötötte a hőközpont megközelítését. 

A távhőcég főmunkatársa hangsúlyozta, ezzel a ténnyel nem tudtak mit kezdeni egyrészt azért, mert ők nem álltak kapcsolatban a tulajdonos gazdasági társaságával, másrészt azért, mert a távhőszolgáltatásról szóló hatályos törvény szerint „A felhasználói hőközpontot és a hőfogadó állomást, valamint az összekötő vezetéket magában foglaló helyiség, épületrész használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt.”

A folyamat azután gyorsult fel, hogy az őszi idő beköszöntött és a társasházban élők – köztük gyermekek, idősek – fűtés nélkül maradtak, így végül elkeseredésükben a nyilvánossághoz fordultak. Ezt követően Bartha György önkormányzati képviselő segítséget nyújtott annak érdekében, hogy a felek megegyezzenek, és a vita áldozatainak, a lakóknak ne kelljen fázniuk. A kazánház régi tulajdonosa eredetileg szombatra ígérte, hogy beengedni a MIHŐ munkatársait a hőközpontba, amit a vállalat hiába várt készenlétben, nem történt meg. Hétfőn viszont délután fél négykor bejuthattak.

– Munkatársaink a hőmennyiségmérő visszaszerelése, ellenőrzése után feltöltötték a hálózatot és légtelenítették is azt, így hétfőn délután négy után elkezdhettek melegedni a radiátorok a Szinyei Merse Pál utca 13. szám alatti lakásokban is – tájékoztatta lapunkat Bernáthné Barczi Judit. 

Forrás: https://minap.hu/cikk/mar-nem-vacognak-lakok-szinyei-merse-pal-utcai-tarsashazban

Kihallgatták a rendőrök a férfit, aki október 3-án egy tízemeletes társasház oldaláról lógott le egy kötélen. A gyanúsított órákig kopogtatott egy nyolcadik emeleti konyhaablakon.

Kötéllel biztosította ki magát egy férfi egy tízemeletes társasház tetején Óbudán. A gyanúsított a nyolcadik emeleti lakás ablakáig ereszkedett le, majd a külső párkányára ülve órákig kopogtatott az ablakon – közölte a police.hu.

A történtekről október 3-án reggel értesítették a hatóságot. A rendőrök és a katasztrófavédelem munkatársai bejutottak a lakásba, ahol akkor nem tartózkodott senki. A férfit a konyhaablakon keresztül húzták be az ingatlanba, ahol előállították.

Az 52 éves férfi azzal magyarázta tettét, hogy kábítószert fogyasztott, valamint

PRÓBÁLTA MEGLESNI A BARÁTNŐJÉT, MIVEL ÉRDEKELTE, HOGY KIVEL TÖLTI AZ ESTÉJÉT.

A rendőrség kábítószer birtoklása vétségének megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki a férfit, aki elismerte a bűncselekmény elkövetését – tették hozzá.

Forrás: https://index.hu/belfold/2023/10/13/obuda-budapest-rendorseg-feltekeny-ferfi-kemkedni-tizemeletes-tarsashaz-logott/

Két és fél évvel ezelőtt, 2021 márciusában járta körbe a hír a magyar sajtót, miszerint eltűnik Psota Irén gyerekkorának színhelye, a Tömő utca 23/A., illetve szomszédja, a 23/B., hogy a helyén Corvin Innovation Campus 1 néven irodaház szülessen.

A házak történetét, illetve azok várható utódját bemutató cikkünkben az akkor publikált látványterveket is közzétettük – ezeken jól látszott, hogy a Tömő és a Szigony utca sarkán az utcavonaltól visszahúzott két épület jön létre, előtte pedig a két világháború közti modernista építészet csinos példáját jelentő 23/C-ig zöld park fogadja majd a jövőben erre járókat:

Két hónappal később a fejlesztő Futureal bejelentette, hogy az egykori Psota-otthon helyét egy emlékpark veszi majd át, tisztelegve a Nemzet Színésze előtt. Akkor arról írtak, hogy 1500 négyzetméteres, a főbejárat előtt megszülető zöld közösségi térrel bővül Józsefváros, ezt pedig önerőből valósítják majd meg.

A lombos fákkal, különleges vízjátékkal és közösségi funkciókkal ellátott zöldövezet várhatóan jövő ősszel nyílik meg. Az épület körül futó Apáthy István utca pedig árnyas fasorral, kiszélesített járdákkal, valamint új, modern lámpákkal frissíti fel a környék látványát

– tették hozzá.

Ezt újabb látványtervekkel szemléltették, amin néhány fa, bokor, valamint az irodák dolgozóinak közlekedéshez elengedhetetlen térkövezett felület látszott:

A 2023 júniusára valósággá vált álom ennél végül jóval kiábrándítóbb arcot kapott, ez azonban nem a központi vízfelületre felfutó krómacél Psota-szignót készítő Kelemen Zénó szobrászművészen, a Baróthy Anna vezető tervező irányításával működő S39 Hybrid Designon, valamint a projektet irányító Krauth Verán múlt, hanem a beruházón, ami

a korábban tervezettnél jóval kisebb területet hagyott csak meg a zöldnek.

Ennek okára az építési hatósági adatbázis ad választ: abból ugyanis egyértelműen kiderül, hogy 2022 májusában egy 54 lakásos lakóépületet mutató tervcsomag indult el a Kormányhivatal felé, ami két hónappal később zöld utat is adott azoknak.

A publikusan elérhető látványtervek szerint ez egy kilencemeletes, részben extenzív zöldtetővel fedett,

építészeti minőségét tekintve újat biztosan nem adó, középszerű lakótorony lesz,

az emlékpark, illetve az 1936-ra elkészült szomszéd közé állítva.

A helyzet persze egészen másként is alakulhat, a beépíteni vágyott terület tulajdonosváltását a Józsefvárosi Önkormányzat egyik bizottsága 2023 júliusában egyértelműen (9 igen, 0 nem, 0 tartózkodás) támogatta, így a földdarab a Futureal New Ages Kft-től az azonos tulajdonosi hátterű – szintén a Futureal-csoporthoz tartozó –, lakóépületekkel foglalkozó Cordia Ingatlanbefektetési Alaphoz került, ez azonban nem mentesíti a tulajdonost a beépítési kötelezettsége alól, sőt:

a cégnek az oda építendő házukra legkésőbb 2026 őszéig használatbavételi engedélyt kell szerezniük, vagy különben kötbér megfizetésére kötelezik őket.

Az új gazda nem köteles a már meglévő tervet valóra váltani, így rövidesen akár egy újabb, a kerület által megszabott határokat szem előtt tartó, más arányú épületet mutató tervcsomag is a Kormányhivatal elé kerülhet.

Kérdéseinkkel a tulajdonosokat is megkerestük, válaszukkal pedig cikkünket természetesen frissítjuk majd, vagy új cikkben számolunk be a fejleményekről.

Forrás: https://24.hu/kultura/2023/10/12/ismeretlen-budapest-tomo-szigony-utca-psota-iren-gyermekkor-tarsashaz-berhaz-lebontas-corvin-innovation-campus/

A köztudatba csak görög faluként bevonult negyed helyén a tervek szerint közpark és lakóépületek létesülnek.

A balatonfüredi önkormányzat megszünteti az Annagora Park Bevásárlóközpont társasházat. A város részben adás-vétel, részben kisajátítás útján, több éves tárgyalások után, megszerezte a közel négy hektáros terület valamennyi tulajdonrészét, egyedüli tulajdonossá vált. A köztudatba csak görög faluként bevonult negyed helyén a tervek szerint közpark és lakóépületek létesülnek – írja a 24.hu az önkormányzat közleményére hivatkozva.

Az önkormányzat évek óta dolgozott azon, hogy rendezni tudja, a város szégyenfoltjaként emlegetett egykori görög falu sorsát. Elkötelezettek voltak az építészetileg vállalhatatlan, funkcióját vesztett, szezonális bulihelyként működő épületegyüttes teljes felszámolása mellett.

A társasház megszüntetése csak akkor lehetséges, ha ahhoz a nyolcvannál több tulajdonost felölelő társasház minden érintettje hozzájárul. A balatonfüredi önkormányzat a maga 41 százalékos részével eredetileg is a legnagyobb tulajdonos volt a társasházként működő közösségben. A szórakozó központot szezonálisan működtető S.D. Park Üzemeltető Kft. illetve a Masped eddig is partner volt a megszüntetésben, a 17 százaléknyi, 30-35 kisebb üzlettel rendelkező, kistulajdonossal kellett az önkormányzatnak megállapodnia, adás-vétel illetve a megfelelő jogalapú kisajátítás keretében.

A legutóbbi testületi ülésen a képviselők arról döntöttek, hogy a görög falu teljes tulajdonát megszerezve, az önkormányzat kezdeményezi a társasház megszüntetését.

A cél, hogy egy nagy léptékű közhasználatú park jöjjön létre az ingatlanon. A helyi szabályozási terv szerint a négy hektáros területen csak tíz százalékos a beépíthetőség. A teljes terület felén közparkot kell létesíteni, de a fennmaradó rész felén is zöldfelületet kell biztosítani a kisvárosias besorolásnak megfelelően. A jelenlegi épületek elbontásával hosszú idő után végre rendeznék a tájidegen területet.

Forrás: https://hirklikk.hu/kozelet/eldozeroljak-a-gorog-falut-balatonfureden/421930

Debrecen – Több területrészt érintően módosíthatják az úgynevezett településrendezési eszközöket a városi közgyűlés csütörtöki ülésén.

Gábor István városi főépítész előterjesztésében van egy érdekes pont is, eszerint a Faraktár utcán, a 1300/13 helyrajzi számú telken (a Lidl áruház melletti terület, a Mák utca túloldalán) növelnék meg a beépíthetőség mértékét. 

Oda egy beruházó egy hatalmas épületet álmodott meg, amelyben „a pinceszinten parkoló, a földszinten kereskedelmi és vendéglátó rendeltetés, az emeleti szinteken körülbelül 100 lakóegység kerülne kialakításra.”

 A fejlesztési koncepció része egy épületbe integrált kisebb városi üzemanyagtöltő állomás létesítése is.

A módosítással ennek a benzinkútnak elhelyezési lehetőségét rögzítheti a közgyűlés a beépíthetőség maximális mértékének 10 százalékos növelése mellett. 

Egy másik, jelenleg szintén üresen álló telken is épülhet társasház a jövőben. Amennyiben a közgyűlés hozzájárul, árverésen próbálják meg értékesíteni Jókai és a Nagy Imre utcák sarkán, a nyugati kiskörút nyomvonala mentén található, 8139/1 helyrajzi számú telket. Ha a képviselők támogatják, az induló licitár nettó 128 millió 750 ezer forint lesz.

Mint ismert, a nyugati kiskörút mentén nagyon sok társasház épült az utóbbi években. Amennyiben ez a városi telek is vevőre találna, minden bizonnyal ott is társasház épülne, hiszen a területnek 80 százalékos a beépíthetősége, maximum 15 méteres építménymagassággal.

Mindkét kérdésben csütörtökön dönt a városi közgyűlés.

Forrás: https://www.dehir.hu/debrecen/szazlakasos-tarsashaz-epulhet-sajat-benzinkuttal-a-faraktar-utcai-lidlnel/2023/09/24/