A 2017-es Társasházi Pályázat Ezermester kategóriájában harmadik helyezést és 500 000 forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Nagy Imre út 100-102-es társasház. A napelemrendszer bővítéséről és a plusz energia hatékony felhasználási lehetőségeiről Gálfi Zoltán közös képviselőt kérdeztük.

Hogyan mutatná be röviden a társasházat, mit érdemes tudni róla?

Gálfi Zoltán: Én magam 5 éve vettem át a ház kezelését, mikor az előző közös képviselő sajnos elhunyt. Ő nagyon jól takarékoskodott a ház vagyonával, viszont nem valósultak meg a szükséges fejlesztések. Neki köszönhető ugyanakkor, hogy volt pénzünk ezek elvégeztetésére később. Mivel én magam is itt lakok, pontosan tudom, mik az igények és a problémák a házban. Ráadásul mivel ezt az egyetlen házat kezelem, ezért több időt és energiát tudok ebbe fektetni, mint aki 20-30 házért felel. És nyilván elhivatott is vagyok a fejlesztés iránt, hiszen engem is éppúgy érintenek az itteni előnyök és gondok.

Mik azok a fejlesztések, amelyeket sikerült a korábbi megtakarításból megvalósítani?

G.Z.: Főleg az energetikai felújításokra koncentráltunk. Így például mozgásérzékelős ledes világításra váltottunk, szélturbinákra cseréltük az elavult szellőzőket és nem utolsó sorban 2×5 kW-os napelemrendszert építettünk ki a lakástakarékunk felhasználásával. Mindezeknek köszönhetően gyakorlatilag nullára csökkentettük a ház villanyszámláját, ami óriási megtakarítás.

A megtakarításnak köszönhetően így már olyan projektet is véghez vihettünk, mint egy közös helyiség kialakítása, festése, berendezése, ahol közgyűléseket és egyéb megbeszéléseket, közösségi eseményeket tarthatunk.

Hogyan jött az ötlet, hogyan találtak rá a pályázatra?

G.Z.: Minden évben pályáztunk, mindig a lehető legkülönfélébb projektekkel, például egészségügyi szobakialakításával is.

És mi volt az idei projektterv?

G.Z.: A napelemrendszer kibővítésére pályáztunk. Az volt a célunk, hogy az ezzel megtermelt plusz energiából egy olyan megoldást működtessünk, amely a ház előtti járdaszakaszt tudja fűteni télen. Ezzel ugyanis akadálymentesíteni tudjuk a főbejáratokat télvíz idejére úgy, hogy fűtőszálas megoldást helyezünk a kőburkolat alá. Egy hő- és csapadékérzékelős rendszer a csúszás- és balesetveszély elhárításában segítene, ráadásul anélkül, hogy a napelemnek köszönhetően a lakóknak egy forintjába is kerülne az így felhasznált energia. Erről készítettem egy kimutatást a lakóknak, akik belátták, hogy a megtakarítás és a biztonság miatt ez igenis megéri.

Honnan jött az ötlet? Mert azért Magyarországon még nem bevett megoldás ez.

G.Z.: Külföldön, Amszterdamban találkoztam ezzel a lehetőséggel. Ott nagyon sok helyen alkalmazzák ezt, amit nem vettem volna észre, ha nem futottam volna bele valahol a munkásokba, akik épp ilyen fűtőszálakat helyeztek a feltört beton alá. Ott egész utcafrontok vannak így akadálymentesítve. Ráadásul mivel a házunk előtt egyébként is javítani kéne a burkolatot a sok gödör és göröngy miatt, ezért két legyet üthetnénk egy csapásra.

Hol tartanak jelenleg a munkálatok?

G.Z.: A napelembővítés már meg is valósult, így a korábbi 2×5 kW-os teljesítményt 2×6 kW-ra tudtuk növelni.

Sajnos a projekt végcéljának a megvalósítása elé azonban akadályok gördültek az utóbbi időben. A szolgáltatóval való előzetes megbeszélésekkel ellentétben kiderült, hogy nekünk magunknak kellene beszereznünk és intéznünk minden engedélyt az önkormányzatnál, hiszen a járda közterületnek számít. Ez egyfelől nagyban hátráltatja az összeállított tervet, másrészt kiderült, hogy kapacitáshiány is van a cégnél, ami időben még kijjebb tolhatja a megvalósítást. Ezek alapján most csak reménykedünk az önkormányzat és a cég partnerségében, hogy segítőkészen állnak a továbbiakban a dologhoz, hiszen ez egy példaértékű projekt lehetne a városban.

Addig is persze van haszna a napelemes fejlesztésnek, hiszen így is kettő az egyhez az energiatermelésünk és fogyasztásunk aránya, ami némi plusz bevételt garantál számunkra. A probléma, hogy nem rajtuk múlik jelenleg, hogy mikor tudjuk ezt az összeget elkölteni, felhasználni.

Reméljük, mielőbb sikerül beteljesíteni a projekt végcélját, hiszen ez a lakók és az összes járókelő biztonságához is nagyban hozzájárulhatna. Emellett van más felújítás tervbe véve a házban?

G.Z.: Természetesen, egy kétlépcsőházas 10 emeletes háznál mindig kellenek felújítások. Szeretnénk a teljes hideg vizes és szennyvizes csöveket lecserélni zajcsillapított rendszerre, mert nagyok az eltérések a fő és mellékmérők között, mert hát 30 évesek a csövek. Ez egy nagyjából 15 millió forintos beruházás. Ehhez az OTP Bank Thermo/Stílus hitelét gondolkozunk igénybe venni, mert ezzel az első 5 évben 70 százalékos kamattámogatást kaphatunk, ami rendkívül kedvező lenne számunkra. Illetve a lakástakarék lenne ebben még a segítségünkre, amit be is tudunk számíttatni önerőként a hitelbe.

Forrás: https://www.hazforum.hu/energetikai-projektre-forditottak-palyazati-tamogatast-pecsett/

Biztonsági beruházásokra fordította a 2017-es Társasházi Pályázaton nyert 1 000 000 forintos vissza nem térítendő támogatást a veszprémi Kazinczy tér 5-ös számú társasház. A Biztonság kategória második helyezettje a bejárati ajtót cserélte le, a kapu világítását modernizálta, valamint a postaládákat is lecserélte. A beruházásról Pintér Ferenc közös képviselőt kérdeztük.

Néhány szóban elmesélné, mit érdemes tudni a házról?

Pintér Ferenc: A Bakonyi Bauxitbánya megrendelésére épült a társasházunk, hogy szállást adjon a bánya karbantartóinak, dolgozóinak. Az 1974-es építésű ház egyike a helyi úgynevezett „Y-házaknak”. Ezek jellemzője, hogy egy központi lépcsőházból három irányba fut ki egy-egy épületszárny. Felülnézetből tehát Y alakot ölt az épület, innen az elnevezés. Azóta már csak 15-20 százalék, aki elsőgenerációs lakója a háznak, a többiek fiatalok, akik az utóbbi években vettek itt lakást, illetve a környékbeli vidékről is sokan érkeztek ide. Egyébként a lakások mellett pár önkormányzati helyiség is van az épületben, például egy fogorvosi rendelő is.

Korukra való tekintettel nagyon lelakottak voltak a lépcsőházak, amikor a rendszerváltás után, a ’90-es években magánkézbe kerültek a lakások, és társasházzá alakultunk. Úgyhogy rengeteg tennivaló maradt ránk.

Milyen felújításokat sikerült korábban megvalósítani a házban?

P.F.: A legeslegfontosabb, az a fűtéskorszerűsítés volt, amelyet 2012 táján a Panelprogrammal tudtunk megoldani. Persze szükség volt ehhez hitelfelvételre is, amit az OTP Bankkal intéztünk, hiszen a megalakulás óta itt vezeti számláját a társasház. Emellett is persze mindig igyekszünk a lehető legtöbbet javítani a környezetünkön, de a pénz szűke nyilván korlátot szab, hogy mennyit tudunk aktuálisan megvalósítani ezekből a tervekből.

Hogyan jött az ötlet, hogy nevezzenek a Társasházi Pályázatra?

P.F.: Én három házat kezelek itt a környékbeli Y-házak közül, és a pályázat első kiírása óta rendszeresen adunk be pályázatot egyik vagy másik lakóközösséggel. Többször pályáztunk például napelemrendszer kiépítésével is. Most is elég sok mindent terveztünk el, hogy felújítjuk, amint lehetőségünk nyílik. Szerencsére meg is kaptuk a kért támogatást pár munkálathoz, de ezen felül magunk is önerőből véghez vittünk egy-egy beruházást.

Hogyan sikerült összeállítani és beküldeni a pályázatot, mennyire volt ez könnyű folyamat?

P.F.: Igazság szerint egyszerű volt. Ehhez persze kellett, hogy rendszeresen beszélgetek a lakókkal, a közgyűlésen is elhangzanak az igények, hogy mit kéne felújítani. Mindebből összeállítottam a pályázatot, a közösség egyetértett, és be is adtuk a projektünket.

Hol tartanak jelenleg a munkálatok?

P.F.: Szinte teljesen készen vagyunk a tervezettekkel. Sikerült lecseréltetnünk a korábbi elavult bejárati ajtót egy modernebbre. Emellett felszereltettük a mozgásérzékelős világítást is a kapuhoz, amivel csökkenthetjük az energiafelhasználást az ajtó megvilágításánál.

Már csak a postaládák cseréjére várunk, de az új levélszekrényeket is hamarosan meghozzák, így teljes lesz a felújítás. Emellett ráadásként kamerákat is felszereltettünk önerőből a kapuhoz. Ennek köszönhetően jóval biztonságosabbnak érezzük az épületet, és nyugodtabban is cseréljük le a postaládákat, hogy ez elrettenti az esetleges rongálókat.

Hogyan változott azóta a társasházban az élet, a lakókon érződik a változás?

P.F.: A lakók az új bejárati ajtónak örülnek leginkább. Azért is, mert van egy rámpa az orvosi rendelőhöz, amelyet az önkormányzat állított. Azonban a társasháznak az a kapuja, amelyhez felvezet ez a rámpa, nem volt használatban a rossz állapota és a rossz zár miatt. Most viszont ezt is tudjuk használni, ami a babakocsisoknak, bicikliseknek és a kerekesszékes lakóknak jelent könnyebbséget. Az új ajtó ráadásul könnyebben is nyílik és szélesebb is, tehát ennyivel is könnyebb a közlekedés.

Ez most talált pénz úgymond, aminek köszönhetően végre megvalósulhattak ezek a felújítások. Hiába voltak ezek tervben már régóta, a közeljövőben nem tudtak volna teljesülni. Például a postaládákat már úgy is terveztük lecserélni, hogy összekilincseljük a házban a ládák árát, a munkadíjat pedig a közösből fizettük volna.

Mondhatjuk, hogy ezek alapján a nagy állami pályázatok mellett szükségesek az ilyen relatíve kisebb költségvetésű kezdeményezések is?

P.F.: Nagyon is, mert az ilyen kisebb beruházások megvalósításában segítenek. Egy társasházban pár százezer forint is pénz, ezt magunk nem tudtuk volna megoldani. Azért sem, hiszen mindig van, ami fontosabb vagy sürgősebb dolog a házban, ami elviszi a pénzt. Emiatt nagyon örülök, hogy van az OTP-nek ez a kezdeményezése. A szomszéd házakban egyébként már irigykednek is, hogy ott még mindig 40 éves régi kaput kell használniuk. Reméljük, nekik is ilyen szerencséjük lesz, mint nekünk idén. A lakók egyébként többen jelezték nekem, hogy a lakások értéke jelentősen megnőtt a felújításoknak, a zárható lépcsőháznak köszönhetően.

Forrás: https://www.hazforum.hu/biztonsagosabb-lett-a-tarsashaz-a-palyazati-forrasbol/

A Közösségépítés kategória harmadik helyezettjeként 500 000 forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a 2017-es Társasházi Pályázaton a budapesti József Attila tér 7-8-as társasház. A támogatásból a társasház udvarát és játszóterét újították fel. A tapasztalatokról Demeter Istvánné közös képviselőt kérdeztük.

Hogyan jött az ötlet, hogy beadják jelentkezésüket az idei Társasházi Pályázatra?

Demeter Istvánné: Valójában a tulajdonosok kezdeményezték, hogy pályázzunk az elnyerhető vissza nem térítendő támogatásra. Ez egy nagyon összetartó közösség, nagyon nagy az igény a közösségi programokra, és ennél fogva a közösségi terek fejlesztésére is, ezért is indultunk a Közösségépítés kategóriában. Miután felmerült az ötlet, a Számvizsgáló Bizottsággal döntöttük el, hogy hogyan és milyen pénzügyi keretek között adhatnánk be a nevezésünket.

Mennyire volt nehéz egyeztetni a lakók között, hogy mire is pályázzanak?

D.I: Az utolsó pillanatban vettük csak észre a pályázatot, ami erősen befolyásolta, hogy milyen tervet is nyújtsunk be. Ésszerűen úgy gondoltuk, hogy az udvaron található elöregedett játékokat és az elhanyagolt udvart újítsuk fel, hiszen ez egy látványos megoldás lenne, ami minden lakót érint. Illetve azt is mérlegeltük, hogy ez az a felújítás, amelyhez a ház rendelkezik a támogatás mellé szükséges önerővel is.

Ezek után nem csak a kisgyermekes családok, hanem az idősebbek is ugyanúgy segítették a munkát, mindenki látta benne, hogy mennyire javíthat ez az életterük javításában.

Pontosan mi volt a közösség célja a pályázattal?

D.I: Az udvarra új mászókát hozattunk, rendbe tettük a homokozót, átszitáltuk az egész homokot is, helyre hoztuk az itt található 6-8 darab padot is, a hintát és a mászókákat. Szóval teljes mértékben megújítottuk az udvart. Ráadásként, a pályázaton kívül murvát is hozattunk, hogy azt elterítve tudjuk biztosítani, hogy az autóbeállók és a gyalogos utak ne legyenek sarasak az őszi és téli időszakban.

Mennyire vettek részt a munkában a lakók?

D.I: Rendkívül aktív volt az egész közösség. A tulajdonosok vállalták az egyes anyagok leszállítását, a mászókák és padok lefestését, a hinták és mászókák rozsdátlanítását, a faanyagok felszerelését. Sőt, a padokat is kiemelték, hiszen az évek alatt megsüllyedtek ezek is, és új betonalapzatot készítettek ezekhez.

Ez nagyon komoly közösségi munka. Hogyan sikerült ezt megszervezni?

D.I: Kitűztük a „társadalmi munka” napjait, amelyeket postaládákba helyezett felhívásokkal tettünk közzé, plusz a közösségi oldalunkon is megjelenítettük ezeket. Összesen három hétvégét ölelt fel a munka, szombatokat és vasárnapokat egyaránt. Ráadásul volt, hogy 10-20 ember is eljött, hogy közreműködjön a közösségi munkában, de volt, aki édességet, üdítőt, kávét hozott. A jó légkör alapján a lakók meg is állapodtak, hogy egy következő ilyen alkalommal közös főzést is rendeznek az udvaron.

Ezért tehát kétszeres eredményt hozott nekünk a pályázat: támogatást nyertünk ahhoz, hogy megújítsuk az udvarunkat, ahol jól érezhetik majd magukat a lakók, plusz maga a felújítás is jó közösségkovácsoló hatással volt.

Hogyan változott azóta a társasházban az élet, a lakókon érződik a változás?

D.I: Igen, nagyon örültek, hogy végre történik valami társadalmi szinten a házban, megmozdult valami. Már a következő terveket is kitűztük: tavasszal a garázsajtókat is lefestik a lakók, hogy egységes és esztétikus látványt adjon a ház udvara.

Ezek alapján mi Ön mit emelne ki legfontosabb tényezőként a Társasházi Pályázat kapcsán?

D.I: A pályázat nagyon jó hatással van a társasházakra, nem csak azért, mert anyagi segítséget nyújt, de a környezetünk szebbé tételében ad támogatást. Szerintem az ilyen pályázatok ugyanolyan fontosak, mint a nagy, állami kiírások, mert összekovácsolja a lakóközösségeket, ami nagyon fontos az együttélés segítése szempontjából.

Forrás: https://www.hazforum.hu/ketszeres-eredmenyt-hozott-az-udvarfelujitas/

2017-ben is számos, összesen több mint 700 értékes pályázat érkezett be az OTP Társasházi Pályázatra. Minden pályázónak köszönjük a nevezést, a nyerteseknek pedig szívből gratulálunk!

Ahogy a pályázati kiírásban is szerepel, minden résztvevő számára automatikus regisztrációt biztosítunk a Házfórum Klubba, ahol exkluzív szakmai tartalmakhoz férhetnek hozzá az olvasók, illetve feltehetik kérdéseiket szakértőinknek.

Emellett az első 500, érvényes pályázatot beküldő résztvevő a Társasházi Háztartás szaklap éves lapelőfizetését kapja ajándékba. A részletekről minden résztvevőt e-mailben külön értesítünk.

Az indulók közül a szakmai zsűri döntése, illetve a közönségszavazás voksai alapján a következő társasházak és lakásszövetkezetek részesülnek vissza nem térítendő támogatásban 2017-ben:

Ezermester kategória
1. helyezett (1 500 000 Ft):Óbuda XV. Sz. Lakásfenntartó Szövetkezet, Váradi utca 10-14., Budapest – Lépcsőházi és alagsori nyílászárók cseréje

2. helyezett (1 000 000 Ft):Gyár út 5 Társasház, Szerencs  – Omlásveszélyes erkély, lodzsa, bejárati előtető felújítása

3. helyezett (500 000 Ft): Nagy Imre út 100-102., Pécs – Napelemes rendszer bővítése, fűtőszálas akadálymentesítés

Biztonság kategória
1. helyezett (1 500 000 Ft):Társasház 32-esek tere 2., Budapest – Akadálymentesített lépcsőházi lift

2. helyezett (1 000 000 Ft):Társasház Kazinczy tér 5., Tapolca – Bejárat ajtók cseréje, postaládák lecserélése, alkonykapcsoló telepítése, mozgásérzékelős lámpák kihelyezése

3. helyezett (500 000 Ft): Újpalota 7 Lakásszövet-kezet, Nádastó Park 31 (Nádastó park 22 épület), Budapest – Akadálymentesítés (rámpaépítés)

Közösségépítés kategória
1. helyezett (1 500 000 Ft):Társasház Budapest, Rezgőfű u. 1. – Közösségi helyiségek felújítása, fejlesztése

2.helyezett (1 000 000 Ft):Széchenyi István Lakásfenntartó Szövetkezet, Karczag László utca 1., Szolnok – Kerékpártároló kialakítása

3. helyezett (500 000 Ft): Társasház József Attila tér 7-8., Budapest – Belső udvari játszótér felújítása

Közönségszavazás

A Közönségszavazás nyertese (1 000 000 Ft):Pákozdi 14-24. társasház, Kecskemét – Radiátorcsere

Forrás: https://www.hazforum.hu/ok-2017-es-otp-tarsashazi-palyazat-nyertesei/

Mennyiben különbözik a jogállása az intézőbizottságnak és tagjainak a közös képviselőtől? Van-e bármilyen eltérés a feladata, működése terén a közös képviselőhöz képest? Cikkünkben ezeket a tudnivalókat szedtük össze az intézőbizottságról.

Számtalanszor beszélünk és olvasunk a közös képviselő feladatairól, a tisztséggel kapcsolatban felmerülő kérdésekről és problémákról. Ezzel szemben azonban jóval kevesebbszer esik szó az intézőbizottság hasonló ügyeiről. Az alábbiakban ezt a hiányt pótoljuk a társasházi törvényben (Tht.) foglaltak alapján.

Az intézőbizottság szerepe a társasházban

Az intézőbizottság szerepét a Tht. így fogalmazza meg:

27. §  (2) A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el.

A bizottság tehát – ugyanúgy, ahogy a közös képviselő is – a társasház közös ügyeinek intézéséért felel, ideértve a felújításokat, adminisztrációt, egyeztetést és pénzügyeket egyaránt.

Hogyan áll össze az intézőbizottság?

A társasházi törvény az alábbiak szerint rendelkezik az intézőbizottság felépítéséről.

27. § (3) A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő e törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével.

A bizottság tehát legalább három főből, egy elnökből és két tagból kell hogy álljon. Ezeket a tisztségviselőket a közgyűlés választja meg. A fenti bekezdés emellett tisztázza az intézőbizottság jogállását is: a közös képviselővel azonos súllyal és felelősséggel jár el minden, egyébként a közös képviselőre tartozó ügyben.

Az intézőbizottság működési szabályai

Az intézőbizottság működésével kapcsolatban a társasház a szervezeti és működési szabályzatban hozhat rendelkezéseket. A jogszabály ennek kapcsán az alábbiakat tartalmazza.

13. § (2) A szervezeti-működési szabályzatnak – e törvény keretei között – tartalmaznia kell: e) a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke és tagjai hatáskörére és feladataira vonatkozó szabályokat

Emellett a 28. paragrafus szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:

• az intézőbizottság elnökének és tagjainak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról,
• az intézőbizottság elnöke, tagja ellen kártérítési per indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről.

Az 51. paragrafus értelmében továbbá az intézőbizottság ügyintézését a számvizsgáló bizottság ellenőrzi, illetve ez a bizottság tesz javaslatot az intézőbizottság tagjainak díjazásra is.

Az intézőbizottság feladatai

A Tht. 43-50. paragrafusai alapján az alábbi feladatokért felelős az intézőbizottság (valamint a közös képviselő is):

• előkészíti és végrehajtja a közgyűlés határozatait, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,
• megtesz minden szükséges intézkedést az épület fenntartásának biztosítása érdekében,
• közli és beszedi a közös költséget és szolgáltatási díját, valamint érvényesíti a közösség ezzel kapcsolatos igényeit,
• köteles megőrizni az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott alapító okirat és szervezeti-működési szabályzat egy példányát,
• köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni,
• a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén – a szerződő felek kérésére, részükre – köteles a Közgyűlési Határozatok Könyvét, illetőleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni,
• a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén – a tulajdonostárs kérésére – köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról,
• a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít,
• jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan,
• építésügyi hatósági eljárásban – amennyiben a társasház közössége ügyfélnek minősül – annak képviseletére jogosult, azonban az új építmény építésére, valamint a meglévő építmény tömegének megváltoztatására jogosító, továbbá a társasház kérelmére hozott építési engedélyt valamennyi tulajdonostársnak kézbesíteni kell.

A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke emellett a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is elláthat. Ebben az esetben a szerződésnek tartalmaznia kell az 52. § (2) bekezdésében meghatározott társasház-kezelői tevékenység körében ellátandó feladatokat és az e tevékenység díjazása kérdésében történő megállapodást is.

A közös képviselő vagy az intézőbizottság – többletdíjazás felszámítása nélkül – a rezsicsökkentések végrehajtásához kapcsolódóan tájékoztatja a tulajdonostársakat.

Forrás: https://www.hazforum.hu/mit-kell-tudni-az-intezobizottsagrol/

Sokakat foglalkoztat a kérdés: joguk van-e megismerni a közös költséggel tartozók nevét vagy nem. Olvasóink jelentős része találkozik ezzel a problémával. Tartson velünk, és megtudhatja a válaszokat.

Annak megismerése, kik halmoztak fel közös költséget, szinte minden társasház életében aktuális probléma. Egyes lakóközösségben semmit nem tudnak a tartozókról, máshol pedig egy hirdetőtáblán bárki láthatja, kinek mekkora tartozása van. Mi a helyes út? Mit mond a jog ilyen esetekre?

Ezt mondhatja a közös képviselő

Ismertetheti a közös képviselő a közgyűlésen azoknak a nevét, akik több százezer forintos közös költség tartozást halmoztak fel? A válasz egyértelműen igen, sőt a jogszabály szerint köteles is ezt megtenni, mégpedig az alábbi módon. A 2003. évi CXXXIII. törvény 43. §-a szerint a közös képviselő a beszámoló közgyűlésre köteles megküldeni a tulajdonosok részére minden pénzügyi adatot. Ez magába kell foglalja azt is, hogy kik és mekkora tartozást halmoztak fel a lakóközösségben, hiszen ettől is függ a társasház pénzügyi helyzete. Ennek értelében a tulajdonosoknak joguk van tudni arról, hogy ki mennyivel tartozik a társasház felé.

Bárki láthatja a tartozókat?

Olvasóinktól tudunk olyan esetről is, ahol a lépcsőházba kifüggesztették a nem fizetők emelet és ajtószámát , így viszont bárki megtudhatja, ki mennyivel tartozik a háznak. Fontos felhívni a figyelmet azonban arra, hogy a társasházi törvény rendelkezései alapján a társasházi tulajdonosok számára lehet csak megküldeni a befizetéseket és a tartozásokat tartalmazó táblázatot. A lépcsőházi lista helyett ezért érdemesebb a tulajok rendszeres értesítése, akár postai vagy elektronikus módon az adott témában.

Hiába az értesítés a tartozás csak növekszik…

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy hiába értesíti a közös képviselő az érintett tulajdonosokat, a tartozás nem kerül kiegyenlítésre, sőt egyre inkább gyarapszik. A közös képviselő ilyen esetben először fizetési meghagyást jogosult benyújtani a közjegyzőnél. Ha a tulajdonos ezzel nem ért egyet, akkor ellentmondással élhet, és az ügy így polgári peres eljárássá alakul.

Ha minden kötél szakad

Amennyiben három hónapnyi közösköltség-tartozást halmoz fel egy tulajdonos, akkor a társasházaknak lehetőségük van jelzálogot bejegyeztetni az adott tulajdonosi ingatlanra. Azonban egy 2015-ös jogszabály változtatás értelmében ehhez végrehajtható okiratot vagy az adott tulajdonos tartozást igazoló nyilatkozatát is mellékelni kell. Az ilyen típusú igazolások pedig megnehezítik közösköltség-tartozások behajtását.

Forrás: https://www.hazforum.hu/megtudhatom-kik-tartoznak-tarsashazban/

Rendzavarásnak, szabálysértésnek, bűncselekménynek is minősülhet, ha túl lendületesen búcsúztatja az óévet, és ehhez még csak házibuli se kell: már az is elég, ha az utcán kezdenek randalírozni. Összeszedtük, mire érdemes vigyázni.

Van, akinek a szilveszter éjjel az év legnagyobb bulija, és van, akinek rémálom. Ilyenkor különösen gyakori, hogy egy baráti társaság, fittyet hányva a szomszédaikra, a házirendre, és rendszerint a Polgári Törvénykönyvre is, „szilveszterkor senki sem alszik” alapon összeránt egy jó kis házibulit. De mi van akkor, ha ez a fergetegparti épp egy társasházban készül megszületni, ahol az összes aludni vágyó szomszéd merő rosszindulatból, aljas módon, mindenáron próbálja megakadályozni a lépcsőház telehányását?

Kezdetben a türelmesebb szomszéd elcsoszog a bulizónához, és megkéri az illuminált tömeget, hogy fejezzék be a szórakozást. A hevesebb vérmérsékletűek ugyanakkor egyből rendőrt hívnak, akik megérkeznek, dörömbölnek az ajtón, és felszólítják a népet csendesebb mulatozásra. Mivel a közegek távozása után általában kezdődik az egész elölről, jó tudni: ilyenkor már fel is jelenthetjük a részeg galerit.

Dr. Vogel Barbara ügyvédnő szerint a szilveszteri bulikkal kapcsolatban három szabálysértés elkövetése gyakori: csendháborítás, garázdaság, rendzavarás.

Csendháborítás  

„Lakott területen belül akár egy ingatlanban vagy a szabad ég alatt, de még buszon, villamoson sem szabad olyan zajt keltő tevékenységet folytatni, mely mást zavarhat. A zajterhelési határértékeket külön jogszabály állapítja meg, és ezek településenként eltérőek is lehetnek. Ez a szabálysértés 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható” – foglalta össze az ügyvédnő.

Garázdaság  

Az effajta bulik alkalmával könnyen előfordulhat, hogy tettlegességig fajul a helyzet. Ez lehet akár már a lökdösődés is, tehát akik fitogtatni akarják az erejüket jól gondolják meg mit tesznek, mert ez már szabálysértés, súlyosabb esetben bűncselekmény is lehet.

„A csendháborításon túl garázdaság szabálysértéséért vonhatják felelősségre azt, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Amennyiben ez a magatartás erőszakos is, ebben az esetben a garázdaság súlyosabb alakzatáról beszélünk, mely bűncselekmény. Míg a szabálysértési alakzat elkövetője elzárással vagy 150.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, addig a bűncselekmény alapesetének elkövetője két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Fontos tudni, hogy az erőszak megnyilvánulhat mind személyek irányában, például valaki testének támadó szándékú megérintésével, mind dolgok elleni fizikai ráhatással” – figyelmeztet dr. Vogel. Szóval a tévét szétrúgni se ér.

Rendzavarás

„Ha valaki olyan módon verekszik, hogy az nem kihívóan közösségellenes vagy nem alkalmas megbotránkozás vagy riadalom keltésére, akkor nem garázdaság bűncselekménye, hanem rendzavarás szabálysértése miatt vonható felelősségre” – fejezte be dr. Vogel Barbara.

Lefordítva ez azt jelenti, hogy ha a bandában van olyan, aki józan maradt, mindenképpen figyeljen oda a részegeskedő társaira, és ha már verekedésig jutott a dolog, legalább azt ne hagyja, hogy a munkáját végző hivatalos személybe (például a rendőrökbe) belekössenek vagy engedetlenek legyenek. Ezzel ugyanis szintén a rendzavarás szabálysértését valósítanák meg, mely elzárással vagy 150.000,- forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Társasházban is lehet házibulit tartani

Ha ezek után még mindig úgy gondolja, hogy megtartja a házibulit, előtte mindenképp egyeztessen a szomszédaival. Talán az év utolsó napján mindenki engedékenyebb lesz, és nem fognak keresztbetenni a bulihangultanak. Közgyűlést persze nem kell összehívni ennek megvitatására, de sajnos nem lehet megúszni egy cetlivel a faliújságon.

Áldozzon rá időt és energiát, hogy egytől egyig minden szomszédot meglátogat, és elmagyarázza, hogy ez egy rendhagyó nap az ön életében. Mondja el őszintén, hány embert hívott meg, és hogy mire számíthatnak az ott élők. Ha pedig tudja valakiről a lakóközösségben, hogy magányosan töltené a szilvesztert, hívja meg őt is. A korrekt lakástulajdonosokkal jó eséllyel a többi lakó is korrekt lesz – persze, ha nem rendszeresek az ilyen bulik otthonában…

Tetszik önnek a Dívány Shopaholic blogja? Keressen bennünket a Facebookon!

Forrás: https://www.google.hu/amp/divany.hu/lajfhekk/2011/12/31/szilveszteri_hazibuli_feljelentesek_nelkul/amp

Házibuli keretében ünnepelnéd a szilvesztert? És mit szólnak mindehhez a szomszédok? Tippjeinkkel elkerülheted a feljelentéseket!

„A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné” – mondja a Polgári Törvénykönyv. Na de mit jelent a szükséges, és mi minősül szükségtelen zavarásnak? Hogyan értelmezendő mindez szilveszterkor?

Akik éjjel élnek…

A társasházak örök problémája a túlzottan kreatív szomszéd, aki a tyúkokkal kel, és azon nyomban fúr meg farag. Na meg a másik, aki bár nem barkácsol, hetente háromszor tart hajnalba nyúló „teadélutánt”.

Normális körülmények között az ilyesmit hatlakásosnál nagyobb házak esetében kötelezően a házirend szabályozza, melyből a legtöbb este tíz után már hangos tevékenységet nem engedélyez. Amennyiben jogsértés történik, és a bíróság is elismeri, hogy valamely szomszéd szükségtelenül zavarta lakótársai nyugalmát, akár 150 ezer forint pénzbírsággal is büntethető, végső esetben pedig 60 napra el is zárható. De miért is vonulnánk a végletekbe? A polgárjogi perek fárasztóak, hosszasak, unalmasak, és végső soron általában be sem váltják a hozzájuk fűzött reményeket.

Előzd meg a kellemetlenségeket!

Azt tehát már tudod, hogy ha bulit szervezel, nagy valószínűséggel jogsértést követsz el, ám a jogsértés csak akkor válik problémává, ha lesz, aki ismételten feljelent – a rendőrség legalább kétszer jön ki ugyanarra a címre, csak azt követően kezdeményez eljárást. Közelítsd hát meg a problémát a másik oldaláról, és igyekezz elkerülni a kellemetlenségeket: a bulizós korú szomszédokkal például biztosan nem lesz baj, főként ha ők is szerepelnek a vendéglistádon.

Ha szerencséd van, nincs a közvetlen szomszédodban kisbaba, de ha mégis, akkor se aggódj! Barátkozz össze a mamájával! Azt ugyan valószínűleg nehezen magyarázod meg, hogy neki is jó, ha te bulit szervezel, és a baba így majd húszpercenként felébred, ám légy kreatív! A legjobb, ha meghívod őt is, és akár ígéretet teszel a bébiszitter intézésére vonatkozóan is. Bizonyára elveti majd a gondolatot, ám mindezek után valószínűleg nem ő lesz, aki a buli lefújását követeli az éjszaka közepén.

Jelezd előre!

A szomszédok meghívása mellett azonban érdemes arra is gondolnod, hogy lesznek olyanok, akik egy csöppet sem örülnek az ötletnek, hogy több tucat embert látsz vendégül, ráadásul hangos zene közepette. Ha van olyan szomszédod, aki egész évben azt várta, hogy szilveszterkor majd valakit jól feljelentsen csendháborításért, akkor peched van, de ebben a helyzetben is jól teszed, ha előre jelzed a lakóknak buliszervezési szándékod. De ne csak egy alig látható cetlit függessz ki a közös faliújságra, hanem lehetőleg személyesen tájékoztass minden lakót, és kérd elnézésüket egyetlen este erejéig.
A jószomszédi viszony kialakítását ráadásul nem is lehet elég korán elkezdeni, ezért ha még sosem volt konfliktusod egyik szomszéddal sem, ha rendszeresen kinyitottad előttük az ajtót ,vagy segítettél felvinni az emeletre a bevásárlószatyraikat, akkor nyert ügyed van.

Ha te vagy az áldozat

Mi van, ha éppen te vagy a másik oldalon? Ha te maradtál otthon, és a szomszédok csavarták fel a szőnyeget? Légy őszinte magadhoz, és ismerd be, csakis azért érzed zavarónak a fesztelenül bulizók zaját, mert legszívesebben te is ott lennél. Hívogathatod ugyan a rendőrséget, túl sok hasznod nem származik belőle, ráadásul hosszú távon így te töltöd majd be a nemkívánatos, házsártos szomszéd szerepét. Inkább vegyél egy forró fürdőt, majd fogd a discmaned, és bújj bele vele az ágyba.

De ha sehogy nem sikerül elaludnod – esetleg nem is akarsz -, akkor dobj fel egy gyors sminket, húzz egy farmert és egy pólót, és irány a buli! Kettő után már senkinek sem tűnik fel egy új arc…

Forrás: https://www.google.hu/amp/femina.hu/otthon/szilveszter_jogok/amp

Az önfeledt bulizás közben érdemes a szabályokra is tekintettel lenni.

Ami felhőtlen szórakozásnak indul, könnyen anyagi teherré válhat, ha ugyanis nem tartod be az előírt jogszabályokat, megbírságolhatnak szilveszterkor. Eláruljuk, hogy mire figyelj – vannak ugyanis olyan dolgok, amiket még a saját otthonod falai között sem tehetsz meg!

Csendháborítás

Az óév búcsúztatása során könnyen megeshet, hogy a szomszédok feljelentenek csendháborításért, mert úgy ítélik meg, hogy a buli túl zajos. Mind a társasház házirendje, mind a Ptk. kimondja, hogy aki lakott területen, az ott található épületben vagy az ahhoz tartozó telken indokolatlanul olyan zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, az szabálysértést követ el.

Ennek értelmében tulajdonképpen bármikor bekopogtathatnak a hatóságok, hogy rendre intsenek, esetleg megbírságoljanak. A helyszíni büntetés mértéke 5 ezer forinttól 50 ezerig terjedhet.

Ha rendes szomszéd akarsz lenni, akkor érdemes vagy egy levélben, vagy akár személyesen is értesíteni a ház többi lakóját, hogy bulit szeretnél tartani, így őket is kevésbé éri majd váratlanul a zene és a többi zajforrás. Ha pedig úgy ítéled meg, és vagytok olyan viszonyban, őket is meghívhatod a mulatozásra.

Forrás: https://www.google.hu/amp/femina.hu/otthon/szilveszteri-szabalyok-lakas/amp