2021. január elsejétől az Európai Unió területén – így Magyarországon is – minden új építésű lakóháznak, épületnek nulla vagy ahhoz közelítő energiafelhasználásúnak kell lennie. Ebbe egyaránt beletartozik a fűtéshez, a világításhoz és a hűtéshez használt energia. Fontos szem előtt tartani, hogy a szabályozásnak a használatba vételi engedély megszerzésekor kell megfelelni, tehát a tervezés alatt érdemes kiemelt figyelmet fordítani arra, mikor készül el az ingatlan.
Ugyanis hiába kezdenek el felépíteni egy családi vagy egy társasházat 2019 őszén, ha az csak 2021 tavaszára válik lakhatóvá, már a közel nulla energiaigényű (KNE) épületekre vonatkozó követelményeket kérik rajta számon a hatóságok. Egy KNE-ház energiaellátását legalább 25 százalékban olyan megújuló energiaforrásokból kell biztosítani, amik telekhatáron belül keletkeznek, vagy amiket a közelben állítanak elő. Általánosságban elmondható, hogy az épület összenergia-igényének meghatározásánál költségoptimalizált előírásoknak kell megfelelni.
A szigorúbb energetikai követelményeknek való megfelelés biztosan drágítja majd a kivitelezési költségeket, de most még megjósolhatatlan, hogy mennyivel. Az általunk megkérdezett építési vállalkozók nem is próbáltak becslésekbe bocsátkozni, viszont abban egyetértettek, hogy a pluszkiadásokat a vásárlóknak kell majd megfizetniük.
A generálkivitelezéssel is foglalkozó egyik szakember a Naplónak úgy fogalmazott, az építkezéssel kapcsolatban folyamatos áremelkedéssel kell számolni a következő években. Egyrészt a kedvező gazdasági környezet miatti keresletnövekedés, valamint a munkaerő és az építési anyagok terén mutatkozó hiány miatt általános drágulás jellemzi az építőipart. Ráadásul 2019. december 31-én lejár a kedvezmény, aminek nyomán az új építésű lakóingatlanoknak 27-ről 5 százalékra csökkentették az általános forgalmi adóját, vagyis 2020-tól legalább 21 százalékkal többet kell fizetnie annak, aki házat építtetne vagy új lakást vásárolna. Mindemellett egy közel nulla energiaigényű épülethez komolyabb, összetettebb tervezésre van szükség, miközben pluszhelyeket, területeket igényel a megújuló energiaforrások elhelyezése, nem beszélve arról, hogy a kiépítésük jelentősen megnöveli a büdzsét.
A szigorodó szabályozás a családi házat építőket érintheti a legérzékenyebben, ugyanis egy napelemes, napkollektoros vagy geotermikus rendszert nem lehet aprópénzből létrehozni. Ezek a költségek egy társasház esetében többfelé oszlanak, de még így is érzékelhetőek lesznek.
A várható drágulásra irányuló kérdésünkre a forrásunk azt válaszolta, a 2018-as költségekhez mérve – a műszaki tartalom függvényében – szerinte valahol 10 és 25 százalék közötti arányban kerül majd többe egy KNE családi ház. Ha ehhez még hozzávesszük a 2020-tól esedékes áfaemelkedést, a mostanihoz képest akár az 50 százalékot is megközelítheti az árnövekedés 2021 nyarára.
– Ez azért nagyon durván hangzik, és meggyőződésem, hogy ennek nincs is valóságalapja. Valakinek engednie kell majd, akár az államnak valamilyen új kedvezményekkel, akár az építőipari cégeknek, vállalkozásoknak, mert ennyit senki nem fog kifizetni egy lakásért, házért. Véleményem szerint a jelenleg túlterhelt, túlfeszített építőipar előbb-utóbb visszatér a normális keretek közé, és emellett a sokszor már most is irreálisan magas ingatlanárak sem tudnak a csillagos égig növekedni. Tény, hogy az áfaemelkedés és a szigorúbb energetikai előírások megkerülhetetlen pluszköltségeket jelentenek, de a piacnak meg kell oldania, hogy az új építésű épületek árai ne szabaduljanak el – hangsúlyozta a lapunknak nyilatkozó építési vállalkozó.
Forrás: https://www.veol.hu/gazdasag/helyi-gazdasag/tovabbi-aremelkedest-generalnak-a-szigorodo-energetikai-kovetelmenyek-2503355/?fbclid=IwAR2asCM6WD3Jt_aTXaergXPtznU9dh8AykOxBBSYMEYUESmqnaXVO-eiUls
