Megmutatta igazi arcát a tél, hosszú évek óta először. Úgy tűnik, nem csak egy alkalomról van szó, hiszen a következő napokra, sőt a hónap második felére is visszatérő hóesésről, ónos esőről, fagyos éjszakákról szólnak az előrejelzések.
A helyi közutak és közterületek fenntartása ugyan az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja és elő is írja, hogy az adott településen az ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az adott járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani.
A hótakarításról és a biztonságos gyalogosforgalomról tehát a legtöbb esetben a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Sőt, az előírás a tulajdonosok jogi felelősségét is tartalmazza. Abban az esetben, ha valaki egy adott ingatlan előtti, veszélyessé vált járdán eltöri a lábát, és emiatt a munkából több hétre kiesik, akkor a lakók kötelesek az így keletkezett kárt megtéríteni. Számos példa volt arra a megyében is, hogy több tízezres kártérítésre kötelezte a bíróság az ingatlantulajdonost a járdáján történt baleset miatt, mondta, egy általunk megkérdezett szekszárdi ügyvéd.
Egy családi ház esetében teljesen egyértelmű, hogy kinek a kötelessége a hó- és jéghelyzet megoldásáról gondoskodni, egy társasház esetében azonban már sokan nincsenek tisztában azzal, kinek a dolga a hólapátolás. Pedig a helyzet egyszerű. Mivel a tulajdonos kötelezettsége a csúszásmentesítés, így egy társasház lakóit ugyanaz a felelősség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát, mondta az ügyvéd. Ám nem a közös képviselő feladata a hó eltakarítása, és a járdák biztonságossá tétele. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a lakóközösségnek nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat valaki a házból vagy egy felfogadott vállalkozó végezze el helyettük, mondta Németh Kata, a szekszárdi Tiszta Udvar Rendes Ház közös képviselője. A legtöbb lakóközösségnek olyan biztosítása is van (tömbbiztosítás), mely az okozott kárt megtéríti. Volt rá példa, hogy a tetőről lecsúszó hó megrongálta az ott parkoló autót, az okozott kárt a biztosítás fedezte, tette hozzá a közös képviselő.
A megye legtöbb településén, főleg azokon a területeken melyek az önkormányzatokhoz tartoznak, nincs gond. Bátaszéken például a téli időszakban ügyeletet tartanak még hétvégéken is az utak karbantartása miatt, mondta dr. Bozsolik Róbert polgármester. Gépeik, eszközeik, embereik is megvannak hozzá, így a város belterületén a főutat, a járdákat, a bicikliutakat, az intézményeikhez tartozó területeket pár órán belül letakarítják és csúszásmentesítik.
A lakók többsége is fegyelmezetten takarítja el a háza, ingatlana környékéről a havat, nagyobb gond inkább az üzletek, bankok környékén van, úgy tűnik a vállalkozók erre nem fordítanak kellő figyelmet, mondta a polgármester.
Sót tilos a havas, jeges járdára szórni
Belterületi közterületen, így a járdán, autóbejárónál – a közúti forgalom számára igénybe vett úttest kivételével – a síkosság-mentesítésre csak olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növények egészségét nem veszélyezteti.
Márpedig a só veszélyezteti, így nem használható fel a járdára sem. A só ugyanis tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel rongálja az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák-macskák mancsának sem. A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkőzúzalék.
Forrás: https://www.teol.hu/kozelet/helyi-kozelet/beperelheto-akinek-a-jardaja-veszelyes-1449091/
