Október elején ismét módosultak a lakossági kamatmentes energetikai hitel feltételei, egyre inkább felhasználóbaráttá válik a termék. Igény lenne az energiatakarékos lakások iránt. Még százmilliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét – írja közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).
Tavaly áprilisában indult a hitelprogram, és azóta érdemben háromszor módosult; a mostani változtatások célja, hogy még kedvezőbbé tegyék a hitelprogram feltételeit.
A MEHI szerint a módosítások egyik célja, hogy növeljék a többlakásos – például társasházi, lakásszövetkezeti – lakóépületek hitelfelvevőinek körét. Ez nem meglepő, hiszen eddig elsősorban természetes személyek érdeklődtek a hitel iránt, míg a társasházi igénylések száma alacsony volt.
A mostani változtatással a hitelprogram teljes keretösszegének társasházi, lakásszövetkezeti igénylők számára elérhető részét 25-ről 50 százalékra emelték a közép-magyarországin kívüli régiókban. A társasházi, lakásszövetkezeti igényléseket célozza az a könnyítés is, miszerint lakásonként 1,5 millió, de összesen maximum 50 millió forintig a társasháznak nem kell biztosítékot nyújtania, illetve hogy a fedezettségi szint 20-ról 10 százalékra csökkent.
Vonzónak tűnik, de…
Ez a változtatás már kecsegtetőnek tűnhet a társasházak számára, a MEHI által megkérdezett szakértők azonban eltérően vélekedtek a könnyítésről. A pénzügyi terület szakértője pozitívan értékelte a fedezettségi szint csökkentését, hiszen ha egy társasház a felújítási beruházás mellett dönt, akkor egy ekkora összeg elkülönítése nem jelenthet gondot.
Társasházi felújítási projektek lebonyolítását végző szakértők viszont úgy látják, hogy önmagában a fedezettségi szint csökkenése nem fogja nagy arányban bevonzani a társasházi hiteligénylőket, mert általánosságban véve a biztosíték rendelkezésre tartását – függetlenül az összeg nagyságától – negatívan ítélik meg a lakók, így ezt jellemzően nem vállalják.
Mikor nem kell fedezetet nyújtani
A fedezetnyújtás elkerülése az 50 millió forint alatti beruházásoknál lehetséges, ami a kisebb, maximum 30 lakásos lakóházaknak, illetve a kisebb felújítási projekteknek kedveznek. A mostani változások miatt tehát növekedhet ugyan a társasházi igénylők száma, de a hitelkonstrukció nem a komplex, a teljes energiahatékonysági felújítást egy lépésben elvégző beruházásokat ösztönzi. Márpedig erre szükség lenne, hiszen míg egy házszigetelés önmagában nagyjából 20 százalékos energia-megtakarítást tud eredményezni, addig egy komplex, nyílászáró-cserét és fűtéskorszerűsítést is magában foglaló felújítás akár 50 százalékot is, ami egyben a rezsit is felezheti.
Nem csak a társasházaknál lenne azonban szükség komplex felújításra: 2018-ban már életbe léptek azok a megemelt szintű épületenergetikai előírások, amelyek célja a kevesebb és hatékonyabb energiafelhasználás. Eszerint 2018. január 1-től a költségoptimalizált és 2021-től a közel nulla energetikai szint érvényes.
Tehát idén már magasabb energiahatékonysági szintnek kell megfelelni akkor, ha új házat építünk, és akkor is, ha meglévő épületünkön jelentős felújítást végzünk – hívja fel a figyelmet a szakmai szervezet. Egy ház szigetelése jelentős felújításnak minősül: ilyenkor a teljes épület összesített energetikai mutatójának el kell érnie a jogszabályban foglalt értéket. Ez a jellemzően elavult állapotú hazai lakásállomány esetében azt jelenti, hogy a szigeteléssel egy időben a nyílászárókat és a fűtésrendszert is korszerűbbre kellene cserélni, ami a biztosíték nélküli pénzügyi kereteken – társasházaknál 50 millió, családi házaknál 5 millió forint – túlnyúlhat.
Életszerűbb feltételek
A jelenlegi módosítás határozottan pozitív eleme az, hogy az elszámolható munkadíj mértéke az elszámolható anyagköltséghez viszonyítva 60-ról 120 százalékra emelkedett, miután a korábbi arány nem tükrözte az építőipari valóságot.
Sajnos fennmaradt azonban egy fontos problémakör. Bár a szállítói előleget az ezelőtti módosítás alkalmával bevezették, a hitel a gyakorlatban utófinanszírozású maradt. Ezt orvosolhatná a hitelösszeg 20-30 százalékáig terjedő előleg, mely a saját erő felhasználása után biztosítaná az építkezők likviditását – mutat rá a MEHI a közleményében.
A MEHI több évre visszanyúló lakossági felmérései azonban azt mutatják, hogy a hitel jellegű programok – még ha kamattámogatással is járnak – önmagukban kevésbé vonzók. A csak hiteltermékre alapuló lakossági konstrukció várhatóan nem fog felújítási hullámot elindítani. A felújítások felpörgetéséhez, valamint az ország uniós kötelezettségeinek teljesíthetősége érdekében elengedhetetlen energia-megtakarításokhoz további szakpolitikai intézkedésekre és új szemléletmódra is szükség lesz.
Az intézet szakértői szerint több olyan – eddig nem alkalmazott – lakossági program indítása is lehetséges, amely minimális költségvetési forrásbevonással jár, Példaként említik az egykapus rendszer bevezetését, amely a lakossági energetikai korszerűsítések bonyolult folyamatát egyszerűsítené és harmonizálná, valamint az energiahatékonysági beruházások közműszámla-alapú finanszírozását, vagy az áfacsökkentés kiterjesztését az energetikai korszerűsítést célzó beruházásokra.
Forrás: https://www.napi.hu/ingatlan/jo_hirt_is_kaptak_a_lakasfelujitok.671635.html?fbclid=IwAR1appTKOJh_zGRMZmuHgyNc2QaUx25harsy4shXYGM9WHZQBXqUaP4jyCg
