Szolnok – Tűz ütött ki egy szolnoki társasház egyik első emeleti lakásának konyhájában, nyolcvanöt embernek el kellett hagynia az otthonát – írta honlapján a katasztrófavédelem csütörtökön késő este.

A városi hivatásos tűzoltók kiérkezésére az ingatlan lakója saját erejéből elhagyta a lakást. Az egységek rövid időn belül eloltották a tüzet, a füst miatt kimenekítették az épület lakóit. 

Információk szerint nyolcvanöt embernek kellett ideiglenesen elhagynia az otthonát, akik közül legtöbben már visszatérhettek a lakásokba, a mentők ugyanakkor néhány lakót füstmérgezés gyanújával vizsgálnak.

Forrás: http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/szolnok-tarsashaz-tuz-utott-ki-fust-lakok-kimenekites/gdjh9nf

A legtöbb embert elborzasztotta a múlt heti történet, amikor valaki rajzszögeket ragasztott egy családi bölcsőde játékmotorjaira. Van azonban egy olyan nézőpont is, hogy nem jó ötlet társasházban működtetni a magán bölcsődét, hiszen sokakat teljes joggal zavarhat az állandó gyerekzsivaj. A bölcsődei gondozóknak kötelező szabad levegőre vinni a gyerekeket és a törvény szerint ezt megtehetik a társasház udvarán is, a szomszédok beleegyezése nélkül. Még plusz költséget se kell fizetniük.

Ahogy arról egy korábbi cikkben beszámoltunk, valaki rajzszögeket ragasztott a Lepke-lak Családi Bölcsőde játékmotorjaira és szétvágta a labdákat a ferencvárosi ház udvarán. Geicz-Molnár Szilvia, a bölcsőde vezetője szerint az egyik szomszéd lehetett az elkövető, akit valószínűleg zavart a gyerekek hangoskodása és így akart bosszút állni. Mint azt a vezetőnőtől és a Ferenc téri társasház közös képviselőjétől megtudtuk, korábban a környező házakból több szomszéd is elégedetlenkedett, hogy túl hangosan a gyerekek, amikor az udvaron játszanak, a szomszédos épület közös képviselője néhány éve levélben szólította fel a bölcsődét, hogy ne zavarják az ott lakók nyugalmát.

Miért nem fizetnek többet?

A parkosított kert a Ferencvárosi Önkormányzat tulajdonában áll, ám a fenntartása (pl.: öntözés, kertész munkadíja) az azt körülvevő négy társasházat terheli, mondta el a társasház ügyeit intéző Nett-(O) Kft. ügyvezetője, Treml Szilvia az Indexnek. „Sok hasonló, belső kerttel rendelkező társasház van Középső-Ferencvárosban.

Az Önkormányzat annak idején azzal a feltétellel engedte lezárni az udvart a lakóknak, ha a társasházak fizetik a működési költségeket.”

Ez ugyanúgy benne van a közös költségben, mint például a lépcsőház takarításának díja, a kertet körülvevő négy társasház között egyformán oszlanak meg a kiadások. Treml hozzátette, ahogy a legtöbb társasházban, itt is a lakások mérete szerint fizetik a lakók a közös költséget és nem az ott élők vagy a használók száma alapján.

Hiába jelezte egy szomszédos – a közös kertet használó – ház közös képviselője néhány éve a családi bölcsődének, hogy az udvar többlethasználata sérti a többi tulajdonos érdekeit, Treml szerint ez abszurdum.

„Mindig azt válaszolom, ha valaki emiatt reklamál, hogy menjen le ő is többször a kertbe, senki nem tiltja meg neki. Nincs olyan, hogy valakinek többet kell fizetnie amiatt, mert sokat használja az udvart.”

Mint a közös képviselő a társasházak működését szabályozó törvényrerámutatott, a családi bölcsőde megnyitásához nincs szükség a közgyűlés hozzájárulására, azaz bárki nyithat üzletet vagy lakáséttermet a megfelelő hatósági engedélyek birtokában.

Kötelező szabad levegőre vinni a gyerekeket

„A családi bölcsőde megnyitásának egyik feltétele, hogy a fenntartó biztosítsa a lehetőséget a szabad levegőn tartózkodáshoz” – nyilatkozta az Indexnek dr. Mátay Katalin, a Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesületének elnöke. – „Ideális esetben ez egy saját kert, de ha erre nincs lehetőség, egy közeli játszótér is megteszi, ahova a gondozók biztonságosan el tudják vinni a gyerekeket.”

Mátay elmondta, a családi bölcsődék működését az önkormányzatok gyámhivatala engedélyezi és felügyeli. A rendszeres ellenőrzésnél a személyi (pl. megfelelő szakképesítés) és tárgyi (pl. helyiségek, eszközök) feltételek mellett azt is nézik, hogy ki viszik-e szabad levegőre a gyerekeket és milyen körülmények között teszik ezt. „Mi annak örülünk, ha olyan környezetben nyitnak családi bölcsődét, ahol ezek a feltételek eleve adottak. Jellemzően kertes házakban működnek a bölcsődék, de arra is vannak persze példák, hogy társasházban üzemelnek. Kevés olyat ismerek azonban, ahol játszótérre viszik a gyerekeket, a legtöbb esetben szerencsére a kertben meg tudják oldani.” Habár a törvény szerint nincs szükség a tulajdonostársak engedélyére, Mátay szerint érdemes még a nyitás előtt tájékoztatni a szomszédokat és jó, ha arról is közösen meg tudnak egyezni, hogy a közös kertet használják.

Az Önkormányzat a családi bölcsőde mellett áll

Bácskai János, a kilencedik kerület polgármestere múlt héten telefonon hívta fel a Ferenc téri bölcsőde vezetőjét, hogy biztosítsa támogatásáról. Erről Facebook-oldalán is posztolt, azt írja

kamerarendszert telepítünk a közös udvarra, hogy a hasonló felfoghatatlanul embertelen eseteket megelőzzük. A kerületi rendőrök már nyomoznak!

Geicz-Molnár Szilviától megtudtuk, hogy a polgármester a hét közepén személyesen is meglátogatja a bölcsődét, kismotorokat és labdákat visz a gyerekeknek.

Forrás: https://index.hu/belfold/2019/04/03/csaladi_bolcsode_tarsashaz_ferencvaros/

Kedden este csörgött a telefon a győri kapitányságon. Abejelentő azt mondta, hogy aznap hajnali 2-3 óra között rablás történt egy társasház egyik lakásában.A kirabolt tulajdonos vallomása szerint becsengettek hozzá, és amikor ajtót nyitott, három rendőregyenruhás férfi állt előtte. Közölték vele, hogy be kell menniük.

A férfiak fegyverrel vagy fegyvernek látszó tárggyal, ezt nem tudta pontosan megmondani a kirabolt győri, kábítószert követeltek tőle, aztán átkutatták az egész lakását.

Pénzt, órákat és egy karláncot is magukkal vittek.

A rendőrök hamar rájöttek, kik lehetnek a rablók. Egyiküket másnap délután el is fogták sashegypusztai otthonában.

A férfi lakásán tartott házkutatás során megtalálták az ellopott órákat, ezt lefoglalták, akárcsak a gáz- és riasztófegyvereit is. Egy rablót csütörtökön délután fogtak el, társukat viszont még keresi a rendőrség.

Elfogatóparancsot adtak ki ellene.

A 39 éves és a 26 éves győri férfit bevitték a kapitányságra, ahol azonnal drogtesztet végeztettek velük.Ekkor derült ki, hogy mindketten drogoztak elfogásuk napján.

A nyomozók G. Attilát és A. Rolandot – őrizetbe vételük mellett – gyanúsítottként hallgatták ki, fegyveresen elkövetett rablás és kábítószer-birtoklás miatt.

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20190315-drogot-koveteltek-es-vittek-mindent-amit-ertekesnek-talaltak-a-rendornek-oltozott-rablok.html

Tűzesetről számolt be az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapja.

Az oldal azt írja, hogy tűz ütött ki egy többszintes társasház egyik ötödik emeleti lakásában vasárnap kora reggel a miskolci Középszer utcában.A tűzhöz a megyeszékhely hivatásos tűzoltóit riasztották, akik eloltották a lángokat.

Ezután átszellőztették a lakást, és átvizsgálták az épületet.

A társasház tizenhárom lakását ideiglenesen tizenkilenc ember hagyta el,ők visszatérhettek otthonukba.

Egy embert füstmérgezés gyanúja miatt kórházba szállítottak.

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20190317-miskolci-lakastuz.html

Forrás: https://www.veol.hu/gazdasag/helyi-gazdasag/a-folyamatban-levo-beruhazasok-enyhitik-a-tapolcai-lakashianyt-2768461/

A kislány egy négyemeletes mezőtúri társasház egyik ablakából zuhant ki, a földön fekvő, összeroncsolódott testű gyereket az egyik szomszéd vette észre.

Viktória a konyhaablakból először a lépcsőre esett, majd onnan a térkőre. Életveszélyes sérüléseivel mentőhelikopter vitte kórházba, ahol küzdenek az életéért.

A Tények úgy tudja, az édesanya csak annyi időre hagyta egyedül a kislányt a lakásban, amíg a piacra ment vásárolni. Azt nem tudni, hogy az ablak nyitva volt-e, vagy a gyerek nyitotta-e ki, de a szúnyogháló kiszakadt, a kislány pedig kiesett. Viktória többek között koponya-, mellkas- és végtagsérüléseket szenvedett.

Forrás: http://m.atv.hu/belfold/20190304-negy-eves-kislany-zuhant-ki-egy-tarsashaz-harmadik-emeleterol

Hét embert kórházba vittek füstmérgezés gyanújával – közölte a katasztrófavédelem az MTI-vel. A Pentelei soron álló épületből huszonnégy embert menekítettek ki.

Forrás: https://444.hu/2019/03/16/tuz-utott-ki-egy-tizemeletes-szegedi-tarsashaz-erkelyen

Egyre égetőbb az országban a gyűjtőkémények problémája. Becslések szerint több mint hatezret két éven belül át kell alakítani életveszély miatt.

Füstös gyűjtőkémények a társashá­zaknál jelentenek igazán fejtörést. Ennek oka az, hogy az égéstermék-elvezetők egy adott szakasza a társasház közös tulajdona, a lakásokban található összekötő elemek vannak magántulajdonban.

A gyűjtőkéményeknél tehát egy kéményjárat van, ebbe csatlakoznak be szintenként a füst­elvezető csövek. A járat keresztmetszete lentről felfelé szintenként bővül.

Gyűjtőkémény: írásos hozzájárulás kell

Az érvényben lévő magyar szabvány szerint gyűjtőkéménynél az az előírás, hogy csak azonos konstrukciójú és működési elvű készülékek köthetők be. Ha például valaki korszerűsíteni szeretné a fűtését, és nem hajlandó minden szomszéd írásban „lépést tartani vele”, akkor a terve megbukik.

Tüzelőanyag-váltás esetén – például szénfűtésről gázfűtésre átálláskor – az új rendszer használatba vétele előtt meg kell rendelni a kéményseprőipari műszaki vizsgálatot. Az égéstermék-elvezetőnek (ké­ménynek) meg kell felelnie az érvényben lévő szabványoknak, építésrendészeti és tűzvédelmi előírásoknak. Váltásnál a kéménybélelést is mindenképpen el kell végeztetni. Az ár általában sok milliós tétel.

Ha elég széles a kürtő, és három-négy csatlakozásnál nincs több, akkor a bélelést meg lehet oldani osztott kéményrendszerré átalakítással is, ehhez ugyanakkor közös társasházi döntés kell.

Osztott rendszer: a földszinten élőknek drágább

Egyszerűbb a helyzet, ha a társasházban ilyen osztott kéményrendszer van. Ennél mindenkinek saját füstelvezető járata van a kéményen belül, ami független a többitől. A bélelés vagy annak cseréje egyszerűbben megoldható, mint a gyűjtőkéményeknél. Az ár nagy mértékben függ a járat hosszától, ezért a felsőbb lakóknak kisebb kiadás, mint a földszintieknek. Egy méter bélésanyag ára 3000 forint körül van, erre jön a munkadíj.

Kihez kell fordulni?

A fűtőberendezés cseréjét Budapesten a kéményseprőknél, másutt a katasztrófavédelemmel hivatalosan engedélyeztetni kell. Ez egy előzetes kéményvizsgálattal jár, hogy műszakilag megfelel-e az adott készülékhez, enélkül nem szabad kazánvásárlásba belevágni.

A beszerelést és a kéménybélelést nem kéményseprők végzik, hanem ezzel foglalkozó szakemberek. A beszerelés után a gázkészülékcserét a gázműveknél regisztráltatni kell. Korábbi készülékek korszerűbbre cserélésénél is előfordulhat, hogy a kéménybélést újra kell cserélni, ha az állaga már nem megfelelő.

Figyelje a zárt égésû kazánt!

Kétféle típusú gázkazán van, a nyílt és a zárt égésterű. A nyílt égésterű gázkazán az égéshez szükséges levegőt a helyiségből nyeri, ahol van, és a kéményen keresztül vezeti el az égésterméket. A zárt égésterű gázkazán független a helyiség levegőjétől, mert azt a külső, szabad térből nyeri, és az égésterméket szintén zárt rendszeren keresztül vezeti el. A zárt égésterűeknél fordulhat elő leggyakrabban a régi bélelés cseréje.

Három nap a határidő

A kémény műszaki vizsgálatát a kéményseprő előre egyeztetett időpontban végzi el. Eredményéről nyilatkozatot ad, amit a megrendeléstől számított 15 munkanapon belül átad. Amennyiben a cserére vagy átalakításra a fűtési szezonban, azaz október 15. és április 15. között kerül sor, és lakóhelyiségek vagy állandó tartózkodási célt szolgáló helyiségek fűtését látja el a tüzelőberendezés és az érintett égéstermék-elvezető, úgy a kéményseprő a szükséges feltételek megléte esetén a megrendelést követő két munkanapon belül elvégzi a helyszíni műszaki vizsgálatot. A használatba vételhez szükséges kéményseprői nyilatkozatot pedig legkésőbb a vizsgálatot követő munkanapon kiadja. Az új kéményeket csak a helyszíni vizsgálatot követően lehet eltakarni, burkolni, majd használatba venni.

Forrás: http://www.borsonline.hu/aktualis/az-egesz-tarsashaz-kell-a-kemenyatalakitashoz/171191

Forrás: https://www.szoljon.hu/kozelet/helyi-kozelet/tiltakoznak-a-lakok-mert-tarsashaz-epul-a-lepcsohazuk-melle-1584643/

Az ingóságokban keletkező kárt nem feltétlenül fizeti ki a biztosító, a legtöbb esetben tanácsos külön is bebiztosítani a saját tulajdonunkat.

– Vihar áztatta el a hatlakásos épületünket. Utána kiderült, hogy a társasházi biztosításunkra csak a falak kijavítását fizetik, a megrongálódott tévémet, laptopomat nem. Ez jogos? – panaszolta Zs. Béla Gyömrőről, aki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőihez fordult tanácsért.

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára az alábbiak szerint foglalta össze a társasház-biztosításokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Jól jöhet az önálló védelem

A társasházak (lakásszövetkezetek, lakóparkok) által kötött társasház-biztosítás alapesetben csak a lakók közös tulajdonában lévő, illetve az általuk együttesen használt épületrészek káraira nyújt fedezetet, a tulajdonostársak által külön-külön birtokolt lakások – ezen belül az ott lévő ingóságok – megrongálódását nem téríti meg. Léteznek viszont olyan teljes körű épületbiztosítások is, amelyek megkötésével egyszerre a közös tulajdonú és a privát „falak” – azaz pl. közművezetékek, villamos hálózat, üvegfelületek – károsodása ellen is biztosítási védelemben részesülünk.

Ha társasházunk nem ilyen biztosítással rendelkezik, akkor mindenképp kössünk önálló lakásbiztosítást saját ingatlanrészünk – ha van, a lakás mellett a saját tulajdonú garázs, pince – megóvására. Ennek részeként még külön gondoskodnunk kell a lakásunkon belüli ingóságaink – bútoraink, szőnyegeink, konyhai és elektronikai eszközeink, ruháink stb. – biztonságáról is. Az ezekkel kapcsolatos kockázatokat (sokak hiedelmével ellentétben) ugyanis jellemzően nem fedezik a társasház-biztosítások.

Gondolkodjunk felelősen

Amikor egy lakóközösség közgyűlése társasház-biztosítás megkötéséről dönt, érdemes előzetesen alaposan tanulmányozni, hogy az elemi károk – (elektromos) tűz, robbanás, földrengés, beomlások, vihar által megrongált épületrészek, csapadék és jég, vezetéktörés, idegen tárgyak rádőlése és üvegtörés – miatti veszteség kifizetése mellett milyen kockázatot vállalnak magukra az egyes biztosítók.

Fölöttébb hasznos például, ha a felsoroltak mellé társasházi felelősségbiztosítási védelem is társul (szerencsére ma már ez is a legtöbb biztosítás része). Ez azt jelenti, akkor is a biztosító áll helyt a lakók által megtérítendő kárért, ha pl. a társasház tetejéről egy lehulló vakolatdarab megrongálja az utcán parkoló egyik autót, vagy ha valamelyik lakótárs csőtörés miatt eláztatja az alatta lévő szomszéd mennyezetét.

Használjuk a kiegészítéseket 

Többletdíj fejében – s ha a lakók megbízzák ezzel a közös képviselőt – lehetőség van további kiegészítő biztosítások megkötésére is, pl. a betöréses lopás, rablás vagy rongálás, vandalizmus okozta károk kivédésére. Ezek jól jöhetnek akkor, ha egy napon ismeretlenek eltulajdonítják a ház közös drága fűnyíró gépét, vagy éppen százezreket kellene fizetni a hívólift valakik által felfeszített ajtajának helyreállítására.

Több biztosító kínál még olyan különleges kiegészítő biztosításokat, amelyek pl. akkor fizetnek, ha a közös teremgarázsban megsérül valamelyik lakó autója, vagy ha a közös képviselő, társasházkezelő jogsértő tevékenységével anyagi kárt okozott a lakóközösségnek. Külön kategóriát jelent az erkélyek, lodzsák vagy éppen a házban működő üzletek speciális, a megerősített üvegfelületek károsodása esetén térítést nyújtó kiegészítő biztosítás is.

Fontos, hogy csak a társasház valós szükségletei alapján érdemes szerződni a biztosítóval, hiszen minden kiegészítő biztosítás többletdíjjal jár. Egy szórakozónegyedben pl. hasznos, egy csendes lakóparkban viszont fölösleges lehet a vandalizmus elleni kiegészítő biztosítás. Érdemes tájékozódni azokról a kockázatokról – ilyen lehet a fa-, vályog- vagy földfalazatú építményekben esett kár –, amit maguk a biztosítók is kizárnak feltételeikben.

Komoly anyagi teher lehet

Ha egy társasháznak egyáltalán nincs biztosítása, a közös épületet ért kár viselésére a lakók saját tulajdoni hányaduk arányában kötelesek. Ez nemcsak azonnali (sokszor jelentős összegű) anyagi megterhelést jelent, de egy lakóközösségben viták forrása is lehet. Ezzel szemben a társasház-biztosítás egy lakóra eső díja – jellemzően a közös költség részeként – előre kalkulálható csekély havi kiadás.

Forrás: http://www.blikk.hu/aktualis/penz/tarsashaz-biztositas-kar-fedezet/9x8lcrr?fbclid=IwAR39Stc0ifwrchfC5rD08teiu05y-ial25U2IE5g77_oKLwPtFBkJpLnePM