Luxemburg azonos nevű fővárosától néhány kilométerre északra található a 4000 lakosú Bereldange. A helyi Cactus szupermarket és a Leonidas csokoládébolt után a harmadik épület a Rue du X Octobre, azaz az Október 10-e utcán egy három emeletes társasház, amiről kívülről aligha mondaná meg bárki, hogy a NER körüli milliárdosok világának egyik középpontja.

A házra azután találtunk rá, hogy Sarka Kata új céget alapított Rogán Cecíliával, Rogán Antal propagandaminiszter feleségével. A tavaly decemberben bejegyzett Top News Kft. nem az első közös cége Rogánnak és Sarkának, együtt tulajdonosok a Nakama & Partners nevű reklámcégben, ami 2017-ben fél milliárd forintos forgalom mellett már 221 millió forintos nyereséget produkált. A magyar cégalapítási szabályok szerint a bejegyzéskor meg kell adni a vállalkozás tisztviselőinek és tulajdonosainak adatait, köztük a lakcímet is, a pár hónapja működő Top News esetében pedig Sarka Kata a nyilvános cégadatbázisban egy luxemburgi címet adott meg, igaz, házszám nélkül.

Sarka Kata és Rogán Cecília évek óta jó barátok, néhány hetente posztolnak közös fotókat az Instagramon, többször szerepeltek már közösen a televízióban, mindketten ugyanannak a ruhamárkának a reklámarcai, együtt dolgoznak a Magyarország Szépe szépségversenyen és közös cégükkel szálltak be a Mikulásgyár szervezésébe is.

Sarka Kata Wikipédia oldala szerint 10 évig, 2008 és 2018 között a televíziós Hajdú Péter felesége volt. A válás környékén már lehetett hallani róla, hogy Sarkának új kapcsolata van, és hogy Bessenyei István, az állami megbízásokkal bőven ellátott Valton nevű biztonsági cég kisebbségi tulajdonosa a partnere. Üzletemberként Bessenyeinek is több helyen megtalálható az elérhetősége a nyilvános cégadatbázisban, az ő esetében eltérő írásmóddal, viszont házszámmal együtt ugyanaz a luxemburgi cím szerepel, mint Sarka céges papírjaiban.

Miután a luxemburgi költözésről cikket írt idén februárban az Átlátszó, a 444 egy közelben élő olvasója elkirándult a házhoz, és le is fényképezte a Sarka-Bessenyei páros közös postaládáját, tehát egészen biztos, hogy kettejük esetében ugyanarról a lakásról van szó. (Lehetséges, hogy azért mégsem vándorolnak ki: a Magyar Narancs március elején megírta, hogy Bessenyei éppen villakomplexumot épít a Svábhegyen.)

Szerettük volna kikérni a luxemburgi földhivataltól a kisvárosi lakás tulajdoni lapját, de online sajnos csak a lakók hozzájárulásával elérhetők az adatok, nekünk pedig nem volt ilyen hozzájárulásunk. Ezután egy helyi újságíró segítségét kértük, aki a tulajdoni lapot ugyan nem tudta megszerezni, de érdekes részletekkel szolgált az egyébként a kívülről kifejezetten szerénynek látszó társasházról.

Kiderült ugyanis, hogy egy darabig ez a társasház volt Rákosi Tamás milliárdos médiamogulnak, az RTL-től a TV2-höz igazolt (majd onnan a napokban elküldött) Dirk Gerkens barátjának és üzlettársának címe, ezt a 444-nek maga Rákosi is megerősítette. Rákosi azt mondta, hogy már évek óta nem lakik a házban, ahol egy lakást bérelt emlékei szerint 2012-ig, tehát még jóval Sarkáék érkezése előtt. A száz leggazdagabb magyar között jegyzett, gyerekkorát Belgiumban töltő Rákosi évtizedeken át meghatározó figurája volt a magyar televíziózásnak.

Több olyan luxemburgi bejegyzésű cégnél, amiben Rákosi igazgatóként van megjelölve, a milliárdos saját címeként szerepelt a luxemburgi társasház.

Az egyik ilyen cég, a szintén Luxemburgban bejegyzett Gekoq nevű vállalkozás magyar szempontból különösen érdekes. Az Átlátszó 2017-es cikke szerint ennek a cégnek van a birtokában a HA-YFJ lajstromjelű magánrepülőgép, ami a lap által megszerzett repülési adatok alapján Budapestről szállítja a szerencsés utasokat Nyugat-Európa, azon belül is Belgium, Luxemburg és Svájc felé, illetve onnan a magyar fővárosba. Rákosi a 444-nek azt mondta, hogy a Gekoq az ő cége, ami valóban lízingel egy repülőgépet, illetve, hogy a vállalkozásnak Sarka párja, a valtonos Bessenyei István is dolgozik. Rákosi azt mondta, hogy Bessenyeit személyesen ismeri, régóta ő intézi az utazásait, mert repülőgépekkel is foglalkozik.

A magyar Nemzeti Közlekedési Hatóság 2016-os adatai szerint a Gekoq által lízingelt HA-YFJ jelzésű gép magyar üzembentartója egy FLY-COOP Kft. nevű vállalkozás. Ennek a cégnek a helikoptere szállította Rogán Antal minisztert és feleségét, Cecíliát Szabó Zsófia színésznő esküvőjéről Budapestre 2016-ban. Ez volt az a helikopterezés, amit Rogán először a Népszabadság újságírójának letagadott, majd elismert, majd öt nappal később bezárták az újságot. A helikopterezést megmagyarázó történetben aztán a közös Sarka-Rogán cég lett a főszereplő: a Fly-Coop tulajdonosa a Népszabadságnak azt mondta: cégének a Nakama & Partnersszel van közös üzlete, a repülést kvázi szívességből ajánlotta fel Rogán Cecíliának, és a két vállalkozás elbarterezi egymással.

De még csak nem is Rákosi volt a Sarkáék luxemburgi otthonául szolgáló társasház legizgalmasabb lakója. A luxemburgi cégadatok, a ház kapujában található kapucsengő és postaládák tanúsága szerint ugyanis Sarkáék szomszédjában lakik a marokkói születésű Joëlle Mamane-Aflalo. Az üzletasszony volt közös vállalkozásban a médiamogul Rákosival, feltűnik NER környéki üzletekben is, de a neve a legsúlyosabb magyar mutyiknál is nagyságrendekkel meredekebb történetekben is előkerült.

Magyar vonalon Mamane neve először 2017-ben merült fel, amikor egy hozzá köthető luxemburgi cég, a Mangusta Invest tűnt fel az egyik legnagyobb magyar saleshouse, a 2016-ban és 2017-ben már majd 30 milliárd forintos éves forgalmat bonyolító Atmedia körül. Az Atmedia a TV2 csoport, a közmédia és az ATV reklámfelületeit is értékesíti, így bőven kerül hozzájuk a magyar kormány gyűlölet- és propaganda-kampányokra költött milliárdjaiból. A Mangusta ma az Atmédia kisebbségi tulajdonosa és zálogjogot is bejegyeztek a cégre. A Mangusta 2017-ben beszállt az előbb az RTL majd később TV2 beszállítójaként ismert tévés gyártócégbe, az IKO-ba is. Rákosi a 444-nek azt mondta, hogy van érdekeltsége a Mangusta Investben.

Rákosi Tamás a 444-nek kérdésére könyvelőként beszélt Joelle Mamanról, akivel valóban együtt volt több cégben is. Mint mondta a nő Luxemburgban ismert könyvelőnek számít nagy irodával és sok nemzetközi ügyféllel. Arról beszélt hogy Mamane egyfajta pénzügyi felügyeleti szerepet játszott a cégekben. Rákosi azt mondta, annak idején a a luxemburgi kisvárosi lakást Mamane szerezte neki, és úgy tudja, hogy most Sarkáék is rajta keresztül kerültek oda.

Sarkáék marokkói születésű szomszédjának a NER médiamilliárdjainak világa valójában kispálya lehet, a nő ugyanis az 1990-es években kulcsszereplője volt az angolai szovjet államadósság lebontásának. Az üzlet során 386 millió dollár (110 milliárd forint) kerülhetett különböző közvetítők, köztük angolai politikusok és orosz üzletemberek zsebébe.

A modern kori Afrika egyik legjobban dokumentált korrupciós ügyét a brit Corruption Watch nevű civil szervezet tárta fel, az ő részletes jelentésüket itt lehet elolvasni. Mamane a botrány főszereplőjének, az Oroszországban született, majd Izraelben és Franciaországban élő Arcadi Gaydamaknak volt a legfőbb bizalmasa és üzleti ügyintézője. A Vanity Fair cikke szerint Gaydamakok és Mamane-t

egy közös moszados ismerősük mutatta be egymásnak.

A Corruption Watch jelentése szerint Gaydamak az 1990-es években segített az angolai kormánynak 790 millió dollárért (225 milliárd forintért) fegyvereket vásárolni Franciaországból és Oroszországból, majd jó kapcsolatai révén 1996-ban ő kapta a megbízást az angolai kormánytól, hogy kezdjen tárgyalásokat az ország 5 milliárd dolláros szovjet államadósságának mérsékléséről Oroszországgal. A Corruption Watch jelentése szerint Gaydamak 138 millió dollárra (39 milliárd forintra) tehetett szert a közreműködéséért ebben az üzletben. Mamane-ről a következőket írják:

„Ő Gaydamak üzleti alteregója, tanácsadója, a pénzügyeinek legfontosabb tervezője. Forrásaink szerint eredetileg ő jegyezte be az Abalone-t [az angolai ügyben óriás pénz kaszáló közvetítő céget], a cég igazgatója volt, és gyakran írt alá a vállalkozás nevében.”

Az angolai botrányt felfejtő kutató és volt dél-afrikai politikus, Andrew Feinstein a 444-nek azt mondta, nincs tudomása róla, hogy Mamane-t valaha elítélték volna az ügyben játszott szerepe miatt. Azt mondta, hogy a nő sokáig banki könyvelőként dolgozott, majd saját tanácsadócéget alapított, és elsősorban az offshore pénzügyi megoldásokra specializálódott. (A magyar kormány figyelme egyébként pont a közelmúltban fordult Angola felé.)

Szerettük volna Sarkáékat is megkérdezni arról, miért költöztek Luxemburgba, de üzenetünkre nem kaptunk választ.

A cikkünk elkészítésében közreműködő luxemburgi újságíró, Laurent Schmit arról írt a 444-nek, hogy a sok külföldi azért jelenti be a lakcímét Luxemburgba, mert az országban bejelentett lakcímmel rendelkező emberek esetében a helyi bankok szűkebb körben osztanak meg adatokat a hatóságokkal, mint azoknál, akiknek a számlanyitáskor külföldi lakcímük van.

Laurent Schmit, a reporter.lu munkatársa működött közre a cikk elkészítésében.

Forrás: https://444.hu/2019/04/11/egy-luxemburgi-tarsashaz-es-egy-kalandos-eletu-konyvelo-a-kapocs-a-regi-elit-es-a-ner-csillaga-kozott

A rövid válasz egy egyszerű „igen” lenne, de érdemes néhány részletet tisztáznunk ezzel kapcsolatban – írja a témáról Heinrich Renáta jogi előadó a Das.hu jogi szakportálon.

A társasház jogi lehetőségeinek eszköze ugyanis a szervezeti és működési szabályzat. Ez a dokumentum bizony korlátozhatja a hasznosítás jogát, és ebben az esetben ez akár egy airbnb-szerű lakáskiadásra is vonatkozhat.

Ennek persze a fordítottja is igaz: amennyiben azonban nem tartalmaz ezzel kapcsolatos tiltó vagy megszorító rendelkezést, úgy a saját tulajdonú ingatlanunkat szabadon hasznosíthatjuk, akár airbnb-zésre is.

Érdemes tehát azzal kezdeni, még mielőtt bármit is tennénk a lakásunk átalakítása vagy akár már hirdetése érdekében is, hogy áttanulmányozzuk a szervezeti és működési szabályzatot.Ha az efféle tevékenységet az okirat nem tiltja, akkor nyert ügyünk van.

Viszont ha például panaszok érkeznek az airbnb-s vendégekre, a gyakori mozgásokra, zajos forgalomra, akkoregy közgyűlési határozattal, amit a többi tulajdonos egyszerű többsége bármikor elfogadhat egy közgyűlésen, már módosítható is az okirat az airbnb-zésre nézve kedvezőtlen irányba.

Ezek a módosítások ugyanakkor nem lehetnek visszaható hatályúak, továbbá érdemes még azt is tudni, hogy a közgyűlésnek nincs lehetősége arra, hogy bármilyen jogcímmel (bírság, sérelemdíj) pénzösszeg megfizetésére kötelezze a tevékenységet folytató tulajdonost.

Forrás: https://m.origo.hu/gazdasag/20190424-fellephete-a-tarsashaz-az-ellen-ha-airbnb-lakast-uzemeltetek.html

Kigyulladt a kukatároló Szegeden hétfőn este egy Székely sori társasházban – közölte a megyei katasztrófavédelem.

Szemetes konténer és szigetelt csövek, vezetékek égtek a mintegy kilenc négyzetméteres helyiségben. A lángokat elfojtották a város hivatásos tűzoltói, akik hőkamerával átvizsgálták a tűz által érintett területet, és átszellőztették a lépcsőházat.

Az épület lakóinak nem kellett elhagyniuk a lakásukat. A tűzesethez, amely során egy ember könnyebben megsérült, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is kivonult.

Forrás: https://szegedma.hu/2019/04/kigyulladt-egy-tarsashazi-kukatarolo-szegeden

Füst áramlott egy székesfehérvári háromszintes társasház szellőzőjéből, az épületet kiürítették, hetvenketten hagyták el ideiglenesen otthonaikat – közölte honlapján péntek hajnalban a Katasztrófavédelem.

A város hivatásos tűzoltói az egyik földszinti lakásból érezték a füstöt. Az ingatlanba behatolva megállapították, hogy a szobában a berendezési tárgyak égtek. Lakót nem, csak egy elpusztult kutyát találtak bent.

Az épületet kiürítették, hetvenketten hagyták el ideiglenesen otthonaikat, akik a szellőztetést követően visszatérhettek a lakásokba.

Forrás: https://m.delmagyar.hu/belfold_hirek/tuz_egy_szekesfehervari_tarsashazban_72_ember_hagyta_el_ideiglenesen_otthonat/2593319/

Az építőipari árak emelkedése és a bérköltségek miatt idén már muszáj lesz emelni a közös költségeket, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége szerint.

Idén elkerülhetetlen a társasházi közös költségek minimális emelése – mondta lapunknak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége (MTOSzSz) elnöke. Ennek alapvetően két oka van szerinte: egyrészt az építőipari árak évek óta emelkednek, másrészt a bérköltségek. Egy átlagos 10 ezer forintos közös költség esetén legalább 300-400 forintos emelést tartana reálisnak.

„Most emelni kell a közös költséget tízből tíz társasházban, ha nincs a háznak jelentős tartaléka. Aki most nem emel, az elfogyasztja a társasház vagyonát” – vélekedett az MTOSzSz elnöke. Kaplonyi György szerint ahol most nem volt vagy lesz emelés, abban a társasházban korábban lehetett jelentős emelés. A karbantartási, takarítási kiadások ugyanis folyamatosan emelkednek, amit már nagyon nehezen lehetne változatlan közös költségből kigazdálkodni. Ezért a szakember szerint jó kommunikációval meg lehet győzni a lakókat arról, hogy szükség van az emelésre.

„A valós költségeken kell számolni, nem lehet befagyasztani az árakat. Tavaly még meg lehetett úszni az emelést, de míg korábban egy munkára akár három ajánlat közül válogathattam, most alig lehet találni például egy számlaképes karbantartó szerelőt” – magyarázta Kaplonyi György, aki egyébként Szegeden 200 társasházat is képvisel.

Tetemes adósság terheli így is a társasházi és lakásszövetkezeti otthonok több mint négy és félmillió lakóját, de azt pontosan senki sem tudja, hogy együttvéve mennyi a felhalmozott adósság, mert erről sehol sincs hivatalos kimutatás. Kaplonyi György korábban a Népszavának elmondta, becsült adatokból saját statisztikát készített, amiből kiderül, hogy a mintegy 750 ezer panellakásban hozzávetőleg 4,5 milliárd forint volt a tartozás 2017-ben. Ehhez hozzáadva az 1,2 millió hagyományos társasházban és lakásszövetkezeti otthonban keletkezett kintlévőséget, akkor az összeg majdnem eléri a hétmilliárd forintot. A szakember szerint az adósság behajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Például problémásak a munkanélküliek és a devizahitelesek tartozásai, ők a teljes kintlévőség 60 százalékát tudhatják magukénak.

A lakóknak is van beleszólása – sokan nem élnek vele

A társasházi lakógyűléseknek éppen most van a szezonja. Az első közgyűléseket február közepére hívták össze, az utolsót pedig május 31-ig kell lezárni. Kevesen járnak az évente egyszer összehívott közgyűlésekre, jó ha a lakók 40 százaléka megjelenik. Főleg az 50 évesnél idősebb generáció képviselteti magát, a fiatalok pedig abszolút nem érnek rá ilyesmire.

Az MTOSzSz elnöke szerint a közös képviselők között már egyre kevesebb az ügyeskedő, de persze mint minden piacon, így itt is előfordulnak szélhámosok. Közel egymillió forintot költött el például egy társasház lakóinak megtakarításából egy nő Orosházán. A nyugdíjas nő közös képviselőként intézte a 15 lakásos épület ügyeit. Készpénzben szedte be a közös költséget, amiből befizette a szemétszállítási díjat és a lépcsőházi világítás számláját. A fennmaradó összeget azonban nem különítette el egy bankszámlán, hanem otthon tartotta és 2014 decemberétől 2017 októberéig közel egymillió forintot költött el belőle. A tartozásait és megélhetésének költségeit fizette belőle.

Az is tisztítaná a piacot, ha nem halogatnák tovább a társasházak regisztrációját a földhivataloknál. Eredetileg 2019. január 1-től kellett volna regisztrálni, de ezt elhalasztották végül 2020. január 1-re. A legfontosabb változás az lenne, hogy a társasházak tulajdoni törzslapjaira fel kell vezetni a közös képviselő, a házkezelője vagy az intézőbizottság elnöke nevét, pontos elérhetőségét. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a munkájukat üzletszerűen végző tisztségviselők, hanem a magánszemélyként feladatot vállalók nyilvántartása is megtörténik. Bérlők és vevők is meg tudják majd nézni, milyen anyagi hátterű társasházba költözhetnek.

Forrás: https://www.napi.hu/ingatlan/tarsashazban-lakik—elkerulhetetlen-a-kozos-koltseg-emelkedese.681806.html

Egy társasházi lakás beázott. A beázásnak két oka volt: az egyik a közös tetőterasz szigetelésének elöregedése, a másik a lakáson keresztül vezető csapadékvíz-elvezető kilukadása.

A lakás tulajdonosa több ízben jelezte a társasház közös képviselőjének a problémákat, aki azonban nem tett semmit éveken keresztül. A lakás számos esetben beázott, penészedett. A háznak évek múltán új közös képviselője lett, ő már hajlandó volt foglalkozni az üggyel, és megrendelte a tetőterasz javítási munkálatait, amelyeket azonban úgy sikerült elvégezni, hogy a beázás nem szűnt meg, hanem rosszabbodott. Egészen odáig, hogy a tulajdonos kénytelen volt a sajátja helyett másik lakást bérelni és oda átköltözni. Az új közös képviselő nem intézte el, hogy a kivitelező kijavítsa a rosszul elvégzett munkát. A lakó végül pert indított a társasház, valamint a két közös képviselő ellen is azzal, hogy térítsék meg a kárait, és szüntessék meg a károkozást.

Talán sokak számára egyértelmű, hogy a társasház kvázi jogi személyként felelősséggel tartozik azért, ha a közös tulajdonú részek miatt az egyes lakásokban kár keletkezik. Ebben az esetben az volt a különleges, hogy a felperes nemcsak a társasházat tette felelőssé a káraiért, hanem a két közös képviselőt is, és azt mondta, hogy a társasház – amelynek az eset összes körülményeit tekintve nem sok pénze lehetett – és a két közös képviselő egyetemlegesen felelnek a károkért. (Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a jogosult bármelyik kötelezettől kérheti az egész tartozás teljesítését, és ők majd utólag elszámolnak egymás között.)

Ebben az esetben az igazán érdekes vita nem arról szólt, hogy megáll-e a kereset: mivel a lakót kár érte a társasház közös részeinek hibái miatt, az egyértelmű, hogy a társasháznak fizetnie kell. A nagy kérdés az volt, hogy megállapítja-e a bíróság a közös képviselők kártérítési felelősségét. A tulajdonos az általános kártérítési szabályokra hivatkozva azt mondta, hogy a kárát a közös képviselők pont annyira okozták, mint maga a társasház: egyikük azzal, hogy évekig nem tett semmit, másikuk azzal, hogy nem kérte a kivitelezőt a trehányul elvégzett munka kijavítására.

A bíróság végül a tulajdonosnak adott igazat abban, hogy a társasház a két képviselővel közösen okozta a kárt, ezért a kártérítési felelősségük is egyetemleges. Egyik képviselő sem tudta ugyanis az általános kártérítési szabályok szerint bizonyítani, hogy az adott helyzetben általában elvárható módon járt el.

Forrás: https://www.szabadfold.hu/aktualis/ki_fog_fizetni

A Mátyás tér sarkán álló apró, két évtizede üres épület helyén ötemeletes társasház születik majd.

Az elmúlt években házak egész tömege tűnt el a Nagykörutat körülvevő, illetve a szűkebb belváros részét képező utcákból, hogy átadják a helyüket a soklakásos, környezetükkel legtöbbször semmiféle kapcsolatot ápolni nem vágyó társasházaknak, így a Corvin-Szigony-projekt részeként létrejött Corvin sétánynak.

Az épületek egy része korábban védettséget élvezett, vagy épp megérdemelte volna azt, az ingatlanépítési láz azonban őket is elsöpörte: fémhálóval leszúrt sarokház kerül a Nagymező utcába, védettségét elvesztett ház tűnt el az Andrássy út, illetve a Kálvin tér mellől, egy évvel ezelőtt pedig az egykor Róth Miksa első műhelyét rejtő ház is a múlté lett.

A pesti utcák képéért aggódók, illetve a modern társasházakat ellenzők szívük szerint nyilván mindenvalóan egyes házat megmentenének, erre azonban nem csak pusztán gazdasági okokból – egy évtizedek óta elhagyatott, alacsony lakóépület óriási összegekből való megmentése kevesebb új lakást, vagy irodaterületet eredményez, mint a bontás után helyére kerülő új ingatlan –, de a város fejlődésének biztosítása miatt sincs mindig mód.

Tökéletes példa erre a Mátyás tér 18. számú, a Nagy Fuvaros utca sarkán álló, 1870 körül született háza, mely a környéken élők elmondása szerint a kilencvenes évek óta állt üresen, hiszen tulajdonosai nem tudták értékesíteni az ingatlanpiacon.

Az egyszintes saroképület a felújítások hiánya, és a legszükségesebb javítások jól látható nyoma miatt már hosszú ideje kilóg a az utóbbi években jókora fejlődésen átment környezetéből, így évek óta várható volt már a bontása, vagy épp a Baross utca 40. végül tervasztalon maradt átépítéséhez hasonló hasznosítása.

A néhány éve gazdát cserélt épület új tulajdonosai az előbbi mellett döntöttek: a héten meg is indultak a 2016-ban már engedélyezett bontási munkálatok, hogy a jól láthatóan romos épület helyén a következő hónapokban egy ötemeletes társasház születhessen meg.

A környezetéből magasságával eddig erősen kilógó ház ugyan Józsefváros kevés, máig túlélő földszintes épületének egyike, a fölötte tornyosuló, két-három emeletnyi magasságba nyúló csupasz tűzfalak, illetve a teret alkotó, nála egy-két évtizeddel fiatalabb épületállomány közt, részben kopottsága miatt is kimondottan furcsán festett:

A munkálatokat csütörtök délután fura incidens zavarta meg: a statikailag nyilvánvalóan nem körültekintően felmért épületbe behatoló markoló nemes egyszerűséggel beszakadt a pincébe, a gép kiemelése pedig péntek délig sem kezdődött meg.

Az építési területet a tértől elválasztó kerítés szerint a bontási munkálatok májusban érnek véget, így a nyár elején el is indul a tizenhét lakásos társasház építése.

A projekt kedvéért 2016 nyarán létrehozott Tér 18 Lakásépítő Kft. beruházásában átalakuló telken létrejövő ház terveit a Pro-Architekt stúdió ügyvezetője, Póczik Róbert (1968-) szállítja.

A cég egyáltalán nem újonc a magyar piacon, hiszen az elmúlt húsz évben számos érdekes épülettel gazdagították az országot: a cég színeiben tervező Ybl- és Kossuth-díjas Kerényi József(1929-2016) építette például újra a Várlejtőn állt Ybl-villát (1999-2001), de az ő munkája a Soproni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának új épülete (2006) is. A Pro-Architect mindemellett számos – főleg angyalföldi, újpesti, illetve Dunakeszin álló – társasházzal, valamint családi házak egész sorával gazdagította a fővárost és a környező településeket.

Az persze egészen más kérdés, hogy a tér túloldalán lévő, hasonlóan semleges színű, de jóval kevésbé feldarabolt homlokzatú Metrodom-házzal ellentétben mennyire befolyásolja majd a tér képét, de a már közzétett látványterveket látva ezzel sem lesz különösebb gond.

A most elpusztított épület egy évszázadon át volt a környék fontos és szerves része: a Buchmesser Lőrinc számára épült ház, illetve annak egy része a második világháborúig több mint féltucat alkalommal cserélt gazdát, falai között pedig a környéken élők közül jó eséllyel mindenki legalább egyszer megfordult.

Az 1880-ban már Koch Antal kocsmájának, illetve lakásának is helyet adó házba 1898-ban költözött be a vendéglőt üzemeltetőGaunersdofer József, aki négy évvel később az egész épületet is megvásárolta. Tulajdonjogát és a vendéglőt egy évtizedig tartotta meg, majd mindkettőt átadta Pázsy Károlynak. A férfi néhány év után továbbállt, az üzlet pedig – valószínűleg új tulajdonosa miatt – felvette a Herzog-vendéglő nevet. Ekkora már talán a kocsma is beolvadt a környékbelieket olcsó ételekkel ellátó műintézménybe, a hiszen a harmincas évek derekán, a ház Karsai Rózakocsmáros tulajdonába kerülésekor mindkét egység egyszerre került az ingatlanpiacra – a Thonet-székek, asztalok, a szikvízgép, illetve a berendezési tárgyak hirdetései heteken át bukkantak fel a kor lapjaiban.

Az ezt megelőző évtizedben a pincét a „szolid kiszolgálást” nyújtó, a józsefvárosiakat kényelmes ágyneműhöz segítő Tollpince foglalta el, de a háború előtt  nekik is menniük kellett, hogy átadják a helyet Vándor Dezső cipőgyárának (1938-), illetve Böröczfy Ferenc vas-, acél- és fémáruüzletének (1943-).

Az ekkorra már rég óriásokkal körülvett apróság valószínűleg kevés sérüléssel élte túl Budapest ostromát, hiszen a következő évben az olcsó bútorokat készítő Miskur asztalosműhely (1946-) költözött a házba. 1947-ben követte őt Cigl (Czigl) Gézahangszerkészítő műhelye, két évvel később pedig egy cukrászda nyitotta meg kapuit a háborús romok közt rövid boldogságot keresők előtt.

A legalább egy apró lakást továbbra is rejtő ingatlanon az ötvenes évek hajnalán – az államosítások után – egy kalapüzletnek is jutott hely, ami egészen a rendszerváltás előtti évekig tartotta magát a háború előtti fényét visszanyerni azóta sem képes, de jó úton haladó környéken.

A házban 1958-ban az üzlethelyiségek mellett egy szoba-konyhás lakás, 1973-ban pedig egy kétszobás, összkomfortos otthon, valamint 112 négyzetméternyi pince volt – írták az egymást követő tulajdonosok a Magyar Nemzet szerkesztőségében feladott hirdetéseikben (1958. március 29., ill. 1973. június 3.), de a rendszerváltás után már ezeket sem használta senki. Az ablakok egy részét azóta befalazták, másokat bedeszkáztak, a környékbeliek pedig nyilván jól tudták: hamarosan pont kerül a másfél évszázadot túlélt ház története végére, és egyszer jókora társasház bújik ki a helyén a földből.

Reméljük, az utód előtt nem ilyen mozgalmas évtizedek állnak majd, és beilleszkedik a lassan magára találó környék XXI. századi képébe.

Forrás: https://24.hu/kultura/2019/04/06/jozsefvaros-matyas-ter-ismeretlen-budapest-tarsashaz/

A legrosszabb helyzetben azok vannak, akik társasházában nincs közös biztosítás sem.

Forrás: https://infostart.hu/belfold/2019/04/09/nagy-hibat-kovet-el-aki-nem-biztositja-tarsashazi-lakasat

Szolnok – Tűz ütött ki egy szolnoki társasház egyik első emeleti lakásának konyhájában, nyolcvanöt embernek el kellett hagynia az otthonát – írta honlapján a katasztrófavédelem csütörtökön késő este.

A városi hivatásos tűzoltók kiérkezésére az ingatlan lakója saját erejéből elhagyta a lakást. Az egységek rövid időn belül eloltották a tüzet, a füst miatt kimenekítették az épület lakóit. 

Információk szerint nyolcvanöt embernek kellett ideiglenesen elhagynia az otthonát, akik közül legtöbben már visszatérhettek a lakásokba, a mentők ugyanakkor néhány lakót füstmérgezés gyanújával vizsgálnak.

Forrás: http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/szolnok-tarsashaz-tuz-utott-ki-fust-lakok-kimenekites/gdjh9nf

A legtöbb embert elborzasztotta a múlt heti történet, amikor valaki rajzszögeket ragasztott egy családi bölcsőde játékmotorjaira. Van azonban egy olyan nézőpont is, hogy nem jó ötlet társasházban működtetni a magán bölcsődét, hiszen sokakat teljes joggal zavarhat az állandó gyerekzsivaj. A bölcsődei gondozóknak kötelező szabad levegőre vinni a gyerekeket és a törvény szerint ezt megtehetik a társasház udvarán is, a szomszédok beleegyezése nélkül. Még plusz költséget se kell fizetniük.

Ahogy arról egy korábbi cikkben beszámoltunk, valaki rajzszögeket ragasztott a Lepke-lak Családi Bölcsőde játékmotorjaira és szétvágta a labdákat a ferencvárosi ház udvarán. Geicz-Molnár Szilvia, a bölcsőde vezetője szerint az egyik szomszéd lehetett az elkövető, akit valószínűleg zavart a gyerekek hangoskodása és így akart bosszút állni. Mint azt a vezetőnőtől és a Ferenc téri társasház közös képviselőjétől megtudtuk, korábban a környező házakból több szomszéd is elégedetlenkedett, hogy túl hangosan a gyerekek, amikor az udvaron játszanak, a szomszédos épület közös képviselője néhány éve levélben szólította fel a bölcsődét, hogy ne zavarják az ott lakók nyugalmát.

Miért nem fizetnek többet?

A parkosított kert a Ferencvárosi Önkormányzat tulajdonában áll, ám a fenntartása (pl.: öntözés, kertész munkadíja) az azt körülvevő négy társasházat terheli, mondta el a társasház ügyeit intéző Nett-(O) Kft. ügyvezetője, Treml Szilvia az Indexnek. „Sok hasonló, belső kerttel rendelkező társasház van Középső-Ferencvárosban.

Az Önkormányzat annak idején azzal a feltétellel engedte lezárni az udvart a lakóknak, ha a társasházak fizetik a működési költségeket.”

Ez ugyanúgy benne van a közös költségben, mint például a lépcsőház takarításának díja, a kertet körülvevő négy társasház között egyformán oszlanak meg a kiadások. Treml hozzátette, ahogy a legtöbb társasházban, itt is a lakások mérete szerint fizetik a lakók a közös költséget és nem az ott élők vagy a használók száma alapján.

Hiába jelezte egy szomszédos – a közös kertet használó – ház közös képviselője néhány éve a családi bölcsődének, hogy az udvar többlethasználata sérti a többi tulajdonos érdekeit, Treml szerint ez abszurdum.

„Mindig azt válaszolom, ha valaki emiatt reklamál, hogy menjen le ő is többször a kertbe, senki nem tiltja meg neki. Nincs olyan, hogy valakinek többet kell fizetnie amiatt, mert sokat használja az udvart.”

Mint a közös képviselő a társasházak működését szabályozó törvényrerámutatott, a családi bölcsőde megnyitásához nincs szükség a közgyűlés hozzájárulására, azaz bárki nyithat üzletet vagy lakáséttermet a megfelelő hatósági engedélyek birtokában.

Kötelező szabad levegőre vinni a gyerekeket

„A családi bölcsőde megnyitásának egyik feltétele, hogy a fenntartó biztosítsa a lehetőséget a szabad levegőn tartózkodáshoz” – nyilatkozta az Indexnek dr. Mátay Katalin, a Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesületének elnöke. – „Ideális esetben ez egy saját kert, de ha erre nincs lehetőség, egy közeli játszótér is megteszi, ahova a gondozók biztonságosan el tudják vinni a gyerekeket.”

Mátay elmondta, a családi bölcsődék működését az önkormányzatok gyámhivatala engedélyezi és felügyeli. A rendszeres ellenőrzésnél a személyi (pl. megfelelő szakképesítés) és tárgyi (pl. helyiségek, eszközök) feltételek mellett azt is nézik, hogy ki viszik-e szabad levegőre a gyerekeket és milyen körülmények között teszik ezt. „Mi annak örülünk, ha olyan környezetben nyitnak családi bölcsődét, ahol ezek a feltételek eleve adottak. Jellemzően kertes házakban működnek a bölcsődék, de arra is vannak persze példák, hogy társasházban üzemelnek. Kevés olyat ismerek azonban, ahol játszótérre viszik a gyerekeket, a legtöbb esetben szerencsére a kertben meg tudják oldani.” Habár a törvény szerint nincs szükség a tulajdonostársak engedélyére, Mátay szerint érdemes még a nyitás előtt tájékoztatni a szomszédokat és jó, ha arról is közösen meg tudnak egyezni, hogy a közös kertet használják.

Az Önkormányzat a családi bölcsőde mellett áll

Bácskai János, a kilencedik kerület polgármestere múlt héten telefonon hívta fel a Ferenc téri bölcsőde vezetőjét, hogy biztosítsa támogatásáról. Erről Facebook-oldalán is posztolt, azt írja

kamerarendszert telepítünk a közös udvarra, hogy a hasonló felfoghatatlanul embertelen eseteket megelőzzük. A kerületi rendőrök már nyomoznak!

Geicz-Molnár Szilviától megtudtuk, hogy a polgármester a hét közepén személyesen is meglátogatja a bölcsődét, kismotorokat és labdákat visz a gyerekeknek.

Forrás: https://index.hu/belfold/2019/04/03/csaladi_bolcsode_tarsashaz_ferencvaros/