Mindenekelőtt el kell oszlassunk egy tévhitet, amely szerint minden emeletes házat látva társasházat is látunk.

Akkor beszélhetünk ugyanis társasházról, amikor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kerül létesítésre és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.

A több helyiséget (lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget) tartalmazó házakat azonban lakásszövetkezeti jogi formában is létre lehet hozni. Ilyenkor a már említett Ptk. szabályain kívül a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni.

Mi azonos a társasház és a lakásszövetkezetek között?

Mindkét forma azt a célt szolgálja, hogy minden olyan épületben, ahol több helyiség található a tulajdonlás és használat ne az általánosan szabályozott közös tulajdoni szabályok szerint történjen meg, valamint létrejöjjön egy, a tulajdonosok személyétől elkülönülő képviseleti és ellenőrzési, valamint egy szabályozott döntéshozatali szerv (közgyűlés), amely a hatékony és törvényes működést biztosítja.

Mi a különbség a társasház és a lakásszövetkezetek között?

A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet, így önálló jogi személynek minősül. A lakásszövetkezetek létrehozásához az szükséges, hogy hét tag a szövetkezet létrehozásáról megállapodjon, és az általuk elfogadott alapszabály alapján a gazdasági társaságokhoz hasonlóan a lakásszövetkezetet a cégbíróság nyilvántartásba vegye. Természetesen a lakásszövetkezet létesítését követően az is elengedhetetlen, hogy a felépült ház a földhivatalnál is regisztrálásra kerüljön, hogy az egyes helyiségek (lakások, nem lakás célját szolgáló helyiségek) önálló jogi identitása létrejöjjön.

Ezzel szemben társasházat akár egy személy is alapíthat, és a társasház alapítását célzó alapító okiratot kizárólag a földhivatalhoz kell benyújtani. A társasház alapításnál a lakások tulajdonosaitól elkülönült önálló szervezet nem jön létre, a társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.

A lakásszövetkezetek esetén a képviseletet az igazgatóság, illetve a szövetkezet elnöke látja el – akik alapesetben a lakásszövetkezet tagjai –, míg társasház esetén a közös képviselő, aki a legtöbb esetben a társasházban tulajdonnal nem is rendelkező gazdálkodó szervezet.

Az ellenőrző szerv lakásszövetkezet esetén a felügyelő bizottság, míg társasháznál a számvizsgáló bizottság.

Lakásszövetkezetek esetén az épület alatti telek és az épület közös részei minden esetben a lakásszövetkezet, mint önálló jogi személy tulajdonában állnak. Ezzel szemben a társasházaknál a telek is általában a lakások és nem lakás céljáró szolgáló helyiségek tulajdonosainak közös tulajdonában van.

Míg a lakásszövetkezet felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság, addig a társasház felett a jegyző látja el.

A közgyűlésen gyakorolható szavazati jogok, így az ingatlan sorsát érintő kérdésekben való beleszólás tekintetében is óriási különbség van a két forma között. Addig, míg a társasháznál a szavazati jog nagysága a tulajdonolt lakás vagy más helyiség nagyságának egymáshoz viszonyított arányában kerül meghatározásra, addig a lakásszövetkezeteknél minden egyes használati egységnél csak 1 szavazat vehető figyelembe.

A fentiek miatt ne lepődjünk meg, ha a megvásárolni kívánt lakás tulajdoni lapján nem találjuk a társasház megnevezést, hanem lakásszövetkezet van feltüntetve. Az sem jelent problémát, ha a tulajdoni lapon nem szerepel a társasházi közös tulajdoni hányad, hiszen a lakásszövetkezetek esetén ilyen megjelölésre nincs szükség.

Abban az esetben, ha egy helyiséget szeretnénk bérbe venni a lakásszövetkezettől vagy a társasháztól és előzetesen megtekintjük az ingatlan tulajdoni lapját, azt fogjuk látni, hogy míg a lakásszövetkezetnél a „közös” helyiség a lakásszövetkezet 1/1 tulajdonában lesz nyilvántartva, addig a társasháznál a tulajdoni lapon a társasház összes tulajdonosának nevét fel fogjuk fedezni.

A lakásszövetkezet a társasházi formától tehát alapvetően abban különbözik, hogy van saját vagyona, jogi személy és nem csak egy adott ingatlanon felépülő vagy felépült ház kezelését, fenntartását jogosult végezni. A lakásszövetkezet alapvető feladata, hogy működtesse a tulajdonában lévő házakat. Mint önálló jogi személy nem kizárt, hogy vállalkozási tevékenységet is folytasson, akár új lakásokat is építsen azzal a megkötéssel, hogy a vállalkozási tevékenységből megszerzett profitot az alaptevékenységre kell felhasználni.

A közvélemény által kevésbé ismert lakásszövetkezeti formában működött 2013-ban a teljes lakásállomány 7,5%-a, amely arány a jelenlegi gyakorlati társasház alapítási tendenciának köszönhetően jelentősen csökkent.

Lakásszövetkezeti formában nemcsak lakások, hanem üdülők, nyugdíjasházak, garázsok, műhelyek is létesíthetők és működtethetők.

A lakásszövetkezeti formában történő ingatlanhasznosítás jogi jellegénél fogva akár a hitelezés során is nagyobb biztosítékot jelenthet, hiszen nemcsak az egyes tulajdonosok, hanem akár maga a lakásszövetkezet is kötelezettként szerepelhet a jogviszonyban.

A tegnapi nap folyamán bejelentés érkezett a rendőrségre egy győri társasházból, ahol egy fiatal férfi törni-zúzni kezdett.

Egy győri társasházból jelentették azt a 18 éves fiatal férfit, aki a társasház lépcsőházában törni-zúzni kezdett. A ház lakói megfékezték a férfit, aki ekkorra több ablakot is kitört az épületben. A zavart állapotban lévő fiatal a kiérkező rendőröknek bevallotta, hogy kábítószert fogyasztott az esetet megelőzően.

A férfit előállították, majd a rendőrségen drogtesztet végeztek, amely pozitív értéket mutatott. A Győri Rendőrkapitányság nyomozói a 18 éves helybéli férfit kábítószer birtoklása és garázdaság vétsége miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

Forrás: https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/bedrogozva-vert-szet-mindent-egy-18-eves-fiatal-egy-gyori-tarsashazban/hdwex9q

Heteken belül megkezdik a lakások átadását Győr egyik legizgalmasabb társasházi beruházásán.

A Móricz Zsigmond rakparton épülő Rakpart22 társasház lakásainak nagy része már a tervezőasztalról elkelt, de néhány – a csok új építésű lakásokra szabott feltételeinek is megfelelő – otthon még várja a gazdáját.

A nyüzsgő belváros rengeteg ember számára vonzó. A vidéki és a kertváros által garantált nyugalommal szemben sok család dönt úgy, hogy ezt az életformát választja, amelynek oka elsősorban a jó infrastrukturális ellátottság. A Rakpart22-ben otthonra találó családoknak sem a nyugalomról, sem a kényelemről nem kell lemondania.

A 114 lakásos társasház egyik legfőbb előnye − a környék kiváló infrastruktúrája mellett −, hogy a városközponthoz közel helyezkedik el, így néhány perc sétával elérhető a klasszikus belváros, a Dunakapu tér és a közeli Duna-part is.

A társasház tervezői arra törekedtek, hogy élhető, funkcionálisan hatékony és átgondolt alaprajzokat hozzanak létre, hogy mindenki megtalálja az élethelyzetének leginkább megfelelő otthont.

A két, rakpartra merőleges épülettest a Duna felé megnyílik, közrefogva az 1.200 m²alapterületű belső, zárt udvart. A lomblevelű örökzöldekkel, törpefákkal beültetett díszkert a lakók kényelmét hivatott szolgálni.

A társasház alatt került kialakításra a 100 db gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs, amelyet a Türr István utca felől lehet majd megközelíteni.

Az épület egyediségét a többi között az adja, hogy minden egyes lakáshoz tartozik – többségében a belső kertre néző – erkély. „Ezek kialakításakor az intimitásra, az épület belvárosi elhelyezkedéséből fakadó nyüzsgés feloldására törekedtünk. Lodzsákat terveztünk, amelyek szuverén módon működnek: átlátásoktól és áthallásoktól mentesen tölthetünk időt a szabad levegőn” – mondta el Ruppert András, a társasház terveit készítő ZIP Architects vezető építész tervezője.

Az épület fiatalos dizájnját − a falfülkék színezése, a korlátok anyaga, a közös használatú helyiségek arculati megjelenése mellett − a belső udvar oldalában kialakított privát biciklitároló is erősíti, amely a társasházba költöző lakók kényelmét szolgálja.

Forrás: https://m.kisalfold.hu/pr/befejezo_szakaszaban_a_gyori_nagyberuhazas/2598115/

Forrás: https://kecskemetilapok.hu/kecskemet/vegso-stadium:-fizetniuk-kell-a-lakoknak

Rémálomba is beillik az a jelenet, amikor a fürdőszobai lefolyókból, a vécéből, a zuhanytálca-lefolyóból és a fürdőszobai padló-összefolyóból feltör a szennyvíz, majd a küszöbökön áttörve tíz centiméter magasan elönti az egész lakást. Rémálomként élték meg a múlt vasárnapi eseményt a fűzfőgyártelepi négylakásos társasház lakói is.

– Éppen Siófokon voltam a családomnál, amikor kaptam egy telefont, hogy haza kéne menjek, mert az ajtó alatt dől ki a szennyvíz a lakásból – meséli a névtelenséget kérő egyik lakó. Nemcsak az ő lakását érintette a szennyvízfeltörés, hanem a társasház mind a négy lakásában megtörtént a baj, a két felsőbb lakásban az áradatot a szobákon kívül tudták tartani, a két alsóbb lakásban viszont mindenhol tíz centiméteren állt a bűzös szennylé.

– Mindenem tönkrement – meséli a hölgy –, a szőnyegeim eláztak, a parketta több helyiségben feljött, a bútorok alja felszívta a szennyvizet, több könyvem is szétázott.

A szennyvízelöntés oka valószínűleg egy hibás csatornabekötés, melyet tavaly karácsony előtt végeztek el.

– Önkormányzati területen volt a korábbi csatorna­rákötésünk, ezért kellett egy új rákötést csinálni. Szakember tervezte meg és végezte el a kivitelezést. Mi a megrendelők vagyunk, mi úgy tudjuk, hogy végig megvolt a kommunikáció a DRV szakemberével – tette hozzá a lakó.

Az esettel kapcsolatban megkerestük a DRV-t is, a következő közleményt kaptuk: „…A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét vissza­áramlás elleni műszaki védelem beépítésével biztosítja. (…) A törzs­hálózatra való rákötéshez a kivitelezőnek be kellett volna nyújtania társaságunknak egy kivitelezői nyilatkozatot, továbbá szakfelügyeletet kellett volna megrendelnie, hogy munkatársaink felügyelhessék a munkálatokat. Sajnos ez csak a kiépítést követően, utólagos felszólításunkra történt meg, így társaságunk már csak a kész bekötést tudta átvenni.”

A DRV az üggyel kapcsolatban jótállási igény érvényesítését javasolja.

Forrás: https://www.veol.hu/kozelet/helyi-kozelet/valora-valt-remalom-tiz-centimeter-magasan-allt-a-buzos-szennyle-a-balatonfuzfoi-tarsashazban-2882984/

A tűzeset a Széchenyi István utcában történt.

A helyszínre a mosonmagyaróvári és a lébényi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik eloltották a lángokat. A tűz nem terjedt át a berendezési tárgyakra. A rajok megkezdték az ingatlan átszellőztetését – írja a katasztrófavédelem.

Forrás: https://m.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/kigyulladt_egy_mosogep_egy_negyemeletes_tarsashaz_egyik_foldszinti_lakasaban_mosonmagyarovaron/2598276/

A Vacsi-közi Reál üzlet napjai meg vannak számlálva. A helyén egy emeletes társasházat terveznek megépíteni. Erről értesítették a környező házak lakóit egy levélben, amelyet a beruházó és a tervező írtak. Ebből kiderül, hogy a 3065 nm-es telken pincegarázsok, földszinti üzletek, és emeleti lakások lesznek. A mostani élelmiszerüzlet helyett lesz egy másik bolt az üzletsoron.

A levélben még az is áll, hogy mivel közterület határolja a telket, tehát közvetlen szomszédok nincsenek, így lakóktól nem kell hozzájárulás. Ettől függetlenül szeretnék beavatni a lakosságot az elképzelésekbe.

Forrongó hangulatra lehet számítani, mert a városrész egyik nyilvános Facebook csoportjában igen haragosan fogadták az elképzeléseket. Az ellenzők pártján áll Falusi Norbert LMP-s önkormányzati képviselő is, aki a KecsUP-nak elmondta, hogy egy családi házas övezetbe egyáltalán nem illik egy társasház, amely így a látképet is elrontja, nem beszélve arról, hogy ismét csökkenni fog a zöldfelület. Szerinte nem is mindenki kapott tájékoztató levelet, talán azért, hogy nehogy sokan legyenek a lakossági fórumon.

Megkerestük a beruházót, hogy számítottak-e a lakossági tiltakozásra. Konfár Zoltán elmondta, hogy kissé félnek is a lakossági fórumtól, de igyekeznek lehűteni a hangulatot. Abban bízik, hogy a bemutatott tervek meggyőzik majd a környéken élőket, hogy illik majd oda ez a társasház, amelyet megpróbálnak minél zöldebbre megépíteni. Teraszokkal és kertekkel dobják majd fel. A földszinti üzletek lesznek csak teljes alapterület nagyságúak. Az első és a második szint már kisebb lesz, a harmadik szint pedig még ezeknél is kisebb. Itt penthouse lakásokat alakítanak ki. A beruházótól megtudtuk, hogy a játszóteret és a kutyafuttatót nem érinti a beruházás.

Azt elismerte Konfár Zoltán, hogy – mint minden építkezés – zajjal jár majd a kivitelezés, de szerinte attól nem kell félni, hogy a mélygarázsok miatt a környező pincéknek bajuk esik, vagy, hogy megsüllyednek a környező házak. Leszögezte azt is, hogy minden szabályt betartanak, egyetlen centiméterrel sem lesz nagyobb semelyik irányban sem a társasház, mint amennyit a szabályok megengednek. A telek egyébként már régen a beruházó tulajdonában van.

Forrás: https://kecsup.hu/2019/05/tarsashaz-epul-a-vacsi-kozben-mergesek-a-kornyeken-elok/

Tavasszal sem lankadt az építési láz, sőt, tovább emelkedett az új lakásátadások száma. Ám van, ahol tucatszámra nőnek ki a sokemeletes lakóházak, de bizony van sok városrész még Budapesten is, ahol lényegében egyetlen új, soklakásos társasház sem épül – derül ki az Otthontérkép Csoport friss, saját adatain alapuló kutatásából. Mely városrészekre, mely kerületrészekre koncentrálódott a legtöbb társasházi lakásépítés?

A társasházak, illetve többlakásos projektek közt kiemelt helyet foglal el Budapest: a nagy lakásszámú új házak nagyon nagy része itt, esetleg a főváros környékén, egy-egy ponton épül. Ugyanakkor az európai viszonylatban is egyre népszerűbb magyar fővárosban közel sem egyenletesen oszlanak el az új lakóparkok.

Az Otthontérkép Csoport friss, saját adatain alapuló kutatásában arra kereste a választ, hogy a városon belül merre épül a legtöbb új lakás, illetve hogy hogyan változtak az új lakóparkok építői számára a legdivatosabbnak számító városrészek 2017-2018-ban, valamint 2019 eddig eltelt hónapjaiban.

A lentebb mellékelt térképre ránézve rögtön kiderül: vannak a többlakásos fejlesztők által kifejezetten elhanyagolt kerületek, városrészek még az igen dinamikusan fejlődő Budapesten is. A legkirívóbb példa erre Dél-Pest, illetve – néhány kivétellel – Buda elegánsabb környékei. Igaz Buda legdrágább kerületeiben (I., II és XII.) és Dél-Pesten kis lakásszámú ikerházak és sorházak azért előfordulnak, de soklakásos társasházak lényegében nem, illetve alig, csupán egy-egy elszórt projekt keretében épülnek.

Szuperkoncenrtált fejlesztések

Persze az ingatlanszakmában köztudott, hogy nagyon koncentráltak a fejlesztések, de az még a szakembereket is meglepi, hogy a főváros huszonhárom kerületéből egy tucatnyiban egyszerűen nincsenek, vagy tényleg csak mutatóban akadnak társasházépítések, dacára a hatalmas építési láznak.

Az Otthontérkép oldalra 2017 eleje óta feltöltött új lakások-lakóparkok adatait vizsgálva az a meglepő kép rajzolódik ki, hogy az elmúlt 27 hónapban 13 kerületben soklakásos társasházi, lakóparki új fejlesztés alig került piacra. A tizenháromból pedig nyolc kerületben a statisztikai hibahatáron belül marad – legfeljebb 10-20 darabos – az elmúlt bő két esztendőben piacra került új, társasházi lakások száma.

Némiképp torzítja persze az adatokat, hogy néhány projekt jórészt a tervezőasztalról elkelt a 2017-2018-as boom idején. Így nem, vagy csak részben jelennek meg a lakásai a kínálatban, de a trendek, tendenciák ettől még világosan kirajzolódnak.

Az Otthontérkép saját adatain alapuló, friss kutatása szerint ugyanakkor aránytalanul sok új lakás került eladósorba a XIII, a XI., a IX. és a IV. kerületekben, miközben a kelet-pesti és dél-pesti, kisebb presztízsű környékeken pár, inkább szigetszerű fejlesztés bukkant csak fel, de a 27 százalékos lakásáfával ezek végképp eltűntek a színről.

Az adatokat kicsit mélyebben megvizsgálva meglepő az is, hogy az elmúlt két évben az összes, az Otthontérképre kikerült társasházi új lakás közel egyharmada (28,7%-a) a főváros XIII. kerületében épült fel! További bő egyharmad (39,6%-a) pedig három további kerületben, a IV., a IX. és a XI. kerületekben kereste a gazdáját! Ráadásul itt is aránytalan eloszlásban: a IV. és a IX. kerületekben az új lakások döntő részét mindössze pár darab, több száz lakásos lakópark adta, nem pedig sok elszórt, átfogónak mondható fejlesztés.

Négy kerületben épül a lakások kétharmada!

Fontos tanulság vonható le a fentiekből: miközben tehát a 2017-2018-ban az Otthontérkép kínálatában megjelent közel négyezer új, társasházi lakás, aközben ezekből a budapesti fejlesztések bő kétharmada mindössze négy kiemelt kerületre – IV., IX., XI. és XIII. – koncentrálódott!

Több, elszórt ponton pedig kizárólag a XI. és XIII. kerületekben építkeztek, miközben Ferencvárosban (IX. kerület) és Újpesten (IV. kerület) inkább pontszerű, pár kisebb, szűkebb környéket érintő, nem igazán a teljes kerületre kiterjedő fejlesztések a jellemzők.

Bár akadtak új ikerházak és néhol kisebb lakóparkok is fel-fel bukkantak, nagyobb építkezés egyáltalán nem volt jellemző – a társasház-boom ellenére sem – a XVI.,XVII.,XX.,XXI és XXII. kerületekre. Itt nagyon-nagyon hiányoztak a kínálatból már a 3-6, vagy 10-15 lakásos társasházi fejlesztések is! Hasonló a hatalmas XVIII. kerület is, ahol 2008 előtt többfelé nagy lakóparkok épültek, most pedig pár ponton vannak csak nagyobb társasház építések.

Döbbenetes az új építések eloszlása

Persze a sűrűn beépített V. vagy I. kerületben alig van telek, így érthető a kevés új társasház megjelenése, de a fent felsorolt külső kerületekben már jóval kevéssé indokolt, hiszen rengeteg az üres telek. Az is igaz, hogy Dél-Pesten vagy Kelet-Pesten a panel-lakótelepek hatalmas – és relatíve olcsó, elfogadható minőségű – lakáskínálata miatt kevéssé éri meg a mai kivitelezési árak mellett a tömeges fejlesztés.

Ez a hihetetlen területi egyenlőtlenség sok tényezőre vezethető vissza, de az adatok kiválóan mutatják, miről is van szó.

„Tömegesen, azaz ezres nagyságrendben, kizárólag oda épülnek ma lakóparkok, ahol új, döntően irodai munkahelyek létesültek és a kötött pályás közlekedés is megvolt, vagy kiépült az elmúlt években, évtizedekben. Jól látható ez a trend Váci út mentén, egészen Újpestig kihatóan, vagy egy másik jelentős irodai koncentráció közelében, Dél-Buda új építésű piacán” – fejti ki Halaska Gábor, az Otthontérkép csoport vezető elemzője.

Drága a használt, de az új még drágább

Ez a súlyos egyenlőtlenség nyilván első körben társadalmi kérdés, hiszen az új lakások nem olcsók: jelenleg 850 ezer forintos az új átlagár Budapesten. Ám még akkor sem könnyű új lakást venni, ha a nagycsaládosoknak járó, bőkezű, és egyre növekvő, támogatásokat és a javuló fővárosi munkabéreket beszámítjuk.

Budapesten egy korrekt új lakóépületben – nem kiemelt környéken, de nem is a város legszélén – 30 millió alatt csak erős kompromisszumok árán akad új építésű garzon, a legalább kétgyerekesek családi igényeit pedig inkább a 40-45 milliótól felfelé induló új lakások elégítik csak ki. Ha valaki a belvárosias, vagy az ahhoz közel eső, népszerű területeken keres új építésű, családi otthont, akkor inkább alaphangon is 50-55 milliót kell rászánjon. Legalábbis Pesten, mert a budai oldalon még a XI. kerület külső részén is érdemes a fenti árakra 10-20 százalékot rászámolni.

A panelkínálat „kipótolja” az új építés hiányát

Azok a kerületek tehát, ahol nem vagy alig épülnek lakások, ott vagy a telkek nagyon drágák (illetve tilos az ilyen építés), vagy pedig a hatalmas panel-lakótelepek töltik be a megfizethető és elfogadható lakáskínálat szerepét. Egyébként a panelárakban azért lehetett a lakótelepeken messze az átlagot meghaladó bővülés az elmúlt 4-5 évben, mert az egyre dráguló új építés igazi alternatívái lettek a felújított lakótelepek.

A fővárosi ingatlanboom ugyanis a munkalehetőségek látványos növekedését követte, ami miatt elindult, illetve megerősödött a vidéki fiatalok nagy létszámú felköltözése Budapestre. Ezzel párhuzamosan a magyar főváros lett az egyik legnépszerűbb régiós nagyváros a külföldiek szemében is. Ők viszont mind tulajdonosként, mind bérlőként egyre kijjebb szorították a belvárosias részekről azokat a magyarokat, akik „bérből és fizetésből” élnek.

Prémium lakóparkok, főként külföldi vevőkörnek

Az is megfigyelhető, hogy az igen kis számú, elegáns, ma is bőven egymillió forint feletti négyzetméterárakkal operáló prémium lakóparkok – vagy a belső részeken a nagyobb lakóépület felújítások, ráépítések – vásárlóinak is egyre nagyobb része külföldi. Ilyen egyedi fejlesztések akadnak akár az V., a XII. vagy a VII. bulinegyed-jellegű részein, esetleg a VIII. Corvin Negyedében, illetve vonzásában is. Ám itt a lakók nagy része bérlő, mert a külföldi befektetők sokszor szervezetten, több lakásos csomagokban, akár a beruházó segítségével veszik a lakásokat. Vagy befektetésnek, kiadásra, vagy csak egyszerűen érték-növekedésre spekulálva, akár üresen is hagyva egy ideig az otthonokat.

Forrás: https://m.privatbankar.hu/ingatlan/tarsashaz-boom-hol-es-mennyiert-epul-a-legtobb-lakas-budapesten-326353

Kevesebb mint 3 hetük maradt a társasházaknak, hogy akár több mint egymillió forint vissza nem térítendő felújítási támogatásra pályázzanak az OTP Business-nél. Az idén tizenegyedik alkalommal meghirdetett Társasházi Pályázat 15 lakóközösséget, összesen 12 millió forinttal támogat. 

A társasházak és a lakásszövetkezetek már február 11-étől pályázhatnak három kategóriában – Ezermester, Biztonság és Közösségépítés – az OTP Business vissza nem térítendő támogatására. Az idén 11 éves kezdeményezés célja a társasházak környezetének korszerűsítése és szépítése, a közösségi élet kialakításának, illetve fenntartásának támogatása, valamint a lakóépületek és a lakók biztonságát szolgáló fejlesztések ösztönzése. Az érintetteknek azonban már csak néhány hetük maradt a június 16-ai határidőig, hogy a pályázat weboldalántalálható egyszerűsített űrlap kitöltésével benyújtsák jelentkezésüket.

Országszerte több tucat lakóközösség mindennapjait könnyítette vagy szépítette meg az elmúlt évtizedben a Társasházi Pályázat. A legtöbb ilyen beruházást tapasztalataink szerint pusztán forráshiány miatt halogatják, ám a támogatásokkal rövid időn belül elérhetővé válnak a lakók által évek óta vágyott fejlesztések – mondta Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója.

A szakmai zsűri kategóriánként öt pályázatot díjaz. Emellett a nyertes pályázatokat benyújtó közös képviselők vagy lakók további 100 ezer forint értékű ajándékutalványt kapnak. Egy lakóközösség egyszerre több kategóriában is adhat be pályázatot, és több célra is nyerhet támogatást. Azoknak a lakóközösségeknek, amelyeknek korábban nem volt bankszámlájuk az OTP-nél, és a pályázat miatt nyitnak, 6 hónapig számlavezetési díjat sem kell fizetniük.

Díjazás mindhárom kategóriában:

• I. helyezés:     1 300 000 Ft
• II. helyezés:    1 000 000 Ft
• III. helyezés:   800 000 Ft
• IV. helyezés:   600 000 Ft
• V. helyezés:    300 000 Ft

Kategóriák:

• EZERMESTER: energetikai és strukturális fejlesztés, zöld beruházás, üzemeltetési fejlesztés, hulladékgazdálkodás stb.
• BIZTONSÁG: védelem és biztonság, akadálymentesítés, tűz és vagyonvédelem stb.
• KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS: közösségi terek, játszótér, kertrendezés, kerékpártároló

A pályázatról korábban részletesen itt írtunk.

Forrás: https://azenpenzem.hu/cikkek/junius-16-an-zarul-az-otp-tarsashazi-palyazata/5881/

Az uniós tagállamok között Magyarországon az 5. legmagasabb a saját ingatlanban élők aránya, és ez így volt már 2010-ben is. Tavaly a hazai lakosság 86 százaléka élt saját tulajdonában lévő otthonában, igaz, 15 százalék még banki hitelét törlesztette – idézi a nemzetközi adatokat a Duna House (DH).

Európában, Romániában a legmagasabb a tulajdonosi arány, itt bérelt ingatlanok csak nagyon kis számban fordulnak elő. Magyarországot megelőzi a sorban Horvátország, Szlovákia és Litvánia, míg hazánk mögött Lengyelország áll, ahol 2010 és 2017 között nőtt a tulajdonosi arány.

A lista másik végén a jellemzően régóta drágább nyugat-európai országok állnak, mint Dánia, Franciaország, az Egyesült-Királyság és Svédország. Ezekben az országokban a lakosság 30-40 százaléka bérelt ingatlanban éli mindennapjait, a lista élén lévő Németországban és Ausztriában pedig a lakosság közel fele nem tulajdonol saját ingatlant.

Magyarországon szinte mindenki saját lakásra vágyik, így viszonylag lassan alakul ki a Nyugat-Európában megszokott bérleti piac és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatói, intézményi rendszer. Ausztriában és Németországban gyakori az olyan társasház, amelyben minden lakás bérlakásként funkcionál, míg hazánkban alig-alig akad ilyen komplexum – jegyzi meg Benedikt Károly, a DH elemzési vezetője.

Az ingatlanárak emelkedésének következtében a következő években várhatóan tovább fog csökkenni a saját tulajdonú ingatlanokban élők aránya hazánkban, így fontos szerep hárul majd a bérleti piacra, és várhatóan folyamatosan javul a bérleti kultúra – teszi hozzá a szakértő.

Forrás: https://www.napi.hu/ingatlan/nagyon_messze_vagyunk_egy_normalis_berlakaspiactol.684321.html