Az utóbbi időkben a versenytárs országok bérszintjéhez történő bérfelzárkózási folyamatok tapasztalhatók Magyarországon. Ennek az EU munkaerőpiaci egyensúlya felé történő elmozdulásnak közvetlen kiváltója a szakképzett munkaerő hiánya és a természetszerűen erősödő szakszervezeti mozgalom. A folyamat során Magyarország versenyképességének alacsony bérekből adódó része a nemzetközi beruházási versenyben romlik. A jelenséggel párhuzamosan megfigyelhető, hogy a vidéki Magyarország városaiban az elégtelen mennyiségű és minőségű bérlakás hiánya gondot okoz a mobilitás felé egyébként is nehezen hajló munkavállalók nagy foglalkoztatóinak. Megfizethető és megfelelő minőségű bérlakások hiányában ugyanis a munkaerőtoborzás és -megtartás még több nehézséggel szembesül. Időszerű tehát, hogy a versenyképesség megőrzése céljából olyan szakpolitikai lépés következzen, amely e folyamat szereplői közül mindegyik számára előnyös.

A javaslat szerint megnyílna a lehetőség arra, hogy az állam beruházásösztönzési tevékenysége keretében Budapesten kívüli társasház építési projektek finanszírozását segítse azzal, hogy az arra alkalmas vállalkozások foglalkoztatottjai által e társasházakban fizetett bérleti díjak egy részét átvállalja. A többoldalú szerződéses konstrukcióban a társasházat építő ingatlanfejlesztő az ingatlan felépítését, a foglalkoztatók a lakások hosszútávú kibérlését, az állam a piaci szinthez igazodó lakbérek egy részének átvállalását és az ingatlanfejlesztéshez (opcionálisan) kedvező kamatozású hitel biztosítását, míg a helyi önkormányzat legalább az esetlegesen szükséges településrendezési tervmódosításokat vállalja. Az ingatlanfejlesztő részben önkormányzati tulajdonban is lehet, a felépült ingatlan tulajdonjogát pedig helyi önkormányzat/önkormányzati cég is megszerezheti.

A programban opcionálisan előírható kötelező önkormányzati részvétel is a Magyar Fejlesztési Bank egy kedvező hitelkonstrukciójának igénybevételéhez. A javaslat előnye, hogy összeköthető a részben EU forrásokból finanszírozott komplex városrészrehabilitációkkal, így új élettel, közösséggel telhetnek meg eddig alulhasznosított, potenciáljukat nem kihasználó városrészek. E szakpolitikai eszköz az adókedvezménytől, beruházási támogatástól eltérően nem egyedül a foglalkoztató vállalatokat segíti közvetlenül, mivel az állam által közvetlenül kifizetett bérleti díjrész a foglalkoztatottak fogyasztását illetve megtakarítását növeli, amely nagyobb eséllyel hasznosul Magyarországon, mint a könnyen kivonható vállalati profit. Amennyiben a konstrukcióban kedvezményes állami hitel is szerepel, úgy az állam részére a kockázat még kisebb, mivel a beruházás a bérleti díjakból idővel megtérül, nem teljesítés esetén pedig az ingatlanokon jelzálogjogot érvényesíthet. Az ingatlanok hosszútávú bérleti szerződése a vállalkozások, míg a kedvező lakhatási feltételek biztosítása a munkaerő megtartásában segít és a település foglalkoztatóinak vonzerejét fokozza.

Az intézkedéssel érintett csoportokra gyakorolt hatás

• Vidéki foglalkoztatók alkalmazottai: javuló lakhatási körülmények és stabilitás, emelkedő fogyasztás és megtakarítás, könnyebb mobilitás. Kiemelt célcsoportot jelenthetnek a fiatal párok és az agglomerációban az ingatlanpiaci árrobbanás miatt a budapesti ingatlanpiacról kiszoruló munkavállalók.
• Beruházó vállalatok: munkavállalói elégedettség és juttatások növekedése, előny a munkaerő toborzása és megtartása során.
• Helyi önkormányzatok: a vidéki Magyarország beruházói vonzerejének növelése, kedvező demográfia, növekvő helyi adóbevételek és foglalkoztatottság.
• Építőipari kivitelező vállalkozások: új megrendelések és munkahelyteremtés helyben.
• Ingatlanfejlesztő vállalkozások: kiszámítható, stabil megtérülés a projektekben.
• Állam: eredményesebb, hosszútávú beruházásösztönzés, az emelkedő bérek miatt romló versenyképesség javítása, emelkedő adóbevételek, korszerű alacsony energiafelhasználású lakásállomány növekedése.
• Meglévő bérlakás tulajdonosok: a támogatott projektekkel megjelenő konkurencia, amely jövedelmükre negatív hatást gyakorolhat, ezért a támogatott projektekben létrejövő összes maximális lakás számát a helyi ingatlanpiachoz képest úgy kell meghatározni, hogy az ne torzítsa a helyi ingatlanpiacot. A limit legalább öt évente felülvizsgálandó.

Kapcsolódás

Az intézkedés illeszkedik a HIPA által közvetített állami támogatási palettához, egyedi kormánydöntéssel támogatott beruházásokhoz, valamint a Pénzügyminisztérium állami támogatással épülő önkormányzati munkásszálló építési konstrukciójához. Utóbbiban szintén megjelenik a támogatással épülő munkásszállók kihasználtsága érdekében a vállalkozásokkal kötendő bérleti szerződéses elem. A javaslat az egyedülálló szülőknek és azon fiatal vagy 45 év feletti pároknak is segít, akik számára a sok kötöttséggel járó CSOK nem megoldás. Ez a szakpolitikai eszköz hatékonyan működhet együtt a 2021-27 EU Kohéziós Politika támogatási forrásaiból megvalósuló komplex városrehabilitációkkal, illetve a vidéki Magyarországot megerősíteni kívánó Modern Városok Programmal.

Természetesen a javaslat még finomítandó és biztosan vannak olyan szakemberek is, akik másképp látják ezt a kérdést. A lehetséges észrevételek között felmerülhet például, hogy megszerezhetné-e a bérlakás tulajdonjogát idővel a hűséges munkavállaló vagy hogy miért kellene bevonni ennyi szereplőt egy jól működő konstrukcióba. Ez az írás azért született, hogy segítse a közös gondolkodás elindulását és bátorítsa a szakmai párbeszédet mindazok között, akik érintettjei lehetnek ennek a konstrukciónak.

Forrás: https://m.portfolio.hu/ingatlan/lakas/berlakasok-epitese-javithatna-az-orszag-versenykepesseget.324469.html

Túl sok az ólom minden ötödik ingatlanban, Budapesten igen rossz a helyzet.

A Nyitott laboratórium programban főleg az 1945 előtt épült házak lakóitól várják a vízmintákat, az ingyenes vizsgálati lehetőség 2020. március 31-ig tart. A legtöbb minta eddig Budapestről érkezett, mert itt találhatók a legnagyobb arányban régi épületek.

A csapvízben lévő ólom fő forrását a vízhálózatban lévő ólomcsövek adják, ugyanakkor az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten

– hívja fel a figyelmet az NNK. A csapvíz kifolyatása viszont jelentősen csökkenti az ólomtartalmat.

Forrás: https://infostart.hu/belfold/2019/05/02/ha-regi-a-tarsashaz-nagy-baj-lehet-a-csapvizzel

Egy halálos áldozata is van a tűznek.

Egy ember meghalt, tizenhárman pedig megsérültek Németországban egy lakóháztűzben Neunkirchen városában vasárnap – közölte a helyi tűzoltóság.

A lángok a pincében csaptak fel először, majd továbbterjedtek.

A tűzoltók megérkezésekor több lakó az ablakokon át kiugorva menekült, ugyanakkor egyik sérült állapota sem súlyos. A részben fából épült ház teljesen a tűz martalékává vált, órákon át megfékezhetetlenül lángolt, mire sikerült eloltani.

A tűzoltók hétfő reggelig a helyszínen maradtak, hogy megbizonyosodjanak a tűzveszély teljes elmúltáról.

Forrás: https://m.hvg.hu/vilag/20190513_Nemetorszag_lakohaz_tuz_tuzoltok

Egy társasház földszinti helyisége gyulladt ki Debrecenben a Péterfia utcán.

Az eset kedd éjszaka történt, amikor a társasház földszintjének álmennyezete gyulladt ki. A lakók még a debreceni hivatásos tűzoltók kiérkezése előtt eloltották a tüzet. A kiérkező helyi erők hőkamerával megvizsgálták a szellőzőrendszert és átszellőztették az épületet – írja a dehír.

Körülbelül ötven embernek kellett elhagynia a társasházat, de mostanra visszatérhettek otthonukba.

Forrás: http://m.atv.hu/belfold/20190515-kigyulladt-egy-tarsashaz-debrecenben-50-embert-menekitettek

Robbanásszerű fejlődés előtt áll az okosotthonok piaca világszerte, az önvezető autók után jönnek az „öntanuló” otthonok.

Az új megoldások új szakembereket igényelnek, új szakmákat teremtenek, amelyre a magyar fejlesztőknek is időben kell felkészülniük – hangsúlyozta Szarvas Péter, a Chameleon Smart Home tulajdonosa.

Elmondta,

a magyar megoldások és szakemberek iránt már most is jelentős a nemzetközi érdeklődés.

Az okosmegoldásokat kidolgozó magyar startup tulajdonosa felhívta a figyelmet arra, hogy az otthoni „okoseszközök” piacának rohamos fejlődése a szolgáltatások körét egy teljesen új szakmával, a smart home-szerelővel bővítheti, akiknek eddig soha nem használt megoldásokkal kell megismerkedniük.

Forrás: https://www.teol.hu/digitalia/vilagelsokent-magyar-startup-fejlesztett-ontanulo-futest-1616530/

Jelentősen nőtt a lakásépítési kedv: az év első két hónapjában 2110 lakásépítési engedélyt adtak ki, ez 15 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A családi házakra kiadott engedélyek száma pedig egy év alatt 17 százalékkal nőtt, és ezek a kiadott lakásépítési engedélyek közül 70 százaléknál is nagyobb arányt képviselnek. Április elején az ingatlan.com elemzése szerint az új lakások és családi házak átlagos négyzetméterára Budapesten 825 ezer forint volt, ez 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben az új lakások és családi házak esetében a négyzetméterár 552 ezer forintnál járt, ez 37 százalékos növekedést jelent. Győrben pedig 18 százalékkal 437 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár.

A lakáspiac a következő időszakban is élénk marad, a lakásépítési kedv ugyanis erőteljes növekedést mutat. A hivatalos adatok szerint az év első két hónapjában 2110 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ez 15 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben és 2015 óta messze a legmagasabb szint – áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében, amelyből kiderül az is, hogy a nagyvárosokban április elején hol tartott az új családi házak és lakások átlagos négyzetméterára.

Egyre több családi ház épülhet

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte: “Az év első hónapjaiban rendszerint alacsony a lakásépítési engedélyek száma, ha viszont tartós marad az év elején látható fokozott aktivitás, akkor az év későbbi hónapjaiban további jelentős növekedés várható. Hozzátette, az idén kiadott több mint 2 ezer lakásépítési engedély 2015 első két hónapjához képest triplázást jelent.

Az idei növekedés elsősorban a családi házaknak köszönhető: összesen 1560 darab engedélyt kértek ezekre, ami több mint 70 százalékos arányt képvisel az összes kiadott lakásépítési engedélyből. 2016 első két hónapjához képest pedig 117 százalékkal nőtt a családi ház építésére kiadott építési engedélyek száma.

Az ingatlan.com szakembere azt mondta, hogy 2019-ben számos sok új lakást magában foglaló nagy társasház-fejlesztés fejeződik be, és a következő időszakban inkább a kisebb – 4-6 lakásos – társasházak építése mellett a sor-, iker- és családi házak építések lesz a főszerepben a piacon.

– mondta Balogh László. Azt azonban hozzáfűzte, hogy nem minden lakásépítési engedélyből lesz végleges lakás.

Városok, árak, drágulás, jövő

Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten a kínálati piacon átlagosan 825 ezer forintba került az új lakások és családi házak négyzetmétere április elején. Ez 18 százalékos éves emelkedést jelent. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben az új lakásoknál és családi házaknál a négyzetméterár 552 ezer forintra rúgott, ami 37 százalékos ugrásnak felel meg. Balogh László az elemzés adatai ismertetve elmondta: “Győrben – ahol évek óta a legmagasabb a 10 ezer lakosra jutó új lakások száma – az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 18 százalékkal 437 ezer forintra nőtt egy év alatt. Úgy, hogy közben a kínálat a két és félszeresére nőtt.” Szegeden hasonló a helyzet: 31 százalékkal 500 ezer forint fölé az új lakások és házak négyzetméterára, miközben a kínálat a háromszorosára bővült.

Balogh László a lakáspiacon várható trendekről szólva azt mondta, az idei év második felében az állami lakástámogatási rendszer – a családi otthonteremtési kedvezmény – kibővítése miatt komoly kereslet várható és a lakásépítési kedv is fokozott maradhat, de pontos – számszerű – előrejelzést egyelőre nehéz mondani.

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/hitel/gozerovel-epitkeznek-a-magyarok-rekordok-dolnek-nem-latszik-a-vege.1076703.html

Megújult a Szigony utca 10. társasház 600 M2 nagyságú tűzfalának hőszigetelése és kültéri festése a Józsefvárosi Önkormányzat Társasházi Támogatási Programjának részeként. A Színes Város Csoport kivitelezésében a Szaffi mesejelenetei díszítik mostantól a ház falát.

Az évekkel ezelőtt elindított Józsefváros Újjáépül program keretében megújult a kerület minden nagyobb tere, közintézményei és megkezdődött a lakóházak rendbehozatala is.

Ennek része a tűzfalak megújításának támogatása a Tűzfalfestési pályázaton, illeszkedve a gyermekbarát város kialakítása koncepcióhoz. A pályázatban mind a hőszigetelésre, mind a festésre 85%-os önkormányzati támogatás kapható, és 2019-ben is lehet pályázni. Feltétele, hogy a festés alkalmával csak meseábrázolásra használható fel a támogatási összeg.

A festéseket minden esetben hőszigetelés előzi meg, így nem pusztán új arculatot kapnak a falak, hanem fel is újítják őket festés előtt. A Szaffi festésén 400 liternél is több festéket használtak fel, a projekt munkálatai több hónapon keresztül zajlottak, az alkotói munkában a Színes Város segítségére volt Henrik Irén, a Szaffi alkotója, Dargay Attila özvegye.

A Szaffi meséjére épülő festményhez hasonlóan már tervben van a Vízipók-csodapók és a Vuk mesék jeleneteinek ábrázolása is kerületi házakon.

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/kronika/20190419-meses-tarsashazak-jozsefvarosban

Csámpai Attila, a Pest Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy a nagykátai házból a tűzoltók egy középkorú nőt hoztak ki, akita helyszínen a mentők segítségével sikeresen újraélesztettek.Azt, hogy más is volt-e az épületben, egyelőre nem tudta megmondani, a tűzoltók jelenleg vizsgálják át a lakóházat, aminek a teteje beszakadt a tűztől.

Miskolcon a Vörösmarty Mihály utcában egy tízemeletes társasház egyik kilencedik emeleti erkélye égett. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint az oltási munkálatok idejéreaz épületet negyvennyolc embernek kellett elhagynia,számukra melegedőbuszok érkeztek a helyszínre.

A tűzoltók rövid időn belül eloltották a lángokat, majd megkezdték az épület átvizsgálását.

Forrás: https://m.origo.hu/itthon/20190420-kigyulladt-egy-csaladi-haz-nagykatan-es-egy-tarsashaz-erkelye-miskolcon.html

Egy VIII. kerületi egészségügyi intézmény, játszóterek, közlekedési csomópontok, stratégiai jelentőségű helyszínek és bizony magánlakások, társasházak. Másfél nap alatt több mint 130 bejelentés érkezett budapesti patkányészlelésekről az Indexhez, ezek közül a legfrissebbeket térképre tettük, hogy bemutassuk, hol, mennyire patkányosodott el a főváros. Tarlós István és a fideszes városvezetés, továbbá az irtással megbízott konzorcium bagatellizálná a problémát, ám egyre jobban belegabalyodnak a hazugságokba.

Egy olvasónknál az V. kerületi társasház emeleti lakásában tűnt fel egy patkány, szétrágva a konyhabútor alatt futó vízvezetékeket és egyéb kábeleket. A kárt a biztosító nem térítette meg, mondván, az önkormányzat feladata a rágcsálóirtás. De kaptunk olyan panaszos levelet is, mely szerint a II. kerületben egy társasházban az állat felmászott a WC lefolyócsövén, és a nyitott WC-tetőn kimászott a kagylóból, egyenesen a konyhába. Mivel vasárnap volt, az otthon lévők privát céget hívtak azonnali segítségért, a kárral és az irtással együtt mintegy 100 ezer forintos kárt szenvedve a rágcsálótól.

Volt olyan olvasónk, aki egy VIII. kerületi egészségügyi intézményben (a helyszín pontossága érdekében az esetet ellenőrizzük – a szerk.), azaz

Összességében 24 óra alatt több mint 130 levelet kaptunk a fővárosból. Fotóval és anélkül is kaptunk bejelentéseket a Városliget környékéről, zöldövezeti játszóterek környékéről, elsősorban a Feneketlen-tónál és a a II. kerület Széll Kálmán tér – Millenáris park tengelyen, továbbá a belső belvárosi kerületekben, sok esetben fényes nappal is kifejezetten az emberek közelébe merészkedő patkánypopulációról.

Tucatnyi fotót és bejelentést kaptunk utcán látható patkánytetemekről is, kiemelt védettségű objektumok, azaz főként a tömegközlekedési helyszínek, metróaluljárók, vonatsínek körül ólálkodó patkányokról is sokan panaszkodtak.

Amióta az első emeleti erkély ablakon benézett egy igen méretes patkány, valamint 15 percig tornázott a redőnyön csimpaszkodva, azóta nem merünk szellőztetni, csak egy nagy lapáttal a kezünkben

– írta egy másik, zuglói olvasónk, képet is mellékelve az állatról.

Sokan panaszkodtak arra, hogy a patkányirtó konzorciumot nem érték el, vagy éppen nem kaptak választ hívásukra, levelükre. Akikhez viszont kimentek a szakemberek, azok nem panaszkodtak az elvégzett munkára.

Eközben Tarlós István egy követhetetlen, valótlanságokkal terhelt kommunikációba kezdett. A főpolgármester csütörtök délelőtt már maga is elismerte, hogy megnőtt a patkánypopuláció Budapesten, szerinte ezzel szemben mégis csökkent a bejelentések száma. Erre hivatkozott április 18-án is az Index kérdésére, amikor azt állította , hogy „a plusz 650 milliós forrásnak és a nagyarányú irtásnak köszönhetően a havi bejelentések száma mára 350-re csökkent”.

Ráadásul időközben az is kiderült, hogy nem kezdődött meg az irtás és védekezés decemberben az akkor erre biztosított pluszpénzből.

Csütörtök reggelre Tarlós újabb verzióval állt elő: szerinte december óta felkészültek arra, hogy elvégezzék a téli (!) prevenciós irtást. Az ATV műsorában Budapest főpolgármestere kijelentette: közegészségügyi járványveszéllyel nem kell számolni, és butaságnak nevezte, hogy Budapest valaha is patkánymentes lett volna.

Nagyváros patkány nélkül nem létezik, Budapest az életben nem volt patkánymentes, és nem is lesz a nagy alagút- és a csatornahálózat, a pályaudvarok és az illegális szemétlerakó helyek miatt

– mondta.

Ez a kommunikációs taktikája azonban már ott megbukott, hogy a Főpolgármesteri Hivatal „A főváros patkánymentes állapotának a fenntartása” címmel írta ki és folytatta le a közbeszerzési eljárást 2018-ban.

Több olvasónk is jelezte, hogy a VIII. kerületi Baross utcában ég egy társasház teteje, és nem sokkal a Katasztrófavédelem honlapja is megerősítette ezt.

Azt írták, egy többemeletes társasház tetőszerkezete ég Budapest VIII. kerületében. A tűzesethez a fővárosi hivatásos és a zuglói önkéntes tűzoltókat riasztották, akik a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett négy vízsugárral előbb körülhatárolták a tüzet, majd eloltották a lángokat.

Az épületet a lakók elhagyták, az elsődleges információk szerint az eset során senki nem sérült meg.

Forrás: https://index.hu/belfold/budapest/2019/04/17/kigyulladt_egy_viii._keruleti_tarsashaz_tetoszerkezete/