Budapest lakosságának jelentős része társasházakban él, de sokan nincsenek vele tisztában, hogy kinek van joga belépni egy társasházba.

A társasházak rendjét az épületben tulajdonrésszel rendelkezők által elfogadott működési szabályzat határozza meg. Ehhez kell igazodnia a mindennapokban felmerülő problémák megoldásának is.

Az egyik leggyakoribb vita azon van, hogy kik léphetnek be és tartózkodhatnak a társasházban illetve annak területén. A válasz egyszerű, de annak betartatása már jóval bonyolultabb.

A társasház közös helyiségei a társasház tulajdonosainak közös tulajdonát képezik. Bármely tulajdonostársnak joga van a tulajdona, biztonsága, vagyona védelmében fellépni, akár egy hívatlan látogatót kitenni. Ezt úgy kell kezelni, mintha a magánlakásába próbálna valaki bejönni.

Gyakori probléma, még az olyan helyeken is, ahol kapucsengő van, hogy egyes lakók automatikusan beengednek mindenkit, aki jelez nekik, anélkül, hogy rálátnának az illetőre. Van olyan társasház, ahol a lakók megegyeztek, hogy a kapucsengőnek kössék ki a kapunyitó funkcióját, így mindenkinek le kell menni, hogy kulccsal nyisson ajtót és lássa személyesen, kit is enged be.

Sok lakó dühös a szórólapok terjesztőire, mert még annak is telerakják a postaládáját, aki feltűnően kiírja rá, hogy nem kér semmilyen reklámot.

Ha egy helyben lakó ezt észreveszi, vagy csak tudomására jut, hogy hívatlan személy van a házban, jogszerűen felszólíthatja a távozásra. Nem egyszer még ezeknek a személyeknek áll feljebb, még ők akarnak rendőrt hívni, amitől nem kell megijedni, mert ha egyéb bűncselekmény nem valósul meg akkor nincs ok a hatósági intézkedésre.

 A társasházba bebocsájtást kérőnek meg kell mondania kihez, vagy az ott működő melyik céghez akar bejutni, és a lakóknak ahhoz is joguk van, hogy megnézzék, hogy valóban oda megy és ott fogadják-e az illetőt. Ha nem akkor jogszerű tartózkodása sincs az illetőnek. Ez nem jelenti azt, hogy az egyik lakónak bármilyen beleszólása lenne abba, hogy a másik lakó kit hív az ingatlanába. Azonban a vendégeknek is be kell tartani a ház működési szabályzatát.

Nemrégiben volt egy érdekes eset, az egyik pesti nagy társasházban tanfolyamot tartottak és tartanak a mai napig is. Az egyik résztvevő fiatal férfi elkezdte molesztálni az odajáró lányokat, ezért a szervezők azonnal kitiltották a kurzusokról. Csakhogy a férfi nehezen viselte ezt, és megállt a ház kapujában, hogy ott tovább piszkálja a tanfolyamra érkező és onnan távozó lányokat. A szervezők a férfit a kapuból és annak környékéről is el akarták küldeni, mire az kihívta a készenléti rendőröket, hogy őt korlátozzák a szabad mozgásban. A kiérkező rendőrök nagyon meglepődtek, hogy ezért kellett megjelenniük, majd elmagyarázták, hogy a ház kapu előtti járdaszakasza már közterület és ott bárki addig tartózkodhat, ameddig csak akar, viszont az épületbe nem léphet be, mert ahhoz valamelyik lakónak vagy a tanfolyam szervezőinek engedélye is kellene. 

Szintén sok problémát jelentett és talán még most is jelent a bulinegyedben, az hogy a társasházakba mennek be prostituáltak és kábítószerfogyasztók. Sajnos van, ahol egyik-másik lakó egyességet köt velük némi pénz fejében. Ilyen helyzetben csak a lakók szorosabb együttműködése vethetne véget az áldatlan állapotoknak.

Forrás: https://1.kerulet.ittlakunk.hu/otthon-csalad/230426/ki-tartozkodhat-jogszeruen-egy-tarsashazban

Több bűncselekmény miatt fordultak kérdésekkel az egri rendőrkapitányhoz a képviselők a közgyűlés elején. Lopások, rablások és betörések is történtek a városban az utóbbi időben. A Kallómalom úton egy társasház tárolóit törték fel és fosztották ki.

Olasz utcai parkolóban történt lopások miatt szólat fel Keresztes Zoltán önkormányzati képviselő. Mint elmondta, a parkolóban rendszeres a katalizátor lopás és rendszeresen húzzák meg kulccsal az autókat.

Felnémeten egyre több betörés és lopás történik, hozta fel a témát már sokadjára a közgyűlés elején Bódi Zsolt felnémeti képviselő. Hetek óta téma, hogy sok a betörés a városrészben, a lakosság és a rendőrség segítségével próbálják megállapítani és felgöngyölíteni. Elindult a polgárőrök járőrözése is- mondta a képviselő.

Kallómalom 5. szám alatt viszont rablás történt, számolt be róla Mirkóczki Zita. A 9 emeletes tömbben feltörték a tárolókat és amit tudtak elvittek. Úgy tudja, egy ott lakó engedte be a rablókat, aki önkormányzati bérlakásban él. Mirkóczki Zita szerint fontos, hogy kiderüljön együttműködött e a lakó a betörőkkel.

Kovács József rendőrkapitány felszólalásában elmondta, részeredmények vannak csak a katalizátorlopásokkal kapcsolatban. A felnémeti városrészben részben ismertek a tettesek, néhány napon belül igyekszik a rendőrség őket eljárás alá vonni. Vagyon elleni bűncselekmények elkövetését jelentették a Kallómalom útról, ebben az ügyben még nyomoznak.

A kapitány kéri, hogy amennyiben a körzetükben olyan rendezvény lesz, ahol a rendőrség bűn és baleset megelőzési kampánnyal részt tudnak venni, azt jelezzék feléjük, pont a fent említett esetek megelőzése miatt.

Forrás: https://egerhirek.hu/2023/04/27/feltortek-egy-kallomalom-uti-tarsashaz-tarolojat/villogo/egerhirek

Bár sokan keverik a lakásszövetkezeteket a társasházakkal, jelentős különbség van felépítésük és működésük közt. A nemzeti lakásállomány 7,5 százaléka lakásszövetkezeti lakás, amelyekben 750-800 ezer ember él.

A társasház és a lakásszövetkezet működése nagyon különböző:

• a társasház nem jogi személy, törvényes működés felügyeletét a jegyző látja el;
• ezzel szemben a lakásszövetkezet egy cég, amely a cégeljárás és a cégnyilvántartás alanya, tehát egy önálló jogi személy, melynek jogai lehetnek, és kötelezettségeket szerezhet.

A lakásszövetkezetnél az épület közös részei és a telek a lakásszövetkezetnek, mint elkülönült szervezetnek a tulajdonában állnak, míg a lakások a lakásszövetkezet tagjainak tulajdonát képezik. Társasházak esetében viszont a külön tulajdonba tartozó lakásokhoz, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez, a közös tulajdonban álló ingatlanrészek tekintetében tulajdoni hányad illeti meg a tulajdonosokat.

A lakásszövetkezetek létrehozásához az szükséges, hogy hét tag a szövetkezet létrehozásáról megállapodjon, és az általuk elfogadott alapszabály alapján a gazdasági társaságokhoz hasonlóan a lakásszövetkezetet a cégbíróság nyilvántartásba vegye. Ezzel szemben társasházat akár egy személy is alapíthat, és a társasház alapítását célzó alapító okiratot kizárólag a földhivatalhoz kell benyújtani.

Keverik a társasházat és a lakásszövetkezetet

A lakásszövetkezetet a speciális ágazatra vonatkozó törvény, és nem a társasházi törvény szabályozza, és különösen nem a Ptk. szövetkezeti része, ám mégis sokszor összekeverik őket, még a bankok, önkormányzati szervek és egyéb szervezetek is

–tudta meg a Napi.hu a pécsi Jókai Lakásszövetkezet elnökétől, Moró Erikától.

A szövetkezeti tulajdonosok, a szövetkezeti tagok választják a tisztségviselőiket, és nem kell minden kérdésben rögtön közgyűlést, küldöttgyűlést összehívni. Az egyenlőség elve érvényesül a jogokban, a kötelezettségekben, valamint az anyagi terhek viselésében.

Megvalósul a választó és választhatóságban, a tulajdon nagyságától független szavazategyenlőségben, hiszen a lakásszövetkezetben a szavazatok mértéke nem a tulajdoni hányadtól függ, hanem mindenesetben lakásonként egy szavazat számít

– hangsúlyozta Moró Erika.

A szövetkezés alapelve az önkéntesség. A tagi felvétel kérése önkéntes döntésen alapul. A tulajdonosok ösztönzése, hogy kérjék tagsági felvételüket, lakásszövetkezetenként más és más lehet.

A nemzeti lakásállomány 7,5 százaléka lakásszövetkezeti lakás, amelyekben 750-800 ezer ember él.

Lakásszövetkezet vagy társasház?

A lakásszövetkezetnek saját vagyona van, így nem fordulhat elő, hogy nincs pénz egy váratlan, nagyobb meghibásodás esetére. A magyarországi lakásszövetkezetek közül számosan végeznek vállalkozási tevékenységet, amelynek eredményének felhasználásáról a lakásszövetkezet igazgatósága, küldöttgyűlése dönt.

Ezzel ellentétben a társasház mindig csak azzal a pénzzel gazdálkodhat, amit a tulajdonosok befizettek és megtörténhet, ez nem elég a hirtelen felmerülő munkákra.

A lakásszövetkezetben különböző, ingatlankezeléshez kapcsolódó szakma képviselői dolgoznak, így építész, gépész, közgazdász, könyvelő. A „több szem többet lát” elv érvényesülése mellett az ellenőrzés is több lépcsős így biztosítva a törvényeknek megfelelő működést, a tulajdonosok ingatlanainak szakszerű kezelését, befizetett pénzeiknek biztonságos felhasználását.

A társasházkezelői tanfolyam három hónapos, ezt követően a végzett már kezelhet épületeket, igaz, nulla tapasztalattal. Ma Magyarországon a lakásszövetkezetekben dolgozó vezetők, munkatársak több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek.

Nyertes precedensper

A Jókai lakásszövetkezet pert nyert egy lakástulajdonos ellen, akinek át kellett szerelnie a klímaberendezés kültéri egységét a szövetkezet által engedélyezett módon ( nem kellett áthelyezniük, csak a homlokzaton engedély nélkül végzett kivezetést kellett megszüntetni). Utóbbi ugyanis nem járult hozzá, hogy az eredetileg egységes képet az épületek természetes korosodásából adódó homlokzati hibákon kívül, engedély nélkül elhelyezett tárgyak lepjék el.

Forrás: https://www.napi.hu/belfold/ingatlan-jog-lakasszovetkezet-jogszabalyok-berlok-tulajdonjog.769352.html

Három komondorral él egy XI. kerületi, polgári lakásban Csaba. A férfi kolosszális kutyáitól nem csak házban élők, hanem az egész környék borzasztóan fél.

Több éve rettegésben tartja egy férfi a dél-budai régiót három komondorával.  A hatalmas kutyák gazdája egy XI. kerületi társasház második emeleti lakásában él és rendszeresen póráz nélkül sétáltatja a méretes ebeket. A környékbeliek állítása szerint a kutyák többször támadtak már más állatra és volt, hogy fel is löktek valakit. Az ingatlan lakói arról számoltak be kollégánknak, hogy a közel ötven- kilós kutyák minden felügyelet nélkül, szabadon mászkálnak a társasházban. 

„Az egész házban szabadon járnak-kelnek a hatalmas kutyák”

A lakók elmondása szerint Csaba több mint húsz éve él a házban és mindig is problémás ember volt.

Mindig nyitva hagyja az erkélye ajtaját, így az egész házban szabadon járnak-kelnek a hatalmas kutyák; nekem macskáim vannak és nagyon féltem tőlük, de emberre is veszélyesek lehetnek az állatok, hiszen kisgyerekek is laknak itt 

– kezdte a Metropolnak a Csaba lakása alatt élő nő, aki arról is beszélt, hogy ennél gusztustalanabb dolgok is történtek már. 

„Volt, hogy lepisiltek az erkélyről hatalmas tócsát hagyva az ajtónk előtt. Koszosak, gyűjtenek mindenfélét, amivel még a ház pincéje is tele van” 

– osztotta meg munkatársunkkal az alsó szomszéd.

Rendszeresen látom, hogy póráz nélkül sétáltatja a kutyákat. Nem kellemes szagot árasztanak maguk után, mikor elmennek a bolt előtt, a kutyákon is csomóban áll a szőr

 – mondta a ház alatti boltban dolgozó Tibor.

„Nem barátságos sem ő, sem a kutyái. Szinte már az összes lakóval összeveszett a kutyái miatt” 

– fejtette ki Bori.

A sorozatos kutyatámadások kapcsán megkerestük a rendőrséget, és azt a választ kaptunk, hogy az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság szabálysértési eljárást folytat. 

Forrás: https://metropol.hu/aktualis/2023/04/rettegesben-elnek-egy-budapesti-tarsashaz-lakoi

Az egyéni lakásbiztosítások terén viszonylag jól áll Magyarország, de a társasházi biztosítások piacán már korántsem ilyen kedvező az összkép. A hazai társasház-állomány jelentős része egyáltalán nem rendelkezik közös biztosítással, ha pedig mégis, számos esetben az alulbiztosítás veszélye áll fenn, taglalja cikkében a Pénzcentrum.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a 4,6 milliós, hazai lakásállomány 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A viszonylag magas érték szinten tartását segíti, hogy amennyiben valaki hitelt vesz fel lakás, ház vásárláshoz, akkor kötelezően elvárják a bankok, hogy lakásbiztosítással rendelkezzen. Márpedig a legtöbb magyar család az utóbbi években csak hitelfelvétel segítségével tudott saját ingatlanhoz jutni, írja a Pénzcentrum.

A KSH adatai alapján 2016-ban 35 452, társasházakra között biztosítás volt nyilvántartva, 2022-ben pedig már 47 972-re emelkedett a darabszám, vagyis egy jelentős, több mint tízezer darabszámos növekedésről beszélhetünk.

A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott, önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Társasház alapításához legalább két külön tulajdonossal rendelkező lakás, illetve helyiség szükséges egy épületen belül. Létrehozása egy alapító okirattal valósul meg, mely rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. A közös tulajdon jellemzően (és a teljesség igénye nélkül) a lépcsőház, folyosók, padlástér, pince és tetőszerkezet.

Fontos a közös biztosítás

A közelmúltban számos példát találunk arra, amikor egy nagyobb káresetet követően egy társasház közös területében/vagyonában esett kár. A Kodály Köröndnél egy tűzeset pusztította el a tetőszerkezetet, míg egy Jókai utcai bérházban a homlokzat egyes elemei omlottak le, megrongálva ezzel az alatta parkoló autókat is.

Egy alkalommal a Generali Biztosító is érintett volt egy ilyen esetben – a kárösszeg 2 milliárd forint közeli volt, melyen felül csak az épületről lehulló égő elemek nagyságrendileg 200 milliós kárt okoztak parkoló autókban és más vagyontárgyakban

– mondta el a lapnak a Generali.

A biztosítótársaság szerint „amennyiben a lakóközösség nem rendelkezik többlakásos lakóépület-biztosítással, akkor csak a lakásbiztosítások nyújthatnak fedezetet. Ez több biztosító társaság bevonását, kárrendezését jelenti, melyeknek összehangolása nagy kihívás a közös képviseletnek.”

A lappangó veszélyfaktor – az alulbiztosítás

A biztosítás hiánya mellett van azonban egy másik fontos szempont, melyre még kevesebben figyelnek és ami az utóbbi egy évben hatványozottan hangsúlyossá vált – ez az alulbiztosítás. Ez a jelenség kértféleképpen következhet be. Az egyik eset az, amikor a biztosítás megkötésekor eleve alacsonyabb a biztosítási összeg a védeni kívánt lakás vagy társasház értékénél. A másik eset pedig az, amikor nem kalkuláljuk újra rendszeresen a biztosításunkat.

A probléma súlyát jól szemlélteti, hogy az OECD 2021-es alulbiztosítottságot bemutató jelentése Magyarországot a vizsgált harminckét ország közül a huszonharmadik helyre sorolta. A közel harminc évet átfogó, göngyölített adatokat tartalmazó jelentés szerint, a magyarországi katasztrófa károknak mindössze 27%-a volt biztosítva az 1990-től 2019-ig terjedő időszakban.

A rendkívül magas inflációs környezet, a majdnem duplájára drágult építőipari árak, a növekvő munkaköltségek és a biztosítótársaságokra kivetett különadók (ebből kettő is volt az utóbbi időben) jelentősen megemelték a költségeket. Egy tíz éve, fix összegre megkötött biztosítás az imént felsorolt tényezők miatt már nem fedezi a biztosított ingatlant, érdemes néhány évente felülvizsgáltatni a jelenlegi biztosításunkat vagy egy gyors online kalkulációval meggyőződni arról, hogy a jelenlegi lakásbiztosításunk továbbra is a legkedvezőbb konstrukció-e számunkra.

A teljes cikk ITT olvasható.

Forrás: https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2023/04/25/rafizethetnek-a-tarsashazban-elo-magyarok-idozitett-bomban-ulnek-rengetegen

Elektronikus úton is lehet szavazni a társasházi közgyűléseken egy friss veszélyhelyzeti kormányrendelet szerint. Ehhez azonban házanként új szabályzatot kellene alkotni, amire a május 31-ig tartó közgyűlési időszakban nincs már idő. Eközben a társasházak legfőbb gondja a forráshiány, az idén jellemző 15-20 százalékos díjemelésekből felújításokra már nem futja.

Jó hír, hogy túlzónak bizonyultak a beharangozott, 30-40 százalékos közösköltség-növekedésről szóló jóslatok, a társasházak ugyanis – mint azt korábban megírtuk – jellemzően 15-20 százalékos emelésekről döntöttek.

A lehető legkisebb, csak a valóban szükséges mértékű közösköltség-emelésre törekedtek a társasházakban, a megélhetési költségek drasztikus drágulása, a 40-50 százalékos élelmiszer infláció ugyanis mindenkit sújtott, jelentősen meggyengítve a teherviselő képességet – fogalmazott a Világgazdaságnak Gyárfás Róbert, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke.   

Az óvatos költségtervezésen túl sok társasház nyúl a megtakarításaihoz, van példa arra is, hogy ezekből finanszírozzák megemelkedett kiadásaikat. A tervezett és szükséges épületfelújítások közül egyre többet elhalasztanak, ami nagyon káros folyamat. Az enyhe tél rövid távon áldásos volt, mert nem szálltak el az energiaköltségek, de az el sem kezdett korszerűsítések visszaütnek majd.

Állami támogatási program nélkül egész biztos, hogy semmilyen előrelépés nem várható, ráadásul az idő előrehaladtával fogy a társasházak tartaléka, fogy az önerő

– figyelmeztetett a TTTOE elnöke.

A meglévő megtakarításokat mielőbb mozgósítani kellene, egyúttal hitelképessebbé tenni a társasházakat, hogy a ketyegő rezsibombát hatástalanítani lehessen.

Az állami támogatások elvételével 2018-ban befagyott lakás takarékpénztári piac nyomán nagy űr maradt, az OTP a múlt hónapban elindított egy saját konstrukciójú LTP-t, saját forrásaiból biztosítva prémiumot a banknál megtakarítóknak, amellyel a társasházak is élhetnek. Piaci hírek szerint más bank is készül megjelenni a piacon lakástakarékpénztári konstrukcióval.

Mindezek nagyon kellenek egy működő társasház felújítási programhoz, amiből az állami részvétel nem hiányozhat 

– hangsúlyozta Gyárfás Róbert. 

Friss fejlemény, hogy a 146/2003. (IV. 27.) számú kormányrendeletben – amely a veszélyhelyzet idejére határoz meg egyes szervezetek működésére vonatkozóan is speciális szabályokat – önálló pont a társasházak működése. Eszerint a

a társasházi közgyűléseken személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon gyakorolhatják jogaikat, 

azaz szavazhatnak. A TTOE elnöke a hétvégén megjelent, már hatályba lépett szabályozásra azt mondta, hogy rendkívül fontos kérdést érint, a döntéshozatal korszerűsítését, de gyakorlatilag nem mennek vele most semmire, mert 

számos részletkérdés szabályozatlan, ráadásul a társasházaknak még az szmsz-t is módosítaniuk kell.

A május 31-ig kötelezően megtartandó éves közgyűlések egy része pedig már lezajlott, ami még hátravan, ott sem lesz már idő előkészíteni a szervezeti és működési szabályzat módosítását. Ami azonban még ennél is fontosabb kérdés, hogy 

nem tudni, milyen módon és formában lehet a technikai feltételeket biztosítani, hogyan lehet hitelt érdemlően azonosítani az új módon szavazókat,

és mindenekelőtt, mi számít elektronikus útnak: a telefon, az SMS, az e-mail, vagy a videóhívás, online közgyűlés esetleg.

Ráadásul amennyiben a veszélyhelyzethez kapcsolódik az újfajta szavazási lehetőség, az idén májusi közgyűlésekre felkészülni már nincs elég idő. A költséges és időigényes felkészüléssel a társasházi döntéseket ugyanakkor hatékonyabbá, gyorsabbá és szélesebb körűvé kellene tenni mielőbb. Erre – mint azt a szakmai egyesület elnöke leszögezte – az elkerülhetetlen felújítások és az folyamat menedzselése, valamint minden egyéb közös ügy jó apropót és megfelelő indokot szolgáltat.

Forrás: https://www.vg.hu/ingatlan/2023/05/tarsashazi-kozgyules-szemelyesen-meg-sem-kell-majd-jelenni-a-szavazason

A város hivatásos tűzoltói eloltották a lángokat.

Hulladék égett egy tízemeletes társasház szeméttárolójában Debrecenben, a Károlyi Mihály utcában szerda délután. 

A katasztrófavédelem közlése szerint a tűzhöz a város hivatásos tűzoltóit riasztották, akik egy vízsugárral eloltották a lángokat. Az egységek átvizsgálják és átszellőztetik a füsttel telítődött épületet.

Forrás: https://www.haon.hu/helyi-kek-hirek/2023/04/tuz-volt-egy-debreceni-tarsashaz-szemettarolojaban-karolyi-mihaly-utca-haon

Szolnokon, a Bimbó úton az egyik társasház lakói tavaly tavasszal azzal szembesültek, hogy a háromemeletes épülethez kovácsoltvas kerítést építenek. A privátszférát és zárható, saját parkolót jelentő kerítésre a kivitelezők felszereltek egy érzékelővel ellátott, távirányítóval működtethető kaput. Ám kiderült: a szenzor nem nyitja és zárja a bejáratot, ha rásüt a Nap.

Így a kerítés értelme, a folyamatosan nyitva lévő kapuval, legalábbis kérdésessé vált. Ez az értéknövelő beruházás egy éve történt, de a megoldásra igen sokat kellett várni. Kerek egy évet. A 32 lakásos lakóház tulajdonosa a szolnoki önkormányzat, üzemeltetője a helyi Szollak Kft., a lakók pedig bérlők. Két bérlő elmondása szerint a munkálatokról előzetesen nem tudtak. Mivel nem tulajdonosok, csak azzal a kész ténnyel szembesültek tavaly tavasszal, hogy készül egy kovácsoltvas kerítés a társasháznál. Azt sem tudták, ki volt a kivitelező.

„A kerítésen két ember dolgozott, és nagyjából két hónap alatt készültek el. Amikor végeztek, azt mondták, hogy majd jön valaki, aki beüzemeli az érzékelővel ellátott kaput” – mesélte az egyik lakó. Ám a beüzemelést végző férfi nem tudta elvégezni a munkáját, csak megállapította, hogy a kapu mozgásáért felelős beépített szenzor működésképtelen, mert rásüt a Nap.

„Ezután annyit mondott, hogy a kivitelezőket már nem lehet elérni” – folytatta a lakó. Átmeneti megoldásként az előttük lévő szomszédos ház kerítésére két bérlő egy hosszú nád takarást tett, így próbálták árnyékolni a szenzort. Kiderült, megoldásuk nem minden évszakban tökéletes, mert nem ugyanolyan magasságban jár a Nap, így a szenzor továbbra sem működtette a kaput. Az sem bizonyult jónak, amikor egy szerelő egy fémlappal árnyékolta az érzékelőt, mert emiatt a berendezés olyan takarásba került, hogy egyáltalán nem érzékelte jelet, így nem működtette a kaput.

Ezért jobb híján a kapu folyamatosan nyitva volt.

A használhatatlan kapuhoz tartozó távirányítókat korábban kifizettette a lakókkal a Szollak Kft. „Itt is volt egy kis trükközés, mert eredetileg arról volt szó, hogy a távirányító tízezer forint, a másolt típus ötezer forint. Végül nem volt eredeti, csak másolt távirányító, amiért hétezer forintot kértek” – mesélték a lakók, akik nem értették, hogy miért kellett kifizetniük előre, ha nem tudják használatba venni a kaput. Ráadásul mindamellett, hogy funkciótlan, az egy éve épített kerítés rozsdásodni kezdett.

A Narancs.hu megkeresett több, távirányítható kapuk forgalmazásával foglalkozó céget. Egybehangzó véleményük szerint tényleg előfordulhat, hogy a napsütés zavarhatja a szenzort. Jelezték: mivel nem látják a konkrét problémát, csak tippelni tudnának, hogy mi lehet a megoldás. Az egyik szakember ugyanakkor megjegyezte, ez nem olyan gond, amit ne lehetne megoldani rövid időn belül.

Érdeklődtünk a lakóházat üzemeltető Szollak Kft.-nél is. Szerettük volna megtudni, hogy küldtek-e tájékoztatást a lakóknak a kerítés elhelyezéséről. Információt kértünk a finanszírozásról, a kivitelezőről, a probléma megoldásáról, valamint arról, hogy ez utóbbi költsége érinti-e a lakókat. Válaszokat a cégtől nem kaptunk, ellenben néhány információt Györfi Mihálytól, Szolnok MSZP-s alpolgármesterétől igen. Őt egyébként még korábban a lakók keresték fel a problémával.

Györfi elmondta, elképzelhető, hogy a lakók nem kaptak tájékoztatást a beruházásról. A finanszírozást a közös költség megtakarítási részéből oldotta meg az üzemeltető. Az alpolgármester hozzátette, szeretnének a beton felvágása nélkül elvezetni egy vezetéket a kapuhoz.

Cikkünk készítése közben a lakók jelezték, azt az üzenetet kapták, hogy a társasházkezelő április 12-én fogja bekapcsolni a távirányítóval működtethető kaput. Ám van, amire használatakor ügyelniük kell a bérlőknek:

„ha a kiskapu nyitva van, akkor a nagykapu nem működik, illetve ha a kiskaput a nagykapu működése közben kinyitják, a nagykapu megáll.

Kérjük, a kiskaput minden esetben csukja be maga után” – írták a lakóknak az üzenetben, amiben egyben megértésüket továbbra is köszönik. Egy év után pedig most szerdától működik a kapu. Nyit és zár.

Forrás: https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-evig-nem-mukodott-a-tarsashaz-elektromos-kapuja-mert-a-taviranyito-erzekelojet-bezavarta-a-nap-257872

Mégsem menekülhet meg Buda történelmi vendéglátóhelye. Igaz, étterem még lehet benne. 

Több, mint két évszázadon át működött a Márvány utcában a legendás Márványmenyasszony étterem, ahol a magyar történelem, irodalom és művészet olyan nagyjai fordultak meg, mint gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós – ők még a lakodalmukat is itt tartották –, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső vagy Ady Endre, akinek saját törzsasztala is volt. A koronavírus-járvány első évében aztán minden megváltozott: 2020 végén a hely bezárt, majd kiderült, hogy új tulajdonosa, a Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Szolgáltató Kft. annak lebontásában gondolkodik – emékeztet az épület sorsát nyomon követő 24.hu, amely most arról számol be, hogy a közfelháborodást követő – amely a szintén legendás Wichmann kocsma épületének bontásáról szóló hírekkel egyidőben történt – visszakozás nem tartott sokáig. Mint ismeretes, az első sajtóhírek után a fővárosi kormányhivatal csak részleges bontási engedélyt adott ki, sőt kikötötte, hogy 

az utcai szárnynak nem egyszerűen csak állva kell maradnia, de továbbra is étteremként kell üzemelnie.

Minden jel arra mutatott, hogy a helyzet a lehetőségekhez mérten jóra fordul, főleg, miután a Miniszterelnökség egy meglepő módon szombaton kiadott rendelettel egy évre ideiglenes műemléki védelem alá helyezte az ingatlant, majd megkezdte a műemléki védettségi eljárást, ami garantálta volna a Márványmenyasszony otthonának megmaradását – emékeztet a lap. Ezt a védelmet az egy év letelte után végül nem hosszabbították meg:

idén januárban a ház újra védtelenné vált, hiszen a kormányhivatal szerint túl sokszor építették át ahhoz, hogy műemlékké nyilváníthassák, a helyhez kapcsolódó legendák, illetve történetek pedig nem jelentik a védelem alapját.

2022. május 24-én ugyanis bontási, majd építési engedélykérés jelent meg a hatósági építési adatbázisban, ami szerint

egy két pinceszinttel rendelkező, az utca felé öt emelettel néző, hatemeletes udvari szárnnyal rendelkező társasházat emelnének a kiürített telekre.

A kerület sajtóosztálya arról tájékoztatta a lapot, hogy a terveket településképi szempontból azóta sem javasolták engedélyezésre, ezt az információt pedig a kiadott építési engedély is tartalmazza. A tavalyi év őszén a főépítészi pozícióba került Nagy Kitti ezt a döntést azzal indokolta, hogy

a tervező, illetve a befektető figyelmen kívül hagyta az egyetlen fontos elvárásukat: azt, hogy az új épület idézze meg ezt a különleges múltat építészeti és használati értelemben is, ezen a szimbolikus helyszínen ennyi érzékenység és alázat elvárható lenne. 

Nagy hozzátette:

a társasház terveit mindemellett túlzó méretűnek látták, mind az utca, mind a belső udvar irányába.

A kerület által kiadott pozitív településképi vélemény megléte az építési engedélynek meglepő módon egyáltalán nem feltétele, így a hatóság akár ezzel ellentétesen is dönthet – olvasható a főépítész reakciójában, aki arról számolt be, hogy a kormányhivatal szerint a tervező megfelelően igazolta, hogy az épület illeszkedik a környezetéhez.

A Budavári Önkormányzat mindezek mellett az esetleges megmentendő értékekkel kapcsolatos korábbi nyilatkozatát is megismételte – eszerint a Márvány utcai ingatlanon semmiféle, gyűjteménybe vehető értéket nem találtak, de úgy értesültek, hogy a Márványmenyasszony korábban az érkező vendégeket köszöntő szobrát a társasház udvarán fogják majd elhelyezni, aminek annak ellenére is örülnének, hogy az önálló művészi értéket csak „csekély mértékben” képvisel.

Forrás: https://168.hu/itthon/otemeletes-tarsashaz-epul-a-marvanymenyasszony-helyere-256535

Magyarországon körülbelül négymillió magyar él társasházban, azaz a lakosság közel felének életére vannak hatással a társasházi törvény módosításai.

Magyarok millióinak az életére van hatással a társasházi törvény, amellyel kapcsolatban a kormány fontos módosításokat eszközöl 2023 évétől. A Pénzcentrum utána járt annak, hogy milyen változásokat tartalmaz az új társasházi törvény 2023-ban. A társasházi törvény hatályos verziója tételesen felsorolja a társasházi jogokat és kötelezettségeket.

I. A társasházi törvény alapvető rendelkezései

Ez a társasházi törvény fejezet definiálja a társasház jelentését, előírja, hogyan történik a társasház alapítása, mi az alapító okirat, mit kell tartalmaznia és hogyan történik a társasházi alapító okirat módosítása, milyen közös szabályok vonatkoznak ezekre. Szintén fontos a szervezeti-működési szabályzat és az alakuló közgyűlés kapcsán hozott társasházi törvény szabályok.

II. Jogok és kötelezettségek a társasházban

Ez a társasházi törvény fejezet írja elő, hogy mik a lakástulajdonosok közös tulajdonnal kapcsolatos jogai és ezek értékének megóvásával, fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatban milyen kötelezettségeik vannak.

Ugyanígy a társasházi törvény összegzi azt is, hogy milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak a külön, saját tulajdonrészekre. Szintén a társasházi törvény írja elő, hogy milyen szabályokat határoz meg a társasház házirendje.

III. A társasház szervezete

A társasházi törvény 2023-ban is megszabja, hogy milyen szabályok vonatkoznak a társasház szerveinek törvényességi felügyeletére. Többek között pontosan meghatározza, mi a közgyűlés és mi történik a jelenlévők között, ki a közös képviselő, mik a jogai és a kötelezettségei, és mit csinál az intézőbizottság, mire vonatkozik a közös költség, mi a számvizsgáló bizottság feladata és ki a gazdasági ellenőrzést segítő személy, mik az ő jogai és kötelezettségei.

IV. Társasházi és ingatlankezelési rendelkezések

A társasházi törvény meghatározza, hogy milyen szabályok vonatkoznak arra, aki üzletszerűen kíván társasházkezelői tevékenységet folytatni, milyen kötelezettségei vannak, milyen szakképesítést vár el hozzá a társasházi törvény 2023-ban.

V. A társasházi törvény záró rendelkezései

A társasházi törvény jogszabályainak értelmezését segítő fogalommagyarázat, a társasházi törvény hatályba lépésének dátuma, átmeneti rendelkezések, a társasházi törvény melléklete.

Az új társasházi törvény szabályai 2023. május 1-től jelentenek valódi változást a társasházi tulajdonosok, albérlők, közös képviselők és felügyeleti szervek életében. A társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról) módosításai fokozatosan szigorítják a társasházi tisztségviselőkkel támasztott követelményeket, mindez leginkább a közös képviselővel szembeni elvárásokat.

Az életbe lépés napjáig – 2023. május 1-jéig – a társasházaknak eleget kell tenni a törvényben rögzített nyilvános közzétételi kötelezettségnek, a közös képviselő és egyéb társasházi tisztségviselők regisztrációjának, a közös képviselői aláírással, közgyűlési hitelesítéssel elkészített, 2023. május 31-ig beadásra kerülő nyilvános társasházi mérlegbeszámoló előírásának.

Szintén fontos társasházi törvény változás, hogy a közös képviselőnek saját vagyonával kell felelnie a hibáiért. Feladatainak elmulasztása, illetve jogsértés esetén a társasházi törvény 27.§.-ban meghatározott törvényességi felügyelet akár 5.000.000 Ft pénzbírságra is kötelezheti a közös képviselőt és az intéző bizottság elnökét is (bővebben: Társasházi törvény 27. §.; 49. §.; 51/A.§.; 54. §.; 55. §.).

Forrás: https://10perc.hu/news/tudod-hogy-miben-valtozott-2023-ban-tarsashazi-torveny-mutatjuk