A klímaváltozás sürgető hatásai nap mint nap egyre nyilvánvalóbbak: az IPCC jelentése szerint 2030-ra 50%-kal kell csökkentenünk a globális üvegházhatású gázkibocsátást a legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében. Szerencsére Európa-szerte egyre több olyan közösség és városrész jelenik meg, amelyek nemcsak karbonsemlegesek, hanem többletenergiát is termelnek, választ adva a klímaválság legégetőbb fenntarthatósági és városenergetikai kérdéseire. Milyen környezeti, gazdasági, társadalmi hatással bírnak, és melyek a leggyakrabban felmerülő technológiai és szabályozási kérdések egy-egy pozitív energiamérlegű városrész tervezésekor? 

A négyrészes cikksorozatban az ABUD Mérnökiroda szakértői adnak betekintést a különböző éghajlatokon és léptékeken megvalósuló – a társasháztól egészen a városrészig terjedő – pozitív energiamérlegű városrészek működésébe. Az ABUD-ban több mint egy évtizede foglalkoznak energetikai digitális ikrek fejlesztésével és fenntarthatósági tanácsadással. Ez a sorozat betekintést nyújt a több európai országban végzett munkájukba.

Röviden a cikksorozat hátteréről

Az Európai Unió által kitűzött karbonsemlegesség elérésére 26 év áll rendelkezésünkre 2050-ig – ennek egyik állomásaként 2030-ra minden új épületnek el kell érnie a nulla karbonkibocsátást[i]. Ez nem sok idő arra, hogy épületállományunkat energiahatékonnyá tegyük és primer oldali ellátásunkat megújuló alapúvá alakítsuk. Ahhoz, hogy egy ilyen mértékű, rendszerszintű változás megtörténhessen, városainkban, sőt globálisan is gyökeresen változtatnunk kell energiagazdálkodási és várostervezési szokásainkon. Erre adnak átfogó megoldást a pozitív energiamérlegű városrészek (Positive Energy Districts, vagy „PED”), melyek már rég nem csak papíron léteznek: megvalósult példák segítenek a gyakorlatban is tökéletesíteni működésüket és támogatni elterjedésüket.

A pozitív energiamérlegű városrészekben éves szinten „megtermelt” energia mennyisége meghaladja a városrészben felhasznált energiát, ezzel összességében pozitív energiamérleget eredményezve a területen.

Ezt többnyire megújuló energiaforrások kiaknázásával, például különálló, vagy épületbe szorosan integrált napelemek és hősszivattyúk segítségével érik el. Kutatások bizonyítják, hogy a koncepció már kisebb közösségi léptékben is (például egy többlakásos társasház esetében) kimagasló eredményekkel kecsegtet mind gazdasági, mind társadalmi és környezeti szempontból. Több épület összekapcsolásával, szomszédság- vagy városrész léptéken pedig még magasabb fokú energiahatékonyságot érhetünk el az eltérő igények és egyéb szinergiák kihasználásával. Városrészek esetében ugyanis az épületeket kiszolgáló és összekötő infrastruktúra is beleszámít az energiaellátó rendszerbe (pl. közösségi- és ellátóhelyiségek, közvilágítás, közlekedés, energiatárolás). Az eltérő energiaigények, illetve energiatermelésből fakadó lehetőségek városi szintű optimalizálás esetén kiaknázhatóak, csökkentve az energiaigényt, illetve növelve az egyes épületek reakcióképességét a felhasználói igényekre. Ez az optimális gépészeti kialakításon és működtetésen kívül, különösen több épület esetében, passzív tervezési optimalizálást is jelent, mint például a beépítések megfelelő benapozásának biztosítása, az energiaellátás veszteségeinek minimalizálása, valamint az energiamegosztási lehetőségek maximalizálása.

Az ABUD Mérnökiroda nemzetközi szinten is élen jár a pozitív energiamérlegű városrészek kutatásában és tervezésében. A syn.ikia projekt partnereként négy pozitív energiamérlegű városrész megtervezésében és megvalósításában vesz részt. Ezek eltérő éghajlati zónákban helyezkednek el Európán belül: Hollandiában, Norvégiában, Spanyolországban és Ausztriában. A fejlesztési helyszínek környezeti beágyazottsága és léptéke is eltérő, kezdve a kisebb társasházi közösségtől egészen a több mint negyven épületet számláló, ténylegesen városrészt alkotó helyszínekig. Különböző helyszíneken eltérő megoldásokat alkalmaznak az éghajlati kihívások kezelésére, például míg Norvégiában a fűtési igények megoldása kerül előtérbe, addig Spanyolországban főleg a nyári hűtési igények kielégítése az elsődleges szempont.

Az első cikk egy hollandiai, pozitív energiamérlegű épületet ismertet, amely bemutatja, hogyan lehet egy modern, többlakásos társasházat úgy kialakítani, hogy nemcsak energetikai többletet nyújtson, hanem szociálisan is támogató környezetet teremtsen az ottlakóknak. A cikksorozat további részeiben pedig pozitív energiamérlegű épületegyütteseket és városrészeket mutatunk be Norvégiából, Spanyolországból és Ausztriából, részletezve a helyi kihívásokat és az alkalmazott megoldásokat.

Plusz energiás társadalmi kezdeményezés Hollandiában

A syn.ikia projekt holland helyszíne egy többlakásos társasház, ami Udenben található. A 2020-22 között épült modern társasház Uden önkormányzata, a szociális lakhatást támogató Labyrint alapítvány és két ingatlanfejlesztő, az Area és a Hendriks Coppelmans összefogásából született. A kezdeményezés a „Social Beautiful” nevet kapta, ugyanis a projekt keretein belül kialakított harminckilenc lakásból tizenötöt adnak bérbe egészségügyi, támogató ellátással együtt, huszonnégy pedig hagyományos szociális bérlakás. A beruházás a három emeleten összesen a 2394 m2-hasznos alapterülettel rendelkezik.

A terv erős szociális alapokra épül: elsődleges célja, hogy megfizethető lakhatást biztosítson a rászorulóknak. Lényege egy olyan multifunkcionális lakóépület kialakítása, mely a szellemi és fizikai képességeikben korlátozott emberek munkavégzését is lehetővé teszi az épületen belül. A társasházban kialakított közösségi terek elősegítik a szociális interakciót, melyet az épület „L” alakja által közrefogott kert és az erre néző folyosó is támogat, lehetővé téve a lakók közötti könnyebb kapcsolatteremtést. Az épület földszintjén akadálymentesített lakások találhatók, melyek a belső udvar irányából könnyen elérhetők. Ilyen körülmények között az idősebb és mozgáskorlátozott lakók is biztonságos, önálló életet élhetnek, és a program révén sikeresen kapcsolódnak be a közösség mindennapjaiba.

Továbbá, nem utolsó sorban a felhasználók igényei alapján megtervezett ’beltartalomhoz’ magas szintű építészeti minőség is társul – az építészeti terveket az LA Architecten Ingenieurs építésziroda jegyzi. A projekt a holland építési szabványoknak megfelelő minőségben készül, beleértve a közel-nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírásokat és fenntartható anyagok használatát. Az épület a határoló két főút találkozásánál három emelet magasba emelkedik, majd az utak irányát követve két emeletre csökken. Az épület homlokzata tégla, fa, illetve zöldhomlokzati elemek váltakozásával alakul, amelyek hozzájárulnak a természetes környezet és a hűtés biztosításához.

A projekt energetikai céljai közé tartozik az éves pozitív energiamérleg elérése, az üzemeltetés alatti üvegházhatású gázkibocsátás (ÜHG-k) minimalizálása, illetve gazdasági célként megjelenik minimum 10%-os költségcsökkentés az épületek teljes életciklusára vetítve, a nemzetközi jó gyakorlatként használt közel nulla energiaigényű épületek (Nearly-Zero Energy Building[iii], „nZEB”) költségeihez képest. A legutóbbi magába foglalja a fejlesztő beruházási költségeit, illetve a lakók operatív kiadásainak minimalizálását mind az energiaszámlák, mind a karbantartási költségek szempontjából.

Innovatív gépészeti megoldások

A legtöbb pozitív energiamérlegű kezdeményezéshez hasonlóan a társasház gépészeti koncepciója is a megújulókra és energetikai optimalizációra alapoz. Az épület fűtési-, hűtési- és melegvízigényét geotermikus hőszivattyúkkal látják el. A beépített gépészet elektromosenergia-igényét a tetőre telepített több mint 60 kWp napelem biztosítja.

A mintahelyszín különlegessége, hogy minden egyes lakásba önálló gépészeti rendszert építettek be. Minden apartman saját, külön vezérelt hőszivattyúval rendelkezik, ami nagyobb rugalmasságot, könnyebb vezérlést és nagyobb hatékonyságot eredményez, mint az egy központi vezérlésű rendszerben várható lenne. A rendszer apartmanonként kiegészül egy éjszaka töltött, 150 literes melegvizes tartállyal a fűtési csúcsidőszakok kiszolgálása érdekében. Az épületben padlófűtéssel és hűtéssel érik el a megfelelő komforthőmérsékletet. A szellőzést szén-dioxid tartalom alapján vezérelt mechanikus szellőzés látja el, optimalizálva az energiafelhasználást és biztosítva a megfelelő belső levegőminőséget.

A tervezés folyamán dinamikus energiaszimuláció alkalmazásával különböző energetikai forgatókönyvek kerültek összehasonlításra az optimális megoldás érdekében.

Digitális iker a flexibilis, adat-alapú tervezésért

Ami lényegében megkülönbözteti a holland épületet a többi mintahelyszíntől, az az ABUD kollégáival közösen fejlesztett, az épületben mért adatok alapján készített digitális iker használata. A lakásokat ugyanis különböző szenzorokkal látták el, melyek a belső komfort paramétereket és az energiafogyasztást is mérik. A digitális iker technológia a mért adatokat és előrejelzéseket felhasználva lehetővé teszi az épület hatékony működésének (energiafelhasználásának) folyamatos, valós időben történő tökéletesítését. Leginkább úgy képzelhető el, mint egy digitális épület modell, amely összeköttetésben áll az épületfelügyeleti rendszerrel. Az épület mért adatokat küld a modellnek, ami ezek alapján frissíti az állapotát, majd szimulációkat futtat, hogy megtalálja az optimális forgatókönyvet egy algoritmus segítségével. Ez segít abban, hogy az épülethasználók szokásait figyelembe véve legyen összehangolva az energiafogyasztás és termelés úgy, hogy a felhasználói komfort ne sérüljön.

A prediktív algoritmus és az energetikai digitális iker segítségével az apartmanokban 10-17%-os energiaigény-csökkenés jött létre.

Már társasház léptéken is számottevő a megtakarítás

Bár a holland példa a legkisebb léptékű a négy projekt közül, inkább közösségi jellegű pozitív energiamérlegű kezdeményezés, már önmagában is jelentős társadalmi és környezeti hatással bír. Nemcsak megújulókra alapuló, többletenergia-termelő épület, de szociális oldalról is rendkívüli jelentőségű beruházás.

Érdekessége, hogy a hőszivattyúk és hőenergiatároló egységek minden apartmanban külön lettek kialakítva, emellett komplex szimulációs háttérrel rendelkező digitális iker támogatja az energiarugalmassági beavatkozások optimalizálását.

A holland projekt mintahelyszíne is jól mutatja, hogy a pozitív energiamérlegű kezdeményezések már társasházi szinten is számos előnnyel bírnak. A komplex, rendszerszintű tervezésnek és a felhasználói igények figyelembevételének köszönhetően nemcsak az energiahatékonysági elvárásoknak tehetünk eleget, de a felhasználók életében is érdemi változást érhetünk el, valós anyagi megtakarítás mellett.

Magyari Ábel, fenntarthatósági tanácsadó, ABUD – Advanced Building & Urban Design
Dr. Reith András PhD, CEO, ABUD – Advanced Building & Urban Design

Forrás: https://epiteszforum.hu/pozitiv-energia-korkep-i-resz-pozitiv-energiamerlegu-tarsashaz-hollandiaban

• Bár végleges koncepció még nincs, jövő héten elkezdődnek a bontási munkálatok azon a gellérthegyi telken, ahova a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market cégcsoport építkezik.
• A telek közvetlenül a Tiborcz István cége által 2022-ben megvásárolt Gellért szálló mellett van.
• Egyelőre annyit tudni, hogy egy villát és két társasházat terveznek az egyhektáros területre, de van egy olyan tervezett telekrész, melynek hasznosításáról az önkormányzatnak sincs infója.
• A lakók a talajmunkálatok, a műemlékvédelem és a környezetmegőrzés miatt is aggodalmukat fejezték ki.

A Gellérthegy egyik utolsó zöld telkeként jellemzik azt a nagyjából tízezernégyzetméteres területet, ahol a tervek szerint hétfő reggel elkezdi a bontási munkálatokat fővállalkozóként a miniszterelnök kötélbarátja, Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. Első körben a talajfelszín fölötti épületekkel kezdik.

Gazdag előéletű telekről van szó, melynek sorsáról először a múlt héten kaphattak részletesebb tájékoztatást a telket övező társasházak lakói. A küszöbön álló bontási munkálatok miatt ugyanis lakossági fórumot tartottak, ahol képviselte magát a Market Asset Management Zrt egyik kollégája is. Ez a cég a Market cégcsoport ingatlanfejlesztési leányvállalata, amely májusban a Körszállót is megvette, és honlapján az óriási bizniszt hozó Dürer-parkot is nagy projektjei között emlegeti. A cég képviselője a fórumon azt mondta, hogy a Market Asset Management a múlt év végén szerezte meg a területet cégvásárlással, a telek ugyanis korábban az Egészségsziget Kft. tulajdonában állt, ezt a céget vették meg, így lett az övék a szokatlanul nagy területű telek is.

A Gellért szállóval szomszédos telket a Kemenes utca, a Kelenhegyi út, a Mányoki út és az Orlay utca övezi, déli részén majdnem a Bartók Béla útig nyúlik le.

A fórumon kiderült, hogy lakóingatlanokat akarnak létrehozni, köztük lesz olyan, ami prémium minőségű, és az épületek száma attól függ, hogy mire kapnak engedélyt. Az a terv, hogy a nagyjából egyhektáros területet fel fogják osztani, emiatt viszont minden részre külön engedélyeztetésre lesz szükség. Fel kellett venniük a kapcsolatot az örökségvédelmi hivatallal is, mivel ezen a területen, az Orlay utca felőli részen található a Gellért egykori fűtőháza, ami műemlékvédelmet élvez. A cégnek egyelőre nincs ötlete ennek hasznosítására.

A lakógyűlésen többször elhangzott a Market részéről, hogy még csak koncepció szinten vannak meg épületek, konkrét tervek még nincsenek. Ennek ellenére a területrendezési munkálatok elkezdődtek a közelmúltban. Mivel zöld telekről van szó, és a már leirtott bokrok mellett több nagy fa is található az egyhektáros területen, ezért a lakók jogosan tartanak attól is, hogy az építkezés egy pontján fákat kell majd kivágni. A Market képviselője azt mondta, hogy fakivágásra nem kértek engedélyt, szeretnék megőrizni a telek intim hangulatát a leendő lakók számára. Az önkormányzat és később a cég is megerősítette kérdésünkre, hogy egyelőre nem kértek fakivágási engedélyt, bár utóbbi megjegyzi: „kivágási engedély szükségessége és tartalma csak a tervek véglegesítése és a fakataszter kiértékelése után, a szükséges szakemberek bevonásával állapítható meg.”

A telekre vonatkozó építési szabályzatot amúgy 2020-ban szigorították, ennek értelmében a telekre építhető épületek összterülete negyedére csökkent, míg a zöldfelület minimális mértéke négyszeresére növekedett, 15%-ról 60%-ra. Vagyis jelentős természetrombolást nem lehetne végezni, elvileg.

Ami magát az építkezést illeti, az újbudai önkormányzat is úgy tudja, hogy az építtetők három beépítendő telekre akarják felosztani a területet. Az információik szerint:

• a Mányoki út felőli kisebb részen egy különálló villaház épülne, ez lenne valószínűleg az az épület, amire a lakossági fórumon a Market képviselője prémium lakóépületként hivatkozott. Rákérdeztünk később a cégnél, hogyan kell érteni a prémium jelzőt, azt válaszolták, hogy „a prémium megjelölés olyan magas műszaki és esztétikai színvonalat jelöl, amely a telek mellett annak mikrokörnyezetére is értéknövelő hatással van”
• a telek középső részén két, egyenként 14 lakásos társasház épülne.
• amiről viszont egyelőre nem lehet tudni semmit, hogy a déli részre mit terveznek, erről semmilyen információja nincs az önkormányzatnak. Ezen túl egy negyedik telek a műemléki volt fűtőház épületéhez lenne kialakítva.

Forrás: https://444.hu/2024/07/12/villaepulet-tarsashazak-garancsi-cege-a-gellerthegy-egyik-utolso-nagy-zold-telkere-epitkezik

Többek között kéziszerszámokat, kávéfőzőket és ventilátort lopott egy férfi Szegeden. Mint kiderült nem ez volt az első eset, hogy bűncselekményt követett el. Az ügyben indult nyomozás lezárult, tájékoztatott a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

A megalapozott gyanú szerint 2024. március 9-én a feltételezett elkövető a kaput megrongálva bejutott a kiszemelt társasház udvarára. A terület átkutatása során két tárolót is felfeszített, majd a zsákmánnyal távozott.

MÁR MÁSNAP GYANÚSÍTOTTKÉNT HALLGATTÁK KI

A rendőrök a nyomozás során azonosítottak egy 19 éves férfit, akiről kiderült, hogy más bűncselekmények elkövetésével is összefüggésbe hozható. Másnap a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki a helybéli lakost, aki beismerte tettét.

LOPÁSSAL ÉS RONGÁLÁSSAL VÁDOLJÁK

A lopás vétsége, továbbá rongálás bűntette miatt indult eljárást a Szegedi Rendőrkapitányság munkatársai lezárták, az iratokat pedig megküldték az ügyészségnek.

Forrás: https://szeged365.hu/2024/07/04/19-eves-szegedi-fiatal-ramolta-ki-tobb-tarsashaz-tarolojat-varosunkban-kiderult-nem-eloszor-ment-szembe-a-torvennyel/

A felső középosztály csúcsterméke vagy szolidáris kollektív ház? Betonszekrénybe vájt személyes terek vagy krematóriumban kisütött kispolgári enteriőrök? Játékos homlokzati elemek vagy cikornyás mütyürök? Klímaszorongó kényszermegoldás vagy a közösségi élet mellett elkötelezett tudatos döntés? Nézzük.

A lakóépületet 2020-ban adták át a München keleti peremén elhelyezkedő, egykori – ‘92-ben bezárt – nemzetközi repülőtér területén fejlesztett Messestadt Riem városrészen. A 27 lakást, közösségi és kereskedelmi tereket magában foglaló társasház szerkesztésével, programjával és anyaghasználatával emelkedik ki az építészetileg átlagos minőségű, környező lakótelepből.

Csúcstermékbe csempészett szolidaritás
A kísérletező szellemben létrehozott projekt a KOOPERATIVE GROSSSTADT lakásszövetkezet első megvalósuló épülete. A lakásszövetkezet célja, hogy a neoliberális mainstream fejlesztői szempontokat megkerülve olyan szolgáltatást és platformot nyújtson a lakáskeresőknek, mely során a résztvevők megtalálhatják közösségüket, majd műhelymunkák során, az egyéni igényeket kielégítő megoldásokat dolgozzanak ki. Első körben ‘építési bizottságokat’ hoznak létre, ahol lakóközösségek alakulhatnak meg. A lakószövetkezet célja továbbá, hogy minden tervezési feladatot nyílt építészeti tervpályázaton hirdessen meg, melyen tervezőirodák tapasztalatuktól és méretüktől függetlenül indulhatnak.

A társasház lakóközössége bár gazdasági és kulturális szempontból homogén – nem volt lehetőség lakbértámogatott lakáshoz jutni –, az épületben női terápiának szolgáló helyiség kapott helyet, és hátrányos helyzetű fiatalokat gondozó alapítvány költözhetett be, szolidáris szempontok mentén színesítve, tágítva a piaci keretek szűk lehetőséghorizontját, valamint dúsítva a lakófunkciót.

Betonszekrénybe vájt személyes terek
Az építészek szándéka egy robusztus betonraszter tervezése volt, mely rugalmas keretként szolgálhat a lehető legsokfélébb együttélési módnak: egyedülálló fiatalok és családok lakásainak, vagy akár a közösségibb együttélés felé elmozduló élettereknek. Az öt lakószintet két közlekedőmag kapcsolja össze; közöttük, az épület középső sávjában kapnak helyet a vizes helyiségek, a konyhák és a fürdőszobák; a hálószobák és nappali terek a homlokzat mentén sorakoznak. A könnyen adaptálható struktúra egyfelől lehetőséget és szabadságot biztosít a jövőbeli átalakítások során, másrészt a hosszanti homlokzatok strukturális felszabadításával fényes és látványos homlokzati kialakítást eredményez. Ez a logikus megoldás a társasház esztétikai minőségéhez is hozzájárul: a nyugodtságot sugárzó betonarchitektúra a vibráló színvilágú függönyök és szőnyegek háttere. A San Riemo építészei, szemben a város fejlesztése során domináló kommersz építészeti elemek és berendezések személytelenségével és igénytelenségével, világos és puritán terekkel ösztönzik a térhasználókat, akik szabad döntéseik mentén, saját bútoraikkal alakíthatják ki lakásaikat. Az építészetileg alaposan átgondolt és kivitelezett struktúra, és a lakók személyes ízlésének kettősét a racionálisan kiosztott betongerendák hideg, nyers felületei, és a beköltözők színes, melegséget sugárzó, személyes bútorai közötti játékos feszültség jelzi.

Az építészek szándéka a lakások hasznos területének maximalizálása, a folyosók és előszobák kiküszöbölése. A sakktáblaszerűen kiosztott, szabadon leválasztható életterek központi szobájába ezért a konyhák kerültek – az ajtó a legtöbb lakás esetén ebbe a térbe nyílik. Ezek a gáláns terek nem pusztán a főzés helyszínei, hanem a beköltöző közösségek találkozóhelyei, melyek igény esetén, a szomszédos életterekkel összekapcsolva tovább bővíthetők. A raszter által kijelölt szobák 14 négyzetméteresek, mely az építészek érvelése szerint éppen elégséges egy nappali térnek, de nem túlzó egy gyerekszobának. A fűtés és elektronikus rendszer előre átgondolt tervezésének, valamint a könnyen adaptálható térrendszernek köszönhetően a lakók és igényeik változásával a jövőbeli szobacserék vagy lakásösszenyitások könnyen megoldhatók.

Mütyürök és pufferzónák
Messestadt Riem München külső lakóterülete, mellette található az ország legnagyobb kereskedelmi rendezvényközpontja, a kilencvenes években épült Messe konferenciaközpont. Az expóknak otthont adó, monoton csarnoképületekből álló iparvárostól nem sokban tér el a szomszédos lakóövezet térszervezése és beépítési módja. A városrész rácsos utcarendszere egy római katonai erődváros – castrum – vagy egy fordista gyár hideg racionalitását és sematikusságát idézi. A monofunkciós alvóvárost általánosságban silány anyaghasználat és a közösségi területek negligálása jellemzi. A Büro Juliane Greb és a Summacumfemmer ezzel szemben egy küllemét tekintve egészen sokszínű társasházat tervezett – első látásra igen kaotikusan hat az átlátszó és fehér hullámlemez borítás, színes és geometrikus nyílászárók, karakteres formájú előtetők, erkélyek és árnyékolók egyvelege. Valójában, az esztétikai döntések mögött tudatos tervezési döntések állnak. A nyugati homlokzat átlátszó hullámlemeze mögött fűtetlen télikertként használható loggia található, mely fix térelválasztó elemek nélkül, titkos átjáróként működik a lakások között. A zöldes árnyalatú függönyökkel tarkított, családias, intim – de közösségi interrakcióktól sem mentes – mezsgye cigizős, ruhaszárítós hangulatával heterotópikus, de legalábbis a hétköznapival szakító élményt nyújt. Merőben más karakterű a kollektív események helyszínéül szolgáló nagy tetőterasz, vagy a bordázott, sávos, zárt hatású, keleti homlokzat által körülhatárolt belső udvar. Az épület elmélyült térszervezéséből és a heterogén, kreatív anyaghasználatból adódó komplexitás és játékosság a déli homlokzaton áll össze egységes kompozícióvá. A bejáratot jelölő teresedés mögött felsejlő épülethomlokzat, a srégen elmetszett nyílászárók és színes elemek kollázsaként, kifeszített vászonként, a mindennapok díszleteként hat, feldobva a rideg, katatón lakótelepi hangulatot.

Büro Juliane Greb
A genti székhelyű építészirodát 2015-ben alapította Juliane Greb; 2017 óta Petter Kraggal közösen irányítja. Céljuk exkluzivitást elutasító fizikai terek alkotása. Juliane Greb az ARCH+ szerkesztői csapatának tagjaként, valamint az UAntwerp, TU Delft és ​​PBSA Düsseldorf oktatójaként célja a megfizethető és közösségorientált lakhatásról szóló diskurzus formálása.
Summacumfemmer
A lipcsei székhelyű irodát Anne Femmer és Florian Summa alapította, szintén 2015-ben. A Summacumfemmer Juliane Grebbel, Peter Kraggal és az ARCH+ munkatársaival közösen a 2023-as Velencei Biennálé német pavilonjának kurátorai. Szakmagyakorláson kívül a Berlin University of the Arts-on oktatnak.

Kollektivizálás: kényszer vagy tudatos döntés?
A participatív tervezési folyamat előre lefektetett elvek mentén folyt: egyszerre garantálva a megrendelői igények becsatornázását és teret adva a szakmai kompetenciáknak. Első körben a beköltöző közösségek az apartmanok méretét és pozícióját tárgyalták az építészekkel közösen, majd a kialakult koncepció mentén, a tervezők a műszaki és térszervezési elvek mentén megtervezték a betonszerkezet kiosztását. Ezután újabb konzultáció következett, ahol az egyes lakók a válaszfalak és az ajtók pontos pozíciójának meghatározásával dönthettek a lakások nyitottabb vagy zártabb kialakításáról. A lakások variálhatósága mellett a tervezők és beköltözők a társasház közösségi jellegére törekedtek. A négy méteres belmagasságú földszinten található kommunális konyha, mosókonyha, könyvtár, babakocsi-tároló és műhely. A jóléti funkciók és rakodóterek közös használata tette lehetővé a privát lakások kompakt és gazdaságos kialakítását. Az építészek olyan gáláns téri szituációk tervezésére törekedtek, ahol a háztartási gépek – például mosógépek – kollektív használata nem csupán pénztárca- és természetkímélő kényszermegoldás, hanem a társadalmi érintkezésnek lehetőséget biztosító kényelmes döntés.

Borenich Levente

A cikksorozat szövegeinek gondozását köszönöm Monti Elvirának!
A cikksorozat címét Davide Tomasso Ferrando Realismoutopico című blogsorozata inspirálta.

Forrás: https://epiteszforum.hu/utopikus-realizmusok-xiv–buro-juliane-greb-summacumfemmer-san-riemo-tarsashaz

Nyár végéig blokkolják a befektetők útját, akkor pedig átírják a helyi építési szabályzatról szóló rendeletet.

Átírja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletet Abony képviselő-testülete, annak elkészültéig pedig változtatási tilalom él a városközponti és belterületi telkekre, írja a szoljon.hu.

A döntés értelmében legfeljebb egylakásos lakóépületek épülhetnek az érintett ingatlanokon. Az indoklás szerint a város szeretné megakadályozni, hogy oda nem illő többlakásos társasház épülhessen egy-egy ilyen telekre.

Az erről szóló előterjesztés szerint a Szolnok melletti, de még Pest vármegyéhez tartozó Abony tulajdonképpen lépéskényszerbe került. Mint írták, a várost eddig elkerülte a nagyszabású lakótelep-fejlesztés, azonban a környékbeli városokban tapasztalható ingatlanár-növekedés miatt Abony is vonzóvá válhat a befektetők számára.

Márpedig a jelenlegi építési szabályzat nem tiltja, hogy akár hatlakásos társasházat is építhessenek családi ház mellé. Noha azt az előterjesztés is kimondja, hogy a városközpontokban van létjogosultsága a többlakásos társasházak építésének, ugyanakkor Abonyban ez nyomban felvetné parkolóhelyek számának kérdését.

Mindezt megelőzendő, a képviselő-testület úgy döntött, erre vonatkozóan módosítják az építési szabályzatot.

Mivel a tervezetet várhatóan nyár végén tárgyalják, addig is változtatási tilalmat rendeltek el a belterületi és városközponti telkekre. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a HÉSZ ilyen fajta módosításának hírére a befektetők gyorsítva készítik el soklakásos épületek terveit és engedélyeztetik azokat. Így visszafordíthatatlan kárt okoznak a városképben, mivel kontroll nélkül nőhetnek ki a földből a nagy épületek – állt az előterjesztésben.

Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2024/06/05/abony-tarsashazak-epitese-rendelet/

Bíróság elé állt a 71 éves nő, aki elsikkasztotta több debreceni társasház pénzét, majd a büntetőeljárás alatt Európából Dél-Amerikába szökött.

Huszonegy rendbeli, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és egyrendbeli sikkasztás vétsége miatt 3 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a Debreceni Járásbíróság azt a 71 éves nőt, aki elsikkasztotta több debreceni társasház pénzét – tájékoztatta a Debreceni Törvényszék szóvivője pénteken az MTI-t.

Az elkövető ellen indult büntetőeljárás jogerősen is befejeződött, amikor lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, és az előkészítő ülésen beismerő nyilatkozatot tett.

A NŐ A BÜNTETŐELJÁRÁS ALATT EURÓPÁBÓL DÉL-AMERIKÁBA SZÖKÖTT. A RENDŐRÖK VÉGÜL MEGTALÁLTÁK ÉS ELFOGTÁK.  

Az ítélet szerint a vádlott egy betéti társaság beltagjaként Debrecenben társasházak közös képviseletét látta el. Feladatai közé tartozott, hogy a társasházak ügyeit intézze, beleértve a közüzemi költségek rendezését és a felmerülő karbantartási munkákkal kapcsolatos feladatokat. Emellett a társasházak lakóival is tartotta a kapcsolatot.

Több mint 45 millió forint kárt okozott

A társasházak bankszámláihoz közös képviselőként csak neki volt hozzáférési, utalási, rendelkezési jogosultsága, valamennyi esetben egyedül kezelte a társasházak pénzügyeit.

A vádlott az általa kezelt társasházak pénzéből számos alkalommal utalt át bizonyos összegeket a saját bankszámláira, ezekkel a pénzösszegekkel a társasházak felé nem számolt el, azokat saját céljaira fordította. A nő a kezelése alatt álló társasházak számláiról időnként egy másik társasház számlájára is utalt pénzt, hogy az általa okozott hiányt elfedje. Amikor valamelyik társasház számláját „lenullázta”, a hiányt egy másik társasház számlájáról próbálta meg fedezni, ezzel újabb és újabb összegeket tulajdonítva el jogtalanul a sértett társasházaktól.

A társasházak 2020 áprilisától kezdték el feljelenteni a nőt, aki még abban a hónapban eladta debreceni lakását, hogy az általa okozott károkat megtérítse.

A VÁDLOTT A SÉRTETT TÁRSASHÁZAKNAK TÖBB MINT 45 MILLIÓ FORINT KÁRT OKOZOTT, AMELYNEK EGY RÉSZE AZ ELJÁRÁSBAN MEGTÉRÜLT.

A nő az eljárás alatt elrejtőzött, a rendőrségnek több e-mailt is küldött, amelyekben azt állította, hogy Afrikában, Ugandában tartózkodik. A rendőrök nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, és kiderült, hogy a nő valójában Brazíliában tartózkodott akkor is, amikor a leveleket írta. A hatóságok nemzetközi együttműködésének köszönhetően a közös képviselő 2021. december 7-én Brazíliából hazatért. A rendőrök a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren fogták el.

A Debreceni Járásbíróság ítéletét mind az ügyészség, mind a vádlott és védője tudomásul vette, így az jogerőre emelkedett – ismertette a szóvivő.

Forrás: https://index.hu/belfold/2024/02/09/debrecen-tarsashazak-kozos-kepviselo-sikkasztas-csalas-birosag-ugyeszseg/

A Zalaegerszegi Járásbíróság tárgyalás mellőzésével döntött annak a férfinek az ügyében, aki egy zalaegerszegi társasház pincéjében nevelt kannabisz palántákat.

A vádlott 2022 végén elhatározta, hogy kendernövény termesztésbe kezd, ezért Ausztriában palántákat és felszerelést vásárolt, a szükséges helyiséget annak a társasháznak a pinceszintéjén lévő tárolóban alakította ki, amelyben lakott.

A kendert két csővázas növénynevelő sátorban, műanyag cserepekben helyezte el, majd megfelelő világítással, páraszabályozással és szellőzéssel biztosította a palánták fejlődéséhez szükséges feltételeket.

A nyomozóhatóság 2023. március 7. napján tartott helyszíni szemlét a tárolóban, s lefoglalt 18 tő – delta-9-THC vegyületet tartalmazó – kannabisz növényt, valamint a gondozásukhoz szükséges eszközöket is.

A férfi a csekély mennyiség felső határát meghaladó kendert termesztett.

A Zalaegerszegi Járásbíróság a vádlottat bűnösnek találta kábítószer birtoklás bűntettében, ezért 1 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.

A büntetővégzés jogerős – közölte honlapján a Zalaegerszegi Törvényszék.

Forrás: https://www.letenyemedia.hu/33-jog/1447-a-tarsashaz-tarolojaban-termesztett-marihuanat-egy-zalai-ferfi

Átírja az építési szabályzatot, addig is megvédi a városképet a képviselő-testület.

Csak egylakásos lakóépületeket lehet építeni Abony területén, így döntött csütörtöki ülésén a Pest megyei, 14 ezres város képviselő-testülete – tudósított a szoljon.hu.

A képviselők azért vezették be ezt a korlátozást, mert arra készül az önkormányzat, hogy átírja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét. Ilyenkor pedig elő szokott fordulni, hogy akik még építkezni szeretnének, gyorsan elkészíttetik és engedélyeztetik a terveiket még a változtatás előtt.

Az önkormányzat attól tart, hogy idővel Abonyban is többlakásos társasházakat akarnának építeni tömegesen. A városra ez eddig nem volt jellemző, viszont az már látszik, hogy a környező településeken növekednek az ingatlanárak, és emiatt Abony vonzó célpontja lehet az építtetéssel foglalkozó befektetőknek. 

Azt nem akarják, hogy a szokványos méretű telkekre, családi házak között is hatlakásos épületeket húzzanak fel, mert ez sok probléma okozója lenne, például gondok akadnának a parkolással. 

Forrás: https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tarsashaz-epitesi-tilalmat-vezetett-be-abony-268546

A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, ahová mentők és rendőrök is érkeztek. Talán emiatt indult álhír a városban egy halálos kimenetelű robbanásról.

Nem történt személyi sérülés annál a tűzesetnél, ami a kőszegi Kossuth Lajos utca egyik társasházának földszinti lakásában keletkezett.

Kőszegi és horvátzsidányi tűzoltók érkeztek a helyszínre, illetve Szombathelyről is indult egység, de őket visszafordították.

A Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat szintén a helyszínen van. Mentők is érkeztek a helyszínre.

Információnk szerint a lakás kisszobájában keletkezett tűz, de a lépcsőházon keresztül a füst az első emeletet is telítette.

A mentőknek senki sem kellett ellátniuk.

A városban elterjedt, hogy halálos kimenetelű robbanás történt, de ennek nincs valóságalapja.A Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közleménye:

Kigyulladt egy kétszintes épület egyik helyisége Kőszegen, a Kossuth Lajos utcában. A helyi önkormányzati tűzoltók, a Vas vármegyei katasztrófavédelmi szolgálat, valamint a horvátzsidányi önkéntes tűzoltók vonultak az esethez. A tűzoltók gyorsbeavatkozó sugarakkal eloltották a lángokat, átszellőztetik az épületet, az utómunkálatokat végzik. A tűz és a füst a többi lakásba nem terjedt át. Az ügyben tűzeseti helyszíni szemle indul.

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/kisszobaban_keletkezett_tuz_koszegi_tarsashazi_lakasban

Hiába kezdtek tereprendezési munkálatokba a XI. kerületben a Bayer Construct munkatársai, a helyiek közül már több mint háromezren írták alá petíciót a 20 ezer négyzetméteres zöldterület beépítése ellen, a megindult munkálatok ezért leálltak.

Az rtl.hu-t arról tájékoztatta az érintett önkormányzat, hogy a 20 éve magántulajdonban lévő telken a Bayer Construct húzna fel egy nagyjából 11 méteres, 270 lakásos társasházat. A Bayer Construct azt is vállalta, hogy befizet az önkormányzatnak 150 millió forintnyi infrastrukturális hozzájárulást, valamint épít egy 1100 négyzetméteres játszóteret is, amelyet mindenki használhat majd. 

A lakók többek között azért tiltakoznak, mert szerintük a klímaválság idején megengedhetetlen fákat kivágni, továbbá attól tartanak, nem lesz elég hely az amúgy is hiányos infrastruktúra kiépítésre. A munkálatok mindössze néhány napig zajlottak, cég a szabályoknak megfelelően végezett-e tereprendezést.

A helyszínre az elmúlt napokban a rendőrség is többször kilátogatott, mert a lakók jelezték, hogy szabálytalanul irtották a növényzetet a Hosszúréti utcában. A rendőrség azonban nem talált szabálytalanságot, de az irataikat átküldték az önkormányzatnak, hogy az megvizsgálhassa, a tereprendezés önkormányzati rendeletbe ütközött-e.

Az épületet 3-4 emeletesre tervezik, magassága pedig a kerülettel kötött megállapodás alapján legfeljebb 11 méteres lenne.

Engedély még nincs

Az önkormányzat arról számolt be a csatornának, hogy építési engedély és hivatalos terv még nincsen, a lakók többek között ezért lepődtek meg, hogy elkezdődtek a tereprendezési munkák.

A helyiek szerint, ha még több száz ember költözne a helyszínre, akkor túltelített lenne az infrastruktúra, ezért a lakók azt szeretnék, ha a helyi vagy a fővárosi önkormányzat kisajátítaná a területet, a szomszédos telkeket pedig védetté nyilvánítanák. Hogy elérjék céljukat, petíciót is indítottak, amelyet már több mint háromezren aláírtak és a fővárosi önkormányzathoz is eljuttatták. 

Az MSZP-s Keller Zsolt azt mondta az rtl.hu-nak, hogy szerinte szinte lehetetlen, hogy a XI. kerületi önkormányzat, vagy a főváros kisajátítja a területet, mert az legalább 4-5 milliárd forintba kerülne, ekkora forrás pedig nem áll a rendelkezésükre. Ezen kívül jogilag sem tudják megakadályozni az építkezést, mert az engedélyeztetés már a kormányhivatalokhoz tartozik, változtatási tilalmat pedig csak egyszer lehet elrendelni 3 évre – ez utóbbi lehetőséggel már éltek egyszer 2020-ban. Arról is beszélt a csatornának, hogy a kerületi vezetés megállapodott a céggel, így várhatóan több ponton is kisebb konstrukció valósul meg. 

Az előző önkormányzat ráadásul megemelte az eredetileg 40 százalékos beépíthetőségi határt, annak lecsökkentése pedig nagyon hosszú jogi procedúrához vezetne és kártérítési kötelezettséggel járna.

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2024/05/30/gazdagret-tiltakozas-lakok-peticio-11.-kerulet/