Darus munkálatokat végeznek a Mező utca 23. szám előtt épülő társasháznál.
A gyalogosforgalmat a túloldalra terelték, a darus jármű pedig foglalja a leállósávot. Az erre járó gyalogosok és autósok óvatosan közlekedjenek.
Forrás: https://www.nyiregyhaza.hu/post/a-mezo-utcan-lezartak-az-epulo-tarsashaz-elotti-reszt-2024-05-13
Tűz keletkezett ma hajnalban egy váci társasházban, a tűzoltók huszonegy lakót evakuáltak az épületből.
Kigyulladt egy lakás egy váci társasházban a Kertész utcában – írta honlapján a Katasztrófavédelem.
Az ingatlan konyhája teljes terjedelmében égett, a lángok más helyiségekre is átterjedtek.
A váci hivatásos tűzoltók egy személyt kihoztak az lakásból. A rajok kiürítették és átvizsgálták a szomszédos lakásokat,
huszonegy ember hagyta el ideiglenesen a társasházat.
Az egységek eloltották a lángokat, majd átszellőztették az épületet.
Forrás: https://www.origo.hu/itthon/2024/07/tuz-vac-tarsashaz
A hőszolgáltató jelezte a Debreceni Vízműnek péntek kora délután, hogy a Borbíró tér 6. számnál a pincébe folyik a víz, tájékoztatta utóbbi cég a Haont. A Vízmű szakemberei a helyszínen a Borbíró tér 6. bekötővezetékének hibáját állapították meg. Ennek a feltárása megkezdődött, az érintett társasházat kizárták a rendszerből. A hiba elhárítása és a vízszolgáltatás helyreállítása az esti órákban várható a közlemény szerint.
A Vízmű azon van, hogy minél hamarabb helyreálljon a rend, a lakóktól addig türelmet kérnek.
Pénteken az Egyletkert utca több házában is ki kellett zárni az ivóvizet, mert elfúrtak egy vízvezetéket a környéken.
Forrás: https://www.haon.hu/helyi-kozelet/2024/07/borbiro-ter-viz-pince-debrecen
A 2022-es választások előtt napi téma volt az építkezés, aztán hirtelen eltűnt a közbeszédből.
Már a második szint épül a Markusovszky kórházzal szemközti telken növekvő épületből. Húszlakásos társasház lesz itt, a földszintjén üzlethelyiségekkel.
A földszint már szerkezetkész, az épülő ház mellett nagy kupacokban tégla és építőanyag. A Horváth Boldizsár körút felőli oldalon közvetlenül a járda mellett áll a fal, úgy tűnik, itt lesz a bejárat.
A tervekből kiderült , hogy az új épület tükrözi a Markusovszky utca túloldalán álló kórház északkeleti sarkának formáját. A telek sarkát ugyanúgy levágják, mint a kórháznál, és egy negyedköríves, háromszintes épületet építenek.
A körív kereszteződés felőli oldalán üzlethelyiségek kapnak helyet – összesen négy darab – a szükséges tárolókkal, szociális helyiségekkel. Az üzletsor az előtte húzódó árkád alól lesz megközelíthető, ahonnan a parkolók felőli oldalon további két kisebb üzlet nyílik. Ezen a részen kialakításra kerül egy új, telken belüli út is, ami a Markusovszky utcát köti össze a Horváth Boldizsár körúttal.
Az épület másik oldalának földszintjén garázsok kapnak helyet, összesen 21 férőhellyel, és minden férőhelynek külön bejárata lesz. Ezzel gyakorlatilag minden lakásra jut egy garázs, de kialakítanak egy 21 férőhelyes parkolót is.
Az épület első emeletére 13 lakás kerül, 45 négyzetméterestől 86 négyzetméteresig. A második emeleten hét lakást alakítanak ki, az itt fennmaradó, öt lakásnyi területen pedig teraszt és zöldtetőt építenek ki.
Tavaly augusztus 31-én zárult az a hosszú vita, ami 2021 őszén kezdődött, amikor az önkormányzat egy ingatlancsomagban eladta a volt strand északnyugati sarkában lévő területet. Korábban ugyanis elindult egy kezdeményezés, hogy az ingatlant vásárolja vissza az önkormányzat, és építsen oda parkolókat.
A kezdeményezésbe Hende Csaba országgyűlési képviselő, majd Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is beleállt, ami így a 2022-es országgyűlési választások előtt az egyik leghangosabb kampánytéma lett a városban. Hende és Gulyás azt ígérte, hogy a kormány kifizeti az önkormányzatnak a vételárat és a parkolók költségeit, ha visszaveszik a területet. Az önkormányzat közben feltételes adásvételi szerződést kötött a vállalkozóval, és várta a kormányzati támogatást.
A támogatás azonban 2023. augusztus 31-ig nem érkezett meg , még konkrét szándéknyilatkozat formájában sem, így a telek maradt a vállalkozó tulajdonában, aki az eredeti terveit valósítja meg, bő féléves csúszással.
Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/javaban_epul_a_volt_szombathelyi_strand_helyen_a
Jól halad a Duna Terasz Vista lakópark kivitelezése a XIII. kerületi Foka-öbölnél. A Duna Terasz Lakónegyed legújabb, 632 lakásos fejlesztésénél jelenleg a harmadik szintet húzzák fel, az átadás 2026 végére várható – közölte a fejlesztő.
A fejlesztés részeként 632 darab, 30-117 négyzetméteres lakás épül, melyek között a piaci sztenderdeknél magasabb arányban lesznek a 3-4-5 szobás lakások. A rozsdaövezeti státusszal rendelkező terület a Vizafogó városrész dunai szakaszán, a Foka-öböl partján helyezkedik el.
Az AA energetikai besorolású lakásokban energiatakarékos hőszivattyúval kombinált mennyezeti hűtő-fűtő rendszert alkalmaznak majd, a parkolóhelyek 30 százalékánál elektromostöltő-előkészítés lesz. A komplexumban portaszolgálat, közösségi kert, klubszoba, játszótér, játszószoba, okospadok, valamint egy coworking outdoor office áll majd rendelkezésre. A D&B Ingatlanfejlesztő-Csoport a lakóépület tervezésével a Fazakas Építészirodát bízta meg, a generálkivitelező pedig a DVM Group Kft.
Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20240722/egy-tobb-mint-600-lakasos-tarsashaz-epul-budapest-xiii-keruleteben-699815
16 társasháznak segített eddig az önkormányzat.
Az év első öt hónapjában összesen 16 társasház részesült vissza nem térítendő támogatásban és kamatmentes kölcsönben, összesen közel 96 millió forint értékben. Ennek fele vissza nem térítendő támogatás, a másik fele kamatmentes kölcsöntámogatás.
A támogatások széles skálán mozognak, a kisebb volumenű gázvezeték-javításoktól kezdve a nagyobb lélegzetű homlokzat- és tetőfelújításokig. A legkisebb összegű támogatást, mintegy 1,5 millió forintot, a Baross utca 109. szám alatti társasház kapta a méretlen gázvezeték tömörré tételére. A legnagyobb támogatásban, több mint 15,8 millió forintban, a Diószegi Sámuel utca 16. szám alatti épület részesült, ahol a dúcok kiváltása és a függőfolyosók veszélytelenítése, valamint felújítása zajlik.
Kiemelkedő projektek közé tartozik még a Baross tér 9. szám alatti társasház, ahol az aládúcolt függőfolyosó-szakaszok felújítása történik meg mindhárom szinten, a dúcolat teljes megszüntetésével. Erre a célra több mint 10,5 millió forint támogatást kaptak.
A Horánszky utca 1. szám alatti épület elektromos hálózatának cseréjére közel 12,6 millió forint támogatást ítéltek meg, míg a Szigony utca 16/B társasház függőfolyosójának felújítására majdnem 14,8 millió forintot kapott.
Az önkormányzat a támogatásokat egyenlő arányban osztotta meg vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában. Ez a megoldás lehetővé teszi a társasházak számára, hogy sürgős és életveszélyes helyzeteket azonnal kezelni tudjanak, miközben hosszabb távon is fenntartható financiális megoldást nyújt.
A kerület vezetése hangsúlyozta, hogy a program célja a lakosok biztonságának és életminőségének javítása, valamint a kerület épített örökségének megóvása. Az önkormányzat továbbra is figyelemmel kíséri a társasházak állapotát, és szükség esetén további támogatásokat biztosít az életveszélyes helyzetek elhárítására.
Forrás: https://jozsefvarosujsag.hu/jozsefvaros-eddig-ezeket-a-tarsashazakat-tamogatta-eletveszely-elharitas-miatt/
Tavaly december 29-én, pontban este fél tízkor felkerült az internetre a Magyar Közlöny 2023. évi 194. száma. A 186 oldalas dokumentum 114. oldalán – egy brexit miatti kiigazítás, egy lövészközpont, egy sportakadémia és egy sor más téma után – szerepel két kormányrendelet: az egyik a központi fűtéses, a másik a távfűtéses társasházakról szól.
A rendeletek a két ünnep között teljesen elsikkadtak, azóta annak ellenére is alig hallott róluk valaki, hogy több százezer magyar háztartás fűtésére és melegvíz-fogyasztására alkottak velük új szabályozást.
E szerint pedig akár több mint félmillió magyarországi ingatlanban kell a következő két és fél évben lecserélni a fűtés- és melegvíz-fogyasztást mérő műszereket.
Ez bonyolult társasházi egyeztetésekkel, árajánlatkérésekkel és lakásonként akár több tízezer forintos pluszkiadással is jár majd. A jogszabályi változást a 676/2023. és a 677/2023. kormányrendelet tartalmazza. Előbbi a központi fűtéses, utóbbi a távfűtéses ingatlanokra vonatkozik. A központi fűtéses ingatlanokat eddig kevésbé szabályozták, mostantól azonban rájuk is vonatkoznak majd a távfűtésesekre eddig érvényes előírások, vagyis minden épületre, ahol legalább két lakás vagy nem lakáscélú ingatlanrész van, ugyanaz lesz érvényes.
Az új szabályok értelmében legkésőbb 2027. január 1-ig minden olyan ingatlanban be kell vezetni a távleolvasós fűtési költségmegosztás és távleolvasós melegvíz-óra költségmegosztás rendszerét, ahol eddig erre nem került sor. Magyarul azoknál is lakásonként mérhetővé és távolról leolvashatóvá kell tenni a fűtés- és melegvíz-fogyasztást, akik eddig nem mérőóra szerint, hanem a lakás légtérfogata alapján fizettek a fűtésért és a meleg vízért.
A melegvíz-fogyasztás esetében nincs kivétel ez alól, ezt 2027. január 1-ig mindenkinek meg kell csináltatnia. A fűtés esetében viszont megengedőbb a szabály, itt felmentést kapnak azok, akiknél műszakilag nem megoldható vagy egy költséghatékonysági vizsgálat szerint nem költséghatékony az átalakítás. Utóbbi azt jelenti, hogy az új rendszer tíz év alatt sem termeli ki a kialakítása költségeit.
Ennek megfelelően kivételt jelentenek az úgynevezett egycsöves, átfolyós fűtési rendszerek. Ez azokat a – jellemzően panelházas – társasházakat érinti, ahol egy csövön, egy irányba megy végig a meleg víz több lakáson, és azok radiátoraiban egymás után, fokozatosan hűl ki. Ezekben a lakók nem tudják állítgatni a fűtőtestek hőmérsékletét, és jellemzően az ablakok kinyitásával szabályozzák a lakásuk hőmérsékletét, így a fogyasztás mérése nem megoldható.
Alapszabály szerint:
A szabály azonban még ennél is bonyolultabb, ugyanis a távjeladós rendszer kiépítése alól semmi esetben sem kaphatnak felmentést
Ezeknél a rendszereknél ráadásul nem elég, ha a régi, manuálisan leolvasható mérőórákat a lakástulajdonosok egyesével távolról leolvasható készülékekre cserélik. Az is feltétel, hogy a fogyasztásmérőket és a költségmegosztókat a teljes épületben azonos távleolvasási költségmegosztási rendszeren keresztül lehessen leolvasni.
Németh Szabolcs, az okosmérőeszközökkel és energetikai megoldásokkal foglalkozó MT Méréstechnika országmenedzsere szerint a vízmérők esetén nehézséget jelenthet az új szabályozás a lakóknak, mert ha valaki például az elmúlt évek során cserélte és/vagy hitelesítette a manuálisan leolvasható vízmérőórát, az hiába érvényes elvileg nyolc évig, a változás miatt 2027-ig, vagyis három éven belül le kell cserélnie.
Éppen ezért figyelni kell arra is, hogy az ettől az évtől kezdve cserélt vízmérők már képesek legyenek a távjeladásra. Németh Szabolcs ezért azt ajánlja, hogy az ingatlantulajdonosok mindenképp közösen, a társasházak esetében a közös képviselőn keresztül intézzék a mérők cseréjét és azzal együtt a távjeladós rendszer kiépítését. Ez egyébként azért is előnyösebb, mert általában az eszközök beszerelése is olcsóbb, ha nem egyesével, hanem sok lakásban egyszerre intézik.
A szóban forgó jogszabály egyik legbonyolultabb része a költséghatékonyságról szól. E szerint a távleolvasós rendszer kiépítése alapból mindenhol kötelező, kivéve, ahol nem költséghatékony, amit a szabályban megadott képlet szerint kell kiszámolni.
Ennek a megállapításához az egyedi fűtésű társasházaknak legalább három, különböző vállalkozástól kapott, de azonos műszaki tartalmú árajánlatot kell bekérniük.
Ha az árajánlatok szerint többe kerül a beruházás, mint amennyit tíz év alatt spórolni lehet vele, akkor nem kell megcsinálni.
A költséghatékonysági vizsgálati kötelesség nem vonatkozik viszont az egycsöves, átfolyós fűtési rendszerekre. A jogszabály szerint ugyanis „a már meglévő épületekben nem kell az egyedi fogyasztásmérőket és fűtési költségmegosztókat felszerelni, ha ezek felszerelése és alkalmazása műszakilag nem megvalósítható”. Ez minden olyan házra vonatkozik, ahol falat kellene bontani a rendszer kiépítéséhez.
A szabály alól kivont egycsöves rendszerek és a teljesen modern kétcsöves rendszerek között azonban több olyan verzió is van, amelyben komolyan szóba jöhet a költséghatékonysági vizsgálat. Az egyik ilyet azok a korábbi egycsöves fűtési rendszerek jelentik, amelyeket átkötő csövekkel elkezdtek egy szabályozható rendszerré átalakítani. Ezeknél elképzelhető, hogy költségmegosztóval mérhető lesz a fogyasztás, de könnyen lehet, hogy ennek a kiépítése drágább, mint amennyit spórolni tudnának vele.
A másik átmenetet azok a jellemzően elavult kétcsöves rendszerek jelentik, amelyeknél ezeken az eszközökön kívül más átalakítások is szükségesek a távleolvasós költségmegosztáshoz. Sok helyen például régóta beragadtak a radiátorok negyven-ötven éve beszerelt elzárói, és a szelepeket és a szabályozókat is ki kell cserélni. Az ilyen helyzetben lévő épületeknél is árajánlatot kell kérni, és a képlet alapján ki kell számolni, megéri-e az épületnek a váltás. (Ez a társasházaknál nyilván a közös képviselő dolga.)
Itt is van azonban egy újabb bonyolítás – hívta fel rá a figyelmünket Szőlősi Mónika, az MT Méréstechnika magyarországi kirendeltségvezetője. A költséghatékonyság kiszámításához ugyanis szükség van a maximálisan elérhető hőmennyiség-megtakarítás százalékban kifejezett értékére, amelyet az önkormányzat rendeletben határoz meg. Szőlősi szerint azonban a önkormányzatok többsége még nem hozott ilyen rendeletet, vagyis a legtöbb településen elvileg még a költséghatékonysági vizsgálatot sem lehet megcsinálni. Így a lakóközösségek még némi időhöz jutnak, mivel a költséghatékonysági vizsgálat költséghatékony eredménye után egy éven belül szükséges elvégezniük a kivitelezést.
Az új szabály szerint ha a távfűtéses épületek esetében költséghatékonynak minősülő megoldásnál nem történik meg a fogyasztásmérő felszerelése, felhasználási helyenként a „kiszámlázandó hőmennyiséget a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresének és az épületrészek fűtött légtérfogatának a szorzataként kell meghatározni”.
A központi fűtéses épületek esetében, ha valamelyik fogyasztó nem engedi a fűtési költségmegosztók felszerelését, leolvasását, ellenőrzését, feltöri az azon lévő plombát, vagy önkényesen leszereli a költségmegosztót, az épületrészére légtérfogat alapján számított fűtési díj 2,5-szeresét kell fizetnie. A jogszabály nem tartalmaz kitételt arra, mi történik, ha egy egész társasház szabotálja az átállást, de erre várhatóan a jövőben kitalálnak még valamilyen szankciót.
Az új rendelet azt is átemelte a távfűtéses épületekre eddig vonatkozó szabályozásból a központi fűtéses épületekre vonatkozó szabályba, hogy milyen korrekciós tényezőkkel és milyen arányban kell megosztani a fűtési költségeket a lakások között.
Eszerint az igénybe vett hőmennyiség 30–50 százalékát a légtérfogat arányában, 50–70 százalékát pedig fogyasztásarányosan osztják el az épületrészek között. Az épületek bizonyos, felső, alsó és legalább két külső falfelülettel rendelkező szobái után 5–20 százalék korrekciót kapnak a készüléken rögzített értékből a lakók. Arról, hogy a határértékeken belül a hőfogyasztás pontosan mekkora részét fizessék légtérfogat- és mekkora részét fogyasztásarányosan, a társasházaknál közgyűlésen kell dönteni.
Megkérdeztük erről Bék Ágnest, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének alapító elnökét. Szerinte ha korábban nem volt hőmennyiségmérő vagy szabályozó szelep kialakítva, és ezt a rendszert is most vezetik be, akkor a társasházakban ezzel együtt érdemes dönteni arról is, milyen arányban osztják el majd el a költségeket fogyasztásarányosan, és milyen arányban oszlik meg a közös tulajdonra – lépcsőház, közös helyiségek, fürdőszobába nem felszerelhető hőmennyiségmérő stb. – eső rész között.
Németh Szabolcs szerint a magyarországi fűtésiköltségmegosztóeszköz-állomány nagyobb része már távjeladós, így a nagyobb feladat a vízmérők távjeladósítása és a hőmennyiségmérők távjeladósra cseréje, illetve az egycsöves rendszerű házakban a hőleadók szabályozhatóságának és mérésének megvalósítása lesz. Szerinte a lakók alapvetően jól járnak a távjeladós rendszerek kiépítésével, és középtávon már megtakarítást érnek el a használatukkal.
Kiemelte, hogy miközben a melegvíz-használatnál előírja a távleolvasós mérőórák beszerelését a jogszabály, a hideg víznél ez nem lett kötelező. Ezzel együtt ő azt javasolja, hogy a lakók azt is cseréltessék le, mert akkor annál sem kell többet a leolvasással bajlódni, és amellett, hogy egyszerre történhet meg a mérők leolvasása, az eredmény is pontosabb lehet.
Bék Ágnes szerint a fűtési rendszer kiépítésének van egy egyszeri költsége, amely a központi egység kialakításához szükséges, míg lakásonként – a beépített radiátorok számától függően – eltérő, de valószínűleg több tízezer forintos költséggel kell számolni a hőmennyiségmérőkre és a szabályozó szelepekre vonatkozóan. Ezenkívül a rendszer elindulása után majd egy havonta fizetendő úgynevezett leolvasási költséggel is kalkulálni kell.
Utóbbi a hőmennyiségmérők esetében például havonta 40–50 forint, ami egy négyradiátoros lakásnál például havi körülbelül 200 forint pluszköltséget jelent. Emiatt sokaknak fenntartásai lehetnek az új rendszerrel kapcsolatban, de Bék Ágnes szerint a félelmek általában nem megalapozottak, mert a lényeg pont az, hogy a lakók könnyebben tudjanak takarékoskodni a beépített szabályozó szelepnek köszönhetően.
A lakók között felmerülhet az is, hogy egy ekkora beruházás a „rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások” közé tartozik, és így a tulajdonosok 100 százalékának el kell fogadnia közgyűlési keretek között vagy írásbeli szavazáson. Bék Ágnes szerint azonban ez nincs így, a mérőeszközök felszerelése és a rendszer kiépítése nem számít a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak, így az erről szóló döntéshez elég az érvényes közgyűlésen a többségi szavazat.
Forrás: https://telex.hu/gazdasag/2024/07/31/tarsashaz-epulet-lakas-futes-kozponti-tavfutes-szamla-rezsi-meroora-koltsegmegoszto
A főváros XI. kerültében, a Gazdagréttel szomszédos Madárhegyen 270 lakásos társasház épülne a zöldterület helyére. A környék lakói tiltakoznak.
Az újbudai önkormányzat tájékoztatása szerint a magántulajdonban lévő telken a Bayer Construct húzna fel egy 270 lakásos társasházat, amelynek magassága a 11 métert is elérheti.
Az építkezésről beszámoló rtl.hu úgy tudja, az utóbbi napokban a rendőrség többször is járt a helyszínen, ahol a Bayer Construct autói jelentek meg, a munkások pedig tereprendezési munkákba kezdtek, a hatóságokat állítólag a lakók hívták ki, akik szerint szabálytalanul irtották a növényzetet a Hosszúréti utcában.
A BRFK közölte:
A rendőrök megállapították, hogy a magántulajdonban lévő területen a tulajdonos megbízásából végeztek tereprendezési munkálatokat, ami a gaz levágását, a cserje és bozót irtását foglalta magában, fákat nem vágtak ki. Bűncselekmény gyanúja nem merült fel, rendőrségi eljárás nem indult. A keletkezett iratokat a kerületi önkormányzatnak küldik meg annak vizsgálata érdekében, hogy a tereprendezés önkormányzati rendeletbe ütközött-e.
A lakók szerint a klímaválság idején megengedhetetlen a fák kivágása, ráadásul úgy vélik: nem lesz elég hely az amúgy is hiányos infrastruktúra kiépítésre.
A néhány napja megindult munkák mindenesetre leálltak, azt pedig az önkormányzat vizsgálja majd, hogy a cég a szabályoknak megfelelően végezett-e tereprendezést.
A helyi lakosok által készített felvételeken látszik, hogy munkagépek dolgoznak a területen, a tiltakozás egyik vezetője, Bodainé Klotz Adrienne pedig azt mondta, mindent meg fognak tenni, hogy megakadályozzák a zöldterület beépítését, részben ez hűti le ugyanis a környék klímáját.
Az építkezés ellen a helyiek indítottak petíciót is, amit már több mint háromezren írták alá.
Az MSZP-s Keller Zsolt, helyi önkormányzati képviselő az rtl.hu kérdésére elmondta,
szinte biztos, hogy sem az önkormányzat, sem a főváros nem sajátítja ki ezt a területet, az ugyanis legalább 4-5 milliárd forintba kerülne, ekkora forrás pedig nem áll rendelkezésükre. Jogilag sem tudják megakadályozni azt, mert az engedélyeztetés meg már a kormányhivatalokhoz tartozik.
Az önkormányzat tárgyalásokat kezdeményezett a céggel, egy korábbi egyeztetésen azt már sikerült például elérniük, hogy az eredetileg tervezett 450 lakás helyett 270 épüljön, 12,5 méter helyett csak 11 méteres legyen a társasház, növényekkel teli teteje lesz, a törvényben előírt lakásonkénti 1 parkolóhely helyett pedig másfelet telepítenek majd.
A Bayer Construct azt is vállalta, hogy befizet az önkormányzatnak 150 millió forintnyi infrastrukturális hozzájárulást, valamint épít egy 1100 négyzetméteres játszóteret is, amit mindenki használhat majd.
https://www.facebook.com/share/p/SdHyMFwop7yTqa5S/
Forrás: https://www.economx.hu/belfold/budapest-ujbuda-madarhegy-zold-tarsashaz.790546.html
Összesen 112 modern lakással bővíti hamarosan a fővárosi lakóingatlan-piacot a VIII. kerület frekventált és rehabilitált részén megvalósuló Univery. Elhelyezkedésének köszönhetően sétatávolságra található a Semmelweis Egyetem (SOTE), az Óbudai Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is. A fő tömegközlekedési pontok közelében fejlesztett épület a hármas és négyes metróval, valamint számos villamosjárattal is könnyen elérhető.
A Casiopea Group kiviteli tervei alapján megvalósuló hatemeletes Univery kialakítása összhangban van a modern városi életstílussal, ahol a funkcionalitás, a kényelem és az esztétika egyaránt fontos szerepet játszanak. Homlokzatán tégla és fehér felületek harmonikusan váltakoznak, ami dinamikus megjelenést kölcsönöz a társasháznak. A lakások többsége rendelkezik erkéllyel, a széles, többpaneles ablakok pedig nagy mennyiségű természetes fényt engednek be, ami növeli a belső terek világosságát és tágasságát.
A környezetbarát, A+ energiahatékonysági besorolású épület már fenntartható működésre lett optimalizálva, ennek megfelelően megújuló energiaforrással is rendelkezik. A 3 liftes lakóházban az 1-3 szobával rendelkező lakások mérete és elrendezése is változatos, hogy a fejlesztő minden felmerülő vevői igényre megoldást nyújthasson. Az épületben ezen felül 0-24-es portaszolgálat is működik majd.
„A VIII. kerület rehabilitált területei továbbra is óriási ütemben fejlődnek, így a környéken fejlesztett lakásokra jelenleg is hatalmas az érdeklődés mind saját használatra, mind befektetési célból. Az egyetemek, a Rákóczi tér és a belváros egyik legnagyobb zöldfelületének számító Orczy kert közelsége kifejezetten vonzóvá teszik a fejlesztést a fiatalok és a befektetési szándékkal vásárlók számára egyaránt, így stílusában és elrendezésében is igyekeztünk az új generációk elvárásainak és ízlésének is megfelelni” – hangsúlyozta Rónai Ákos, az AVICO Group értékesítési vezetője.
Forrás: https://realista.ingatlan.com/lakas/szerkezetkesz-jozsefvaros-egyik-legujabb-tarsashaz-fejlesztese/
Ön szerint melyik családi ház a legjobb? Melyik középület és társasház a kedvence? Az „Év háza” pályázóit szemlézi a nagyközönség. Az Év háza díj független szakmai elismerés, amelyet neves szakemberekből álló zsűri ítél oda. Emellett évek óta nagy izgalom övezi a pályázat közösségi oldalán rendezett közönségszavazást.
Idén is az a kérdés, mely épületek találja a legjobbnak a nagyközönség, a potenciális építtető, az épületek használója.
2024-ben 47 pályázat érkezett a családi ház és középület főkategóriákban, illetve idén második alkalommal a társasház különdíjra is lehetett pályázni. A társasház különdíj kategóriát az Év háza pályázatot évek óta bemutató Leier Hungária Kft. alapította 2023-ban, de ezt a díjat is a zsűri ítéli oda.
A nagyközönség a két főkategóriában, 20 családi ház és 22 középület közül választhatja ki az év legjobbját, természetesen a zsűri által odaítélt szakmai szervezetek és a támogatók különdíjai mellett. Szavazni pedig a pályázat közösségi oldalán lehet. Idén újdonság, hogy 2024-ben az Internorm Ablak Kft. jóvoltából a 2023. évi és az idei társasház pályázók együtt mérettetnek meg, így 19 társasház közül kerül ki a közönség kedvence.
Negyedik éve az OTP Ingatlanpont és az OTP Pénzügyi Pont támogatásával valósul meg a közönségszavazás családi ház kategóriában, amelyen június 27. (csütörtök) 11:00 és július 4. (csütörtök) 16.00 között lehet voksolni.
A középület kategóriában július 8. (hétfő) 11:00 és július 15.(hétfő) 16.00 között mondhatják el véleményüket szavazatukkal a pályázat közösségi oldalán az érdeklődők. Ebben a kategóriában a nagyközönség megkérdezését idén első alkalommal a Knauf Ceiling Solutions támogatása teszi lehetővé.
A társasházakról pedig július 18. (csütörtök) és július 25. (csütörtök) 16:00 között dönthetnek a pályázat Facebook oldalán. Ez a kategória idén a közönségszavazást a kezdetek óta támogató Internorm Ablak támogatásával valósulhat meg.
A közönségszavazás ahogyan évek óta, az Év háza pályázat Facebook oldalán zajlik majd. A három kategóriában egy-egy pályamű nyerheti el a szavazók tetszését és ezzel az idei közönségdíjak egyikét. Egy like egy szavazatot ér, ugyanakkor egy személy több épületre is érvényesen szavazhat. Emellett fontos kiemelni: a közönségszavazás eredménye nem befolyásolja a zsűrit, az teljesen független az építész szakma képviselőinek döntésétől.
A neves szakemberekből álló zsűri zárt ajtók mögött fogja kiválasztani a legjobbnak ítélt pályaműveket. A közönségdíjasokkal ellentétben, a hagyományokhoz híven az idei év nyertesei csak a szeptember 25-én megrendezésre kerülő ünnepélyes díjátadón kerülnek nyilvánosságra.
Szavazzanak az Év háza pályázat közösségi oldalán, likeolják kedvenceiket és buzdítsák szavazásra ismerőseiket is!
Az Év háza pályázat Facebook oldala:
https://www.facebook.com/evhazapalyazat/
Forrás: https://greenfo.hu/hir/elindult-az-ev-haza-palyazat-kozonsegszavazasa-2/