Katona Akos összes bejegyzése

Nem találod az álomotthont? Vár egy luxus társasház, ahol életérzést is vásárolsz

Ahogy az augusztusi napok megérkeznek, sokan próbálják még kihasználni a nyár örömeit, mielőtt az ősszel együtt ismét megérkezik a hétköznapi rutin. Budapest legzöldebb kerülete tökéletes helyszínt biztosít azoknak, akik a nyár végi szabadidőt aktívan, szabadtéri programokkal szeretnék eltölteni, legyen szó piknikezésről, kerékpározásról vagy egy hangulatos sétáról a zöldövezetben.

A XII. kerületben persze nem csak pihenni lehet, a kulturális rendezvények és közösségi események is hozzájárulnak a környék vonzerejéhez. Ez különösen csábító lehet a gyerekes családok számára, akik az ovi vagy iskolakezdés előtt szeretnének még pár közös emléket gyűjteni.

Persze ilyenkor sokan már a következő lépéseken gondolkodnak, ami lehet egy új munka, egy új hobbi, de akár egy új otthon is. Akárhogy is, az augusztus tökéletes időszak arra, hogy új lendületet vegyünk és változtassunk az életünkön.

Ha éppen azon gondolkozol, hogy milyen lenne egy új otthonban élni, ahol minden a te igényeidre szabott, ahol a luxus és a kényelem együtt jár, akkor érdemes lehet körülnézned a prémium kategóriás lakások piacán. Budapesten több olyan exkluzív társasház is épül, ahol a legmagasabb színvonalú szolgáltatások és a modern design találkozik. Ilyen például a Diana Társasház, amely a XII. kerület egyik legkedveltebb részén található. A társasházban még négy exkluzív lakás érhető el.

A földszinti lakás 114 négyzetméteres alapterülettel, egy 46 négyzetméteres terasszal és egy 104 négyzetméteres privát kerttel büszkélkedik. A két első emeleti lakás 117 négyzetméteres, mindkettőhöz óriási teraszok és 250 négyzetméter fölötti kertrész tartozik.

penthouse lakás 107 négyzetméteres, ezt egészíti ki a 149 négyzetméteres terasz és a 85 négyzetméteres tetőkert, ahonnan gyönyörködhetünk a város látványában. Minden lakáshoz két garázshely tartozik, és az épületben egy 8 személyes lift is szolgálja a lakók kényelmét.

A környék számos kiváló oktatási intézményt kínál, itt található több magas színvonalú magyar, angol, és német nyelvű iskola, valamint nemzetközi intézmények, amelyek különböző oktatási programokat kínálnak. A közelség nagy előnye, hogy kevesebb időt kell utazással tölteni, ami több szabadidőt és kevesebb stresszt jelent mind a szülők, mind a gyerekek számára.

A cikk megjelenését a Diana lakópark fejlesztője támogatta.

Forrás: https://magazin.otthonterkep.hu/2024/08/07/nem-talalod-az-alomotthont-var-egy-luxus-tarsashaz-ahol-eleterzest-vasarolsz/p/13696605/

Téglaszövetes textúrájú főhomlokzatot kapott az új társasház a Horváth Mihály téren

Több problémát is le kellett küzdeni a projekt során, de úgy tűnik, megérte. Erről szóló írásunkat a 192-es, 2024/4-es lapszámból közöljük.

Profitorientált lakóingatlan-beruházásról kényes dolog írni. Egyszer egy nagynevű ingatlanfejlesztővel készítettem interjút, aki kétségkívül sikeresnek mondható a mai napig – nekem, mint a város szerelmesének, építészet-rajongóként viszont nagyon nehéz volt elfogadni egy-két általa irányított projekt épületének homlokzati minőségét. Az interjú elképesztően hasznos volt. Megértettem, hogy mennyire másként nézzük a világot és azt is megértettem, hogy valójában nincs igaza egyikünknek sem kizárólagosan. Az épületek anyagának kiválasztásáról szóló válasznál viszont őszinte büszkeséggel fejtette ki, hogy az építészek ugyan jó szándékúak, de neki, mint gazdasági szakembernek, befektetőnek megvan az a józan ítélőképessége, hogy meg tudja győzni a tervezőt a „gyorsabban megtérülő anyagokról”.

E prológus értelmet nyer a cikk végén, ígérem. Most viszont szegezzük tekintetünket egy másik fejlesztőre és az általa megbízott építészirodára. A Horváth Mihály tér mostani felújítása ellenére is alulértékelt, ha épületállományára és miliőjére gondolunk a templommal, a telefonközponttal, a Fazekas gimivel, a Balázs Ernő klinkeres házzal, vagy az olyan titkokkal mint az Őr utca 7. hátsó telkének kápolna-szerű építménye. Archív fotókat böngészve fedezzük fel, milyen érdekes ennek a térnek a folyamatos alakulása is – izgalmas például a telefonközpont mellett egykor állt timpanonos architektúra vagy éppen a Tavaszmező utca irányába húzódó földszintes házsor. Ez utóbbiak utolsó hírvivője még látszik egy 1958-as fotón, mely még a hajdani szűkebb utcaszélességet is jelölte. Szomszédjának bontása már elindult, s kettejük után egy tátongó, ék alakú hosszú parkoló jött létre a 21. századra, egészen a József utcáig.

Az FBIS építészirodának, Fernezelyi Gergő vezető tervezővel olyan telekkel kellett tehát szembenéznie, amely hatalmas ugyan, de keskeny és minden oldalról kényes terep veszi körbe. Egyfelől van egy art deco épületünk a 16-os szám alatt, aminek a belső udvara keletre nézett eddig, azaz a beépítetlen, reggel szép napos és világos városi vedutára volt nyitott belső homlokzata. A hosszú keskeny telek nyugati oldalán a késő modern telefonközpont épülete magasodik, mely alatt alacsony, régi épületeket találunk: egyikükről kiderült meglepetésszerűen, hogy tudtuk nélkül az önkormányzat tulajdona, de a telefonközpont József utcai oldaláról is kitudódott, hogy a kerítés amúgy közterületen húzódik. Tehát a tulajdonviszonyok szintén kalandosak errefelé. Aztán ott van a keleti Őr utca és régi történeti architektúrái: a Pais Antal emléktáblájával őrzött épület hátsó telkén egy titokzatos kis kápolna bújik meg, az Őr utca 3. szűk udvaros felépítése pedig szintén egy különösen régi hírvivő, és vissza is kell még rá térnünk a későbbiekben.

Az elkészült, Marone House nevezetű beépítés lakásállománya heterogén, a 25 négyzetméteres garzontól a 85 négyzetméteres penthouse-ig megtalálunk itt mindent nyolc emeleten, domináns azonban a tér és a József utca közötti hosszú, oldalfolyosóra felfűzött traktus lakástípusa. Ennek nagy erkélyei nyugat felé sorakoznak katonás rendben, melyekre egyszerre két szoba ajtaja nyílik. Ezen nyugati oldalnak a szomszéd telek alacsony épületei miatt egyfajta külső homlokzati nézete is van belső udvari homlokzat szerepe helyett.

Rajta a „balkon-tobzódás” esztétikai jelentőséggel bír tehát a József–Német utca sarok felől például, valóban látványos sűrűségük miatt azonban intimitás nem sok marad rajta a lakóknak. A teljes lakásállomány gyors értékesítéséből úgy tűnik azonban, a vásárlóknak ez nem negatív szempont és tulajdonképpen a lényeg az, hogy nekik legyen jó a választott megoldás. Külön öröm, hogy még a szokásos „erkély nád-takarás” sem indult el és rendezett kis otthonossággal vannak belakva ezek a lebegő kültéri szigetek.

A Horváth Mihály tér felől hét emeletig láthatunk fel, ez a traktus egy belsőudvaros elrendezéssel tulajdonképpen az art deco épület eddig nyitott gangját zárta be nem mindenki örömére. A belvároshoz ilyen közeli beépítetlen telek szinte szerencse volt eddig, és az a ház eredetileg is készült egy belsőudvaros struktúrára. Csak éppen olyan helyzet adódott, hogy a szomszédos telek régi földszintes épületeire 100 évig nem építettek aztán rá, és jóval a háború után is parkoló került csak a kis házak hűlt helyére. A 20. század eleji szűkebb megoldások helyett most legalább egy elnyújtottabb, tégla alapú udvarral folytatták a tervezők a kontúrokat, ráadásul az új épület ugyanakkora magasságban épült fel, mint maga az art deco objektum.

Jogos kritika inkább a kelet felőli bezártsággal van. Az ugyanis majd négy emelettel túlemelkedik az Őr utca legalacsonyabb épületein, ami egy dolog, de ráadásul egy hatalmas tűzfallal teszi mindezt. Pedig az Őr utca mentén a lakások külső folyosóról érhetőek el, ahogyan az a legfelsőbb emeleteken is tapasztalható. Ez a tűzfal és alapozása károkat okozott az Őr utca 3. számára is, melyet évek óta nem tartottak karban. Sajnos a fővárosi, 19. századi épületállomány folyton ezzel a problémával küzd – a magyar házak forráshiánnyal szembesülnek, ám az is igaz, hogy a lakóközösségek stratégiája általában a folyamatos, kisebb összegű karbantartások helyetti halasztás addig, míg végül megfizethetetlen felújítási költség nem lesz az utolsó pillanatnak a vége.

Az Őr utca 3. szűk udvaros háza, de maga a Marone House is elkerülte volna legszívesebben ezt a tűzfalat, ám létezik egy kétségtelenül fontos szakág, mely – újságíróként úgy látom – az utóbb években már olyan szinten ver éket építész és használók között, hogy talán érdemes lenne a témával kezdeni valamit. Ez pedig a tűzvédelem. Szakemberei szerint feltétlenül kötelező volt egy ekkora tűzfal megépítése, ehhez viszont a környező épületek statikai állóképességére és a kis házak udvarának levegőminőségére is figyelni lett volna érdemes.

Az ominózus szerkezet az FBIS számára is kihívást jelentett. A tűzfal magasságáig belső folyosóvá vált a lakások bejárata előtti gang. Meghagyva a szabad eget és egy kis zöld kertlehetőséget a fal és a bejáratok közötti távolságon, az iroda végül kisebb kis hidakat eszközölt a betöltetlen űrbe. Fernezelyi Gergő bevallása szerint a Fény utcai piac (építész stúdió, 1998) belső udvari híd-párbeszédei jutottak eszébe, mikor ő is ilyen feszes kis kapcsolatokat gondolt a két helyzet közé, de a híddal való geg a Horváth Mihály téri traktusnál is játszik a legfelső emeleten. E kis hidakkal való játékhoz kapcsolódóan eszünkbe juthat Kis Péter nem messze álló Práter utcai épülete is, mely szociális bérlakásként izgalmas és típusát tekintve feszültségekkel teli párhuzam lehet a Marone House profitorientált opusával összevetve.

Azonban a prológusra utalva, mindenképpen a FBIS nagy erénye, hogy egyszerű, olcsó főhomlokzat helyett sikerült téglaszövetes textúráról meggyőzni a fejlesztőt, melynek egészen egyedi árnyalata erős karakter, mégis illik ide, ha a Telefonközpont, Balázs Ernő vagy éppen a hajdani Zsiga bár épületének téglahomlokzatára gondolunk. A Horváth Mihály tér felőli erkélyek között acéltartók által határolt hengerekre fűzték fel ezeket a sötét égetésű darabokat. A József utcai homlokzatra is ez a burkolat került, ott viszont egy behúzott homlokzati síkon már kiugratott erkélyek tűnnek fel oly módon, hogy a szomszédos historizáló ház vonalát nem lépik túl.

Kétségtelen, hogy ez a két főhomlokzat legitimálja ebbe a környezetbe ezt a hatalmas beépítést, és az építészek jó meggyőző képességéről is sokat elmond, hogy a Kapás utcai lakótömb után nem ez az első jobb minőségű irányt vett gigaberuházásuk. Az egész projekt szempontjából szintén szimpatikus lépés volt még, hogy a József utcai főhomlokzat felett egy hatalmas közösségi tetőterasznak jutott négyzetméter egy újabb lakás értékesítése helyett, amelyen a VIII. kerület egyik legklasszabb kilátása fogad minket a Gellért-hegy felé. Itt jóízűen, magas asztalokon vacsorázhatunk meg vagy grillezhetünk a naplementében, de bármelyik lakó kiülhet sütkérezni is a kitett napágyakra. Ez a terasz nem mutatóba készült, ottjártamkor is aktívan használták a fiatalok.

A Horváth Mihály tér a felújítása ellenére sem telt meg még klassz kiülős, kultikus helyekkel. Bár még a legendás cukrászda nyitva áll a klinkeres ház földszintjén, a tér Baross utcai túloldala azért virágozhatna tovább, ahogy e ház mellett az egykori Zsiga bárt is kívánatos volna újjáéleszteni. Új lakókkal, bontás nélküli, ehhez hasonlatos ingatlanfejlesztésekkel talán idővel ez is beindul, hiszen akárki akármit mond, a belvároshoz közel ebben a területben van az egyik legnagyobb potenciál kulturált pezsgés szempontjából.

Tervezés: 2016 – 2019
Kivitelezés: 2018 – 2024
Bruttó terület: 9305 m2
Nettó terület: 6753 m2

Építészet: FBIS architects | Ferenzelyi Kft.
Vezető tervező: Ferenzelyi Gergely
Projektvezető építész: Gáspár László
Építész munkatársak: Gál-Tóth Alpár, Kőrösi Kitti, Tóth Ádám, Reisz Ádám
Tartószerkezet: Pintér Sándor, Gergye Zoltán
Épületszerkezetek: Dubinszky Orsolya, Oláh Krisztián
Tűzvédelem: Decsi György
Kert terv: Geiger Nóra
Környezetvédelem: Kanász-Szabó Ervin

Forrás: https://www.octogon.hu/epiteszet/teglaszovetes-texturaju-fohomlokzatot-kapott-az-uj-tarsashaz-a-horvath-mihaly-teren/

Túl van az életveszélyen a soproni kislány, akire kutya támadt egy társasház udvarán

Napokig mélyaltatásban tartották azt az ötéves kislányt, akire március elején kutya támadt egy soproni társasház udvarán. Különböző szakorvosokból álló orvoscsapat hat órán keresztül műtötte, megszámlálhatatlan harapás érte nem csak a testét, a fejét is. Nagymamájának a combcsontja tört el a váratlan támadásban. Timi szülei még alig ocsúdtak a rémálomból, mindennap a győri kórházban ülnek kislányuk mellett, aki végre túl van az életveszélyen.

A szülők sokáig nem akartak nyilatkozni, de most, hogy kiderült, gyerekük élete már nincs közvetlen veszélyben, elmesélték annak a napnak a borzalmait és az azt követő hetek kínjait.

„Aznap orvosi vizsgálaton voltam Timikével, fül-orr-gégészhez vittem egy elhúzódó megfázás miatt. Miután végeztünk, az óvoda felé vettük az irányt, de ő könyörgött, hogy vigyem inkább a nagymamához. Hagytam magam meggyőzni, és édesanyámhoz vittem, ő él abban a társasházban, ahol az a kutya csaknem megölte a gyermekemet…” – mondja Kissné Horváth Bernadett. Korán reggel ülünk a takaros kis lakás konyhájában, a család hajnalban kel, mert a szülők nyolckor már indulnak Győrbe, a megyei kórházban fekvő Timihez. Tíztől este nyolcig egyikük a kislány mellett ül, a másik addig a folyosón várakozik. Kisebbik gyerekükre, a két és fél éves fiúcskára nagyszülők és nagynénik vigyáznak felváltva. Ha van pozitív szála ennek a történetnek akkor ez: az anya és az apa hozzátartozói is ott állnak mellettük, hogy ők minden napjukat a kislány mellett tölthessék.

Nem először találkoztak a kutyával

A szülők mindketten dolgoznak, Bernadettet is a munkahelyén érte nővére telefonhívása: baj van, induljon azonnal, édesanyjukat és a kislányt megtámadta egy kutya.

„Nem is emlékszem, hogy értem oda, csak az a kép maradt meg, hogy két mentőautó és rengeteg rendőr áll a ház előtt. Félreálltam a kocsival, és ordítva kerestem a gyerekem. Akkor már a mentőben volt. Nem volt eszméleténél” – szaggatottan törnek fel a szavak a fiatal anyából.

A soproni belvároshoz közeli társasházban öt lakás van, ezek egyikében élt gazdájával az a hatvanöt kilósra saccolt kutya, ami váratlanul az udvaron a nagymamával kiskutyát sétáltató Timikének ugrott.

„Ismertük azt a kutyát, a gazdáját is. Érthetetlen, ami történt. Anyu azt mesélte, szinte kirobbant az udvarra. Nem a kiskutyára támadt, hanem lendületből a gyerekre. Anyukám próbálta védeni Timit, de őt is megmarta, eltörte a combcsontját is. Kiabált, hogy jöjjön már valaki!”

„Nem megharapta, hanem marcangolta”

Amikor a szülők beleegyeztek a találkozóba, kikötötték: nem akarnak beszélni a kislány szörnyű sérüléseiről. Bernadett és férje, Zsolt most egymás kezét fogva másként dönt: szeretnék a sok találgatást és félinformációt egyszer s mindenkorra lezárni, ezért inkább elmondják a részleteket. Nehéz olvasmány.

A kislánynak mindkét combját megharapta a kutya, de főleg az arcát érték súlyos harapások. Szilánkosra törött az állkapcsa úgy, hogy egy maradandó csontfogát műtéttel sem tudták megmenteni. A füle mögött is ráharapott, betört a koponya, megsérült az agyburok, idegsebészre is szükség volt a műtétnél. Az állkapcsát lemezekkel rakták helyre és erősítették meg.

„A mentők először a soproni kórházba vitték, ott felkészítették az útra, és a sürgős ellátást igénylő sebeit kezelték. Fotók mentek Timiről a győri kórháznak, így amikor odaértünk, már egy felkészült orvoscsapat várta. Nagyon hálásak vagyunk a mentősöknek és a győri kórház szakembereinek. Nem csak a gyerekünket mentették meg, velünk is törődtek és törődnek azóta is. Mindent megtesznek, ami emberileg lehetséges. Köszönjük!”

Timi még nem tudja, mi történt vele

A kislány a hatórás műtét után még napokig életveszélyes állapotban volt. Több mint egy hétig mesterséges altatásban tartották, még utána is két nap kellett, míg megszólalt. Anyja akkor éppen egy állatos dalt énekelt a betegágynál, de nem jutott eszébe a következő strófa. És akkor Timi megszólalt: kiskacsa.

„Sose hallottam ennél szebbet!” – tör fel a sírás az anyából. Azóta a kislány óráról órára erősödik. Pépeset már ehet, és felülhet a betegágyban. Szüleit is meglepi, milyen okosan és türelmesen viseli a megpróbáltatásokat, csak akkor sír, amikor este búcsúzni kell. Ápolóinak és szüleinek óvatosan kell fogalmazniuk a közelében, a kislány ugyanis

nem emlékszik arra, mi történt vele.

„Csak annyit tud, baleset érte. Hol hintabalesetről, hol autókarambolról beszél. A pszichológus azt tanácsolta, lassan el kell neki mondani, mi történt vele. Ehhez mindenképpen szakember támogatására lesz szükségünk. De nem csak a gyereknek, nekünk is kell a segítség.”

Összefogás Timiért

Az apa festőként dolgozik, az anya egy vállalkozás irodájában. Most mindketten táppénzen vannak. A benzinköltség, a speciális helyzet kezelése és a lakáshitel hamar felemészti tartalékaikat. Ismerőseik a Facebookon indítottak támogató oldalt, itt jelezhetik segítő szándékukat mindazok, akik támogatnák a nehéz helyzetbe került családot.

A kutya gazdája egyébként megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant a szülőknek, de ettől elzárkóztak Bernadették. „Ehhez most végképp nincs sem erőnk, sem időnk” – mondják.

A kutya gazdája ellen eljárást indított a hatóság. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főkapitányság a Telex kérdésére közölte: a Sopronban történt „kutyatámadással” kapcsolatban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya folytat nyomozást gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségének megalapozott gyanúja miatt. Az eljárás során a gyanúsított kihallgatása megtörtént. A kisgyereket megtámadó kutyát karanténba helyezték, szakértői vizsgálata jelenleg zajlik.

Az eljárást ilyen esetekben hivatalból indítja meg a nyomozó hatóság, a támadó kutyát minden alkalommal elkülönítik – tette hozzá a kapitányság.

Az egész család hosszú és nehéz időszak elé néz, hiszen a kislányra még helyreállító műtétek sora vár. Az iskolakezdés is csúszik egy évet, a szülők abban bíznak, mire ennek is eljön az ideje, már nem látszanak majd – vagy nem nagyon – a hegek. Az orvosoktól úgy tudják, még legalább fél, de lehet, hogy egy évnél is több, mire eljutnak a plasztikai műtétekig. Előbb még a lemezt is ki kell venni az állkapocsból, de mindenekelőtt: Timinek talpra kell állnia, hogy újra gyerek lehessen, és az egész családnak túl kell jutnia a sokkon.

Figyelmeztet a kinológus: a kutya ragadozó

„Nem tudjuk, mi jár a kutya fejében, legfeljebb sejtjük néha. Négylábú társunknak mondjuk, de a kutya ragadozó állat. Ez rendkívül mélyen bele van kódolva” – hangsúlyozza Pálfalvi Edit, az agráregyetem végzős kinológus szakmérnöke. Tizenöt éve foglalkozik kutyakiképzéssel, nyilván a saját kutyáik is rendkívül jól neveltek. „Azok bizony, ennek ellenére sem engedem a tizenegy éves gyerekemet egyedül a kennelbe.”

A szakember szerint alapvetően az a probléma a támadások okainak találgatásánál, hogy nem tudjuk, mit gondol a kutya. Mert valamit gondol, érez, felvillanhat az agyában egy régi emlék, szag, vagy akár egy ezekhez társuló fájdalom, veszély.

A bull típusú kutyák – mint amilyen Timit megtámadta – alapvetően családcentrikus ebek, tele van az internet a fotóikkal, ahogy őrzik a mózeskosárban fekvő csecsemőt vagy együtt alszanak a gyerekkel. Másik kutyával szemben azonban lehetnek agresszívak, termetükből és erejükből pedig következik, hogy ha egyszer támadnak, akkor az súlyos, nagyon súlyos sebeket ejt.

„Bármennyire is azt gondoljuk, hogy a kutyánk jól nevelt és szófogadó, felelős gazda tisztában van azzal, hogy a legbékésebb állat habitusa is megváltozhat, és kiszámíthatatlanul reagálhat. Még egyszer mondom: a kutya ragadozó állat. Génjeiben, idegsejtjeiben akkor is az, ha selyempárnán alszik a hatodik emeleti hálószobában. Mondok egy példát: amikor fogat vált a kölyök kutya, előfordulhat, hogy az ízületei teljesen fölpuhulnak és kalciumhiányos állapotba kerülnek, mert a szervezete annyira a tökéletes fogazat kialakítására koncentrálja az erőforrásait. Ma is úgy működnek tehát, mintha a fogukkal kellene a mindennapi zsákmányt megszerezniük és szétmarcangolniuk. Az erős fog, az állkapocs, a gyorsaság életfeltétele minden ragadozónak, a kutyának is” – mondta a szakember.

Forrás: https://telex.hu/belfold/2024/04/01/sopron-kutyatamadas-gyori-korhaz-eletveszely

Kigyulladt egy váci társasház, 21 lakót menekítettek ki

Tűz keletkezett ma hajnalban egy váci társasházban, a tűzoltók huszonegy lakót evakuáltak az épületből.

Kigyulladt egy lakás egy váci társasházban a Kertész utcában – írta honlapján a Katasztrófavédelem. 

Az ingatlan konyhája teljes terjedelmében égett, a lángok más helyiségekre is átterjedtek.

 A váci hivatásos tűzoltók egy személyt kihoztak az lakásból. A rajok kiürítették és átvizsgálták a szomszédos lakásokat,

 huszonegy ember hagyta el ideiglenesen a társasházat.

 Az egységek eloltották a lángokat, majd átszellőztették az épületet. 

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/2024/07/tuz-vac-tarsashaz

Elöntötte a víz egy debreceni társasház pincéjét

A hőszolgáltató jelezte a Debreceni Vízműnek péntek kora délután, hogy a Borbíró tér 6. számnál a pincébe folyik a víz, tájékoztatta utóbbi cég a Haont. A Vízmű szakemberei a helyszínen a Borbíró tér 6. bekötővezetékének hibáját állapították meg. Ennek a feltárása megkezdődött, az érintett társasházat kizárták a rendszerből. A hiba elhárítása és a vízszolgáltatás helyreállítása az esti órákban várható a közlemény szerint.

A Vízmű azon van, hogy minél hamarabb helyreálljon a rend, a lakóktól addig türelmet kérnek.

Pénteken az Egyletkert utca több házában is ki kellett zárni az ivóvizet, mert elfúrtak egy vízvezetéket a környéken.

Forrás: https://www.haon.hu/helyi-kozelet/2024/07/borbiro-ter-viz-pince-debrecen

Javában épül a volt szombathelyi strand helyén a húszlakásos társasház

A 2022-es választások előtt napi téma volt az építkezés, aztán hirtelen eltűnt a közbeszédből.

Már a második szint épül a Markusovszky kórházzal szemközti telken növekvő épületből. Húszlakásos társasház lesz itt, a földszintjén üzlethelyiségekkel.

A földszint már szerkezetkész, az épülő ház mellett nagy kupacokban tégla és építőanyag. A Horváth Boldizsár körút felőli oldalon közvetlenül a járda mellett áll a fal, úgy tűnik, itt lesz a bejárat.

A tervekből kiderült , hogy az új épület tükrözi a Markusovszky utca túloldalán álló kórház északkeleti sarkának formáját. A telek sarkát ugyanúgy levágják, mint a kórháznál, és egy negyedköríves, háromszintes épületet építenek.

A körív kereszteződés felőli oldalán üzlethelyiségek kapnak helyet – összesen négy darab – a szükséges tárolókkal, szociális helyiségekkel. Az üzletsor az előtte húzódó árkád alól lesz megközelíthető, ahonnan a parkolók felőli oldalon további két kisebb üzlet nyílik. Ezen a részen kialakításra kerül egy új, telken belüli út is, ami a Markusovszky utcát köti össze a Horváth Boldizsár körúttal.

Az épület másik oldalának földszintjén garázsok kapnak helyet, összesen 21 férőhellyel, és minden férőhelynek külön bejárata lesz. Ezzel gyakorlatilag minden lakásra jut egy garázs, de kialakítanak egy 21 férőhelyes parkolót is.

Az épület első emeletére 13 lakás kerül, 45 négyzetméterestől 86 négyzetméteresig. A második emeleten hét lakást alakítanak ki, az itt fennmaradó, öt lakásnyi területen pedig teraszt és zöldtetőt építenek ki.

Kampánytéma volt, majd elcsitult

Tavaly augusztus 31-én zárult az a hosszú vita, ami 2021 őszén kezdődött, amikor az önkormányzat egy ingatlancsomagban eladta a volt strand északnyugati sarkában lévő területet. Korábban ugyanis elindult egy kezdeményezés, hogy az ingatlant vásárolja vissza az önkormányzat, és építsen oda parkolókat.

A kezdeményezésbe Hende Csaba országgyűlési képviselő, majd Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is beleállt, ami így a 2022-es országgyűlési választások előtt az egyik leghangosabb kampánytéma lett a városban. Hende és Gulyás azt ígérte, hogy a kormány kifizeti az önkormányzatnak a vételárat és a parkolók költségeit, ha visszaveszik a területet. Az önkormányzat közben feltételes adásvételi szerződést kötött a vállalkozóval, és várta a kormányzati támogatást.

A támogatás azonban 2023. augusztus 31-ig nem érkezett meg , még konkrét szándéknyilatkozat formájában sem, így a telek maradt a vállalkozó tulajdonában, aki az eredeti terveit valósítja meg, bő féléves csúszással.

Forrás: https://www.nyugat.hu/cikk/javaban_epul_a_volt_szombathelyi_strand_helyen_a

Egy több mint 600 lakásos társasház épül Budapest XIII. kerületében

Jól halad a Duna Terasz Vista lakópark kivitelezése a XIII. kerületi Foka-öbölnél. A Duna Terasz Lakónegyed legújabb, 632 lakásos fejlesztésénél jelenleg a harmadik szintet húzzák fel, az átadás 2026 végére várható – közölte a fejlesztő.

A fejlesztés részeként 632 darab, 30-117 négyzetméteres lakás épül, melyek között a piaci sztenderdeknél magasabb arányban lesznek a 3-4-5 szobás lakások. A rozsdaövezeti státusszal rendelkező terület a Vizafogó városrész dunai szakaszán, a Foka-öböl partján helyezkedik el. 

Az AA energetikai besorolású lakásokban energiatakarékos hőszivattyúval kombinált mennyezeti hűtő-fűtő rendszert alkalmaznak majd, a parkolóhelyek 30 százalékánál elektromostöltő-előkészítés lesz. A komplexumban portaszolgálat, közösségi kert, klubszoba, játszótér, játszószoba, okospadok, valamint egy coworking outdoor office áll majd rendelkezésre. A D&B Ingatlanfejlesztő-Csoport a lakóépület tervezésével a Fazakas Építészirodát bízta meg, a generálkivitelező pedig a DVM Group Kft.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20240722/egy-tobb-mint-600-lakasos-tarsashaz-epul-budapest-xiii-keruleteben-699815

Önkormányzati támogatások 2024-ben társasházaknak

Józsefváros eddig ezeket a társasházakat támogatta életveszély-elhárítás miatt

16 társasháznak segített eddig az önkormányzat.

Az év első öt hónapjában összesen 16 társasház részesült vissza nem térítendő támogatásban és kamatmentes kölcsönben, összesen közel 96 millió forint értékben. Ennek fele vissza nem térítendő támogatás, a másik fele kamatmentes kölcsöntámogatás.

A támogatások széles skálán mozognak, a kisebb volumenű gázvezeték-javításoktól kezdve a nagyobb lélegzetű homlokzat- és tetőfelújításokig. A legkisebb összegű támogatást, mintegy 1,5 millió forintot, a Baross utca 109. szám alatti társasház kapta a méretlen gázvezeték tömörré tételére. A legnagyobb támogatásban, több mint 15,8 millió forintban, a Diószegi Sámuel utca 16. szám alatti épület részesült, ahol a dúcok kiváltása és a függőfolyosók veszélytelenítése, valamint felújítása zajlik.

Kiemelkedő projektek közé tartozik még a Baross tér 9. szám alatti társasház, ahol az aládúcolt függőfolyosó-szakaszok felújítása történik meg mindhárom szinten, a dúcolat teljes megszüntetésével. Erre a célra több mint 10,5 millió forint támogatást kaptak.

A Horánszky utca 1. szám alatti épület elektromos hálózatának cseréjére közel 12,6 millió forint támogatást ítéltek meg, míg a Szigony utca 16/B társasház függőfolyosójának felújítására majdnem 14,8 millió forintot kapott.

Az önkormányzat a támogatásokat egyenlő arányban osztotta meg vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában. Ez a megoldás lehetővé teszi a társasházak számára, hogy sürgős és életveszélyes helyzeteket azonnal kezelni tudjanak, miközben hosszabb távon is fenntartható financiális megoldást nyújt.

A kerület vezetése hangsúlyozta, hogy a program célja a lakosok biztonságának és életminőségének javítása, valamint a kerület épített örökségének megóvása. Az önkormányzat továbbra is figyelemmel kíséri a társasházak állapotát, és szükség esetén további támogatásokat biztosít az életveszélyes helyzetek elhárítására.

Forrás: https://jozsefvarosujsag.hu/jozsefvaros-eddig-ezeket-a-tarsashazakat-tamogatta-eletveszely-elharitas-miatt/

Több százezer háztartásba kell néhány éven belül új mérőórákat szerelni, de valamiért senki nem tud a változásról

Tavaly december 29-én, pontban este fél tízkor felkerült az internetre a Magyar Közlöny 2023. évi 194. száma. A 186 oldalas dokumentum 114. oldalán – egy brexit miatti kiigazítás, egy lövészközpont, egy sportakadémia és egy sor más téma után – szerepel két kormányrendelet: az egyik a központi fűtéses, a másik a távfűtéses társasházakról szól.

A rendeletek a két ünnep között teljesen elsikkadtak, azóta annak ellenére is alig hallott róluk valaki, hogy több százezer magyar háztartás fűtésére és melegvíz-fogyasztására alkottak velük új szabályozást.

E szerint pedig akár több mint félmillió magyarországi ingatlanban kell a következő két és fél évben lecserélni a fűtés- és melegvíz-fogyasztást mérő műszereket.

Ez bonyolult társasházi egyeztetésekkel, árajánlatkérésekkel és lakásonként akár több tízezer forintos pluszkiadással is jár majd. A jogszabályi változást a 676/2023. és a 677/2023. kormányrendelet tartalmazza. Előbbi a központi fűtéses, utóbbi a távfűtéses ingatlanokra vonatkozik. A központi fűtéses ingatlanokat eddig kevésbé szabályozták, mostantól azonban rájuk is vonatkoznak majd a távfűtésesekre eddig érvényes előírások, vagyis minden épületre, ahol legalább két lakás vagy nem lakáscélú ingatlanrész van, ugyanaz lesz érvényes.

Mi változik?

Az új szabályok értelmében legkésőbb 2027. január 1-ig minden olyan ingatlanban be kell vezetni a távleolvasós fűtési költségmegosztás és távleolvasós melegvíz-óra költségmegosztás rendszerét, ahol eddig erre nem került sor. Magyarul azoknál is lakásonként mérhetővé és távolról leolvashatóvá kell tenni a fűtés- és melegvíz-fogyasztást, akik eddig nem mérőóra szerint, hanem a lakás légtérfogata alapján fizettek a fűtésért és a meleg vízért.

A melegvíz-fogyasztás esetében nincs kivétel ez alól, ezt 2027. január 1-ig mindenkinek meg kell csináltatnia. A fűtés esetében viszont megengedőbb a szabály, itt felmentést kapnak azok, akiknél műszakilag nem megoldható vagy egy költséghatékonysági vizsgálat szerint nem költséghatékony az átalakítás. Utóbbi azt jelenti, hogy az új rendszer tíz év alatt sem termeli ki a kialakítása költségeit.

Ennek megfelelően kivételt jelentenek az úgynevezett egycsöves, átfolyós fűtési rendszerek. Ez azokat a – jellemzően panelházas – társasházakat érinti, ahol egy csövön, egy irányba megy végig a meleg víz több lakáson, és azok radiátoraiban egymás után, fokozatosan hűl ki. Ezekben a lakók nem tudják állítgatni a fűtőtestek hőmérsékletét, és jellemzően az ablakok kinyitásával szabályozzák a lakásuk hőmérsékletét, így a fogyasztás mérése nem megoldható.

Kinek mi a teendője?

Alapszabály szerint:

  • Ha egycsöves, átfolyós fűtési rendszere van: a fűtéssel nincs semmi feladat, de a melegvíz-fogyasztásra fel kell szereltetnie egy távjeladós vízmérőt.
  • Ha egycsöves, átkötő szakasszal rendelkező vagy kétcsöves rendszere van: meg kell oldania a távjeladós vízmérőt, a hőmennyiségmérőt és/vagy a fűtési költségmegosztót is.

A szabály azonban még ennél is bonyolultabb, ugyanis a távjeladós rendszer kiépítése alól semmi esetben sem kaphatnak felmentést

  • az új építésű társasházak;
  • és azok az ingatlanok, ahol már felszerelték a mérőórákat, de azok még nem távleolvasósok.

Ezeknél a rendszereknél ráadásul nem elég, ha a régi, manuálisan leolvasható mérőórákat a lakástulajdonosok egyesével távolról leolvasható készülékekre cserélik. Az is feltétel, hogy a fogyasztásmérőket és a költségmegosztókat a teljes épületben azonos távleolvasási költségmegosztási rendszeren keresztül lehessen leolvasni.

Németh Szabolcs, az okosmérőeszközökkel és energetikai megoldásokkal foglalkozó MT Méréstechnika országmenedzsere szerint a vízmérők esetén nehézséget jelenthet az új szabályozás a lakóknak, mert ha valaki például az elmúlt évek során cserélte és/vagy hitelesítette a manuálisan leolvasható vízmérőórát, az hiába érvényes elvileg nyolc évig, a változás miatt 2027-ig, vagyis három éven belül le kell cserélnie.

Éppen ezért figyelni kell arra is, hogy az ettől az évtől kezdve cserélt vízmérők már képesek legyenek a távjeladásra. Németh Szabolcs ezért azt ajánlja, hogy az ingatlantulajdonosok mindenképp közösen, a társasházak esetében a közös képviselőn keresztül intézzék a mérők cseréjét és azzal együtt a távjeladós rendszer kiépítését. Ez egyébként azért is előnyösebb, mert általában az eszközök beszerelése is olcsóbb, ha nem egyesével, hanem sok lakásban egyszerre intézik.

Mikor és kinek költséghatékony?

A szóban forgó jogszabály egyik legbonyolultabb része a költséghatékonyságról szól. E szerint a távleolvasós rendszer kiépítése alapból mindenhol kötelező, kivéve, ahol nem költséghatékony, amit a szabályban megadott képlet szerint kell kiszámolni.

Ennek a megállapításához az egyedi fűtésű társasházaknak legalább három, különböző vállalkozástól kapott, de azonos műszaki tartalmú árajánlatot kell bekérniük.

Ha az árajánlatok szerint többe kerül a beruházás, mint amennyit tíz év alatt spórolni lehet vele, akkor nem kell megcsinálni.

A költséghatékonysági vizsgálati kötelesség nem vonatkozik viszont az egycsöves, átfolyós fűtési rendszerekre. A jogszabály szerint ugyanis „a már meglévő épületekben nem kell az egyedi fogyasztásmérőket és fűtési költségmegosztókat felszerelni, ha ezek felszerelése és alkalmazása műszakilag nem megvalósítható”. Ez minden olyan házra vonatkozik, ahol falat kellene bontani a rendszer kiépítéséhez.

A szabály alól kivont egycsöves rendszerek és a teljesen modern kétcsöves rendszerek között azonban több olyan verzió is van, amelyben komolyan szóba jöhet a költséghatékonysági vizsgálat. Az egyik ilyet azok a korábbi egycsöves fűtési rendszerek jelentik, amelyeket átkötő csövekkel elkezdtek egy szabályozható rendszerré átalakítani. Ezeknél elképzelhető, hogy költségmegosztóval mérhető lesz a fogyasztás, de könnyen lehet, hogy ennek a kiépítése drágább, mint amennyit spórolni tudnának vele.

A másik átmenetet azok a jellemzően elavult kétcsöves rendszerek jelentik, amelyeknél ezeken az eszközökön kívül más átalakítások is szükségesek a távleolvasós költségmegosztáshoz. Sok helyen például régóta beragadtak a radiátorok negyven-ötven éve beszerelt elzárói, és a szelepeket és a szabályozókat is ki kell cserélni. Az ilyen helyzetben lévő épületeknél is árajánlatot kell kérni, és a képlet alapján ki kell számolni, megéri-e az épületnek a váltás. (Ez a társasházaknál nyilván a közös képviselő dolga.)

Itt is van azonban egy újabb bonyolítás – hívta fel rá a figyelmünket Szőlősi Mónika, az MT Méréstechnika magyarországi kirendeltségvezetője. A költséghatékonyság kiszámításához ugyanis szükség van a maximálisan elérhető hőmennyiség-megtakarítás százalékban kifejezett értékére, amelyet az önkormányzat rendeletben határoz meg. Szőlősi szerint azonban a önkormányzatok többsége még nem hozott ilyen rendeletet, vagyis a legtöbb településen elvileg még a költséghatékonysági vizsgálatot sem lehet megcsinálni. Így a lakóközösségek még némi időhöz jutnak, mivel a költséghatékonysági vizsgálat költséghatékony eredménye után egy éven belül szükséges elvégezniük a kivitelezést.

Mi történik, ha nem szerelem fel?

Az új szabály szerint ha a távfűtéses épületek esetében költséghatékonynak minősülő megoldásnál nem történik meg a fogyasztásmérő felszerelése, felhasználási helyenként a „kiszámlázandó hőmennyiséget a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresének és az épületrészek fűtött légtérfogatának a szorzataként kell meghatározni”.

A központi fűtéses épületek esetében, ha valamelyik fogyasztó nem engedi a fűtési költségmegosztók felszerelését, leolvasását, ellenőrzését, feltöri az azon lévő plombát, vagy önkényesen leszereli a költségmegosztót, az épületrészére légtérfogat alapján számított fűtési díj 2,5-szeresét kell fizetnie. A jogszabály nem tartalmaz kitételt arra, mi történik, ha egy egész társasház szabotálja az átállást, de erre várhatóan a jövőben kitalálnak még valamilyen szankciót.

Az új rendelet azt is átemelte a távfűtéses épületekre eddig vonatkozó szabályozásból a központi fűtéses épületekre vonatkozó szabályba, hogy milyen korrekciós tényezőkkel és milyen arányban kell megosztani a fűtési költségeket a lakások között.

Eszerint az igénybe vett hőmennyiség 30–50 százalékát a légtérfogat arányában, 50–70 százalékát pedig fogyasztásarányosan osztják el az épületrészek között. Az épületek bizonyos, felső, alsó és legalább két külső falfelülettel rendelkező szobái után 5–20 százalék korrekciót kapnak a készüléken rögzített értékből a lakók. Arról, hogy a határértékeken belül a hőfogyasztás pontosan mekkora részét fizessék légtérfogat- és mekkora részét fogyasztásarányosan, a társasházaknál közgyűlésen kell dönteni.

Megkérdeztük erről Bék Ágnest, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének alapító elnökét. Szerinte ha korábban nem volt hőmennyiségmérő vagy szabályozó szelep kialakítva, és ezt a rendszert is most vezetik be, akkor a társasházakban ezzel együtt érdemes dönteni arról is, milyen arányban osztják el majd el a költségeket fogyasztásarányosan, és milyen arányban oszlik meg a közös tulajdonra – lépcsőház, közös helyiségek, fürdőszobába nem felszerelhető hőmennyiségmérő stb. – eső rész között.

Németh Szabolcs szerint a magyarországi fűtésiköltségmegosztóeszköz-állomány nagyobb része már távjeladós, így a nagyobb feladat a vízmérők távjeladósítása és a hőmennyiségmérők távjeladósra cseréje, illetve az egycsöves rendszerű házakban a hőleadók szabályozhatóságának és mérésének megvalósítása lesz. Szerinte a lakók alapvetően jól járnak a távjeladós rendszerek kiépítésével, és középtávon már megtakarítást érnek el a használatukkal.

Kiemelte, hogy miközben a melegvíz-használatnál előírja a távleolvasós mérőórák beszerelését a jogszabály, a hideg víznél ez nem lett kötelező. Ezzel együtt ő azt javasolja, hogy a lakók azt is cseréltessék le, mert akkor annál sem kell többet a leolvasással bajlódni, és amellett, hogy egyszerre történhet meg a mérők leolvasása, az eredmény is pontosabb lehet.

Mennyibe kerül?

Bék Ágnes szerint a fűtési rendszer kiépítésének van egy egyszeri költsége, amely a központi egység kialakításához szükséges, míg lakásonként – a beépített radiátorok számától függően – eltérő, de valószínűleg több tízezer forintos költséggel kell számolni a hőmennyiségmérőkre és a szabályozó szelepekre vonatkozóan. Ezenkívül a rendszer elindulása után majd egy havonta fizetendő úgynevezett leolvasási költséggel is kalkulálni kell.

Utóbbi a hőmennyiségmérők esetében például havonta 40–50 forint, ami egy négyradiátoros lakásnál például havi körülbelül 200 forint pluszköltséget jelent. Emiatt sokaknak fenntartásai lehetnek az új rendszerrel kapcsolatban, de Bék Ágnes szerint a félelmek általában nem megalapozottak, mert a lényeg pont az, hogy a lakók könnyebben tudjanak takarékoskodni a beépített szabályozó szelepnek köszönhetően.

A lakók között felmerülhet az is, hogy egy ekkora beruházás a „rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások” közé tartozik, és így a tulajdonosok 100 százalékának el kell fogadnia közgyűlési keretek között vagy írásbeli szavazáson. Bék Ágnes szerint azonban ez nincs így, a mérőeszközök felszerelése és a rendszer kiépítése nem számít a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak, így az erről szóló döntéshez elég az érvényes közgyűlésen a többségi szavazat.

Forrás: https://telex.hu/gazdasag/2024/07/31/tarsashaz-epulet-lakas-futes-kozponti-tavfutes-szamla-rezsi-meroora-koltsegmegoszto