Új társasház épül Balassagyarmaton – jelentette be a napokban a város polgármestere.

Csach Gábor ismertetése szerint a Városkapu Program részeként végleg eltűnik az ezredfordulóra rendkívül lepusztult önkormányzati szociális lakássor a Rákóczi út elején. A Rákóczi út 7-9. szám alatt 34 lakásos, 22 garázsos új társasház épül a korábbi 11 penészes vályoglakás helyén, míg az árkádos földszinten új üzlethelyiségek épülnek. A lakások közel 1700 négyzetméteren, míg az üzletek 300 négyzetméteren terülnek majd el.

Csach Gábor hozzátette: a Városkapu Programban korábban már négy ingatlant szanáltak, melynek helyén egy társasház, valamint a Palóc muzsika parkja is felépült. A polgármester a közelmúltban arról is beszámolt, hogy a Gansel udvarban megkezdődött a 12. fecskelakás kialakítása a fiatal szakemberek elhelyezését szolgáló Fecskelakás-program részeként, ősszel pedig elindul a 13. lakás építése is.

A 2022-es népszámlálás adataiból kiderül: Balassagyarmaton 2010 óta 98 új lakás épült, ezzel Nógrád vármegye városai között a második helyet foglalja el, épp lemaradva Rétságtól, ahol 2010 és 2022 között 102 új lakás épült.

Forrás: https://3100.hu/tarsashaz-epul-balassagyarmaton/

A mögöttünk hagyott időszak a kötelező társasházi közgyűlések hónapja. Szilber Szilvia társasházkezelőt, a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete elnökségi tagját egyebek mellett olyan tipikus problémákról kérdeztük, mint hogy milyen visszaélésekhez vezethet, ha valaki más tulajodonosok nevében szavaz a közgyűlésen, illetve mit lehet tenni, ha valaki keresztbefekszik egy nagyobb volumenű társasházi felújításnak.

magyarnarancs.hu: Nem közös képviselőnek nevezi magát, hanem társasházkezelőnek.

Szilber Szilvia: Igen, az a szakma. És van a közös képviselő, ami választott tisztség.

magyarnarancs.hu: Milyen helyzetben volt a saját társasháza, amikor átvette?

SzSz: Viharos állapotok uralkodtak. Egy nagyobb felújítás után voltunk, aminek az elszámolásával is akadtak gondok, de főleg: nem volt rendben a dokumentáció, s – igaz, jó minőségben – nem is a pályázatban leírt műszaki tartalommal készültek el a munkálatok. A változtatás miatt az önkormányzati támogatás összegét visszavonták, és öt évig nem pályázhatott másikra a ház. Így hát eléggé zaklatott volt a tulajdonosi közösség.

magyarnarancs.hu: Nyilván spóroltak a felújításra, és egyezségre is jutottak a teendőkről. Csakhogy alighanem önnek is van egy csomó tapasztalata arról, hogy e két nagyon fontos dolog szokott elszivárogni: az együttműködési készség és a pénz.

SzSz: Így van, ez a két kardinális kérdés: a tulajdonosok lássák a felelősségét, hogy a társasház felújításának terhe az ő vállukat nyomja, s ennek érdekében készek legyenek együttműködni. És meg is kell teremteni erre a lehetőséget. 

magyarnarancs.hu: Azonban a társasházaké kényszer-tulajdonközösség, nem azok vannak abban együtt, akik egymást választották, hanem jogszabály tapasztotta egybe őket. Ez már automatikusan hozza magával a konfliktusokat, és nem is csupán a közgyűléseken: miként létezzék, mire áldozzon pénzt a ház?

SzSz: Társasház és társasház között óriási különbségek vannak, például, hogy melyik milyen szolgáltatásokat vesz igénybe, s hogyan élnek egymás mellett a lakók. Ha definiálva van, hogy mi az a tulajdonosi közösség vagyunk, amelyik napi takarítást kér, és nálunk portaszolgálat van, és az a házirend, hogy nemcsak este nyolc után nem zajongunk, hanem semmikor sem. Vagyis fontos a kulturált együttélés szabályainak betartása, és ahol így viszonyulnak egymáshoz és a megoldásokhoz, könnyebben jutnak el a közös célok megfogalmazásáig, majd megvalósításáig. És meg tudják beszélni, milyen ütemben újítják meg a társasházukat, mire jut, jusson pénz, mire nem. 

magyarnarancs.hu: Viszont rengeteg olyan szegény társasház van, ahol fel sem vetődnek ezek a kérdések, mert hiába volna akarat, semmire sincs pénzük. A jogszabályok – talán éppen ezért – egyébként sem segítik feltétlen a modernizálást. Például egy lift beszerelése százszázalékos igenlő szavazati arányt kíván. Ám egy földszinti lakónak egyáltalán nem érdeke rábólintani, hiszen nem használná, ellenben a felvonó működtetése növelné a közös költséget.

SzSz: Pontosan. És ahhoz is százszázalékos egyetértés kell, hogy ha van lift, leállítsák. Mert ilyen is felmerül a közösségekben, hogy spóroljanak. Miközben mondjuk egy harmadik emeleti lakás sokkal értéktelenebb, ha nincs lift, vagy nem használják. 

magyarnarancs.hu: Általánosabb példa: az összes tulajdonos 80 százalékának hozzájárulása kell az emeletráépítéshez, még akkor is, ha egy beruházó ingyen megcsinálná, sőt egyúttal kitatarozná, rendbe hozná a házat, ad absurdum liftet is építene.

SzSz: Ha nem használják ki ezeket a lehetőségeket, mondjuk a tetőtérbeépítést, akkor a tetőfelújítás költsége a tulajdonosokra hárul. Amikor kiszámoljuk, hogy a 80 milliós költségből a tiltakozóra jutna 3 millió 700 ezer forint, az elektromos hálózat 20 milliós felújítási költségéből is 600 ezer forint, és még ott van a gázhálózaté, továbbá a kémények, a kéményseprő-járda rendbetétele, azonnal átgondolja a dolgot.

magyarnarancs.hu: És ha mégsem sikerül meggyőzni? 

SzSz: Akkor nem sikerül. Meg kell várni, hogy aki ellenezte, eladja a lakását. A Polgári törvénykönyv mindenesetre jó karbantartási kötelezettséget ír elő a tulajdonosi közösség számára. Tehát kötelező minimum az állagmegóvásról gondoskodniuk. 

magyarnarancs.hu: Nagyon sok társasháznál van egy vagy több tulajdonos, aki ennek és minden fejlesztésnek folyamatosan keresztbe fekszik, vagy csak a saját elképzelését hajlandó megszavazni. Ezért a közgyűlések előtt rendszeresen összeszed egy csomó meghatalmazást, és máris a tulajdoni hányadánál jóval nagyobb, akár döntő befolyást szerez. Kellene-e, és ha igen, hogyan korlátozni ennek a legális visszaélésnek a lehetőségét?

SzSz: Nehéz kérdés. Hiszen kit küldjön maga helyett valaki, aki ott lenne a közgyűlésen, de tényleg nem ér rá? Fizessen 30 ezret egy ügyvédnek, hogy odamenjen egy órára, időnként föltenni a kezét?

magyarnarancs.hu: Nem, de mi lenne, ha például csupán a tulajdonos hozzátartozója és az adott lakásban lakó lehetne meghatalmazott? Vagy például még a közös képviselő, aki talán e vonatkozásban semleges, nem tekinthető érdekeltnek egy-egy döntés meghozatalában.

SzSz: Biztos ebben? És ha azt mondják neki, ő is érdekelt a közös költség növelésében, hogy könnyebb legyen a dolga, s esetleg a honoráriuma is növekedjék? Az lenne a legjobb, ha a tulajdonosok úgy adnának meghatalmazást, hogy melyik napirendre szavaznak igennel, melyikre nemmel. És akkor az biztosan a meghatalmazó akaratát rögzíti. Az is jó lenne, ha interneten, akár egyfajta ügyfélkapuval lehetne szavazni. 

magyarnarancs.hu: Akkor is simán szavazhat mások helyett bárki, és nem egyszer, hanem egész akármikor, ha egyszerűen összegyűjti a kódokat. 

SzSz: Akár egy hibrid megoldás működhetne, hogy aki nem tud eljönni személyesen, és meghatalmazni nem akar senkit, leadhatná a szavazatát írásban is a közgyűlés időpontjáig. Akkor sokkal nagyobb felhatalmazással tudna a közös képviselő dolgozni. 

magyarnarancs.hu: A Covid idején volt egy áthidaló megoldás. Ezt nem lehetne visszahozni?

SzSz: A 2003-ban elfogadott szabály szerint az éves elszámoló közgyűlés személyes jelenlétet kíván, hogy a tulajdonosoknak legyen lehetőségük kérdéseket feltenni, egymás véleményét megismerni és megvitatni. Ezt meg lehet csinálni lakógyűlés formájában, vagy nagyon sok helyen már online meetinget tartanak.

magyarnarancs.hu: Ez alól kivétel az évi egy, kötelező elszámoló összejövetel? A többinél van mód arra, hogy az online menjen?

SzSz: Ennek szabályozása változott. A Covid idején írásban is lehetett szavazni, de ezt a lehetőséget az első veszélyhelyzet után eltörölték, és újra személyes részvételhez kötötték. Tavaly nyáron kijött egy egymondatos kormányrendelet, amely szerint azóta – ha a szervezeti és működési szabályzatba belefoglalják, azaz elfogadják a tulajdonosok –  megint lehet személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével szavazni. Csakhogy annak szervezési, adatkezelési, adatvédelmi feltételrendszere nincs kidolgozva. Ehhez semmilyen támpontot nem kaptak a kollégák. Például hogyan azonosítom a tulajdonosokat? Az jelentkezett-e be a meetingbe, aki szavazni jogosult, és nem valaki más? Más területeken ezt már megoldották, például szerződést is lehet így kötni, az ügyvéd azonosítja az ügyfelet annak igazolványa alapján.

A közös képviselőnek nincs ilyen jogosultsága. Még a közgyűlésen sem kérhetek igazolványokat, el kell hinnem, ha odajön, és azt mondja, hogy ő a Kovács Ferenc, nem vitathatom. Egy online meetingen meg aztán végképp nem fogom tudni, hogy aki mondjuk kép nélkül bejelentkezik egy adott e-mail címről, valóban az-e, aki jogosult szavazni.

magyarnarancs.hu: Gondolom, az van jelen, az szavaz, aki látszik. Mintha egy hagyományos közgyűlésen valaki elbújik, s nem látszik, ahogy nyilván az sem, mire szavaz. Viszont sok tulajdonos eleve nincs jelen szinte soha, mert nem szeret közgyűlésre járni. 

SzSz: A közös képviselőknek olyan döntéselőkészítő anyagot kellene összeállítaniuk, amit a tulajdonosok értenek. Rendszerint ugyanis csak megjelölt témák vannak a meghívóban, azzal az ígérettel, hogy majd a közgyűlésen elmondja a részleteket a közös képviselő. Ez kevés. Mindenképp fontos, hogy szakkérdésekről szakértők bevonásával szülessék döntés. Az, hogy milyen színű legyen a külső vakolat, persze megbeszélhető bizonyos keretek között, még ha az önkormányzat mondja is meg – a településképi rendeletek alapján –, hogy miből lehet választani. Azt viszont, hogy ha egy erkély fölülről ázik, le fog-e szakadni, műszaki szakértő állapítsa meg. Erről valójában nem szavazni kellene, hanem csak a tulajdonosok tudomására hozni. A kollégák dolga, hogy megfelelően készítsék elő a közgyűlést: végezzenek, végeztessenek állapotfelmérést a társasházról, amiben a műszaki szakértő rangsorolja, hogy ezt és ezt kell megcsináltatni, emezt két, amazt három, a következőt tíz éven belül, és utána azokat a munkálatokat a közös képviselő beáraztatja, s azt megszavaztatni. És akkor nem koncepció nélküli költekezés zajlik – hogy most ez ázott be, most az potyogott le, most csőtörés van satöbbi. Leginkább ezek a koncepció nélküli kiadások, munkák emésztik fel a tulajdonosok türelmét és pénzét, ahelyett, hogy folyamatos karbantartási terv készülne. Rengeteg helyen azonban ez hiányzik. Ebben a szakmánknak van felelőssége. Akiknek nem sikerült megszavaztatni a valóban fontos felújításokat, meg kellene próbálniuk műszaki szakértőt bevonni a tulajdonosok meggyőzésére. Így tudja csak a közös képviselő megvédeni a közösséget az elmulasztott felújítások káros következményeitől, amelyekről gyakran olvashatunk a sajtóban.

magyarnarancs.hu: Ahhoz viszont azt kell megszavazni, hogy egyáltalán bízzanak-e meg szakértőt, és ha igen, akkor kit, ami újabb vitát szülhet.

SzSz: A Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületének egyik alapítója, elnökségi tagja vagyok. Meggyőződésem, hogy a számvizsgálók részei a tulajdonosi közösség szellemi tőkéjének. Ők azok, akik hajlandóak az átlagosnál egy kicsit több időt, energiát áldozni  a társasház ügyeire. Szerencsés esetben, ha van köztük műszaki, pénzügyi, jogi végzettségű, s megerősíti, amit a szakértő, a közös képviselő javasolt, akkor a tulajdonosok sokkal szívesebben és nyugodtabban szavazzák meg, hiszen tulajdonostársuk is ajánlja, akinek ugyancsak a saját vagyona, pénze, ingatlana, annak értéke, sorsa is múlik a döntéseken. Jóval könnyebb dolgom van azokban a házakban, ahol tudok aktivizálni számvizsgálókat, akik – a szakértők által alátámasztott – javaslataimat megerősítik. 

A közös képviselő, társasházkezelő cserélhető bábu a táblán. Viszont ha a házban közösség jön létre a külön-külön „dobozokban” elszigetelt emberekból, akkor a szakma képzett képviselőivel összefogva a társasház, így a benne levő ingatlanok értékének növelése is elérhető.

Forrás: https://magyarnarancs.hu/belpol/kinek-a-felelossege-egy-tarsashaz-felujitasa-mit-tudunk-csinalni-ha-egyvalaki-ellenzi-a-tulajdonosok-kozul-268305

Az egymást követő évek újlakástermése épp úgy tükre a mindenkori gazdasági környezetnek, mint a leendő tulajdonosok aktuális vágyainak. A konjunkturális változások mellett tartós trendeket is mutat az elmúlt közel negyed évszázad új hazai lakóépületeit áttekintő KSH-statisztika, melynek eredményeit az OTP Ingatlanpont elemzése ismertette.

2000 és 2023 között az átadott lakóépületek éves száma tág határok között változott, a csúcsot 2004-ben érte el, amikor 21 237-et, míg kilenc év múlva – a mélyponton – mindössze 3649-et regisztráltak. Az ezredfordulótól a 2009-es válságig évről-évre mintegy 16-17 ezer új lakóépületet jegyzett a statisztika, ám azóta ezek mennyisége a 10 ezret sem éri el, mindössze egyetlen kiugró év volt: 2020 (13 844-gyel). Lakóépületnek számít például egy családi ház, de akár egy nagyobb épülettömb is, amiben több lakás is helyet kaphat.

A lakóépület-szaporulat ilyen látványos visszaesése nem egy az egyben járt a lakások számának hasonló hanyatlásával, mivel az évek során az újak között nőtt a többlakásos házak aránya.

MÍG PÉLDÁUL 2000-BEN EGY ÚJ LAKÓÉPÜLETBEN ÁTLAGOSAN CSAK 1,5 LAKÁS VOLT, ADDIG 2022-BEN MÁR 2,6.

Az emeletek számbavétele is a lakásépítés egyre fokozódó koncentrációjára utal: 2000-ben az új lakóépületek 98 százaléka még földszintes vagy legfeljebb egy emeletes volt, ám a tavalyi évre ezek súlya 94,7 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan több mint duplájára nőtt a 2-4 emeletes lakótömbök aránya (2% → 4,7%), ám ennél is erőteljesebb,

KÖZEL TÍZSZERES A BŐVÜLÉS (0,06% → 0,58%) A LEGALÁBB 5 EMELETES PROJEKTEKNÉL.

Így alakult az átlagos kivitelezési idő

A KSH adattára az építés időtartamát is nyilván tartja, innen tudjuk, hogy évszázadunkban eddig a lakóépületek átlagos kivitelezési ideje 775 nap volt. A részletekből az is kitűnik, hogy

LEGLASSABBAN A CSALÁDI HÁZAK ÉPÜLNEK, AZOK ELKÉSZÜLTÉHEZ ÁTLAGOSAN 781 NAP KELLETT, MÍG A TÖBBSZINTES, TÖBBLAKÁSOS ÉPÜLETEK KIVITELEZÉSÉHEZ 699 NAP IS ELÉG VOLT.

Ám e tekintetben az épület jellegénél több múlik a mindenkori piaci helyzeten, és ezzel összhangban igencsak eltérők az egyes évek mutatói. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a kereslet lényegesen felgyorsítja a kivitelezést is. Például az átlagos építési idő éppen az ingatlanpiaci válság előtt, 2008-ban érte el lokális minimumát 695 nappal, míg a lakáspiaci mélyponton, 2012-14 átlagában az 1000 napot is meghaladta. A konjunkturális ingadozás legkevésbé a családi házaknál látszik, azoknál a legjobb és a legrosszabb évek között csak mintegy 70 százalék volt a kivitelezési időben mért különbség. Ezzel szemben például a lakóparkoknál több mint négyszeres: a 2003-as 415 nap és a 2015-ös 1786 nap adja a két szélsőértéket.

A KIVITELEZÉSI IDŐ MEGNYÚLÁSA LEGTÖBBSZÖR A PIAC LASSULÁSÁNAK A JELE,

ahogy az elemző magyarázza, a beruházók ilyenkor gyakran lassítják, vagy akár szüneteltetik is a megkezdett projektjeiket. Ennek hatását a határidőkre átmenetileg még akár a piac újbóli gyors beindulása is fokozhatja, amikor a kapacitások korábbi leépítése miatt nem képesek a kívánt ütemben felpörgetni a termelést. A közelmúltban 2022 látszott egy kisebb fordulat évének, amikor a kivitelezési idő a többszintes, többlakásos projekteknél (egyik évről a másikra) 724 napról 956 napra ugrott, míg a lakóparképítés átlagos ideje 745 napról 906 napra lassult. Ugyanakkor a családi házaknál látványos volt a gyorsulás (702 nap → 600 nap), és ezzel a vizsgált 24 év legjobb átfutási idejét érték el.

A kivitelezési idők – normális piaci működés során tapasztalt – összességében viszonylag csekély változásában döntő szerepe lehetett annak, hogy e negyedszázad sem törte meg a téglaépítés hegemóniáját. 2000-ben a lakóépületek 85 százaléka épült téglából és bár ez az arány az évek során egyszer 91 százalékra is felugrott, a legkisebb, 2023-ban regisztrál értéke is megközelítette a 82 százalékot. Emellett az egyéb technológiák változó, de nem túl jelentős szerepet kaptak. A beton falazóelemek ezen időszak alatt egyértelműen visszaszorultak (4,3% → 2,1%), míg a vályog lényegében el is tűnt (1,7% → 0%).  A statisztikában csak 2004-óta szereplő, hőszigetelt zsaluzatba öntött falak sem futottak be nagy karriert (2,0% → 0,7%). Az ugyanattól az évtől jegyzett előregyártott teherhordó vázszerkezet ehhez képest komoly sikert ért el (0,7% → 4,7%). Ugyancsak előretört valamelyest a már 2000-ben is alkalmazott helyszínen készült vázszerkezet (0,4% → 2,5%).

Nagy változások a fűtési módokban

Talán az lakóházak energiagazdálkodásával kapcsolatos közgondolkodás változott a legdinamikusabban ezekben az évtizedekben. Erre utal például a vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakások aránya. Ez a 2000-ben még csak 77 százalékos mutató már 2003-ban meghaladta a 90 százalékot, majd a 2009-es csúcsáról (93%) előbb lassan csökkent a 2020-as 80 százalékig, azt követően pedig szinte zuhant a tavalyi 57 százalékra.

A statisztika együtt kezeli a gázzal és a villannyal fűtött lakásokat. Ezek aránya az időszak elejétől sokáig együtt mozgott a gázhálózatba bekapcsoltak arányával, bár általában egy-két százalékponttal elmaradt azoktól. A fordulat 2016 körül következett be, onnantól kezdve egyértelműen több otthont fűtöttek „gázzal vagy villannyal”, mint amennyibe bekötötték a vezetékes gázt. 2023-ra ebbe a fűtési kategóriába tartozik már az új lakások 96 százaléka, miközben a vezetékes gázt már csak alig több mint felükbe kötötték be.

A villanyfűtés mellett ugyancsak teret nyert a központi egyedi kazános és termálfűtéses fűtési mód. 2000-ben még 21 százalék volt az ilyen megoldások aránya, ami, ha bukdácsolva is, de egyre nőtt, és 2023-ban 40 százalékkal érte el eddigi legnagyobb értékét. Az etázsfűtés és a központi távfűtés lényegében megőrizte korábbi pozícióját. Az előbbi még mindig domináns az összes épített lakáson belül (2000: 58%, 2023: 55%), míg az utóbbi változatlanul periférikus (2000: 1,5%, 2023: 2,4%).

AZ EGYEDI HELYISÉGFŰTÉS RÉSZESEDÉSE VISZONT 23 ÉV ALATT 20-RÓL 3%-RA ESETT.

Számon tart a statisztika olyan építészeti megoldásokat is, amelyek felemelkedése és hanyatlása egyaránt belefért e majdnem kereken negyed századba. Ilyennek látszik a „dupla komfort” (azok az összkomfortos lakások, melyekhez kettő vagy több fürdőhelyiség is tartozik), ami elég vonzó megoldásnak tűnt ahhoz, hogy az évezred elején így építsék az új lakások mintegy negyedét. Ez az arány a tízes évek közepére még nőni is tudott, 2017-ben érte el a csúcsot 34 százalékkal. Ám innen gyors esés következett: 2021-ben már csak feleakkora igénnyel kalkulálhattak az építők. Fordulat azóta sem látszik, 2023-ban sem érte el a 20 százalékot a plusz fürdővel, WC-vel épült lakások aránya.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20240627/sokkal-tobb-nagymeretu-tarsashaz-epul-mint-a-korabbi-evekben-695155

A Karácsony Gergely által bejelentett fővárosi épületfelújítási alapot a kerületek segítségével és banki finanszírozással egészítik ki.

Karácsony Gergely főpolgármester egy 2,5 milliárd forintos épületfelújítási alap létrehozását jelentette be az Otthon Budapesten – lakás és lakhatás című kétnapos rendezvény szerdai megnyitóján.

A főpolgármester elmondta, régóta dolgoznak azért, hogy megfizethető és energiahatékony lakhatást teremtsenek a budapestieknek.

A bejelentett alapot a kerületek segítségével és banki finanszírozással összesen 10 milliárd forintra fogják kiegészíteni, hogy ezzel segítsék a budapesti társasházak felújítását

– tette hozzá Karácsony Gergely.

A főpolgármester korábban a hvg.hu Fülke című podcastjában kifejtette, hogy „sajnos a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy azokat a pénzeket, amelyeket az Európai Unió az energiahatékonyság növelésére szán – amelynek felhasználása az egyik legfontosabb nemzeti cél kéne, hogy legyen –, eltérítse Budapestről, és jelenleg családi házak felújításához adnak ilyen forrásokat. Budapesten viszont rengeteg felújítandó panel és más társasház is van”. Adásunkban azt is hangsúlyozta, hogy ennek a hiánynak a pótlására a fővárosi közgyűlés elindítja a Klímaügynökséget.

A Biodómban szerdán és csütörtökön zajló rendezvényen a főváros lakhatással kapcsolatos projektjeit mutatják be, továbbá szakértői kerekasztal-beszélgetéseket tartanak az ingatlanpiac és a lakáspolitika dinamikájáról, a lakhatási problémák társadalmi következményeiről, valamint fenntarthatósági és épületenergetikai kérdésekről.

Forrás: https://hvg.hu/gazdasag/20240515_karacsony-gergely-tobbmilliardos-alap-segiti-majd-a-tarsashazak-felujitasat

A második és harmadik negyedév biztatóbb számai után ismét csökkenés következett be a társasházi lakásépítések Aktivitás-Kezdés mutatójában. Az év egésze során végül nem érte el a 300 milliárd forintot a megkezdett társasházi kivitelezések értéke, ami 2022-höz képest 28, 2021-hez képest pedig 30 százalékos visszaesést jelentett, a 2017-2022 közötti időszakot nézve pedig egyedül a 2020-as Aktivitás-Kezdést előzte meg – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

Változatlan árakon nézve még a koronavírus járvány és az áfa-emelés sújtotta 2020-as évnél is gyengébbnek bizonyult a tavalyi,

UTOLJÁRA 2015-BEN VOLT ALACSONYABB A MEGKEZDETT TÁRSASHÁZI ÉPÍTKEZÉSEK ÉRTÉKE.

2022-höz képest a csökkenés változatlan árakon 38, 2021-hez képest pedig több, mint 50 százalékos volt.

Az idei év jelentős változásokat hozott a lakásvásárláshoz elérhető állami támogatások esetében is. Január 1-től csak a további gyermeket tervezők kaphatnak állami forrásokat (CSOK Plusz) az otthonvásárláshoz a városokban, a további gyermeket nem vállalók számára csak a kedvezményezett településeken a falusi CSOK jelenthet segítséget. Továbbra is elérhető maradt a babaváró hitel a gyermeket vállalók számára, bár szigorúbb szabályok mellett. A bevezetett CSOK Plusz újítása, hogy közvetlen vissza nem térítendő támogatási elemet nem tartalmaz a vásárlás időpontjában, jelentős összegű kedvezményes hitel igényelhető az új rendszerben. Vissza nem térítendő támogatáshoz a 2. és 3. gyermekek megszületésekor juthat hozzá a család, amikor a fennálló tartozás egy része elengedésre kerül.

Az új rendszer nem tesz különbséget a használt és az új lakások vásárlása között, vagyis eltűnt az új otthonok korábbi előnye, főként, hogy a CSOK Plusz esetében már az áfavisszaigénylés lehetőségével sem lehet élni új lakás vásárlásánál. Ugyanakkor pozitív, hogy az igényelhető összegek olyan jelentősen megemelkedtek, hogy a magasabb árú új otthonok esetében is komoly segítséget jelenthetnek.

Az idei évre pozitív, hogy a piaci hitelek kamata a tavaly év elejéhez képest jelentősen csökkent, és a mérséklődés várhatóan tovább folytatódik majd, így a kereslet is javulhat az újlakáspiacon, ami javíthatja a fejlesztők kilátásait is, így a tavalyinál több projekt indítására ösztönözheti őket.

2023-BAN JELENTŐS MENNYISÉGBEN FEJEZŐDTEK BE TÁRSASHÁZI LAKÁSPROJEKTEK, AZ AKTIVITÁS-BEFEJEZÉS MUTATÓ ÉRTÉKE MEGHALADTA A 350 MILLIÁRD FORINTOT,

ami közel 28 százalékos növekedést jelentett 2022-höz képest, és 23 százalékkal haladta meg a 2021-es szintet, az idei évre pedig egyelőre szintén magas számok várhatók.

Bár továbbra is a legnagyobb arányban Budapesten indultak el társasházi lakásépítések, a főváros részesedése némileg csökkent az Aktivitás-Kezdésből 2023-ban 2022-höz képest. Közép-Magyarországon összesen a kivitelezések körülbelül 60 százaléka kezdődött el, Kelet-Magyarországon kicsit, több, mint 15 százaléka, míg Nyugat-Magyarország részesedése valamivel 24 százalék felett alakult.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20240226/sokkal-kevesebb-tarsashaz-epul-mint-a-korabbi-evekben-ekkora-volt-a-visszaeses-670887

Egy Dob utcai társasház egyik lakója végső elkeseredésben a sajtó nyilvánosságához fordult. Történetében a bulinegyed, az Airbnb, az adatvédelem, a drog és a prostitúció olyan elegyet alkotott, amely az egyik lakót már kirobbantotta otthonából. A helyszínen épp akcióztak a betolakodók amikor ott jártunk. Riportunk.

Az egyik Dob utcai 21 lakásos társasház udvarán állunk. Ide invitált minket Szikszai úr, hogy saját szemünkkel nézhessük meg, mi az, amiről – választások ide vagy oda – a pesti önkormányzatok megpróbálnak tudomást sem venni. 

A  szóban forgó  épület közel van a bulinegyedhez, a számzáras kulcsdobozok alapján a házban jelenleg 7-8 lakást Airbnb szolgáltató ad ki. Ez jelentős növekedés, 2022 tavaszán még csak egy volt. Erzsébetváros Önkormányzatánál már 2020-ban felállt Airbnb-ügyben egy Rövidtávú Lakáskiadás Munkacsoport, hogy aztán alig egy éves dicstelen működése után minden maradjon a régiben. 

A házat korábban felújították, ennek során a pincelejáró tűzszakasz-határoló ajtót kapott, amely  –  biztonsági okokból  –  nem zárható. Erre a környéken élő több hajléktalan ember is felfigyelt és a ház kapuját betörve, jobb esetben máshová becsöngetve bejutottak és napokat is eltöltöttek odalent, állandó konfliktus generálva a saját értékeiket ott tároló tulajdonosokkal. Egy idő után azonban megszűntek az ajtó betörések, ezzel egyidejűleg viszont egyre nőtt a forgalom a pincében a hajléktalanszálló „funkció” mellett pedig megjelent a prostitúciós szolgáltatás is.

Közel száz társasház kapuja áll tárva-nyitva az interneten

A lakók mára gyakorlatilag elvesztették a kontrollt saját pincéjük felett, értéket már nem tárolnak lent, amire módjuk sincs nagyon, miután a pincerekeszek ajtajait letépték. Épp 

az egyik ilyen betolakodó kikergetése közben, egy apró véletlen derített fényt arra, hogy valójában mekkora is a baj.

A Dob utcai társasház lakója már az épület kapuján kívül üldözte a kéretlen vendéget, amikor kiderült, hogy kizárta magát. Nincs nála a kulcsa, a kódot fejből nem ismeri, csupán a mobiltelefonja volt a zsebében. Vak tyúk is talál szemet alapon írta be a Google keresőbe a ház címét és azt, hogy kapukód. A második találatot látva nem akart hinni a szemének.

Az egyik lakáskiadással foglalkozó cég több száz budapesti társasház kapu nyitó kódját tette szabadon hozzáférhetővé az interneten. (A hivatkozást azért közöljük, hogy az érintettek saját védelmük érdekében lépéseket tehessenek.) Látható, döntő többségben V., VI., VII. és VIII. kerületi házakról van van szó, de akad köztük XI. és XIII. kerületi is. A kódok mellett rövid videókat is közzétettek, hogy véletlenül se maradhasson az ajtó előtt az, aki be akar menni.

A kapunyitó kódok vonatkozásában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól kértünk tájékoztatást. 

A kapunyitó kód személyes adat?

A személyes adat fogalmát az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja így határozza meg:

„azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható”.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalásában aláhúzta, a hivatkozott társasházi ingatlanokhoz tartozó kapunyitó kódok a (keretesben jelzett) adatvédelmi rendelet alapján nem minősülnek személyes adatnak, mivel azok az adott társasházhoz, vagy a társasházban található ingatlanhoz tartozó adatok, nem kötődnek kizárólagosan egy adott személyhez, a jelenlegi lakók, korábbi lakók is használhatták, és abból egy konkrét személyre vonatkozóan megállapítás nem hozható, abból az érintett nem azonosítható. Emellett a lakó, vagy a társasház kérésére azok bármikor módosíthatóak, akár a kapukódos beléptetés letiltható, fizikai eszközös nyitással kiváltható. A fentiekből következően a társasházi ingatlanhoz tartozó kapunyitó kódok nyilvánosságra hozatalával adatvédelmi jogsértés nem valósult meg, a Hatóságnak az üggyel kapcsolatban hatásköre nem állapítható meg.

Szikszai Sándor azt mondja, a földszinten egy albérletben élő lakó (aki rájött a kódok nyilvánosságára) már nem bírta tovább és elköltözött, ami azért baj, mert a főbérlő most árulja a lakást, és nem kérdés, hogy ki fogja megvásárolni, tovább súlyosbítva a maradók helyzetét. 

Valamit ki kell találni, mert nehezen összeegyeztethető egy normális, polgári élet azzal, hogy itt gyakorlatilag egy szálloda működik, csak portaszolgálat meg biztonsági személyzet nélkül. Jönnek a vendégek, húzzák a gurulós bőröndjeiket a lépcsőn, kiülnek a folyosóra, ordítoznak. Ezek a szállások olyan embereket vonzanak, akik azért jönnek Budapestre, hogy kiengedjék a gőzt. Azért is nem egy szállodát választanak, mert ott ezt nem lehetne csinálni.

– vázolja a helyzetet. A harmadik emelet gyakorlatilag egy tető ráépítés, itt van az a belső kétszintes Airbnb lakás, aminek a tetején egy kert épült, a buli hangulatot pedig egy kiépített kerti zuhany is hivatott emelni.

A pinceajtó mellett állva épp egy falon elhelyezett számkódos kulcstárolót mutat, ami azért van a közös terület főfalán, hogy az illegális lakás kiadását ellenőrzők ne tudják, hogy melyik lakásajtó tartozik hozzá. 

Ekkor váratlanul nyílik az pinceajtó, és két olyan alak jön ki, akivel – mondjuk úgy – nem szívesen osztoznánk a házunkon.

Fotósunk lefagy, Szikszai úr rögtön elkezd velük kiabálni, zavarja kifelé a házból őket. Eltelik kis idő, míg meg tud győzni bennünket, kövessük őt a pincébe, hogy megmutathassa, milyen drogtanyává vált a hely, és hogyan néz ki a gyakorlatban a szoba nélküli szobáztatás. 

Legalja

A helyszín már benne van a rendőrjárőrök szolgálati útvonalában, volt, hogy hetente vittek el innen embereket, a házmester pedig már egy csomó dolgot kidobált, de a nyomok így is egyértelműek odalent a pincében. Rossz állapotú ágyak az egyik rekeszben, nagyjából kitakarított nagyobb helység tiszta matracokkal a másikban. Szikszai Sándor azt mutatja, milyen plexi ajtót építettek a futtatók a bejáratához, amely előtt egy tagbaszakadt felügyelő őrizte a bent lévő „motoszkálók” nyugalmát. Volt itt bárszekrény italokkal és különleges fények is.

A másik oldalon szétdobált fóliák jelzik, hogy a drogfogyasztók is gyakorta éltek a szabad bejárás lehetőségével.

Ne nyúljunk semmihez – figyelmeztet alkalmi idegenvezetőnk, aki kérdésünkre azt mondja, elkeseredésében még a választáson önkormányzati képviselő-jelöltként is elindult (a Hunwald György nevével fémjelzett Lokálpatrióták Erzsébet VárosértEgyesület színeiben), hátha a kerület közgyűlésébe jutva belülről tud változtatni a körülményeken. A kísérlet nem sikerült, így Szikszai úr már az elköltözését készíti elő és új otthonának megtalálására koncentrál. 

Forrás: https://www.msn.com/hu-hu/hirek/other/k%C3%B3ddal-k%C3%B6nny%C5%B1-egy-dob-utcai-h%C3%A1z-pinc%C3%A9j%C3%A9ben-m%C3%A1r-drogtanya-%C3%A9s-kupi-%C3%BCzemel/ar-BB1ocRTD

Pécsett, a Szabó Ervin tér 11-es szám alatt lakunk.

Az utolsó fél évben négy-öt lakás cserélt gazdát, és mindegyikben felújításokat végeztek. Ami sok zajjal és mocsokkal járt. Részben kaptunk erről előzetesen tájékoztatást, de sajnos takarítani már elfelejtettek maguk után, a kukákhoz is minden lomot kipakoltak. 

Április 14-én vasárnap egész nap fúrás, és egyéb zajok is voltak. Majd április 17-én, ami történt, az mindent vitt. Iszonyú fúrás volt 12-től 17 óráig, rengett az egész ház, a kád széléről leestek a tárgyak – vélhetően falat bontottak. Majd 17 óra után elment az áram sok lakásban, a villanyórákon eltűntek a számok. A lift sem működött órákig. Szóltak az áramszolgáltatónak, majd abban a pillanatban, hogy a lift ismét működött, a nagy teljesítményű gépeket sürgősen eltávolították, egy nagy autóba tették. Másnap megint kijöttek az E.ON-tól, sok munka várt rájuk. A vezetékes telefonokat is a Telekomnak kellett visszaállítania. Felháborító, amit egyes lakók megengednek maguknak! 

Ez társasház, a szabályokat illene betartani! 

Név és cím a szerkesztőségben

Ha érdekeset látott, hallott, mondja el nekünk! A 06 30/3511-111-es számon várjuk hívását minden hétköznap 8 és 16 óra között.

Forrás: https://www.bama.hu/postabontas/2024/06/rengett-a-furas-miatt-a-tarsashaz-panaszolta-olvasonk

A Zalaegerszegi Járásbíróság tárgyalás mellőzésével döntött annak a férfinek az ügyében, aki egy zalaegerszegi társasház pincéjében nevelt kannabiszpalántákat.

Az egerszegi törvényszék közlése szerint a férfi 2022 végén elhatározta, hogy kender termesztésébe kezd, ezért Ausztriában palántákat és felszerelést vásárolt, a szükséges helyiséget annak a társasháznak a pinceszintéjén a tárolóban alakította ki, ahol lakott. A kendert két csővázas növénynevelő sátorban, műanyag cserepekben helyezte el, majd megfelelő világítással, páraszabályozással és szellőzéssel biztosította a palánták fejlődéséhez szükséges feltételeket.
A nyomozóhatóság 2023. március 7-én tartott helyszíni szemlét a tárolóban, és lefoglalt 18 tő – delta-9-THC vegyületet tartalmazó – kannabisznövényt, valamint a gondozásukhoz
szükséges eszközöket is. A férfi a csekély mennyiség felső határát meghaladó kendert termesztett.
A Zalaegerszegi Járásbíróság a vádlottat bűnösnek találta kábítószer-birtoklás bűntettében, ezért 1 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.
A büntetővégzés jogerős.

Forrás: https://www.zaol.hu/helyi-kek-hirek/2024/06/a-tarsashaz-tarolojaban-termesztett-marihuanat

Hogy a befektetők kinézték-e az abonyi családi házas övezetek telkeit, azt nem tudni. De a város elébe ment a dolognak, és olyan rendeletet fogadott el, amely meggátolja, hogy többlakásos társasházak épüljenek családi házak szomszédságába.

Csütörtökön tartotta meg rendes ülését Abony képviselő-testülete. A városatyák egyebek mellett egy különleges döntést is hoztak: átírják a helyi építési szabályzatról szóló rendeletet, annak elkészültéig pedig változtatási tilalom él a városközponti és belterületi telkekre. Ennek értelmében legfeljebb egylakásos társasházak épülhetnek az érintett ingatlanokon. A döntés azért született, mert a város szeretné megakadályozni, hogy oda nem illő többlakásos társasház épülhessen egy-egy ilyen telekre.

Társasházi stop, amíg elkészül a rendelet

Az erről szóló előterjesztés szerint Abony tulajdonképpen lépéskényszerbe került. Mint írták, a várost eddig elkerülte a nagyszabású lakótelep-fejlesztés, azonban a környékbeli városokban tapasztalható ingatlanár-növekedés miatt Abony is vonzóvá válhat a befektetők számára. Márpedig a jelenlegi építési szabályzat nem tiltja, hogy akár hatlakásos társasházat is építhessenek családi ház mellé. Noha azt az előterjesztés is kimondja, hogy a városközpontokban van létjogosultsága a többlakásos társasházak építésének, ugyanakkor Abonyban ez nyomban felvetné parkolóhelyek számának kérdését.

Mindezt megelőzendő, a képviselő-testület úgy döntött, erre vonatkozóan módosítják az építési szabályzatot. A tervezetet várhatóan nyár végén tárgyalják a képviselők. Addig is változtatási tilalmat rendeltek el a belterületi és városközponti telkekre.

A döntés – áll az elfogadott szövegben – nem akadályozza jelentősen a beruházásokat, és egylakásos társasházakat továbbra is lehet építeni.

Idén is lesz Abonyi Vágta

Az testületi-ülésen Balogh-Kökény Krisztina, a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Humán Szolgáltató Központjának vezetője számolt be a központ tavalyi munkásságáról. Elmondta, sok adomány érkezett hozzájuk, a napi élelmiszermentés révén 1401 családot tudtak támogatni.

A képviselők elfogadták a 2023-as zárszámadást. Ennek főösszege 5 milliárd 553 millió forint, a maradvány 2 milliárd 211 millió forint. Mint Pető Zsolt polgármester ismertette, saját bevételeiken belül jelentős tételt, 472 millió forintot képeznek az adóbevételek, amely 92 millióval több az azt megelőző évinél. Kiadási oldalon a dologi kiadások a teljes összeg több mint felét, a személyi juttatások pedig több mint harmadát teszik ki. A maradvány több mint egymilliárd forinttal magasabb az előző évinél.

Elfogadta a testület az ABOKOM Nonprofit Kft. és az Abonyi Városfejlesztő Kft. 2023-as mérlegbeszámolóját is. Döntöttek arról is, hogy a Gyöngyszemek Óvoda nyolc, a Pingvines Óvoda és Bölcsőde nyolc, a Szivárvány Óvoda és Bölcsőde hét csoportot indít a 2024 szeptemberében induló nevelési évben.

Támogatja a város az első osztályos diákok úszásoktatását. Erre a célra minden elsős tíz alkalmas, tíz napra szóló bérletet kap, a kezdeményezés anyagi hátterét az önkormányzat költségvetésében rendezi. Megszavazták a képviselők a Kinizsi Pál Gimnázium végzőseinek strandbelépési támogatását is, valamint hogy nyáron az abonyi diákok ingyen használhatják a Mucsányi Tamás Műfüves Pályát. Továbbá az Apponyi Albert utcai birkózóterem is visszakerült a város vagyonkezelésébe.

Döntött arról is a testület, hogy idén is megtartják az Abonyi Vágtát. A Nemzeti Vágta országos történelmi lóverseny részeként két éve indult az Abonyi Vágta. Mint Pető Zsolt emlékeztetett, akkor két évre vállalták a részvételt, de a rendezvény az egyik legsikeresebb helyi programnak bizonyult, így továbbra is a része kívánnak maradni a sorozatnak. Az Abonyi Vágtát idén augusztus 3-án rendezik, és ezúttal nem koncerttel hangolnak rá előző nap, hanem éjszakai fogathajtó versennyel.

Továbbra is kamionok járják a 4-est

Napirendek előtt több kényes téma is szóba került a csütörtöki abonyi testületi ülésen. Dudinszky Anna Mónika alpolgármester arról szólt, komoly költsége van Abonyban a bölcsődei fenntartásnak, és szerinte érdemes lenne bevezetni, hogy csak OEP-es jogviszony-igazolással vegyenek fel gyerekeket. Ugyanis – mutatott rá – tud olyan szülőről, aki nem dolgozik, a gyereke mégis bölcsődébe jár, és foglalja a helyet olyan gyerekek elől, akiknek valóban munkába járnak a szülei.

Továbbra is kamionok járnak a belterületi 4-es úton, a helybeliek pedig tudni szeretnék, meddig marad fent ez a helyzet – mondta el Mészáros László János képviselő. Szólt arról is, a DAKÖV Dembinszky úti átereszének vákuumszelepei elöregedtek és cserélni kellene azokat. Jelezte azt is, a sertéstelepről gyakran bűz terjed a város felé, míg a Parkerdő kerítés melletti részén lakók féltik a házaikat az ottani, túl nagyra nőtt nyárfák miatt.

Forrás: https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/06/tarsashaz-valtoztatasi-tilalom-abony

Olyan rendeletet fogadott el az abonyi önkormányzat képviselő-testülete, amely átmenetileg megakadályozza, hogy többlakásos társasházak épüljenek a városban. Budakalászon főleg a lakócélú beépítéseket szigorították az elmúlt egy évben, és 32 hektárral csökkentették a beépítésre szánt területeket.

Átírja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletet Abony képviselő-testülete, annak elkészültéig pedig változtatási tilalom lesz érvényben a városközponti és belterületi telkekre. A döntés értelmében csak egylakásos lakóépületeket lehet építeni a Pest vármegyei városban – írja a szoljon.hu.

Pető Zsolt, Abony polgármestere az InfoRádióban elmondta: a képviselő-testület május 30-i ülésén határozott arról, hogy felülvizsgálják a helyi építési szabályzatot (HÉSZ). Tájékoztatása szerint több hónapot vesz majd igénybe a tervezői folyamat, és csak utána következhetnek az államigazgatási szervekkel való egyeztetések, amely várhatóan szintén hosszan tartó procedúra lesz. Hozzátette: az önkormányzat jelenlegi építési szabályzata nem tiltja a társasházak építését Abonyban, azonban a képviselő-testület módosítaná a HÉSZ-t, ezért van szükség a változtatási tilalom bevezetésére. A cél az, hogy

ne épülhessenek új társasházak a városban addig, amíg nem készül el az új szabályzat.

Ilyenkor ugyanis elő szokott fordulni, hogy azok, akik építkezni szeretnének, gyorsan elkészíttetik és engedélyeztetik a terveiket még a változtatás előtt.

A polgármester közölte: az utóbbi időben több kérvényt is benyújtottak építkezésre, ezért lépnie kellett az önkormányzatnak. Mint fogalmazott, bár a városközpontban vannak társasházak is, településükre sokkal inkább a „falusias beépítési mód” a jellemző. Úgy véli, további társasházak építésével nagyon megváltozna a településkép, és nem is megszokott ez az építkezési forma Abonyban. Meglátása szerint a képviselő-testületnek jól át kell gondolnia, mely településrészeken és pontosan milyen formában engedélyezne ilyen beruházásokat. A környező településeken egyébként kilőttek az ingatlanárak, és emiatt Abony a közeljövőben vonzó célpontja lehet az új lakások, társasházak építésével foglalkozó befektetőknek.

Pető Zsolt elmondta: nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ha még több tömblakás épülne a Pest vármegyei településen, akkor vélhetően a gépjárművek száma is megemelkedne. Csakhogy Abonyban

már most is nagy problémát jelent az autókkal való parkolás a lakóingatlanoknál, mert nagyon kevés a szabad hely.

A városvezető szerint az újabb társasházak építése fokozná ezt a problémát. A változtatási tilalom a helyi építési szabályzat módosításának elfogadásáig tart, ami Pető Zsolt várakozása szerint nyár végén valósulhat meg.

Sok a beköltöző, megnőtt az igény a tömblakásokra

Emlékeztetett, hogy 2020 nyarán átadták az M4-es gyorsforgalmi út Cegléd és Abony közötti szakaszát, majd 2022 elején megnyitották a forgalom előtt az M4-es Abony és Törökszentmiklós közötti szakaszát is, aminek köszönhetően gyorsabbá és biztonságosabbá vált mind Szolnok, mind a főváros megközelítése. Ez a beruházás megnövelte a beköltözések számát. A polgármester úgy fogalmazott, ugyan nem érkeznek tömegével betelepülők Abonyba, de enyhe emelkedést azért mutat a lakosságszám az utóbbi időben.

Pető Zsolt közölte: eddig nem jelentett problémát a társasházak építésének kérdése, mert eleve nagyon sok „falusi jellegű” ingatlant hirdetnek meg eladásra Abonyban.

A tömblakásokra való igény egy teljesen új jelenség a városban,

ezért kezdeményezett rendeletmódosítást a HÉSZ-re vonatkozóan az önkormányzat.

A polgármester végül elmondta: mivel viszonylag kevés a telekalakítási kérelem a településen, a változtatási tilalom nem akadályozza jelentősen a beruházásokat. Ezenfelül a tilalom kizárólag a belterületi lakó- és településközponti ingatlanokra vonatkozik, vagyis az egylakásos lakóépületek építését engedélyezi.

Budakalászon a mennyiségi helyett a minőségi fejlődés mellett döntöttek

Egy másik Pest vármegyei településen, Budakalászon már 2020-ban kezdeményezték a helyi építési szabályrendszer felülvizsgálatát. A helyi képviselő-testület hosszú előkészület és konzultációk után végül tavaly elfogadta az új szabályozást. Forián-Szabó Gergely, Budakalász alpolgármestere az InfoRádióban részletesen beszámolt az eddigi tapasztalatokról. Azzal kezdte, hogy a településen sok gondot okoztak a túlzott beépítések és a közlekedési dugók, ezért határozott lépésekre volt szükség. A szabályzat módosításával

főleg a lakócélú beépítéseket szigorították, és 32 hektárral csökkentették a beépítésre szánt területeket,

ahol zöldfelületeket, valamint mezőgazdasági és rekreációs övezeteket jelöltek ki. Az alpolgármester hangsúlyozta: fokozottan ügyeltek arra, hogy a szigorítások ne járjanak olyan jelentős kártalanítási kötelezettségekkel, amelyek meghaladnák a város lehetőségeit.

Úgy gondolja, az építési szabályozás felülvizsgálata hosszú távra szóló elkötelezettséget jelent. Hozzátette: mivel a változásoknak sok esetben csak évekkel később érezhető a valódi hatásuk, ezért jelenleg még csak az első kisebb eredményeket látják. Arról számolt be, hogy több olyan ingatlantulajdonosról is tudnak, akik eredetileg be akarták építeni az általuk tulajdonolt területet, majd miután szembesültek azzal, hogy ez nem lehetséges, elkezdtek más lehetőségekben gondolkodni. Forián-Szabó Gergely kifejtette: a budakalászi önkormányzat elsődleges stratégiai célja, hogy fejlessze a várost és megakadályozza az esetleges káros folyamatokat.

Nem válhat élhetetlenné az agglomeráció

A jövőbeli tervekkel kapcsolatban azt mondta az alpolgármester, nagyon fontosnak tartja, hogy „fenntartható víziót fogalmazzon meg” a budakalászi önkormányzat, és ehhez igazodjanak a tulajdonosi döntések, illetve az ingatlanfejlesztések. Abonyhoz hasonlóan Budakalászon is számos beépítéssel kapcsolatos igény érkezett a korábbi években, utóbbi város azonban

mostanra „elérte a beépíthetőség korlátait”.

Az alpolgármester kifejtette: az általuk kezdeményezett irányváltásban jelentős szerepet játszott, hogy a helyi képviselő-testület egyértelműen állást foglalt a mennyiségi növekedéssel szemben a minőségi fejlődés mellett. „Az ország több más pontjával ellentétben Budakalászon egy kicsit vissza kell fogni a lakónépesség növekedését, ugyanis nagy igény van a zöldövezetbe való kiköltözésre a fővárosból. Ennek viszont nem lehet az a következménye, hogy élhetetlenné válik egy kisváros” – összegzett Forián-Szabó Gergely.

Forrás: https://infostart.hu/belfold/2024/06/12/feltik-a-telepuleskepet-ezert-egyre-tobb-agglomeracios-telepulesen-rendelnek-el-tarsashaz-epitesi-tilalmat